Cellarendszerű gyártás Egydarabos anyagáramlás The Productivity Press Development Team
A fordítás alapjául szolgáló mű: Cellular Manufacturing: One-Piece Flow for Workteams Authorized translation from English language edition published by CRC Press, part of Taylor & Francis Group LLC. All rights reserved. Cellarendszerű gyártás: Egydarabos anyagáramlás KAIZEN PRO Kft., 2011 Kiadja a KAIZEN PRO Kft., Budapest, 2011 Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója www.kaizenpro.hu info@kaizenpro.hu Fordította: Jankovics János Szakmai lektor: Schwahofer Gábor Szerkesztette: Zámori Ágnes A borító Kővári Balázs munkája Nyomta a CTS Kft. Felelős vezető: Zacher Balázs ISBN 978-963-08-1483-6 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. A kiadvány megrendelhető a kiadó honlapján: www.kaizenpro.hu
Tartalomjegyzék Előszó Előszó a magyar kiadáshoz Bevezetés A könyv célja A könyv alapja A könyv kétféle használata Hogyan hozhatod ki a legtöbbet a könyvből? Ismerkedés a könyv egészével Ismerkedés az egyes fejezetekkel Hogyan működik az olvasási stratégia? A lapszélen található ábrák A könyv tartalmának áttekintése ix xi xiii xiii xiii xiv xiv xiv xiv xv xvi xvi 1. fejezet Bevezetés a cellarendszerű gyártásba 1 Mi a cellarendszerű gyártás? 2 Egydarabos anyagáramlás 3 Széles termékválaszték 5 Folyamatok és műveletek értelmezése 6 Folyamatok 6 Műveletek 7 A cellarendszerű gyártás előnyei 8 A vállalatok számára 8 Számodra 9 Befejezésül 10 Összefoglalás 10 Visszatekintés 11 v
TARTALOMJEGYZÉK 2. fejezet Hogyan dolgozzunk a gyártócellában? 13 Az U alakú cella 14 Hogyan váljunk jól képzett, sokoldalú operátorrá? 15 Keresztképzés a maximális rugalmasságért 16 Együtt mozgás a munkával 16 Kisebb és rugalmasabb gépek használata 17 Jidoka 18 Befejezésül 20 Összefoglalás 20 Visszatekintés 22 3. fejezet A cella kialakításának alapelemei 23 1. fázis: Az aktuális körülmények felmérése 24 A termékekkel és a gyártással kapcsolatos adatok összegyűjtése 24 A jelenlegi elrendezés és munkafolyamat dokumentálása 26 A folyamat idejének meghatározása 28 A folyamat kapacitásának és ütemidejének kiszámítása 31 Standard munka kombinációs táblázatok létrehozása 33 2. fázis: Áttérés a folyamatalapú elrendezésre 34 A lehetőségek kiértékelése 34 Új lehetséges elrendezések tervezése 36 A gépek mozgatása 36 Az új működési eljárások dokumentálása 37 A fejlesztés igazolása teszteléssel 37 3. fázis: A folyamat állandó fejlesztése 38 A ciklusidő lerövidítése 39 Az átállási idő lerövidítése 40 Termékhibák kiküszöbölése 42 Berendezések hibáinak csökkentése 44 Befejezésül 45 Összefoglalás 45 Visszatekintés 48 vi
Itt néhány oldal kimaradt a könyv előnézetéből.
3. FEJEZET 3-1. ábra: 20:80-as PQ-arány (egyenetlen típuseloszlás) a PQ-analízis grafikon szerint Ebben a fejezetben végigkísérheted a munkaterület gyártócellává alakításának három alapvető fázisát: 1. Az aktuális körülmények felmérése 2. Áttérés a folyamatalapú elrendezésre 3. A folyamat állandó fejlesztése 1. fázis: Az aktuális körülmények felmérése A cellává alakítás első fázisában, az aktuális körülmények felmérése során az átalakító csapat meghatározza, hogy milyen folyamatot kell átalakítani. Emellett megteremti a fejlődés mérésének alapját. A termékekkel és a gyártással kapcsolatos adatok összegyűjtése Termékmix Annak eldöntése, hogy mely folyamatokat szükséges cellarendszerűvé alakítani, egyszerűbb akkor, ha a vállalat néhány terméktípust viszonylag nagyobb mennyiségben gyárt. A magas volumen maximális hasznot hoz ki a fejlesztésből, a kis választékkal pedig elkerülhetők olyan tényezők, mint például az átállás. A PQ- (product type/quantity, azaz terméktípus/mennyiség) analízis a termékmixet Pareto-diagram formájában mutatja be (lásd 3-1. és 3-2. ábra). 24
A CELLA KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELEMEI 3-2. ábra: 40:60-as PQ-arány (kiegyenlített típuseloszlás) a PQ-analízis grafikon szerint A PQ-analízis során vonalakat rajzolunk a grafikonon, összehasonlítva az adott állapotot a különböző PQ-arányokkal. Néhány terméktípus magas volumene jelenik meg a 20:80-as PQ-arányban ahol a terméktípusok 20 százaléka (vízszintes tengely) a mennyiség 80 százalékának (függőleges tengely) felel meg (lásd 3-1. ábra). Másrészről a 40:60-as PQarány a terméktípusok magas választékát mutatja, típusonként viszonylag alacsony volumennel (lásd 3-2. ábra). Az átalakító csapat azt az arányt keresi, amelyben a második szám a legközelebb áll a tényleges mennyiség százalékához. Gyártás erőforrásai A termékmix áttekintése mellett az átalakító csapat a gyártás erőforrásairól is összegyűjti az alapvető információkat, mint például: műszak/nap; óraszám/műszak; szünet; munkanapok száma/hónap; dolgozó/művelet arány; vevők igényei a havi termékvolumenre vonatkozólag; munkabeosztás; késztermékkészlet forgása havonta. 25
3. FEJEZET 3-3. ábra: Folyamatútvonal-analízis A jelenlegi elrendezés és munkafolyamat dokumentálása Az összehasonlítás alapjának meghatározásában a következő lépés az, hogy megértsük, milyen műveleteket tartalmaz a folyamat, és jelenleg hogyan hajtják végre azt. Ebben a lépésben a folyamatútvonal-analízis (más néven termékútvonal-analízis) és a folyamattérkép kapnak szerepet. Folyamatútvonal-analízis A folyamatútvonal-analízis táblázata (lásd 3-3. ábra) segítségével az átalakító csapat meg tudja állapítani a különböző termékek közt fennálló folyamatbeli hasonlóságokat. Ezáltal azonosítani tudják a termékcsoportokat, amelyek a gépek egy megadott sorrendjén, ugyanabban a cellában legyárthatók. Ezeket a csoportokat termékcsaládoknak nevezzük. Amennyiben a vállalat többfajta termékből kisebb mennyiségeket gyárt (nem pedig alacsony számú terméktípusból nagy volument), a folyamatútvonal-analízis fontos segítség, hogy az átalakító csapat kiválaszthassa a kezdő folyamatot. 26
A CELLA KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELEMEI 3-4. ábra: Standard munkalap Folyamattérkép Ezek után az átalakító csapat felvázol egy folyamattérképet, amelyen látható az aktuális gépelrendezés, valamint a termék útvonala a folyamaton belül. A térképet gyakran standard munkalapra készítik (lásd 3-4. ábra). A csapat feljegyzi továbbá: a távolságot, amelyet a termék megtesz a folyamat során; a WIP-ek mennyiségét a folyamatban egy adott időpontban; az üzemeltetéshez jelenleg szükséges dolgozók számát. A folyamattérkép elkészítésének utolsó pontja, hogy az átalakító csapat kikéri a dolgozók véleményét minden olyan különleges körülmény létéről, amelyet még nem rögzítettek. Ezekkel a lépésekkel érthetővé válnak az aktuális gyártási folyamat alapvető tényezői. GONDOLD ÁT! Tölts el öt percet azzal, hogy elgondolkodsz a következő kérdéseken és leírod a válaszokat: 1. Gyártanak különböző típusú termékeket ugyanazokkal a gépekkel? 2. A munkaterületednek jelenlegi térképe a termék rövid, hatékony útvonalát, vagy egy cikcakkosan haladó útvonalat mutatna? 27