Közös agrárpolitika Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Közös agrárpolitika: CAP (Common Agricultural Policy) 2012. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék az integráció egyik legköltségesebb / legbonyolultabb területe jelentős szerep az EU formálásában Közös agrárpolitika költségei Közös agrárpolitika szükségessége? általában az agrárpolitika szükségessége speciális európai szükségesség belső szükségesség külső szükségesség Közös agrárpolitika kialakításának belső okai kezdetekben agrárnépesség relatív szegénysége piac- és árpolitika szükségessége + strukturális átalakítás mezőgazdasági árak stabilitásának szükségessége jövedelmezőség biztosítása társadalmi-gazdasági súly (ma már kisebb, mint az ötvenes években) egységes belső piaci érdek bérköltségek + élelmiszerárak közelítése Közös agrárpolitika kialakításának külső okai globális piac WTO Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1
Közös agrárpolitika kialakítása az alapító államok agrárviszonyai eltérőek + világháború utáni élelmiszerhiány agrárolló az ipari államokban vidék megtartó képessége 1957 EKSZ (Római Szerződés) 32-38. cikk 2009 EUMSZ (Lisszaboni Szerződés) 38-44. cikk + I. melléklet közös agrárpolitika elveinek lefektetése főbb szabályok meghatározása Közös agrárpolitika céljai EKSZ szerinti általános gazdasági cél: szabad kereskedelem + verseny DE agrárpolitika területén: kivételek lehetősége EUMSZ 38. cikk (2) bek. (volt EKSZ 32. cikk (2) bek.) Ha a 39 44. cikk másként nem rendelkezik, a közös piac létrehozására megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell. Közös agrárpolitika céljai Tipikus kivételek: közös piacszervezések (rendtartások) kialakításának lehetősége pénzügyi lehetőségek szabad árumozgás ellenőrzésének lehetősége Közös agrárpolitika céljai klasszikus célok (EKSZ szerint) 1. agrármodernizációs cél termelékenység növelése (fejlesztés, racionalizálás eszközével) 2. jövedelempolitikai cél agrárnépesség helyzetének méltányos javítása 3. piacstabilizációs cél termelők + fogyasztók védelme az esetleges külső hatásoktól 4. ellátás-biztonsági cél lehetőségekhez képest mentesülni a világpiac ingadozásaitól 5. élelmiszer-politikai cél fogyasztók észszerű áron való ellátása Közös agrárpolitika céljai újabb célok (EKSZ utáni reformok) Közös agrárpolitika elvei multifunkcionális mezőgazdasági politika klasszikus célok mellett + környezetvédelem fenntartható fejlődés (pl. bioenergia hasznosítása) jó környezeti állapot megtartása állatjóléti intézkedések élelmiszerbiztonság élelmiszerminőség Egységes piac elve mezőgazdasági áruk, termékek szabad mozgása + egységes árszabályozás Közösségi preferencia elve védelem (külső verseny, világpiaci árak ingadozása) Pénzügyi szolidaritás elve közös pénzügyi alap létrehozásának szükségessége Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 2
Közös agrárpolitika kialakítása 1958 Stresa-i konferencia EGK agrárminisztereinek találkozója, melyen megkezdték a rendszer felépítését megfogalmazott célkitűzések: közös árrendszer az EK-n belül az EK árait a világpiaci árszint felett kell tartani az intézményes árak tükrözzék a reális árakat ( importterhelések + exporttámogatások) értékesítéshez kapcsolódó támogatások rendszere (így a támogatások az árakban jelentkeznek) közös pénzügyi források megteremtése családi gazdaságok teljesítményének és versenyképességének javítása Bár alapvetően sikeres, DE lappangó feszültségek magas árak: folyamatos expanziós kényszer strukturális feleslegek költségvetési igények környezetterhelés 1980-tól kiigazítások nem elégséges megoldás Reform szükségességének fő okai: KÜLSŐ okok: GATT / WTO fejlődő államok BELSŐ okok: költségvetési okok 1992. évi reform ár- és jövedelempolitika szétválasztása (decoupling) árak csökkentése (világpiaci árak felé) + közvetlen támogatások (direct payments) alkalmazása a termelők jövedelmének stabilizációja érdekében 1999 Agenda 2000 három főbb gondolat: 1999 berlini csúcs 1. a reformok elégségesek, nem kell tovább képviselik: érdekszervezetek + néhány kormányzat 2. további reformokra van szükség képviselik: Bizottság + szakértők költségvetési szempontok figyelembe vétele árcsökkentések mennyiségi szabályozások vidékfejlesztés: a CAP második pillére 3. radikális reformokra van szükség (liberalizáció) képviselik: elemzők, tudományos szféra Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 3
