A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi vonatkozású eseményei a vesztfáliai békeszerződésekig. 3. Ismertesse a nemzetközi jog történetét a vesztfáliai békeszerződésektől a XIX. század második feléig. 4. Jellemezze a XIX. század második felének és a XX. század elejének nemzetközi jogi vonatkozású eseményeit! 5. Foglalja össze az első világháború és az azt követő békeszerződések lényegét, beleértve a magyar vonatkozásokat is! 6. Mit kell tudni a két világháború közötti időszak nemzetközi jogáról?(magyar vonatkozások is!) 7. Határozza meg a második világháború és az antifasiszta koalíció programját! 8. Ismertesse a második világháború utáni nemzetközi jog történetének vázlatát, beleértve a magyarországi vonatkozásokat is! 9. Fejtse ki Hugo Grotius munkásságának és az azt követő irányzatoknak a lényegét! 10. Ismertesse a nemzetközi rendszer fogalmát! Milyen aspektusokból elemezhető a történelmi rendszer Holsti szerint? 11. Holsti szerint melyek a nemzetközi rendszer alaptípusai (modelljei)? 12. Milyen szempontok alapján csoportosíthatók a nemzetközi rendszerek Rourke szerint és melyek a rendszerek főbb típusai? 13. A nemzetközi kapcsolatok fogalma és története. A nemzetközi kapcsolatok elméletének történelmi forrásai. 14. Ismertesse az állami szuverenitás fogalmát és korlátait! 15. Határozza meg a nemzetállam fogalmát, valamint a nacionalizmus főbb ismérveit D. Smith szerint! 16. Milyen dimenziókban elemezhetjük a nemzeti érdeket? Állam, nemzet és nemzeti érdek. 17. Ismertesse a külügyi (köz)igazgatás fogalmát! Melyek a külügyi igazgatás specifikumai?
18. Mit kell tudni a magyar külügyi közigazgatás szervezetéről? Melyek a Külügyminisztérium szervezeti egységei? 19. Ismertesse a külügyminiszter feladatait, valamint határozza meg, hogy mi a különbség a Külügyminisztérium államtitkára és a szakállamtitkárok feladatai és hatáskörei között! 20. Holsti nyomán határozza meg az orientáció fogalmát és néhány mondatban mutassa be a három alapvető orientációt! Holsti szerint milyen tipikus szerepfelfogásokat ismer? 21. Határozza meg a külpolitikai tevékenység céljait és a hatalom gyakorlásának főbb módszereit (Holsti szerint)! 22. Melyek a külpolitikai döntéshozatal folyamatának legfontosabb lépései? 23. Milyen nem racionális tényezők játszanak közre a külpolitikai döntésekben? Sorolja fel és jellemezze a külpolitikai döntések típusait! 24. Ismertesse a globalizáció fogalmát! Melyek a globalizáció történelmi előzményei? Milyen szerepet játszik a globalizáció a hidegháború befejeződését követő új nemzetközi rendben? 25. Melyek a globalizációs folyamat gazdasági, kulturális és technológiai jellemzői? 26. A globális nemzetközi rendszer gazdasági és biztonsági következményei. A nemzetközi politikai gazdaság elmélete. A világkereskedelem feltételei. 27. Az aranystandardtól a BrettonWoods-i rendszerig. Konfliktus és kooperáció a világgazdasági rendszerben. 28. Mit jelent az önrendelkezés politikai eszméje és melyek az önrendelkezés formái? Az önrendelkezés és a demokrácia összefüggései. 29. A háborúk elemzésének milyen szintjei vannak? A háborúk természete és típusai. 30. Hogyan értelmezte Clausewitz a háborút? Mit jelent a háború várt hasznosságának és a kiterjesztett elrettentésnek a fogalma? 31. Ismertesse a válságok és a háborúk okait, valamint a jelenkor háborúit! 32. Mit értünk új típusú biztonsági kihívások alatt? Melyek a katonai szektorban jelentkező kihívások? 33. Ismertesse a politikai szektorban és a gazdasági szektorban jelentkező kihívásokat! 34. Melyek a társadalmi szektorban és a környezeti szektorban jelentkező kihívások? 35. A konfliktus kérdése a nemzetközi kapcsolatok elméletében. Érdekkonfliktusok, elvi, eszmei konfliktusok. A terrorizmus és a háború közötti különbség. Az igazságosság, a háború és az emberi jogok. 36. Mi a terrorizmus fogalma? Sorolja fel a terrorizmus fajtáit és ismertesse a terroristák eszközeit! Milyen változásokat hozott a nemzetközi terrorizmusban 2001. szeptember 11.?
37. Melyek az emberi jogok főbb generációi? Etika és jog a nemzetközi kapcsolatokban. A demokratikus berendezkedés vajon előfeltétele-e az emberi jogok tiszteletben tartásának? 38. Honnan származik az Észak-Dél megjelölés és mire utal? Milyen okokkal magyarázható a demográfiai robbanás? 39. Milyen főbb civilizációkat különböztethetünk meg napjainkban? A kultúra és a vallás a nemzetközi kapcsolatokban. Mit jelent az iszlám fundamentalizmus fogalma? 40. Milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk a nemzetközi szervezeteket? Ismertesse működésük sajátosságait! Milyen tényezőkkel magyarázza, hogy a nemzetközi szervezetek száma jelentősen megnőtt a XX. század második felében? 41. Ismertesse az NGO-k szerepét a nemzetközi kapcsolatokban! Ismertesse főbb sajátosságaikat és típusait! 42. Ismertesse az Európai Unió külpolitikai tevékenységét, kül- és biztonságpolitikáját és nemzetközi kapcsolatait! 43. Melyek az EU és Magyarország legfontosabb külpolitikai prioritásai? Magyarország Európában. 44. Az EU és az ENSZ. 45. Ismertesse az ENSZ szakosított intézményeit, mint a nemzetközi politika szereplőit! B tételek 1. Határozza meg a nemzetközi szerződés fogalmát? Jellemezzen legalább öt tipikus nemzetközi szerződés elnevezést! Milyen szerkezeti egységekből épül fel egy nemzetközi szerződés?osztályozza a nemzetközi szerződéseket a megtanult többféle szempont alapján! 2. Ismertesse a nemzetközi szerződések megkötésének rendjét, fázisait!mi a különbség a nemzetközi szerződések nyilvántartása és nyilvántartásba vétele között? 3. Jellemezze a nemzetközi szerződéseket hatályuk alapján! Mit kell tudni a fenntartások tételének jogáról?ismertesse a nemzetközi szerződések megszűnésének eseteit! Melyek a nemzetközi szerződés érvénytelenségének esetei? 4. Mit kell tudni a Szovjetunió és Csehszlovákia széteséséről? 5. Mit kell tudni Jugoszlávia széteséséről? Milyen szerepet játszott a Badinter Bizottság Jugoszlávia szétesésekor? Melyek voltak a legfontosabb kérdések, amelyekre választ adott?
6. Ismertesse a levéltár definícióját és az állam felbomlása esetén a levéltárak sorsát rendező elveket. Mit tud a Szovjetunió és Csehszlovákia levéltárainak sorsáról a felbomlás után? 7. Államépítési folyamatok napjainkban: a koszovói függetlenség aktuális kérdései. 8. Az államépítés sorrendisége és az afganisztáni bonyodalmak. 9. Államkudarc vagy demokratizálódás: merre tart Irak a polgárháború elcsendesülése után? 10. Az elfeledett, újra felfedezett és újjáépítendő Afrika. 11. Montenegró és Szerbia szétválása békés úton. 12. Gibraltár: az önrendelkezési jog újabb erőpróbája. 13. Bukott államok kérdése a globalizálódó világban. Szudán szétesése (Szudán és Dél-Szudán). A humanitárius intervenció gyakorlata: Szomália a véget nem érő háború országa. 14. Milyen fontosabb szakaszokat lehet elkülöníteni a diplomácia fejlődésében? Melyek a diplomácia főbb funkciói? 15. Mit nevezünk zéró-összegű játéknak, valamint fejtse ki az ún. fogolydilemma lényegét!mik a sikeres diplomácia kellékei és milyen érvek szólnak a nyílt, és milyen érvek a titkos diplomácia mellett? 16. Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában Erdős André cikke alapján. 17. A diplomáciai etikett és protokoll főbb kérdései. 18. A NATO védelmi stratégiájának és az EBESZ békefenntartó tevékenységének a lényege. 19. A humanitárius intervenció fogalma, a humanitárius intervenció és a nemzetközi fegyveres összeütközés. 20. A humanitárius intervenció és az önvédelem, a humanitárius intervenció és a békefenntartás. A humanitárius intervenció megindításának jogszerűsége. 21. Az egyén és a társadalom biztonsági kérdéseinek fejlődése. A preventív diplomácia, a béketeremtés és a békefenntartás fogalma. 22. Ismertesse a preventív diplomáciaintézkedési lehetőségeit! 23. Melyek az emberi jogok nemzetközi jogi védelmének alapvető elvei? Ismertesse a viták békés rendezésének legfontosabb eszközeit! 24. Az ENSZ és az EU békefenntartó, válságkezelő tevékenysége. Békenagykövetek, békefenntartás. 25. A Nemzetközi Bíróság intézménye és eljárása. 26. A környezetvédelmi jog fogalma, története és forrásai. A nemzetközi környezetvédelmi jog elvei. 27. A nemzetközi szervezetek szerepe a környezetvédelemben. 28. A nemzetközi környezetvédelmi jog története a Stockholmi Konferenciától a Riói Konferenciáig. 29. A Riói Konferencia utáni fontosabb események napjainkig.
30. A világ természeti és kulturális örökségének nemzetközi védelme. Várható jövőképek a nemzetközi környezetvédelemben. 31. A multikulturalitás és a globalizáció. 32. A világvárosok szerepe a multikulturalizmus világában. 33. A globalizáció, a fenntartható fejlődés és az emberi jogok.a kultúra a globalizációs folyamatok rendszerében. 34. A magyar és a külföldi oktatási szintének összehasonlítása, nemzetközi tapasztalatok ismertetése, elemzése. 35. A kisebbségek fogalma, csoportosítása, illetve a klasszikus kisebbségvédelem időszaka. 36. A kisebbségek univerzális védelme (ENSZ). 37. A kisebbségek regionális védelme (Európa Tanács, EBESZ, EU). 38. A kisebbségek és az anyaország közötti kapcsolat. Milyen szerepet játszanak a kisebbségek a nemzetközi rendszerben? 39. A menekültügy nemzetközi története. A migráció és a menedékjog. A migráció fajtái. 40. Nemzetközi dokumentumok a menekültjogra vonatkozóan. Fogalmak, alapelvek az 1951. évi genfi egyezményben. 41. Menedékjog az Európai Unióban. 42. A magyar anyagi és eljárásjogi szabályozás, a BÁH feladat- és hatásköre. 43. Állampolgárság és hontalanság. A többes állampolgárság. A hontalanokra vonatkozó nemzetközi szabályok. 44. Nemzetközi migráció, kisebbségek, társadalmi kockázatok és megoldások Póczik Szilveszter cikke alapján. 45. A világ súlyos problémái. Debrecen, 2013. március 05. Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalin egyetemi docens Jogtörténeti Tanszék