FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER Országgyűlés Hivatala lroményszám; V / -$ 3 i 1 71670/1/2004. Dr. Martonosi György úrérkezett : 2004 ÁPR 1 3, országgyűlési képviselő Fidesz-MPSZ Országgyűlési Képviselőcsoportja Országgyűlés Irodaháza BUDAPEST Széchneyi rkp. 19. 1358 Tisztelt Képviselő Úr! A Házszabály 9. -a alapján K/9563. számon hozzám benyújtott, Egy megállapodás végrehajtása Ill." című írásbeli kérdésére a következő választ adom. A sertéságazat a mezőgazdasági termelésben meghatározó szerepet tölt be. A sertéságazat a mezőgazdasági bruttó termelési érték 18,4 százalékát adja, ezen belül az élőállat előállítás bruttó termelési értékének az 52,66 százalékot képviseli. Az ágazat éves export árbevétele 300-340 millió dollár (ebből 38 % az EU részaránya), mellyel a teljes agrárkivitel mintegy 12 százalékát teljesíti. Az ágazat export orientált, önellátási foka az utóbbi évek átlagában 130 százalék. Megítélésünk szerint nem indokolt azonban a sertéságazat súlyos piaci válság helyzetéről beszélni, viszont kijelenthetjük a sertésvertikumban az EU csatlakozással együtt _járó piaci _változások, valamint a környezetvédelmi, állatjóléti, higiénés előírásoknak való megfelelés jegyében egy strukturális átalakulás zajlik. A sertés termékpálya szereplői szempontjából az EU-hoz történő csatlakozás egyszerre jelent lehetőséget és egy, a korábbitól eltérő szigorúbb és összetettebb követelmény rendszerhez való alkalmazkodást. A csatlakozást követően egy 470 milliós piac részeseivé válunk, amelyen belül szabadon és korlátlanul áramlanak a szellemi és anyagi javak, érvényesülnek a közös szociális vívmányok.
2 Ugyanakkor a piac szereplőinek számos új ismeretanyagot kell elsajátítaniuk. A jövőben sertéstartással foglalkozni kívánó alapanyag termelőnek az előzőekben kifejtett követelményeknek kell eleget tennie, az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának sertés termékpályára vonatkozó piacszabályozási rendszerében és a várhatóan csökkenő mértékű nemzeti támogatások figyelembe vétele mellett. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a sertéshúst az úgynevezett könnyű szabályozású " termékek között tartja nyilván. A sertés termékpálya 2004. évi piacszabályozásának kialakításánál - az adott költségvetési források függvényében - két szempont játszott meghatározó szerepet. Az egyik az ágazat sajátos piaci helyzete, a másik az uniós irányelveknek megfelelő, az ágazat érdekeit hosszabb távon szolgáló nemzeti támogatások kialakítása A gabona-alapú" sertés termékpálya szabályozás megteremtése alapvető fontosságú. Magyarországon a csatlakozást követően az Európai Unió gabona intervenciós rendszerének megfelelő szabályozás működtetésére készülünk fel. Az intervenciós rendszer működtetése biztosítja, hogy a belpiacon az árak egy meghatározott ársávban maradjanak. Ezzel a rendszerrel a termelők jövedelme nem csökken egy adott szint alá és a gabonát felhasználók számára is kiszámítható az alapanyagok beszerzési költsége, nagyobb a termelés biztonsága és a feldolgozott termékek árstabilitása. A szabályozott piac megteremtését, és az abban résztvevő piaci szereplők támogatását eredményezi a regisztrációs rendszer kialakítása. 2004. május 1-től csak azok a mezőgazdasági termelésben résztvevő piaci szereplők igényelhetnek báltnilyen támogatást, akik a vonatkozó kormányrendelet alapján az MVH nyilvántartásában szerepelnek és rendelkeznek regisztrációs számmal. Az alapanyag termelő védelme, a vágósertés felvásárlási árának stabilizálása érdekében az FVM miniszter rendeleti úton 2003. évben Árbizottságot hozott létre. Az Árbizottság feladata volt, hogy a francia, német, holland, spanyol árak, valamint a dán visszatérítéssel kompenzált felvásárlási átlagárak, és hazai sertéspiaci helyzet figyelembevételével az U minőségi osztályú vágósertésre felvásárlási árat, valamint a lehúzott félsertésre ajánlott kereskedelmi átadási árat alakítson ki. A Bizottság által meghatározott felvásárlási ár alapanyag-termelő részére történő megfizetése a hivatkozott rendelet, valamint a 312003. (11. 24.) FVM rendelet szerinti állati hulladékok ártalmatlanná tételéhez nyújtott feldolgozói támogatás igénybevételének alapjául szolgált. Az Árbizottság -
a rendelet szerinti támogatás igénylési időtartama alatti - működésének eredményeként, a vágósertés felvásárlási árak növekedtek és a Bizottság által meghatározott ármértékek szerint alakultak, valamint a lehúzott félsertés kereskedelmi átadási árai is növekvő tendenciát mutattak. A sertéságazati Árbizottság működése folyamatos, a 25/2004. (Ill. 3.) sz. FVM rendeletnek megfelelően bizottsági ülésekre kéthetente kerül sor, ahol az E osztályú vágósertésre felvásárlási árat határoznak meg. Ennek az árnak az alapanyag termelő részére történő megfizetése az állatorvosi vizsgálatokra vonatkozó költségtérítés (120Ft/egyed) feldolgozók által történő igénylésének feltétele. A Bizottság március 29-tőt az E osztályú vágósertésre 317.-Ft/hasított súly kg, azaz 261 Ft/élősúly kg árat határozott meg, majd április 12-től az érvényes ár 327 Ft/hasított súly kg. A haszonállattartásra vonatkozó előírások betartása mellett nevelt vágósertések eredetileg 1600.-Ft/egyed támogatása 2000.-Ft/egyedre nőtt, amely a 25/2004. (111. 3.) sz. FVM rendeletben megjelent. A sertéstartók 200 Ft/egyed prevenciós költségtámogatásban részesülnek. Az egyes, 2003. évi sertéságazati támogatásokra vonatkozó a támogatás jogosulatlan igénybevételét kizáró rendelkezés a 25/2004. (111. 3.) sz. FVM rendeletben megjelent. Ez év január 28-án az FVM meghirdette az előhűtött, hasított félsertésre (9/2004. (1.28.) FVM r.) és az élősertésre (11/2004. (1. 28.) FVM r.) vonatkozó időszakos export visszatérítési rendeleteket. A jogszabályokban előírt támogatások eredményeként a heti sertésvágási darabszám meghaladja a 80 ezer darabot, valamint a piaci felvásárlási ár az év elejéhez képest 8 százalékkal. emelkedett. Az alapanyag termelő E minőségű vágósertés utáni összes bevétele 260 Ft/108 kg-os élő átlagsúly. A felvásárlási ár emelkedő tendenciájának megtartása, a meghirdetett támogatási keret maximális kihasználása érdekében az FVM intézkedést hozott az exporttámogatási rendeletek szerinti támogatás igénylési határidejének 2004. április 30-ról június 15-ig, valamint az ígérvények érvényességi idejének március 31-ről április 30-ig történő meghosszabbításáról. Az EU 2004. január 27-től szintén export-visszatérítési támogatást vezetett be, amely nem vonatkozott az élősertésre, és a támogatás mértéke azonos termék kategóriában jóval alacsonyabb értéket képviselt, mint a magyar támogatási nagyságrend. Az EU Bizottság az erős euró és a tapasztalt áremelkedés miatt az exporttámogatást március 16-val megszüntette.
4 A sertés termékpályán az alábbi piacvédelmi intézkedések születtek.. Ez év március 19-én Románia hivatalos közlönyében megjelent a magyar export élősertésre és hasított félsertésre vonatkozó CEFTA kedvezmények visszavonásáról szóló határozat. Élősertésre az eddigi 15 %-os kedvezményes CEFTA vámszint helyett 35 %-os vámszinten, friss és hűtött, valamint fagyasztott félsertésre az eddig 25 % helyett 45 %-os vámszinten exportálhatunk. Az FVM március 24-én levélben kezdeményezte a Külügyminisztériumnál a román féllel való ellenintézkedés megtételét. A román féllel való sikertelen egyeztetés esetén két terméknél javasoltuk a CEFTA kedvezmény visszavonását, almaié sűrítmény (12 % helyett 39,2 %) illetve bisgit és egyéb pékáru (0% helyett 51,2 %) importja esetében. Ez év márcuis 31-én az FVM Közigazgatási államtitkára Romániába utazott a partnerrel való megegyezés elősegítése érdekében. A román félnél a határozat visszavonását, illetve a magyar fél számára egy kedvezményes vámkontingens megnyitását kezdeményezzük. Lengyelország 40.000 tonna sertéshús exportját támogatja (WTO vállalásába belefér) 2,- Zloty/kg értékben (mintegy 110,- Ft/kg). Az előző évben hazánkba irányuló lengyel export nem volt. Az ügy rendezése érdekében az FVM az elmúlt héten találkozót kezdeményezett a lengyel féllel, sikertelenül. Ezért levélben értesítettük a lengyel mezőgazdasági minisztert, miszerint az export további támogatása esetén a 25 %-os kvóta nélküli CEFTA kedvezmény visszavonásra kerül és MFN vámon szállíthatnak csak hazánkba, melynek mértéke 51,9 %. A CEFTA kedvezmény visszavonására irányuló rendeletet a Külügyminisztérium készíti. 2004. február 12-tői a Magyar Köztársaságból behozott, illetve innen származó élősertés és sertéshús behozatalára ideiglenes véd intézkedést léptettek életbe Szlovéniában. Sikerült a magyar-szlovén agrárvitában mindkét fél számára kölcsönösen előnyös megoldást találni. A Külügyminisztérium és a szlovén Földművelésügyi Minisztérium illetékes vezetői között március 31-én megállapodás született arról, hogy Szlovénia egyes magyar szempontból fontos sertéshús termékekre - egy 780 tonnás vámkontingens keretében - a CEFTA alapján előírt kedvezményes vámnál alacsonyabb vámteherrel haladéktalanul vámkontingenst nyit a magyar exportőrök számára. A kétoldalú vita ezzel lezártnak tekinthető.
5 A sertés és baromfihúsra, tojásra valamint tejtermékekre erga omnes bevezettünk egy behozatali megfigyelési rendszert (monitoring), két hétre csökkentve a GKM Engedélyezési és Ellenőrzési Hivatala által kiadott import adatlap érvényességét. A rendelet 32/2004. (111. 24.) GKM-FVM együttes rendelet számon megjelent. Az állami támogatások (termelés - korszerűsítési, beruházási, tenyésztési, piacrajutást-elősegítő, a technológiai lemaradást szolgáló fejlesztések kiemelt támogatása, a SAPARD) lehetőséget biztosítanak a termékpálya szereplőinek a csatlakozás előtti átmeneti időszakban, az EU-ban alkalmazott piacszabályzó rendszerekhez való alkalmazkodásra. A 2004. április 30-ig működő. SAPARD pályázati felhívásban szereplő Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása" jogcím lehetőséget biztosít állattartó telepek környezetvédelmi beruházásaira is, melyeknek mértéke a beruházás bekerülési költségének 40-50%-a. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül (2004. május 1- től) sertéstelep rekonstrukcióra elvileg 45%-os mértékű vissza nem térítendő támogatás igénybevételére lesz lehetőség. Az EU csatlakozással összefüggésben a kormányzat egyik legfontosabb feladatának tekinti az agrártermeléssel kapcsolatban álló vidéki népesség felkészítését és versenyképességének javítását. Többek között ennek érdekében hirdette meg a kormányzat a 100 Mrd Ft keretösszegű Európa terv Agrár-hitelprogramot, amely keret a Megállapodás alapján további 60 milliárd Ft-tal bővült. E hitelprogram valamennyi mezőgazdasági termelő, termelői szerveződés, integrátor, és élelmiszeripari vállalkozás részére lehetőséget biztosít kedvezményes középlejáratú hitel felvételére. A hiteleket a kereskedelmi bankok saját forrásaikból, illetőleg a Magyar Fejlesztési Bank Rt. refinanszírozási forrásából biztosítják az igénylők részére. A hitelekhez a finanszírozási forrástól függően kamattámogatás, kezességvállaló intézmények, valamint az MFB Rt. által biztosított készfizető kezességvállalás és kezességvállalási díjtámogatás vehető igénybe. A konstrukció keretében a többi hitelcél mellett földvásárlásra is lehetősége van az igénylőnek, aki birtok-összevonási célú, valamint az osztatlan közös tulajdon megszüntetését elősegítő termőföldvásárlásra vehet igénybe hitelt kamat és készfizető kezességvállalási díjtámogatás mellett. Az Európa terv Agrár-hitelprogram lehetőséget ad a mezőgazdasági termelőknek a jelenleg fennálló hitelállományuk kiváltására is. A jogszabály szerint a korábbi szerződésekben szereplő, ügyfél által
6 felajánlott biztosíték rendszer új hitelek mögötti fenntartásával a pénzügyi intézményektől korábban felvett hitelek és pénzügyi lízingek átütemezését kérhetik 1-2 év türelmi idő biztosítása mellett. E módosítás jelentős segítséget nyújtana a vállalkozások likviditásának javításában. Ez év május 1-től Magyarország is az Európai Unió tagja lesz és ezen időponttól az uniós jogszabályok és rendelkezések hazánkban is hatályossá válnak. Az uniós forrásokból igénybe vehető támogatásokra vonatkozóan Magyarország az egyszerűsített kifizetést választotta, az egységes területalapú kifizetés mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők széles köre a mezőgazdasági terület alapján az eddigieknél magasabb összegű támogatásban részesülhet. A tárca a sertéstermékpályát érintő, az FVM valamint a Mezőgazdasági Érdekképviseletek és a Gazdademonstráció Képviselői között az agrártermelők helyzetének javítására létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelő intézkedéseket meghozta. A minisztérium célja a meghirdetett támogatási formákkal a piaci egyensúly megteremtése és tartós fenntartása, valamint az EU gyakorlatának megfelelő szabályozástechnikák nemzeti támogatásként történő notifikálásával, a termékpálya szereplők EU belső piacához való sikeres alkalmazkodásának megteremtése volt. Budapest, 2004. április,, )7' Tisztelettel :