2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet: a piacon lévő egyéni keresletek összegzése. D = piaci kereslet (d1+d2+ ) 1 Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. Ha ugyanazon az áron több terméket hajlandó vásárolni a fogyasztó, akkor a piaci keresleti függvény eltolódik. Fogyasztói többlet: egyéni keresleti ár piaci ár fogyasztói többlet 1 D 1
Árváltozás hatása a termék keresletére: ár rugalmasság: ha egy termák árát 1 %-kal megváltoztatom, akkor? %-kal változik a kereslet? Ep = árrugalmasság Ep = D / = [(1-0)/0] / [(1-0)/0] ennek általában negatív az eredménye Ha : Ep abszolút értéke nagyobb mint 1, akkor rugalmas keresletű a termék Ep = 0 akkor az teljesen ár rugalmatlan keresletű a termék Ep abszolút értéke egynél kisebb, de nullánál nagyobb, akkor ár rugalmatlan keresletű a termék Egy bútorbolt modellváltás miatt a heverő 20.000 Ft-os árából 3.000 Ft árengedményt adott. A bolt havi forgalma 100 db-ról 150 db-ra nőtt. 0 = 20.000 1 = 17.000 0 = 100 1 = 150 Ep = [(1-0)/0]/ [(1-0)/0] = [(150-100)/100] /[(17000-20000)/20000] = 0,5/-1,5 = -0,33333 Mivel az eredmény negatív, ezért érvényesül a kereslet törvénye. Mivel 0 és 1 közé esik Ep, ezért ár rugalmatlan termékről van szó. Az ár csökkenésével a keresett mennyiség kevesebb, mint 1 %-kal nő. A kereslet jövedelemrugalmassága: ha a fogyasztó jövedelme változik, hogyan változik a kereslet. Ha 1 %-kal változik a jövedelem, akkor? %-kal változik a kereslet? Ej = [(1-0)/0] / [(J1-J0)/J0] Ha: Ej = 1, akkor ezek normál javak Ej nagyobb mint 1, akkor luxustermékekről beszélünk Ej kisebb mint nulla, akkor alacsonyabb (inferior) rendű termékekről beszélünk Inferior: jobb minőség megengedése
Varga család reáljövedelme az idén 10 %-kal csökkent Termék Tavalyi fogy. 0 Idei fogy. 1 Kenyér 27,5 kg 25 kg Hús 8 kg 7,5 kg Könyv 5 db 4 db Ej = [(1-0)/0] / [(J1-J0)/J0] = [(25-27,5)/27,5] / -0,1 = -0,1 / -0,1 = 1 A kereslet keresztár rugalmassága: ha b termék ára megváltozik az hogyan hat a termék keresletére. EA/B = [A1-A0)/A0] / [(B1-B0)/B0] Ha értéke: pozitív, akkor helyettesítő termékekről beszélünk pl.: kifli = zsömle negatív, akkor kiegészítő termékekről beszélünk pl.: kávé és kávé filter nulla, akkor független termékekről beszélünk az uborka ára 100 Ft-ról 120 Ft-ra nőtt, miközben a kereslet 40-ről 25-re csökkent. Ezzel egyidejűleg a fejes saláta kereslete változatlan ár mellett 4 %-kal nőtt. 0u = 100 1u = 120 0u = 40 1u = 25 Eu = [(1u-0u)/0u] /[(1u-0u)/0u] = [(25-40)/40]/ [(120-100)/100] = -0,375/ 0,5 = -1,875 A negatív előjel miatt érvényesül a kereslet törvénye. Ár rugalmas a termék.
EA/B = [(1s-0s)/0s] / [(1u-0u)/0u] = 0,4 / 0,2 = 2 Helyettesítő termékekről beszélünk ebben az esetben. Kínálat: a piacon megjelenő eladásra szánt termékek és szolgáltatások. Nagyságát a vevők igényei és a haszon határozza meg. Kínálat törvénye: ahogy a piaci árak növekednek úgy a kínált mennyiség is növekszik és ahogy az árak csökkennek úgy a kínált mennyiség is csökken a piacon. S 2 S 1 1 2 Mikroökonómiai piac: ahol a kereslet és kínálat találkozik, ahol az áru gazdát cserél. Marshall kereszt: 1 túlkínálat S 0 2 túlkereslet iaci egyensúly D = S 1d 2s 0 2d 1s D ókháló tétel: a piacnak önszabályozó mechanizmusa van. S 1 D
Tényező felhasználás költség csoportjai: döntés lehetősége szerint eldöntött elsüllyedt költségek (amin nem lehet változtatni.) alternatív költségek (olyan várható költségek melyek a döntésemen fognak múlni) felmerülés időpontja és a megtérülés módja szerint közvetlen pénzmozgás szükségessége befektetett eszközök forgó eszközök explicit költségek jegyzet 10. oldal implicit költségek termelés változásával való kapcsolat fix költség: ez akkor is van, ha nincs termelés F változó költség: ha a termelés nulla, akkor a V is nulla. Ahogy nő a termelés úgy nő a V is, de nem egyenletes mértékben. T V Össz költség = teljes költség = T = V+F F Átlagköltség: egy termékegységre jutó költség. Átlagos fix költség = AF = F/ AF Átlagos változó költség = AV = V/ AV A
Átlag költség = A = T/ vagy A = AF+AV Határköltség: egy újabb termék előállítása esetén, hogyan változnak a költségek. Határköltség = M = T/ mennyiség változás összköltség változás M A AV fedezeti pont (tökéletes verseny esetén) üzemszüneti pont (tökéletes verseny esetén) F T-V V T-F T F+V M T/ AF F/ AV V/ A T/ v. AF+AV 0 60 0 60 - - - - 1 60 30 90 90-60/1-60 30 90 0=30 2 60 55 115 115-90/2-30 27,5 57,5 1=25 3 60 75 135 20 20 25 45 4 60 105 165 30 15 26,25 41,25 5 60 155 215 50 12 31 43 6 60 225 285 70 10 37,5 47,5 7 60 315 375 90 8,57 45 53,57 8 60 425 485 110 7,5 53,125 60,625 9 60 555 615 130 6,6 61,6 68,3 10 60 705 765 150 6 70,5 76,5
F T-V V T-F T F+V M T/ AF F/ AV V/ A T/ v. AF+AV 0 720 0 720 - - - - 10 720 480 1200 48 72 48 120 20 720 800 1520 32 36 40 76 30 720 1200 1920 40 24 40 64 40 720 1680 2400 48 18 42 60 50 720 2300 3020 62 14,4 46 60,4 60 720 3120 3840* 82 12 52 64 70 720 4194 4915 107,4 10,28 50,92 70,2 80 720 5920 6640 293,5 9 74 83 *M = T/ 82 = T-3020 / 60-50 82 = T-3020 / 10 x10 820 = T-3020 +3020 3840 = T