Pannon Egyetem HRUJLNRQ0H]JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU Keszthely Multidiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskola,VNRODYH]HW'U9iUQDJ\/iV]Oy egyetemi tanár 1 A burgonya gyomnövényei, gyomirtása és burgonya fajták herbicidérzékenységének vizsgálata DOKTORI (PhD) ÉRTKEZEZÉS Készítette: Dobozi Melinda 7pPDYH]HW Dr. habil. Lehoczky Éva egyetemi docens Dr. Horváth Sándor c. egyetemi tanár Keszthely 2006.
A BURGONYA GYOMNÖVÉNYEI, GYOMIRTÁSA ÉS BURGONYA FAJTÁK HERBICIDÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében 2 Írta: Dobozi Melinda Készült a Pannon Egyetem Multidiszciplináris Agrártudományok Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW Dr. habil. Lehoczky Éva egyetemi docens Dr. Horváth Sándor c. egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen/nem) (igen/nem) aláírás aláírás A jelölt a doktori szigorlaton %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen/nem aláírás Bíráló neve: igen/nem aláírás A jelölt az értekezés nyilvános vitáján.. %-ot ért el. Keszthely, A Bíráló Bizottság elnöke $GRNWRUL3K'RNOHYpOPLQVtWpVH««««««««««Az EDT elnöke
4 TARTALOMJEGYZÉK KIVONATOK... 6 %(9(=(7e6e6&e/.,7%=e6... 9 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS... 11 $EXUJRQ\DMHOHQWVpJHWHUPHV]WpVpQHNKHO\]HWH... 11 2.2. A burgonya (Solanum tuberosum L.) származása és elterjedése... 14 2.3. A burgonya nemesítése, fajtaválaszték... 15 $EXUJRQ\DJ\RPQ YpQ\HLMHOOHP]J\RPSUREOpPiL... 16 2.4.1. A gyomnövény fogalma... 16 $EXUJRQ\iEDQHOIRUGXOyJ\RPIDMRN... 17 2.5. A kultúrnövények és a gyomnövények közötti kompetíció... 20 $WiSHOHPHNpUWW UWpQNRPSHWtFLy... 21 2.5.1.1. A burgonya tápanyagigénye és tápanyagfelvétele... 22 $Yt]pUWW UWpQNRPSHWtFLy... 23 $IpQ\pUWW UWpQNRPSHWtFLy... 24 2.6. A gyomok elleni védenh]pvohkhwvpjhl... 24 2.6.1. Mechanikai gyomirtás... 26 2.6.2. Kémiai gyomirtás... 27 2.6.2.1. Preemergens gyomirtás... 27 2.6.2.2. Posztemergens gyomirtás... 29 2.6.3. Biológiai gyomszabályozás... 30 3. KÍSÉRLETI ANYAG ÉS MÓDSZER... 32 3.1. A kísérletekben vizsgált fajták... 32 3.2. A kísérletekben alkalmazott herbicidek... 33 3.3. A tenyészedényes kísérletek leírása... 36
5 3.4. A kisparcellás kísérletek leírása... 38 3.5. A tápanyagvizsgálatok során alkalmazott módszerek ismertetése... 41 3.5.1. A minta nedves feltárása kénsavas roncsolással... 41 3.5.2. Nitrogén meghatározása Kjeldahl módszer segítségével... 41 3.5.3. Foszforkoncentráció meghatározása spektrofotometriával... 41 3.5.4. Kálium és kalcium koncentráció meghatározása lángfotometriával... 41 4. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK... 42 4.1. A tenyészedényes kísérlet eredményeinek ismertetése... 42 4.1.1. Biomassza mérések eredményei... 42 4.1.2. Tápanyagvizsgálatok eredményei... 48 4.2. A kisparcellás kísérlet eredményeinek ismertetése... 55 4.2.1. A White Lady fajtával folytatott kísérlet eredményeinek ismertetése... 56 4.2.2. A Hópehely fajtával folytatott kísérlet eredményeinek ismertetése... 76 4.3. A kompetíciós vizsgálatok eredményeinek ismertetése... 96 4.3.1. Biomassza mérések eredményei... 96 4.3.2. Tápanyagvizsgálatok eredményei... 99 4.3.2.1. Tápelemkoncentráció... 99 4.3.2.2. Tápelemfelvétel...101 5. KÖVETKEZTETÉSEK...105 6. ÖSSZEFOGLALÁS...108 7. FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE...111 8. AZ ÉRTEKEZÉSTÉZISPONTJAI...120 0DJ\DUQ\HOY&Wp]LVSRQWRN...120 8.2. AngoOQ\HOY&Wp]LVSRQWRN...121 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...123
6 KIVONATOK A BURGONYA GYOMNÖVÉNYEI, GYOMIRTÁSA ÉS BURGONYA FAJTÁK HERBICIDÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA $V]HU]NtVpUOHWHLEHQDUUDNHUHVWHDYiODV]WKRJ\D]HJ\HVEXUJRQ\DIDMWiNKHUELFLGW&U képességében milyen különbségek vannak, milyen hatása van a herbicideknek a burgonya gyomosodási viszonyaira, és hogyan alakul a burgonya gyomflórája herbicides kezelésekben pv KHUELFLGHV J\RPV]DEiO\R]iV QpON O $ GLVV]HUWiFLy FpONLW&]pVH YROW D EXUJRQ\D pv D gyomnövények közötti kompetíció tanulmányozása, a biomasszatömeg és a tápanyagfelvétel vizsgálatával. $V]HU] YHJKi]LWHQ\pV]HGpQ\HVNtVpUOHWHNEHQYL]VJiOWDQpJ\KD]DLEXUJRQ\DIDMWD herbicidérzékenységét, három preemergensen alkalmazható herbicid hatását a burgonya biomassza produkciójára és tápanyagfelvételére. Mérte a hajtások friss és száraz tömegét, a gumótömeget és a hajáshosszúságot, valamint a hajtások nitrogén, foszfor, kálium, kalcium-felvételét, és a K/Ca arányt. A kapott biomassza eredmények alapján a Lilla fajta NH]GHWLIHMOGpVLHUpO\HMREEQDNEL]RQ\XOWPLQWDPiVLNKiURPIDMWip A herbicides kezelések N ] ODOHJQDJ\REEYiOWR]iVRNDWDPHWULEX]LQRVNH]HOpVEHQWDSDV]WDOWDDV]HU] Az értekezésben szabadföldi kisparcellás kísérletek eredményei is szerepelnek. Ezekben DNtVpUOHWHNEHQNpWKD]DLEXUJRQ\DIDMWiYDOYpJ]HWWNtVpUOHWHNHWWt]N O QE ]NH]HOpVEHQ Balázs Ujvárosi módszerrel gyomfelvételezéseket végzett, melyek eredményei szerint a két fajta között különbségek vannak a gyomelnyomó képességben: a White LadyHUWHOMHVHEE NH]GHWLQ YHNHGpV&IDMWDNLVHEEiWODJRVJ\RPERUtWiVRNDWWDSDV]WDOWDV]HU]PLQWDHópehely IDMiQiO$KHUELFLGHVNH]HOpVHNN ] OHOVpYEHQDPHWREURPXURQ s-metolaklór kezelésben volt a legjobb a gyomirtó hatás, itt volt a legalacsonyabb az összes gyomborítás.
7 A leggyomosabb kezelés a White Lady fajtánál a klomazon rimszulfuron kezelésben volt, míg a HópehelyIDMWiQiODNORPD]RQNH]HOpVEHQYROWDOHJQDJ\REEPpUWpN&DJ\RPRN elszaporodása. $V]HU]DV]DEDGI OGLNtVpUOHWEHQDJyomos kontroll parcelláról és a legjobb gyomirtó KDWiVWQ\~MWyKHUELFLGHVNH]HOpVEOEHJ\&MW WWHDJ\RPQ YpQ\HNHWPpUWHDIULVVpVV]iUD] tömegüket, majd tápanyagvizsgálatokat végzett. Az értekezésben foglalt eredmények szerint a gyomirtott parcellákon kevesebb gyomfaj IRUGXOWHOpVH]HQIDMRNERUtWiVLpUWpNHpVELRPDVV]DW PHJHLVDODFVRQ\DEEYROWPLQWD NH]HOHWOHQJ\RPRVNRQWUROOEDQ$V]HU]HUHGPpQ\HLDODSMiQDJ\RPQ YpQ\HNW PHJHV jelenléte akár 30 %-RVJXPyW PHJFV NNHQpVWLVHOLGp]KHW$J\RPRNkal való versengés hatására a gumótömeg nagyobb arányban csökkent, mint a hajtástömeg. A gyomnövények által felvett nitrogén mennyisége 90 %-kal, a foszfor, a kálium és a kalcium mennyisége 85 %- kal volt kevesebb a herbicides kezelésben. A gyomos kontrollban a burgonya növények QLWURJpQEO-kal, foszforból 17 %-kal, káliumból 22 %-kal, kalciumból 30 %-kal kevesebbet vettek fel, mint a herbicides kezelésben. ABSTRACTS WEEDS AND WEED CONTROL OF POTATO AND SENSITIVITY TESTS OF POTATO VARIETIES The aim of the dissertation was to examine the effect of different herbicides on weed flora of potato with or without weed control. The author examined the differences between herbicide tolerancy of potato varieties. Nutrient uptake by weeds and potato plants was examined too. In pot experiments under green house conditions changes in growth parameters, biomass production and nutrient uptake of potato plants were examined.
8 In field trials the effect of five herbicides on weed population of potato was investigated. Competition betweeen potato and weeds was examined in these field trials. Each weed species were examined so their rolein the competition for nutrients could be also studied. Based on our results the author has found that the nutrient uptake of the weeds was significant. On the weedy plots weeds have taken up 4,35 g nitrogen, 0,26 g phosphorus and 3,10 g potassium altogether. These nutrient quantities correspond to 43,5 kg ha -1 nitrogen, 2,6 kg ha -1 phosphorus and 31 kg ha -1 potassium. ZUSAMMENFASSUNG DIE UNKRAUTFLORA DER KARTOFFELN UND UNTERSUCHUNG EMPFLINDLICHKEIT VON KARTOFFELNSORTEN GEGEN HERBIZIDEN Die Wirkung von drei Vorauflaufherbiziden gegenüber verschiedenen Kartoffelsorten wurde anhand von Wachstumsparametern und dem Biomassenertrag untersucht. Die Kartoffelpflanzen wurden bis zur Erntereife kultiviert und zu Versuchsende wurden folgende Parameter erhoben: Sprosslänge, Sprossfrisch- und -trockenmasse, Knollengewicht. Die konkurrenz zwischen Unkräutern und Kartoffeln um Nährstoffe wurde im Freiland untersucht. Da jede Art getrennt erfasst wurde, konnte ihre Rolle bei der Konkurrenz ermittelt werden. Die Knollen- und Sprossmasse der kartoffel nahm infolge von Konkurrenz ab, wobei speziell bei den Knollen die frischmasse stärker verringert wurde als die Trockenmasse. Die Knollenmasse nahm stärker ab als die Sprossmasse. Anhand der ergebnisse können wir eine bedeutende Nährstoffaufnahme der Unkräuter feststellen. Auf den verunkrauteten parzellen betrug diese insgesant 4,35 g N, 0,26 g P und 3,10 g K. dies entspricht auf den Hektar umgerechnet 43,5 kg Stickstoff, 2,6 kg Phosphor bzw. 31 kg Kalium.
%(9(=(7e6e6&e/.,7%=e6 9 A gyomnövények által okozott károk mértéke és formái igen változatosak. A NiURVtWiVKDWiViUDFV NNHQDWHUPpVPHQQ\LVpJHpVPLQVpJHHOVVRUEDQDJ\RPQ YpQ\HN által elvont víz és tápanyag miatt. A burgonya egyike azoknak a növényeknek, amelyeknél a gyomnövények elleni védekezésnél nagy szerepe van a kultúrnövény gyomnövény kölcsönhatásnak. Ültetés után, amikor a burgonya lombozata mégqhp]iuxohuwhomhvj\rprvrgivlqgxophj(]d] ÄHOVGOHJHV J\RPRVRGiV MHOHQWV WHUPpVFV NNHQpVW RNR] $ WHQ\pV]LG NH]GHWL V]DNDV]iEDQIHOOpSQDJ\PpUWpN&J\RPRVRGiVQHPFVDNDIpQ\pUWYt]pUWpVDWHU OHWpUWYDOy versengés miatt fontos, hanem a nagyszáp~ pv QDJ\ W PHJ& J\RPQ YpQ\]HW WiSDQ\DJIHOKDV]QiOiVDLVMHOHQWV$VRURN]iUyGiVDXWiQDJ\RPRNNHOpVpWpVIHMOGpVpWD EXUJRQ\DORPER]DWDHOQ\RPMD$WHQ\pV]LGV]DNYpJHIHOpDEXUJRQ\DORPER]DWDOD]XO megindul az újragyomosodás. Ez a másodlagos gyomosodás, amely a betakarító gépek munkáját akadályozva, közvetve okoz terméscsökkenést. $EXUJRQ\DQ YpQ\YpGHOPpEHQNLHPHONHGV]HUHSHYDQDJ\RPLUWiVQDNKLV]HQD EXUJRQ\D Q YpQ\ J\RPHOQ\RPy NpSHVVpJH IOHJ D NH]GHWL LGV]DNEDQ FVHNpO\ 7HUPHV]WpVpEHQHOWpUEHNHU OWDYHJ\V]HUHVJ\RPLUWiVKLV]HQDEDNKiWDVP&YHOpVLPyG miatt mechanikai gyomirtással nem áll módunkban beavatkozni. Az eredményes gyomszabályozásnak számos feltétele van, amelyek közül lényeges a várható gyomfajok ismerete és a leghatékonyabb hhuelflghn PHJYiODV]WiVD $ KHUELFLGHNHW ~J\ FpOV]HU& NRPELQiOQLKRJ\DWHU OHWUHMHOOHP]J\RPIOyUiUDW NpOHWHVKDWiVWEL]WRVtWVDQDN $NRUDLNRPSHWtFLyPHJHO]pVpEHQPLQLPiOLVUDFV NNHQWpVpEHQIRQWRVV]HUHSHYDQD preemergens herbicidekkel végzett kezeléseknek.
10 A herbicidek kultúrnövények növekedésére, biomassza produkciójára, és a termés PLQVpJpUHJ\DNRUROWKDWiViQDNYL]VJiODWDOHKHWVpJHWDGD]HJ\HVQ YpQ\HNUHDNFLyMDpV érzékenysége közötti különbségek érzékelésére. Kísérleteinkben arra kerestük a YiODV]WKRJ\D]HJ\HVEXUJRQ\DIDMWiNKHUELFLGW&U képességében milyen különbségek vannak, milyen hatása van a herbicideknek a burgonya gyomosodási viszonyaira, és hogyan alakul a burgonya gyomflórája herbicides kezelésekben és herbicides védekezés nélkül9l]vjiowxnd]wlvkrj\dwhu OHWHQHOIRUGXOy gyomnövények milyen tápanyagfelvételi sajátosságokkal rendelkeznek, és hogyan befolyásolják a burgonya tápanyagfelvételét herbicides kezelésben és gyomirtás nélküli területen. &poxo W&]W N NL D EXUJRQ\D pv D gyomnövények kompetíciójának tanulmányozását szabadföldi körülmények között, a biomasszatömeg és a tápanyagfelvétel vizsgálatával.
11 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS $EXUJRQ\DMHOHQWVpJHWHUPHV]WpVpQHNKHO\]HWH A burgonya (Solanum tuberosum L.) népélelmezési szempontból az egyik OHJIRQWRVDEEQ YpQ\ QNeOHOPLV]HUNpQWYiOWR]DWRVDQHONpV]tWKHWN QQ\HQHPpV]WKHW igen értékes fehérjét tartalmazó, jó táplálkozás-pohwwdql WXODMGRQViJRNNDO UHQGHONH] növény. Szárazanyagtartalma 20-25 % körüli, amelynek nagy UpV]H NHPpQ\tW )HKpUMHWDUWDOPD YLV]RQ\ODJ DODFVRQ\ N U O YDQ GH D J\&U&V pv NpQWDUWDOP~ DPLQRVDYDNQDJ\DUiQ\~HOIRUGXOiVDPLDWWpUWpNHV$Q YpQ\V]iPRVDONDORLGRWWDUWDOPD] pl. alfa-szolanint és alfa-szaponint, vízoldható nontropán alkaloidot, pl. kalisztegint és polifenol származékokat, pl. klorogénsavat is (Mándy - Csák 1965, Friedman 2004)..HPpQ\tWWDUWDOPD LV MHOHQWV HPHOOHWW &-, B 1 -, és B 2 - vitamintartalma is említést érdemel (Szabó 1983). Az 1970-es években megtermelt burgonyatermésnek még kb. 50 %-a étkezési, 31 %-a takarmányozási és 14 %-D YHWJXPy HOiOOtWiViUD V]ROJiOW.LV UpV]H LSDUL IHOGROJR]iVUD NHU OW D EXUJRQ\D D] DONRKRO pv NHPpQ\tWJ\iUWiV D NR]PHWLNDL pv J\yJ\V]HULSDU DODSDQ\DJD LV /ULQF] 1979). Az utóbbi húsz évben a burgonyát 0DJ\DURUV]iJRQpWNH]pVLpVYHWJXPyHOiOOtWiVLFpOEyOWHUPHV]WLN7DNDUPiQ\R]iVLpV ipari célra csak az étkezésre alkalmatlan tételek kerülnek ((Proksza 1997). Az Európai Unióban 1985 és 2003 között mintegy 950 ezer ha-ral csökkent a burgonya terpwhu OHWH$EXUJRQ\DWHUPpViWODJDXJ\DQDNNRUQ YHNHGHWWD]XQLyViWODJ 27,35 t/ha-ról 33,9 t/ha-ra változott 1985 és 2003 között. Az Európai Unió 2004-ben történt EYtWpVHXWiQDEXUJRQ\DYHWpVWHU OHWHPLQWHJ\H]HUKD-ral növekedett, a termésátlag viszont kb. 5 t/ha-ral lett kevesebb (1-2. táblázat).
12 A burgonyatermelés háromnegyede hagyományosan 5 országra (Hollandia, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, Belgium) koncentrálódik. Ezekben az országokban nem csupán a burgonyával hasznosítotwwhu OHWV]iPRWWHYKDQHPDKR]DPRN is felülmúlják a hazai termésátlagokat (1-2. táblázat). 1. táblázat: A burgonya vetésterületének alakulása 1985 és 2004 között Európában és hazánkban, ha/ország (FAO adatok alapján) Ország 1985 1990 1995 2000 2004 Hollandia 165 864 175 000 179 000 180 200 161 280 Németország 717 942 561 404 346 691 304 379 295 300 Franciaország 240 000 163 500 172 000 162 644 160 000 Egyesült Királyság 192 000 177 100 171 000 166 000 140 000 Belgium 41 784 48 871 55 848 n.a. n. a. Magyarország 70 139 71 800 69 678 46 743 31 000 Európai Unió (15 tagállam) 2 196 422 1 858 416 1 527 770 1 346 191 1 246 590 1 Európai Unió (25 tagállam) - 2 366 050 $KD]DLEXUJRQ\DWHUPWHU OHWD]pVN ] WWLLGV]DNEDQH]HUpV 290 ezer ha között ingadozott. A hektáronkénti termésátlag nem haladta meg a 10 tonnát. $] RUV]iJ EXUJRQ\DV] NVpJOHWpQHN KD]DL WHUPpVEO YDOy EL]WRQViJRV NLHOpJtWpVH D] alacsony thuppviwodjrnpldwwdqdj\whupwhu OHWHOOHQpUHLVSUREOpPiWRNR]RWW7DV (3. táblázat). $IDMWDYiOWiVHOVHJtWpVpUHDWHUPHV]WpVWHFKQROyJLDpVDWiUROiVNRUV]HU&VtWpVpUHD] 1970-HV pyhnehq IHMOHV]WpVL SURJUDP LQGXOW $ IHMOHV]WpV DEEDQ D] LGV]DNEDn eredményesnek bizonyult, a termelés stabilizálódott, az étkezési burgonya nagyobb PHQQ\LVpJ&LPSRUWMiUDFVDNNLYpWHOHVHQV]iUD]pYMiUDWRNEDQNHU OWVRU7DV 1 : 2003-as adat.
