ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

Átírás

1 A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Ügyiratszám: H /2006. Hiv. szám: Tárgy: Csép, Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet egységes környezethasználati engedélye Ügyintéző: Dr. Jagadics Zoltán Melléklet: H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet (2942 Nagyigmánd, Jókai út 34., statisztikai azonosító jel: ) részére a csépi 051/9 hrsz-ú ingatlanon működő, Csépi baromfitelep (EOV koordináta: X: , Y: ) üzemeltetésére, az ÉKE Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kft. (1062 Budapest, Lendvay út 22.) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a következők szerint: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! egységes környezethasználati engedélyt, s egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad, II. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: Az állati hulladékok gyűjtésére és szállítására vonatkozó követelményeket be kell tartani. Az állati hulladékokat, a keletkezésüket követő 24 órán belül össze kell gyűjteni, és el kell szállítani az állati hulladékokat kezelő és feldolgozó engedéllyel rendelkező létesítménybe. A hulladékok gyűjtése és tárolása, csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (gyűjtőedényben) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni kell. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. A légszennyezettség egészségügyi határértékei a technológiából eredően a telephely közvetlen közelében sem léphetőek túl. Ennek érdekében a cég által meghatározott állattartási technológiát, a baromfitartásnál szokásos teremkoncentrációt, illetve szükséges légcserét folyamatosan be kell tartani. Az üzemeltetés során a takarmány lefejtő- és adagoló rendszerek zártságát és kiporzás mentességét biztosítani kell.

2 2 A keletkező tyúktrágyát állománycserénél, illetve a tojatási időszak végén való kitrágyázáskor termőföldre kell kihelyezni mezőgazdasági hasznosítás céljából. A tyúktrágya és az állati tetemek szállításánál (különösen munkaszüneti napokon) kerülni kell a szállítással érintett települések belterületének és lakosságának zavarását. Panaszra okot szolgáltató tevékenység esetén a diffúz légszennyező forrást a felügyelőséghez be kell jelenteni. Az istállókban az állategészségügyi feltételeket és a BAT vonatkozó előírásait [fajlagos állatlétszám, megfelelő légcsere, illetve szennyezőanyag teremkoncentrációk (ammónia esetében állategészségügyi szempontból 19 mg/m 3 tűréshatár javasolt), stb.] be kell tartani és ezáltal meg kell akadályozni a környezeti levegőbe kikerülő koncentrált légszennyezést. A létesítménytől délkeleti irányba eső Csép község legközelebbi belterületi lakóépületei védendő homlokzatai előtt 2 méter távolságban betartandó zajterhelési határértékek: L TH nappal (06-22) = 50 db, L TH éjjel (22-06) = 40 db. A nem védendő területek felőli telekhatárokon betartandó zajkibocsátási határérték: L KH = 70 db. A tevékenység ellenőrzött körülmények közötti talajvízszennyezés - nyomon követése céljából a telep területén, a talajvíz áramlás irányának figyelembevételével, 2 db monitoring kút kialakítása szükséges, a potenciális szennyezőforrások közelében. A monitoring kutak vízjogi engedélyköteles létesítménynek minősülnek, melynek keretében a kérelemhez mellékelt engedélyeztetési terveket a felügyelőséghez a határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül kell benyújtani. A kutakban éves rendszerességgel mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, Nitrát, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket a tárgyévet követő év január 15-ig meg kell küldeni a felügyelőség részére. A mintavételeket és a vízminőség-vizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A baromfitelep meglévő de engedély nélküli mélyfúrású kútjából történő kommunális és technológiai vízfelhasználás engedélyköteles tevékenység, melyre vonatkozóan az engedélyesnek az előírt mellékletek becsatolásával fennmaradási és vízjogi üzemeltetési engedélyt kell a felügyelőségtől külön eljárásban beszereznie. A fennmaradási és vízjogi üzemeltetési engedély kérelem benyújtásának határideje: március 31. A használaton kívüli 3000 m 3 -es földmedencés hígtrágya tározó felszámolását, valamint a szükséges rekultivációs munkálatokat szeptember 30- ig kell elvégezni. A tárgyévben bekövetkezett változást, a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alapadatlapon a tárgyévet követő év január 31-ig kell a felügyelőséghez benyújtani. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. A munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő- és üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. A rendkívüli havária-események bekövetkezése esetén a kárelhárítási intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni, azokról írásos dokumentumokat kell készíteni, a felügyelőséget pedig 3 órán belül értesíteni kell. A települési szilárd hulladék csak annak szállítására és ártalmatlanítására a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet részére adható át.

3 3 III. Szakhatósági előírások: ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézetének szakhatósági előírásai: Minden munkavállaló részére biztosítani kell a megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, ill. ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztántartásáról és megfelelő karbantartásáról. Gondoskodni kell az ivóvíz minőségének ellenőrzéséről. Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szakhatósági előírásai: Az állati hullák gyűjtésére és tárolására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul be kell tartani. Az állatjólétről, a ketrecenként tartható állatok számáról szóló előírásokat be kell tartani. Az állati hulladék tulajdonosa köteles a hulladékot úgy gyűjteni, hogy az elszállításig köz- és állategészségügyi kockázatot, illetve környezeti károsodást ne okozzon. Az utakat úgy kell megépíteni, hogy az ATEV jármű télen-nyáron el tudja érni a kihelyezett konténereit. Ezért az állathullák gyűjtésére szolgáló konténereket a telep kerítésének vonalában, de a kerítésen belül kell elhelyezni, olyan helyre, ami gépjárművel egész évben jól megközelíthető. A konténerek csorgásmentesek kell, hogy legyenek, alájuk beton alapot kell építeni, peremmel, összefolyóval és mellette kisebb csorgásmentes aknával. Az akna tartalmát ártalmatlanítani kell. A telep bejáratánál gépjármű kerékfertőtlenítőt kell egész évben üzemeltetni, 6.0 m x 3.0 m x 0.35 m méretűt, beépített lefolyóval, ahonnan a szennyezett víz csorgásmentes aknába kerül. A keletkezett szennyvizet ártalmatlanítani kell. A dokumentációt naprakészen kell vezetni. Az állatgyógyszer maradékok, azok göngyölegei és a használt állatgyógyászati eszközök csak zárt helyen, elkülönítve, a környezet szennyeződését kizáró módon gyűjthetők, ártalmatlanításuk arra engedéllyel rendelkező üzemben történhet. Nyilvántartásukat külön naprakészen kell vezetni. Rendszeres fertőtlenítést kell végezni. A fertőtlenítő szereket elkülönítetten, zárható helyen kell tárolni. A trágyatároló kapacitása legalább 4 havi hígtrágya befogadására elegendő kell, hogy legyen. Amennyiben a trágyát azonnal kiszállítják saját földjeikre, csak trágyázási tilalmi időszakra vonatkozó előírásokat kell betartani. A hulladékszállító járműveket más célra nem szabad használni. A hulladék szállítója az esetlegesen keletkezett szennyeződés eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni. Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakhatósági előírásai: A mezőgazdasági tevékenységet folytatónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie az állattartó telepről, és az erre rendszeresített nyomtatványon köteles adatot szolgáltatni a tárgyévet követő év február 28-áig a talajvédelmi hatóságnak.

4 4 A telepen keletkező hígtrágya termőföldön történő elhelyezéséhez a talajvédelmi hatóság engedélyét a telep üzembe helyezésétől számított 120 napon belül meg kell szerezni, amennyiben a tartástechnológiában változás nem következik be. IV. A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak legkésőbb 5 évenként történő felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. V. A hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes a határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. VI. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó ,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott - fellebbezéssel lehet élni. I N D O K O L Á S Az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet (2942 Nagyigmánd, Jókai út 34.) - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 14. (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve bejelentette a környezetvédelmi hatóságnak, hogy a csépi 051/9 hrsz-ú ingatlanon működő Csépi baromfitelepen a R. hatálya alá tartozó férőhelyet meghaladó, nagy létszámú intenzív baromfitartó telepet üzemeltet. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a bejelentés alapján az Új Élet Mezőgazdasági a Szövetkezetet a H /2002. számú határozatával az egységes környezethasználati engedély beszerzése céljából a Csépi baromfitelepen folytatott tevékenységének - teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatára kötelezte. Az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet megbízásából az ÉKE Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kft. (1062 Budapest, Lendvay út 22.) elkészítette a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, s azt határidőn belül benyújtotta az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következőket állapította meg: Az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet (2942 Nagyigmánd, Jókai út 34., statisztikai azonosító jel: ) a csépi 051/9 hrsz-ú ingatlanon működő, Csépi baromfitelepen (EOV koordináta: X: , Y: ) árútojást termelő tyúktartást folytat, négy istállóban, férőhelyen. A jércék hetes korban kerülnek a telepre, tartásuk egy évig történik. Az engedélyezett tevékenység TEÁOR száma: baromfitenyésztés. A baromfitelepen 1965-ben kezdték a baromfitartást. A telepen 3 istállóban batériás, egy

