A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS INTERNÁTUS PEDAGÓGIAI PROGRAM OM: 039196 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Küldetésnyilazkozat... 4 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb dokumentumok, szempontok:... 4 2. Az internátus működése a működés belső feltételrendszerének bemutatása... 5 2.1. Szervezeti felépítése, működésének elve... 5 2.1.1. Az Internátus helye a kecskeméti református intézmények szervezeti struktúrájában:... 5 2.2. Személyi feltételek, elvárások... 5 2.2.1. Nevelőközösség... 5 2.2.2. A tanulóközösség... 6 2.3. Pedagógiai munkát segítő rendszer... 7 2.3.1. Szolgáltatási tevékenység... 7 2.3.2. Gazdasági Hivatal... 7 2.4. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások... 7 2.5. Az internátuskapcsolatrendszere... 8 2.5.1. Az internátus és a szülői ház kapcsolata... 8 2.5.2. Az internátus és agimnázium kapcsolata... 8 2.5.3. Az internátus és más kollégiumok kapcsolata... 8 2.5.4. Az internátus egyéb kapcsolatai... 9 3. A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai és feladatai... 10 3.1. Alapelvek... 10 3.2. Célok:... 10 3.3. Feladatok:... 10 4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere... 12 4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások... 12 4.1.1. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:... 12 4.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:... 12 4.1.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:... 13 4.2. Tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma... 13 4.3. Internátusi élet szervezése... 14 4.3.1. A tanulók életrendje... 14 4.3.2. A szilenciumok rendje... 15 4.3.3. A szabadidő eltöltésének szempontjai... 15 4.4. Diákképviselet... 15 5. Feladatok, tevékenységkategóriák... 17 5.1. A tanulás tanítása... 17 5.2. Az erkölcsi nevelés... 17 5.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 17 5.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 18 5.4.1. Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése.. 18 5.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 19 2
5.5.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 19 5.6. A családi életre nevelés... 20 5.7. A testi és lelki egészségre nevelés... 20 5.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 20 5.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 21 5.9.1. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése21 5.10. Pályaorientáció... 21 5.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés... 22 5.11.1. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése... 22 5.12. Médiatudatosságra nevelés... 22 6. Gyermek és ifjúságvédelem... 23 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 23 Csoportfoglalkozási helyi tanterv 24 Záró rendelkezések, legitimáció 64 3
1. Küldetésnyilazkozat Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól (Példabeszédek 22:6) A Kecskeméti Református Internátus alapvető feladata a keresztyén hitelvek alapján való nevelés. Mint egyházi intézmény a bibliai értékrendre alapozza küldetésének betöltését. A történelem igazolja, hogy a folyton változó világban szükség van az állandóságra is, ami különösképpen is igaz az ifjak nevelését illetően. Mi nem egyszerűen jól nevelt fiatalokat szeretnénk útra bocsátani, hanem olyan alapot igyekszünk építeni életükben, ami kiteljesedve, egész életen át gyümölcsözővé válik mind szűkebb, mind tágabb környezetükre nézve, és még öregkorban is időtálló. 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett főbb dokumentumok, szempontok: Jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye A Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvénye, 1995. évi I. törvény (továbbiakban: MRKT) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013.(VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Valamint: A fenntartó elvárásai Több évszázados biblikus értékrendet megjelenítő református nevelési hagyomány a kollégium hagyományai szülői és tanulói elvárások 4
2. Az internátus működése a működés belső feltételrendszerének bemutatása Az 1564-ben alapított református gimnázium 40 évi kényszerszünet után 1990 szeptemberében újra kezdte működését. Az újra indult iskola mellett, 1991-ben felépült internátus nevelési elképzelései a múlt tisztelete mellett, a mai kor követelményeinek is megfelelnek. A magyar oktatási rendszer része, igazodik a törvényi előírásokhoz. Több mint 400 esztendős örökség tehát az, amit tovább szeretnénk vinni. Ez a múlt kötelez és eligazít. 