GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER TERVEZET ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról Budapest, 2007. január EGYEZTETÉSI LAP

Véleményezési határidő: nap Szervezet Név Egyetért Nem ért egyet EüM FVM HM IRM KüM KvVM MeH MeH MeH PM SzMM GVH NFÜ LÜ OKM ÖTM Magyar Mérnöki Kamara Építéstudományi Egyesület Észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2

I. Tartalmi összefoglaló Az építési termékekre vonatkozó tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1998. december 21-i 89/106. EGK tanácsi irányelv az alapvető követelmények között a higiénia, egészség- és környezetvédelem, valamint energiatakarékosság és hővédelem terén előírja, hogy az épületeket és azok fűtő-, hűtő- és szellőző berendezéseit úgy tervezzék és telepítsék, hogy a használat során alacsony legyen az energiaigény, figyelembe véve a helyszín klimatikus körülményeit. Az épületek energiafelhasználásának további javítására irányuló intézkedéseknek figyelembe kell venniük a klimatikus és a helyi feltételeket csakúgy, mint az épületen belüli higiéniai és hőérzeti követelményeket és a költséghatékonyságot. Nem sérthetik az épületekre vonatkozó más fontos előírásokat, mint a megközelíthetőség, a biztonság és az épületek rendeltetésszerű használatát. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács kiadta az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK irányelvet, amely előírja a tagállamok részére, hogy léptessék hatályba mindazokat a belső szabályokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvben megfogalmazott követelmények teljesülhessenek. A hivatkozott irányelv az épületszektort, mint az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés szempontjából legkritikusabbat és legfontosabbat érinti. II. Kapcsolódás a kormányprogramhoz A rendelet jogharmonizációs feladatot valósít meg. III. Előzmények A széndioxid-kibocsátás energiahatékonyság fejlesztése által történő korlátozásáról (SAVE) szóló, 1993. szeptember 13-i 93/76/EGK tanácsi irányelv előírja, hogy a tagállamok az építőipari ágazatban az energiatakarékosság területén programokat dolgozzanak ki, hajtsanak végre és számoljanak be ezekről. A szabályozás szükségességét alátámasztja az a tény, hogy a lakások és épületek építése és üzemeltetése az energiafelhasználás mintegy 45-50 %-át teszi ki napjainkban. IV. Várható szakmai hatások Az épületek, a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energiafelhasználásának tanúsítását, ilyen tanúsítvány kiadását a jövőben csak névjegyzékbe vett, a tevékenységüket ellenőrzötten végző személyek végezhetik. Az épületek energetikai minőségének javítása, a felújítási támogatások kritériumrendszerének fontos feltételét képezik. V. Várható gazdasági hatások Magyarországon az elmúlt öt évben a lakossági energiafelhasználás 5 %-al emelkedett, miközben más területeken 1-2 %-os volt a növekedés. A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek felülvizsgálatának kötelezővé tételével lehetőséget lehet teremteni arra, hogy a felújításoknál felmerülő többletköltségek a 3

beruházás várható műszaki élettartamához viszonyítva elérhető időn belül a becsült energiamegtakarítás révén fokozatosan megtérüljenek. Az új építésű épületek tervezése és kivitelezése, valamint a meglévő épületek felújítása során előtérbe kerülnek az alternatív energiaforrások alkalmazásának lehetőségei, ezáltal várhatóan hosszútávon csökken a villamos energia és a gáz felhasználása. VI. Várható társadalmi hatások Az épületek energiateljesítményének tanúsítása, az optimális energiafelhasználásra történő törekvés (mérésekkel és ellenőrzésekkel) az állampolgárok részére nagy biztonságot jelentő rendszer, melyet olyan személyek végezhetnek, akik szakmailag erre kiképzettek, regisztráltak és államilag ellenőrzött munkát végeznek. Az irányelv követelményeinek közvetett hatása, hogy az ingatlanpiacon mind az adásvételek, mind a bérbeadások során a szerződések biztonsága javul azáltal, hogy az épületek energetikai minőségét hatóságilag elismert tanúsítók felelőséggel igazolják. A meglévő épületekben üzemelő fűtő és hűtő berendezések felülvizsgálatával, a hibák feltárásával, a kijavítások nem teljesítésének szankcionálásával növekedni fog az épületek, az intézmények és a lakások biztonsága, a berendezések biztonságos és gazdaságos működése, illetve üzemeltetése. VII. Kapcsolódások A rendelet kapcsolódik az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez, továbbá az ÖTM által kidolgozott, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, valamint az azzal összefüggő egyes feladatok meghatározásáról szóló kormányelőterjesztés tervezetéhez, figyelemmel arra, hogy a 2002/91/EK irányelv átültetése a magyar jogba az ÖTM, illetve a 8-10. cikk tekintetében a GKM felelőssége. VIII. Fennmaradó vitás ügyek A MeH a tervezet szakmapolitikai egyeztetésén, illetve a tervezet megtárgyalása során javasolta, hogy a tervezet egészüljön ki a felülvizsgálathoz kapcsolódó szankció rendszerrel. A felülvizsgálat elmulasztása a tulajdonos részéről az irányelv szerint is nem vonhat maga után elmarasztaló szankciót, de az épületekre vonatkozó felújítási támogatások kritériumrendszerének fontos feltételét képezhetik. Erre figyelemmel az épületek energetikai minőségének javítására ún. ösztönzőrendszert kell kidolgozni, amelynek értelmében az épület felújítási, hőszigetelési és épületenergetikai állami pályázatok kiírása során a pályázati kritériumok között szerepel az adott épület energetikai felülvizsgálatának elvégeztetése, illetve annak érvényessége. Az ösztönző-rendszernek a kidolgozására vonatkozó kötelezettséget az ÖTM által előterjesztett, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, valamint az azzal összefüggő egyes feladatok meghatározásáról szóló kormányelőterjesztés tervezetéhez mellékelt kormányhatározat tervezete tartalmazza az ÖTM első helyi felelősségével. Határidő: a 2008. évre vonatkozó költségvetés tervezése során. IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására 4

Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X Részletezve:szakmagyakorlók (felülvizsgálók) részére konferenciák, konzultációs lehetőségek biztosítása További lakossági tájékoztatás X A kommunikáció tartalma (sajtózáradék):a Kormány energiatakarékosságra ösztönző intézkedései közül egy az épületek energetikai tanúsítására vonatkozó kormányrendelet elfogadása. A rendelet tanúsítvány beszerzését írja elő új épület esetén 2008.01.01-től, meglévő épület esetén 2009.01.01-től.. A tanúsítvány meglétéhez vagy hiányához szankció nem kötődik, azonban a hatályba lépést követően támogatás igénylésénél előnyt jelent a tanúsítvány megléte. Az EU irányelv hazai bevezetésének főfelelőse az ÖTM, de az épületek hőtermelő berendezéseinek (kazánok) és légkondícionáló rendszerek felülvizsgálatának kidolgozása GKM feladat. Tárcán belüli nyilatkozó: szakállamtitkár X. Megjegyzések A rendelet a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV.27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. HATÁROZATI JAVASLAT 5