13 2. táblázat: A burgonya termésátlagának alakulása 1985 és 2004 között Európában és hazánkban, t /ha (FAO adatok alapján) Ország 1985 1990 1995 2000 2004 Hollandia 42,33 40,20 41,00 45,09 46,10 Németország 29,32 25,77 31,40 44,99 44,03 Franciaország 32,445 29,07 33,94 39,55 43,12 Egyesült Királyság 35,85 36,51 37,45 39,97 42,85 Belgium 43,81 38,57 42,38 n. a. n. a. Magyarország 19,62 17,07 15,77 18,73 20,96 Európai Unió (15 tagállam) 27,35 26,62 30,09 36,89 33,91 2 Európai Unió (25 tagállam) - 28,49 A fajtaváltás és a termesztéstechnológid NRUV]HU&VtWpVH HUHGPpQ\HNpQW D hektáronkénti termésátlag az 1980-as években 17-18 tonnára növekedett. Napjainkban 30 H]HUKDN U OLDEXUJRQ\DWHUPWHU OHWpVWKDN U OLDWHUPpViWODJ$]HOP~OWK~V] HV]WHQG WHUPpViWODJDLW VV]HKDVRQOtWYD PHJiOODStWhatjuk, hogy a hazai hozamok MHOHQWVHQHOPDUDGQDNDQDJ\EXUJRQ\DWHUPHV]WRUV]iJRNWHUPpViWODJDLWyO 3. táblázat: A burgonya vetésterületének és termésátlagainak alakulása 1961 és 2004 között Magyarországon (FAO adatok alapján) 1961 1980 2000 2004 Vetésterület ha 268 864 92 811 46 743 31 000 Termésátlag t/ha 6,80 14,99 18,73 20,96 2 : 2003-as adat
14 2.2. A burgonya (Solanum tuberosum L.) származása és elterjedése A burgonya a Solenaceae családba, a Solanum nemzetségbe tartozik. A hazánkban és Európa szerte termesztett burgonya fajták a Solanum tuberosum fajba sorolhatók. A burgonya Dél-Amerikából származik, géncentruma Mexikóban, Peruban, Chilében WDOiOKDWy 0LQWHJ\ pyh D] $QGRN PDJDVDEE IHNYpV&KLGHJHEEpJKDMODW~WiMDLQD EHQQV] O WWODNRVViJOHJIEEWiSOiOpND0H[LNypV&KLOHPDJDVIHQQVtNMDLQ-3500 m) is az európai formájú kultúrburgonyát, a S. tuberosum-ot termesztik. Európába 1525-1543 N ] WW NHU OW EHKR]DWDOUD DPLNRU D VSDQ\RORN &KLOpEO PDJXNNDO KR]WiN (OV] U 3RUWXJiOLiEDQ pv 2ODV]RUV]iJEDQ KRQRVRGRWW PHJ 0iQG\ Csák 1965, Bocz 1996). Európában a természeti csapások miatti alacsony gabonatermések okozta éhínségek NpQ\V]HUtW hatására került sor a burgonya termesztésére a XVII. sz. végén, XVIII. sz. elején. Poroszországban 1757-ben királyi parancsra bírták rá a parasztokat a burgonya WHUPHV]WpVpUH (]W N YHWHQ D YHWpVWHU OHWH URKDPRVDQ Q YHNHGHWW /ULQF] Bocz 1996). Az 1770-HVpYHNWO$QJOLiEDQpV:DOHVEHQDJDERQDiUDNHPHONHGpVHLV HOLGp]WH DEXUJRQ\DWHUPHV]WpVHOWHUMHGpVpW$EXUJRQ\DYROWD]ROFVy pohohpdplw D] DQJROPXQNiVRNDPLQLPiOLVEpU NEOLVPHJYHKHWWHN0iQG\ Csák 1965). Hazánkba az 1650-es években hozták be a burgonyát a német egyetemeken tanuló GLiNRN.H]GHWEHQLGHJHQNHGYHIRJDGWiN PpUJH]Q YpQ\QHN WDUWRWWiNPHUWDJXPyN KHO\HWW PHJt]OHOW ERJ\yL IHMIiMiVW pv J\RPRUJ UFV NHW RNR]WDN -HOHQWVHEEHQ FVDN Mária Terézia és II. József központi intézkedéshlqhnpvd]lqj\hqyhwjxpyv]pwrv]wiviqdn hatására terjedt el (Láng /ULQF] 1979).
15 2.3. A burgonya nemesítése, fajtaválaszték Nyugat Európában és az Egyesült Államokban az 1800-DVpYHNN ]HSpQNH]GG WW a burgonya nemesítése. Hazánkban is e század második felében indult az egyedkiválogatásos nemesítés $JQHOOLLQ%RF]1DJ\REEMHOHQWVpJ&QHPHVtWLPXQNDFVDND;;V]HOHMpQLQGXOW PHJ(OHLQWH.LVYiUGiQNpVEE0DULHWWD pusztán (Somogy megye) több burgonyafajtát iootwrwwdnhodpho\hn bekerültek a köztermesztésbe is, pl. Gülbaba, Kisvárdai Rózsa, Somogyi Sárga, Somogy gyöngye (Szabó 1983)..LHPHONHG EXUJRQ\DQHPHVtW PXQND I&]GLN 7HLFKPDQQ 9LOPRV QHYpKH] (Gülbaba 1929, Aranyalma, Margit, Boldogító, Kisvárdai Rózsa, Mindenes 1960). Az 1950-es évek után Barsy Sarolta és Forgó Sándor révén újabb fajtákat ismertek el (Bocz 1996). A felsorolt fajták nagy része leromlásra hajlamos, extenzív fajta volt, amelyek alkalmatlannak bizonyultak az intenzív nagyüzemi termesztésre (Szabó 1983). Az 1970-es pyhnhwn YHWHQDEXUJRQ\DOHURPOiVDDQQ\LUDHOKDWDOPDVRGRWWKRJ\D]iOODPLODJHOLVPHUW fajtáink nem tudtak fent maradni a köztermesztésben. A Hollandiából importált fajták YHWJXPyFVHUpMpQHNUHQGV]HUpYHODKD]DLIDMWiNQHPWXGWDNYHUVHQ\H]QL%RF]1996). Az H]LGWiMWEHKR]RWWKROODQGIDMWiNSO'HVLUpH.RQGRU&OHRSDWUDD]yWDLVPHJKDWiUR]yLD hazai burgonyatermesztésnek, részarányuk közel 90 % (Proksza 1997). Az 1960-DV pyhnehq 0DJ\DURUV]iJRQ LV PHJLQGXOW D QHP]HWN ]L V]LQW& rezisztencianemesítés (Bocz 1996). A hazai burgonyanemesítésnek ma is hagyományosan két központja van. Az egyik Keszthelyen található, a mai Pannon Egyetem Georgikon 0H]JD]GDViJWXGRPiQ\L.DUiQDN 5HJLRQiOLV %XUJRQ\DNXWDWiVL. ]SRQWMD D PiVLN Kisvárdán, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutató Központjának UpV]HNpQWP&N GLN
$ QHPHVtWpVL FpO PLQGNpW KHO\HQ D PLQVpJL N YHWHOPpQ\HNQHN PHJIHOHO QDJ\ WHUPNpSHVVpJ& EL]WRQViJRVDQ WHUP EXUJRQ\D IDMWiN HOiOOtWiVD /pq\hjhv KRJ\ D N O QE ]pupvlfvrsruwrnedqphjihoho legyen a fajtaválaszték (Radics 2003). 0LQGNpWN ]SRQWEDQV]iPRVIDMWiWiOOtWRWWDNHODWHOMHVVpJLJpQ\HQpON O Keszthely: White Lady, Százszorszép, Lilla, Hópehely, Somogyi kifli. Kisvárda: Rebeka, Réka, Rachel. 16 2.4. A burgonya gyomnövényei, jellemzj\rpsureoppil 2.4.1. A gyomnövény fogalma $ J\RPQ YpQ\ IRJDOPD D] LGN IRO\DPiQ D I OGP&YHOpV pv D Q YpQ\WHUPHV]WpV IHMOGpVpYHO SiUKX]DPRVDQ YiOWR]RWW KRO OHV]&N OW KRO WiJDEE puwhohpehq KDV]QiOWiN (Terpó-Pomogyi 1975). Balás Árpád 1876-ban megjelent N Q\YpEHQDN YHWNH]NHWtUMD Ä\RPJD]GXGYD DODWWRO\DQ Q YpQ\HNHWpUW QNPHO\HNP&YHOWQ YpQ\HLQNN ] WW akaratunk ellenére megjelenvén, azokból tért és tápanyagot elfognak és rendszeres növekedésüket gátolják. 1908-ban jelent meg Wágner János MaJ\DURUV]iJJ\RPQ YpQ\HL FtP&N Q\YH DPHO\J\RPIDMOHtUiViWWDUWDOPD]]D$]PHJIRJDOPD]iViEDQÄ$]RNDQ YpQ\HN amelyek bárhol a mi akaratunk ellenére tenyésznek, amelyeket tudatosan nem vetettünk és amelyek az elvetett növények kárára vannak legalább annyiban, hogy azt a helyet foglalják el, amelyet egy szándékosan ültetett és jelen czéljainkra szolgáló növény elfoglalhatott volna, ha máskülönben nem is mérgesek, nem is ártalmasak: gyomoknak hívjuk. A I OGP&YHOpVWHKiWpYH]UHGHVKDUF]DJ\RPRNNDO :ijqhuheehqdp&ehqpiudn O QE ] WHUPHV]WpVLiJDNNHUWHNpVHUGNJ\RPIDMDLWLVPHJHPOtWL Ujvárosi (1973) arra mutat rá, hogy az egyes jellegzetes kultúrterületeken más és más lehet a gyom fogalma.
17 Sokat idézett mondat Hunyadi (1974) meghatározása is, mely szerint Gyomnak QHYH] QNEiUPHO\IHMOGpVLVWiGLXPEDQOpYQ YpQ\WYDJ\Q YpQ\LUpV]WUL]yPDWDUDFN KDJ\PDKDJ\PDJXPyVWEDPHO\RWWIRUGXOHODKROQHPNtYiQDWRV $EXUJRQ\iEDQHOIRUGXOyJ\RPIDMRN Az utóbbi években a szántóföldlj\rpyhjhwiflymhohqwvyiowr]ivrqphqwnhuhv]w O Egyes fajok elterjedtek, míg mások visszaszorultak. A herbicidek rendszeres használata VRUiQ D P&YHOWWHU OHWHNJ\RPIOyUiMDNHGYH]WOHQLUiQ\EDDODNXOW iwqhkh]hqluwkdwy toleráns és rezisztens gyomfajok jelentek meg és terjedtek el (Reisinger 2001). 0LQGHQNXOW~UQ YpQ\QHNPHJYDQDMHOOHP]J\RPQ YpQ\]HWH$J\RPIDM VV]HWpWHOW V]iPRVWpQ\H]EHIRO\iVROKDWMDW EEHNN ] WWDWiSDQ\DJHOOiWRWWViJLV/HKRF]N\ 1995). A burgonya esetében különösen fontos szerepe van a gyomnövény-kultúrnövény kölcsönhatásnak. Bizonyos fejlettség elérése után ugyanis a burgonya képes visszaszorítani a gyomnövényeket. Ezt a tulajdonságát az alkalmazott termesztéstechnológiánál is figyelembe kell venni (Hoffmanné 2002). A burgonya gyomosodását az alkalmazott agrotechnika és a kultúrnövény életritmusa által kialakított ökológiai viszonyok határozzák meg. A burgonya tenyészideje alatt két LGV]DNEDQpU]pNHQ\DJ\RPRVRGiVUDhOWHWpVXWiQDEXUJRQ\DORPER]DWiQDN]iUyGiViLJ LJHQHUWHOMHVJ\RPRVRGiVLQGXOPHJ(]D]~QHOVGOHJHVJ\RPRVRGiVDPHO\MHOHQWV terméscsökkenést okozhat. Lombzáródás után a gyomok cstui]iviw pv IHMOGpVpW D EXUJRQ\DOHYpO]HWHPHJDNDGiO\R]]D$YHJHWiFLyVLGV]DNYpJHIHOpDEXUJRQ\DORPER]DWD összeesik, újraindul a gyomosodás. Ez az ún. másodlagos gyomosodás, amely a betakarítógépek munkájának akadályozásával közvetve okoz problémát.
6RNHVHWEHQH]HQQHPVHJtWDEHWDNDUtWiVHOWWLORPEWDODQtWiVYDJ\V]iU]~]iVVHP KLV]HQDJ\RPQ YpQ\HNHUVJ\ NpU]HWHpVDKR]]iWDSDGWWDODMD]DPLDEHWDNDUtWyJpSHN PXQNiMiWDNDGiO\R]]D+XQ\DGL6]NH-Hoffmann 1993, Hoffmanné 2002). A másodlagov J\RPRVRGiV PpUWpNpW D WDODM NXOW~UiOODSRWD PHOOHWW DODSYHWHQ EHIRO\iVROMDDWHUPHV]WHWWIDMWD$KRVV]~WHQ\pV]LGHM&IDMWiNYLV]RQ\ODJKRVV]DEELGHLJ iuq\pnromindwdodmwtj\dj\rprnnpveewxgqdnihmogpvqhnlqgxoql$npvlj\rprvrgiv következményeidqqiov~o\rvdeednplqpokrvv]deelgwholnhodorper]dwod]xoivdpvd betakarítás között (Hunyadi 1997). $EXUJRQ\iEDQVRNJ\RPIDMIRUGXOKDWHO0D\NXVV $] OWHWpVWPHJHO] WDODMHONpV]tWPXQNiNVRUiQD]iWWHOHOWpVDNRUDWDYDVV]DOFVtUi]y7 1 -es és T 2 -es életforma csoportba tartozó gyomnövényeket elpusztíthatjuk. Korai ültetés esetén a T 2 -es és T 3 -as J\RPQ YpQ\HNNHO NH]GGLN D EXUJRQ\D WHU OHW J\RPRVRGiVD $] HJ\HV pohwirupd csoportokba tartozó gyomnövények közül a melegigényes T 4 -es fajok a lhjmhohqwvheehn DPHO\HN D J\RPERUtWiV PLQWHJ\ NpWKDUPDGiW DGMiN (]HNHW N YHWLN D] pyho IDMRN (Hunyadi 1997). 9HV]pO\HVVpJ V]HULQW OHJHOV KHO\HQ V]HUHSHO D IHKpU OLEDWRS Chenopodium album L.). Ez az egyik leggyakoribb gyomnövényünk, amely nemcsak a szántóföldeken, KDQHP V]LQWH PLQGHQ WiSDQ\DJEDQ JD]GDJ UHQGV]HUHV WDODMP&YHOpVEHQ UpV]HVtWHWW NXOW~UiEDQW PHJHVHQIRUGXOHO8MYiURVL 1973). Az 1996-97 között végzett IV. Országos Gyomfelvételezés adatai szerint a 4. helyen szerepel (Tóth Spilák 1998). Leírták a metribuzin hatóanyaggal szemben rezisztens biotípusát (Eleftherohorinos et al. 2000).. ]HO D]RQRV MHOHQWVpJ&HN D N ] QVpJHV NDNDVOiEI& Echinochloa crus-galli (L.) P.B.) és a disznóparéj fajok (Amaranthus spp.), amelyek közül az A. chlorostachys Willd. az alacsonyabb ph-jú, míg az A. retroflexus L.a magasabb ph-jú talajokon található meg nagyobb számban (6]NHHoffmann 1993, Hoffmanné 2002). 18
19 Az Amaranthaceae család mintegy 65 nemzetségbe tartozó kb. 900 faja a hideg égövek kivételével az egész FöOG QHOWHUMHGW(XUySiEDQFVDNNHYpVIDMVKRQRV$QiOXQN WDOiOKDWyIDMRNHOVVRUEDQV]iQWyNRQNHUWHNEHQINpQWDNDSiVNXOW~UiNEDQHOWHUMHGWHN (Ujvárosi 1973). Számos fajuk rendelkezik allelopátiás tulajdonsággal, gátolhatják a kultúrnövények növekedését (Suma et al. 2002). A Ch. album-hoz hasonlóan rendelkezik metribuzin rezisztens biotípussal (Eleftherohorinos et al. 2000). Hazánk legelterjedtebb gyomnövényei között az A. retroflexus a 3., míg az A. chlorostachys a 9. helyet foglalja el (Tóth Spilák 1998). Az E. crus-galli több kultúrnövény veszélyes gyomnövénye, kozmopolita faj, a világ RUV]iJiQDN N O QE ] NXOW~UiMiEDQ J\RPRVtW /HKRF]N\ Lehoczky - Borosné 2002). A IV. Országos Gyomfelvételezés eredményei alapján a 2. helyet foglalja el (Tóth Spilák 1998). Igen tág ökológiai alkalmazkodása révén a OHJN O QE ]EEQHGYHVVpJWDUWDOP~WDODMRNRQLVNpSHVPHJpOQL0LQGHQP&YHOWWHU OHWHQ szántón, kertben, parlagokon gyakori faj (Ujvárosi 1973). Számos kultúrnövénynek lehet veszedelmes gyomnövénye, pl. rizsbenv]ymiedqnxnrulfiedqhj\duiqwmhohqwvj\rpidm $NXOW~UQ YpQ\HOWWFVtUi]YDDGKDWMDDOHJQDJ\REEJ\RPERUtWiVW&OD\HWDO A fekete csucsor (Solanum nigrum L.) a burgonyához hasonlóan a Solanaceae családba tartozik, emiatt irtása nehézkes (Hoffmanné 2002). A világ legveszélyesebb J\RPQ YpQ\HLN ]pvrurominplqwhj\ruv]ijwhuphv]whwwnxow~uimiedqirugxoho +XQ\DGLHWDO+D]iQNEDQPLQGHQ WWJ\DNRULIOHJDV]HUYHVDQ\DJEDQJD]GDJ talajokon. Utak mentén, parlagokon, szántóföldeken is mindenütt ott van, kötött és laza talajokon egyaránt megtalálható (Ujvárosi 1973). $SDUODJI&Ambrosia artemisiifolia L.) az alacsony humusztartalmú, laza talajokon (Dél-Somogy) a lombozat fellazulása után a legnagyobb problémát és nehézséget okozza (Béres et al. 2000).
20 A növény az utóbbi néhány évben rohamosan terjed, burgonya területeken betakarításkor okozhat nagy károkat, kemény szára akadályozza a betakarítást (Hoffmanné 2002.) A növény fenolszármazékokat és terpenoidokat tartalmaz, amelyeknek allelopatikus hatása van más fajokra nézve (Béres et al. 2002). $FVDSDGpNRVDEE'XQiQW~ORQDNHVHU&I&IDMRNPolygonum VSSpVD]pYHODSUy szulák (Convolvulus arvensis L.), a szárazabb országrészben a muharfélék (Setaria spp.) MHOHQWVHN+RIIPDQQp A déli országrészben a fenyércirok (Sorghum halepense (L.) PeUVIRUGXOHO$] HOKDQ\DJROW URVV] NXOW~UiOODSRWEDQ OpY WHU OHWHNHQ HOWHUMHGW D WDUDFNE~]D (Elymus repens (L.) P. B.) (Hoffmanné 2002). A selyemmályva (Abutilon theophrasti Medic). szintén megtalálható a burgonya területeken. Allelopátiás növény, csaknem minden növényi rész tartalmaz a kultúrnövényekre és néhány gombafajra toxikus vegyületeket. A növény fenolszármazékokat, flavonoidokat és terpenoidokat tartalmaz (Kazinczi et al. 2001). 2.5. A kultúrnövények és a gyomnövények közötti kompetíció A terppv]hwehqdq YpQ\HNOHJJ\DNUDEEDQKiURPWpQ\H]pUWDWiSHOHPHNpUWDYt]pUW pv D IpQ\pUW YHUVHQJHQHN HJ\PiVVDO (]HN D WpQ\H]N V]RURV NDSFVRODWEDQ YDQQDN egymással, és ha valamelyikben változás következik be, az maga után vonja a növény reagálásnak váltr]iviwdw EELWpQ\H]UHLV 3pOGiXOKDDPHJQDWDODMQHGYHVVpJWDUWDOPDDNNRUDE~]DpVD]iUSDW EEQLWURJpQW tud felvenni a talajból, mint száraz talaj esetén (Bauer et al. 1965). A gyomnövények QHPFVDN KHO\IRJODOiVXNNDO KDQHP MHOHQWV WiSDQ\DJLJpQ\ NNHO LV NHGYH]WOHQ KDWiVW gyakorolnak a kultúrnövényekre (Lehoczky 1988, 1994; Kazinczi 1998, Kazinczi et al. 1998, Hunyadi et al. 1999).
21 A kompetíciós hatás addig nem lép fel az egyedek között, ameddig a környezeti HUIRUUiVRNPLGHQHJ\HGV]iPiUDHOHJHQGHN9DJ\LVEL]RQ\RVLGHLJDNXOW~UQ YpQ\HN NpSHVHN WROHUiOQL D J\RPQ YpQ\HN MHOHQOpWpW +D H]XWiQ PHJIHOHO LGWDUWDPLJ J\RPQ YpQ\HNWOPHQWHVSHULyGXVWEL]WRVtWXQNV]iPXNUDDNNRUNpSHVHNOHV]QHNHOQ\RPQL DIHMOGJ\RPQ YpQ\HNHW(]WD]LGWDUWDPRWQHYHzzük kritikus kompetíciós peiódusnak (Nieto et al 1968). $NULWLNXVNRPSHWtFLyVSHULyGXVKRVV]DW EEWpQ\H]I JJYpQ\HPpJIDMRQEHO OLV HOWpU OHKHW ) JJ D WHUPHV]WHWW Q YpQ\IDMWyO D J\RPIDM VV]HWpWHOWO YDODPLQW D termesztéstechnológiai és más tényh]nwo LV %XUQVLGH-Wicks 1969, Hewson-Roberts 1971). Burgonya esetében a szükséges gyommentes periódus 6 hét, a WROHUiOKDWyJ\RPYHUVHQJpVLGWDUWDPDKpW=LPGDKO $WiSHOHPHNpUWW UWpQNRPSHWtFLy A gyomnövények a szervetlen elemeket általában hamarabb és nagyobb PHQQ\LVpJEHQWXGMiNIHOYHQQLPLQWDYHO NWiUVXOiVEDQpONXOW~UQ YpQ\HNpVH]NH]GHWL NRPSHWtFLyVHOQ\WMHOHQWDV]iPXNUD$ONlPSHU$WHQ\pV]LGNH]GHWLV]DNDV]iEDQ IHOOpSQDJ\PpUWpN&J\RPRVRGiVQHPFVDNDIpQ\pUWYt]pUt és a területért való versengés PLDWWIRQWRVKDQHPDQDJ\V]iP~pVQDJ\W PHJ&J\RPQ YpQ\]HWWiSDQ\DJIHOKDV]QiOiVD LVMHOHQWV/HKRF]N\ 2002, Lehoczky Reisinger 2002). $ PDNURHOHPHN N ] O OHJLQNiEE D QLWURJpQpUW W UWpQ YHUVHQJpV HUV pv H] D kultúrnöypq\v]ipiudqdj\whuppvnlhvpvwmhohqwiohjd]dodfvrq\wisdq\djhooiwrwwvij~ WDODMRNRQW UWpQWHUPHV]WpVVRUiQ7KUDVKHUHWDO$]HOP~OWpYWL]HGHNQDJ\DGDJ~ P&WUiJ\i]iVDN O Q V WHNLQWHWWHODQLWURJpQP&WUiJ\i]iVUDQHPPLQGHQHVHWEHQYROW HOnyös a kultúrnövények számára.
22 )HOV]DSRURGWDN RO\DQ QLWURJpQNHGYHO IDMRN PLQW D UDJDGyV JDODM Galium aparine L.), vagy a nagy széltippan (Apera spica-yhqwl/3%dpho\hnpiudd]v]l búza nehezen irtható gyomnövényei közé tartoznak (Tóth et al. 1989). $J\RPQ YpQ\HNIHMOGpVpWQHPEHIRO\iVROMDDWDODMDODFVRQ\NiOLXPWDUWDOPDHQQHN ellenére a gyomfajok képesek nagy mennyiségben felhalmozni ezt a tápelemet a hajtásaikban. Kazinczi et al. (1998) 8,55 %-os kálium koncentrációt mértek a G. aparine hajtásaiban, míg Qasem Hill (1995) Chenopodium album hajtásokban mértek 10 % feletti éréket. $IRV]IRUpUWW UWpQYHUVHQJpVQHPRO\DQMHOHQWVPLQWDQLWURJpQpUWpVNiOLXPpUW IRO\WDWRWWNRPSHWtFLyOHJLQNiEEDSLOODQJyVRNpVD]HJ\V]LN&IDMRNYHUVHQJHQHN ezért a makroelemért. A gyomnövények mezo és mikroelem koncentrációja is magasabb általában, mint a kultúrnövényeké. A mikroelemeket szerves komplex kötésben WDUWDOPD]]iN D J\RPIDMRN DPHO\HN HOKDOiVXNDW N YHWHQ D NXOW~UQ YpQ\HN iowdo hasznosítható formában maradnak meg (Baumeister Ernst 1978). 2.5.1.1. A burgonya tápanyagigénye és tápanyagfelvétele $EXUJRQ\DDN ]HSHVHQQDJ\WiSDQ\DJLJpQ\&Q YpQ\HNFVRSRUWMiEDVRUROKDWy$ növény tápanyagfelvételét befolyásolja többek között a talaj típusa, fizikai kémiai tulajdonságai valamint a csapadék mennyisége és eloszlása (Márton 2002). Egy tonna EXUJRQ\DJXPy HOiOOtWiViKR] D Q YpQ\QHN D N YHWNH] WiSDQ\DJPHQQ\LVpJUH YDQ szüksége: N: 4 kg, P 2 O 5 : 2 kg, K 2 O: 8 kg (Horváth 1997). Antal (1996) szerint 30 tonna/hektár burgonyaterméshez 150 kg nitrogénre, 60 kg foszforra (P 2 O 5 ), 270 kg káliumra (K 2 O), 90 kg kalciumra (CaO) és 30 kg magnéziumra (MgO) van szüksége a burgonyának. Meszes csernozjom talajon termesztett burgonya egy tonna gumóterméshez 5,5 kg N-t, 1,9 kg P 2 O 5 -t és 5,3 kg K 2 O-t igényel (Kádár 2000, Kádár et al. 2000).
Horváth (2003) az 1970-HVpYHNN ]HSpWOW EELVPpWOpVHVNLVSDUFHOOiVNtVpUOHWHNEHQ pv V]pOHVN U& ]HPL IHOPpUpVHN DODSMiQ YL]VJiOWD D WiSDQ\DJHOOiWiVQDN D EXUJRQ\D WHUPpVPHQQ\LVpJpUHpVPLQVpJpUHJ\DNRUROWKDWiViW9DQ'HOGHQHWDOStellaria media (L.) Cyr. fajjal történt kísérletében azt tapasztalta, hogy a megnövelt nitrogén P&WUiJ\i]iV KDWiViUD OHODVVXO D J\RPQ YpQ\HN Q YHNHGpVH D EXUJRQ\D ORPER]DWiQDN J\RUVDEENLIHMOGpVHPLDWW A burgonya leginkább a gyengén savanyú, 5-6 ph-jú talajokat rés]hvtwlhoq\ehq$ Somogy megyei savanyú, mészhiányos homoktalajokon a talaj meszezésével 30 %-os termésnövekedést is el lehetett érni (Nyéki 1962). A burgonya nagyon érzékeny a magnézium hiányra. Magnézium trágyázással akár 20-25 %-os termésnövekedést is el lehet érni (Kemenessy és Nyéki 1962). A burgonya tápanyagellátásában a mikroelemek közül a mangán, a bór, a réz és a cink pótlására kell ügyelnünk (Bocz 1996). 23 $Yt]pUWW UWpQNRPSHWtFLy A kultúr-, és gyomnövények közötti versengést befolyásolja a talaj nedvességtartalma pvdwhq\pv]lgdodwwohkxoorwwfvdsdgpnphqq\lvpjhpvhorv]oivd7dnhgdhwdo$ Q YpQ\HN V]iUD]ViJW&UpVpW EHIRO\iVROMD D] LV KRJ\ PLO\HQ WtSXV~ IRWRV]LQWp]LVVHO rendelkeznek. A C 4 -HVIRWRV]LQWp]LV&IDMRNHJ\VpJQ\L szárazanyag képzéséhez kevesebb vizet használnak fel, mint a C 3 -as fotoszintézist folytató növények (Patterson - Flint 1983). A burgonya C 3 -as típusú növény, 1 g szárazanyag képzéséhez 568 g vizet igényel. Ezzel szemben például a C 4 -es fotoszintézissel renghonh] A. retroflexus 1 g szárazanyag képzéséhez 305 g vizet használ fel (Radosevich Holt 1984).
$IpQ\pUWW UWpQNRPSHWtFLy A fényért mindenütt felléphet kompetíció, ahol az egyik növény beárnyékolja a PiVLNDW$IpQ\pUWW UWpQNRPSHWtFLyQDJyon fontos a növények között, és az egész YHJHWiFLyV LGV]DN DODWW IHQQiOO $ Q YpQ\HNQHN IRO\DPDWRVDQ IHO NHOO YHQQL N D fényenergiát, enélkül elvész a fotoszintézis számára (Donald 1961). A fényért folytatott kompetícióban is nagy szerepe van a CO 2 fixálás módjának. A C 4 -HVWtSXVOHJLQNiEEV]iUD]N U OPpQ\HNpVPDJDVKPpUVpNOHWHVHWpQMHOHQWHOQ\WD C 3 -as növényekkel szemben. A C 4 -es növények nem szorulnak a sztómákon keresztüli légköri CO 2 pótlásra. Zárt sztómák esetén a transprációval járó vízveszteség csökken. A világ 18 legveszélyesebb gyomfaja közül 14 C 4 -es fotoszintézissel rendelkezik (Holm et al. 1977). 24 $J\RPRNHOOHQLYpGHNH]pVOHKHWVpJHL $EXUJRQ\DQ YpQ\YpGHOPpEHQNLHPHONHGV]HUHSHYDQDJ\RPLUWiVQDN$EXUJRQ\D gyomelnyomó képessége fhmogpvpqhn NH]GHWpQ J\HQJH NpVEE N ]HSHV $ gyomnövények által okozott károk mértéke és formái igen változatosak lehetnek. A YHUVHQJpVKDWiViUDFV NNHQDNXOW~UQ YpQ\WHUPpVpQHNPHQQ\LVpJHpVPLQVpJHDPLEHQ QDJ\ MHOHQWVpJH YDQ D J\RPQ YpQ\HN iowdo HOvont víz és tápanyag hiányának (Lehoczky et al. 2003). A burgonyatermesztés eredményességének egyik alapfeltétele a gyomszabályozás sikere illetve a betakarításig tartó gyommentesség biztosítása. A modern burgonyatermesztési technológia a burgonya ültetésexwiqqhpwhv]lohkhwypdphfkdqlndl gyomirtást (Kádár 2001). A gyomnövények ellen a terület gyomflórájának ismeretében megválasztott herbicidekkel tudunk védekezni, de a gyommentesen tartás érdekében agrotechnikai és mechanikai módszereket is szükséges alkalmazni.
5HQGNtY OIRQWRVKRJ\PiUDPHJIHOHOWHU OHW-NLYiODV]WiVVDOMyWDODMP&YHOpVVHOpV helyes vetésváltással csökkentsük a gyomosodást. Az eredményes gyomirtásnak számos feltétele van, amelyek közül lényeges a várható gyomfajok ismerete és a leghatékonyabb herbicidek megválasztása (Béres 2000). 0H]JD]GDViJLODJ P&YHOW WHU OHWHLQNHQ D J\RPQ YpQ\HN HOIRUGXOiVD QDJ\ IDML YiOWR]DWRVViJRW PXWDW $ Q YpQ\HJ\ WWHVHN HOIRUGXOiViW W EE WpQ\H] V]DEiO\R]]D melyek közül az agrotechnika mint antropogén elepw&qlndohjirqwrvdeeehiro\ivroy WpQ\H]QHN$KHUELFLGNXWDWiVIHMOGpVpYHOOpWUHM WWHND]RNDV]HOHNWtYKHUELFLGHNPHO\HN csak egyes gyomnövénycsoportokat, vagy gyomfajokat pusztítanak hatásosan. Nem érdektelen tehát tudni azt, hogy a célzott felületre tervezett herbicidek hatásspektruma lefedi-h D] RWW MHOHQOpY J\RPQ YpQ\HN W EEVpJpW $ KHUELFLGHNHW ~J\ FpOV]HU& NRPELQiOQL KRJ\ D WHU OHWUH MHOOHP] J\RPIOyUiUD W NpOHWHV KDWiVW EL]WRVtWVDQDN (Reisinger 2000). $J\RPV]DEiO\R]iVQiOD]pYHOJ\RPIDMRNRNozzák a legnagyobb nehézséget. E J\RPRN HOOHQ D WHUPHOpVW PHJHO] pyehq D] HOYHWHPpQ\EHQ PHJ NHOONH]GHQLD J\RPLUWiVW N O Q VHQ D PpO\HQ J\ NHUH] NpWV]LN& J\RPRNNDO IHUW] WW WHU OHWHNHQ 6]NH+RIIPDQQp(NNRUFpOV]HU&D]HOYHWHPpQ\WDUOóján gyomirtást végezni D J\RPRVRGiVL YLV]RQ\RNWyO I JJHQ JOLIR]iW WDUWDOP~ YDJ\ KRUPRQKDWiV~ készítményekkel. Soroka et al. (2001) kísérletükben preemergensen, a burgonya kelése HOWWDONDOPD]WDNJOLIR]iWRWMyKDWiVIRNNDOE. repens és Sonchus fajok ellen. \RPV]DEiO\R]iVUDEDNKiWDV OWHWpVWN YHWHQKiURPDODSYHWOHKHWVpJ QNYDQ 25 mechanikai gyomirtás NpPLDLJ\RPLUWiV OWHWpVXWiQNHOpVHOWWSUHHPHUJHQVJ\RPLUWiV kémiai gyomirtás kelés után (posztemergens gyomirtás).
26 2.6.1. Mechanikai gyomirtás A szdnlurgdorpedq V]iPRV DGDW WDOiOKDWy DUUD YRQDWNR]yODJ KRJ\ D N O QE ] WDODMP&YHOpVLHOMiUiVRNQDNPLO\HQKDWiVDYDQDEXUJRQ\DJ\RPRVRGiViUD 'LYLVV]HULQWPHFKDQLNDLWDODMP&YHOpVVHODJ\RPQ YpQ\HN 90 %-át el lehet pusztítani a burgonya kelése HOWW.UDVNDpV 3DO\V NtVpUOHWHLEHQ D KDJ\RPiQ\RVpVDPpO\V]iQWiVQpON OLWDODMP&YHOpVJ\RPRVRGiVLYLV]RQ\RNUDJ\DNRUROW hatását vizsgálta burgonya tavaszi árpa rozs vetésforgóban. Eredményeik szerint a KDJ\RPiQ\RVWDODMP&YHOpVEHQUpV]HVtWHWWSDUFHOOiNKR] NpSHVWDV]pOHVOHYHO&NpWV]LN&HN V]iPD QDJ\REE YROW D V]iQWiV QpON OL SDUFHOOiNRQ D EXUJRQ\D EHWDNDUtWiVD HOWW $ KDJ\RPiQ\RVWDODMP&YHOpVKDWiVDOHJLQNiEED]A. retroflexus és a Ch. album számának csökkenésében nyilvánult meg. Rasmussen és Rasmussen (2003) a kultivátorozás hatását vizsgálták összevetve herbicides és kezeletlen, gyomos kontrollal. Tapasztalataik szerint a herbicides kontrollhoz képest 10 %-os terméscsökkenés volt a kultivátorozott parcellákon, míg a gyomos kontrollban kapott termésátlagok 50 %-kal maradtak el a herbiciddel kezelt terület WHUPpViWODJDLWyO+DEHUODQGpV6FKPLGWV]HULQWDPHFKDQLNDLP&YHOpVJD]GDViJDLODJ KDWpNRQ\HOVHJtWLDNXOW~UQ YpQ\Q YHNHGpVpWpVDQ YpQ\VpU OpVHPLQLPiOLVKDD PHJIHOHO IHMOGpVL VWiGLXPEDQ DONDOPD]]XN $ EXUJRQ\iEDQ HOIRUGXOy J\RPIDMRN GHQ]LWiViQDNFV NNHQpVpUOV]iPROWEHW EEHNN ] WW%HOOLQGHUHWDO(EHUOHLQHW al. DOODQGWHWDOpV%DLOH\HWDODN O QE ]WDODMP&YHOpVLHOMiUiVRN és herbicid dózisok együttes hatását vizsgálva a burgonya gyomosodására. $ EXUJRQ\DWHUPHV]WpVL WHFKQROyJLiNEDQ D] OWHWJpS OWHWpVNRU HONpV]tWL D] ~Q HOVGOHJHV YDJ\ SULPHU EDNKiWDW(]XWiQ HJ\ DUUD DONDOPDV WDODMP&YHO HV]N ]]HO SO talajmaróval elvégzik a szekunder vagy végleges bakhátkészítést, amely egyben mechanikai gyomirtást is jelent.
$ EXUJRQ\DWHUPHV]WpV WHFKQROyJLiMiEDQ LJHQ QDJ\ MHOHQWVpJH YDQ D EDNKiW NLDODNtWiViQDN $] DSUyPRU]ViV V]HUNH]HW& EDNKiW HOVHJtWL D J\ NpUKHUELFLGHN MREE érvényesülését, a bxujrq\dihmogpvpwpvphjn QQ\tWLDEHWDNDUtWyJpSHNPXQNiMiW A bakhát kialakításakor ügyelni kell arra, hogy ne hegyes, hanem ívelt profilú legyen, PHUWDFVDSDGpNN QQ\HQOHPRVKDWMDDKHUELFLGHWDEDNKiWDOVyUpV]pUH(OIRUGXOKDWD]LV hogy a bakhát oldalai nem érnek össze, ún. kétcsúcsú bakhát keletkezik. Az ilyen bakhát FV~FVLUpV]pQD]HVYt]IHOJ\ OHPOLNpVDKHUELFLGHNHWDEXUJRQ\DJ\ NpU]yQiMiEDPRVVD ami fitotoxikus hatásokat okozhat (Hoffmanné 2002). A burgonya kelése után már nem nagyon van lekhwvpj QNPHFKDQLNDLJ\RPLUWiVW végezni a bakhátak esetleges sérülése miatt (Kádár 2001). 27 2.6.2. Kémiai gyomirtás 2.6.2.1. Preemergens gyomirtás $ EXUJRQ\D SUHHPHUJHQV J\RPV]DEiO\R]iVD QpON O ]KHWHWOHQ D My PLQVpJ& pv PHQQ\LVpJ& WHUPpV HOpUpVpKH] :LOVRn et al. 2002). A burgonya premergens gyomirtásában leginkább metribuzint, s-metolaklórt, prometrint, linuront, klomazont és SHQGLPHWDOLQW DONDOPD]QDN 6]NH 'HQN XHQWKQHU HW DOHQRW pv Massmann 2000, Bailey et al 2002, Schmiedl 2002). A korábbi évtizedekben az egyik legtöbbet alkalmazott burgonya gyomirtó hatóanyag a metobromuron volt. Ennek gyártását azonban 2002-ben megszüntették, így ez a hatóanyag már nem áll rendelkezésünkre. A burgonya alapkezelésére felhasználható herbicideket a 4. táblázat tartalmazza. A burgonya alapgyomirtása a szekunder bakhát kialakítása után történik. Fontos, KRJ\ D WDODM PHJ OHSHGMHQ H]pUW FpOV]HU& KRJ\ D YpJOHJHV EDNKiW NLDODNtWiVD pv D gyomirtás között 5-7 nap teljen el.
28 Ülepedés azért szükséges, hogy a gyomirtó szer a kezelni kívánt felületen maradjon, és hogy a gyommagvak a megmozgatott talajban csírázásnak induljanak (Hoffmanné 2002). $SUHHPHUJHQVJ\RPLUWyNH]HOpVW~J\NHOOLG]tWHQLKRJ\DEXUJRQ\DFVtUiL-5 cm- UHOHJ\HQHNDEDNKiWDODWWPHUWtJ\Q YHOKHWDKHUELFLGHNKDWiVWDUWDPD$PHJIHOHOKDWiV eléréséhez bemosó csapadék szükséges. 4. táblázat: A burgonya preemergens gyomirtására hazánkban engedélyezett hatóanyagok és herbicidek Hatóanyag Kereskedelmi név Dózis kg/ha, l/ha acetoklór ACENIT 50 EC 3-4 klomazon COMMAND 48 EC 0,15-0,2 s-metolaklór DUAL GOLD 960 EC 1,4-1,6 prometrin 3 GESAGARD (500 FW) MERKAZIN PROMETREX 50 WP (500 SC) 1,5-2,5 1,75-2,6 1,5-2,5 linuron LINUREX 50 WP 1,5-3 glifozát ammónium só MEDALLON PRÉMIUM 2-3 metribuzin + flufenacet PLATEEN 41,5 WG 2-2,5 propizoklór PROPONIT 720 EC (840 EC) 2-3 fluorkloridon RACER 2-2,2 propaklór metribuzin pendimetalin RAMROD 65 WP (FLO) SATECID 65 WP SENCOR 70 WG METRIPHAR 70 WG STOMP 330 (400 SC) PANIDA 330 EC 5-7 0,8-1,2 3,5-4 4-5 3 Nélkülözhetetlen használat kategóriában 2007. június 30-ig érvényes engedély.
29 Kísérletekben alkalmazzák preemergens gyomirtásra a szulfentrazon és flumioxazin hatóanyagokat is (Wilson et al. 2002, Bailey et al. 2002). Guttieri és Eberlein (1997) ULPV]XOIXURQKDWyDQ\DJRWYL]VJiOWSUHHPHUJHQVHQNLMXWWDWYDN O QE ]NRPELQiFLyNEDQ 2.6.2.2. Posztemergens gyomirtás Állománykezelés szükségessé válhat akkor, ha az alapkezelésre használt herbicid vagy herbicid kombináció hatástartamát kívánjuk meghosszabbítani az alapkezelés nem sikerült (bemosó csapadék hiánya, helytelen dózis, géphiba, stb.) valamilyen oknál fogva az alapkezelés elmaradt WDODMKHUELFLGHNNHO QHP LUWKDWy pyho J\RPIDMRN V]DSRURGWDN IHO D területen. Az állománykezelés sikerét a jól megválasztott herbicideken kívül a talajállapot, a FVDSDGpNYLV]RQ\RNDNLMXWWDWiVPyGMDpVLGSRQWMDLVEHIRO\iVROMD3RV]WHPHUJHQVNH]HOpVW a burgonya 10-15 cm-es, a gyomok 2-4 leveles állapotában végezzünk. A megkésett állománykezelésnél a burgonyán fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek. A burgonyában posztemergensen használhatjuk a metribuzin hatóanyagot az egyéves V]pOHVOHYHO& NpWV]LN& IDMRN ellen (Tonks és Eberlein 2001, Hutchinson et al 2004). Felhasználását korlátozhatja egyes fajták (pl. White Lady, Shepody) metribuzinnal szembeni érzékenysége. A rimszulfuron is alkalmazható burgonyában állománykezelésre, azonban száraz évjáratokban hatástalan lehet olyan fajok ellen, mint az A. artemisiifolia vagy a Ch. album (Ackley et al. 1996). A burgonyában gyakori Solanum nigrum ellen ellen egyik hatóanyag sem rendelkezik megbízható hatásfokkal (Eberlein et al. 1994, 1997).
(J\V]LN&HNHOOHQDONDOPD]KDWyEXUJRQ\iEDQLVD]$&&i]JiWOyNN ] OQpKiQ\KDWyDQ\DJ (Hoffmanné 2002). A burgonya állománykezelésére felhasználható herbicideket az 5. táblázat tartalmazza. 30 5. táblázat: A burgonya posztemergens gyomirtására hazánkban engedélyezett hatóanyagok és herbicidek Hatóanyag Készítmény Dózis kg/ha, l/ha propaquizafop AGIL 100 EC 0,6-1,5 cikloxidim FOCUS ULTRA 1-4 fluazifop P - butil FUSILADE FORTE 0,8-2,8 quizalofop P - tefuril PANTERA 40 EC 0,8-3,5 haloxifop - R - metilészter PERENAL 0,4-2 kletodim SELECT 240 EC (SUPER) 0,3-1,2 metribuzin SENCOR 70 WG METRIPHAR 70 WG 0,8-1,2 rimszulfuron TITUS 25 DF 40-60 g/ha 2.6.3. Biológiai gyomszabályozás %LROyJLDLJ\RPV]DEiO\R]iVVRUiQD]pOOpQ\HNWHUPpV]HWHVHOOHQVpJHLWKDV]QiOMXNIHO az ellenük való védekezéskor. A gyomnövények természetes ellenségei a rovarok, a növényi kórokozók és az allelopatikus gyomfajok (Berzsenyi 2000). Bár hazánkban nem DONDOPD]]iNH]HNHWDOHKHWVpJHNHWDEXUJRQ\iEDQQpKiQ\DGDWUHQGHONH]pV QNUHiOODUUD YRQDWNR]yODJKRJ\PLO\HQNiUWHYNNyURNR]yNpVJ\RPIDMRNM KHWQHNV]iPtWiVEDH]HQD téren.
)LVFKO HW DO JRPEDIDMW J\&MW WW pv D]RQRVtWRWW RO\DQ pyho J\RPIDMRN magjáról, mint az Asclepias syriaca, Cirsium arvense és a Convolvulus arvensis. A legtöbb JRPED V]DSURILWD YROW GH YROW N ]W N MHOHQWV NyURNR]y LV SO Alternaria alternata, A. tenuissima, Fusarium spp. A gyomok vegetatív szaporítószervhluonhyhvheejrpedidmw izoláltak, mint a magvakról. A domináns fajok a Fusarium solani, F. oxysporum, Rhyzoctonia solani és Pythium spp. voltak. Abbas et al. (1991) Datura stramonium-ról izolált Fusarium moniliforme spóráinak illetve micéliumainak szuszpenzióját alkalmazta tenyészedényes kísérletben. 7DSDV]WDODWDL V]HULQW D JRPED IXPRQL]LQ QHY& ILWRWR[LQMD JiWROWD D -4 leveles D. stramonium tesztnövények növekedését és lokális léziókat valamint mozaikfoltosságot okozott a leveleken. A Setaria viridis ellen a Pyricularia setariae gomba 80 %-os friss hajtástömeg csökkenést okozott (Peng et al. 2004). 31
32 3. KÍSÉRLETI ANYAG ÉS MÓDSZER Kutatásainkat üvegházban folytatott tenyészedényes, talajkultúrás kísérletben, valamint szabadföldi kisparcellás burgonya gyomirtási kísérletekben végeztük (6. táblázat). A kísérletek a VeszpUpPL(J\HWHPHRUJLNRQ0H]JD]GDViJWXGRPiQ\L.DU5HJLRQiOLV Burgonyakutatási Központjának üvegházában és kísérleti területén folytak 2001-ben és 2002-EHQ $ WiSDQ\DJYL]VJiODWRN D.DU +HUEROyJLDL pv 1 YpQ\YpGV]HU.pPLDL Tanszékének laboratóriumában történtek. 6. táblázat: A tenyészedényes és a szabadföldi kisparcellás kísérletek összefoglalása Kísérlet Év Helyszín Fajták Herbicidek Vizsgálatok Regionális Üvegházi tenyészedényes 2001 2002 Burgonyakutatási Központ üvegháza Herbológiai és 1 YpQ\YpGV]HU.pPLai Lilla, White Lady, Hópehely, Százszorszép Patoran 50 WP, Sencor 70 WG, Command 48 EC Friss és száraz hajtástömeg, Gumótömeg, Hajtáshossz Tanszék laboratóriuma Szabadföldi kisparcellás 2001 2002 Regionális Burgonyakutatási Központ kísérleti területe White Lady, Hópehely Patoran 50 WP, Dual Gold 960 EC, Command 48 EC Sencor 70 WG, Titus 25 DF Gyomfelvételezések Tápanyagkompetíciós vizsgálatok 3.1. A kísérletekben vizsgált fajták: Lilla:iOODPLODJPLQVtWHWWIDMWD(2002).. ]psnrudlpupv&+rvv]~ryioqdj\ppuhw&jxpyl vannak, halványpiros héjú sekélyen OOLODV]HPHNNHO6]iUD]DQ\DJ-tartalma 17-19 %.
White Lady:iOODPLODJPLQVtWHWWIDMWD. ]psnrudlpupv& PERYiOYLOiJRVViUJD KpM~pVK~V~N ]psqdj\vhnpo\hq OU J\HNNHO6]iUD]DQ\DJ-tartalma magas, 20-21 %. Hópehely: ioodplodj PLQVtWHWW IDMWD. ]psnrudl pupv&.huhnryio nagy-n ]psqdj\ PpUHW& EDUQiVIHKpU KpM~IHKpU K~V~DNRURQDUpV]HQ Uy]VDV]tQ szemekkel. Szárazanyag-tartalma 19-20 %. Százszorszép:iOODPLODJPLQVtWHWWIDMWD. ]psnrudlpupv&ryio-hosszúovál, rózsa KpM~ YLOiJRV ViUJD K~V~ N ]psqdj\ VHNpO\HQ O U J\HNNHO 6]iUD]DQ\DJ-tartalma magas, 22-23 %. 33 3.2. A kísérletekben alkalmazott herbicidek PATORAN 50 WP Hatóanyaga metobromuron. A karbamid típusú herbicidek közé tartozik. )RWRV]LQWp]LVJiWOyDKHUELFLGKDWiVHOVPHJQ\LOYiQXOiVD&2 2 IHOYpWHOPHJV]&QpVHpVD fotoszintetikus oxigéntermelés hiánya. Gátolja az oxidatív foszforilációt is, mivel a mitokondriális elektrontranszportnak is inhibitora. Preemergens burgonya gyomirtó szer volt, de mára már visszavonták az engedélyét. $NtVpUOHWHOVpYpEHQPpJHQJHGpO\H]YHYROWtJ\QHPYHWW NNLDKHUELFLGHNN ] OD második évben is szerepelt mind a tenyészedényes, mind a kisparcellás kísérletekben. A készítményt preemergensen alkalmaztuk.. Ajánlott dózisa szántóföldön 3-NJKDYROW$KDWiVIHOWpWHOHDNH]HOpVWN YHWNpW héten belül lehulló 15- PP FVDSDGpN $ IQ YpQ\ NLSXV]WXOiVD HVHWpQ NXNRULFD QDSUDIRUJy YHWKHW 8WyQ YpQ\NpQW D] V]L NiSRV]WDUHSFH NLYpWHOpYHO EiUPHO\ Q YpQ\ YHWKHW $] pyho HJ\- pv NpWV]LN&HN PDJUyO NHO HJ\V]LN&HN FVDWWDQy PDV]ODJ szerbtövis fajok és a fekete csucsor toleránsak, illetve rezisztensek. DUAL GOLD 960 EC
Hatóanyaga s-metolaklór. A klór-dfhwdqlolghnn ]pwduwr]ln&vtui]ynhoj\rprndw károsít, a kikelt gyomokra kevésbé hat. Szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, gátolja az oxidatív foszforilációt. Gátolja a fehérje-, és nukleinsavszintézist. A mitotikus folyamtok lelassulnak, a sejtek hosszirányú növekedése és a gyökérnövekedés gátolt, csökken a káliumfelvétel, az ozmotikus potenciál csökkenése pedig a növény pusztulásához vezet. Preemergensen alkalmazható herbicid. Ajánlott dózisa szántóföldön 1,8 2,2 l/ha. A KDWiVIHOWpWHOHDNH]HOpVWN YHWNpWKpWHQEHO OL 15 mm csapadék. $IQ YpQ\NLSXV]WXOiVDHVHWpQNXNRULFDpVNpWV]LN&Q YpQ\HNYHWKHWN$]pYHO egy- pv NpWV]LN&HN D IpV]NHVHN D NHUHV]WHVHN pv DNHVHU&I&IpOpN WROHUiQVDN LOOHWYH rezisztensek. Ezt a készítményt a kisparcellás kísérletben alkalmaztuk, preemergensen kijuttatva. 34 COMMAND 48 EC Hatóanyaga klomazon. Karotinoid bioszintézist gátló herbicid. Burgonyában preemergensen alkalmazható. Ajánlott dózisa 0,15-OKD0DJUyONHOHJ\-pVOpWV]LN& gyomnövények ellen alkalmazható. A készítményt a tenyészedényes kísérletben és preemergensen kijuttatva a kisparcellás kísérletben is alkalmaztuk. SENCOR 70 WG Hatóanyaga metribuzin. Az 1,2,4-triazin-5-on típusú herbicidek közé tartozik. A II. fotokémiai rendszerben gátolja az elektrontranszportot, ezen belül az oxigéntermelést, a hidrogénszupportot és a ciklikus foszforilációt.
35 Preemergensen és posztemergensen is alkalmazható herbicid. Ajánlott dózisa preemergensen 0,8-1,2 kg/ha, posztemergensen 0,5-0,75 kh/ha. +&Y VFVDSDGpNRVLGMiUiVHVHWpQDOHYHOHNV]pOpQpVD]pUN ] NEHQ-14 napig PHJILJ\HOKHWViUJXOiVMHOHQWNH]KHW$KDWiVIHOWpWHOHSUHHPHUJHQVNH]HOpVQpODNH]HOpVW N YHWNpWKpWHQEHO OOHKXOOy-20 mm csapadék, posztemergens kezelésnél a kezelést k YHW-yUiEDQFVDSDGpNPHQWHVLGMiUiV$IQ YpQ\NLSXV]WXOiVDHVHWpQPLQGHQYHWHWW és palántázott növény károsodhat, kisebb kockázat csak a kukoricánál és a palántázott paradicsomnál van. Néhány burgonya fajta (pl. White Lady, Shepody) érzékeny a metriex]lqud$]pyhohj\-pvnpwv]ln&hndpxkduipopndndndvoiei&dihnhwhhev]opv a szerbtövis fajok toleránsak, illetve rezisztensek. A SENCOR 70 WG egyaránt szerepelt a tenyészedényes és a kisparcellás kísérletben, preemergens és posztemergens kezelésekben is. TITUS 25 DF Hatóanyaga rimszulfuron, a szulfonilureák közé tartozik. Az acetolaktát-szintetáz HQ]LP P&N GpVpW JiWOy KDWiVVDO UHQGHONH]LN $ IHKpUMH DQ\DJFVHUpW D] DPLQRVDY ELRV]LQWp]LVIRO\DPDWiEDW UWpQEHDYDWNR]iVVDO]DYDUMDPHJ Burgonyában posztemergens kijuttatásra engedélyezett herbicid. Ajánlott dózisa osztott kezelésnél 30+20-30 g/ha, egyszeri kezelésnél 40-60 g/ha. A hatás eléréséhez QHGYHVtWV]HUW V] NVpJHV KR]]iDGQL $ J\RPRNDW -4 leveles korig irtja, 25 C feletti KPpUVpNOHWHQ QHP DONDOPD]KDWy $ IQ YpQ\ NLSXV]WXOiVD HVHWpQ NXNRULFD GRKiQ\ SDUDGLFVRPYHWKHW 7ROHUiQVDNLOOHWYH UH]LV]WHQVHND]pYHO NpWV]LN&HN DSDUODJI&D betyárkóró és a szerbtövis fajok. A készítményt kisparcellás kísérletben alkalmaztuk posztemergensen kijuttatva.
36 3.3. A tenyészedényes kísérletek leírása $NtVpUOHWEHiOOtWiViWWDODMPLQWDYpWHOpVWDODMYL]VJiODWHO]WHPHJ9L]VJiOWXNDWDODM kémhatását, kötöttségét, valamint nitrogénnel, foszforral és káliummal való ellátottságát. A kísérleti talaj KeszthHO\UOV]iUPD]y5DPDQQ-IpOHEDUQDHUGWDODMYROW$WDODMVHPOHJHV kémhatású, közepesen kötött talaj. Nitrogén-ellátottsága közepes, foszfor és káliumellátottsága igen jó. A talaj tulajdonságait a 7. táblázat tartalmazza. A kísérletben a Lilla, White Lady, Hópehely és Százszorszép fajtákat vizsgáltuk, a fajták leírása a 3.1. pont alatt olvasható. 7. táblázat: A kísérleti talaj tulajdonságai Tulajdonság Érték ph H2O : 7,48 ph KCl : 6,79 Arany-féle kötöttség: 37 H % (ellátottsági kategória): AL-P 2 O 5 : AL-K 2 O: 2,05 (közepes) 546 mg/kg talaj (igen jó) 362 mg/kg talaj (igen jó) A tenyészedényes kísérletben alkalmazott herbicidek és dózisuk a 8. táblázatban látható, a herbicidek jellemzése 3.2. pontban található. 8. táblázat: A kísérletben alkalmazott herbicidek és dózisuk Kereskedelmi név és hatóanyag Szántóföldi dózis Kísérleti dózis kontroll - - PATORAN 50 WP (metobromuron) 4,0 kg/ha 28,17 mg/tenyészedény SENCOR 70 WG (metribuzin) 1,2 kg/ha 08,45 mg/tenyészedény COMMAND 48 EC (klomazon) 0,1 l/ha 07,04 µl/tenyészedény
$ NtVpUOHWEHQ O &UWDUWDOP~ WHQ\pV]HGpQ\HNEHQ QHYHOW N D Q YpQ\HNHW (J\ tenyészedénybe 11 kg légszáraz, átrostált talajt töltöttünk. Tenyészedényenként három darab kisgumót ültettünk (1. ábra). 37 1. ábra: A tenyészedényes kísérlet A gumókat a kísérlewehiootwivdhowwhokdmwdwwxnhowhwpvvhohj\lgehqp&wuij\iwlv juttattunk ki. Tenyészedényenként 1,54 g ammónium-nitrátot és 1,63 g kálium-nitrátot kevertünk a talajba. A burgonya klórral szembeni érzékenysége miatt nem alkalmaztunk kálium-norulgp&wuigyát. A herbicideket 200 ml permetlében, a tenyészedények talajának felszínére juttattuk ki. A növényeket naponta igény szerint, hetente egyszer súlyra (a maximális vízkapacitás 60%-ig) öntöztük. 2001-ben május 10-én ültettük a burgonyát. A herbicides kezeléseket május 14-én végeztük el. A kísérlet lebontása augusztus 10-én történt.