Véleménypolarizáció és választási részvétel Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO
Tartalom Problémafelvetés Magyarázati sémák Indikátorok, modellek Eredmények Választási verseny és részvétel összefüggése Kistelepülések Részvételi szint További kutatási irányok
Problémafelvetés Makro szinten (település) hogyan hat a választási részvételre a pártok szavazatainak megoszlása? A nagyobb politikai verseny vajon nagyobb választási részvétellel jár együtt? Ökológiai (téri) modellezés
Magyarázati sémák I Az a kiinduló axiómánk, hogy azokon a településeken, ahol a pártok támogatottsága között kicsi a különbség a szavazók is tisztában vannak ezzel, valamint a pártok is érzékelik a szorosabb erőviszonyokat. Ha ezt a felvetést elfogadjuk, akkor a választási részvétel kapcsán két ellentétes hatásmechanizmust feltételezhetünk. Egyrészről a pártok jobban koncentrálnak ezekre a billegő körzetekre, nagyobb erőforrásokat vonnak be a szavazók meggyőzésébe, hogy pártjukra adják le a szavazatukat. Ezzel párhuzamosan a választók is érzékelik a nagyobb tétet, tehát a saját szavazatuk súlyát is fontosabbnak tartják, mint egy olyan körzetben, településen, ahol egyértelmű, hogy melyik párt nyeri meg a versengést a szavazatokért.
Magyarázati sémák II Ezekkel szemben feltételezhetünk egy olyan szociálpszichológiai hatásmechanizmust is, hogy a szoros verseny, és a polarizált környezet növelheti a politikai diskurzusokban megjelenő konvliktusok mennyiségét, ami a kevésbé elkötelezett szavazók esetében a részvételi szándék elvetéséhez vezethet, más szóval kivonuláshoz a részvételből. Utóbbi hatásmechanizmus létét támasztják alá Bozsonyi Károly és Bálint Lajos kutatásai (2010, 2011), akik a 2010- es választás kapcsán kimutatták, hogy azokon a településeken és kistérségekben, ahol szoros volt a verseny a pártok között, alacsonyabb volt a választási részvétel.
Indikátorok, modellek I Függő változó: Részvétel átlaga településenként Adatok forrása: Dr. Vécsei Pál, www.valasztas.hu Táblázat 1 Az 1990 óta megtartott országgyűlési választások részvételi mutatói Átlag Szórás Minimum Maximum 1990 62.47% 10.87% 27.82% 94.74% 1994 66.74% 8.60% 37.50% 94.74% 1998 55.00% 10.30% 23.50% 100.00% 2002 67.60% 8.10% 38.00% 100.00% 2006 64.90% 7.90% 37.30% 94.50% 2010 62.10% 8.00% 25.30% 95.20% 2009 (EP) 34.60% 10.20% 11.40% 88.20%
Indikátorok, modellek II Blau- index: A blau- index a szavazat eloszlás egyenletességét vizsgálja. A mutatónak az értéke nulla abban az esetben, ha egy párt kapja az összes szavazatot, míg akkor maximális ha az összes párt ugyanannyi szavazatot kap, tehát a szavazatok egyenletesen oszlanak meg a pártok között. Táblázat 2 A Blau-index értékei az országgyűlési választásokon Átlag Medián Szórás Minimum Maximum 1990 0.743 0.761 0.065 0.195 0.828 1994 0.766 0.778 0.046 0.276 0.8315 1998 0.741 0.748 0.039 0.46 0.821 2002 0.765 0.681 0.0378 0.376 0.765 2006 0.564 0.575 0.06 0.012 0.726 2010 0.555 0.572 0.099 0.084 0.753 2009 (EP) 0.522 0.535 0.117 0.054 0.784
Indikátorok, modellek III További háttérváltozók maximum 8 általános végzettek aránya a településen (2001- es Népszámlálás alapján) A magukat felekezethez tartozóknak vallók aránya (2001- es Népszámlálás alapján) A munkanélküliek aránya (KSH mutató, a választási évhez leginkább közelebbi alkalmazva) Településtípus (dummy változókként került bevonásra Budapest, valamint 2000 fő alatti község az aktuálsi közigazgatási és településnagysági adatokat alkalmazva)
Indikátorok, modellek IV Téri hiba modellek illesztése Területi autoregresszivitás kivédésére Voronoi megközelítés Szomszédsági mátrix Hierarchikus modell specivikáció Kontroll változók Blau- index
Választási verseny és részvétel összefüggése - I Kiinduló hiba modell (1990) B sig (Intercept) 0.5388 *** 8 általánost végzettek aránya (2001) - 0.0034 *** Felekezethez tartozók aránya (2001) 0.0012 *** Munkanélküliségi arány (1993Ö - 0.0025 *** Budapest (0: nem, 1:igen) 0.0842 *** 2000 fő alatti település (0: nem, 1:igen) 0.0435 *** R2 16.01% Lambda 0.6800 Moran I N.S.
Választási verseny és részvétel összefüggése - II A Blau- index hatása a választási részvételre B Sig Importance R2 Moran 1 1990-0.284 *** 8.90% 17.33% N.S. 1994-0.335 *** 13.86% 9.31% N.S. 1998-0.382 *** 5.98% 14.44% N.S. 2002 0.166 *** 7.44% 8.10% N.S. 2006-0.182 *** 9.75% 6.06% N.S. 2010-0.188 *** 19.12% 8.67% N.S. 2009 EP - 0.177 *** 13.03% 11.77% N.S.
Kistelepülések A 2000 fő alatti települések változó (dummy) és a Blau- index interakciós hatása B Sig Imp 1990-0.1 * 0.75% 1994 N.S. 1998-0.24 ** 18.79% 2002-1.41 *** 45.02% 2006-0.15 *** 9.23% 2010 N.S.
Részvételi szint I A Blau- index B értéke az egyes részvételi szinteken (hiba modell reziduálisára illesztett regresszió) Arányos megközelítés Összes település Medián alatti részvétel Felső 20 százalék Felső 10 százalék B Sig B Sig B Sig B Sig 1990-0.22 *** - N.S. - 0.28 *** - 0.28 *** 1994-0.27 *** - N.S. - 0.24 *** - 0.2 *** 1998-0.32 *** - - 0.28 *** - 0.2 ** 2002 0.14 *** 0.94 *** - 0.21 *** - 0.18 *** 2006-0.14 *** - N.S. - 0.13 *** - 0.13 *** 2010-0.12 *** - N.S. - 0.07 *** - 0.06 *
Részvételi szint II A Blau- index B értéke az egyes részvételi szinteken (hiba modell reziduálisára illesztett regresszió) Objektív megközelítés Összes település 50 százalék alatt 70 százalék felett 80 százalék felett B Sig B Sig B Sig B Sig 1990-0.22 *** - N.S. - 0.22 *** - 0.23 *** 1994-0.27 *** - N.S. - 0.24 *** - 0.19 *** 1998-0.32 *** 0.16 ** - 0.18 * *** - 2002 0.14 *** 1.01 *** - 0.22 *** - 0.16 *** 2006-0.14 *** - N.S. - 0.12 *** - N.S. 2010-0.12 *** - N.S. - 0.08 *** - N.S.
Részvételi szint III
Részvételi szint IV
Részvételi szint V
További kutatási irányok További interpretációs sémák keresése Tér- idő modellek specivikálása További országok adatainak vizsgálata (Görögország)
Köszönöm a Vigyelmüket!