EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám:EBH/43/2009. Ügyintéző:.dr. Gregor Katalin Az Egyenlő Bánásmód Hatóság D. K.-né Kérelmező által az ITALOTRADE Kft. (képviseli: Vecsernyésné Fazekas Sára ügyvezető, 6724 Szeged, Vásárhelyi Pál u. 3-5.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi hozta: HATÁROZATOT A Hatóság megállapítja, hogy az ITALOTRADE Kft. Kérelmezővel szemben anyasága, és családi állapota miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy kérelmezőt kiskorú gyermekére tekintettel nem alkalmazta az általa meghirdetett varrónői munkára, mivel a gyermek felügyeletét nem látta biztosítottnak. A Hatóság az ITALOTRADE Kft.-nek megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és 500.000.-Ft azaz Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a Határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára kell megfizetni. Elrendeli továbbá a Határozat 90 napra történő nyilvános közzétételét a www.egyenlobanasmod.hu honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett de a Hatóságnál benyújtott keresettel. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A keresetlevélben kérhető, hogy az ügyben a bíróság háromtagú tanácsban járjon el. Az eljárásban felmerült 12.145.-Ft azaz Tizenkétezer egyszáznegyvenöt forint eljárási költséget az eljárás alá vont ITALOTRADE Kft. viseli, amelyet köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségüknek nem tesz eleget határidőben, késedelmi pótlékot kell fizetnie, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. I n d o k o l á s Kérelmező 2008. július 18-án kérelemmel fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amelyben előadta, hogy 2008. februárban a Déli apró című újságban az ITALOTRADE Kft. felvételt hirdetett varrónői állás betöltésére. Kérelmező személyesen elment a meghirdetett címre, ahol kitöltött egy kérdőívet, abban nevén, és elérhetőségén kívül a korábbi
munkahelyeit kellett megneveznie, továbbá leírni, hogy van-e gyermeke. Kérelmezőt csak két hónap elteltével hívták be telefonon keresztül az eljárás alá vonthoz állásinterjúra, amelyen Kérelmezőn kívül Kérelmező előadása szerint- egy olasz származású férfi volt jelen a munkáltató részéről, aki Kérelmezőtől megkérdezte, hogy tud-e túlórát vállalni, és van-e gyermeke, hány éves, és megoldott-e a gyermek felügyelete. Kérelmező az interjún elmondta, hogy hány éves a kisfia, továbbá tájékoztatta az eljárás alá vont képviselőjét, hogy a szülei nem élnek, és élettársa szülei Budapesten laknak. Kérelmezőt ezt követően azzal küldték el, hogy nem veszem fel, mert problémás a kisgyerek. Kérelmező a Hatóság hiánypótlási felhívására csatolta a hirdetés szövegét azzal, hogy a 2008. februári hirdetési újságot már nem találta, azonban a cég 2008. június 24-én ismét keresett bőripari termékek gyártásához varrónőket. Kérelmező bejelentette továbbá, hogy az állásinterjún a munkáltató részéről jelen lévő férfi nevére nem emlékszik, azonban abban biztos, hogy nem magyar volt. A Hatóság felhívására az eljárás alá vont bejelentette, hogy 23, kiskorú gyermekét nevelő női munkaerőt alkalmaz, ezen felül 6 dolgozó gyesen illetve gyeden van. Kérelmezővel kapcsolatban előadta, hogy nem a gyermeke miatt nem vették fel, hanem mert nem tudta vállalni a reggel hét órai munkakezdést. Az eljárás alá vont megjelölte annak a volt ügyvezetőnek a nevét, aki Kérelmező állásinterjúján részt vett, és közölte, hogy 2008. október 17-től ügyvezetői megbízatása megszűnt, ezt követően folyamatosan Olaszországban tartózkodik munkavégzés céljából. Mindezeket a Hatósághoz írt levélben a volt ügyvezető ugyancsak megerősítette. A Hatóság az ügyben tárgyalást tartott, amelyen meghallgatta Kérelmezőt személyesen, továbbá az eljárás alá vont képviselőjét. A tárgyaláson az eljárás alá vont képviselője előadta, hogy a Kérelmező 2008. január 22-én jelentkezett felvételre a munkáltató szegedi üzemében. Az eljárás alá vont furcsának tartotta, hogy Kérelmező a felvételi lapra gyermekével kapcsolatban is közölt információt, mivel erre nézve a nyomtatvány nem tartalmazott kérdést. A Kérelmező mégis, az egyéb rovatba megadta ezeket az információkat, az eljárás alá vont elmondása szerint teljesen önként. Az állásinterjún az eljárás alá vont állítása szerint- Kérelmező azt kérte, hogy részmunkaidőben foglalkoztassák, és problémásnak tartotta a reggel hét órakor történő munkakezdést is, mivel élettársa pék, és éjjel, illetve hajnalban dolgozik. Előadta továbbá, hogy a cég 100-130 főt foglalkoztat teljes munkaidőben, 7 és 15,50 óra közötti munkaidőben. Kérelmező nem vállalta ezt a munkát, így a próbavarrásra nem is került sor. Az eljárás alá vont a Hatóság felhívására csatolta a Kérelmező által kitöltött jelentkezési lapot, amelynek 2. oldalán a rövid bemutatkozás rovatnál Kérelmező valóban leírta, hogy egy gyermeke van, élettársi kapcsolatban él, szülei meghaltak, és reggel 7-órától 15-16 óráig tudna munkát vállalni, gyermeke nem beteges, és hat éves. A tárgyaláson a hatóság kérdésére az eljárás alá vont képviseletében megjelent ügyvéd előadta, hogy Kérelmező munkára jelentkezése és az állásinterjú megtartása között hosszabb idő telt el, és Kérelmező időközben már másképpen gondolta a dolgot, nem vállalta a reggel 7 órás munkakezdést. Az eljárás alá vont képviselője elmondta továbbá, hogy a cégnél reggel 7 órától 15,50-ig tart a munkaidő, ha sok a megrendelés, túlórára is szükség lehet, ekkor nem korábban kezdenek, hanem 15,50 óránál tovább dolgoznak. Előadta még, hogy abban az időszakban, amikor Kérelmező jelentkezett, nem volt túlóra. Kérelmezőt 2008. március 17-én 14 órára hívták be állásinterjúra, és álláspontja szerint amennyiben Kérelmező gyermeke problémát jelentett volna, akkor be sem hívják. Az eljárás alá vont képviselője határozottan állította, hogy Kérelmező nem tudta vállalni a reggel hét órai munkakezdést, emiatt nem vették fel, s így a próbavarrás is elmaradt.
Kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy a munkára történő jelentkezéskor a jelentkezési lapon azért írta azt, hogy délután 15 illetve 16 óráig tud dolgozni, mert nem számolt azzal, hogy a reggeli és az ebéd idejét le kell dolgozni, korábbi munkahelyén ugyanis reggel 6,40 órakor kezdett és 15 óráig tartott a munkaidő. Előadta, hogy gyermeke óvodába jár, emiatt 16 óráig tudott volna dolgozni, mivel mesze van az óvoda, és a gyermekért oda kell érni. Kérelmező elmondta azt is, hogy az eljárás alá vontnál szolgálatot teljesítő portás közölte vele, hogy a jelentkezési lapra rá kell írnia azt is, hogy van-e, és hány gyermeke. A felvételi eljáráson megkérdezték tőle, hogy van-e mama, aki vigyázni tud a gyermekre, és arról nem is volt tudomása, hogy próbavarrást is végeztetnek a jelentkezőkkel. Kérelmező elmondása szerint csak addig jutottak el az állásinterjún, hogy a felvételiztető férfi megnézte, hol dolgozott korábban, majd közölte vele, hogy a gyermek miatt nem veszi fel. A felvételin a túlóra került szóba, azonban a reggel hét órai munkakezdés nem, továbbá a részmunkaidőben történő foglalkoztatás sem. Az eljárás alá vont a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy az adott időszakban, tehát amikor Kérelmezőt meghallgatták, már nem volt igazán szükség a túlórára, mivel a megrendelések lecsökkentek, emiatt már hirdetést sem nagyon adtak fel, a régi jelentkezők közül válogattak, s hívtak be interjúra. A tárgyalást követően a hatóság felhívta az eljárás alá vont céget, hogy csatolja be mindazon munkavállalók által kitöltött jelentkezési lapot, akiknek az eljárás alá vont által csatolt és a Hatóságnak megküldött kimutatás értelmében kiskorú gyermeke vagy gyermekük van. Az eljárás alá vont által csatolt jelentkezési lapokból megállapítható volt, hogy ezek a dolgozók valamennyien a rövid bemutatkozás rovatban számot adtak arról, hogy hány és milyen korú gyermekük van, és a gyermekek felügyelete megoldott-e pl. betegségük esetén. Valamennyi dolgozó lapján egyértelműen szerepelt, hogy ki tud a gyermekre vagy gyermekekre vigyázni, pl. nagyszülő. A Hatóságnak a kérelemben foglaltak alapján vizsgálnia kellett, hogy Kérelmezővel szemben anyasága miatt az eljárás alá vont cég megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét, továbbá hátrányos megkülönböztetést alkalmazott-e akkor, amikor az állásinterjút követően nem alkalmazta. A Hatóság vizsgálta, hogy a Kérelmezőt ért hátrány, mely szerint az eljárás alá vontnál nem alkalmazták, összefüggésben áll-e Kérelmezőnek az Ebktv. 8. -ában felsorolt védett tulajdonsága közül az anyaságával, illetve azzal, hogy kiskorú gyermekének felügyeletét nagyszülő hiányában nem tudja megoldani bizonyos esetekben, pl. betegség esetén. A Kérelmező és az eljárás alá vont által előadottakból, továbbá az ügyfelek által csatolt dokumentumokból a Hatóság az alábbiakat állapította meg: Kérelmező 2008. január 22-én a szegedi Déli apró újságban megjelent hirdetésben jelentkezett varrónői állásra az ITALOTRADE Kft.-nél, a cégnél személyesen megjelent, ahol kitöltött egy, a portás által átadott jelentkezési lapot. Kérelmezőt 2008. március 17-én hívták be állásinterjúra. A jelentkezési lapon Kérelmező egyértelműen megjelölte, hogy van egy hatéves gyermeke, élettársi kapcsolatban él, szülei meghaltak, reggel 7 órától délután 15-16 óráig tudna munkát vállalni. Hivatkozott arra, hogy munkából nem szokott elkésni, és gyermeke nem beteges. Az eljárás alá vont álláspontja az volt, hogy Kérelmezőt nem a gyermeke miatt nem vették fel, hanem azért, mert a reggel 7 órai munkakezdést nem tudta vállalni. Mivel a cégnél szigorú munkarend van, ez olyan objektív, a munka jellegével és természetével szorosan összefüggő
kritérium, amelyre hivatkozással az eljárás alá vont okszerűen tagadta meg Kérelmező alkalmazását. A Hatóság az eljárás alá vont fenti védekezését nem fogadta el, a következők miatt: - Kérelmező a munkára történt jelentkezésekor egyértelműen megjelölte, hogy reggel hét órától tudja vállalni a munkakezdést, - az eljárás alá vont által becsatolt jelentkezési lapok kivétel nélkül tartalmaztak információt a jelentkezők családi állapotára, gyermekeik számára, a gyermek felügyeletének megoldhatóságára nézve, tehát ebből a Hatóság arra következtetett, hogy a jelentkezőknél kötelező volt ezeknek az információknak a megadása, és nem önkéntes alapon működött, - fentieket támasztja alá az is, hogy az eljárás alá vont részletes kimutatással rendelkezett arról, hogy a 100-130 fő munkavállalója közül kinek hány, és milyen életkorú gyermeke van, - az eljárás alá vont csak 2009. február 16-án hivatkozott először arra, hogy a munkakezdés a nagy nyári melegek idején reggel hat órára módosul, erre korábban sem a Kérelmező, sem az eljárás alá vont előző beadványai, valamint a tárgyalásom megjelent képviselő nem hivatkozott, - a Hatóság nem fogadta el az eljárás alá vont azon védekezését sem, hogy a Kérelmező állásinterjújának idején már a régi jelentkezők közül válogatott a cég, hiszen az eljárás alá vont még 2008. június 24-én is munkaerőt keresett, varrónői állás betöltésére, ennek megfelelően túlórára is szüksége lehetett, - a Kérelmező korábbi munkahelyén reggel 6,50 órai munkakezdéssel dolgozott, tehát az eljárás alá vontnál is tudta volna vállalni a reggel 7 órai munkakezdést, melyről írásban is nyilatkozott a jelentkezésekor, másrészt a gyermek óvodai elhelyezése biztosított volt, az óvodába 17 óráig kellett, hogy odaérjen a gyermekért, - az eljárás alá vont a 2009. február 16-án kelt nyilatkozatában már ismét arra hivatkozik, hogy Kérelmezőt amiatt nem alkalmazta, mert nem tudott túlmunkát vállalni, és nem a reggel hét órai munkakezdés volt Kérelmező számára problémás. Az osztott bizonyítás szabályai értelmében (Ebktv. 19. (1) bekezdés) a jogsérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy őt hátrány érte, és a jogsértéskor rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. Ennek Kérelmező eleget tett, már a munkára történő jelentkezéskor az eljárás alá vont tudomására hozta, hogy kiskorú gyermeke van, élettársi kapcsolatban él és nincsenek nagyszülők, akikkel a gyermek felügyelete bizonyos alkalmakkor megoldható lenne. A továbbiakban már az eljárás alá vont gazdasági társaságot terhelte annak bizonyítása, hogy a Kérelmező által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, illetve az egyenlő bánásmód követelményét vele szemben megtartották, vagy nem voltak kötelesek megtartani (Ebktv. 19. (2) bekezdés). Az eljárás alá vont által előadottakat a Hatóság több ponton is egymásnak ellentmondónak találta, így kimentését arra hivatkozással, hogy a Kérelmező az állásinterjún a reggel hét órai munkakezdést nem tudta vállalni, és emiatt nem vették fel, illetve későbbi hivatkozását arra, hogy a túlmunka nem vállalása miatt nem vették fel, nem tudta elfogadni. A Kérelmezővel összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalók a jelentkezési lapjukon valamennyien részletes információval szolgáltak a leendő munkavállaló részére családi állapotukról, gyermekeik életkoráról, számáról, felügyeletük biztosításáról, ezért alappal feltételezhető, hogy az eljárás alá vontnál lényeges, az alkalmazásnál számottevő- azonban nem jogszerű és nem okszerű- követelmény volt az, hogy a kisgyermekes anyák gyermekeik felügyeletét biztosítani tudják. Ilyen információ megadása a munkavállalótól nem várható el, erre nézve kérdés az állásinterjún a leendő dolgozó részére nem tehető fel, és az alkalmazásnak nem
jelentheti akadályát, ha a munkára jelentkező gyermeke betegsége, vagy egyéb, a Kérelmezőn kívül álló ok esetén nem tud nagyszülőt, vagy házastársat a gyermek felügyeletére biztosítani. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) 5. d) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében köteles megtartani. Az Ebktv. 21. a) pontjának értelmében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a munkához való hozzájutásban, a nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy az ITALOTRADE Kft. azzal, hogy Kérelmezőt nem alkalmazta a korábbi munkatapasztalata alapján egyébként megfelelő varrónői munkára, és a jelentkezési lapokon a dolgozóktól információt várt a gyermekek számáról, életkoráról, felügyeletük biztosításáról, majd a válasz ismeretében foglalkoztatását megtagadta, megsértette Kérelmezővel szemben az egyenlő bánásmód követelményét, Kérelmezőnek az Ebktv. 8. l) pontja szerinti védett tulajdonsága miatt. Ezzel a cselekményével az eljárás alá vont közvetlen diszkriminációt alkalmazott Kérelmezővel szemben. Az Ebktv. 22. (1) bekezdés a) pontja értelmében nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. Az eljárás alá vont gazdasági társaság vezetője semmivel nem tudta bizonyítani, hogy Kérelmezőt amiatt nem alkalmazta, mert Kérelmező a reggel hét órai munkakezdést nem tudta vállalni, hiszen Kérelmező a jelentkezési lapján egyértelműen megjelölte, hogy reggel hét órától munkába tud állni, illetve korábbi munkahelyén is 6,50 órakor kezdett. Az sem szolgál megfelelő kimentési okként az eljárás alá vont esetében, hogy több kisgyermekes munkavállalót is foglalkoztat, tekintettel arra, hogy a Hatóság felhívására becsatolt ilyen dolgozók jelentkezési lapján egyértelműen fel volt tüntetve, hogy a gyermekek felügyelete betegségük esetén nagyszülő vagy más személy által megfelelően biztosított, ellenben Kérelmező jelentkezési lapján ez nem szerepelt. Ennek megfelelően a Hatóság Kérelmező előadását fogadta el, és a körülményekre is figyelemmel életszerűnek tartotta, hogy az állásinterjúra behívott Kérelmezőnél egyértelműen rákérdezzenek a kiskorú gyermek felügyeletének megoldhatóságára, és jelentkezését emiatt, nem pedig a reggel hét órai munkakezdés miatt utasítsák el. A Hatóság a bírság összegét az Ebktv. 16. (2) bekezdésében meghatározott körülmények alapul vételével állapította meg. Az eljárás alá vont céggel szemben alkalmazott szankciókkal a Hatóság célja az volt, hogy azok a jogsértéssel arányban álljanak, ugyanakkor a jövőre nézve visszatartó erejük legyen. Ezért az Ebktv. 16. b) és c) pontja mellett- tekintettel arra, hogy a jelentkezési lapon olyan információ közlésére hívták fel a jelentkezőket, amely nem állt összefüggésben az általuk betölteni kívánt munka jellegével vagy természetével- alkalmazandónak tartotta a pénzbírság kiszabását is. Ez utóbbi szankció alkalmazásakor a Hatóság figyelemmel volt az eljárás alá vont gazdasági társaság vagyoni helyzetére, és alapul vette a cég 2007.-es üzleti évekre vonatkozó mérleg- és eredmény-kimutatásában foglaltakat. A Hatóság a bírság kiszabását indokoltnak tartja arra a körülményre figyelemmel is, hogy a leginkább visszatartó erővel ez a szankció bír. A jogerős bírsággal sújtott munkáltató ugyanis
az 1992. évi XXXIII. törvény 15. -ában írt rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének eleget nem téve a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatások többségétől elesik. A Hatóság a szankciók alkalmazásánál tekintettel volt továbbá arra, hogy jelen ügyet megelőzően több hasonló ügyben folytatott le eljárást, és állapított meg jogsértést, amely ügyek honlapján közzétételre kerültek a jogesetgyűjteményben, s amelyekről a különböző médiaszereplések alkalmával széleskörű tájékoztatást kapott a közvélemény, tehát mindenki által megismerhetővé váltak illetve válhattak. A Hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a Ket., valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet szabályai vonatkoznak. Az eljárás során felmerült eljárási költség a 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet 14. (2) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményét megsértő eljárás alá vont gazdasági társaságot terheli. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bíróság előtti felülvizsgálatát az Ebktv. 17. (3) bekezdése biztosítja. Budapest 2009. március Dr. Demeter Judit elnök A határozatot kapja: D. Kné, Kérelmező ITALOTRADE Kft. eljárás alá vont Irattár Gazdasági iroda 1024 Budapest, Margit krt. 85. tel.: 06-1-336-7849 fax: 06-1-336-7445