Stratégiai munkakapcsolat. Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása

Foglalkoztatási Partnerség ROP 3.2.1.-2004-08-0009/33 Tolna Megyei Munkaügyi Központ Stratégiai munkakapcsolat Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása

Foglalkoztatási Partnerség Tolna Megyei Munkaügyi Központ Tolna Megyei 3K Alapítvány Munkaerőpiac és képzés Készítette: 3K Alapítvány 2006. Készült a ROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása intézkedés, 1. komponense A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése keretében megvalósuló Stratégiai munkakapcsolat Fenntartható foglalkoztatáspolitika Tolna megyei megalapozása, ROP-3.2.1.-2004-08-0009/33 számú projekthez kapcsolódóan

Gazdasági-foglalkoztatási helyzet és folyamatok Tolna megyében I. 1988-hoz viszonyítva több, mint 30000 munkahelyre lenne szükség Számos veszélyeztetett iparág működik, amely a jövőben is létszámkibocsátó: mezőgazdaság, textil-, ruha-, és cipőipar Lassan, de egyes térségekben növekszenek a gépipari-, és műszeripari (vállalkozások) tevékenységek, amely szakképzett munkaerőhiánnyal küzd Lényegében a megye minden kistérsége vállalkozás /ill. munkaerőhiányos, amely feloldását csak külső tőkebevonással lehet megoldani A megye mezőgazdasági termékszerkezet változásra kényszerül: szántóföldi termelés csökkenése- új gyümölcstermelési és feldolgozási ágak beindítása AZONBAN, MINDEHHEZ STRATÉGIAI LÉPÉSEKRE VAN SZÜKSÉG

Stratégiai tennivalók Külső tőkebevonás Meglévő mikró és kisvállalkozások komplex fejlesztése Szakképzés fejlesztése /struktúraváltása Új termelési-, és munkakultúrák megalapozása A FEJLESZTŐ SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA A HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES FEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN

A kistérségi foglalkoztatás ágazati szerkezettípusai, valamint a nagyvállalati központok és telephelyek elhelyezkedése A nagyvállalati központok és telephelyek száma ágazatonként Az aktivitási szint Mezőgazd, élelmiszer, könnyűipar Faipar, nyomdaipar Fémfeldolgozás, gépgyártás Műszeripar Építőiar, vegyipar, villamos ipar Kereskedelem, vendéglátás Szállítás Pénzügy, ingatlan, oktatás, eü. Átlag alatti aktivitási szint, erősen túlsúlyos hanyatló iparágak (20) Átlag alatti aktivitási szint, túlsúlyos hanyatló iparágak (28) Átlag alatti aktivitási szint, kiegyenlített hanyatló-perspektivikus ipari arány (18) Átlag feletti aktivitási szint, erősen túlsúlyos hanyatló iparágak (14) Átlag feletti aktivitási szint, túlsúlyos hanyatló iparágak (29) Átlag feletti aktivitási szint, kiegyenlített hanyatló-perspektivikus ipari arány (26) Átlag alatti aktivitási szint, túlsúlyos perspektivikus iparágak (12) Átlag alatti aktivitási szint, erősen túlsúlyos perspektivikus iparágak (2) Átlag feletti aktivitási szint, túlsúlyos perspektivikus iparágak (14) Átlag feletti aktivitási szint, erősen túlsúlyos perspektivikus iparágak (5)

Tolna megye és kistérségei foglalkozásiszakmaszerkezete vezetők és felsőfokú szakemberek középfokú végzettségű szakalkalmazottak szakmunkások összesen gépkezelők, összeszerelők Egyébb szakképzettséget nem igénylő munkakörök Bonyhádi 22 18,3 39,7 9,6 10,4 Dombóvári 23,9 18,5 38,9 8,2 10,5 Paksi 21,3 18 38,9 8,7 13,1 Szekszárdi 24,8 20,6 33,6 9,9 11,1 Tamási 23,8 18,3 37,3 10 10,6 Tolna megye 23,5 19,2 36,6 9,4 11,3 0 20 40 60 80 100