2.1. Szervezeti felépítése, működésének elve Az intézmény alapítója és fenntartója a Kecskeméti Református Egyházközség, felügyelője a Kecskeméti Református Egyházközség Presbitériuma. Részben önállóan gazdálkodó, egyházi költségvetési szerv. Pénzügyi feladatait a fenntartó által létrehozott Gazdasági Hivatal végzi. Az intézmény gazdasági ügyeit a presbitérium által megbízott gazdasági igazgató intézi. Az internátusnak külön költségvetése és önálló vezetése van. 2.1.1.Az Internátus helye a kecskeméti református intézmények szervezeti struktúrájában: A Kecskeméti Református Egyházközség által fenntartott intézményeket az igazgatótanács elnöke fogja össze. Hetente vezetői értekezletet tart, ahol részt vesznek a fenntartó képviselői, az oktatási-nevelési intézmények vezetői, az oktatási intézményeket kiszolgáló egységek vezetői is. Az internátus igazgatója a nevelőtestületet hetente tájékoztatja a vezetői értekezlet után az ott elhangzottakról. 2.2. Személyi feltételek, elvárások 2.2.1.Nevelőközösség Internátusunkban gyermekeket szerető, hitben elkötelezett, egymás munkáját megbecsülő, következetes, emberséges szigorral nevelő, pedagógiában jártas tanárokból kell állnia a nevelőtestületnek. Tehát nemcsak a hozzáértés, hanem a keresztyén meggyőződésből fakadó tanúságtétel is nélkülözhetetlen. A református nevelésben tevékenykedő pedagógusok teremtik meg azt a keresztyén légkört, amely megfelelő alapul szolgálhat az esetleges konfliktusok feloldására, kezelésére. A nevelőtestület tevékenysége kiterjed a tervezésre, a megvalósításra és a teljes nevelési folyamat értékelésére. A nevelőtanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl: az intézmény működését meghatározó dokumentumok (KNOAP, Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend) ismerete, pedagógiai tevékenysége során figyelembe vétele pontos és aktív részvétel a nevelői összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb internátusi rendezvényen 5
lelkiismeretes részvétel a szakmai és vallási továbbképzéseken készséges együttműködés az internátus vezetőségével, a szülőkkel, valamint az illetékes egyházi, állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése (folyamatos önképzés), amely hozzájárul a keresztyén pedagógus személyiségének kibontakoztatásához pedagógiai munkájának a tudatos tervezése, ellenőrzése, értékelése harmonikus légkör megteremtésének elősegítése, diákok értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának, tanulási módszereinek ismerete, az egyéni törődés alkalmazása, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele a tanulás nyugodt légkörének megteremtése a kulturált beszédstílus és viselkedés, megjelenés, rend és fegyelem tevékenységük minden szintjén őszinte és igaz véleménynyilvánítás, természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben A nevelési munka felelős, etikai cselekvés, ezért a református közoktatási intézmények gyakorlatában keresztyén erkölcsi alapelvek érvényesülnek, melynek legfontosabb normáit a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Intézményeiben dolgozó pedagógusok számára elkészített ETIKAI KÓDEX tartalmazza. Ennek ismeretét és figyelembevételét minden az oktató-nevelő munkánkkal kapcsolatban álló munkatársunktól elvárjuk. (Az Etikai kódex teljes terjedelmében a 1. számú mellékletként jelenik meg Pedagógiai programunkban.) 2.2.2.A tanulóközösség Az intézmény Alapító Okiratában meghatározott létszámparaméternek megfelelően elsősorban a Kecskeméti Református Gimnáziumba felvételt nyert diák nyernek felvételt az internátusba. Elvárjuk, hogy a kollégium jogviszonnyal rendelkező diák elfogadja azt az esztétikai és viselkedési alapelvet, melyet az Etikai Kódexben rögzítettünk és azt a rendet, melyet az internátus Házirendje tartalmaz. Gimnáziumunk hat és négy évfolyamos képzési rendszerben működik, így az internátusba kerülő legfiatalabb (12 éves) diákok más bánásmódot, sokkal több odafigyelést igényelnek, hiszen az új iskola és az otthontól való elválás egyszerre nagy terhet jelent számunkra. Minden segítséget megadunk, hogy az iskola által támasztott követelményeknek megfeleljenek, és pótoljuk a szülői házat. A gimnázium országos beiskolázású, így az internátus lakói is sok településről érkeznek hozzánk. Általában Bács-Kiskun megye falvaiból, városaiból, de más megyék területéről is vannak növendékeink. Örömmel tölt el minket, hogy sok családból testvérpárok laknak nálunk, egyszerre vagy egymást követően. A tanulóifjúság többsége természetesen református, de bizonyos arányban felveszünk az intézmény alapelveit vállaló más vallású tanulókat is. A tanulók családi háttere változó képet mutat. A szülői generáció nagy része vallásos nevelés nélküli környezetben nevelkedett, de akik minket választanak, elvárhatjuk, hogy fogadják el és támogassák céljainkat és azt a szel- 6