5 5 istállóban mélyalmos tartás üzemel. Az ólak mögött üzemen kívül található egy 3000 m 3 -es földmedencés hígtrágya tároló. A baromfitelepen a vízellátást saját mélyfúrású kút biztosítja, éves szinten mintegy 9325 m 3 -t. A kút vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezik. A telephelyen keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 10 m 3 -es zárt, betonaknában történik, éves szinten mintegy 200 m 3. Az állományváltásokat követő tisztításkor 1460 m 3 / év becsülhető mennyiségű technológiai szennyvíz keletkezik. Az így keletkezett technológiai szennyvíz tárolása a hígtrágya gyűjtésére szolgáló aknákban történik. A telepen a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rendszer nincs kiépítve, a lehullott mennyiség elszikkad a telep területén. A telephelyhez legközelebbi vízfolyás, ami a Concó patak egyik ága kb. 2 km- re folyik. A telephelyen a talajvízszint 7-8 m mélységben érhető el. Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolás (lokális) szempontjából érzékeny területnek minősül. Az általános vízkémiai vizsgálatok eredményei B szennyezettségi határértéket meghaladó talajvízszennyezést mutattak ki ammónium esetén. A T1 és T2 mintavételi pontokban 970 µg/l és 760 µg/l volt a mérési eredmény. A telepen egyaránt keletkezik híg- és almos trágya is. A hígtrágya gyűjtésére az istállók mellett kerültek kialakításra 5 m 3 -es zárt tárolók, ahonnét a hígtrágya szántóföldi kihelyezésre kerül. Az egy darab mélyalmos rendszerű istállóból évente egy alkalommal történik a kitrágyázás közvetlenül az istállók mellé állított pótkocsikra. A trágyázást követően magasnyomású hidegvízzel mossák az istállókat, az így keletkezett mosóvizet az istállók mellett található hígtrágya gyűjtésére szolgáló aknákban gyűjtik. Az állattartó telepen, a működés során keletkező nem veszélyes hulladékok: Megnevezés EWC kód Hulladékká vált állati szövetek (elhullott állati tetemek*) Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok (települési folyékony hulladék) * A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletet módosító 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet megszüntette a B listát. A V számok átkonvertálása minisztériumi konverzió alapján történt. A baromfitenyésztés során keletkező, hulladékká vált állati szöveteket zárt, csapadékmentes konténerben gyűjtik, ártalmatlanításukat arra feljogosított szervezet végzi. A települési folyékony hulladékot 10 m 3 -s zárt betonaknában gyűjtik elszállításig, melyet engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet szállít el ártalmatlanításra. A települési szilárd hulladékot 2 m 3 -s fém konténerben gyűjtik. A telephelyen keletkező trágya, hígtrágya, illetve az istállók évenkénti tisztítása során keletkező trágyás víz termőföldön történő kihelyezésre kerül, ezért a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 3. a) pontja alapján nem kell hulladéknak tekinteni. Rendkívüli események alkalmával az állatállomány járványszerű pusztulása esetén az ártalmatlanító soron kívül elszállítja a veszélyes hulladékot. A telephelyen keletkező települési szilárd hulladék elszállítása, ártalmatlanítása nem szabályozott. A terület nem tartozik kijelölt légszennyezettségi zónába, vagyis légszennyezettség tekintetében a 10. számú, az ország többi területe zónába tartozik. A létesítményeket a szociális helyiségek kivételével nem szükséges temperálni, csupán a megfelelő légcserét kell biztosítani. A beépített fűtési kapacitás nem éri el a bejelentés köteles 140 kw névleges bemenő hőteljesítményt.

6 6 A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga valamint trágyája, esetlegesen felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények illata okozza. A mélyalmos állattartás és a trágyatárolás során anaerob bomlási folyamatok is lezajlanak, melyek merkaptánok, aminok, ammónia, kén-hidrogén, stb. képződéssel járnak. A baromfitrágya szaganyagainak összetételéből főként az ammónia emelhető ki, mint jellemző légszennyező anyag. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyező és szag anyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes elosztásban kerülnek ki a levegőbe. A bűzhatás várhatóan nem terjed túl a telep m 2 -es területén, mivel azt 3 oldalról erdősáv határolja, így a légszennyező anyagok terjedésének hatásterülete a telephelyen belül marad. A telephelyen folytatott tevékenység zajterhelése nem haladja meg a területre megengedett határértékeket, a baromfitelep közvetlen környezetében zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs. A telephelyre történő ki- és beszállítás által okozott forgalmi zajterhelés a szállítási útvonalakon nem jelentős mértékű. Havária következhet be az állatállomány járványszerű pusztulása, a hígtrágya tároló gyűjtőakna megsérülése esetén. Felületi szennyezést okozhat a szállító járműből műszaki hiba miatt elfolyó olaj és üzemanyag. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák is. A telephelyen a tevékenység felhagyása után teendő intézkedések: - A berendezések kiszerelése, elszállíttatása. - Épületek elbontása, az alépítmények (alapok, vezetékek, tartályok) felszedése. - A keletkezett hulladékok ártalmatlanítása /hasznosítása/ engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással. - Zárójelentés készítése az ártalmatlanított hulladékokról. Miután a hatóság - a kért hiánypótlások benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentáció megfelel mind Kvtv. 75. (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó feltételeknek, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben előírt, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, a dokumentáció megküldésével megkereste a R. 4. sz. melléklete által meghatározott, területileg illetékes szakhatóságokat, a R. 7. a.) és b.) pontjai alapján. A szakhatóságok közül az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete (2800 Tatabánya, Erdész u. 5-7.) /2005. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (2800 Tatabánya, Győri u. 29.) /2005. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (2890 Tata, Új u. 17.) /2005. számú, a Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatala (8201 Veszprém, Malomkő u. 3.) 754/2/2005. számú és a Komárom Körzeti Földhivatal (2900 Komárom, Szabadság tér 1.) 10211/2005. számú szakhatósági állásfoglalásaikban hozzájárultak az egységes környezethasználati engedély kiadásához. A Csép Polgármesteri Hivatal Jegyzője (2942 Csép, Kossuth Lajos u. 2.) a megkereséstől számított 30 napon belül nem nyilatkozott, ezért az eljáró hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. tv. 21. (2) bekezdése alapján a hozzájárulást megadottnak tekintette.

7 7 A határozat egyes rendelkezései a következő jogszabályi helyeken alapulnak: A diffúz légszennyező forrás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10. -án alapul. A bűzzel kapcsolatos előírás a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 14. -án alapul. A zajterhelési határérték a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet 3. pontján, a zajkibocsátási határérték az MSZ :85-ös szabvány 3.2. pontján alapul. A trágya mennyiségéről szóló nyilvántartást a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben foglal-taknak megfelelően kell vezetni és adatot szolgáltatni. A felszín alatti vízszennyezés nyomon követésére és az eredmények megküldésére tett előírás a R. 6. számú melléklet 3. pontján, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. b./ pontján alapul. A monitoring kutak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet 3. (1) bekezdése alapján vízjogi engedélyköteles létesítménynek minősülnek. Az akkreditált szervezetre vonatkozó rendelkezés a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. (3) bekezdésén alapul. Az engedély nélküli mélyfúrású kútra vonatkozó rendelkezés a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM számú rendelet 6. -án alapul. Az alap-adatlap benyújtására és a változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (6) és (7) bekezdésein alapul. A havária bejelentése a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A keletkező hulladékok besorolását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. Az adatszolgáltatásra, nyilvántartásra vonatkozó rendelkezés a Kvtv. 50. (1) bekezdésén, a Hgt. 51. (1) bekezdésén, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. (2 ) bekezdésén, a R. 12. (1) bekezdésén, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, továbbá a R. 6. számú melléklet 3. a) pont rendelkezésein alapul. A hulladékok kezelésére vonatkozó előírás a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 13. (1) bekezdésén és a (2) bekezdés b./ pontján, valamint a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésén és 5. -án alapul. A terület légszennyezettségi zónába sorolása a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint történt, a terület a 10. számú Az ország többi területe, kivéve a kijelölt városok zónába tartozik, ezért a hatóság szerint külön intézkedési terv készítése, illetve a módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben előírtaknál szigorúbb légszennyezettségi határértékek alkalmazása nem indokolt. Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 9. -án és az 1. számú mellékletén alapul. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 9. (1) és (2) bekezdésein alapul. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati, egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, valamint a R. 8. (2) bekezdése és a Kvtv.

8 8 66. (1) bekezdés b.), c.) pontjai, a Kvtv. 70. (1) bekezdése, a Kvtv. 71. (1) bekezdés c.) pontja, továbbá a Kvtv. 79. (1) bekezdés a.) pontja, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 28. (4) bekezdése és a szakhatósági állásfoglalások alapján. A hatáskör a R. 8. (1) bekezdésén alapul. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről szóló 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. tv. 62. (1) és (2 ) bekezdései biztosítják, az illetékfizetési kötelezettségről az illetékekről szóló évi XCIII. tv. XIII. mellékletének 2/a. pontja rendelkezik. Győr, november 21. Dr. Hajdu Klára sk. igazgatóhelyettes