Tolna megye és kistérségeiben a vezetők aránya a teljes foglalkozási szerkezetben és a vezetők belső arányai kistérségenként vezetők összesen Bonyhádi 64,9% Bonyhádi 11,2 4,5% 4,5% 26,1% Dombóvári 63,9% Tulajdonos, dolgozó vezetők Dombóvári 12 Paksi 59,6% 4,9% 4,9% 26,2% Szakmai vezetők Paksi 10,8 6,4% 6,4% 27,5% Szekszárdi 64,8% Vezető, gazdasági végzettséggel Szekszárdi 12,1 Tamási 11,5 Tamási 61,7% 25,4% 4,9% 4,9% Tolna megye Vezető, műszaki végzettséggel 5,2% 6,1% 27,0% 63,2% Tolna megye 11,7 5,1% 5,1% 26,5% 0 2 4 6 8 10 12 14

Szakmunkások aránya a teljes foglalkoztatási szerkezetben szakmunkások Nyomdaipari 0,1 Bonyhádi kistérség 0,2 Dombóvári kistérség 0 Paksi kistérség Szekszárdi kistérség 0,2 0 Tamási kistérség 0,1 Tolna megye Műszeripari 1,8 1,7 1,9 2 2,3 1,9 Kohászati-, gép és fémipari 7,2 7,8 7,9 6,6 7 7,2 Építőipari 3,6 2,7 3,8 3,4 2,4 3,3 Élelmiszeripari Ruházati, bőr-, cipő-, textilipari Bútoripari Építőanyagipari Mezőgazdasági Kereskedelmi, vendégl. szem. szolg. Egyéb fizikai fogl. 40 30 0,5 0,2 1,6 3,8 6,4 6 8,6 0 4 8 12 0,9 0,7 1,1 1,3 3,7 3,8 1,7 2 0,4 0,5 0,5 0,2 0,5 0,3 0,6 0,5 5 4,5 2,6 5,5 10,9 9,4 9,5 9,8 5,1 6,1 5,6 5,7 0 4 8 12 0 4 8 12 0 4 8 12 0 4 8 12 A kékgallérosok aránya a teljes foglalkoztatási szerkezetben 1,1 3 0,5 0,3 3,8 9,6 5,7 0 4 8 12 20 10 0 39,6 38,8 38,9 33,5 37,1 36,5 9,6 10,4 8,2 10,5 8,7 13,1 9,9 11,1 10 10,6 9,4 11,3 Bonyhád Dombóvár Paks Szekszárd Tamási Tolna megye szakmunkások összesen gépkezelõk, összeszerelõk Egyébb szakképzettséget nem igénylõ munkakörök

Az iskolarendszer feladata 1. a társadalom oktatással, képzéssel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés 2. a helyi munkaerőpiac szakemberigényének kiszolgálása Jelenleg az oktatási intézmények csak az első követelménynek igyekeznek megfelelni A piaci és közfoglalkoztatók keresletével szemben vagy nem áll elegendő kínálat, vagy súlyos túlkínálat van Nem az igényelt mennyiségben és szakmai tartalommal folyik a képzés

A középfokú képzés szerkezete 2001 és 2005 között a gimnáziumi képzés választók száma közel 10 százalékkal nőtt 2001-hez képest csökkent a szakközépiskolát és a szakiskolát választók száma

A szakképzés aránytalanságai I. nyomdaipar közlekedés elektronika fémipar mezőgazdaság ügyvitel könnyűipar 0 2 4 6 8 10 12 foglalkoztatottak végzettek A középfokú végzettséget igénylő foglalkozásiszakmacsoportok foglalkozási szerkezetben belüli korrigált aránya és a 2005-ben a munkaerőpiacra kilépők szakképzetség-szerkezetének összehasonlítása

A szakképzés aránytalanságai II. gépészet kereskedelem, marketing egészségügy közgazdaság vendéglátás, idegenforgalom 0 2 4 6 8 10 12 foglalkoztatottak végzettek A középfokú végzettséget igénylő foglalkozásiszakmacsoportok foglalkozási szerkezetben belüli korrigált aránya és a 2005-ben a munkaerőpiacra kilépők szakképzetség-szerkezetének összehasonlítása

A szakképzés aránytalanságai III. A középfokú végzettséget igénylő foglalkozásiszakmacsoportok foglalkozási szerkezetben belüli korrigált aránya és a 2005-ben a munkaerőpiacra kilépők szakképzetség-szerkezetének összehasonlítása

A szakképzés és a foglalkoztatás A középfokú végzettséget igénylő foglalkozásiszakmacsoportok foglalkozási szerkezetben belüli korrigált aránya és a 2005-ben a munkaerőpiacra kilépők szakképzetség-szerkezetének összehasonlítása

A felnőttképzésben részt vevők A TMMK által finanszírozott képzésekben részt vevők száma szakmacsoportonként (fő)

Gazdaságszerkezeti átalakulás folyamatai Stagnálás, nincs iránya: Tamási és Dombóvári kistérségek Lassú, változatlan szerkezet, növekvő követelményekkel Paksi kistérség Kényelmesen változó, gépipari, műszeripari irányba Bonyhádi és Szekszárdi kistérségek Az átalakulás követelményeit alig érzékelik : a képző intézmények, a tanulók, pályaválasztók és munkavállalók

Feszültségek Magas, és nem megfelelő szerkezetű a felsőoktatásba törekvés Magas az iskolarendszert szakképzetlenül elhagyók aránya Pl: jelenleg a regiszterben 200 általános iskolai végzettségű 600 érettségizett Hiányok: forgácsolók, CNC esztergályosok, hegesztők, lakatosok, elektronikai szakmák, közép és felsőfokú műszaki végzettségűek Konvertálhatósági problémák: leépülő mezőgazdasági-, élelmiszeripari-, ruhaipari szakmacsoportokban dolgozók

Kiterjedésében elégtelen pozitívumok Nagyvállalatok fokozottabb részvétele a képzésben Gyakorlatorientált, munkahelyi szakképzés-, átképzés növekszik Kisebb és közepes vállalatok is érdekeltté váltak a szakképzésben

Elérhetőség I. Az egyes térségekben oktatott, vagy hiányzó szakmák kijelölik a gazdasági fejlesztés irányait és gátjait A fizikai / kékgalléros szakképzettséggel pályára lépők társadalmi csoportja a leginkább helyhez kötött: lakóhely változtatási-, társadalmi kapcsolatteremtő képességük, bérszínvonaluk korlátozza mobilitásukat

A középfokú oktatás Tolna megyében Elérhetőség II. Felsőnyék Magyarkeszi Simontornya Fürged Ozora Tolnanémedi Németkér Bölcske Nagyszokoly Pálfa Iregszemcse Pincehely Kisszékely Bikács Tamási Madocsa Paks Újireg Belecska Nagyszékely Miszla Sárszentlőrinc Györköny Értény Nagykónyi Keszőhidegkút Nagydorog Koppányszántó Regöly Udvari Pusztahencse Szárazd Gyönk Kajdacs Szakcs Diósberény Várong Kocsola Szakadát Tengelic Varsád Kölesd Dunaszentgyörgy Lápafő Gyulaj Szakály Kalaznó Kistormás Gerjen Nak Dalmand Hőgyész Dúzs Felsőnána Medina Fadd Csibrák Murga Döbrököz Fácánkert Kapospula Dombóvár Kurd Tevel Mucsi Kéty Harc Tolna Lengyel Attala Závod Zomba Sióagárd Kisdorog Kisvejke Nagyvejke Szekszárd Bogyiszló Bonyhádvarasd Mucsfa Kakasd Csikóstőttős Kaposszekcső Aparhant Bonyhád Jágónak gimnázium Kismányok Szálka Decs MőcsényAlsónána Váralja Várdomb Cikó Sárpilis Izmény Györe Nagymányok Grábóc Őcsény szakközépiskola szakiskola Mórágy Bátaapáti Alsónyék Pörböly Bátaszék Dunaföldvár Egy- egy térségben a gimnáziumok a könnyebben, a bővebb szakmakínálattal rendelkező szakközépiskolák és szakiskolák nehezebben érhetők el A hátrányos helyzetű tanulók és családjuk az esetek többségében nem tudnak, nem akarnak, vagy nem képesek egy, a lakóhelytől távol eső képzést választani Báta

Elérhetőség III. Az oktatási rendszert minden képzési szinten, minden településről elérhetővé kell tenni Szükség van Tolna megyében, Szekszárd mellett egy második, teljes képzési kínálattal rendelkező szakképzési központra. Fejleszteni kell a kollégiumok hálózatát és az iskolabuszok rendszerét

A szakképzés feladatai I. A szakképző intézményekbe az általános iskolát igen gyenge eredménnyel elvégzők kerülnek A középfokú oktatásnak fel kel készülnie az összes, általános iskolában végzett tanuló fogadására Ki kell alakítani a megfelelő eljárásokat és eszközöket a tanulási nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű réteg sikeres oktatására Alternatív, szakma és tevékenység-orientált képzési formákkal kell a képzés rendszerét a változó igényekhez igazítani (termelő iskola, gyakorlatorientált képzés, munkahely közeli képzési formák) A szakképzés átalakítása nem járhat újabb belépési korlátok felállításával és nem növelheti a szülők és családok kiadásait

A szakképzés feladatai II. Az alkalmazhatóság feltétele az alapos, begyakorolt szaktudás. A szakképzés és a foglalkoztatók együttműködését a szakképzés során minden tanuló esetén létre kell hozni A nem megfelelő szakismeret presztízsveszteséggel jár, ami a szakmák és a szakiskolai végzettség értékét jelentősen csökkenti

Hiányszakmák képzése A középfokú szakképzésben visszaszorult a gépfémfeldolgozó és elektronikai szakmák képzése ezek a szakmák a helyi munkaerőpiacon jelenleg is hiányszakmának minősülnek A képzésük elősegítése érdekében létre lehetne hozni a tanuló gyakornok státuszt/programot, amely : a szakképzés utolsó 2 évében és az azt követő 2 évben mentoráló, felkészítő, támogató háttérrel ösztöndíjjal a tanulmányi időszakban azt követően bértámogatással álláslehetőségek felkutatásával szükség esetén továbbképzéssel, kiegészítő képzésekkel a Munkaügyi Központ, a szakiskolák, a felnőtt képzők és a foglalkoztatók szoros együttműködésével biztosítja nagyobb számú tanuló belépését, pályán maradását és elhelyezkedését a térségi munkaerőpiacokon a hiányszakmákban

A lemorzsolódás A szakképzésben a beiratkozott tanulók jelentős, el nem hanyagolható hányada nem szerez szakképesítést, az iskolarendszertől kiesve lemorzsolódik A lemorzsolódás a legfontosabb szakmák, képzések területén csökkenti a kritikus szint alá a munkaerőkibocsátást A lemorzsolódó tanulók életre szóló, súlyos egzisztenciális problémákkal terhelten - a munkaerőpiacon mint potenciális munkanélküliek jelennek meg Nyomon követő vizsgálattal számon kell tartani a lemorzsolódókat Meg kell teremteni az iskolaváltás lehetőségét, vagy a felnőttképzésbe való átlépés lehetőségét a lemorzsolódással fenyegetett tanulók részére Kidolgozott mentoráló, készségfejlesztő, támogató hátteret kell létrehozni a hátrányos helyzetű tanulók részére

A gazdaságfejlődés irányai és szakember ellátottság A jelenlegi képzési szerkezet mellett a fém- és gépipari ágazat 2005-ös foglalkoztatási szintjének megőrzése is veszélyben van Nem képzelhető el további fém- és gépipari munkahely-bővítés Tolna megyében a jelenlegi szakember-utánpótlási szint mellett Rendkívül alacsonynak mondható az elektrotechnikával, elektromossággal kapcsolatos képzésekre beiskolázott tanulók száma a szakképzett elektronikai és gépipari munkaerő utánpótlásának egyre kevésbé bázisa a nappali, iskolarendszerű szakképzés A szakképzés rendszerébe lépők körének kibővítése szükséges Az iskolarendszert érettségivel, de szakképzetlenül elhagyókkal A jelenleg munkaerőpiacon lévő, de elavult szakképesítéssel rendelkezők bevonásával A szakképzetlenek motiválásával

A technikusképzés A munkaadók a szakképzésből kikerülő tanulóktól magas szintű gyakorlati ismereteket várnak el a technikusképzés tartalma jelenleg nem illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez A technikusképzésből kikerülő tanulók gyakorlati ismeretei messze elmaradnak a munkahelyi megfeleléshez szükséges szinttől A technikusok szakmai ismeretei már nem tartalmazzák az alapvető szakmunkásismereteket és még nem éri el azt a szintet, ami az egyszerűbb mérnöki feladatok ellátásához lenne szükséges Szükséges lenne a gyakorlati képzés technikusképzésen belüli megerősítése A technikusképzés tananyagában a szakterület legalább egy szakmájának megjelenítése Munka melletti technikusképzés kialakítása, a vállalok által küldött szakmunkások részére