lemiséget, amit képviselünk. A család, mint összetartó közeg napjainkban a kivételektől eltekintve már alig működik. Hiányoznak azok az érték-és magatartásminták, amelyek a gyermekek számára kijelölhetnék a követendő életutakat. Növekszik a csonka családokból érkezők száma is. Mindezekre tekintettel az internátus igyekszik biztosítani a nyugodt tanulási lehetőséget minden lakója számára. Az internátusban lakók száma az elmúlt évek statisztikája alapján 110-120 tanuló között volt. Nemek aránya szerinti megoszlás kb. kétharmad lány, egyharmad fiú. Négy és hat osztályos képzésre járók megoszlása kb. 70-30%. 2.3. Pedagógiai munkát segítő rendszer 2.3.1.Szolgáltatási tevékenység A Kecskeméti Református Egyházközség szervezeti felépítése szerint a szolgáltatási igazgató felügyeli az oktatástechnikus, a portások, a takarító személyzet, és karbantartók tevékenységét. 2.3.2.Gazdasági Hivatal Az egyházközség és az intézményrendszer gazdasági ügyeit, könyvelését, pénzforgalmát bonyolítja. A gazdasági igazgató irányítja a Gazdasági Hivatal munkatársait. Az intézményvezetők bevonásával elkészíti az intézmények költségvetési javaslatát. Negyedévenként tájékoztatja őket saját intézményük költségvetésének helyzetéről. 2.4. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A fenntartó a Kecskeméti Református Egyházközség 1993-ban vásárolta meg és alakította ki diákotthon céljára a Hornyik krt- i épületet. Az épületben 35 hálószoba (3-4-6 ágyas) fürdőszobával ellátva,5 tanulószoba, társalgó, számítástechnika terem, díszterem, tanári tárgyaló, 2 nevelői szoba található. Külön épületben konditerem és egy sportolásra alkalmas kis udvar is lehetőséget nyújt a mozgásra. A zárt udvaron áthaladva, saját ebédlőnket használjuk. Az internátus területén kívül a diákok számára nyitott a református gimnázium uszodája és tornacsarnoka. A diákok napi munkájához és a szabadidő eltöltéséhez jól felszerelt számítógépterem és könyvtár áll rendelkezésre. Ezen túl televíziók, projektor, biztosítják az aktív kikapcsolódást, szórakozást és pihenést. Esztétikus dísztermünk befogadóképessége lehetővé teszi, hogy a teljes internátusi közösség számára programokat valósítsunk meg. Az internátus gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről és személyközpontú környezet kialakítására törekszik. A belső és külső környezet biztosítja a diákok biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti a jogszabályi előírásoknak megfelelően a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A tárgyi feltételek jónak mondhatók, az épület felszerelése korszerű. 7
2.5. Az internátus kapcsolatrendszere 2.5.1.Az internátus és a szülői ház kapcsolata A szülőktől átvállalt felelősségünk gyakorlása érdekében a szülői házzal jó kapcsolatot kell kiépítenünk. A hatékony nevelői munka érdekében fontos a diákok szociokulturális hátterének ismerete. Ugyanakkor a családoknak pontos képet kell kapniuk arról, hogy az internátus milyen követelményeket támaszt a hozzánk beköltöző gyermekkel szemben. Ha a szülők elképzelései, elvárásai találkoznak az intézmény értékrendjével, akkor számíthatunk együttműködésre. A szülői házzal való jó kapcsolat érdekében alapelvünk, hogy az internátus nem csorbíthatja a szülői ház jogait, de kötelességeit sem vállalhatja át teljes mértékben. A szülőkkel már a beiratkozást megelőzően ismertetjük nevelési elveinket, követelményrendszerünket, és felhívjuk figyelmüket az együttműködés fontosságára. A szülői házzal való kapcsolattartásra az alábbi lehetőségeink vannak: internátusi füzet szülői értekezlet szülői fogadó óra szülői fórum e-mail telefonos egyeztetés az internátus honlapja iskolai és internátusi ünnepségek nyílt napok A szülői vélemények megismerése céljából ötévenként kérdőíves felmérést készítünk, melyben egyebek között a következő kérdésekre kérünk választ. Az űrlapot a visszaérkezés után értékeljük, és az értékelés eredményeit a következő szülői értekezleten ismertetjük. A szülők jogos kéréseihez, felvetéseihez igyekszünk alkalmazkodni. 2.5.2.Az internátus és a gimnázium kapcsolata Az internátus a Kecskeméti Református Gimnázium nevelési és pedagógiai programjával összhangban saját lehetőségével egészíti ki az ott folyó oktató-nevelő munkát. A gimnáziumunk tanulóifjúságának kb. egyötöde az internátus lakója. A gimnázium tanáraival rendszeres a kapcsolatunk. Különösképpen az osztályfőnökökkel tartunk szoros, folyamatos napi kapcsolatot. A gimnáziumi osztályfőnöki munkaközösség-vezetője részt vesz az internátusi nevelőtestület értekezletein. A gimnáziumi tanárok rendszeres korrepetálást vállalnak az internátusban. 2.5.3.Az internátus és más kollégiumok kapcsolata A város kollégiumaival való kapcsolatunk jónak mondható. Részt veszünk egymás rendezvényein, továbbképzésein. Cserediák program keretén belül kapcsolatokat építünk más magyarországi és határon túli református diákotthonokkal. 8
