A százhalombattai 12-es tóban lévõ Anodonta woodiana populáció elemzése Bevezetés: Dr. Kiss Árpád Az amuri kagyló (A. woodiana woodiana LEA 1834) szinte az egész ország területén terjedõben van. Különösen jól érzi magát halastavakban, ahol jelentõs gazdasági károkat is okozhat a zsenge és elõnevelt állományokban. A faj magyarországi populációi eredetileg Békés megyét lepték el, (HAKI, Gyomaendrõd, Biharugra), a kínai kagyló mára az ország minden vízrendszerében terjedõben van (Duna, Tisza, Sió csatorna stb.), de kivált a haltenyésztõ gazdaságok tavaiban érzi jól magát. A kagyló jelentõsebb károkat, magas kallódást csak a zsenge és az elõnevelt halakon okozhat parazita glochidiumaival, egynyarasnál nagyobb halaknál legyengültséget, és esetleg másodlagos fertõzéseket okozhat (1-15 glochidium/hal már veszélyes). A lárvák kifejlõdése szerencsére rövid (1-12 nap). A szaporodási csúcs május-július, valamint szeptember-október, ez pedig az elõnevelés, nyújtás valamint az egynyaras halak szállításának ideje. Igy könnyen érthetõ a faj gyors terjedése Magyarországon és a halexporttal egész Európában. A kagylónak nincs kitüntetett gazdahala, lárvái kifejlõdnek az összes tenyésztett halon, de díszhalakon is. A védekezés módja a kagylóállomány csökkentése lehet, de ennél a fajnál ez kissé problematikus, mert szinte mindent kibír, hosszú száraz idõszakokat is átvészel, és vegyszeres kezelés a kifejlett állatok esetében nem ismert (csak a meszezés). A százhalombattai 12.-es tó jellemzése 1993 május 5.-én a százhalombattai 12.-es tóban végeztem kagylófelmérést amely során a következõ eredményekrõl tudok beszámolni.. A tóban az utóbbi években jelentõsen felszaporodott a kínai eredetû amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana LEA, 1834). A vizsgálat idõpontjában a tó már több hete száraz volt, a kagylók zöme már elpusztult.. Mintegy 78 kagylóról 182 gyûrûpár analízisének eredményeit a 6 ábra tartalmazza. Az elemzések szerint a kagylók zöme 5 évesnél fiatalabb, a betelepülés tehát 6-7 évvel ezelõtt történhetett. A populáció felfutó és stabil. Becsléseim szerint az átlagos sûrûség minimum 1 db/m2 lehet, (a tó egyik felében mintegy 3-4 db/m2 volt). A becsült biomassza kb. 1-15 mázsa, ebbõl a téli szárazon állás során a kagylók kb. 8 %-a elpusztult. A kagylók 3-4 %-a nem látható, teljesen az iszapba húzódott. Sok az élõ fiatal egyed a levezetõ csatorna mentén is, és a nedvesebb részeken.
Az ivararány 38.63 % hím, 61.27 % nöstény volt, a nõstények kb. 5 %-a 3 hét múlva már lárvát ürített volna, tehát a lárvaürítés ismét a zsenge ponty vagy aranyhal kitelepítése idejére esett volna ami - akár az elõzõ évben- kis hiján 1 %-os mortalitással jár zsenge halak esetén. A 8. tó adataihoz 35 élõ példányom van (V. 22.-i gyûjtés) az eredményekrõl késõbb tudok beszámolni. Annyi mindenesetre biztos, hogy a százhalombattai primer populáció a 8.-as tó lehetett, a példányok becsült kora 1-12 év (8-13 gramm) volt. A 8. tó állományán már megfigyelhetõk voltak a degradáció jelei (a héjon a Ca anyagcserezavarra utaló nyomok), a populáció ezek szerint már nem növekedne intenzíven természetes körülmények között. A nõstények kb. 4 %-a éppen (V. 25) szaporodásban (lárvaürítés) volt. Korcsoportok élõtömege Átlagos tömeg (g) 8 6 4 2 698 575,6 485,2 323,7 183,6 31,3 1. 2. 3. 4. 5. 6. Korcsoport (év) 1. ábra Az 1. ábrán jól látható, hogy az A. woodiana milyen jelentõs produkcióra képes. Fiatal állatok évrõl évre kb 15 g nedvestömeg-gyarapodást érnek el, ez a magas érték a viszonylag alacsony sûrûségnek (2-3 egyed/m2), és a kedvezõ halastavi tápanyag bõségnek köszönhetõ, hiszen a tóban zsenge elõnevelés folyt, a bevitt fehérjedús táp állaga (lisztes szuszpenzió) minden további nélkül felvehetõ és hasznosítható a kagylók által.
Korcsoportok mérete Átlagos hosszúság (mm) 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 182 159,26 169,6 137,6 111,6 58,8 1. 2. 3. 4. 5. 6. Korcsoport 2. ábra A világos és jól elkülönült növekedési gyûrûk átlagméreteibõl jól elemezhetõek a korcsoportok nagysága. Ezek, a szarvasi klimax-populációknál nehezen elemezhetõk, de ebben a tóban elvétve található 7 éves példány, ezért ez a populáció lényegesen eltér a szarvasitól. A második évben elért 11 mm körüli nagyság rekord növekedés, ezt szarvason a 3. évben éri el a kagyló. Ugyanígy elképesztõ a 6. évben elért 18 mm, bár Franciaországban 8 éves példányok elérték a 22-25!!! mm-t. Ez azt jelenti, hogy halastavi körülmények között az A. woodiana nagyon gyors növekedésre képes. A. woodiana abszolut produkciója (gramm) Produkció (g) 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 12 14 16 18 L (n-1) 3. ábra A 3. ábrán az A. woodiana egyedek gyûrûméreteibõl számított nedvestömeg (lágyrész) produkció csúszóátlagát számoltam ki. A legnagyobb produkció az adatok szerint 5-7 mm kiinduló hosszúság mellett akár 2 g/év is lehet. A produktivitás a 1 mm es kiinduló hosszúság mellett (3. év) visszaesik 11-12 g/év-re, majd beáll 15-16 g/évre a 4.-5. évben. Ez a produkció-visszaesés magyarázható az ivaréretté válást követõ fiziológiai változásoktól, hiszen a glochídiumok beérlelése
komoly energiát igényel. Mindenesetre a tóban talált 2-3 egyed/m2 sürüséggel számolva a m2-re jutó éves produkció 3-6 g/m2 is lehet, egy hektárra vetítve a meglepõ 3-6 tonna értéket mutathatja. Ez a produkció enyhén szólva megfelel az átlagos halastavi félintenzív halprodukciónak. A. woodiana abszolut produkciója (gramm nedvestömeg) Produkció (g) 4 35 3 25 2 15 1 5 5 1 15 2 L (n-1) 4. ábra A 4. ábra alapadatai csoportosulásaiból látszik, hogy a második évben kb. 6 mm nagyságnál, a várható produkció nagyjából 17-18 g/év. A következõ sürûsödés a 12 mm-es kiinduló hossznál van (3. év), a várható produkció 9-12 g/év, majd a korcsoportok összefolynak, de esetenként extrém magas 3-4 g/egyed/év produkció is várható az A. woodiana -tól. 7 6 5 A. woodiana átlagos növekedése (mm) L(+) mm 4 3 2 1 5 1 15 2 L(n-1)mm 5. ábra Az 5. ábrán a populáció éves növekedését vettem fel. Az X tengelyen az egyik növekedési gyûrû hosszúsága van mm-ben (Ln-1), az Y tengelyen pedig az ezt követõ elsõ gyûrû távolsága mm-ben. Az ábrán az adatokat csúszó átlaggal "simítottam" ki. Itt is megfigyelhetõ a 6 mm-es, és a 11 mm-es csomópont (2. ill 3. életév mérete).
L(+) mm A. woodiana abszolut növekedése (mm) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 5 1 15 2 L (n-1) 6. ábra: L(+) =63,71-,31*L(n-1) A 6. ábrán a nyers adatokra illesztett lineális regresszió látható. A meredekséget "k" érték, vagy "növekedési állandó", széleskörûen használják növekedési képletekben (Walford, Bertalannfymódszer). Mivel az A. woodiana és sok más állatfaj esetében a K érték nem konstans, hanem méretfüggõ, a lineális növekedési jelleg helyett érvényesebb a 3. fokú polinom, amit az is jelez, hogy a 6 mm-es hosszúsághoz tartozó növekmények rendre a számított érték felett vannak, a 1-14 mmközött pedig rendre a számított érték alatt. A növekedés matematikájának elemzése nem célja a cikknek, de az összefoglaló táblázatban közlöm a hazai fajokra vonatkozó értékeket. Az A. woodiana-nak két fenotipusa van, egy vékony, sárgás héjú változat amely gyors növekedésre képes, és egy vastagabb héjú, barnáspiros változata amely lassabban nõ, de kárpótlásképp nagyon szép irizálõ gyöngyházat fejleszt. Külön érdekesség, hogy gyöngyöket is ez a változat fejleszt inkább, a hazai fajoktól eltérõen 3-4 %-os gyakorisággal. Talán ez az oka, hogy az amuri kagylót Kínában tenyésztett gyöngy elõállítására is használják (seed pearl). Hazánkban a lágyrész turmixolva halak minden korosztálya etetésére (Dr. Pénzes Bethen vizsgálata) használható (recirkben nem), minõsége a zooplankton beltartalmához hasonló. A kagylóhéj összetörve recirkekben mint fizikai-kémiai szûrõ, ph stabilizátor, és ammónia megkötö használható (Dr. Horváth László személyes közlése). A fõbb hazai kagylófajok hozzávetõleges produkcióbiológiai adatai Lapos tavi kagyló a (Pseudanodonta complanata) ritkasága miatt a táblázatban nem szerepel Halastavi elõfordulás A. woodiana A. anatina A. cygnea U. pictorum U. tumidus U. crassus Max méret 25 mm 16 mm 2 mm 12 mm 1 mm 8 mm Max tömeg 15 g 3 g 7g 13 g 1 g 5 g Max növ/év 7-8 mm 3 mm 4 mm 4 mm 25-3 mm 25-3 mm Max produkció 2-3 g 3-4 g 6-1 g 1-12 g 3-5 g 3-4 g NT/év Növekedés tipus Polinom Polinom Polinom Polinom Lineális Lineális Szaporodási idõ egész nyár február- február június június július március március igen igen olykor olykor nem nem A kutatást az A/A 1.2.7-131/K-KTM/OTvH/ pályázat finanszírozta, amely pályázat az A. woodiana hazai elterjedésének vizsgálatát tûzte ki célul.
Szeged 1995 szeptember 18. Kiss Árpád 6725 Szeged, Kálvária sgt. 53. T: (62) 318-583 (2) 6-77-81 e-mail: kissarpad@tiszanet.hu