Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2009. I. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) 520-400, Fax: (94) 505-747, http://www.vasmmk.hu, e-mail: info@vasmmk.hu
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005. júliusában került sor. A felmérés során, január elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége 2008. január 1-jén 998 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 1,4 ezer fővel kevesebb. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, 15-61 éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,3%, a 15-64 éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 16,0%. (Utóbbi megegyezik az országossal, a 15 éven aluliak aránya viszont 1%-ponttal alacsonyabb a régióban.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2008-ban a foglalkoztatottak száma 424,7 ezer, a munkanélkülieké 22,1 ezer fő volt, előbbi 9,1 ezer, utóbbi 0,7 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát mérséklődött, de arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a 2007. évi 320,3 ezerről 326,8 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,0%-ról 4,9%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál és az egyes régiókat összehasonlítva a Budapestet magában foglaló közép-magyarországi után továbbra is a 2. legkedvezőbb érték. 2
A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés A régióban Országosan 2007. 2008. Változás 2007. 2008. Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 433,8 424,7-9,1 3926,2 3879,4-46,8 Munkanélküliek (ezer fő) 22,8 22,1-0,7 312,0 329,2 + 17,2 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 456,6 446,8-9,8 4238,2 4208,6-29,6 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 320,3 326,8 + 6,5 3481,2 3501,6 + 20,4 15-74 éves népesség (ezer fő) 776,9 773,6-3,3 7719,4 7710,2-9,2 Aktivitási arány (%) 58,8 57,8-1,0 54,9 54,6-0,3 Foglalkoztatási ráta (%) 55,8 54,9-0,9 50,9 50,3-0,6 Munkanélküliségi ráta (%) 5,0 4,9-0,1 7,4 7,8 + 0,4 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a régióban, 2008-ban 29,2 ezer fő volt, csaknem 200 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Győr-Moson- Sopron és Zala megyében minimális volt az emelkedés, míg Vasban 3,5%-kal mérséklődött a munkanélküliség nagyságrendje. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy 2008. IV. negyedévében rendkívül erőteljes mértékű volt a nyilvántartottak számának növekedése, s így a 2008. év végi létszámuk (33,5 ezer fő) 10%-kal, több mint 3 ezer fővel magasabb az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2008-ban átlagosan 6,3%-os volt a régióban, pontosan annyi, mint egy illetve két évvel korábban. Az elmúlt 2 évben a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2007. 2008. Változás, % 2007. 2008. Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron 8251 8296 + 0,5 4,1 4,1 - Vas 7761 7488-3,5 6,2 6,1-0,1 Zala 13362 13431 + 0,5 9,3 9,4 + 0,1 RÉGIÓ ÖSSZESEN 29374 29215-0,5 6,3 6,3 - A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál. 2008. végén a régióban a regisztrált társas vállalkozások száma 42,4 ezer volt, ezer lakosra jutóan 43, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. (Az egyéni s így az összes vállalkozások száma 2008-tól az őstermelők kötelező adószám kiváltása miatt rendkívül megugrott, ami torzítaná az idő- és térbeli összehasonlításokat) 3
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, 2006. évi területi adatok szerint - 2370 eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1045 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 833 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron 399 249 Vas 365 309 Zala 281 275 RÉGIÓ ÖSSZESEN 1045 833 A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, 38 22 10 erdő-, halgazdálkodás 4 74 Bányászat - - - 1 1 Feldolgozóipar 30 95 122 48 295 Villamos-energia, gáz- 3 3 - gőz-, vízellátás 5 11 Építőipar 25 32 12-69 Kereskedelem, javítás 35 58 30 4 127 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 16 5-27 Szállítás, raktározás, 13 5 6 posta, távközlés 6 30 Pénzügyi közvetítés 2 4 5-11 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18 16 7 3 44 Közigazgatás, védelem, 4 13 2 társadalombiztosítás 3 22 Oktatás 1 5 4 1 11 Egészségügy, szociális ellátás 1 8 26 9 44 Egyéb szolgáltatás 6 9 15-30 Kitöltetlen 9 14 14-37 ÖSSZESEN 151 315 283 84 833 Az értékelhető választ adó 833 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2008. végén 104,0 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak mintegy negyede. 4
A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2008. a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd. 9609 5300 55,2 Bányászat 1102 765 69,4 Feldolgozóipar 90857 52578 57,9 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás 4268 2745 64,3 Építőipar 10856 1997 18,4 Kereskedelem, javítás 23170 5971 25,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8734 1024 11,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12044 9783 81,2 Pénzügyi közvetítés 1700 671 39,5 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 18664 2874 15,4 Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 16279 2213 13,6 Oktatás 23254 2267 9,7 Egészségügy, szociális ellátás 19433 11968 61,6 Egyéb szolgáltatás 8522 1750 20,5 Kitöltetlen - 2114 - ÖSSZESEN 248492 104030 41,9 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak kevesebb, mint 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan több ágazatban is - pl. feldolgozóipar, szállítás - a valóságban a jelzettnél kisebb lehet a reprezentációs arány.) Emellett több mint 2 ezer főt nem tudtunk ágazatilag besorolni, ami kismértékben, de tovább torzít. A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 151 18,1 854 0,8 10-49 fő 315 37,8 8102 7,8 50-249 fő 283 34,0 32456 31,2 249 fő felett 84 10,1 62618 60,2 ÖSSZESEN 833 100,0 104030 100,0 5
A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2009.I. n. év 2009. végén 2009.I. n. év 2009. 2008. végén végén várható várható végéig végéig Csorna 2524 2544 2567 + 0,8 + 1,7 Győr 11173 11103 11066-0,6-1,0 Kapuvár 2536 2573 2565 + 1,5 + 1,1 Mosonmagyaróvár 5871 5877 5899 + 0,1 + 0,5 Sopron 7672 7569 7586-1,3-1,1 Győr-Moson-Sopron megye 29776 29666 29683-0,4-0,3 Celldömölk 1951 1952 1955 + 0,1 + 0,2 Körmend 2735 3015 2723 + 10,2-0,4 Kőszeg 2103 2162 2154 + 2,8 + 2,4 Sárvár 7179 7087 6907-1,3-3,8 Szentgotthárd 2132 2116 2122-0,8-0,5 Szombathely 21808 21442 21167-1,7-2,9 Vasvár 1122 1100 1059-2,0-5,6 Vas megye 39030 38874 38087-0,4-2,4 Keszthely 2948 2945 2880-0,1-2,3 Lenti 1961 1791 1731-8,7-11,7 Letenye 629 644 635 + 2,4 + 1,0 Nagykanizsa 10360 10075 10169-2,8-1,8 Zalaegerszeg 18159 17984 17704-1,0-2,5 Zalaszentgrót 1167 1153 1154-1,2-1,1 Zala megye 35224 34592 34273-1,8-2,7 Régió összesen 104030 103132 102043-0,9-1,9 2009. I. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 1% körüli visszaesés várható. Az elmúlt 2 évben a januári megkérdezésekkor 2%-os emelkedést terveztek az I. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A mostani szűkülés azért is figyelemre méltó, mert a szezonális hatások miatt az I. negyedévekre eddig egyértelműen a foglalkoztatás bővülése volt jellemző. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 2,0 ezer fővel, 2%-kal csökkenhet a létszámuk. A korábbi megkérdezésekkor kivétel nélkül mindig növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. A pénzügyi és gazdasági válság foglalkoztatást érintő negatív hatásai tehát egyértelműen érződnek már a megkérdezett cégeknél. Régión belül az eddigi felmérésekkel ellentétben valamennyi megyében visszaesik várhatóan a létszám az I. negyedévben, illetve a 2009. végéig terjedő időszakban is. Az I. negyedév végéig szóló előrejelzés alapján Győr-Moson- 6
Sopron és Vas megyében mérsékelten, míg Zalában az átlagot meghaladóan csökkenhet a foglalkoztatottak száma 2009. első három hónapjában. Az egy évre szóló előrejelzések alapján 2009. végéig a létszámfogyás Vasban és Zalában 2-3% körüli lesz, ugyanakkor Győr-Moson-Sopronban gyakorlatilag szinten marad a foglalkoztatottak száma. A régió körzeteinek zömében is a foglalkoztatás mérséklődése várható az I. negyedévben és éves szinten is. 6-7 kirendeltség van a régión belül, ahol arányiban mérsékelt és létszámában is csekély mértékű bővülést jeleztek a munkáltatók mindkét időszakra. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó mintegy 7 ezer munkáltató összességében az I. negyedévre 0,8%-os, 2009. végéig 1,6%-os várható létszámcsökkenést jelzett, a régiós előrejelzés tehát nagyon hasonló az országoshoz. Erre a felmérésre ezúttal 15. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben amint már jeleztük - a negyedéves és az éves erőjelzés is a foglalkoztatás várható visszaesését jelzi, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. (Az eddigi tapasztalatok alapján túlzottan optimisták voltak a létszámváltozást illetően az eddigi éves prognózisok, bár a tervek konkrét megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni.) A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1,3 2006.III. + 0,9 + 4,8 2006.IV. + 0,3 + 2,0 2007.I. + 1,7 + 1,4 2007.II. + 1,7 + 2,5 2007.III. + 1,1 + 2,7 2007.IV. + 0,4 + 1,9 2008.I. + 1,9 + 3,5 2008.II. + 1,2 + 1,8 2008.III. + 1,6 + 2,4 2008.IV. - + 0,7 2009.I. - 0,9-1,9 7
Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Most is hasonló a helyzet, egyértelmű összefüggés látható a méret és a létszám-változtatási szándék mértéke között. Az 50 fő alatti cégek mindkét időszakra bővítést, míg az ennél nagyobbak mérséklődést jeleztek. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2008. végén várható várható változás, % változás, % kategória száma, fő száma, fő 2009.I. n. 2009. 2009.I. n. év 2009.I. n. év év végéig 1-9 fő 854 190 39 + 17,5 + 15,3 10-49 fő 8102 593 250 + 4,2 + 0,4 50-249 fő 32456 486 933-1,4-2,5 249 fő felett 62618 597 1541-1,5-2,1 ÖSSZESEN 104030 1866 2763-0,9-1,9 Az I. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 1,9 ezer fős belépés, illetve 2,7 főt érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. Az egy évvel korábbi megkérdezésnél 4,5 ezer fős be- és 2,2 ezer fős kilépést terveztek a munkáltatók az I. negyedévre, tehát most nagyságrendekkel kevesebb belépő mellett fog nőni a kilépők száma. (2009. végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és irányában. Mintegy fele-fele arányban vannak az éves viszonylatban a foglalkoztatottak számának csökkenésével számoló, illetve a bővítést tervező ágazatok. Az éves szinten összességében várható 2%-os létszámfogyással szemben a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás; az egészségügy, szociális ellátás; valamint az egyéb szolgáltatás területéről jeleztek legalább 1%-ot elérő bővülési szándékot a munkáltatók. Ugyanakkor az átlagnál erőteljesebben csökkenhet a foglalkoztatás a bányászatban, a feldolgozóiparban, és az építőiparban. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal mintegy 4%-os, közel 2 ezer fős a tervezett létszámcsökkentés. A feldolgozóiparon belüli legnagyobb foglalkoztatási súlyú villamosgép, műszer gyártása területén csaknem ezer fős, 5-6%-os fogyás várható. A feldolgozóipar ágazati közül még a bőrtermékek, lábbeli gyártása; a fafeldolgozás; a gép, berendezés gyártása; 8
valamint a járműgyártás területén várható 4% feletti visszaesés a foglalkoztatott létszámban. Csupán a nemfém ásványi termékek gyártása területén lehet létszámnövekedés a feldolgozóiparon belül. A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2008. végén A belépők várható száma, fő 2009.I. n. év A kilépők várható száma, fő 2009.I. n. év Várható változás, % 2009.I. n. év Várható változás, % 2009. végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás 79 80 - - 1,3 5300 Bányászat 765 1 74-9,5-15,0 Feldolgozóipar 52578 537 1903-2,6-3,7 Villamos-energia, gáz- gőz-, 2745 vízellátás 17 22-0,2 + 0,3 Építőipar 1997 177 161 + 0,8-3,6 Kereskedelem, javítás 5971 164 140 + 0,4-0,8 Szálláshely-szolgáltatás, 1024 vendéglátás 19 12 + 0,4-1,0 Szállítás, raktározás, posta, 9783 távközlés 194 54 + 1,4 - Pénzügyi közvetítés 671 11 6 + 0,7 + 0,3 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2874 328 95 + 8,1 + 0,9 Közigazgatás, védelem, 2213 társadalombiztosítás 51 10 + 1,9 + 1,4 Oktatás 2267 31 41-0,4 - Egészségügy, szociális ellátás 11968 181 82 + 0,8 + 1,1 Egyéb szolgáltatás 1750 40 48-0,5 + 2,8 Kitöltetlen 2114 36 35 + 0,2 - ÖSSZESEN 104030 1866 2763-0,9-1,9 A felmérés során választ adó 833 munkáltató közül a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s kissé magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. Ez utóbbi nem ellentmondás az összességébeni negatív várakozásokkal, hiszen amint már jeleztük, a mintában jelentős számban szereplő 50 fő alatti cégeknél bővítést terveznek. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2009.I. n. év végéig 2009. végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro 12 104 30 9 108 34 Kis 51 187 77 58 176 81 Közép 78 129 76 93 101 89 9
Nagy 34 22 28 40 19 25 ÖSSZESEN 175 447 211 200 404 229 A megkérdezett munkáltatóknál az I. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen tehergépkocsi-vezető 7 14 127 148 csomagológép-kezelő 26 88 0 114 laboráns (minősítés nélkül) 0 92 0 92 gyógyszergyártó gépkezelő 0 90 0 90 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) 18 34 23 75 egyéb faipari foglalkozások 0 16 50 66 szabó, varrónő, modellkészítő 14 42 6 62 gyártósori összeszerelő 10 27 19 56 kőműves 8 15 23 46 kubikos 5 10 29 44 húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és 0 36 5 41 baromfifeldolgozó autóbusz-vezető 16 15 4 35 lakatos 5 14 15 34 eladó 12 7 15 34 raktárkezelő 0 30 2 32 kézi anyagmozgató, csomagoló 11 12 8 31 egyéb textilipari foglalkozások 1 28 0 29 erdészeti mag- és csemetenevelő 0 25 0 25 szakápoló 9 0 15 24 kárpitos 4 0 19 23 egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők 0 1 21 22 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett 9 0 11 20 dolgozó egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk. 9 10 1 20 szociális ápoló, gondozó 8 5 6 19 hegesztő, lángvágó 1 11 5 17 nehézföldmunkagép-kezelő 4 0 13 17 büntetés-végrehajtási felügyelő 6 9 0 15 irodai adminisztrátor, írnok 5 3 6 14 egyéb ügyintézők 11 0 2 13 egyéb szociális foglalkozások 0 13 0 13 festő és mázoló 3 8 2 13 édesipari termékgyártó 0 10 3 13 kohászati gépkezelő 13 0 0 13 általános ápolónő, ápoló 0 9 3 12 szemétgyűjtő, utcaseprő 0 4 7 11 a/ A régiós szinten 10 főt meghaladó létszámfelvétellel járó munkakörök. 10
A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő -111-206 -208-525 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői, 0-17 -82-99 gyártósori összeszerelők egyéb vas- és fémipari foglalkozások -25-65 -1-91 raktárkezelő -6-45 -20-71 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) -12-28 -30-70 olajbányász 0 0-66 -66 egyéb nyomdaipari foglalkozások 0 0-61 -61 egyéb könnyűipari gépkezelők 0-13 -44-57 elektroműszerész 0-51 -1-52 forgácsoló -5-26 -19-50 fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett -14-29 -5-48 dolgozó eladó -12-7 -28-47 szabó, varrónő, modellkészítő -13-17 -14-44 kézi anyagmozgató, csomagoló 0-18 -26-44 egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói -1-37 -5-43 minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr -1-37 -4-42 finommechanikai műszerész 0 0-42 -42 egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők -1-36 -4-41 irodai adminisztrátor, írnok -8-22 -11-41 húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és 0-40 0-40 baromfifeldolgozó egyéb mélyépítő-ipari foglalkozások 0 0-39 -39 egyéb faipari foglalkozások 0-10 -27-37 egyéb boripari foglalkozások 0-36 0-36 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett -5 0-31 -36 dolgozó hegesztő, lángvágó -3-27 -4-34 lakatos -5-13 -14-32 műanyag-feldolgozó -25-7 0-32 egyéb irodai jellegű foglalkozások 0 0-31 -31 egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk. -8-14 -8-30 mechanikai műszerész 0 0-28 -28 egyéb mérnökök -4-15 -7-26 egyéb műszaki ügyintézők -8-3 -13-24 tehergépkocsi-vezető -5-3 -16-24 fürdőüzemeltetési foglalkozású 0 0-23 -23 egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, -1-15 -5-21 értékesítési ügyi targoncavezető -2-11 -8-21 szakápoló -7-1 -12-20 kubikos -2 0-18 -20 egyéb, magasan képzett ügyintézők -17-1 0-18 gépjármű- és motorszerelő, - javító -10-1 -7-18 egyéb textilipari foglalkozások 0-12 -6-18 lakás-, intézménytakarító -6-2 -8-16 11
a/ A régiós szinten 15 főt meghaladó létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal a pályakezdőkkel kapcsolatos megítélésükre, tapasztalataikra kérdeztünk rá. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt állításokkal hány munkáltató értett egyet. Ugyanez a kérdés az egy évvel ezelőtti felmérésben is szerepelt, így a mostani válaszokat, az akkoriakkal is össze tudjuk hasonlítani. Állítás könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Egyetértők száma egy évvel ezelőtt Egyetértők száma a mostani felméréskor 365 300 286 280 258 243 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 177 181 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 153 177 betanításuk sok időt vesz el 106 121 hosszú távon nem lehet rájuk számítani 108 132 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 117 101 tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza a bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 92 48 48 63 A fentiekből látható, hogy a munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélése összességében kedvező, az egyes kérdéseket tekintve nem sokat változott az egy évvel korábbihoz képest. Zalaegerszeg, 2009. február 27. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12
MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13