2.5.4.Az internátus egyéb kapcsolatai A Református Pedagógiai Intézet szervezésében évente az internátusi nevelőknek is szerveznek továbbképzéseket, ezeken mindig részt veszünk. Több alkalommal adott helyszínt internátusunk a Református Pedagógiai Intézet által koordinált országos konferenciáknak, szakmai napoknak. Az ORTE (Országos Református Tanáregyesület) közgyűlése és konferenciája minden évben lehetőséget biztosít a református oktatási- nevelési intézményekben dolgozók találkozójára, a felmerülő gyakorlati és elméleti kérdések megbeszélésére. Ezeken a konferenciákon intézményünk képviselteti magát. Az internátus mindennapi életét segíti az iskolaorvos és az iskolavédőnő munkája. A védőnő rendszeresen tart egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat. 9
3. A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai és feladatai 3.1. Alapelvek Az internátus küldetése, nevelési alapelvei a keresztény erkölcsi elvek megismertetése és életté váltása a tanulók személyiségjogainak tiszteletben tartása, esélyegyenlőség biztosítása felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben a református oktatás nevelési hagyományainak, a nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása a tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység és a közösségi önszerveződés támogatása tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése, az egész életen át tartó tanulás megalapozása együttműködés a szülőkkel, a partneriskolákkal a környezet esztétikus kialakítása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása integrált nevelés megvalósítása egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével nemzeti hagyományok megőrzése, nemzeti azonosságtudat ápolása, fejlesztése a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése egységes normarendszer kidolgozása a nevelésben résztvevő partnerek számára (internátusi és gimnáziumi nevelőtestület, tanulók, tanulócsoportok, szülők, közvetlen és távolabbi környezet) 3.2. Célok: Az internátus alapvető céljának tekinti, hogy diákjai elé egyértelmű és szilárd értékrendet állítson, ismertesse meg református egyházunk életét, keresztyén életvitelre neveljen. Ennek alapján az alábbi célkitűzések kerültek megfogalmazásra: Keresztény értékrenden alapuló személyiség- és közösségfejlesztés A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés 3.3. Feladatok: Az internátus alapvető nevelési feladatai: Az alapvető erkölcsi normák, hitbeli ismeretek elsajátítása, követése; Egészséges és kulturált, környezettudatos életmód kialakítása; Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése; A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése; Reális társadalomkép kialakítása; Toleráns, empatikus emberi kapcsolatok kiépítésének megalapozása; 10
Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása; Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. 11
4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere A kollégium - igazodva az Nkt. 28. -ának rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet a) kötelező vagy b) szabadon választható. A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni a tanulást segítő foglalkozásokon, heti egy órában a közösségi foglalkozásokon. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül további heti egy, szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni. A tanulást segítő foglalkozások látogatása alól a tanuló a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint,részben vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat felmentést kaphat. 4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 4.1.1.Felkészítő foglalkozások a kollégiumban: 4.1.1.1.Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök, e) tematikus csoportfoglalkozás. 4.1.2.Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: 4.1.2.1.Csoportvezetői foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára:a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások: a KOAP-ban előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások 12
4.1.2.2. A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) 4.1.2.3. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 4.1.3.Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, heti egy foglalkozáson köteles részt venni. Ezek lehetnek: az egészséges és kulturált életmódra nevelés, sport, a természeti környezet ápolása, irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek, kreativitás fejlesztése, vagy öntevékeny diákkörök működése. Ezeknek megfelelően szabadon választható programjaink a következők: o Énekkar o Kézműves szakkör o Táncház o Filmklub o Kirándulás o Színházlátogatás o Ifjúsági bibliakör o Sportolási lehetőségek (futball, kosárlabda, röplabda, úszás, ping-pong, konditerem, atlétika) o Mozilátogatás o Házi- ill. iskolák, kollégiumok közötti versenyek, bajnokságok 4.2. Tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés 13
