A sötét anyag (és a sötét energia) kihívása

Hasonló dokumentumok
Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen

A sötét anyag és sötét energia rejtélye

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Válaszok a feltett kérdésekre

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

A világegyetem elképzelt kialakulása.

Bevezetés a részecske fizikába

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

2. Rész A kozmikus háttérsugárzás

Elemi részecskék, kölcsönhatások. Atommag és részecskefizika 4. előadás március 2.

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Részecskefizika kérdések

Határtalan neutrínók

Paritássértés FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM PARITÁSSÉRTÉS 1


Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Magfizika szeminárium

A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Részecskefizikai gyorsítók

A tau lepton felfedezése

Hadronok, atommagok, kvarkok

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

A Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Magszerkezet modellek. Folyadékcsepp modell

Z bozonok az LHC nehézion programjában

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában

Erős terek leírása a Wigner-formalizmussal

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

Neutrínó oszcilláció kísérletek


Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése

Modern fizika vegyes tesztek

NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille

Magyarok a CMS-kísérletben

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

A sötét anyag nyomában

NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz november 19.

Részecskefizika 3: neutrínók

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1

Bevezetés a részecskefizikába

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Neutrínók interferenciája

Új erőre kaphat az atommagfizika

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

Kvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók

Aktív galaxismagok, szupermasszív fekete lyukak

JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!

Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Az univerzum szerkezete

A Standard Modellen túl. Cynolter Gábor

A v n harmonikusok nehézion-ütközésekben

Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.

Nukleáris asztrofizika

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

2011 Fizikai Nobel-díj

Kozmológiai n-test-szimulációk

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gravitációshullámok forrásai

Pósfay Péter. arxiv: [hep-th] Eur. Phys. J. C (2015) 75: 2 PoS(EPS-HEP2015)369

A teljes elektromágneses spektrum

A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra

Belső szimmetriacsoportok: SU(2), SU(3) és a részecskék rendszerezése, a kvarkmodell alapjai

Neutrinódetektorok és részecske-asztrofizikai alkalmazásaik

Természettudományos Önképző Kör. Helyszín: Berze Nagy János Gimnázium, Kiss Lajos terem V. 25, péntek, 14:45-15:45

Bevezetés a nehéz-ion fizikába

Megmérjük a láthatatlant

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Sinkovicz Péter. ELTE, MSc II november 8.

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék április 28.

AZ UNIVERZUM SUTTOGÁSA

Bevezetés a részecskefizikába

Átírás:

A sötét anyag (és a sötét energia) kihívása A sötét anyag létezésének nyomai (A sötét energia létezésének nyomai) Sötét anyag nem-világító csillagászati objektumok Miért gondoljuk, hogy a sötét anyag elemi részecskékből áll? Gyengén kölcsönható nagytömegű elemi részek (WIMP) A fénnyel keveredő könnyű elemi részek (axionok)

A sötét anyagra utaló első nyom A galaxis középpontja körüli forgás sebessége nagyobb tömegre utal, mint amit a csillagok alapján várnak. Vera Rubin (1980)

A legfontosabb hírnök: a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás Hidrogén atom a tágulva lehűlő Univerzumban: T=3000K fotonok energiája nem éri el a H-atom gerjesztésének küszöbét: lecsatolódás Háttérsugárzásnak a jelenlegi Univerzumban mért átlagos hőmérséklete: 2,725K COBE (1992) WMAP (2001-09) PLANCK (2011-13) Az összes anyagsűrűség nagyon pontosan megfelel az ún. kritikus sűrűségnek: Kozmikus léptékben a térbeli geometria euklideszi sík-metrikájú

Független hírnök: Big Bang nukleoszintézis A KMHS által észlelt anyagsűrűség sűrűség meghaladja a primordiális könnyű atommagok megfigyelt gyakoriságának értelmezéséhez szükséges fényt sugározni képes anyag sűrűségét Barionikus sűrűség nem több a kritikus sűrűség 5%-ánál (Gond: a Li-7 koncentráció fele az elméleti jóslatnak)

A legfontosabb hírnök: a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás Irányfüggő hőmérsékletingadozások multipólus eloszlásából kiolvasható az emisszió időszakában az álló hanghullámokkal analizálható sűrűségingadozások irányfüggésében fellépő korreláció PLANCK Következtetés: a nem-relativisztikus részecskék sűrűsége a kritikus sűrűség kb. 30%-a

A fénytelen anyagrész az Univerzumban Kb. 70% jól leírható kozmológiai állandóval: független energiasűrűség, negatív nyomás SÖTÉT ENERGIA

A fénytelen anyagrész az Univerzumban Időfejlődés visszafelé: Friedmann-egyenlet

Gravitációs lencse fényelhajlással láthatóvá tett sötét anyag

Az általános relativitás elmélet megjósolja a galaxis anyagán áthaladó fénnyel alkotott kép torzulása mértékéből az útján közbenső tömeg nagyságát

a sötét és a sugárzó anyag elváló fényképe Egymáson áthaladó ütköző galaxisok Röntgen-fényt kibocsátó anyagának áthaladása (Chandra műhold felvétele)

a sötét és a sugárzó anyag elváló fényképe Egymáson áthaladó ütköző galaxisok gyengén kölcsönható (sötét) anyagi összetevői erősebben szétválnak (Hubble műhold felvételének értékelése gravitációs lencsehatás alapján)

a sötét és a sugárzó anyag elváló fényképe Egymáson áthaladó ütköző galaxisok fénykibocsátó, illetve gyengén kölcsönható anyagi összetevői különböző mértékű erőhatást szenvednek

Láthatóvá tett láthatatlan anyag Hubble teleszkóp felvétele 2007 Sötét anyag gyűrű a Cl 0024+17 jelű galaxis lencsehatása alapján

Miből áll a sötét anyag? Az első elképzelés (1987-89): MACHO -- Massive Compact Halo Objects Mikro-lencsehatás távoli pontszerű objektum fénye áthaladó sötét objektumon felerősödik! Galaktikus környezetünkben több millió csillag fényének 5-10 évig tartó megfigyelése Konklúzió: 0.001 0.4 Nap-tömegű barna törpék anyagtartalma nem éri el a sötét anyag sűrűségnek 10%-át

Miből áll a sötét anyag? Egy feltámasztott elképzelés: primordiális fekete lyukak? Sűrűség fluktuációk közvetlen kollapszusa sugárzás-dominált korszakban Korlátok a fekete lyukak relatív előfordulási sűrűségére (f): PBH Párolgás Lencsézés (femto-mikro-milli) Dinamikai hatás (távoli kettős csillagok felhasítása, stb.) PBH fluktuációk és nagyléptékű szerkezet B. Carr, F. Kühnel, M. Sandstad, arxiv:16070677 CMB spektrum torzítása

Miből áll a sötét anyag? GW150924 eseménnyel társítható eseményráta reprodukálása: 1. modell: S. Bird, I. Cholis, J.B. Munoz, Y. Ali-Haimoud, M. Kamionkowski, E.D. Kovetz, A. Raccanelli, A.G. Riess. Phys. Rev. Lett., 116, 201301, 2016. M BH ~ 30 M nap BH-k véletlenszerű találkozásakor puha gravitációs sugárzás hatására kötött BH-BH állapot keletkezik, bespirálozik kemény GW emisszió A rátát akkor lehet értelmezni, ha a PB a DM domináns alkotója: f ~ 1 2.modell: M. Sasaki, T. Suyama, T. Tanaka, S. Yokoyama, Phys. Rev. Lett. 117, 061101,2016 M BH ~ 30 M nap BH-párok harmadik BH árapály erejének hatására mindig erősen excentrikus keringési pályát alakítanak ki, ami az összeolvadási időt erősen befolyásolja f ~ 10-7

Miből áll a sötét anyag? Feltételezve önmagával annihilálódó χ részecskét (Majorana fermion, szuperszimmetria) A gyenge kölcsönhatási hatáskeresztmetszettel azonos nagyságrend 0,1-0,3 maradék anyagsűrűséget ad A kinetikus egyenlet megoldása WIMP = Weakly Interacting Massive Particle

Egy (nem szuperszimetrikus) elméleti modell Shaposhnikov és munkatársai (2005 máig): numsm jobbkezes steril neutrínókkal kiegészített Standard Modell Megmagyarázza: a sötét anyagot (m R3 ~ kev), a balkezes neutrínók kis tömegét az Univerzum barion-aszimmetriájának eredetét (lepton-aszimmetriából) Ballesteros, Redondo, Ringwald, Tamarit (2016. október) numsm hiányosságai: milyen elemi rész játssza az inflaton szerepét? mi lyen mechanizmus magyarázza, hogy a kvarkokra nem sérül a CP-szimmetria? lehet-e metastabil a Higgs-tér alapállapota? Javaslat: numsm kiegészítése komplex skalár térrel, amelyhez csatolódik egy szín-triplet fermion tér, új globális U(1) szimmetria Higgs-szektor stabilizálódik, skalár tér abszolút értéke inflaton, fázisa -- axion

Nagytisztaságú WIMP kölcsönhatás közvetlen észlelése nátrium-jodid egykristályokból összeállított detektor a Gran Sasso hegység mélyén a sötét anyag részecskéi által meglökött jód rácsrezgést kelt, hővé alakul, amit szcintillációs felvillanások formájában ehet észlelni. (DAMA/LIBRA együttműködés)

WIMP kölcsönhatás észlelése 7 éves ciklus megfigyelése a szcintillációs jel erősségében

WIMP kölcsönhatás észlelése Ismétlés: COSINE kísérlet (Dél-Korea) 2018-ra tervezi megismételni NaI-kristállyal

WIMP kölcsönhatás keresése más kísérletekben

WIMP kutatás jövője Támogatott amerikai projektek célja: egy nagyságrenddel megnövelt érzékenység XENON1T (Gran Sasso, Olaszország): 3,5 tonna folyékony halmazállapotú Xe-atom WIMP-gerjesztésével emittált foton észlelése (terv szerint 2016 márciustól) SuperCDMS az SNO laboratóriumban (Kanada): WIMP-pel ütköző atom visszalökődéséből keletkező fonon keltésének észlelése (100 kg Si/Ge félvezető detektorban) LZ (Sanford, USA) : 7 tonna folyékony halmazállapotú Xe-atom WIMP-gerjesztésével emittált foton észlelése Közvetett észlelés: WIMP annihilációból származó röntgensugárzás műholdas mérése a centrális szupermasszív fekete lyuk irányából

Sötét anyag annihilációjából felszabaduló sugárzás nyomásával stabilizált csillagok már 400 millió évvel az ősrobbanás után létezhettek Kathleen Freese

James Webb űrteleszkóp 2018

A sötét anyag részecskéi páronként fénnyé sugároznak szét Az ősrobbanás közelében nagyobb sűrűségű anyagban Gyakoribb annihiláció intenzív fénytermelés A fény nyomása stabilizálja a gravitációsan önmagába hulló sötét anyagot A Webb-távcső észlelni képes ezeket a legősibb fényforrásokat!

A sötét anyag kifogyásával a sötét csillag összeroskad Sűrűsége növekedésével beindul az ismert fúziós energiatermelés A csillag kivilágosodik

Könnyű sötét részecske létezésének esélye: az axion Az axion-mező létezésének részecskefizikai háttere a klasszikus elméletből következő axiális kvarkáram megmaradás anomális sérülése Következmény kiegészítő járulék a QCD hatáshoz, amely sérti a kombinált CP-invarianciát

Könnyű sötét részecske létezésének esélye: az axion Megfigyelhető következmény a neutron elektromos dipólus momentuma: d n eθm kvark /M 2 neutron< 10-26 ecm Θ < 10-9 Miért nem sérül CP az erős kölcsönhatásokban, szemben az elektrogyenge kölcsönhatásokkal? Dinamikai ok: Θ-t a(x) mező helyettesíti, amelynek minimuma állítja be Θ-t közel nullára. L L L SM int [ θ μ total a / f 2 g 32π a 2 ; ψ] F μν a a f a ~ F ξ aμν 2 g 32π 2 1 2 F μ μν a a ~ F μ a aμν

Könnyű sötét részecske létezésének esélye: az axion A QCD kölcsönhatás által generált effektív axion-potenciál: V eff ~ cos[ total + <a>/f a ] kiejti a QCD anomáliából származó együtthatót. Az axion tulajdonságai: újabb U(1) spontán sérülő szimmetria (pseudo)goldstone bozonja Jellemző energiaskála f a m a ~ 0,6 ev (10 7 GeV/f a ) (alsó korlát: 10-6 ev) Axion-foton keveredés L aγγ ~-g aγγ (α s /π)(a/f a )EB <a> nulla impulzusú kvantumaiból álló kondenzátum oszcillációi sötét anyag energiasűrűsége

Könnyű sötét részecske létezésére utaló megfigyelések Aktív galaxis magok (AGN) intenzív röntgen sugárzás forrásai Távoli források AGN-fotonjai nem érhetik el a Földet az extragalaktikus háttér fotonokon történő párkeltés miatt Ellenkező tapasztalat (2009) értelmezése: a foton a galaktikus mágneses tér közreműködésével átoszcillál könnyű elektromágnesesen nem kölcsönható axionba, amelynek jóval kisebb a szórási hatáskeresztmetszete a háttérfotonokkal

A helioszkóp elve Nap erős mágneses terében axionná alakuló foton Erős mágneses térben visszaalakul fotonná CAST: CERN Axion Solar Telescope

Axion keltés és detektálás földi laboratóriumban Axion elbomlása két fotonba Felerősítve üregrezonátorral, Axion tömeg függvényében változó frekvencia: hangolható rezonátor szükséges ADMX kísérlet (Seattle, USA) Első fázis 2010-ben zárult

Axion keltés és detektálás földi laboratóriumban

Az axion kutatásának jövője ALP-II (Hamburg) átsugárzás a falon 2. generáció: 2016-19 ADMX-Gen2 (Axion Dark Matter Experiment) 2.generáció: 2016-19

Sötét foton? A sötét anyag alkotórészei között ható elektromágnesség erőtere A fotonnal való keveredése révén nyilvánulhat meg Paramétereit a g-2 anomália magyarázatához igazítják Krasznahorkay et al. (PRL 116, 042501 (2016)) gerjesztett Be8 elektron-pozitron bomlási csatornában észlelt 17 kev-es rezonancia lehetséges interpretációja

A sötét anyag elemi alkotórészeinek felfedezése a XXI. század fizikájának talán legfontosabb kihívása

Sötét energia megkérdőjelezve? CMB: Az Univerzum térgeometriája sík: ρ=ρ c Ω=1 Ω= Ω m + Ω? Független megfigyelések Gyorsuló tágulás: SnIa statisztikai kételyek DE Barion akusztikus oszcilláció: foton+barion folyadék nagy hullámhosszú rezgéseinek lenyomata a galaxiseloszlásban Gyenge lencsézés: Klaszter-számlálás: CMB háttérforrás képének 1-10%-os gravitációs torzulása előtér galaxisok hatására A nagytömegű galaxis-klaszterek sűrűségének fejlődését a vörös eltolódással megjósolja a kozmológiai modell multipólus szerkezetének értelmezése a Standard Kozmológiai Modellel