5. Hogyan beszélgetnek az ágensek Agent Communication Language
Emberi nyelv funkciói Információ átadása Ma szépen süt a nap. Éhes vagyok. Ebédelni szándékozom. A közös cselekvések koordinálása Jössz velünk ebédelni? Fizessünk külön-külön. Szociális kapcsolatok létesítése és fenntartása Menjünk enni! csevegő közeledés (fatikus, phatic communication) szociális funkciójú tartalmi közlés nélküli fecsegő, csevegő" kommunikáció, érzetek, hangulat keltése, hallgató figyelmének felkeltése, társalgás fenntartása (Malinowski, 1923) (small talk, chit-chat). Jelzés, jeladás Hadd fizessek én!
Az emberi nyelv aspektusai (nyelvi elméletek): A nyelv szintaxisa: szavak, frázisok, mondatok, nyelvtan A nyelv szemantikája: milyen jelentést kölcsönzünk a szavaknak, a frázisoknak, a mondatoknak azaz milyen a jól definiált nyelvi kifejezések és a világ objektumainak ill. koncepcióinak a kapcsolata. A nyelv pragmatizmusa: a jelentés nem szemantikai aspektusa, pl. mi a beszélő szándéka, hogy azt mondta, amit mondott.
A beszélő szándéka Alíz azt mondja Bélának, hogy: A megbeszélés holnap lesz ötkor Bélának mit lenne szabad ebből kikövetkeztetnie? Hogy: A megbeszélés holnap lesz. Alíz azt hiszi, hogy a megbeszélés holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy a megbeszélés holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy a megbeszélés nem holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy Alíz azt hiszi, hogy a megbeszélés holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy Alíz nem hiszi, hogy a megbeszélés holnap lesz. Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy Alíz azt akarja, hogy Béla azt higye, hogy a megbeszélés holnap lesz. A megbeszélés nem holnap lesz. stb. (ad infinitum).
Kijelentések és a szemantikájuk Kijelentés tényközlés, annak az állítása, hogy a világra érvényes valami (valamilyen tulajdonság). Egy kijelentés lehet igaz, vagy hamis. Filozófiai kutatások többsége, a történelem nagyobb részében a kijelentések kutatására összpontosított. Filozófiai kutatások többsége, a történelem nagyobb részében mellőzte más nyelvi állításformák és cselekvések kutatását.
A kijelentések szemantikája Legyen P egy kijelentés, pl. Ma vörös a naplemente. Igazságfeltétel (truth-conditional) szemantika (Frege, Tarski) A Beszélő azt mondja, hogy: Én hiszem a P-t E állítás kérdőre vonása: Igaz a P? Verifikációs szemantika (Dummett, Wright) Számos tényszerű kijelentés nem verifikálható objektív módon A Beszélő azt mondja, hogy: Én hiszem a P-t E állítás kérdőre vonása: Tudod igazolni, miért hiszed a P-t?
Nem minden kimondás egy kijelentés Beszédaktus (speech act) elmélet Modern elmélet: John L. Austin 1955 John Searle 1969.
Beszédaktusok (Speech Acts) John L. Austin (1911-1960), Harvard Egyetem, 1955 előadás sorozat, halála után kiadva (1962): How to Do Things with Words nyelv = eszköz: - konstatívum (a világ állását konstatáló) megnyilatkozás - performatívum: kimondás = csinálás (Bocsánat!) nem igaz/hamis megnyilatkozás a világról, logikai értéke nincs, magának a világállapotnak a létrehozása!
Beszédaktusok - a természetes nyelv pragmatikus elmélete, avagy nem a nyelv felépítését, hanem a használatát magyarázó elmélet. Az alap premissza: - kimondott mondatok, mondatfoszlányok is egyfajta cselekvések! - a beszélőnek tipikusan szándéka van, hogy a megnyilatkozása révén a világ (környezet) valamilyen megváltoztatását érje el, - a megnyilatkozások a fizikai cselekvések mintájára befolyásolják a fizikai valóságot is. http://hu.wikipedia.org/wiki/beszédaktus-elmélet
Beszélve ágens 3 fajta cselekvést hajt végre: lokuciós aktus (locutionary act) (beszédcselekedet) a kommunikáció puszta ténye, a szintaktikailag helyes beszéd kimondása, illokuciós aktus (illocutionary act): szándékhatás performatív ige által, pl.: felkér, követel, állít, ragaszkodik, megállapodik, figyelmeztet, parancsol,... szándékható erő, illokuciós erő, cselekvési erő (illocutionary force): fontos pl. hogy kitől jön? (király kérése parancs) ettől függ a megnyilatkozás illokuciós erejének az erőssége perlokuciós aktus (perlocutionary act): a valódi hatás kieszközölése a hallgatón, amit a beszélő cselekvése a beszédaktus során a hallgatóra valóban gyakorol.