Döntéshozatal a közös agrárpolitika területén 2003 KAP-reform újabb szakasza Bizottság: Tanács: januártól újabb javaslatok nyár, ősz folyamán fogadja el (pl. 1782/2003/EK R.) legfontosabb elemek: egységes terület alapú kifizetések újfajta közvetlen támogatás jó mezőgazdasági és környezetben tartás kötelezettsége megerősített vidékfejlesztési politika agrárrendtartások átalakításának megkezdése Health Check Kezdeményezés: Bizottság (DG Agri Mg. Főigazgatóság) konzultáció más szervekkel érdekképviseletek véleménye Döntéshozatal: EUMSZ alapján: Tanács + Európai Parlament rendes jogalkotási eljárás (egyes kérdésekben a Tanács egyedül) A közös agrárpolitika végrehajtása Tagállami lehetőségek nemzeti piacszabályozás lehetőségei Bizottság + a nemzeti hatóságok feladata (+ akkreditált kifizető ügynökségek) MVH Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) a Bizottság Tanácstól átruházott hatáskörökkel is bír termékpálya-bizottságok (man. típ. komitológia) EB gyakorlata: szoros határok között van rá lehetőség a nemzeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a közösségi szabályokkal DE az uniós szabályok önmagukban nem elegendők szükség van kapcsolódó tagállami szabályokra is egyes területeken pl. adózás társadalombiztosítás hitelpolitika Közös agrárpolitika szabályozásának főbb területei 1. Mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása 1. pillér 2. Struktúrapolitika 3. Agrárgazdaság további területei közösségi harmonizációja 2. pillér elsődleges szereplő régen még a Tanács EKSZ 34. cikk: három elméleti lehetőség közös versenyszabályok különböző nemzeti piaci rendtartások kötelező összehangolása európai piaci rendtartások kiépítése Mezőgazdasági piacok közös szervezése Vidékfejlesztés végül a 3. lett a befutó az egyes tagállami kormányzatok döntési lehetőségei korlátok közé kerültek Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 4
tagállamok eltérő rezsimjei fokozatos közös piacpolitika CMO common market organisation mezőgazdasági közös piacszervezések közös agrárrendtartások (régebbi terminológia: közös piaci szervezetek) adott termékpályákra (termékkörökre) vonatkozó minden szükséges intézkedés, szabályozási elem összessége árszabályozások (mára már nem jellemző) támogatások export-import szabályozások stb. közös piacszervezések típusai (egyes terméktípusok alapján) 1. külső védelem + intervenció lehetősége alapvető fontosságú termékek esetén 2. külső védelem, de intervenció lehetősége nélkül nem alapvető fontosságú termékek esetén olyan termékek, melyek kevésbé függnek a földtől (pl. tojás) 3. külső védelem nélkül olyan termékekre nézve, melyek esetében az EU nettó importőr agrárrendtartások: sertéshús, marha- és borjúhús, juhhús, tojás, baromfi, tej és tejtermékek, olívaolaj, olajos magvak, cereáliák, rizs, zöldség és gyümölcs, bor, dohány, len és kender, cukor stb... Tanács 1234/2007. sz. rendelete az egységes közös piacszervezésről 21 szektor-specifikus tanácsi rendelet helyett 1 átfogó rendelet KAP egyik fő elve: az ÁR a piaci viszonyok alapján jön létre a beavatkozás csak a normális viszonyok érdekében képzelhető el agrárárak kialakulása, kereslet és kínálat mennyiségi kiegyenlítődése cél: a verseny szabályozása, biztosítása (azaz végső soron nem más, mint magának az EKSZ szabályainak a biztosítása) működésének elvei működése termékek szabad forgalma, egységes versenyfeltételek termelők védelme (nyilván pl. ellentétes vele az olcsó import) költségeket közösségi forrásból (ld. pl. EMOGA/EMGA+EMVA) közösségen belüli piacon közösségen kívüli államokkal folytatott kereskedelem Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 5
