TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Hasonló dokumentumok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban

A hiperspektrális képalkotás elve

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Térinformatika és Geoinformatika

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

BME-ÁFGT. MÉRNÖKGEODÉZIA A XXI. században. Külszíni bányamérés támogatása Mobil Térképező Rendszerrel. Sopron-II. gneisz Süttő-I.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.


29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

Távérzékelés és Fotogrammetria a Térinformatika Szolgálatában

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Vonalas közlekedési létesítmények mobil térképezésével kapcsolatos saját fejlesztések

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

A hiperspektrális távérzékelés lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban. Keller Boglárka Tudományos segédmunkatárs NAIK MGI

VTOL UAV. Inerciális mérőrendszer kiválasztása vezetőnélküli repülőeszközök számára. Árvai László, Doktorandusz, ZMNE

Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN

Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Intelligens Közlekedési Rendszerek 2

Mobil térképezés új trendek a digitális téradatgyűjtésben

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

Mobil térképészeti eszközök és a térinformatika

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Térinformatikai adatbázis feltöltése nagyméretarányú távérzékelési adatokkal

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

Térinformatika 5/2 Adatnyerés

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Markerek jól felismerhetőek, elkülöníthetők a környezettől Korlátos hiba

Közbeszerzés és Innováció. GIS Open Bartha Csaba Navicom Plusz Bt.

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS

MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY

TestLine - nummulites_gnss Minta feladatsor


RFID rendszer felépítése

Mobil térinformatikai feladatmegoldások támogatása GNSS szolgáltatással

Dr. Mihalik József (PhD) A HM Zrínyi NKft. Térképészeti Ágazatának feladatai, képességei és fejlesztési lehetőségei:

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

SZENZORFÚZIÓS ELJÁRÁSOK KIDOLGOZÁSA AUTONÓM JÁRMŰVEK PÁLYAKÖVETÉSÉRE ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA

Dr. Jancsó Tamás Középpontban az innováció Május 20.

A légkör mint erőforrás és kockázat

GNSS a precíziós mezőgazdaságban

IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok

MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK

Geometriai adatnyerési eljárások

ROADATA. távérzékelés és térinformatika

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

A termális, LIDAR és hiperspektrális technológiák alkalmazása a vörösiszapkatasztrófa hatásainak felmérésében

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Erőforrás igény. Térinformatrika 5/1 Adatforrások a. Input Adatkezelés Elemzés Megjelenítés. felhasználó. elemző. készitő. készítő.

LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében

Fejlesztési eredmények a mezőgazdasági károk távérzékeléses felmérésében

Korszerű adatgyűjtő eszközök

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN

Minden szakirány számára közös tételek

ÚTÁLLAPOT FELMÉRÉS INTEGRÁLT MÉRŐRENDSZERREL

GNSS/RNSS rendszerek a földmegfigyelésben. Dr. Rózsa Szabolcs. Általános és Felsőgeodézia Tanszék

Földmérési és Távérzékelési Intézet. GISopen 2013: Jogi változások informatikai válaszok március 13. NymE - Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁMOP /1/KONV-0047

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.

Időjárási radarok és produktumaik

Intelligens beágyazott rendszer üvegházak irányításában

A természettudományos laborok új lehetőségei - terepi mérés

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

TENDENCIÁK A TÉRINFORMATIKÁBAN ?

Ingatlan felmérési technológiák

Korszerű terepi adatgyűjtés, mint a térinformációs infrastruktúra alapozó része

Geoinformatikai rendszerek

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Mérés és adatgyűjtés

Az érzékelők legfontosabb elemei Optikai rendszer: lencsék, tükrök, rekeszek, szóró tagok, stb. Érzékelők: Az aktív felületükre eső sugárzás arányában

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

AISA hiperspektrális távérzékelő rendszer ismertetése

A fotogrammetria fejlődési tendenciái

Kerti's Kft. Nagy Bence Vezető termékmenedzser.

Utazási igények felmérése a közforgalmú vasúti és közúti közlekedésben

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Agrárinformatika a precíziós gazdálkodásban GAZDÁLKODJ OKOSAN TÉRINFORMATIKÁVAL!

DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

Átírás:

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil térképező rendszerek

INERCIÁLIS RENDSZEREK 1 Az inerciális rendszerek járműveken elhelyezett mérőrendszerek, amelyek folyamatos helymeghatározást tesznek lehetővé. Az inerciális helymeghatározás egy különbségi eljárás, amelynek során koordinátakülönbségeket határoznak meg a jármű mért gyorsulásértékeinek idő szerinti kétszeres integrálásával (Lángné Varga 1993). Az inerciális rendszerekben három, egymásra merőleges gyorsulásmérőt (akcelerométert) helyeznek el. A gyorsulásmérők térbeli helyzetét giroszkópokkal rögzítik. Az összetevőkből számítják a meghatározandó hely és az ismert kiindulópont koordinátakülönbségeit. Fő felhasználási területük járművek útvonalának meghatározása. Gyakran együtt alkalmazzák az inerciális rendszereket a GPS-szel, azért, hogy a GPS jelek összelátási zavarokból adódó kimaradása esetén is meghatározható legyen a jármű helyzete.

INERCIÁLIS RENDSZEREK 2 Az inerciális rendszerek elve giroszkóp

TÁVÉRZÉKELÉS 3 A távérzékelés olyan eljárás, amellyel valamely tárgy jellegéről és tulajdonságairól információhoz juthatunk anélkül, hogy közvetlen kapcsolatba kerülnénk a tárggyal. A távérzékelés a regionális és globális térinformációs rendszerek nélkülözhetetlen adatgyűjtési eljárása, amellyel mind raszter, mind vektor jellegű geometriai adatok és sokféle attribútumadat előállítható.

TÁVÉRZÉKELÉS 4 Előnye: a felhasznált képek nagy területről készülnek, így a tartalmi teljesség könnyen biztosítható és bármikor ellenőrizhető, a képek spektrális tulajdonságai sokféle attribútum nyerését teszik lehetővé, a feldolgozás viszonylag gyors. Hátránya: a felvételek jelentős részénél a képek készítése időjárásfüggő, a feldolgozás drága hardvert és szoftvert igényel, a feldolgozáshoz jól képzett szakemberek szükségesek, a földi vagy egyéb kiegészítő mérések általában elkerülhetetlenek.

TÁVÉRZÉKELÉS 5 A távérzékelés munkafolyamata két lépésből áll: az adatnyeréshez szükséges képek előállítása, a képek feldolgozása. A távérzékelési célra használt képek többféle elven működő felvevőrendszerrel készülhetnek. A felvevőrendszerek a testek által kibocsátott, illetve visszavert természetes sugárzást érzékelik.

TÁVÉRZÉKELÉS 6 A felvevőrendszerek elhelyezhetők: a Föld felszínén, repülőgépen, mesterséges égitesten. A Föld felszínén elhelyezett eszközök részben a levegőből vagy az űrből készített felvételek hitelesítését szolgálják, részben bizonyos attribútum-adatok lokális meghatározását teszik lehetővé. A levegőből igen nagy spektrális felbontású felvételeket készítenek, elsősorban környezeti monitoringot szolgáló térinformációs rendszerek adatgyűjtéséhez, másrészt felhasználják a radar azon sajátosságát, hogy felhős időben is alkalmas adatgyűjtésre.

Spektrális felbontás A spektrális görbék bemutatásakor beszéltünk arról, hogy egy felszín különböző hullámhosszakon milyen mértékben veri vissza ill. nyeli el az elektromágneses energiát. Az egymástól eltérő tulajdonságokkal jellemezhető különböző tárgyak megkülönböztetése a különböző hullámhosszakon mért (rögzített) elektromágneses energia összehasonlításával lehetséges. Olyan nagy felszíni osztályok, mint a növénytakaró vagy a vízfelszín általában széles hullámhossz-tartományban (a látható és a közeli infravörös) különböztethető meg. De a növénytakarón belül számtalan növényfajta megkülönböztetésére sokkal keskenyebb hullámhossz-tartományban készített felvétel szükséges. Ennek megfelelően a spektrális felbontás a szenzor azon tulajdonsága, hogy egy időben hány előre meghatározott keskeny hullámhossz-tartományban képes méréseket végezni. Minél több spektrális tartományban készítünk egyidejűleg képet, annál nagyobb a spektrális felbontás. Egy-egy hullámhossz-tartományt, melyben a képek készülnek, (kép)sávoknak nevezzük. Azokat a szenzorokat, melyek egy időben több hullámhossz-tartományban készítenek képeket, multispektrális szenzoroknak, a képeket multispektrális képeknek nevezzük. Az erőforráskutatásban az alkalmazott spektrális sávok száma korlátozott (1-8 között), de ismerünk több száz nagyon keskeny hullámhossz-tartományban mérő szenzorokat is. Ezeket hiperspektrális szenzoroknak nevezzük. (Forrás: FÖMI http://www.fomi.hu/taverzekeles_oktatoanyag/)

TÁVÉRZÉKELÉS 7 A távérzékelés legelterjedtebben használt képanyagát az űrből készített képek alkotják. A felvételeket készítésük elsődleges célja alapján négy csoportba lehet sorolni: Meteorológiai (elsősorban a globális térinformációs rendszerek létrehozására és bizonyos regionális rendszerek változásfigyelésére szolgálnak), Erőforrás-kutatási (a globális és regionális térinformációs rendszerek létrehozására és változásfigyelésére szolgálnak, alkalmazási területük pl. a mezőgazdaság, környezetvédelem, ásványvagyon-kutatás), Térképészeti (regionális és lokális térinformációs rendszerek geometriai adatait szolgáltathatják), Katonai célú felvételek (az adataik nem ismertek).

TÁVÉRZÉKELÉS 8 A felborult Costa Concordia óceánjáró a World Wide-1 nevű műhold felvételén 2012. január 17-én.

RÁDIÓTELEFONOK FELHASZNÁLÁSÁN ALAPULÓ RENDSZEREK 9 A rádiótelefonok többféle módon is alkalmazhatók geometriai adatok meghatározására: a rádiótelefon helyzetét jellemző valamely erősítőállomáshoz tartozó cella meghatározása (személyiségi jogok védelme miatt nem használható), a rádiótelefon helymeghatározása különböző erősítőállomások távolságkülönbsége alapján (olyan felszereléssel ellátott telefonok, amelyek az erősítőállomások távolságkülönbségének meghatározására alkalmasak. Ebben az esetben a telefon helyzete meghatározható), a rádiótelefon és a GPS vevő egybeépítése.

MOBIL TÉRKÉPEZŐRENDSZEREK 10 A mobil térképezőrendszerek a közelekedési hálózatokhoz kötődő lokális, ill. viszonylag nagy felbontású regionális rendszerek létrehozásának eszközei. Vasutak, utak és közlekedési infrastruktúrák térképezésére alkalmas. VISAT mobil térképezőrendszer és érzékelőtornyai

MOBIL TÉRKÉPEZŐRENDSZEREK 11 3D térképezésre is alkalmas mobil térképező rendszerek Mobil térszkenner által készített pontfelhő. Járműre szerelt térszkenner (Forrás: Geodézia Zrt).

MOBIL TÉRKÉPEZŐRENDSZEREK 11 3D térképezésre is alkalmas mobil térképező rendszerek Forrás: Google.

MOBIL TÉRKÉPEZŐRENDSZEREK 11 3D térképezésre is alkalmas mobil térképező rendszerek Az Aletsch-gleccser környékének, valamint a Svájci-vasút nyomvonalainak feltérképezése (Forrás: Google).

MOBIL TÉRKÉPEZŐRENDSZEREK 12 A mobil térképező-rendszer alkotóelemei: helymeghatározó egység, képalkotó egység, integráló egység, feldolgozó egység. A helymeghatározó egység lehet GPS vevő, inerciális mérőműszer, odométer. Sok esetben többféle helymeghatározó egységet is telepítenek a járműre. A képalkotó egység CCD kamera vagy videokamera.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!