Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18.
A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a profitmaximumot biztosító árszínvonal a munkapiacon alakul ki Szintén exogén a reáljövedelem és a pénzkínálat, valamint az inflációs várakozások L( Y,i,π e ) = M S P Az egyensúlyt csak a kamatláb mozgása képes megteremteni!
Az LM-görbe A pénzügyi egyensúly adott reálpénzállomány mellett a reáljövedelem és a kamatláb függvénye Csak meghatározott reáljövedelem-kamatláb kombinációk eredményeznek a az exogén reálkínálattal megegyező pénzkeresletet Az LM-görbe a reáljövedelem-kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat megegyezik. [Meyer-Solt, 190. old.] Az egyensúly az értékpapírpiac közvetítésével alakul ki
Hatásmechanizmus Növekvő reáljövedelem A pénz- és tőkepiaci egyensúly szimultán alakul ki. Az értékpapírpiaci vétel vagy eladás egyben a pénzkereslet csökkenését vagy növekedését jelenti. Növekvő pénzkereslet Kötvényértékesítés Túlkínálat Árfolyam-csökkenés Pénzpiac Tőkepiac A jövedelem és a kamatláb azonos irányban változik. Kamatláb-emelkedés
Az LM-görbe i LM i Y > 0 Y
A pénzkínálat bővülése 1. A nominális pénzkínálat növekszik 2. A szereplők által tartott pénzmennyiség magasabb az optimálisnál 3. A felesleget értékpapírokba fektetik 4. Tőkepiaci túlkereslet 5. Az árfolyamok emelkednek 6. A kamatláb csökken 7. Az LM-görbe lefelé mozdul PV = J r
A pénzkínálat bővülése i LM i LM i Y O Y
Az árszínvonal növekedése 1. A forgalomban lévő pénz reálértéke csökken 2. A korábban optimális reálpénzmennyiség csak magasabb nominális pénzkészlettel biztosítható 3. A szereplők értékpapírokat adnak el 4. Tőkepiaci túlkínálat 5. Az árfolyamok esnek 6. A kamatláb növekszik 7. Az LM-görbe felfelé mozdul PV = J r
Az árszínvonal növekedése i LM LM i Y O Y
Az IS-LM rendszer i i IS jövedelmi alkalmazkodás árupiac LM pénzpiac kamatláb alkalmazkodása Y Y
Nem egyensúlyi helyzetek i IS III. Árupiaci túlkereslet Pénzpiaci túlkínálat II. Áru- és pénzpiaci túlkínálat IV. Áru- és pénzpiaci túlkereslet LM I. Árupiaci túlkínálat Pénzpiaci túlkereslet Y
Az egyensúly kialakulása i IS X 4. 3. 2. X 1. LM Az alkalmazkodás az LM-görbe mentén történik. Y
Aggregált kereslet Aggregált keresletnek nevezzük azt a termék és szolgáltatásmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők az adott árszínvonal mellett meg akarnak vásárolni. Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást az aggregált keresleti függvénnyel (AD-görbe) írjuk le. [Meyer-Solt, 216. old.] Az árszínvonal változása közvetlenül sem a beruházásokra, sem a megtakaírtásokra nincs hatással Az IS-görbe változatlan
Az AD-görbe Az árszínvonal változása az LM-görbe párhuzamos eltolását eredményezi Az eltolás következtében az IS-LM rendszer metszéspontja módosul Megváltozik az egyensúlyi jövedelem Megváltozik az egyensúlyi kamatláb A keynesiánus modellre NEM jellemző a dichotómia! Az AD-görbe gráfja az LM-görbe eltolásával, az IS-LM metszéspontok leképezésével szerkeszthető meg
Az AD-görbe i LM 0 LM 1 LM 2 i 0 i 2 P P 0 AD IS Minél alacsonyabb az árszínvonal és a kamatláb, annál magasabb a jövedelem! Y P 2 Y 0 Y 1 Y 2 Y
Összefoglalás A KEYNESIÁNUS MODELL
A keynesi modell Adott árszint mellett a gazdasági szereplők meghatározott nagyságú keresletet támasztanak (Y) A vállalati szektor ehhez igazítja a termelést, ami rögzített tőkeállomány mellett determinálja a foglalkoztatottságot (N ) Jellemzően: N < N S Rögzített nominálbérek (W 0 ) mellett a profitmaximum feltételének csak egy árszínvonal felel meg (P ) VISSZACSATOLÁS: Ez az árszínvonal meghatátrozza az aggregált keresletet! Nincs dichotómia!
A formalizált modell I i,η ( ) + G 0 = S Y T ( ) M S Y K 0, N ( ) N ( ) P = L Y,i,π e N = N K 0,Y = W 0 P ( ) IS-görbe Y, i LM-görbe Inverz termelési függvény Profitmaximum P
A modell változói Exogén változók Nominális pénzmennyiség (M S ) Nominálbér (W 0 ) Munkakínálat (N S ) és tőkeállomány (K 0 ) Endogén változók Reáljövedelem (Y) Foglalkoztatottság (N ) Árszínvonal (P) Nominális kamatláb (i)
Logikai összefüggések Kormányzat Áruvásárlások Nincs dichotómia! Adópolitika Összkereslet Beruházási kereslet Kamatláb Fogyasztási kereslet Vissza csatolás Pénzkereslet Reálpénzkínálat Magatartási paraméterek Kibocsátás Árszínvonal Nominális pénzkínálat Technológia Foglalkoztatás Reálbér Nominálbér
Egyensúly A munkapiacon kialakuló árszint (kínálati) nem feltétlenül egyezik meg az aggregált kereslet megfelelő értékéhez tartozó árszínvonallal (keresleti) Tegyük fel, hogy P e > P 1. Árupiaci túlkereslet 2. A túlkereslet csak magasabb árszinten elégíthető ki 3. Felborul a pénzpiaci egyensúly (LM-görbe eltolódik) 4. A kamatláb emelkedése miatt az összkereslet csökken 5. Ennek megfelelően csökken a kibocsátás is
Stabilitás A mechanizmus biztosítja az aggregált kínálat mennyiségi alkalmazkodását A keynesiánus modell egyensúlya stabil, [ ] a gazdaság közelít az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya felé. [Meyer-Solt, 222. old.] Ez azonban NEM jelenti az összes piac egyensúlyát! Ha az aggregált kereslet kisebb, mint a potenciális kibocsátás, akkor a makroegyensúly munkanélküliség mellett alakul ki!