közösségen belüli piac közösségen kívüli kereskedelem 1968 vámunió létrejötte mennyiségi korlátozások eltörlése versenykorlátozó monopóliumok, állami támogatások eltörlése DE megmaradtak az eltérő szabályok az egyes területeken (vámkezelés, eltérő normák) 1993 egységes európai piac piaci koordináció, az államok szabályainak összehangolása Import 1995-ig lefölözés belső árak mesterségesen a világpiaci árak felett való tartása EB: árpolitikai eszköz ( tökéletes mozgóvám ) 1994 GATT uruguayi forduló lefölözés gyakorlatának vége helyette tarifikáció korábbi, nem vámjellegű intézkedések vámosítása magas induló vámterhek (EU: speciális vámok) + folyamatos csökkentés vállalása (Doha) Export kivitel korlátozása tilos exporttámogatások (visszatérítés) az alacsonyabb világpiaci árak miatt szükséges 1994-es vállalás ezeket is folyamatosan csökkenteni kell (kereskedelmet korlátozó vagy torzító támogatások tilalma) Mezőgazdasági piacok közös szervezésének belső eszközei 1. Árbefolyásolás Árrezsim 1. Árak befolyásolása 2. Piacra vitt mennyiség befolyásolása 3. Közvetlen támogatások (1992- ) szabad árrendszer (piac határozza meg) DE intézményi v. adminisztratív árak irányárak (hivatalosan optimálisnak tekintett árak) intervenciós árak ( biztonsági háló ) minimális importárak (importterhelések alapjai) Intervenciós intézkedések állami szervek VAGY magánvállalkozások útján 2. Piacra vitt mennyiség befolyásolása 3. Közvetlen támogatások kvótarendszer kialakítása mennyiségi küszöbértékek megállapítása közvetlen támogatások (direct payments) egyes rendtartásokon (CMO) belül (már csak néhány termékkör esetén, cukor, tej, dohány) 2003-tól: SPS (Single Payment Scheme) Egységes Támogatási Rendszer kvóta túllépése esetén: nincs garantált ár levonás a termelőtől referencia összegen alapuló gazdaságonkénti támogatás (egységes gazdaságtámogatás, SFP) fokozatos bevezetés, tagállami vonakodások stb. Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 6
Vidékfejlesztés Vidékfejlesztés EUMSZ 41-42. cikk (volt EKSZ 35-36. cikk): lehetőségek konkrét intézkedésekre: finanszírozási lehetőségek pl. a szakképzés, a kutatás és a mezőgazdasági ismeretek terjesztésének területén fogyasztást fokozó közös intézkedések versenyszabályok eltérő alkalmazásának lehetősége Tanács által biztosított támogatások lehetősége (szerkezeti vagy természeti feltételek miatt hátrányos helyzetben lévő üzemek, gazdaságfejlesztési programok) Agenda 2000 vidékfejlesztés, mint 2. pillér 1257/1999/EK rendelet 2003 salzburgi vidékfejlesztési konferencia (B+tá) fő célok: 1. agrárgazdaság versenyképességének növelése 2. környezetgazdálkodás és tájvédelem 3. életminőség javítása a vidéki térségekben és a gazdasági tevékenységek diverzifikációja 1698/2005/EK rend. vidékfejlesztési programok felt. Tengelyek Agrárgazdaság további területeinek uniós harmonizációja Kapcsolódó területek Közös agrárpolitika finanszírozása ( 2007) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Pl. halászat állategészségügy, termékkategóriák, minőségi előírások, stb. Tanács hozza létre 1962-ben Garancia Részleg piaci és ártámogatások Orientációs Részleg agrárstruktúra finanszírozása 1988-ban részévé válik a Strukturális Alapoknak 1290/2005/EK rendelet: 2007-től: 1. Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) 2. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Közös agrárpolitika finanszírozása ( 2007) Közös agrárpolitika finanszírozása (2007 ) 1970-ig közvetlen tagállami befizetésekből működik, utána már közösségi forrásokból közösségi vámok, agrárlefölözések (1995-től agrárvámok) tagállami befizetések (GNI alapján 1988-tól) + egyéb (papír) Bevételi oldal közösségi vámok, agrárvámok tagállami befizetések (GNI alapján) ÁFA-alapú befizetések egyéb (cukorilletékek, büntetések) Kiadási oldal 1. pillér 2. pillér mezőgazd. vidékfejl. EMGA EMVA + közvetlen kifizetések (történelmi alapon) moduláció + pénzügyi/ktgvetési fegyelem (2013-ra 2002-es szinten max.) piaci rendtartások: termékspecifikus előírások Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 7
A közös agrárpolitika jövője? 2007 2013 költségvetési ciklus 2013 2020 költségvetési ciklus Utána??? Köszönöm a figyelmet! Renacionalizálás? KAP megszűnése? Bizonytalanság http://www.nemzetkozijog.hu http://www.lattmann.hu Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 8