Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar 2015/2016-os tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga A munkajog alapjai Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági Intézet, Iparjogvédelmi szakértő A Gazdasági jog c előadási anyag kizárólag a tárgyat felvett hallgatók számára készült szerzői jogilag védett szellemi alkotásnak minősülő szerzői mű. Az előadási anyag bármilyen formában és módon történő felhasználása (pl. másolás, sokszorosítás, terjesztés) nem megengedett. Vonatkozó jogszabályok: 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A). A munkaviszony létesítése I. Ki létesíthet munkaviszonyt? - Az, aki a 15. életévét nem töltötte be, még szülői beleegyezéssel sem létesíthet munkaviszonyt. - A 15 életévét betöltött, de a 16. életévét még el nem ért személy munkaszerződést iskolai szünet idejére köthet. - A 16. évét betöltött fiatalkorú, szüleinek jóváhagyása nélkül létesíthet munkaviszonyt. - A munkavállaló 18. életéve betöltéséig fiatal munkavállalónak minősül. II. A munkaszerződés alaki kelléke A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést, ha a munkaviszony 5 napot meghaladó időtartamra létesül, akkor kötelező írásba foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
III. A munkaszerződés tartalma A munkaszerződésben meg kell határozni: 1. a munkavállaló személyi alapbérét 2. munkakörét = A munkakör azoknak a feladatoknak a keretszerű összefoglalása, amelyeket a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt végez. 3. a felek nevét, ill. megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkaszerződésben szabályozásra kerülhetnek még: a). próbaidő A munkaszerzödésben a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A felek a próbaidő sikeres elteltétől teszik függővé a munkajogviszony további sorsát. A próbaidő kikötése akkor érvényes, hogy az a a munkaszerződés megkötésekor, általában 30 nap, (max 3 hónapra a kollektív szerződés értelmében) írásban történik. A próbaidő alatt a munkaviszony minden kötöttség nélkül azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethető. b). A munkajogviszony kezdő időpontja Eltérő megállapodás hiányában munkába lépni a munkaszerződés megkötését követő első munkanapon kell. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. c). A munkaszerződés időtartama A munkaviszony ha a munkaszerződés másként nem rendelkezik határozatlan időre jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát meg kell határozni, de az 5 évnel hosszabb nem lehet. d). munkavégzés helye
d). A munkaszerződés módosítása A munkaszerződést a munkavállaló és a munkáltató csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződés módosítására a munkaszerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A munkaszerződés módosítására adhat okot pl. ha a munkavállalót más munkakörbe helyezik, magasabb végzettséget ér el, személyi alapbére módosul, állandó munkahelyről változó munkahelyre osztják be, vagy teljes munkaidő helyett a jövőben csak részmunkaidőben foglalkoztatják. A munkaszerzödés módosításáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét, a módosítás hatálybalépésének időpontját. Ha a munkavállaló nem járul hozzá a munkaszerződés módosításához, a munkáltató a rendes felmondás szabályai szerint szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát. B). A munkáltató és a munkavállaló alapvető jogai és kötelezettségei I. A munkáltató kötelezettségei és jogai: A munkáltató kötelezettségei: 1. Foglalkoztatási kötelezettség 2. munkabér fizetési kötelezettség A munkáltató jogai: 1.irányítási jog; A munkáltató jogosult a munkavállalónak a munkavégzés módjára, helyére, idejére és egyéb körülményeire nézve utasítást adni. A munkáltató ezt munkaköri leírásba is foglalhatja. A munkavállaló kérésére az utasítást irásba kell foglalni. 2.fegyelmezési jog; a munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül.