A beszéd = kijelentés + egy cselekvés végrehajtása, és mint minden cselekvés, sikerülhet, vagy sem. Performativa sikeres teljesítése (un. érvényességi) feltételekhez van kötve: elfogadott szokásos procedúra, specifikált körülmények, személyek, korrekt, maradéktalan végrehajtás, őszinte, minden következményét vállalni kell, pl. 'ki van utasítva' egy bíró szájából egy performatíva, de egy kollégától nem. Pl. Ígérem, hogy holnap segítek festeni a kerítést. beszéddel hivatkozom: magamra, őrá, cselekvésre, időre, Ígérem, hogy holnap segítek festeni a kerítést. a szándékható erő tisztázása, lehetne gondolom, sejtem, álmodtam, (felvállalás megnyilatkozása)
Beszédaktusok (Searle, 1969) Beszédaktusok (BA) és a feltételrendszerük egy párbeszéd, egy beszélgetés nem más, mint egy szabály alapú viselkedés. a beszédaktusok struktúrája: a szükséges és elégséges feltételek rendszere. Boldogulási (felicity) feltételek: - a BA definiálása - az alap, mely szerint történik a BA értékelése. sikeresen, helyesen, helytelenül alkalmazott BA
felkérés: B mond, ezzel a H-t szeretne C-re rávenni. ítélettartam feltételek: a kiejtett szavak mondanak valamit a világról, találni kell pl. a jövőbeli cselekvésekre vonatkozó szavakat. normál I/O feltételek: H képes meghallani a felkérést, készültségi feltételek: minek kell igaznak lennie a világban ahhoz, hogy B éppen egy ilyen felkéréshez folyamodjon, pl. H képes kell, hogy legyen C-re, B-nek hinnie kell, hogy H képes C-t megcsinálni, ne legyen világos, hogy H úgyis megteszi a C-t, B külön kérése nélkül őszinteségi feltételek: pl. nem őszinte, ha B igazából nem akarja, hogy C megtörténjen. lényegi feltételek: kísérlet B részéről, hogy C-re vegye rá H-t.
Beszédaktusok (Searle, 1969) Searle megalkotta a teljes feltételrendszert az alábbi esetekre: - kijelenteni, kérdezni, köszönni, tanácsolni, figyelmeztetni, üdvözölni, gratulálni,.. Illokuciós aktusok osztályozása: -asszertívumok: a beszélőt köti a kimondottakhoz, a világ állapotát képviselik, pl: megnyilatkozások, követelések, leírások,... -direktívumok: kísérlet beszélő részéről, hogy a hallgató csináljon valamit, pl. utasítások, felkérések, kívánságok, könyörgések, - kommisszívumok: beszélőt köt meg egy akciósorozathoz, pl. ígéretek, fenyegetések, fogadalmak, - expresszívumok: beszélő lélektani állapotának a kifejezése, pl. üdvözlések, gratulálások, köszönések, elnézéskérések, - deklarációk: maguk jelentik változást a dolgok állapotában, pl. házasságkötés, megnevezés, áldás, letartoztatás, - verdikátívumok. ítéletet adnak át, vagy értékelik pl. ítélkezés, megbocsátás, engedélyezés,.
- Visszaadod holnap, amivel tartozol? - Igen. - Megígéred? - Igen. De ha H olyan kulturális hátterű, ahol nem létezik a jövőbeli kötelességvállalást jelentő ígéret BA? Így a B számára H nem tett ígéretet.
Beszédaktusok és az MI tervkészítés Cohen, Perrault (1970) Beszédaktus: operátor + STRIPS leírás a szükséges és elégséges feltételek (formálisan) Request (B, H, a) [Precond: Cando.pr (B Bel (H Cando a)) (B Bel (H Bel (H Cando a))) Want.pr (B Bel (B Want request_instance)) [Effect: (H Bel (B Bel (B Want a))) a sikeres befejezéshez az is kell, hogy B higye, hogy H képes a-ra, és hogy H szintén ezt higye. Megjegyzések Az elmélet csupán az illokuciós erő modelljére támaszkodik. Nincs semmilyen garancia, hogy H teljesíti a kérést. Szükséges az un. közvetítő aktus, amellyel H 'rávesszük' az B szándékának megfelelő cselekvésre (perlokuciós erő modellezése).
Beszédaktus mint racionális cselekvés (Cohen, Levesque), 1990 A feltételezések - illokuciós erő felismerése nem szükséges, - illokuciós aktusok - komplex események, nem primitív cselekvések. Elmélet: - néhány primitív esemény leírása, - konstrukciós elvek, bonyolultabb események leírásához, és mindezt az 'LRA logikára alapozva.
Racionális ágenslogika (Logic of Rational Agency LRA) (Cohen, Levesque, 1990) 1' rendű, multi-modális logika, egyenlőséggel: racionális BDI ágens alapjai + a racionális cselekvés leírása Modálitások: (Bel x p) (Goal x p) (Happens x ) (Done x ) x ágens p-t hisz, x ágens p céllal rendelkezik, az a cselekvés következik, az a cselekvés éppen megtörtént. Cselekvések szerkesztése elemi cselekvésekből (dinamikus logika): ; ' - ' követi az -t p? - egy teszt cselekvés stb.
Időmodálitások: mindig (always) néha (sometimes) Later szigorú néha... p = a. (Happens a;p?) p = p (Later p) = p p (After a p) = (Happens a;p?) (Before p q) = c. (Happens c;q?) a (a c) (Happens a;p?) (Know x p) = p (Bel x p)... fontos feltételezés, hogy a célokat később (előbb-utóbb) levesszük az agendáról: (Goal x (Later p))
Beszédaktusok leírása LRA logikai modellekkel Fontos, ha a cél tartós (persistent goal): (PGoal x p q) = (Goal x (Later p)) (Bel x p) Know x (Prior ((Bel x p) (Bel x p) (Bel x q)) (Goal x (Later p))) Célből jön a szándék: (Intend x q) = (PGoal x [Done x (Bel x (Happens ))?; ] q) Kölcsönös hiedelem: (ABel n x y p) = (Bel x (Bel y (Bel x (Bel y... (Bel x p)...) n x Váltakozó hiedelem: Unilaterális kölcsönös hiedelem: (Bmb x y p) = n. (ABel n x y p)
Megkísérel egy komplex cselekvés: (Attempt x e p q) = [(Bel x p) (Goal x (Happens x e;p?)) (Intend x e;q?)]?;e x ágens e-t tesz, mert p hatást kíván elérni, azzal a szándékkal, hogy legalább q sikerüljön. Segítőkész: (Helpful x y) = e. [ (Bel x (Goal y (Done x e))) (Goal x (Done x e)) (Goal x (Done x e)) ] x ágens segítőkész (y szempontjából), ha minden e cselekvés esetén, x elfogadja y céljait, ha ezzel nem kerül konfliktusos helyzetbe.
Végül beszédaktus, mint egy kísérlet: Felkér egy igen komplex cselekvés: (Request B H e a) = {Attempt B e p (Bmb H B (Goal B p)) }, ahol p = (Done H a) (Intend H a [ (Goal B (Done H a)) (Helpful H B) ] ) B, e-t megtéve, reménykedik, hogy egy olyan állapotot idéz elő, amelyben: - az H szeretne a-t (amellett, hogy B még mindig a-t szeretne és segítőkészek) - az H meg is csinálja a-t vagy legalább H megosztja B-vel a közös hiedelmeket. B egy felkérést valósít meg, ha a hozzá szükséges sorozatot végrehajtja. Minden ilyen eseménysorozat valóban egy felkérés.
Párbeszéd formális elméletei pl. párbeszéd fajták: Walton és Krabbe osztályozás Párbeszéd típusa Kezdeti helyzet Résztvevők célja Párbeszéd célja Rábeszélés (Persuation) Vélemény-különbség Rábeszélni az ellenfelet Problémát letisztázni Kivizsgálás (Inquiry) Bizonyítás igénye Megtalálni és verifikálni a tényállást Bizonyítani (pro, v. kontra) Tárgyalás (Negotiation) Érdekkonfliktus Megkapni, amire legjobban vágyik Értelmes megállapodás Informálódás (Information seeking) Információ igénye Megszerezni, vagy megadni információt Információcsere Mérlegelés (Deliberation) Dilemma, gyakorlati döntés Célokat és cselekvéseket koordinálni A rendelkezésre álló legjobb teendő meghatározása Veszekedés (Eristic) Személyes konfliktus Verbálisan támadni Konfliktus mélyebb okának a feltárása
Más párbeszédek (nincsenek W&K listán) Információt szolgáltató (information giving) párbeszéd az egyik fél igyekszik információt adni a másik félnek Kivizsgáló (examination) párbeszéd az egyik fél igyekszik felmérni, hogy a másik fél tényszerű, vagy képesség tudása meddig terjed Felfedező (discovery) párbeszéd kettő, vagy több fél igyekszik minősített jövőbeli állapotokat/ cselekvéseket azonosítani (pl. egy terv rizikószintje; cselekvési lehetőséget,., afordances) Parancs (command) párbeszéd az egyik fél ráveszi a másik felet valamilyen cselekvés végrehajtására. Stb.