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR 7 8. 9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam A tanulás tanítása 4 3 2 2 2 Az erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 2 1 Állampolgárságra, demokráciára nevelés 1 2 2 2 1 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1 1 1 1 1 A családi életre nevelés 1 1 2 2 3 Testi és lelki egészségre nevelés 2 2 2 2 2 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2 2 2 2 1 Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 2 Pályaorientáció 2 2 2 2 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 2 3 Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1 ÖSSZESEN: 22 22 22 22 20 A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12 13 14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat részben vagy egészben a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. 4.3. Internátusi élet szervezése 4.3.1.A tanulók életrendje A belső szabályzat kialakításánál alapelvünk diákjaink rendszerességre, egészséges életmódra és önállóságra nevelése. Tanulmányi előmenetelük alapján a szabadidejüket kategóriák szerint határozzuk meg, melyet az internátusi Házirend tartalmaz. Tanévenként a félévi és év végi eredményeik alapján A, B, C, valamint D kategóriába soroljuk őket. A napirendet úgy állítottuk össze, hogy nyugodt pihenési lehetőséget nyújtsunk. Korlátozzuk a késő esti tanulást, az életkorunknak megfelelő alvásidőt biztosítunk. A hitélet elősegítése, a vallásos szellem erősítse érdekében a tanulók vasárnapi visszaérkezése után közös áhítaton vesznek részt. Ez az együttlét lelki erősítést adhat az elkövetkező hét feladataihoz. Egy hétköznapi estén bibliaórán vesznek részt a diákok. Közös éneklés, bibliamagyarázat után kisebb csoportokban beszélgetnek lelki problémáikról, kételyeikről, előttük még tisztázatlan kérdésekről, a lelkészekkel és a nevelőikkel. A tanulókat a szobájuk rendben tartására, a környezetükben lévő tárgyak, eszközök épségének megőrzésére, a rend szeretetére naponta figyelmeztetjük. A lakószobák rendjét napon- 14
ta ellenőrizzük. A szélsőséges dekorációt sem a lakószobában, sem a tanulószobákban nem engedélyezzük. A tanulókkal közösen vacsoráznak nevelőtanáraik, akik a kulturált étkezést, az étellel való takarékosságot is megkövetelik. Elvárjuk diákjainktól, hogy a közösségi életben és a családban is elfogadott keresztyén szellemű illemszabályok szerint éljenek. 4.3.2.A szilenciumok rendje A szilenciumok rendjére a nevelők és felsőbb éves diákok ügyelnek. Az órák pontos kezdése, és a szünetek biztosítása fontos feladata a nevelőknek amellett, hogy a szobájukban készülő diákok tanulását is ellenőrzik. Szükséges a napi három tanulási óra teljes kihasználása, és az önálló tanulás megszokása. Segítik a nevelők a diákot abban, hogy legyen kitartó a tanulásban, törekedjen a lényeglátására, logikus gondolkodással építse fel a megtanult ismeretanyag vázlatát. A harmadik szilenciumi órában egymáshoz fordulhatnak segítségért, felmondhatják egymásnak vagy a nevelőtanárnak a tanultakat. Ha a szilenciumok ideje nem elég a felkészülésre, akkor este a vacsora után kapnak lehetőséget a további tanulásra. Néhány tantárgyból tehetség kibontakoztató foglalkozásokat, önképzőkört szervezünk az internátusban lakóknak. A C, és D kategóriás tanulóink részére korrepetáló és felzárkóztató órákat tartunk a kötelező érettségi tartárgyakon kívül is igényeik szerint. 4.3.3.A szabadidő eltöltésének szempontjai A diákjaink figyelmébe ajánljuk, és időt biztosítunk arra, hogy az életkoruknak megfelelően és az általuk is értékesnek ítélt városi kulturális programokat látogassák. Ösztönözzük őket a számítógép helyes használatára, és figyelmeztetjük annak káros hatásaira. Könyvtárlátogatás lehetőségére hívjuk fel figyelmüket, ajánlva az egyházi könyvtár és a megyei könyvtár szolgáltatásait. A helyi internátusi könyvtár használata sokszor szükséges a másnapi felkészüléshez, és itt szokhatják meg először annak helyes használatát, a könyvekkel való bánásmódot és a könyvek megbecsülését. Az egészséges életmódra való nevelésben a sportra különösen nagy hangsúlyt fektetünk. A házibajnokságokra alkalomszerűen, a kondicionáló terem használatára naponként lehetőséget teremtünk. 4.4. Diákképviselet A tanulócsoportokból a közösség szószólót választ. Ő képviseli a csoport tagjait a nevelőtestület előtt. A diákönkörmányzatot egyetértési jogkör illeti meg: - az internátusi házirend elfogadásakor, illetve módosításakor - az internátusi SZMSZ elfogadásakor, illetve módosításakor - a tanulói szociális juttatások meghatározásakor - ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásáról 15
A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol: - a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor - a tanulói pályázatok meghirdetésekor - a sportkörök működési rendjének meghatározásakor - a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor A diákönkormányzat dönt: - a diákönkormányzati tájékoztatási rendszerről - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról és a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - a diákönkormányzat képviseletében eljáró személyről 16