II. A munkavállaló kötelezettségei és jogai A munkavállaló munkaviszonyból eredő fő kötelezettsége a munkavégzési kötelezettség. Ezen kötelezettsége alapján a munkavállaló köteles: munkavégzésre alkalmas állapotban az előírt helyen és időben megjelenni, munkaidejét munkában tölteni; a munkaidő során a munkáltató rendelkezésére állni munkavégzés céljából, munkáját a munkáltató utasítása szerint végezni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az előírások és utasítások szerint végezni, munkatársaival együttműködni, és olyan magatartást tanusítani, hogy az mások egészségét és testi épségét ne veszélyzetesse, a munkavállaló a munkáját személyesen köteles ellátni, a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra vonatkozó minden alapvető fontosságú információt megőrizni, a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, az előírt vizsgákat letenni. A munkavállaló jogosult a munkaszerződés és egyéb jogszabályok szerinti foglalkoztatásra és az általa elvégzett munkáért járó díjazásra. C). A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó alapvető szabályok I. A munkaidőre vonatkozó rendelkezések A munkaidő a munkavégzésre előírt idő, amely alatt a munkáltató tényleges foglalkoztatja a munkavállalót és a munkavállaló munkavégzésre köteles. Rendes munkaidőben a munkavállaló külön utasítás nélkül, a munkabeosztásánál fogva köteles munkavégzésre. A teljes munkaidő napi mértéke 8 óra, heti mértéke 40 óra. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, ill. a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. Az ügyelet és a készenlét alatt a munkavállaló - köteles gondoskodni a munkára képes állapot megőrzéséről. - A munkáltató rendelkezésére kell állnia és - Utasítása esetén munkát kell végeznie.
II. A pihenőidőre és a szabadságra vonatkozó rendelkezések 1. A pihenőidő fajtái A munkaközi szünet Ha a munkavállaló napi munkaideje a 6 órát meghaladja, a munkavállaló étkezése és pihenése céljára min. 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A napi pihenőidő A napi munka befejezését követően a másnapi munkakezdésig 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Ettől a szabálytól a kollektív szerződés, vagy a felek eltérhetnek, de min. 8 óra pihenőidőt ebben az esetben is biztosítani kell. A heti pihenőnap A munkavállalót hetenként 2 pihenőnap jár, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaszüneti napok A munkavállaló a munkaszüneti napnak minősített ünnepnapokon a törvényben meghatározott kivétellel mentesül a munkavégzés alól. E napok jelenleg: január 1., március 15., Húsvét hétfő, május 1., Pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23., december 25-26. 2. A rendes szabadság mértéke és kiadása A munkavállalót pihenése céljából minden munkaviszonyban töltött naptári évben évi hosszabb pihenöidő, un. rendes szabadság is megilleti. A rendes szabadság a minden munkavállalót megillető alap és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap, amely a munkavállaló életkorával - 25. életévének betöltésével a 45 életév betöltéséig - fokozatosan emelkedik. (21. életévtől 21 munkanap, a 45. életévben pedig 30 munkanap illeti meg a munkavállalót). A rendes szabadság igénybevételének időpontját a a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató határozza meg.
3. Betegszabadság A betegszabadság a munkavállaló keresőképtelen betegsége idejére járó szabadság A keresőképtelenség tényét a kezelőorvossal igazoltatni kell. 4. Egyéb munkaidő kedvezmények a). Szülési szabadság Időtartama 24 hét, és úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés előtti időre essen. A munkáltató a munkavállaló kérésére fizetés nélküli szabadságot biztosít, ha a szülési szabadság már letelt, s a munkavállaló a gyermek gondozása céljából otthon akar maradni. b). Fizetés nélküli szabadság A munkavállalót az alábbi szabályoknak megfelelően fizetés nélküli szabadság illeti meg. - A fizetés nélküli szabadság a gyermek 3 éves koráig adható. Ez az időtartam a gyermek 10 éves koráig meghosszabbítható, ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos. - Közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából - Magánerőből történő lakásépítésre tekintettel is jár fizetés nélküli szabadsá, max- 1 évig. D). A munkabér és egyéb juttatások alapvető szabályai A munkavállalónak a munkaviszonya alapján a munkáltatótól a végzett munkáért a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos - munkabér jár. Az alapbért időbérben kell megállapítani Személyi alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. Ettől érvényesen nem lehet eltérni. A munkabér a végzett munka ellenszolgáltatása. Bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is tartozik a munkáltató a munkabér kifizetésével. Pl. - szabadság idejére, - a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre, A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg.
A munkabér védelme a munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Késedele idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár. A munkabért a munkavállaló munkahelyén, ill. a munkáltató telephelyén kell kifizetni. A munkabért munkaidőben kell kifizetni. a munkabérből való levonásnak (pl. nyugdíjjárulék) csak jogszabály alapján, vagy bírói ítélet alapján (pl. tartásdíj) van helye. E). A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének alapvető szabályai A munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalóval el kell számolni: - ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait, - ki kell adni részére a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat (munkáltatói igazolást, - kérésre működési bizonyítványt, jövedelem-igazolást, a munkanélküli ellátás megállapításához szükséges igazolólapot). A munkaviszony megszűnése A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogy a felek külön erre irányuló akaratnyilatkozatat nélkül meghatározott objektív körülmények beálltával a munkaviszony automatikusan megszűnik. Esetei: I. a munkavállaló halála a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait a hozzátartozónak kell kifizetni. II. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése a munkaválllalót a munkáltatói rendes felmondás esetén meghatározott felmetési időre járó átlagkeresetének megfelelő összeg, valamint végkielégítés illeti meg. III. a határozott idejű munkaviszony esetén meghatározott idő lejárta
A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntetése azokat az eseteket jelenti, mikor a felek együttesen, vagy valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata folytán szűnik meg a munkajogviszony. A munkajogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokat csak írásban lehet megtenni. Esetei: I. közös megegyezéssel mindkét fél akarat elhatározása szükséges, II. azonnali hatállyal a próbaidő alatt, III. rendes felmondással, IV. rendkívüli felmondással. A rendes felmondás Munkáltató részéről Oka: - a munkavállaló képességével, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő indok pl. - üzemmel összefüggő indok - átszervezés és ennek következtében létszámcsökkentés lehet A felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre.) Indoklás A munkáltató köteles felmondását megindokolni, az indok valóságát és okszerűségét bizonyítani. Munkavállaló részéről A munkavállalónak felmondási nyilatkozatát nem kell indokolnia. Felmondási tilalmak: - a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év, - a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, - a közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, - a terhesség, a szülést követő 3 hónap ill. a szülési szabadság, - a gyermek ápolása céljára kapott
fizetés nélküli szabadság, - a sor-vagy tartalékos katonai szolgálatnak a teljesítésére vonatkozó felhívásnak kézhezvételétől számított időtartam A felmondási tilalmak nem vonatkoznak a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A felmondás következményei: - a felmondási idő = a rendes felmondás közlésével kezdődik és a munkajogviszony megszűnésének időpontjáig tart. Ideje: min. 30 nap (max. 1 év), és a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időtartamhoz igazodik. A felmondási idő felére köteles a munkáltató a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Átlagkereset illeti meg erre az időre. A felmondás következményei: A munkavállaló köteles felmondási idejét letölteni, ez alatt a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek megilletik, ill. terhelik. A munkavállaló felmondási idő előtti kilépése a munkaviszony jogellenes megszüntetését valósítja meg. - Végkielégítés A végkielégítés a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időtartamhoz igazodó egyszeri juttatás. A végkielégítés mértéke: az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött évek számától függ. min. 3 évi munkaviszony szükséges az egyhavi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítéshez Nem jár végkielégítés, ha: - a munkavállaló nyugdíjra jogosult - korengedményes nyugdíjat állapítottak meg a részére.
Rendkívüli felmondás Munkáltató részéről Oka: - ha a munkavállaló a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi pl. igazolatlan hiányzások, a munkáltató gazdasági érdekeinek súlyos veszélyeztetése. - ha a munkavállaló olyan magatartást tanusít, ami a munkaviszony fennállását lehetetlenné teszi. A közlés előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. Indoklás:világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Időbeli korlát: a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 nap, legkésőbb a felmondási ok bekövetkeztétől számított 6 hónapon belül Következményei: - azonnali hatállyal megszünteti a munkajogviszonyt - a munkaválllalót nem illeti meg végkielégítés, a felmondási időre járó átlagkeresete. Munkavállaló részéről Oka: - ha a munkáltató a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi pl. nem fizet bért, nem biztosítja az egészséges munkavégzés feltételeit, megszegi a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi szabályozást. - ha a munkavállaló olyan magatartást tanusít, ami a munkaviszony fennállását lehetetlenné teszi. Indoklás:világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Időbeli korlát: a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 nap, legkésőbb a felmondási ok bekövetkeztétől számított 6 hónapon belül Következményei: - azonnali hatállyal megszünteti a munkajogviszonyt - megilleti a munkáltatói rendes felmondás esetén járó átlagkerese, - végkielégítés szabályai megfelelően alkalmazandók, - követelheti felmerült kárának megtérítését is.