Pályaorientáció Az iskolák beiskolázási kínálatának kialakításakor preferálni kell a látható munkaerőpiaci igényeknek megfelelő ajánlatot A pályaorientáció során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a mauniális-, illetve gyakorlati készségekkel rendelkezőkre Az általános iskolai tevékenység részeként fejleszteni szükséges a gyakorlati készségeket Széles körben fel kell hívni a tanulók és szüleik figyelmét a Pályaválasztás és munkaerőpiaci igények közötti összhang fontosságára az egyéni képességeknek, készségeknek megfelelő iskolaválasztás fontosságára a fehérgalléros túlképzésre

Munkaerőpiaci információk I. A közép és felsőfokú szakképzési- oktatási rendszer szereplőinek nincsenek sem kidolgozott eszközei, sem pedig világosan körülírt szándékai a munkaerőpiaci igények figyelemmel kisérésére, a képzések megfelelő átalakítására, az igényekhez való alkalmazkodásra A piaci és közfoglalkoztatók keresletével szemben vagy nem áll elegendő kínálat, vagy súlyos túlkínálat van

Munkaerőpiaci információk II. Olyan információs rendszerekre van szükség, ami tájékoztatja a tanulókat, oktatási intézményeket és fenntartóikat, valamint a foglalkoztatókat a munkaerőpiaci keresletről, a munkaerő szaktudásával szembeni változó elvárásokról képzésből kilépők elhelyezkedéséről A várható kereseti viszonyokról A munkavégzés emberi-társadalmi körülményeiről

Hátráltató tényezők, megoldandó problémák Gyenge a tudatos gazdaságfejlesztés szerkezetátalakítás Hiányoznak az ismeretek a munkaerőpiaci folyamatokról s ezért tanulóknak és felnőtteknek nincs kapaszkodójuk a szakmaválasztáshoz Az iskolarendszerben nem fordítanak figyelmet a manuális készségekre, a gyakorlat- alapú elméleti képzésre A mikró vállalkozások alig vesznek részt a szakképzésben A munkaügyi szervezetnek nincs elegendő kapacitása a képzésbe vonáshoz szükséges motiválásra A felnőttképzés (intézményei) nem (tudnak) alkalmazkodni az igényekhez A társadalom jövedelem és státusz elvárásai és a valóságos lehetőségek között nincs összhang

Tennivalók Pro aktív gazdaságfejlesztés-szerkezetátalakítás, foglalkoztatási válságok tudatos megelőzése Információnyújtás erősítése Nyomon követő adatfelvételek: lemorzsolódás, továbbtanulás, első munkába lépés területein Pályaorientáció erősítése az iskolákban Vállalkozások és szakképzés, felnőttképzés közötti kapcsolat erősítése Képzés a vállalkozói ismeretekre: iskolarendszerben és felnőtt képzésben Erősíteni kell a szakképzést munkahelyi környezetben Képzés vállalkozói ismeretekre Képzés a hiányszakmákra Meg kell oldani a szakképzetlenek motiválásának problémáit

Projekttervek 1. Információs rendszer felállítása a munkaerőigények és a képzések közelítésére 2. Az iskolákból kilépők nyomonkövető vizsgálataitanulságok levonása ( ált. isk, középfokú-, lemorzsolódók) 3. A lemorzsolódást csökkentő eljárások, eszközök kidolgozása 4. Pályaorientációs pedagógiai tevékenység 5. Gyakorlatorientált szakképzés fiatal szakképzetlenek részére (hátrányos helyzetűek) 6. Hiányszakmák képzésére irányuló eszközök kialakítása 7. Vállalkozói készségek fejlesztése a középiskolákban 8. A vállalatok és a szakképző intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése a szakképzés tartalmának folyamatos megújítása érdekében

Köszönöm a figyelmet! 1125 Budapest, Diósárok 2. Tel:(36 1) 356-1081, Fax: (36-1) 214-6187 e-mail: consens@mail.datanet.hu