Géplakatos A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A géplakatos szakma a fém- és gépipari jellegű szakmák körébe, azon belül a lakatos szakmacsoportba tartozik. 2005-ben a lakatos szakmacsoport létszáma 110.000 fő körül mozgott. A szakmacsoportba a következő szakmák tartoznak: géplakatos, szerkezetlakatos, karosszéria lakatos. Munkahelyek jellege A géplakatos szakmunkások többsége gépeket- és járműveket előállító/javító cégeknél tevékenykedik, ugyanakkor igen gyakori, hogy nagy értékű termelőberendezéseket működtető feldolgozóipari (élelmiszer-, vegyipari-, faipari-, stb.) vállalatok, illetve jelentékeny munkagép- és gépjárműflottával rendelkező (elsősorban építőipari) cégek javítással/termeléssel foglalkozó géplakatosokat alkalmaznak. Jelentős számú géplakatost foglalkoztatnak a kisebb-nagyobb gépészeti szerkezetekkel működő ingatlanok tulajdonosai/üzemeltetői is (hivatalok, kollégiumok, iskolák, stb.). A géplakatosokat leggyakrabban gépbeállító-, gépszerelő-, illetve termelő-szakmunkás (gépszerkezetösszeszerelő) munkakörökben alkalmazzák, de a nagy tapasztalattal és komplex szakmai tudással rendelkező szakmunkások gyakran szervizvezetői-, illetve termelésirányítói beosztásban vannak a cégeknél. Géplakatosokat többnyire a 250 fő alatti cégek, tehát mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatnak Magyarországon. A géplakatos szakma komplex elméleti-gyakorlati összetettségéből következően szerteágazó ismeretanyag birtokosává teszi a végzetteket. A sokrétű tudás-, valamint számos géplakatos tevékenység viszonylag alacsony tőkeigényű eszközhasználata miatt a pályakezdő fiatalok egyéni vállalkozóként is jó eséllyel megállhatják helyüket a munkaerőpiacon, de a gondos munkához szükséges gyakorlat hiánya miatt általában az alkalmazotti státuszba vonulás jellemzi a pályakezdőket. A lakatosok a fém-, és gépiparon belül a legnagyobb létszámú foglalkozáscsoport. A lakatos szakmacsoportban foglalkoztatottak négyötöde 10 fő feletti vállalkozásokban dolgozik. A fém-, gépipari jellegű szakmák aránya, 2005 (%) mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói Lakatos Hegesztő, lángvágó Forgácsoló Kohászati anyag előkészítő Olvasztár Hengerész Öntő Szerszámkészítő Ipari-, és nemesfém megmunkáló Kovács Fémmegmunkálók, felületkezelők Jármű és motorszerelők Mechanikai műszerész 0% 10% 20% 30% 40% 50% 3K Consens Iroda 2007 Létszáma: 280 ezer fő
A fémfeldolgozás, gépipar területén történő foglalkoztatás így a géplakatosok foglalkoztatása is kimagasló a Nyugat-Magyarországi, a Közép-Dunántúli, valamint az Észak-Magyarországi régiókban Munkarend, Bérezés A gép- és járműgyártás, valamint a gép-, gépjármű szervízelés/karbantartás területén jelentkező nagyfokú bel- és külföldi verseny-, valamint a szakmában fellelhető munkaerőhiány miatt gyakran előfordul a két- vagy többműszakos munkarend vállalásának követelménye. A folyamatos munkavégzés időtartama általában napi 8 óra, de ennek mértékét jelentősen befolyásolja, hogy az adott munkakör szellemileg/fizikailag mennyire veszi igénybe a munkavállalót. Általában elmondható, hogy a gép- és járműipari közép- és nagyvállalatoknál összeszerelő munkakörben lévő géplakatosok nem ritkán napi 12 órás munkavégzésben vannak, amelyet gyakran a feszített tempójú nemzetközi verseny eredményez. A szakmában elérhető bérek ágazatonként, illetve vállalatonként mérsékelten változhatnak. A legmagasabb bérek általában a járműgyártás, illetve a gépjárműjavítás területén érhetőek el. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a pályakezdők fizetése 81 ezer forint-, míg az átlagos kereset 125 ezer forint. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A géplakatos szakemberek iránti keresletet a gép- és fémfeldolgozóipari, valamint a gépjárműjavítás iránti kereslet, illetve a feldolgozóipar fejlődése határozza meg a legjobban. A hazai- és a világgazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több gépre, lakossági/vállalati szállítójárműre van szüksége a nemzetgazdaságoknak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságot/lakosságot gépipari berendezésekkel, szállítójárművekkel támogató gép- és járműiparnak, valamint az ágazatot fémszerkezetekkel ellátó fémmegmunkáló iparágnak is. A lakossági/vállalati gépjárműállomány gyarapodása és a közúti-áruszállítás dinamikus növekedése szintén egyre nagyobb keresletet támaszt a javítóösszeszerelő tevékenységet végző géplakatos szakmunkások iránt. A hazai gazdaság többi ágazatához viszonyítva a külföldi tőke aránya a gép- és járműiparban a legmagasabb és a jövőben is ez az ágazati szektor lesz a tőkebeáramlás egyik legjelentősebb területe.
Folyamatosan növekvő piac és termelési volumen jellemzi tehát a szektort, valamint a hozzá kapcsolódó fémmegmunkáló területek is. A permanens gazdasági fejlődés egyik legfontosabb összetevője a fémipari-, és köztük kiemelten a géplakatos végzettségű szakemberek biztosíthatósága. A szakma iránti további keresletnövekedést az ipari- és civil építőipari beruházások növekedése, a felépített ingatlanállomány gépszerkezeteinek rendszeres karbantartása/átépítése adja. A szakmacsoportban elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben bővülnek. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 8 %-al magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 5000 munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. A lakatosok iránti kereslet a jövőben Budapesten, Pest megyében, valamint Közép-, és Nyugat-Dunántúli régióban fog a legnagyobb mértékben növekedni. Valamivel a 10 főnél kisebb szervezetekben lesz magasabb a kereslet a lakatosok iránt. A lakatos szakma iránti évi kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 3 10 14 22 13 16 14 10 5 29 20 31 18 114 55 206 2 123 283 209 122 138 82 90 270 129 75 166 187 140 187 123 139 395 158 926 mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói 1 10 100 1000 10000 3K Consens Iroda Életkormegoszlás A géplakatos szakmát egyenetlen életkoreloszlás jellemzi, az adatok a foglalkozás elöregedését jelzik előre. A szakmát választóknak többnyire közös jellemzője a műszaki-, valamint a (termelő)gépek-, gépjárművek iránti elméleti-gyakorlati érdeklődés és hogy viszonylag rövid képzési idő alatt (2 év) keresett szakmára kívánnak szert tenni. A cserélődés/szakmaváltás okai leggyakrabban a munkakörülményekkel, az elérhető bérekkel, a munkahely távolságával és az egyének szakmától független mentális problémáival, egészségtelen életmódjával vannak összefüggésben. Az azonos bér melletti jobb munkakörülmények, a közelebbi munkahely lehetősége sokszor állnak a munkahelyváltás hátterében. A lakatos szakma a változó (álló, guggoló, fekvő) testhelyzetben, többnyire zárt térben, kézi-, és gépi meghajtású eszközökkel végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik a gyártástechnológiai utasításoknak megfelelően képesek önállóan, illetve adott esetben csapatban dolgozni. A lakatos koreloszlása a szakma elöregedését mutatja, a legnagyobb arányban a 45-49 éves korcsoportból kerülnek ki a lakatosok, a fiatalabbak aránya csökkenő.
Lakatos 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0,0 15-19 20-25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X Forrás: KSH Népszámlálás 2001, korcsoport (év) 3K Consens, 2007 Fő feladatok, munkakörülmények A géplakatosok kötelezettségei általában munkakörönként változnak. A termelő-szakmunkások elsőrendű feladata, hogy a műszaki rajzoknak-, utasításoknak megfelelően kézi- és gépi hajtású berendezések/szerszámok felhasználásával, rendszerint fémből készült gépszerkezeti elemek szakszerű összeszerelésével gépi architektúrákat állítsanak elő. A karbantartó-javító szakmunkások munkakörébe tartozik a gépek és berendezések rendeltetésszerű üzemképes állapotának biztosítása, váratlan meghibásodások okainak feltárása, elhárítása, illetve felújítási feladatok végzése. A javítószerviz-, művezető szakmunkás központi feladata a beosztottak munkájának irányítása, összehangolása és leellenőrzése, a biztonságos gyártási/javítási folyamat garantálása, a műszaki utasítások ellenőrzése/korrigálása, a termelési rendszerek kiépítésének irányítása, működtetésének biztosítása, a termeléssel/javítással összefüggő adminisztrációk elvégzése, kapcsolattartás a gyártástervezéssel, szakmai tárgyalásokon/konzultációkon való részvétel. A szakmunkások magas kihordási időtartamú-, a biztonsági előírásoknak megfelelő-, mozgásukat nem akadályozó-, vastag anyagú-, általában kék színű munkásuniformist hordanak. A magasabb munkakörökben lévő munkások meghatározott színű köpennyel különböztethetik meg magukat. A védőfelszerelések hordását a termelés/javítás környezete és a végzett munka határozza meg (például hegesztés esetén kötelező a védőfelszerelés hordása). A legfontosabb kompetenciák: a gépszerkezeti struktúrák átfogó ismerete, kézi/gépi szerszámok magabiztos használata, kreativitás, precizitás-, fokozott figyelem-, pontos mérés-, műszaki rajzolvasás képessége. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Az új szakképzési rendszerben a géplakatos szakképesítés megszerzésével válhat valaki a terület szakértőjévé. A szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzési idő 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. Számos többprofilú (gép- és fémszerkezetgyártással, javítással egyaránt foglalkozó) vállalat előnyként értékeli, ha a jelentkezőnek összetett lakatos végzettsége (a leginkább preferált párosítás a géplakatos-karosszérialakatos kombináció) vagy annak megfelelő elméleti és gyakorlati tudása van. A lakatos szakmában a munkatapasztalattal kialakuló tipikus lakatos szaktudások, készségek (például, hogy a gyakorlott géplakatos már hallásból is megismeri a gép hibás működését) olyan értékes tudásoknak számítanak, hogy gyakran előnyként jelentkeznek a munkafelvételnél, illetve a munkahelyi előléptetéseknél.
Az elmúlt fél évtizedben a géplakatos szakma összetettebbé vált. Az alapvető változási irányt az adta/adja, hogy a kézi/kézzel működő eszközök mellett az elektromos gépberendezésekkel, gépi szerszámokkal végzett termelés/javítás lépett előtérbe és a szakmabeliek tudáskészlete ennek megfelelően megváltozott. Egységes elvárás a géplakatosokkal szemben, hogy a korábbi hagyományos eszközök mellett képesek legyenek a modern elektromos szerszámokat, NC/CNC (hajlító-, daraboló-, fúró-, hegesztő-) berendezéseket működtetni, de tudásuk ne csak egy-egy gép kezelésére korlátozódjon, hanem valamennyi gép működtetésére alkalmas legyen. A kisebb cégek, illetve a szervizek ahol fokozottabban érvényesül a géplakatosok önálló munkavégzése előnyként értékelik, ha a szakember rendelkezik (használható) CNC programozói tudással, a nagyobb cégeknél ezt a munkaköri kompetenciát gyakran a technikusok/gépészmérnökök birtokolják, így az kevésbé elvárás a géplakatosok szaktudása felé. A vállalatok jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a géplakatosokkal szemben: - olyan alapszintű szakmai tudás, amelyre folyamatosan lehet újabb tudásokat építeni, - használható hegesztési szaktudás, - naprakész anyagismeret (fémek, ötvözetek, műanyagok), - kiváló rajzolvasási készség, - a mérőeszközök professzionális alkalmazása, - precizitás, - megfelelő térlátás, - jó fizika kondíció, - alapfokú szakmai idegen nyelv, - műszaki kreativitás. A szakmacsoportban dolgozókkal, és dolgozni kívánókkal szemben a jövőben egyre inkább elvárássá válik, hogy képessé váljanak a számítógépvezérelt automata, számítógép vezérelte berendezések kezelésére, programozására. További elvárás, hogy a lakatosok minősített hegesztői minősítést szerezzenek. Karrier Egy géplakatos szakmunkás karrier-pályáját saját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) műhelyek esetében általában nincs mód arra, hogy a szakmunkás kilépjen a termelő/javító státuszából és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki mű- vagy csoportvezető, az gyakran termelő/javító szakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A nagyobb vállalatoknál már lehetőség nyílik arra, hogy a termelő/javító szakmunkás ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői/javítói szintről és irányító-, szervező pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a termelő/javító szakmunkásból gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet a szakmunkás egy hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb szakmunkásoknak a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni. Az összeszerelési tevékenységgel és/vagy javítással foglalkozó gép- és járműipari vállalatok többnyire kulcsfontosságú munkásokként kezelik a minimum 5 éve a cégnél lévő, tehát gyakorlott, nagytudású géplakatosokat és ennek megfelelően gyakran kimagasló juttatásokat adnak munkavállalóiknak.