5. Feladatok, tevékenységkategóriák Feladatainkat célkitűzéseinknek megfelelően és a ránk bízott diákok adottságait figyelembe véve tervezzük a kulcskompetenciák fejlesztésének szem előtt tartásával, keresztyén szellemiségben. 5.1. A tanulás tanítása Az internátus lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ez egyrészt a nevelők, másrészt külső szakember segítségével valósul meg. Különösen is hangsúlyt fektetünk a bejövő évfolyamokra. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes önértékelés kialakítására. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést a szilenciumok keretén belül. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. Cél a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 5.2. Az erkölcsi nevelés Az internátus feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Fontos, hogy az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 5.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve igyekszik elősegíteni a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén kialakul bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. 17
Fel kívánunk eleveníteni minden olyan hagyományt, mely a református kollégiumunknak évszázados múltjából a mai világban is érvényesülhet. Ennek szellemében szervezzük a közös áhítatokat (vasárnap este) az énektanulást, a bibliaköröket. Hagyománnyá vált: vidám Mikulás est diákjaink adventi ünnepsége karácsonyra készülve mézeskalácssütés, ajándékkészítés cserediák est farsang utolsó évesek búcsúztatása. Rendszeresen megrendezésre kerül: Ki-Mit-Tud kulturális teaház sportvetélkedők táncház filmklub mozi és színházlátogatás Nemzeti ünnepeinket méltó módon az iskolával együtt ünnepeljük. 5.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. 5.4.1.Kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése Igyekszünk felkelteni az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Lehetőségeket biztosítunk az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegítjük az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését az intézmény berendezésének, dekorációjának meghatározásával, kiállítások rendezésével. Az internátus biztosítja a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók egyház- és hazaszeretetét. Kulturális tevékenységünkkel hozzájárulunk a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez. 18
A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap a keresztyén Európához való kötődés. Bemutatjuk az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat. 5.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A nevelés során hangsúlyt kap a biblikus alapú önismeret, helyes énkép kialakítása, a keresztyén közösségek megismertetése, azokba való bekapcsolódás segítése, a diakóniai lelkület erősítése. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása. Segíteni kell, hogy a diákok képessé váljanak érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az internátus a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások közvetítésére is, a kommunikációs kultúra, szervezőkészség fejlesztésére. A feladathoz kapcsolódóan lehetőséget biztosítunk egyrészt olyan gyülekezeti (ifjúsági alkalmak, evangelizációk) programokon való részvételre, ahol személyiségük formálódhat. 5.5.1.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, ill. magatartási problémák kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi környezetből, csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése az új csoportban (osztály). Ennek többféle oka lehet (pl. szülői problémák); az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi elvárásokkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet, és zavart viselkedéshez vezethet. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. Feladatunk, hogy a tanuló személyiségét és környezetét megismerjük, a problémák gyökereit feltárjuk, a fejlesztő módszereket megbeszéljük, egyeztessük a családdal, a megfelelő beilleszkedést hatékonyan segítsük, a szülőket segítésük a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejlesztenünk kell a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, konfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színtere: az egyéni törődés, internátusi és a hitéleti programok. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. 19
Meggyőződésünk, hogy minden magatartásbeli és beilleszkedési zavar valamilyen törés következménye, melyet a tanuló a szocializációja illetve életútja során elszenvedett. A javulás ennek a törésnek és következményeinek helyes feldolgozásán alapul. Olyan pedagógiai tevékenységről beszélünk, ahol a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az csoportvezető nevelő, az intézményi lelkész, hitoktató, az iskolaorvos és a védőnő összehangolt munkájára van szükség. Az utóbbi időben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma megnőtt. Ez ugyan általános tendencia, de a keresztény iskolában ennek a problémának a kezelése nagy hangsúlyt kap. Ezt tükrözi a társadalom, a szülők felénk irányuló elvárása is. Éppen ezért fontos a szülők, a pedagógusok és a gyermekek jó kapcsolata, valamint a tanulók kortárs- és csoportkapcsolatainak figyelemmel kísérése. 5.6. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. Fontosnak tartjuk a gyakorlati nevelés megvalósítását (kézműves szakkör, farsangi vacsora, környezettudatos életvitel a mindennapok során). 5.7. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönzi a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Mindehhez biztosítanunk kell a bibliai értékrenden alapuló nevelést. Ezt hivatottak képviselni vasárnap esti áhítataink, a hétközi bibliakörök, lelkigondozói beszélgetések. 5.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 20
5.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 5.9.1.Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Igyekszünk kialakítani a megfelelő életritmust, segítjük az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válását, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozását. A tanulók olyan ismereteket sajátíthatnak el, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Az internátus a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Heti rendszerességgel hozzájárulunk az egészséges életvitel biztosításához sporttevékenységek szervezésével. Környezettudatos magatartásra neveljük a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Feladatunk a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. 5.10. Pályaorientáció Az internátusnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A feladat betöltése céljából fontos a tanulók képességeinek megismerése, ehhez nélkülözhetetlen a gimnáziummal való együttműködés. A tanulásban elmaradt esetleg sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk annak esélyét, hogy az iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Ehhez korrepetáló, felzárkóztató órákat biztosítunk. A tehetséges tanulók megtalálása céljából a nevelők kapcsolatot tartanak a gimnáziumi osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és segítik a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. 21
Az internátus önképzőkörök szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására. Az internátus a gimnáziummal együttműködve segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Lehetőség szerint több, főként református intézmény bemutatását biztosítjuk. 5.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diákönkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 5.11.1. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése Az internátus segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák-önkormányzati tevékenység segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 5.12. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 22
6. Gyermek és ifjúságvédelem A gyermek nevelése elsősorban a család feladata és kötelessége. Ebben segítségre lehet: az állam, önkormányzat, iskola, kollégium. Internátusunk alapvető feladatának tekinti a gyermek-és ifjúságvédelem ellátását, a tanulók fejlődését, veszélyeztető okok feltárását, és pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzését, ellensúlyozását. A gyermekvédelmi törvénnyel összhangban internátusunk minden segítséget megad a szülőknek ahhoz, hogy ők is eleget tegyenek a köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségüknek. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet az internátus a gimnáziummal szorosan együttműködve látja el. Ezt az indokolja leginkább, hogy intézményünkben többségében a gimnázium tanulói laknak. A nevelők napi kapcsolatban vannak a gyermekvédelemmel foglalkozó kollégával, lelkészekkel, akik mindig szívesen segítenek a problémák megoldásában. Bizonyos esetekben (pszichés, szociális problémák feltárásakor) a nevelő felméri azt, hogy rendelkezik-e elégséges pedagógiai eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérnie más szakembertől (orvos, pszichológus, stb.). 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a) Könyvtár - kötetszám: 2366 - elektronikus dokumentum: 110 - periodika-féleség: 10 b) Internetes számítástechnikai terem c) Sportolási lehetőségek, sportoláshoz szükséges eszközök 23
KECSKEMÉTI REFORMÁTUS INTERNÁTUS OM azonosító: 039196 Kecskeméti Református Internátus Csoportfoglalkozás helyi tanterve A helyi tanterv az 59/2013 (VIII.9) EMMI rendelet szerint készült, kiegészítve a Kollégiumi nevelés Alapprogramja alapján TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági s pénzügyi ismeretek 12. Médiatudatosságra nevelés A tantárgy órakerete: A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással számolunk. 24
A helyi tanterv foglalkozási tervének áttekintése 7-8. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete A tanulás tanítása 4 4 Erkölcsi nevelés 2 2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1 1 1 1 A családi életre nevelés 1 1 Testi és lelki egészségre nevelés 2 8 2 Felelősségvállalás másokért, önállóság Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 Pályaorientáció 2 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 Médiatudatosságra nevelés 1 1 Aktuális feladatok 15 15 Évfolyam összesen 37 37 9. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete A tanulás tanítása 3 3 Erkölcsi nevelés 2 2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 2 2 1 1 A családi életre nevelés 1 1 Testi és lelki egészségre nevelés 2 8 2 25
Tematikai egység rövid címe Felelősségvállalás másokért, önállóság Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete 2 2 Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 Pályaorientáció 2 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 Médiatudatosságra nevelés 1 1 Aktuális feladatok 15 15 Évfolyam összesen 37 37 10. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete A tanulás tanítása 2 2 Erkölcsi nevelés 2 2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 Állampolgárságra, nevelés demokráciára Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 2 2 1 1 A családi életre nevelés 2 2 Testi és lelki egészségre nevelés 2 8 2 Felelősségvállalás másokért, önállóság Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 Pályaorientáció 2 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 Médiatudatosságra nevelés 1 1 Aktuális feladatok 15 15 Évfolyam összesen 37 37 26
11. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete A tanulás tanítása 2 2 Erkölcsi nevelés 2 2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 Állampolgárságra, nevelés demokráciára Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 2 2 1 2 1 A családi életre nevelés 2 2 Testi és lelki egészségre nevelés 2 8 2 Felelősségvállalás másokért, önállóság Fenntarthatóság, környezettudatosság 2 2 2 2 Pályaorientáció 2 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 Médiatudatosságra nevelés 1 1 Aktuális feladatok 15 15 Évfolyam összesen 37 37 12. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete A tanulás tanítása 2 2 Erkölcsi nevelés 1 1 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 1 1 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1 1 1 1 A családi életre nevelés 3 3 Testi és lelki egészségre nevelés 2 8 2 Felelősségvállalás másokért, önállóság Fenntarthatóság, környezettudatosság 1 1 2 2 27
Tematikai egység rövid címe Kerettantervi óraszám Helyi többletóraszám (±) Témakör összidőkerete Pályaorientáció 2 2 Gazdasági és pénzügyi nevelés 3 3 Médiatudatosságra nevelés 1 1 Aktuális feladatok 13 13 Évfolyam összesen 33 33 Az óraszámok éves óraszámokat jelentenek. 1. Tanulás tanítása Célok, feladatok A kollégiumba érkező tanulók különböző iskolából, településről, családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága eltérő. A tanulás legtöbb összetevője azonban tanítható. A kollégiumi foglalkozásokon ezért alapfeladat, hogy a nevelő a kollégiumi élet egész időszakában figyelemmel kísérje azt, hogyan tanulnak a kollégisták. A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a helyes sorrendiség felállítására. Cél, hogy a tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszthető a kreativitás, a tanulási motiváció. Lényeges, hogy a tanulók ismerjék, és tudják használni az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának megfelelő módon. A tanulási kompetenciák fejlesztésével a tanulók egyre inkább képesek lehetnek a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. A kollégiumi tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja. Segíti a kollégistákat - elsődlegesen is az újonnan érkezetteket - abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulni- valók között. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a hatékony tanulás az alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, valamint a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása magában foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és az önművelés, önnevelés igényének kialakítását, az élethosszig való tanulás gondolatának befogadását. Mindezek támogatására minden korcsoportban és minden foglalkozástípusban, szükséges a kooperatív módszerek elsajátíttatása, továbbá csoportfoglalkozásokon és egyéb szervezett foglalkozásokon az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó közösségformáló tevékenységek alkalmazása. 28