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. 6

Melléklet a kormányelőterjesztéshez A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: (1) E rendelet hatálya kiterjed 1. a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. -ának 10. pontja szerinti, olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet kiszolgáló aa) 20 kw-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű hőtermelő berendezésekre, ab) 12 kw-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerekre, ac) 15 évesnél idősebb, 20 kw effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerekre. b) az a) pontban meghatározott hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek tulajdonosaira, illetve üzemeltetőire (a továbbiakban együtt: tulajdonos), c) a felülvizsgálatot végző szakértőkre. (2) E rendelet alkalmazásában a) hőtermelő berendezés: a kazántest és az égő kombinációja, amely az égés során felszabaduló hőt a víznek adja át, b) hőszivattyú: olyan készülék, vagy berendezés, amely alacsony hőmérsékleten hőt von ki a levegőből, vízből vagy a talajból és ezt a hőt bevezeti az épületbe, c) légkondicionáló rendszer: a légkezelés valamely formáját megvalósító rendszerelemek összessége, amelynek a szabályozott helyiséghőmérséklet 7

biztosítása mellett feladata lehet a szellőző levegő mennyiségének, páratartalmának és tisztaságának a kívánt értéken tartása, d) effektív névleges teljesítmény (kw-ban): a gyártó által meghatározott és garantált maximális fűtési-, vagy hűtési teljesítmény, amely a berendezés folyamatos üzeme mellett, a gyártó által megadott hatásfokon érhető el. 2. Energetikai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak köre E rendelet hatálya alá tartozó hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatának végzése az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe tartozó szakterületek közül az alábbiakkal végezhető: a) hőtermelő berendezések esetén: aa) épületgépészet, ab) épületenergetika, b) légkondicionáló rendszerek esetén: ba) épületgépészet. 3. Az energetikai követelményrendszer (1) A tulajdonos köteles az e rendelet hatálya alá tartozó hőtermelő berendezéseket és légkondicionáló rendszereket a rendeletben meghatározott időközönként a rendelet szabályai szerint felülvizsgáltatni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatának célja a berendezés és rendszer energetikai hatékonyságára vonatkozó tájékoztatás. A felülvizsgálat az alábbiakra terjed ki: a) a dokumentumok átvizsgálása, b) a berendezések, rendszerek azonosítása, c) a méretezés megfelelőségének vizsgálata, d) a szakszerű üzemeltetés ellenőrzése, e) a szakszerű karbantartás ellenőrzése, f) a javasolt módosítások meghatározása, g) az a)-f) pontban foglaltak dokumentálása. (1) Négy évente kell felülvizsgálni: 4. Hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálata 8

a) a 20-100 kw effektív névleges teljesítménnyel üzemelő nem megújuló folyékony, nem megújuló szilárd tüzelőanyagot használó, b) a 100 kw effektív névleges teljesítménynél nagyobb gáztüzelésű hőtermelő berendezéseket. (2) Két évente kell felülvizsgálni a 100 kw effektív névleges teljesítménynél nagyobb folyékony és szilárd tüzelőanyagot használó hőtermelő berendezéseket. (3) A 15 évnél idősebb, 20 kw effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéseket és a kapcsolódó fűtési rendszereket energetikai szempontból 2010. január 1-jéig kell felülvizsgálni. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti energetikai felülvizsgálat és azok felülvizsgálati igazolásának dokumentálása az 1. és 2. mellékletben foglaltaknak megfelelően történik. (5) Az (3) bekezdés szerinti energetikai felülvizsgálat és azok felülvizsgálati igazolásának dokumentálása az 1., 2. és 3. mellékletben foglaltaknak megfelelően történik. 5. Légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata (1) A 12-150 kw effektív névleges hűtőteljesítményű légkondicionáló berendezések energetikai felülvizsgálatát az üzembe helyezéskor, attól számítva négy évente kell elvégezni. (2) A 150 kw effektív hűtőteljesítménynél nagyobb légkondicionáló berendezések energetikai felülvizsgálatát az üzembe helyezéskor, attól számítva 2 évente kell elvégezni. (3) A tulajdonos az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően rövidebb időszakonként is kérheti a berendezések felülvizsgálatát. (4) A légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata és azok felülvizsgálati igazolásának dokumentálása az 1. és 4. mellékletben foglaltaknak megfelelően történik. 6. (1) A tulajdonos saját költségére köteles kezdeményezni a rendeletben meghatározott időpontokban a hőtermelő berendezéseken, fűtési és légkondicionáló rendszereken a kötelező energetikai felülvizsgálatok elvégzését. (2) A tulajdonos köteles biztosítani az energetikai felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, a mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést. 9

(3) A felülvizsgáló szakértő a felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálati igazolásban rögzíti. (4) A felülvizsgálati igazolás nem igazolja és nem helyettesíti más, a hőtermelő berendezéstől és légkondicionáló rendszertől elvárt követelmény teljesítését. 7. (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) A meglévő hőtermelő berendezések, illetve már meglévő légkondicionáló rendszerek első energetikai felülvizsgálatát 2010. január 1-jéig kell elvégezni. (3) Az e rendelet hatálybalépését két évvel megelőzően üzembe helyezett hőtermelő berendezések, illetve légkondicionáló rendszerek első energetikai felülvizsgálatát 2012. január 1-jéig kell elvégezni. (3) Ez a rendelet az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkeinek való megfelelést szolgálja. (4) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént. 10

1. melléklet a /2007. ( ) Korm. rendelethez Hőtermelő berendezések, fűtési- és légkondicionáló rendszerekre vonatkozó követelmények I. Általános követelmények 1. A tervezési kiinduló adatokat, a biztosítandó közérzeti követelmények méretezési és szabályozási határértékeit (komfort zóna) a kiszolgáló helyiségek funkciójának, a komfort igényszint kategória besorolásának figyelembevételével kell meghatározni. 2. A helyiségek hő- és légtechnikai méretezésénél az előírt légállapotát biztosához szükséges, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály szerint megengedett fajlagos primer energia felhasználást építészeti, épületszerkezeti, technológiai, valamint épületgépészeti és légtechnikai intézkedésekkel együttesen kell biztosítani. 3. A szükséges energiaforrások meghatározásánál a primer energia felhasználást az épület más rendszereiből, a környezetből közvetlenül, vagy közvetetten kinyerhető, valamint a megújuló energiák fokozott figyelembevételével és alkalmazásával kell optimalizálni. 4. A helyiségek előírt légállapotát biztosító, azokat közvetlenül kiszolgáló hő- és légtechnikai rendszerek meghatározásakor az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek, a csak a szükséges mértékű rejtett hőelvonással üzemelő hűtőkészülékek, illetve a hővisszanyeréssel üzemelő külső levegő ellátó rendszerek részesítendők előnyben. 5. A kiszolgáló épületgépészeti hálózatok, a hidraulikai és légtechnikai rendszerek tervezésénél biztosítani kell a nyomvonal, a nyomásveszteség, a szivattyúk és ventillátorok, a hőfoklépcsők, a hidraulikai- és teljesítmény-illesztések, a hőszigetelések optimalizálását, a rendszerek beszabályozhatóságát és a tisztíthatóságát. Előnyben kell részesíteni a változó tömegáramú, a teljesítmény igényhez illesztett rendszereket. 6. A szekunder közvetítő közegek megválasztásánál a környezetvédelmi és energetikai szempontokat, a hőfokszinteket optimalizálni kell. 7. A hőtermelő berendezések felülvizsgálatánál a 2. melléklet szerinti szempontokat kell figyelembe venni. 8. A hűtőberendezések kiválasztásánál, a primer hűtőköri paramétereket (primer energiaforrás, hűtőközeg, hőfokszintek, COP, TEWI, teljesítményszabályozás), az elpárologtató méretezést, a kondenzátorhűtést és járulékos rendszereit, valamint a primerenergia forrás (villany, gáz, veszteséghő) kiválasztását optimalizálni kell az élettartam költségek meghatározásával. 11

9. A hőszivattyúk kiválasztásánál a 10. pont alattiak értelemszerű figyelembevétele és alkalmazása mellett a hőforrást (hőfokszintek, veszteséghő, levegő, talaj-felszíni víz) az igények, a környezeti adottságok, lehetőségek számítással dokumentált optimalizálásával kell meghatározni. 10. A helyiséglevegő szárítását csak indokolt esetben, a szabályozott értéknek a komfortzóna (lásd 3. pont) felső értéken tartásával szabad tervezni. Kerülni kell a feleslegesen szárító rendszereket, üzemmódokat. 11. A helyiséglevegő nedvesítését csak indokolt esetben, a szabályozott értéknek a komfortzóna (lásd 3. pont) alsó értéken tartásával szabad tervezni, működtetni. Kerülni kell a feleslegesen nedvesítő rendszereket, üzemmódokat. A nedvesítés módszerét a primerenergia felhasználás (villamos, gáz, beporlasztás) energetikai optimalizálásával kell kiválasztani 12. A külső és a kezelt levegő megfelelő szűrését a külső levegőnek az adottságokhoz viszonyított legkevésbé terhelt környezetből történő nyerésével, a szűrési igényeket minimálisan kielégítő, fajlagosan nagy felületű, nagy tároló képességű, alacsony kezdeti- és végellenállású, bizonylatolt minőségű szűrőkkel, szűrő rendszerekkel kell megoldani. 13. A légtechnikai hálózathoz csak megfelelő hatásfokú és jelleggörbéjű ventillátort és hajtásmódot szabad választani. 14. A légkezelő berendezések meghatározásakor (épített, építőelemes és kompakt légkezelők) a légtechnikai hálózathoz, illetve az igényelt légkezelési feladatokhoz a legjobban megfelelő berendezést kell választani. 15. Automatikus szabályozó berendezésekkel kell megoldani a helyiségek egyedi, valamint a hőtermelő és légkondicionáló rendszerek teljesítményének a mindenkori igény szerinti szabályozását. 16. Az épület-felügyeleti rendszerek alkalmazásával célszerű a rendszer együttes optimális üzemét biztosítani és felügyelni. 17. Kivitelezés, beüzemelés - a) Bármely érintett létesítmény kivitelezése csak az arra jogosult tervező által készített kiviteli tervdokumentáció alapján, a szükséges engedélyek birtokában végezhető. - b) A kivitelezési dokumentációk tartalma feleljen meg a jogszabályi előírásoknak. - c) A kivitelezést, a készre szerelést követően a rendszereket a beszabályozási terveknek megfelelően független szakértő bevonásával kell beszabályozni, beüzemelni és dokumentálni. - d) Tartós próbaüzem során kell bizonyítani a rendszerek és az épületfelügyeleti rendszer megkövetelt működését és egyéb üzemelési paraméterek teljesülését. - e) Az átadás-átvétel a próbaüzemet követően csak akkor tekinthető 12

teljesítettnek, ha a beszabályozás, a beüzemelés, az üzemeltető személyzet oktatása, a szükséges dokumentumok átadása szabályosan megtörtént és ezt a hatóságok a tervező, a beruházó, valamint az üzemeltető is elfogadta. 18. Üzemeltetés a) Komplex rendszerek üzemeltetését csak megfelelő szakértelemmel, ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező személyek végezhetik, b) Az üzemeltetés során különös figyelmet kell fordítani a tervezett és beüzemelt állapot fenntartására, a tényleges igények követésére, az energiafelhasználás optimalizálására, a funkció- és feladatváltozások követésére. c) Megfelelő intézkedésekkel, beavatkozásokkal kell biztosítani a rendkívüli esetek kezelését. d) Az átadás-átvételi dokumentációt meg kell őrizni. e) A megvalósulási tervdokumentációt folyamatosan aktualizálni kell. f) A szakszerű üzemeltetésről a jogszabályi előírások, illetve a helyi sajátosságok szerint dokumentumokat kell vezetni, megőrizni és szükség esetén rendelkezésre bocsátani. 19. Karbantartás a) Az átadás-átvételi- és a gyártóművi dokumentációban rögzített tervszerű, megelőző karbantartással kell fenntartani az előírt üzemállapotokat. b) Az előírt üzemfüggő és hatósági ellenőrző vizsgálatokat, méréseket tervszerűen kell ütemezni, előkészíteni, elvégeztetni. c) A szakszerű karbantartásról, azok megtörténtéről a jogszabályi előírások, illetve a helyi sajátosságok szerint dokumentumokat kell vezetni, megőrizni, és szükség esetén rendelkezésre bocsátani. 20. A berendezésekre és rendszerelemekre vonatkozó specifikus követelményértékeket e melléklet II. fejezete szerint kell figyelembe venni. 21. Rendszeres ellenőrzések A tulajdonos, illetve az üzemeltető saját hatáskörben, létesítmény és berendezés specifikus üzemeltetési terve szerint rendszeresen köteles ellenőrizni: a) A rendszerek igény szerinti működését, szakszerű, tervszerű megelőző karbantartását. b) A külön rendeletben szabályozott módon és időpontban a hűtőkörök környezetvédelmi megfelelőségét és kötelező szivárgás-vizsgálatát. c) A gázkészülékekre és égéstermék-elvezetésekre vonatkozó kötelező biztonságtechnikai és környezetvédelmi vizsgálatokat. d) Az épületenergetikai adatok folyamatos nyomon követését és dokumentálását. 13

e) A Rendelet szerinti időpontokban, rendszereken és berendezéseken a kötelező energetikai felülvizsgálatok elvégzését. f) Az épületenergetikai direktíva szerinti esetekben és időpontokban az épületenergetikai tanúsítás elvégzését. A tulajdonos, illetve az üzemeltető köteles a fenti ellenőrzések eredményeként feltárt hiányosságokat megszüntetni, azt követő ismételt ellenőrzéseket elvégezni, és az eredményeket dokumentálni. II. Egyedi követelmény értékek E melléklet I. fejezetében meghatározott általános követelményértékeket meghaladóan az egyes rendszerek és rendszerelemek az alábbi egyedi követelmény értékeknek is feleljenek meg. 1. Hőtermelő berendezések és fűtési rendszerek követelményértékei 1.1. 20 kw feletti effektív teljesítményigény esetén csak alacsonyhőmérsékletű vagy kondenzációs gázüzemű kazán alkalmazható. A követelményeket nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: Falikazánok alkalmazásakor. Hőtermelő berendezéseknél, amelyek megújuló energiával működnek. Olaj- és szilárdtüzelésű kazánoknál. Csak használati melegvíz készítésre szolgáló berendezéseknél. Technológiai igényeket kielégítő hőtermelő berendezéseknél. 1.2. Új fűtési rendszereket csak időjárásfüggő központi szabályozással és időprogramozási lehetőséggel felszerelve szabad létesíteni. 1.3. Új fűtési rendszert csak helyiségenkénti automatikus hőmérséklet szabályozhatósággal szabad építeni. 2. Légkondicionáló rendszerek, hűtőberendezések és hőszivattyúk követelményértékei 2.1 A helyiségek előírt légállapotát biztosító, azokat közvetlenül kiszolgáló hő- és légtechnikai rendszerek és rendszerelemeik meghatározásakor és felülvizsgálatakor az alábbi paramétereket kell figyelembe venni: a) A légkondicionáló rendszerek hűtési hőcserélőinél (szekunder közvetítő közeges, vagy direkt elpárologtatós) a kezelt helyiséglevegő középhőmérséklete, valamint az alkalmazott hűtőközeg középhőmérséklete közötti közepes hőfoklépcső ( t k ) csak indokolt esetekben (lásd e melléklet I. fejezetének 12. pontját) haladhatja meg a 15 K értéket. 14

b) A helyiség légállapot parancsolt paramétereit a külső időjárás függvényében kell módosítani úgy, hogy a t 6 K legyen. c) A V > 500 m 3 /h légszállítású külsőlevegő ellátó rendszereknél hővisszanyerő berendezést kell alkalmazni az alábbi paraméterek biztosításával: HŐVISSZANYERŐ Típusa TÁSKÁS, LEMEZES NYOMÁSVESZTESÉG p [Pa] HATÁSFOK ή t 150 > 0,6 FORGÓDOBOS 150 > 0,7 HŐCSŐVES 150 > 0,5 KÖZVETÍTŐ KÖZEGES 150 > 0,5 2.2. A hűtőberendezések és rendszerelemeik kiválasztásánál és üzemeltetésénél az alábbi szempontokat, paramétereket kell figyelembe venni: a) Az energiaforrás meghatározásánál vizsgálni kell a természetes, a veszteség és a megújuló energiaforrások, valamint a primer (villany, gáz) optimalizált felhasználási lehetőségeit. b) A hűtőközeg és a rendszermegoldások szakszerű megválasztásával törekedni kell az alacsony globális felmelegítési hatású (GWP) hűtőközegek alkalmazására, valamint az üzemviszonyokra optimalizált, magas hűtési teljesítmény-tényezőjű (COP) hűtőkörök, és a hűtőrendszerek és hőszivattyúk, biztonsági és környzetvédelmi követelmények 1-4. rész című MSZ EN 378:2004 szabványnak megfelelő rendszerek tervezésére. c) Az üzemi COP értékek, valamint a megfelelő karbantartottság ellenőrzése céljából biztosítani kell az üzemi paraméterek (alacsony-magas nyomás, jellemző hőmérsékletek, villamos teljesítményfelvétel, stb.) üzemszerű mérésének lehetőségét. d) A hűtőberendezés elpárologtatójának méretezésénél, kiválasztásánál a hűtőközeg és szekunder hőhordozó közegek közötti közepes hőmérsékletkülönbség ( t k ), valamint a szekunder közeg hőfoklépcsője nem haladhatja meg a 8 K értéket. e) A hűtőberendezés magasnyomású oldalának tervezésnél, kondenzátorának kiválasztásánál a t külsö = 35 ºC nyári, külső méretezési hőmérséklet, és az ennél a hőmérsékletnél fennálló teljes hőterhelés esetén: - léghűtéses kondenzátor esetében a t kond 55 ºC, - nyitott, vagy zárt-evaporatív hűtőtornyos, vízhűtéses kondenzátor esetében a t kond 43 ºC, maximális primer hűtőközeg kondenzációs hőmérséklet értékre, illetve az adott hűtőközeg ennek megfelelő telítési nyomására kell a rendszert méretezni. f) A primer hűtőköri vezeték hálózat méretezésénél különleges esetektől eltekintve a kisnyomású (szívó) oldalon 1K, a nagynyomású (nyomó) oldalon 1,2K hőfokesésnek megfelelő telítési nyomáskülönbség esés értéket kell biztosítani. 15

g) A nagy nyomású oldalon a primer hűtőközeg és a kondenzátort hűtő közeg közötti közepes hőfoklépcső ( t k ), valamint a szekunder közeg hőfoklépcsője nem haladhatja meg a 10 K értéket. h) A rendszer tervezésénél és üzemeltetésénél törekedni kell a kondenzátor oldali veszteséghő folyamatos hasznosítására. 2.3. A hőszivattyús berendezések és rendszerelemeik kiválasztásánál a 2.2. pont alattiakat kell értelemszerű figyelembe venni és alkalmazni. 2.4. A helyiséglevegő nedvességtartalmát befolyásoló berendezéseket úgy kell méretezni, kiválasztani és üzemeltetni, hogy a helyiségben a relatív nedvesség téli üzemállapotoknál 40%, nyári üzemállapotoknál a 65 % értékű legyen. 2.5. Az állandó vagy változó tömegáramú légtechnikai rendszerek egyedi vagy légkezelőkbe épített ventilátorait úgy kell kiválasztani, a kapcsolódó légtechnikai rendszert úgy kell méretezni, optimalizálni, beszabályozni, hogy a ventilátor hatásfoka a gyártó-művi legjobb hatásfok értékhez viszonyítva- 10%-nál nagyobb mértékben üzemszerűen sem csökkenjen. 2.6. A légkezelő berendezéseknél alkalmazott ventilátorokat és egyéb szerkezeti elemeiket e melléklet értelemszerű alkalmazásával kell méretezni, kiválasztani úgy, hogy a homloksebesség ne haladja meg a 2,5 m/sec értéket. 16

2. melléklet a /2007. ( ) Korm. rendelethez Hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálata 1. Hőtermelő berendezések (a továbbiakban: kazán) csoportosítása Vízhőmérséklet szerint 3 típust különböztetünk meg: hagyományos, alacsonyhőmérsékletű és kondenzációs kazánokat. Hagyományos kazán: A kazán vízhőmérsékletét nem szabad tartósan 60 C alá csökkenteni, mert ilyenkor az égéstermék kondenzálódik a kazán belső felületén, és ez a kazán korrózióját eredményezi. Alacsonyhőmérsékletű kazán: A kazán vízhőmérsékletét nem szabad tartósan 45 C alá csökkenteni (ez az alsó korlát lehet egyes típusoknál alacsonyabb is), mert ilyenkor az égéstermék kondenzálódik a kazán belső felületén, és ez a kazán korrózióját eredményezi. A kazán fűtővíz hőmérsékletét gyakran a külső hőmérséklet függvényében változtatják. Kondenzációs kazán: A kazán vízhőmérsékletre nincs alsó korlát megfogalmazva. A kazánban üzemszerűen égéstermék kondenzáció következik be, így az égéstermékkel távozó vízgőz energiatartalmát is hasznosítani lehet. A kazán fűtővíz hőmérsékletét gyakran a külső hőmérséklet függvényében változtatják. 17

2. Kazánok felülvizsgálatának lépései a) Kazán azonosítása Felhasználóra, épületre, kazánra és a csatlakozó rendszerre vonatkozó információk rögzítése. Az információk eredetét rögzíteni kell a jelentésben. b) Dokumentációk összegyűjtése A rendelkezésre álló érvényes dokumentációk összegyűjtése: kazán és fűtési rendszer kezelési utasításai, korábbi vizsgálati jelentések, karbantartási napló, tüzelőanyag számlák, beüzemelés adatai, tervezési dokumentáció, kapcsolási rajzok, napló, stb. c) Szemrevételezés az alábbiak szerint: tüzelőanyag vagy fűtőközeg szivárgás ellenőrzése a kazánházban; kazán szigetelésének állapota; korom vagy más szennyeződés az égőkön, égőtérben és hőcserélőkben. d) Karbantartási állapot Meg kell határozni, hogy a kazán rendszeresen és előírásszerűen karban van-e tartva, a karbantartást szakképzett, meghatalmazott személy végzi-e. Viszonyítási alapok: rendszer tervezőjének rendelkezései, kazán gyártói utasítások, bármely jogi vagy törvényes követelmények. e) Üzembiztonság ellenőrzése Ellenőrizni kell, hogy a kazán alkalmas-e a megkövetelt és tervezett szolgáltatások teljesítésére. Minden helytelen üzemet, működési rendellenességet jelenteni kell. A jelentésben fel kell tüntetni az esetleges felhasználói, üzemeltetői és karbantartói visszajelzéseket amennyiben rendelkezésre állnak és valósak. f) Szabályozás, érzékelők és jelzőberendezések A kazánhoz tartozó szabályozó, érzékelő és jelzőberendezések azonosítása és indokolt esetben javaslatok készítése az alábbiak vonatkozásában: elhelyezés (külső, belső vagy más); működés; beállítás. 18

g) Mérőműszerek leolvasása tüzelőanyag fogyasztás mérőóra, feljegyezve, ha ugyanaz a mérőműszer összesítve méri az egyéb jellegű fogyasztást is; tároló tüzelőanyag szintje; égő üzemóra-számlálója; bármely segédenergia mérő; tápvíz mérőóra; HMV mérőóra; hőmennyiségmérő. h) Kazán teljesítményének meghatározása tüzelőanyaggal bevitt teljesítmény; tüzelőanyag fogyasztás; alapbeállítások és tüzeléstechnikai hatásfok; éves hatásfok; szabályozó beállításai; kazán esetleges túlméretezettsége. i) Kazán felülvizsgálati igazolás és javaslatok 3. Kazánok tüzeléstechnikai hatásfokának a meghatározása A tüzeléstechnikai hatásfok: a kazánban hasznosított energia és a tüzelőanyag eltüzelésével bevitt energia hányadosa. A tüzeléstechnikai hatásfok meghatározása méréssel történik. A mintavétel a kazán égéstermék csonk közelében, maximum 3 átmérőnyi távolságon belül történjen. A mintavételi nyílás legyen tömören zárható, és mintavételkor is legyen tömör. A mintát az égéstermék áram közepéről kell venni. A legmagasabb hőmérsékletű vagy a legalacsonyabb O 2 értékű pontban való mintavétel szintén megfelel. Égési levegő hőmérsékletét az égő levegő bevezetésnél kell mérni. Célszerű az égési levegő és az égéstermék hőmérsékletét egyidőben mérni. Ha kazán az égési levegő előmelegítésére szolgáló hővisszanyerő hőcserélővel rendelkezik, akkor az égéstermék hőmérséklet és az égési levegő hőmérséklet mérése egyaránt a kazán és a hővisszanyerő között történjen. Az alábbi égéstermék paramétereket kell megmérni, ugyanabban a pontban, és az EN 50379-nek megfelelő műszerrel, multifunkciós mintavevővel (szondával): Θ fl égéstermék hőmérséklete [ C], O 2 fl,dry száraz égéstermék oxigén tartalma [%], CO égéstermék szénmonoxid tartalma [ppm], Θ air égési levegő hőmérséklete az égőnél [ C]. 19

A mérési eredmények leolvasásánál ki kell várni a mérőműszer beállási idejét. Amennyiben erre lehetőség van, célszerű rögzíteni a kazán előremenő és visszatérő vízhőmérsékletét. Az érezhető égéstermék-veszteséget P ch,on,s (az égő bekapcsolt állapotában), a mért paraméterek alapján az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani. P ch, on, s = B ( ) A Θ + fl Θair 21 O2, fl, dry Ahol: A és B tüzelőanyagtól függő konstansok, értéke: Tüzelőolaj Földgáz PB A 0,68 0,66 0,63 B 0,007 0,009 0,008 A tüzeléstechnikai hatásfok meghatározása: η cn 1 Pch on, = 100, s [ ] 20

4. Kazánok éves hatásfokának a meghatározása Kazán hatásfok: a fűtési rendszerben hasznosított energia és a tüzelőanyag eltüzelésével bevitt energia hányadosa. A kazán hatásfok különböző kazánterhelések mellett értelmezhető. Kazán éves hatásfok: a fűtési rendszerben hasznosított energia és a tüzelőanyag eltüzelésével bevitt energia hányadosa egész éves működési idő alapul vételével. Sugárzási veszteség: a kazántest környezet felé konvekcióval és sugárzással leadott energiája. Készenléti veszteség: a kazán sugárzási és az égéstermék elvezető rendszeren keresztüli vesztesége az égő kikapcsolt állapotában. Kazán túlméretezettsége: a beépített kazánteljesítmény és a kazánra kapcsolt rendszer méretezési teljesítményének hányadosa. Kazánterhelés: a rendszer pillanatnyi teljesítményigényének és a méretezési teljesítménynek a hányadosa. Korrigált kazánterhelés: a rendszer pillanatnyi teljesítményigényének és a beépített kazánteljesítmény hányadosa. 4.1. Sugárzási veszteség meghatározása Kazán felületi hőmérsékletek módszere A kazán burkolatának felületét elemi felületegységre kell bontani. A felületegységek száma legalább 8 legyen. Minden i felületegység esetében: Meg kell határozni a felület nagyságát A i Meg kell mérni a felületi hőmérsékletet θ i Meg kell határozni a hőátadási tényező értékét α i, az alábbi táblázat alapján. Felületi hőmérséklet C 30 80 150 Hőátadási tényező W/m 2 K 9 13 15 A burkolaton keresztüli hőveszteség értékének kiszámítása az alábbi összefüggéssel történik: Φ gn env = Ai i i Θ, α i ( Θ ) [ W ] int ahol θ int a kazánház belső hőmérséklete. 21

P gn, env P gn, env A burkolaton keresztüli hőveszteség fajlagos értékének kiszámítására szolgáló összefüggés: Φ gn, env = [ ] Φcn ahol Φ cn a kazán névleges hőterhelése teljes terhelésen. A mérést lehetőleg 70 C átlagos kazánvíz hőmérséklet mellett kell végrehajtani. Ha a Θ gn,w,av átlagos vízhőmérséklet nem 70 C, vagy a kazánház Θ int belső hőmérséklete nem 20 C a mérés alatt, P gn,env értéke a mért P ge,env,meas ból az alábbi módon számítható ki: = P gn, env, meas Θ gn, w, av 50 Θ int [ ] Kazántest hőveszteségének becslése táblázati adatok alapján P gn, env A kazántest burkolatának vesztesége a környezete felé P gn,env számítható az alábbi képlettel: A B logφ cn = [ ] 100 ahol: A,B táblázati adatok, értékei az alábbi táblázat szerint vehetők fel Φ cn a kazán névleges hőterhelése teljes terhelésen [kw] Kazán szigetelésének állapota A B Jól szigetelt, magas hatásfokú kazán 1,72 0,44 Jól szigetelt és karbantartott 3,45 0,88 Régi kazán, átlagos szigeteléssel 6,90 1,76 Régi kazán, elégtelen szigeteléssel 8,36 2,2 Szigeteletlen kazán 10,35 2,64 4.2. Készenléti veszteség meghatározása Az égő kikapcsolt állapotában az égéstermék elvezető rendszeren keresztüli veszteség P ch,off az alábbi táblázat szerint is meghatározható: Leírás Olaj- vagy gázüzemű blokkégővel felszerelt túlnyomásos tűzterű kazán, levegő bevezetésben automatikus zárású csappantyúval P ch,off [%] 0,2 Gázüzemű turbó falikazán, fali égéstermék kivezetéssel 0,4 Olaj- vagy gázüzemű blokkégővel felszerelt túlnyomásos tűzterű kazán, levegő bevezetésben nincs automatikus zárású csappantyú Kémény magasság <10m Kémény magasság >10m Atmoszférikus égőjű gázkazán Kémény magasság <10m Kémény magasság >10m 1,0 1,2 1,2 1,6 22

Az összes készenléti veszteség többféle úton is meghatározható. P 0 Az összes készenléti veszteség P 0 a kazántest burkolatának vesztesége P gn,env és az égéstermék elvezető rendszeren keresztüli veszteség P ch,off összege. Pch, off = Pgn, env + [ ] 100 Kazán készenléti állapotban való üzemeltetése (Stand-By üzem) Az összes készenléti veszteség P 0 az alábbi eljárás szerint méréssel meghatározható: η cn [%] tüzeléstechnikai hatásfok mérése az előzőekben ismertetett módon minden fogyasztói kör lezárása üzemóra számláló felszerelése az égőre vagy a tüzelőanyag fogyasztás-mérő leolvasása kazán működtetése készenléti állapotban ismert t test ideig (javasolt legalább 1 napig) t on leolvasása (üzemidő bekapcsolt égővel) az üzemóra számlálóról, vagy kiszámítása a felhasznált tüzelőanyag és az abból származó teljesítmény arányaként P 0 fajlagos készenléti veszteség kiszámítása: t P0 = ηcn t ON test Ha az égő több fokozatú vagy modulációs, a tesztet az égő hőterhelés minimális értéken Φ cn,min való rögzítésével kell végezni. A fajlagos veszteség ekkor: ton Φcn P0 = η cn [ ] ttest Φcn,min ahol Φ cn a kazán névleges hőterhelése [W] Megj.1: Ez a módszer csak akkor használható, ha a kazán üzemeltethető úgy, hogy valamennyi fogyasztói rendszer zárva van. Megj.2: Ha a kazánkörben van keringés, a készenléti veszteség érték nem lesz ugyanaz, mint a hőtermelő gyári adata, mivel magában foglal a kazánon kívüli veszteségeket is. Ez valójában nem jelent problémát, mert ezek a veszteségek ugyanolyan állandó üzemi veszteségek, mint a kazán készenléti veszteségei. [ ] 23

Segédfűtés módszere Az összes készenléti veszteség P 0 az alábbi eljárás szerint méréssel meghatározható: minden fogyasztói kör lezárása egy másodlagos hőtermelő beszerelése, pl. egy elektromos fűtőpatron fogyasztásmérővel együtt gondoskodni arról, hogy csak a kazánkörben van keringés, ha ez szivattyúval történik, akkor elektromos fogyasztását megmérni üzemi hőmérséklet állandó értéken tartása a segédfűtéssel ismert t test ideig a segédfűtés energiaigényének Q auxh leolvasása, illetve a segédfűtésre szolgáló berendezés saját veszteségének Q l,auxh meghatározása a vizsgálati idő t test alatt a szivattyú elektromos fogyasztásának W Pumpe leolvasása a készenléti veszteség számítása az alábbi összefüggéssel: Q = Q Q + η W J l, 0 auxh l, auxh cn Pumpe a fajlagos készenléti veszteség P 0 számítása az alábbi összefüggéssel: Ql,0 P0 = [ ] Φ cn ttest ahol Φ cn a kazán névleges hőterhelése [W] [ ] 4.3. Kazán túlméretezettsége Egy túlméretezett kazán jelenléte a rendszerben azt eredményezi, hogy a kazánnak alacsonyabb kazánterhelések mellett kell üzemelnie, ami az éves kazánhatásfokot befolyásolja. A túlméretezés mértékét az alábbi megoldások egyikével kell megállapítani: Hőszükséglet számítása az érvényes szabványok figyelembe vételével. A tervezési hőszükséglet számításának alapul vételével. Ekkor ellenőrizni kell, milyen a hőszükségletet befolyásoló átalakítások történtek az épületen a tervezés óta (pl. nyílászárók cseréje, utólagos hőszigetelés, stb.). A beépített fűtőtestek hőleadásának összegzésével. Informálódni kell, hogy alacsony külső hőmérséklet esetén mi a rendszer üzemeltetési hőmérséklete, és a teljesítmény erre a vízhőmérsékletre kell meghatározni. A túlméretezés mértéke: Φn L = [ ] Φ Avg ahol: Φ n a kazán névleges teljesítménye [W] Φ Avg az épület számított méretezési hővesztesége [W] 24

4.4. Kazánterhelés A külső hőmérséklet változásával az épületek hővesztesége és így a fűtési energiaszükséglet is csökken, a kazán terhelése csökken. A kazánterhelés és a külső hőmérséklet közti kapcsolatot egyenes arányosság jellemzi: ϕ = ( th tk ) ( t t ) h km [ ] ahol: t h a helyiséghőmérséklet [ C] t k a pillanatnyi külső hőmérséklet [ C] t km a méretezési külső hőmérséklet [ C] φ a kazánterhelés [-] Korrigált kazánterhelés ϕ kor A kazán túlméretezése miatt a tényleges kazánterhelés alacsonyabb lesz, a korrigált kazánterhelés az alábbi összefüggéssel számítható: [ ] ϕ = L Fűtővíz szabályozása P t Az alacsonyhőmérsékletű kazánok minimális vízhőmérséklete lehetővé teszi a kazánvíz külső hőmérséklet függvényében való szabályozását. A fűtővíz hőmérsékletének csökkentése a készenléti veszteség csökkenését is eredményezi. A fajlagos készenléti veszteség értéke a fűtővíz hőmérséklete függvényében: t = P 0 tkaz [ ] 50 ahol: t köz a közepes kazán vízhőmérséklet [ C] t kaz,int a kazánhelyiség átl. hőmérséklete a fűtési idényben [ C] P 0 a fajlagos készenléti veszteség 70 C kazánvíz hőmérsékletnél [-] P t a fajlagos készenléti veszteség t köz vízhőmérsékleten [-] köz A készenléti veszteség csak akkor csökken, ha a kazán vízhőmérsékletét szabályozzuk, a kazán után keverőszeleppel megvalósított időjárásfüggő szabályozás nincs hatással rá. Időjárásfüggő szabályozás esetén a fűtővíz közepes, előremenő és visszatérő vízhőmérséklete a kazánterhelés függvényében az alábbi összefüggésekkel számítható: 25

t t t köz e v = = = + M ( t t ) ϕ + t [ C] viz, m + M ( t t ) ϕ + ( t t ) + t [ C] viz, m 1+ M ( t t ) ϕ ( t t ) + t [ C] viz, m h h h 1 1 1 1 1 ϕ 2 h em vm h ϕ 2 em vm h ahol: t h a helyiséghőmérséklet [ C] φ a kazánterhelés [-] t em a fűtővíz előremenő hőmérséklete méretezési állapotban [ C] t vm a fűtővíz visszatérő hőmérséklete méretezési állapotban [ C] t viz,m a átlagos hőmérséklete méretezési állapotban [ C] t köz a fűtővíz közepes hőmérséklete [ C] t e a fűtővíz előremenő hőmérséklete [ C] t v a fűtővíz visszatérő hőmérséklete [ C] 4.5. Kazán hatásfoka teljes terhelésen A kazán névleges terhelésen értelmezett hatásfoka η 100 a tüzeléstechnikai hatásfok η cn és a fajlagos sugárzási veszteség P gn,env különbségeként számítható: [ ] η 100 η cn P, = gn env 4.6. Kazán hatásfoka részterhelésen A kazán hatásfoka részterhelésen az alábbi összefüggéssel számítható: η g, x = 1 ϕ kor η100 1 Pt + 1 [%] ahol: η g,x a kazán hatásfoka φ kor részterhelésen [-] η 100 a kazán hatásfoka teljes terhelésen [-] φ kor a korrigált kazánterhelés [-] P t a kazán fajlagos készenléti vesztesége a φ kazánterheléshez tartozó t köz kazánvíz hőmérsékleten [-] 26

4.7. Kazán éves hatásfoka A kazán éves hatásfoka a teljes fűtési idényre jellemző, a mindenkori külső hőmérséklethez tartozó részterhelésnél és közepes kazánvíz hőmérsékletnél értelmezett kazánhatásfokok átlaga. A fűtési idényt 5 részre osztva úgy, hogy az egyes részterhelés tartományokhoz tartozó fűtési energiaigény egyenlő legyen, azzal az előnnyel jár, hogy az ezekhez tartozó hatásfokok súlyozott átlaga egyszerűbben számítható. A fűtési gyakoriságot figyelembe véve az így értelmezett tartományokhoz tartozó részterhelések az alábbi táblázat szerintiek: 0,128 0,303 0,388 0,476 0,626 Az egyes részterhelésekhez tartozó kazánhatásfokkal a kazán éves hatásfoka az alábbi módon számítható: η NN = 5 5 1 η i= 1 g, i [ ] 27

5. A felülvizsgálati igazolás FELÜLVIZSGÁLATI IGAZOLÁS HŐTERMELŐ BERENDEZÉSEK./2006 Kormányrendelet szerinti ENERGETIKAI FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL A létesítmény azonosítói Jegyzőkönyv azonosítója Készült: példányban Megnevezése Tulajdonos/Üzemeltető neve címe ügyintézője, elérhetősége A vizsgált rendszer azonosítói, jellemzői Telepítési cím, helyszín A tervdokumentáció szerinti azonosítója Az épület rendeltetése: Az épület kora: év Jellemző műszaki adatok Hőigény: kw t helyiség ºC Fűtött alapterület m2 Fűtött légtérfogat m3 Teljes alapterület m2 Teljes légtérfogat A vizsgált hőtermelő berendezés azonosítói, jellemzői A hőtermelő berendezés megnevezése: Tüzelőanyag: Feladat : A hőtermelő berendezés Modell: Gyári szám: tipusa: Max. bevitt teljesítmény: kw Min. bevitt teljesítmény: kw m3 A felülvizsgálat eredményei A felülvizsgálat előkészítése A felülvizsgálat helyszíni feltételei Beüzemelési dokumentáció Üzemeltetési dokumentáció Karbantartási dokumentáció Energiafogyasztási adatok Ellenőrző mérések dokumentumai rendben hiányos nincs melléklet száma megjegyzés A felülvizsgálati eredmények dokumentálása Jogszabályoknak való megfelelés Szabványoknak való megfelelés Tervezési kiinduló adatok Hőtermelő berendezés használati utasítás Hőtermelő berendezés működésének ellenőrzése Hőtermelő berendezés szabályozásának ellenőrzése 28

Hőtermermelő berendezés alapbeállításai Fűtési hálózathoz történő illesztés HMV hálózathoz történő illesztés Technológiai hálózathoz történő illesztés Szivattyú Beszabályozó szelepek Épületfelügyeleti rendszer Beüzemelés, beszabályozás Karbantartás Rendszeres ellenőrzések A felülvizsgálat számszerű eredményei: Tüzeléstechnikai hatásfok: Sugárzási veszteség: Készenléti veszteség 70 C hőmérsékletkülönbségnél: Kazánhatásfok 100 % terhelésnél: Kazánhatásfok 12,8 % terhelésnél: Kazánhatásfok 30,3 % terhelésnél: Kazánhatásfok 38,8 % terhelésnél: Kazánhatásfok 47,6 % terhelésnél: Kazánhatásfok 62,6 % terhelésnél: Éves kazánhatásfok: Kazánhatásfok 62,6 % terhelésnél: A felülvizsgálat összesítő értékelése Felülvizsgálati mérések kiértékelése Ellenőrző számítások Energetikai értékelés Intézkedési és módosítási javaslatok Felülvizsgálatok javasolt gyakorisága rendben hiányos nincs melléklet száma megjegyzés A hőtermelő berendezés összesített energetikai értékelése CÍMKE HELYE MEGFELELŐ Igazoló címke azonosítója: NEM MEGFELELŐ elhelyezése: Következő felülvizsgálat javasolt időpontja év/hó Dátum: Üzemeltető név beosztás aláírás telefon Mellékletek száma: Szakértő név jogosultsági szám aláírás telefon 29

3. melléklet a /2007. ( ) Korm. rendelethez 15 évnél idősebb, 20 kw-nál nagyobb effektív névleges teljesítménnyel üzemelő hőtermelő berendezések és kapcsolódó fűtési rendszerek energetikai felülvizsgálata A fűtési rendszerek tervezett egyszeri felülvizsgálati módszeri és eljárásai a következőkre irányulnak: annak ellenőrzése, hogy a fűtési rendszer kiépítése, működtetése és karbantartása megfelel-e az energia hatékonysági alapelveknek; tényleges energetikai jellemzők meghatározása; energiahatékony fejlesztéseket tartalmazó javaslat készítése (tanácsadás). A felülvizsgálati eljárások és mérési módszerek a fűtési rendszer egyes alrendszereire egyedileg kerültek kidolgozásra. 1. Felülvizsgálat előkészítése A megfelelő dokumentációk és szükséges információk összegyűjtése. Például: alaprajzok, fűtött térfogat mérete, épület jelenlegi rendeltetése, rendszer tervei, kapcsolási rajzok, rendszerre vagy rendszerelemekre vonatkozó előírások, üzemeltetési illetve karbantartási naplók, korábbi vizsgálati jelentések, tüzelőanyag számlák, beüzemelési adatok, energetikai számítások, energia tanúsítvány. 2. Fűtési rendszer azonosítása Az adatoknak és dokumentációknak lehetővé kell tenni legalább az alábbiak azonosítását: a fűtési rendszer menetrendje; a fő rendszerelemek helye; az épület tervezett és jelenlegi rendeltetése; a fűtési rendszer tervezett és jelenlegi működése; a szabályozási alrendszerek típusa és beállításai; bármely kapcsolódó rendszer és vonatkozó követelmények. Amennyiben megfelelő dokumentáció nem áll rendelkezésre, a fűtési rendszerekre vonatkozó adatokat helyszíni vizsgálattal kell összegyűjteni. Ellenőrizni kell, hogy ténylegesen a betervezett elemek kerületek-e beépítésre. Bármely eltérést a jelentésben rögzíteni, a dokumentációt pedig módosítani kell. 30

3. A fűtési rendszer működésének ellenőrzése Annak ellenőrzése, hogy a fűtési rendszer alkalmas-e a megkövetelt és tervezett szolgáltatások biztosítására (pl.: helyiség fűtés, HMV termelés és kapcsolódó rendszerek igényei). Minden helytelen üzemet / működési rendellenességet jelenteni kell. A jelentésben fel kell tüntetni az esetleges felhasználói / üzemeltetői és karbantartói visszajelzéseket, amennyiben rendelkezésre állnak és relevánsak. 4. Karbantartási állapot Meg kell határozni, hogy a fűtési rendszer arra jogosult, szakképzett személy által rendszeresen és előírásszerűen karban van-e tartva. Viszonyítási alapok: rendszer tervezőjének rendelkezései; kazán gyártó utasításai; jogi vagy törvényi előírások. 5. Fűtési rendszer szabályozása, érzékelők A fűtési rendszerhez tartózó szabályozó, érzékelő és jelzőberendezések azonosítása, és indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: elhelyezés (külső, belső vagy más); működés; beállítások. 6. Energiafelhasználás a) Mérés Az energiahordózó igényt egy világosan meghatározott referencia periódusra vonatkoztatva kell meghatározni. Ez lehet egy teljes év, vagy a fűtési szezon. A tényleges mérési vagy megfigyelési periódus ettől eltérhet. b) Referencia értékek Az energiafelhasználást össze kell hasonlítani az alábbi referencia (vonatkoztatási) értékekkel: az energetikai tanúsításban szereplő érték, ha rendelkezésre áll; a tervezési érték, ha rendelkezésre áll; a számított fogyasztás; c) Energiafogyasztással kapcsolatos javaslatok A javaslatnak tartalmaznia kell a tényleges energiafogyasztás és a referencia érték összehasonlítását. Amennyiben a tényleges fogyasztás értéke jelentősen eltér a referencia értéktől, meg kell határozni a lehetséges okokat, és további energetikai auditot kell javasolni. 31

7. Helyiségfűtés Az azonosítás elvégzése és indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: hőleadók típusa és alkalmassága a helyiség típusa szerint, valamint tervezett felhasználásuk; hőleadók méretezése; hőleadók elhelyezése; segédenergia igény; karbantartási követelmények. Példa: Padlófűtés alapbeállításai 8. Helyiségfűtés hőleadóinak a szabályozása Az azonosítás elvégzése és indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: szabályozó rendszer típusa; képes-e a belső hőmérséklet jelzésére illetve a fűtési rendszer szabályozására a hőterhelések/nyereségek függvényében; az egyes zónák hőmérsékletének beállítása, a bent tartózkodók számától függő szabályozási mód; típus, elhelyezés (külső, belső vagy más) pontosság és karbantartási igény (szabályozók, érzékelők és mintavevők); szabályozási beállítások. a) A hőmérséklet eloszlás vizsgálata nagy belmagasságú helyiségeknél Hőmérséklet eloszlás vizsgálata nagy (>5m) belmagasságú helyiségekben meghatározható hőmérséklet méres alapján, az alábbi pontokban: padlószinten (<0.1 m) θ floor (helyiség közepén), 1.5 m magasságban θ mid (helyiség közepén), mennyezet alatt 0.1 m rel θ ceil (helyiség közepén), külső hőmérséklet θ out. A hőmérséklet relatív szórása: Ha k s értéke nagyobb mint 0.2, javasolni kell a hőleadók típusának és/vagy elhelyezésének cseréjét. Ez az ellenőrzés csak a fűtési szezonban végezhető el, és lehetőleg a leghidegebb hónapban történjen. b) Belső hőmérséklet ellenőrzése A nem megfelelő belső hőmérséklet az elégtelen szabályozási hatékonyságra utalhat. A belső hőmérsékletet megfelelő számú minta helyiségekben kell mérni, mint pl.: sarokhelyiség, legalsó és legfelső emeleten és homlokzat közepénél elhelyezkedő helyiség 32

A hőmérséklet relatív szórása: ahol: Θ int, max : mért maximális belső hőmérséklet Θ int, max : mért minimális belső hőmérséklet Θ int, max : mért átlagos belső hőmérséklet Θ out : külső hőmérséklet Javaslatok: Ha k s értéke nagyobb mint 0.2, javasolni kell a hőleadók típusának és/vagy elhelyezésének cseréjét. Ez az ellenőrzés csak a fűtési szezonban végezhető el, és lehetőleg a leghidegebb hónapban történjen. Ha hideg vagy túlfűtött helyiségekben a hőmérséklet szórása nagy, javasolni kell az elosztó rendszer beszabályozását. Javasolni kell az érzékelők jobb elhelyezését, amennyiben helyénvaló és megvalósítható. Amennyiben az épületben eltérő rendeltetésű helyiségek vagy eltérő hőmérséklet követelmények vannak, javasolni kell külön hőmérséklet szabályozási rendszer kiépítését. 9. Fűtési hálózat Az azonosítás elvégzése és indokolt esetben - javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában: fűtési hálózat kialakítása és zónázása az épület rendeltetése szerint; térfogatáram és hőmérséklet az egyes szakaszokban; beszabályozás; keringető szivattyú méretezése; szivattyú és térfogatáram szabályzás; egyedi körök működése és szabályozása, beleértve az áramló közeghőmérséklet szabályozást, menetrendet és beállításokat; elosztó hálózat és kazán kompatibilitása; csővezetékek és szerelvények szigetelése; nyílt / zárt tágulási rendszer; vízszivárgás. A rendszer által leadott hőmennyiség nagymértékben függ a beszabályozottságtól. A tervezési térfogatáramnak a hálózat minden pontjába el kell jutnia. A felülvizsgálat során meg kell győződni a beszabályozó szelepek meglétéről, a helyes beépítéséről, valamint a beszabályozó szelepeken mérni kell az átáramló térfogatáramot és ezt össze kell hasonlítani a tervezési értékekkel. A tényleges térfogatáram és a visszatérő hőmérséklet, az átlagos teljesítmény és a külső hőmérséklet mérése alapján meghatározható a tervezési térfogatáram és a hőmérséklet különbség T (előremenő visszatérő). 33