KÖZSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET KÖZPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI TANSZÉK Tanmenet és tantárgyi követelmények a Közigazgatási urbanisztika I. tantárgyhoz
1. A tantárgy kódja: 5SZ09NKO01B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Közigazgatási urbanisztika I. 3. A tantárgy megnevezése (angolul): Urbanism for Public Administration 4. A szak(ok) megnevezése (ahol oktatják): Igazgatásszervező BA 5. A tanórák száma (előadás): félévi összes óraszám (levelező): 12 6. Kreditérték: 3 kredit 7. A tantárgy meghirdetésének gyakorisága/tantervi elhelyezkedése: 1. félév, őszi félév 8. Az oktatás nyelve: magyar 9. Előtanulmányi kötelezettség: nincs 10. A tantárgy típusa: kötelező 11. A tantárgyfelelős kar/tanszék/szakcsoport neve: Közszervezési és Szakigazgatási Intézet, Közpolitika és Közigazgatás-fejlesztési Tanszék 12. Tantárgyfelelős oktató: Dr. Bajnai László PhD 13. A tantárgy oktatói: Bajnai László (Lev) 14. A tantárgy szakmai tartalma: A magyar közigazgatással kapcsolatos munkakörök betöltéséhez szükséges egy olyan alapozó tananyag elsajátítása, amely tartalmazza az urbanisztika tudnivalóit a XIX. század végén kialakult tudományterület elméletének, történetének, alapfogalmainak és bevált gyakorlatainak tükrében, Magyarország és az Európai Unió településeinek, gazdaságának és társadalmának ismeretében. Az urbanisztika széles és rendkívül összetett szakterületén működő szereplőket és szerepeket, eltérő és összefonódó érdekeket és motivációkat, a városok tudatos és operatív fejlesztésének, illetve spontán fejlődésének, valamint a település és a településhálózat változásának a jellemzőit ismernie kell minden közigazgatási munkakört betöltő döntéshozónak, ellenkező esetben a rossz döntések kárvallotja a társadalom, amelynek életét a városi élethez szükséges épített, fizikai keretek folyamatos alakításával szolgálja az urbanisztika. A tantárgy központi ismeretanyaga ismerteti a közszféra és a magánszféra egymást kiegészítő tevékenységet folytató szereplőit és szerepeiket a különböző szinteken, az urbanisztika különböző szakterületeit képviselő szakemberek szerepeit, tevékenységeik logikáit és összefüggéseit, amelyek azt segítik elő, hogy a területfejlesztés, területrendezés, városfejlesztés, városrendezés eszközeivel a közérdeknek megfelelően, a közjó szolgálatában, kiegyensúlyozottan, átláthatóan és fenntarthatóan lehessen elősegíteni az urbanizáció folyamatát. A kurzus betekintést nyújt a városfejlesztés, településfejlesztés- és rendezés koncepcionális, stratégiai és operatív tervezésének és megvalósításának bevált módszertanába, jogi, finanszírozási és szervezeti eszköztárába, bemutatja a település fogalmát, rendszerezését, funkcióit, típusait, fejlődését, ezen belül a tanya, a falu, a város és a vonzáskörzet jellemzőit. A tananyag ismerteti Magyarország jelenlegi fő regionális folyamatait, gazdasági és a tőke térszerkezeti változásait, az urbanizációs folyamat történelmi fejlődését, szakaszait. A regionális szemlélet érvényesülését a területi politikában. A centralizált és decentralizált területi fejlődés ismérveit. A nagyváros jellemzőit, a várospolitikával és a városversennyel, településmarketinggel kapcsolatos alapfogalmakat. A magyar területi politika alakulását. A területfejlesztési koncepciót és a területrendezési terveket, valamint az Európai Unió területi politikájának alapját képező NUTS rendszert. 15. A tantárgy tananyagának leírása (tematika) 15.1. Az urbanisztika kialakulásának története; Leon Battista Alberti, Morus Tamás, Ildefonso Cerdá elméleti munkássága; Urbanisztika a XI. századtól a XXI. századig Európában és Magyarországon gyakorlati példák tükrében
15.2. A közszféra és a magánszféra szerepei, feladatai az európai kontinentális és az angolamerikai jogi megközelítésben 15.3. Az Európai Unió területfejlesztési és városfejlesztési politikáját és gyakorlatát meghatározó alapelvek és alapfogalmak; a magyarországi közszféra városfejlesztési gyakorlatát meghatározó alapfogalmak szakpolitikai iránymutatások szerint 15.4. A tervezés folyamata a koncepcionális szinttől a stratégiákon át az operatív szintig országos, megyei és helyi szinten; 15.5. A fejlesztések megvalósításának jogi, finanszírozási és szervezeti eszköztára; A tervezési folyamat különböző szakmai szereplőinek jellemző szerepei (politológus, geográfus, jogász, közgazdász, szociológus, építész, mérnök) 15.6. Az EU 2014-2020-as stratégiai fejlesztési céljai és legfontosabb eszközei; A településfejlesztési koncepciók és integrált településfejlesztési stratégiák és az operatív városfejlesztési tervek tartalmi elemei és összefüggései 15.7. A területi integráció, a szubszidiaritás, a participáció és a részvételi demokrácia mai kihívásai Európában 15.8. A Kárpát-medence településhálózat fejlődésének kezdetei; A településhálózat fejlődése a középkorban és az újkorban; A Kárpát-medence jelenlegi településhálózatának helyzete és perspektívája 15.9. A települések osztályozása, szerkezete, a beépítési típusok; Az urbanizáció és törvényszerűségei 15.10. A településtervezés (településfejlesztés és településrendezés); A városverseny és a településmarketing 15.11. A településhálózat (régió) fejlődési törvényszerűségei; Vonzáskörzet számítások, agglomeráció 15.12. Az Európai Unió településhálózatainak (NUTS-2 régióinak) áttekintése; A globális régiók és általános regionális ismeretek 15.13. Teszt. 16. Kompetenciák leírása: A hallgató ismerje az urbanisztika elméletét, történetét, alapfogalmait és bevált gyakorlatát, az urbanisztika szakterületén működő szereplőket és szerepeket, a városok tudatos és operatív fejlesztését, illetve spontán fejlődését, valamint a település és a településhálózat változásának jellemzőit. Továbbá a hallgató ismerje a magyar településhálózat történeti kialakulását, annak okaival. Ismerje, hogy milyen tényezők befolyásolják a települések fejlődését és hogyan? Tudja, hogy mik a települések fejlődésének törvényszerűségei. Legyen fogalma a települések szerkezetéről, tervezéséről, fejlesztéséről és rendezéséről, valamint a településmarketingről. Ismerje az EU regionális szerkezetét. 17. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: 17.1. Az előadásokon való részvétel, aktív órai munka, a tananyag és a szakirodalom elsajátítása. 17.2. A félév végi írásbeli teszt sikeres teljesítése. 18. Az értékelés módszere Írásbeli dolgozat 19. Vizsgakövetelmények: A tantárgy két féléves és alapvizsgával zárul, ami azt jelenti, hogy a Közigazgatási urbanisztika I. (Településtan) és a Közigazgatási urbanisztika II (Településüzemeltetés) tankönyvi tananyaga a második (tavaszi) szemeszter végén lesz számon kérve az alapvizsgán. Az első szemeszter végén az előadásokon elhangzott tananyagrész számonkérése történik. 20. Irodalomjegyzék
20.1. Kötelező irodalom: Ildefonso Cerdá: Az urbanizáció általános elmélete. Scolar Kiadó, Budapest,2013. Tózsa István: Településtan - Közigazgatási urbanisztika I. Aula Kiadó, 2011. Bajnai László: Városfejlesztés. Scolar Kiadó, Budapest, 2007. 20.2. Ajánlott irodalom: Leon Battista Alberti: L'art d'édifier. Paris, Éditions du Seuil, 2004. (Első kiadás: De re aedificatoria, Firenze, 1485). Morus Tamás: Utópia (Libellus vere aureus nec minus salutaris quam festivus de optimo reip. statu deque nova insula Utopia, Louvain, 1516). Camillo Sitte: Der Stadtebau seinen künstlerischen Grundsatzen, Bécs, Carl graeser, 1889. E. Howard: To Morrow, a Peaceful Path to Social Reform, London, Swan, Sonnenschein, 1898. T. Garnier: Une cité industrielle, étude pour la construction des villes, Paris, Vincent - Fréal, 1933. Le Corbusier: La ville radieuse, Peris, Vincent-Fréal, 1933. Francoise Choay: La règle et le modèle Sur la théorie de l'architecture et de l'urbanisme, Paris, Éditions du Seuil, 1996. Alexis de Tocqueville: De la démocratie en Amérique, Francois Furet előszavával, Paris, GF Flammarion, 1981. Jean-Paul Lacaze: L'aménagement du terriroire, Paris, Flammarion, 1998. Pierre Merlin: L'aménagement du territoire, Paris, Press Universtaire de France, 2002. P. Booth, M. Breuillard, Ch. Fraser, D. Paris: Aménagement et urbanisma en France et en Grande-Bretagne, Étude comparative, Paris, L'Harmattan, 2007. Europe 2000+: az EU Bizottság hivatalos kiadványa. ESDP European Spatial DevelopmentPerspective: az EU Bizottság hivatalos kiadványa. Siklóssy László: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története, Hogyan épült Budapest? 1870-1930; Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft, 2004. Harrer Ferenc: A A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-1940, Budapest, Athenaeum, 1941. Bárth J. Település. In: Magyar Néprajz IV. Akadémiai, 1997 (http://www.internetto.hu/neprajz/telepules/2) Bajmóczy Z. Lengyel I. Málovics Gy. Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság- JATE Press, Szeged, 2012. Barta Gy. (szerk): Budapest nemzetközi város. MTA RKK, Bp. 1998. Becsei József: Népességföldrajz. Ipszilon Kiadó, Békéscsaba, 2004. Beluszky P.: Tanya falu város. Dialóg. Campus, Pécs, 1998. Beluszky P.: A magyar településrendszer fejlődése. In: Magyarország településkörnyezete (szerk. Enyedi Gy.). MTA, Bp. 2000. Beluszky P.: Településtan. ELTE egyetemi tankönyv, 1999 Cséfalvy Z.: Helyünk a nap alatt Magyarország és Budapest a globalizáció korában. Kairosz, Bp. 1999. Enyedi Gy.: Regionális folyamatok Magyarországon. Campus, Pécs Bp. 1996. Enyedi Gy. (szerk): Magyarország település-környezete. MTA Akadémiai, Bp. 2000. Faragó László: A jövőalkotás társadalomtechnikája, Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2005 Forman Balázs: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI, 2000. Guéguen, D.: Gyakorlati útmutató az EU labirintushoz. Századvég Alapítvány, 2003. Gyenizse P. Lovász Gy. Tóth J.: A magyar településrendszer. A változó természeti környezet és társadalmi-gazdasági viszonyok hatása a magyar településrendszerre Geographica Pannonica Nova PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, 192 p. 2011 Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg Campus, 1998. Horváth Gy. Rechnitzer J.: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az
ezredfordulón. MTA RKK, 2000. Horváth M. Tamás: A regionális politika közigazgatási feltételei. Magyar Közigazgatási Intézet, 2004. Lengyel B. Tudásalapú regionális fejlődésl Harmattan, Budapest, 2012. Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon. Műszaki, 2001. Rechnitzer J. (szerk.): Vonzáskörzetek, agglomerációk. Akadémiai, 1985. Rechnitzer J.: Területi stratégiák. Dialóg Campus, 1998. Szabó G. (szerk.): Város és vonzáskörzete. Ön-kor-kép, 1996. Szigeti Ernő: Régió, közigazgatás, önkormányzat. Magyar Közigazgatási Intézet, 2001. Szigeti Ernő: Község, város, jogállás. Magyar Közigazgatási Intézet, 2002. Szirmai V. A várostérségi versenyképesség társdalmi tényezői Dialóg Campus Kiadó, Pécs 2009. Técsy Zoltán: Magyarország térszerkezete. BKÁE-ÁK jegyzet. 2003. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről.