ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 100224410 KTJ: 101083774 Iktatószám: H-1906-6/2006 Hiv. szám: Tárgy: Kimle, - Horvátkimle, Sága-Foods Előadó: Dr. Kokas Edit Anna Melléklet: Rt. környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezés egységes környezethasználati engedély kiadása érdekében H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú hatóság a SÁGA-Foods Baromfiipari Rt. (9600 Sárvár, Soproni út 15. statisztikai azonosító jel: 11301109-1512-114) részére, a 9181 Kimle-Horvátkimle 029/31 hrsz. alatti ingatlanon lévő pulykatelepen (EOV koordináta: X:275699, Y:525201) folytatott évi 40.000 db pulyka neveléséből álló állattartó tevékenységre vonatkozóan az alábbi feltételek mellett működési engedélyt és egyben egységes környezethasználati engedélyt ad: Az eljáró hatóság előírásai: 1. A tevékenység végzésével kapcsolatos általános előírások 1. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. 2. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 3. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos kártevők elleni védekezésről gondoskodni a telephelyen.
2 2. Erőforrások felhasználásával kapcsolatos előírások Az engedélyes köteles az éves összes fogyasztást nyilvántartani a következő anyagokról: A telephelyen felhasznált üzemanyagok: energia (elektromos áram, gáz, ásványolaj származék és minden más formája) A telephelyen felhasznált vízmennyiség a következő módon rendszerezve: 1. teljes havi fogyasztás 2. kommunális jellegű vízfogyasztás A telephelyen felhasznált alap és segédanyagok: 1. takarmányok 2. állatgyógyászati szerek 3. tisztító és fertőtlenítő szerek A telephelyen keletkező melléktermékek: 1. almostrágya 2. kommunális szennyvíz 3. elhullás 3. Adatrögzítéssel kapcsolatos előírások 1. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételt laboratóriumi analízist mérést vizsgálatot karbantartást dokumentálni. 2. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani a hatósági ellenőrzések alkalmával. 4. Hulladékgazdálkodási előírások 1. A tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon való gyűjtéséről, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni kell. 2. A hulladékok további kezeléséről hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek vagy vállalkozónak történő átadással kell gondoskodni. 3. A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási, illetőleg nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni kell. A hulladékokra vonatkozó bejelentést a tárgyévet követő március 1-ig kell megküldeni a hatóságnak.
3 4. A tevékenység során keletkező állati eredetű hulladékok esetében az állategészségügyi szabályok előírásait be kell tartani. 5. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 5. Levegőtisztaság-védelmi előírások 1. A munkaterületen található földutakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. 2. Törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására. A legközelebbi ház felé eső oldalon célszerű növényzetet (erdősávot) telepíteni, ezáltal a bűz terjedését csökkenteni lehet. 3. Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást a szélsebesség és szélirány figyelembevételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. 4. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz-csöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tároló hely létesítésére. 5. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 6. Zaj- és rezgésvédelmi előírások A létesítménytől Ény-i irányba eső Horvátkimle község legközelebbi belterületi lakóépületei védendő homlokzatai előtt 2 méter távolságban a zajkibocsátási határérték: L TH nappal (06-22)= 50 db L TH éjjel (22-06)= 40 db A nem védendő területek felőli telekhatárokon a zajkibocsátási határérték: L KH = 70 dba 7. Vízvédelmi előírások 1. A tevékenység csak ellenőrzött körülmények között folytatható, így a talajvíz állapotának nyomon követése céljából a telep területén 2 db monitoring kutat (mosóvíz és kommunális szennyvízaknák közelében) és 1 db háttérkutat kell kialakítani. A monitoring kutakra vonatkozó vízjogi engedélyeztetési terveket a Felügyelőség részére a határozat jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell benyújtani. 2. A kutakban féléves rendszerességgel mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként félévente (január 15-ig, ill. július 15-ig) meg kell küldeni a Felügyelőség részére. 3. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni.
4 4. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. 5. Gondoskodni kell a mosóvíz és kommunális szennyvíz gyűjtőaknák állapotának felülvizsgálatáról, szigeteléséről (vízzáró kivitel) és korszerűsítéséről. Teljesítési határidő: 2006. június 30. 6. A tárolók, gyűjtőaknák felülvizsgálatáról és az elvégzett munkálatokról összefoglaló jelentést kell készíteni, melyet a Felügyelőség részére be kell nyújtani. Teljesítési határidő: 2006. július 31. 7. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a gyűjtőmedencék mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. 8. Gondoskodni kell a takarmánytároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a tápanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 9. Az alap-adatlapon közölt, tárgyévben bekövetkezett változást, a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal változás bejelentőlapon be kell nyújtani Felügyelőségünknek a tárgyévet követő március 31.-ig. 10. Tilos szennyező anyag engedély nélküli közvetlen vagy közvetett felszíni, illetve felszín alatti vízbe történő bevezetése. 11. A haváriát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. 12. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 13. A tevékenység folytatását a benyújtott dokumentációban, illetve hiánypótlásban leírtaknak megfelelően kell végezni. 8.. Tevékenység felhagyása után teendő intézkedések 1. A berendezéseket ki kell szerelni és el kell szállítani. 2. Az épületeket el kell bontani, az alépítményeket (alapok, vezetékek, tartályok) fel kell szedni. 3. A keletkezett hulladékokat ártalmatlanítani kell /hasznosítása/ engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással. 4. Zárójelentést kell készíteni az ártalmatlanított hulladékokról. 5. Állapotfelmérést kell végezni a más célú hasznosíthatóság megállapítására. 6. A kialakított monitoring kutakat előírásszerűen kell működtetni és mintázni. A szakhatóságok előírásai: ÁNTSZ GYMS Megyei Intézete: 1. A telep saját kútjának bakteriológiai és vegyi paramétereire vonatkozó ellenőrző vizsgálatát legalább évente el kell végezni. GyMSM Növény-és Talajvédelmi Szolgálat: 1. A pulykatelep üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások, az ingatlan beépítésre nem került földrészletein (termőföldnek nem minosülő föld, mint
5 környezeti elem) és a környező eredeti hasznosításban levő termőföldek minőségében kárt, talajszennyezést ne okozzanak. 2. A helyes gazdálkodási gyakorlat szabályait alkalmazni kell a telepen keletkező trágya tárolása és termőföldön történő hasznosítása esetén. 3. A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie az erre rendszeresített nyomtatványon, mely adatot a tárgyévet követő február 28-ig a talajvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. II. A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak legkésőbb 5 évenként történő - felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályosak. A hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes a jelen határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be. III. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó, 10.000.- Ft. értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS A hatóság H-46241-6/2002. számú határozatában a Sága Food s Rt.-t (továbbiakban:rt.), a Kimle I. Kimle 029/29 hrsz. alatti, Horvátkimle megnevezésű telephelyén folytatott állattartó tevékenységére vonatkozóan, az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében teljes körű felülvizsgálatra kötelezte, a dokumentáció benyújtásának határidejét 2004. december 31. napjában határozta meg. A határidőt az ügyfél kérelmére a hatóság H-10865/2005. számú határozatában 2006. március 31-ig meghosszabbította. Az Rt. megbízásából az AGROLABOR Z Kft. (8900 Zalaegerszeg, Kinizsi út 81.) a Kimle, 029/29 hrsz-. alatti ingatlanon lévő pulykatelepre vonatkozóan elkészítette a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt és egyben kérte az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/ 2001. (X.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti egységes környezethasználati engedély kiadását. A hatóság a dokumentáció vizsgálata során hiánypótlást tartott szükségesnek, melynek az ügyfél eleget tett. A kiegészített dokumentáció alapján a hatóság megállapította, hogy az megfelel a 12/ 1996. (VII. 4.) KTM rendeletben (rendelet) foglalt tartalmi követelményeknek, valamint a Rendelet 3. számú mellékletében foglalt tartalmi követelményeket is tartalmazza. A tevékenység a Rendelet 1.sz. melléklete 11.a. pontja alá tartozik.
6 A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A létesítmény és a tevékenység ismertetése: Az érintett telephely Kimle község külterületén, Horvátkimle településrésztől DK-re mintegy 300 m- re helyezkedik el. Az érintett pulykatelep a Mosoni-Duna vízgyűjtő területén fekszik, a folyótól mintegy 1300 m távolságra. A teleptől ÉNy-ra asztalosműhely, míg azon túl keltető üzemel, míg a többi égtáj irányában mezőgazdasági művelésű területek találhatóak. A telephelyen az engedélyes 2003 óta foglalkozik a korábbiakhoz hasonlóan pulykaneveléssel, a telepen található összesen 6 db ól mindegyikében. Az egyenként 935 m 2 -es ólakban almos technológiával évente két turnusban 35-40 ezer db pulyka nevelése történik. A betelepítést követő 6. héten az állomány 60 %-a más telephelyekre kerül átszállításra, míg a maradék állományt a fellazult területen nevelik tovább. Két turnus között az istállók 2-3 héten keresztül állnak üresen, ekkor történik a takarítás, fertőtlenítés és a berendezések karbantartása. A keletkező almostrágya eltávolítása az istállókból turnusváltásonként leponyvázott tehergépkocsikkal történik. A tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek Trágyakezelés A tevékenység során az állattartó épületekben évente összesen kb. 1000 tonna almostrágya keletkezik, melynek eltávolítása az istállókból turnusváltásonként történik. Az érintett telephelyen a kialmolást és elszállítást a TAK Mezőgazdasági Kft. végzi. Vízellátás A telep vízellátása 20 m mélységű fúrt kútról történik, melyből a vízjogi engedély alapján a kitermelhető éves mennyiség 11.500 m 3, melyből 5000 m 3 átadásra kerül a szomszédos üzem részére. A kút mellett épült szivattyúházban található két darab centrifugál szivattyú és hidrofortartály. A kitermelt vizet a szivattyú a 2000 literes tartályba juttatja, ahonnan vezetéken keresztül jut a víz az istállókba. A vízkivétel éves mennyisége 2003 évben 3000 m 3 volt, melyből a telepen a szükséges itatóvíz 2956 m 3, takarításra elhasznált vízmennyiség 34 m 3, míg a szociális vízmennyiség mértéke 10 m 3 volt. A dolgozók ivóvízzel történő ellátása palackos vízzel megoldott. Szennyvíz A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 1 db 20 m 3 -es földalatti szigetelt aknákban történik, melynek éves mennyisége 30 m 3 /év. Egyéb szennyvíz (kb. 24 m 3 ) az istállók vizes takarítása során képződik, melyek gyűjtése az istállók között lévő 5 db szigetelt kivitelű aknában történik. A keletkező szennyvíz a szombathelyi szennyvíztisztító telepre vagy a SáGa Foods Rt. sárvári előtisztítójára kerül. Csapadékvíz A telephely csapadékvíz elvezető rendszerrel nem rendelkezik, a telepre hulló csapadékvíz elszikkad, vagy a felszínen elfolyik. A telephelyen a zárt technológia és műtárgyak miatt a csapadékvizek szennyezőanyaggal, állati tetemmel és trágyával nem érintkezhetnek.
7 Felszíni és felszín alatti vizek és földtani közeg Az érintett pulykatelep a Mosoni-Duna vízgyűjtő területén fekszik, a folyótól mintegy 1300 m távolságra. A telephelyen három ponton a szennyvízgyűjtő aknák mellett került sor mintavételi furat mélyítésére 5 és 6 m mélységben. A furatokban a talajvizet 4,55 és 5,82 m mélységben sikerült megütni. A telep területe felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Takarmányozás A telepen az etetés AZA tip. etetőrendszerrel történik, ahol az ólon kívül elhelyezett takarmánysilóból jut acélcsövön keresztül a takarmány az istállókba. A gerincvezetékről surrantó csöveken keresztül jut a táplálék az etetőkhöz. A felhasznált takarmány mennyisége 1262,4 t/turnus, melyből 54 t előindító, 92,4 indító I., 150 t indító III., 378 t nevelő I. és 588 t befejező I. táp. Munkagépek A telep működése során munkagépek csak esetenként érkeznek (takarmányszállítás, trágyaelszállítás). Ezek parkolása, tankolása és karbantartása nem a telepen történik. Földalatti tartályok és vezetékek A telephelyen a földalatti tartály, vezeték vagy műtárgy, a földalatti szennyvíz gyűjtőaknák kivételével nincs. Hulladékkezelés Az állattartó telepen, a működés során keletkező nem veszélyes hulladékok Megnevezés EWC kód Hulladékká vált állati szövetek (elhullott állati tetemek*) 02 01 02 Vizes folyékony hulladékok, amelyek különböznek a 16 10 01-16 10 02 től (technológiai szennyvíz, szennyezett csapadékvíz) Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési 20 03 01 hulladékot is Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok 20 03 04 (települési folyékony hulladék) * a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletet módosító 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet megszüntette a B listát. A V számok átkonvertálása minisztériumi konverzió alapján történt. A pulykatenyésztés során keletkező, hulladékká vált állati szöveteket zárt, csepegés mentes gyűjtőedényben gyűjtik, ártalmatlanításukat arra feljogosított szervezet végzi. A települési folyékony hulladékot, a technológiai szennyvizet és az állati hulla gyűjtőhelyen összegyűlt szennyezett csapadékvizet szigetelt aknában, a települési szilárd hulladékot szabványos gyűjtőedényzetben gyűjtik elszállításig. Rendkívüli események alkalmával a kárelhárítási tervben foglalt előírásokat kell betartani.
8 Levegőtisztaság-védelem A tevékenység gyakorlása során a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel és jelentős bűzhatással kell számolni. A bűzhatás elsősorban az állattartás során keletkező trágyából és trágyakezelésből adódik. Zaj és rezgésvédelem A dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a telephelyen folytatott tevékenység zajterhelése nem haladja meg a területre megengedett határértékeket. Havária események Havária következhet be a mechanikai rendszer meghibásodása, üzemzavar vagy emberi mulasztás esetén, melynek következtében a tartózkodási idő megnövekedhet az épületekben, amely intenzívebb bűzhatást eredményezhet. Továbbá baleset vagy műszaki meghibásodás esetén üzemanyag vagy trágyacsurgalék elfolyás formájában. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. A bekövetkező rendkívüli esemény alkalmával a vízminőségi kárelhárítási tervben leírtak szerint kell eljárni. Környezetre gyakorolt hatások Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolás szempontjából a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2c azaz érzékeny területnek minősül. A baromfitelepen három ponton a szennyvíz gyűjtőaknák közelében lett mintavételi hely (F1-F3) kijelölve a talajvíz szennyezettségének megállapítására. A vett minták vizsgálatát az Agrolabor-Z Kft. akkreditált laboratóriumában vizsgáltatták be, amely B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt mutatott ki foszfát (1,07-2,61 mg/l) és ammónium (0,52 és 2,08 mg/l ) tekintetében. A hatóság a dokumentáció vizsgálata alapján megállapította, hogy a Rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott szakhatóságok megkereshetőek. Az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete mint közegészségügyi hatóság a 396-3/2006. számú állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt feltétellel, a GYMS Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás 00034/002Győr/2005. számú, Kimle Jegyzője 170-4/2006.számú állásfoglalásában kikötés nélkül, a GyMS Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 3036-1/2006. számú állásfoglalásában a rendelkező részben rögzített feltétellel járult hozzá az engedély kiadásához. Az időközben 2006. január 1-jén hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet, melynek 28. (4) bekezdése kimondja, hogy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén a folyamatban lévő eljárásokat a Rendelet szerint kell lefolytatni. A környezetvédelmi hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint a felülvizsgálat eredménye alapján az 1995. évi LIII. Tv. (a továbbiakban: Ktv.) 79. (1) bekezdés b.) pontjában foglaltak szerint engedélyezte a tevékenység folytatását (működési engedély), valamint az egységes környezethasználati engedélyt a Rendelet 8. (1) (2) bekezdései alapján a 6.sz melléklet szerinti
9 tartalommal megadta. A keletkező hulladékok besorolását a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A képződő hulladékokra vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. alapján, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben rögzítettek szerint kell teljesíteni. Az állati eredetű hulladékok kezelése során az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/ 2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait kell alkalmazni. A veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell összegyűjteni, azok hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. Az egyéb nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, további kezelésére vonatkozóan a Hgtv. és a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A vízminőségvédelmi előírásokat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rögzíti, a monitoring kutakra vonatkozóan a 72/1996 (V. 22) Korm. rendelet tartalmaz rendelkezéseket. A tervezett és már meglévő műtárgyak kialakításának feltételeit a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.a saját kút vizének vizsgálatára vonatkozó közegészségügyi hatósági előírás a 201/2001. (X.19.) Korm. Rendelet 1. (3) bekezdésén alapul. A levegőtisztaságvédelmi követelményeket a hatóság a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet alapján állapította meg. A munkagépekre és szállítójárművekre vonatkozó előírásokat a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM r. és az 1/2000 (VII.21.) KöViM-KöM együttes rendelet. Az engedély időbeli hatályát a környezetvédelmi hatóság a Rendelet. 9. (1) és (2) bekezdése alapján állapította meg. A határozat egyebekben a Ktv. 72/A -án alapul. A határozattal szemben a fellebbezési jogot az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. 62. -a biztosítja. A jogkövetkezményeket tartalmazó rendelkezés a Rendelet 13. (3) bekezdésében foglaltakon alapul. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. tv. mellékletének XIV. cím 2. pontja állapítja meg. Győr, 2006. április 19. Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes