Hazai kibocsátók hazai tőzsde Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu
A tőzsdei bevezetés főbb motivációi Tőkebevonás Dolgozói motivációs rendszer hatékony megteremtése Tulajdonosok számára rugalmas exit lehetőség megteremtése Transzparencia növelésén keresztül a piaci bizalom növelése Vállalat értékének / teljesítményének reális meghatározása A jegyzett részvények formájában akvizíciós valuta teremtése Olcsó PR 2
Hazai részvények külföldi tőzsdei bevezetések célja Magyar tőkepiac kicsi egy nagy kibocsátás felszívásához, ahhoz további tőkepiacokra kell belépni Társaság nagysága szükségessé teheti a magyarországinál szélesebb befektetői kör elérését Plusz forrás biztosítása (tőkeemelés, kötvénykibocsátás) Befektetői bizalom erősítése Presztízs szempontok, ismertség növekedése Nagyobb likviditás biztosítása Legjelentősebb nyugdíj- és befektetési alapok csak a legelismertebb tőzsdéken és csak dollár-alapú termékekbe fektethetnek Más nyugdíjalapok csak tőkéjük kis részét fektethetik külföldi termékekbe Külföldi intézményi befektetők jellemzően hosszú távra vásárolnak, ami stabilitást ad a részvénynek Erősebb transzparencia biztosítása, átláthatóbb cégműködés Befektetői struktúra diverzifikálása A hatékonyabb nemzetközi piacok pontosabb információkat nyújthatnak a vállalat értékéről 3
és tényleges megvalósulásuk Nem sikerült felkelteni a hazai piacon nem jelenlévő külföldi alapok érdeklődését A társaságok ismertsége a sok nagyobb méretű társaság között nem tudott jelentősen nőni A részvények forgalma, likviditása a külföldi piacokon általában alacsony maradt Az alacsony mértékű vásárlások nem tudtak stabilizáló hatást kifejteni a részvények árfolyamára Jelentősebb érdeklődés hiányában nem vált jellemzővé a külföldi piacokon való tőkeemelés és kötvénykibocsátás Tőzsdei kibocsátások, tőkeemelések során a jegyzések túlnyomó része Magyarországon maradt Szigorúbb beszámolási kötelezettségek A nagyobb transzparencia biztosítása nehéznek bizonyult, illetve jelentős többletköltségekkel járt 4
Hazai tőzsdei bevezetések a BÉT-re főbb adatok Hazai kibocsátások Piaci kapitalizáció a bevezetéskor Tőzsdei bevezetés árfolyama Árfolyam 2010.09.16.- án Tőzsdei bevezetés időpontja Árfolyamnövekedés a bevezetés óta Külföldi tőzsdére való bevezetés MOL 115 Mrd 1.100 Ft 21.700 Ft 1995.11.28 1.873% Varsói Értéktőzsde Frankfurti Értéktőzsde Londoni Értéktőzsde OTP 31 Mrd Ft 110 Ft 1 4.926 Ft 1995.08.10 4.378% Frankfurti Értéktőzsde Londoni Értéktőzsde MATAV - MTELEKOM 761,2 Mrd 730 Ft 690 Ft 1997.11.14-5% (Jellemzően évi 10% körüli osztalékot fizet) New Yorki tőzsde Frankfurti Értéktőzsde Londoni Értéktőzsde RICHTER 24,8 Mrd Ft 1.330 Ft 48.415 Ft 1995.11.09 3.358% Londoni Értéktőzsde FHB 28,4 Mrd Ft 430 Ft 1 1.200 2003.11.24 179% - ÁLLAMI NYOMDA 8,1 Mrd Ft 560 Ft 1 703 Ft 2005.12.08 25% (Jellemzően évi 4-5% osztalékot fizet) - RFV 1,2 Mrd Ft 600 Ft 2 8.350 Ft 2007.05.29 1.292% - GRAPHISOFT 63 Mrd Ft 6.000 Ft 2.273 Ft 2000.05.16 (Kivezetés időpontja: 2008) -62% (a cégből kivált Graphisoft Park árfolyamával korrigálva: - 40%) Frankfurti Értéktőzsde 1 A részvények tizedelése alapján kalkulált ár 2 A részvények ezredelése alapján kalkulált ár 5
A BÉT-en jegyzett részvények magyar és külföldi forgalmának megoszlása A BÉT blue-chipek magyar és külföldi elsődleges tőzsdei forgalmának megoszlása - 2010 Magyar részvények első és másodlagos piaci forgalmának megoszlása - 2009-2010 100% 90% 80% külföldi tőzsdék 0.16% külföldi tőzsdék 0.08% külföldi tőzsdék 2.01% külföldi tőzsdék 0.13% egyéb külföld; 8,1% 70% 60% 50% 40% BÉT 99.84% BÉT 99.92% BÉT 97.99% BÉT 99.87% külföld - OTC, 28.8% 30% 20% BÉT; 63,1% 10% 0% Richter OTP MOL Mtelekom BÉT külföldi tőzsdék Forrás: BÉT statisztika A BÉT blue-chip részvények elsődleges tőzsdei forgalmának több mint 99%-a a BÉT-en zajlik, egyre kevésbé jellemző a részvények külföldi tőzsdéken való elsődleges forgalomban tartása. A BÉT teljes részvényforgalmának 63,1%-a zajlik a BÉT-en, ami azt mutatja, hogy a külföldi OTC-piacokon még jelentős forgalom bonyolódik. 6
A hazai kibocsátás előnyei a kibocsátók számára A külföldi tőzsdékre történő bevezetéshez képest jelentősen nagyobb ismertség, befektetői érdeklődés, figyelem Likviditás: A hazai részvények likviditása jelentősen nagyobb a BÉT-en, mint a külföldi piacokon A BÉT-en szereplő blue-chipek likviditása felveszi a versenyt a nagyobb külföldi tőzsdék részvényeivel Amennyiben csak a BÉT-re kerül bevezetésre a részvény, akkor a likviditása jelentősebb, nem oszlik meg több tőzsde között A BÉT-en likvid sztárpapír lehet egy részvény, ami külföldön alig észrevehető a sok likvid, nagy forgalmú, magas kapitalizációval rendelkező papír között A BÉT-en a magas közkézhányad lehetővé teszi a magas likviditást és a hatékony árazást (likviditási diszkont elkerülése) A magas likviditás kedvező exit lehetőséget teremthet Nincs bevezetési díj, alacsony forgalomban tartási díj Jelentősebb nemzetközi befektetési alapok is vásárolnak a BÉT-en (összes forgalom kb. 75%-át a külföldi intézményi befektetők teszik ki) Magyar beszámolási kötelezettségek általában enyhébbek a külföldiekhez képest Az index-kosárba való bekerülés könnyebb, így jelentős többletkeresletet generálhat 7
A hazai kibocsátás előnyei a hazai befektetők számára Hazai elemzői lefedettség Közvetlen kapcsolat Gyorsabb információáramlás Adózási előnyök: az osztalékfizetés személyi jövedelemadó vonzata tőzsdei ügylet esetében 10%, tőzsdén kívüli ügyletek esetében 25% (+14%) magánszemélyek Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) helyezhetik a BÉT-en vásárolt részvényeket, azaz 5 éves befektetési időszak alatt akár adómentesen kereskedhetnek a részvényekkel és vehetik fel az osztalékot Nincs devizaárfolyam kockázat 8
Hazai és külföldi tőzsdei bevezetési kritériumok ( A -kategória) Főbb bevezetési feltételek Bevezetendő részvénysorozat mérete Budapest Bécs 1 Varsó 1 London- AIM* legalább 2,5 Mrd Ft legalább 5,6 mrd Ft legalább 2,8 mrd Ft nincs minimum érték meghatároza Bevezetendő részvénysorozat közkézhányada (5%-nál kisebb tulajdonrésszel rendelkezők) A bevezetett sorozat min. 25%-a, vagy legalább 2 mrd Ft vagy legalább 500 tulajdonos A bevezetett részvények legalább 25%-a és legalább 5,6 mrd Ft A bevezetett részvények legalább 25%-a Nincs minimum érték meghatározva Tulajdonosok száma Legalább 100 tulajdonos Nincs minimum érték meghatározva Nincs minimum érték meghatározva Nincs minimum érték meghatározva Elvárt működési évek száma Minimum 3 auditált év Minimum 3 auditált év Minimum 3 auditált év Nincs minimum érték meghatározva Egyéb - - - Nincsenek speciális követelmények, de választani kell egy regisztrált tanácsadót, aki biztosítja a társaság megfelelőségét. 1. 280 HUF/EUR árfolyamon * A BÉT B kategóriájában szintén ezek a feltételek szerepelnek 9
Hazai és külföldi tőzsdék díjstruktúrájának bemutatása Bevezetési díj (egyszeri ) Budapest Bécs 1 Varsó 2 London - AIM 4 a piaci kapitalizáció százalékában nincs 0,1% 0,03% 0,029-0,12%, átlagosan 0,054% 3 minimum (HUF) nincs 1.015.000 578.760 429.340 maximum (HUF) nincs 30.100.000 1.984.480 124.215.504 Forgalombantartási díj (éves ) a piaci kapitalizáció százalékában 0,01-0,125%, 0,5% 0,02% fix összeg 0,038% 3 minimum (HUF) 1.250.080 812.000 632.000 1.713.600 maximum (HUF) 12.650.040 1.624.000 4.900.000 1.713.600 Összesen bevezetési díj + forgalombantartási díj ( 1 éves ) 3 bevezetési díj (HUF) nincs 10.000.000 1.984.480 5.400.000 forgalombantartási díj (HUF) 3.800.000 1.624.000 2.000.000 1.713.600 1. 280 EUR/HUFárfolyamot feltételezve 2. 70 PLN/HUF árfolyamot feltételezve 3. Átlagosan 10 mrd Ft piaci kapitalizációval számolva 4. 336 GBP/HUF árfolyamot feltételezve 10
Magyar részvények BÉT-re történő bevezetésének hatása az értékeltségre Magyarországi társaságoknak érdemes lehet csak a BÉT-re bevezetni a részvényeket, ami nagyobb piaci kapitalizációval, likviditással, ismertséggel járhat: Magasabb közkézhányad Magasabb likviditás Nagyobb elemzői lefedettség Szélesebb befektetői kör Magasabb értékeltség A válság elmúltával várhatóan javulhat Magyarország makrohelyzete, ami a kockázat csökkenésével más tőzsdékhez képest jelentős tőzsdei felhajtóerőt okozhat: Javuló makroadatok Ország- kockázati felár csökkenése Javuló vállalati eredmény redmény- adatok Likviditási diszkont csökkenése Magasabb értékeltség 11
Köszönöm a figyelmet! Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt. Nemzetközi szemlélet helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu