Közgazdaságtan feladatgyűjtemény GTGKG131ÁJL és GTGKG811JFL

Átírás

1 ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan feladatgyűjtemény GTGKG131ÁJL és GTGKG811JFL Kis-Orloczki Mónika I.félév

2 1.TÉMAKÖR A KERESLET, KÍNÁLAT, ÉS A PIACI EGYENSÚLY 1. Egy termék piacán a következőképpen alakul a kereslet és a kínálat: D=300-5p; S=10p-150. a) Számolja ki az egyensúlyi árat és mennyiséget! (D=S; P*=30; Q*=150) b) Jellemezze a piacot, ha az ár 20%-kal megnő! (P 2 =30*1,25=36; D=300-5*36=120; S=10*36-150=210; D<S túlkínálat) c) Ábrázolja a piacot! (D fv tengelymetszetei vízszintes tengelyen 300, függőleges tengelyen 60; S fv tengelymetszetei függőleges tengelyen 15) 2. Egy termék iránti keresleti függvény a következő: Q= p. a) Mekkora a p=30ft piaci ár mellett a fogyasztói többlet nagysága? (Q= *30=900; FT=(75-30)*900/2=20250) b) Mennyivel nő a fogyasztói többlet, ha az ár P=20 Ft-ra csökken? (Q 2 = *20=1100; FT 2 =(75-20)*1100/2=30250) c) Ábrázolja! (tengelymetszet a függőleges tengelyen 75; vízszintes tengelyen 1500) 3. Egy termék piacán a kereslet és a kínálat: D=2000-2p; S=2p a) Számolja ki az egyensúlyi árat és mennyiséget! (P * =750; Q * =500) b) Jellemezze a piacot, ha az ár 20%-kal csökken! (P=750*0,8=600; D=800; S=200; túlkereslet van, mert D>S, nagysága: D-S=600) c) Ábrázolja a piacot! 4. Egy termék iránti keresleti függvény a következő: Q= p. a) Mekkora a p=20ft piaci ár mellett a fogyasztói többlet nagysága? ( ) b) Hogyan változik a fogyasztói többlet, ha az ár P=15 Ft-ra csökken? ( a fogyasztói többlet nőtt 5625 Ft-tal.) c) Ábrázolja! (tengelymetszet y=40 és x=2000-nél van) 5. Egy pogácsabár megfigyelései szerint a pogácsa iránti kereslet P = Q függvénnyel, míg a bár kínálata a P = 60Q függvénnyel írható le, ahol Q a pogácsa mennyisége kilogrammban, a P pedig a pogácsa kilogrammonkénti árát jelöli. Állapítsa meg, hogy milyen ár mellett alakul ki az egyensúly, és mennyi pogácsa adható el ilyen ár mellett! (D=S; Q=60Q-160 Q*=11 és P*=800) Átfogó adóreform keretében a pogácsabár átalányadóját megemelik, emiatt a termék ára 25 százalékkal nő. Mennyibe kerül most a pogácsa, és milyen helyzet alakul ki a piacon? (P 2 =800*1,25=1000; kereslet: 1000= *Q Q=12; kínálat: 1000=60*Q-160 Q=19,33 túlkínálat, mert kereslet<kínálat) Ábrázolja! (D fv tengelymetszete a vízszintes tengelyen 32, függőleges tengelyen 1600; S fv tengelymetszete a függőleges tengelyen 160) 2

3 2. TÉMAKÖR A FOGYASZTÓI DÖNTÉS, RUGALMASSÁG 1. Egy 4 fős család hétvégén húslevest és sültet fogyaszt. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes fogások hasznosságát a család számára. Határozza meg az egyes ételek határhasznát! (vastagon szedett adatok vannak megadva, MU=(TU aktuális -TU korábbi )/( Q aktuális -Q korábbi ) Q Leves hasznossága Sült hasznossága MU Leves MU Sült kihúzni vagy 72 kihúzva vagy ,5 Ahol az MU leves =MU sült, azt a mennyiséget fogyasztanánk együtt. Ebben az esetben 2 levest és 3 sültet ennénk együtt, mert a határhasznok itt egyeznek meg (amennyi hasznot feláldozok az egyik termék egy egységének lemondása miatt, pontosan annyival nő a hasznom, a másik termék fogyasztásának növelése miatt) 2. Töltse ki az alábbi táblázatot! Jelölje, hogy optimális esetben hány pizzát és kólát fogyasztunk együtt! Válaszát indokolja! Q Pizza Kóla hasznossága hasznossága MU Pizza MU Kóla Optimális két termék esetében az a fogyasztási mennyiség, ahol MU Pizza =MU Kóla, tehát 5 pizzát és 2 kólát fogyaszt. 3. A Kiss család nettó jövedelme 40 ezer Ft, ekkor 20 kg kenyeret vásárolnak. A családfő elbocsátása miatt a jövedelmük 30 ezer Ft-ra csökken, ekkor kenyérből 24 kg-ot vásárolnak. Milyen a kenyér rugalmassága, milyen típusú jószágról van szó? 4. A Nagy család minden héten kiflit vásárol. Amikor a kifli ára 10 Ft/db volt hetente 20 db-ot vásároltak. Az áru árának 15 Ft-ra való emelkedésével lecsökkent a vásárlásuk 15 db-ra. Mit tudunk a kifli keresletéről? 5. A zöldségárus azt vette észre, hogy amikor a grapefruit árát 400 Ft/kg-ról 440 Ft/kg-ra emelte, a narancsból az átlagos heti 30kg helyett 39 kg fogyott. Mit tudunk a narancs keresztárrugalmasságáról? Milyen típusú termék? (P x0 =400, P x1 =440; Y 0 =30, Y 1 =39; ε=3, rugalmas, a narancs a grapefruit helyettesítő terméke) 6. Egy bevásárlóközpontban megfigyelték, hogy a lila pulcsiból heti 20 helyett 25 db-ot tudtak eladni, amikor annak árát 10000Ft-ról 6000Ft-ra csökkentették. Milyen típusú termék a lila pulcsi? (számítással támassza alá válaszát) Értelmezze a mutató értékét! 3

4 (árrugalmasság: [(25-20)/20] : [( )/10000]= - 0,625, negatív ezért normál termék, abszolút értékben kisebb 1-nél, így rugalmatlan keresletű. Ha a pulcsi árát 1%-kal csökkentik, 0,625%-kal nő meg a kereslet iránta) 7. A fogyasztó jövedelme havi Ft. Ilyen jövedelem mellett havonta 10 túró Rudit szokott venni. Fogyasztónkat előléptették, így jövedelme Ft-ra emelkedik, melynek következtében nő a kereslete a Túró Rudi iránt, havonta 15 db-ot vásárol. Milyen a Túró Rudi jövedelemrugalmassága és milyen típusú jószágról van szó? (I 0 = , I 1 = ; X 0 =10, X 1 =15; ε=2,5 rugalmas a kereslete és normál jószág) 8. A cicás bögre ára 200 Ft. Ekkor havonta 10 db-ot vesznek belőle. ha az árát 250 Ft-ra növeljük, 12 db-ot tudnak belőle eladni. Milyen a cicás bögre árrugalmassága? Milyen típusú termék? (P 0 =200, P 1 =250; X 0 =10, X 1 =12; ε=0,8; rugalmatlan, paradox árhatású termék) 9. A hamburger forgalma az előző hónapban a büfében 25 ezer db-ról 20 ezerre csökkent, miközben a sajtburger ára 100 Ft-ról 90 Ft-ra csökkent. Milyen a rugalmassága a két hamburgernek? Hogyan értékelhető a változás? [(20-25)/25] : [(90-100)/100] = 2; pozitív, tehát helyettesítő termékek, Ha a sajtburger árát 1%-kal csökkentik, ennek hatására a hamburger kereslete 2%-kal nő) 3. TÉMAKÖR A VÁLLALAT RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERMELÉSE, KÖLTSÉGEI ÉS JÖVEDELMEI 1. A következő táblázat egy mezőgazdasági munkafolyamat eredményeit tartalmazza a felhasznált munkaráfordítások függvényében, miközben az összes többi input mennyisége állandó. (a vastagon szedett adatok vannak megadva) a) Számolja ki a munka határ- és átlagtermékét a munkafelhasználás minden táblázatbeli szintjére! b) A munkaráfordítások mely szintje után jelentkezik csökkenő hozadék? (L=4, mert MP L elkezd csökkenni) c) Mekkora munkafelhasználás biztosítja a hozadéki optimumot (Ez a kérdés feltehető úgy is, hogy mikor lesz az átlagtermék maximális)? Amikor az átlag- és határtermék azonos, L=5-nél L Q AP L MP L , , ,

5 2. Töltse ki a táblázatot! Hol található a hozadéki optimum és a csökkenő hozadék mely munkaráfordítás után jelentkezik? L Q AP L MP L , ,5 40 Hozadéki optimum: AP L maximumánál (63,33). Optimális inputfelhasználás ekkor L=6. Csökkenő hozadék, amikor MP L elkezd csökkenni, L=4 után kezd csökkennil=4 az MP L maximuma 3. Töltse ki az alábbi táblázatot! Q TC FC VC MC AC AFC AVC , , , , , ,5 4. Töltse ki a táblázatot! Termelés Változóköltség Fixköltség Összköltség Határköltség Átlagköltség Egy gazdálkodás évi teljes költsége 7500e Ft, implicit költségei 1350e Ft, ez utóbbinak számvitelileg elszámolható része 350e Ft, s gazdasági profitja 560e Ft. Számítsa ki a teljes bevétel, a számviteli és explicit költségek, valamint a számviteli profit nagyságát! (Számviteli költség 6500; explicit költség 6150; számviteli profit 1560; normál profit 1000 eft.) 6. Egy vállalkozás tavalyi gazdasági költsége 8000 eft, az implicit költségei 1500 eft volt, s ez utóbbinak az elszámolható része 400 eft. A gazdasági profitja 500 eft volt. Határozza meg a cég számviteli költségét és explicit költségét, a számviteli profit és a normál profit nagyságát! (Teljes bevétel=8500, Normál profit=1100, explicit ktg=6500, szv ktg= 1400) 7. Egy vállalkozás éves adatai a következők: Számviteli profit El nem számolható implicit költség 8400 Összes explicit költség 8600 A vállalkozás összes gazdasági költsége Állapítsa meg, hogy mennyi a cég számviteli és implicit költsége, gazdasági és normál profitja! (Számviteli költség 9000; implicit költség 8800; gazdasági profit 4400; normál profit 8400 eft.) 5

6 4.TÉMAKÖR A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLŐK KAPCSOLATRENDSZERE 1. Egy kétszereplős gazdaságból ismertek a következő adatok: a vállalatok 1980 $ munkabért fizettek a háztartásoknak, a két szereplő megtakarítása 420 $, amelyből a vállalatok 300$-t takarítottak meg. Határozzuk meg a fogyasztás, a háztartások megtakarítása, a beruházás és a makroszintű jövedelem összegét! (C=1860; I=420; Y=2280) 2. Tételezzünk fel egy háromszereplős, zárt gazdaságot, amelyben a végső felhasználás szerkezete a következőképpen alakul: Fogyasztás: 340, kormányzati vásárlás: 80, beruházások: 60, a vállalatok által fizetett adó:160, a háztartások által fizetett adó: 40, az állam által a háztartásoknak juttatott transzfer: 80, a vállalatoknak juttatott transzfer: 25, a háztartások munkabére: 310. Határozzuk meg az összjövedelmet és a gazdasági szektorok megtakarításait! Milyen az állami költségvetés egyenlege? (Y=C+I+G=480, SH=10, SV=35, SÁ=15, az állami költségvetés 15 egységnyi szufficitet mutat) 3. Egy gazdaságról a következőket ismerjük: Fogyasztás: 700, kormányzati vásárlás: 50, beruházások: 350, a bérfizetések: 800, a háztartások által fizetett adó: 50, az import: 300, a vállalatok megtakarítása: 50, az állam megtakarítása: 50, a külföld megtakarítása: 100. Határozzuk meg az összjövedelmet, az exportot, a vállalatok adóját, a háztartásoknak juttatott transzfert és a háztartások megtakarítását! (X=200, Y=1000, TV=150, TRH=100, SH=150) 4. Egy makrogazdaságról a következő adatok ismertek: a fogyasztás 800, a beruházás 150, a kormányzati vásárlások értéke 200, az export 40, míg az import 50. Tudjuk továbbá, hogy a vállalatok által fizetett adó a háztartások adóbefizetésének kétszerese, a háztartásoknak nyújtott támogatások összege 100, a vállalatoknak nyújtott transzfereké pedig 245. A vállalatok megtakarítása 15, míg az államé 10. a) Határozza meg a makroszintű jövedelem nagyságát! b) Számítsa ki a háztartások és a vállalatok által fizetendő adót! c) Számítsa ki a háztartások munkabérét! d) Számítsa ki a háztartások megtakarítását, továbbá igazolja, hogy a beruházások forrása a nemzetgazdasági megtakarítások. összege! 6

7 5.TÉMAKÖR A MAKROGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE (SNA) 1. A évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a külföldiek itthon szerzett elsődleges jövedelme 20 m$. Határozza meg a GDP-t, a GNI-t, és az NDP-t! (GO = 4500; GDP = = 1900; NDP = GDP amortizáció = 1400; GNI = GDP + hazaiak kint külföldiek bent = 1920) 2. Az alábbi, billió forintban megadott adatok ismertek egy gazdaságról: Összes kibocsátás 1000; termelő fogyasztás 400; amortizáció 80; hazai gazdasági alanyok külföldi munka- és tőkejövedelme 90; külföldi gazdasági alanyok hazai munka- és tőkejövedelme 110; jövedelemtranszfer az országba külföldről 40; jövedelemtranszfer az országból külföldre 70. Számítsa ki az SNA-mutatók értékét! (GDP=GO-TF= =600 NDP=GDP-am=600-80=520 GNI=GDP+h j -k j = =580 NNI=GNI-am=580-80=500 GNDI=GNI+TR be -TR ki = =550 NNDI=GNDI-am=550-80=470) 3. Egy makrogazdaságban az alábbi adatok ismertek: összes kibocsátás: 15860,5 termelőfogyasztás: 4120,2 amortizáció: 720,1 belföldiek által külföldön szerzett jövedelem: 502,6 külföldiek által belföldön szerzett jövedelem: 612,2 Adja meg a GDP, NDP, NNP értékét! (GDP= ; NDP= ; GNP= ; NNP= ) 7