EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/1069/ /2010 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) a Dr. A.B. ügyvéd által képviselt C.D. kérelme alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Dr. E.F. ügyvéd által képviselt Levendula-Gaszt Kft-vel (székhelye: 8246 Tótvázsony, Magyar u. 91; Cg. 19-09-511215) szemben indult eljárásban meghozta a következő H A T Á R O Z A TO T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont társaság megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont kérelmező roma etnikumhoz tartozásával összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott azzal, hogy 2010. május 24. napján megtagadta a kérelmezőtől a kiszolgálást az általa üzemeltetett Admirál Sörözőben (8600 Siófok Fő u. 83.). Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvánosságra hozatalát a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vont Levendula-Gaszt Kft-ét 100.000,- Ft, azaz Százezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára történő átutalással kell megfizetni. A vizsgálat során 6440,- Ft, azaz Hatezer-négyszáznegyven forint eljárási költség merült fel, melyet a kötelezettnek a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú számlájára történő átutalással kell megfizetnie. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, annak mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető a végrehajtás felfüggesztése, valamint hogy három bíróból álló tanács bírálja el a keresetben foglaltakat.
I N D O K O L Á S C.D. jogi képviselője útján 2010. június 8-án érkezett kérelmében azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy 2010. május 24-én a siófoki Admirál Sörözőbe roma származása miatt nem engedték be. A kérelmező három nem roma származású munkatársával és élettársával a hajnali órákban szeretett volna a sörözőbe bemenni, mert aznap volt Siófokon a szezonnyitás. A bejártnál látták, hogy a sörözőre ki van írva, hogy zártkörű rendezvényt tartanak, de a kérelmező mégis megkérte egyik munkatársát, hogy érdeklődjön, valóban zártkörű-e a rendezvény. A söröző egy alkalmazottja (biztonsági őre) azonban közölte, hogy csak a kérelmezővel van probléma, a többiek bemehetnek. Elmondta, hogy nem is olyan régen volt a sörözőnél egy verekedés, amiben romák vettek részt és emiatt a rendőrök is a közelben tartózkodnak, ezért nem engedik be. A kérelmező tiltakozott és hangsúlyozta, hogy nem vett részt ebben a verekedésben és ezt faji megkülönböztetésnek értékeli. A közelben tartózkodó rendőröknek is elmondta, mi történt, de intézkedés az ügyben nem történt. 2010. június 7-én érkezett meg a hatósághoz a Siófoki rendőrkapitányság tájékoztatása, mely szerint több személy tett bejelentést, hogy etnikai hovatartozásuk miatt az Admirál Sörözőben megtagadták kiszolgálásukat. A rendőrkapitányság többek között mellékelte C.D. 2010. május 25-én tett bejelentését, melyre a történteket követő másnap került sor. A hatóság jogsegély iránti kérelemmel fordult Siófok aljegyzőjéhez a bepanaszolt söröző üzemeltetőjének megállapítása érdekében. Az aljegyző 2010. június 11-én tájékoztatta a hatóságot, hogy az üzemeltető a Levendula-Gaszt Kft. A hatóság a kérelem alapján 2010. június 15-én eljárás alá vonta a sörözőt üzemeltető társaságot. A hatóság az eljárás megindításáról szóló értesítésében határidő tűzésével felhívta az eljárás alá vont társaságot, hogy tájékoztassa a hatóságot a 2010. május 24-én szolgálatot teljesítő dolgozók beosztásáról, nevéről, idézhető címéről. A megadott határidőn belül az eljárás alá vont társaság nem tett eleget a hatóság felhívásának, és érdemi védekezést sem terjesztett elő. A hatóság a tényállás tisztázása érdekében nyilvános szóbeli tárgyalásra idézte az ügyfeleket, tanúként idézte a kérelmező által megjelölt munkatársai közül J.K-át és L.M-et, egyben felhívta az eljárás alá vontat, hogy a tárgyaláson biztosítsa a szolgálatot teljesítő biztonsági őrök meghallgatását. A 2010. augusztus 4-én Siófok Város Polgármesteri Hivatalában tartott tárgyaláson az eljárás alá vont társaság szóban terjesztette elő érdemi védekezését. A történtek hátterével kapcsolatban az ügyvezető előadta, hogy 2010 tavaszán egy garázda csoport többször balhézott a sörözőben, életveszélyesen megfenyegették a pultosokat. Az ügyben többször is megkeresték a rendőrséget, feljelentést tettek. A csoport tagjait a személyzet arcról ismerte fel, ha ezek a személyek megjelentek a sörözőnél, a biztonsági őrt tájékoztatták és azok nem engedték be a sörözőbe ezeket a személyeket. A garázda csoport változó összetételű és létszámú csoport volt. 2010. május 24-én is azt észlelte a személyzet, hogy ennek a garázda csoportnak egy tagja jelent meg a sörözőnél, akit arcról ismertek fel, és ezért történt bizonyos intézkedés. Az eljárás alá vont jogi képviselője hangsúlyozta, hogy nem vitatják, hogy a kérelmező rendelkezik védett tulajdonsággal, miként azt sem, hogy a szolgáltatást valóban megtagadták, azonban védekezésük szerint nem volt ok-okozati összefüggés a védett tulajdonság és a hátrány között, a szolgáltatás megtagadásának a korábbi garázda magatartás volt az oka. Az eljárás alá vont vállalta, hogy csatolja a rendőrségi feljelentés, illetve bejelentés másolatát.
A hatóság felhívására megnevezte a söröző azon dolgozóit, akik arcról ismerték fel a garázda csoport tagjait, de azt nem tudta megjelölni, hogy a sérelem elszenvedésekor pontosan kik dolgoztak a sörözőben. Az eljárás alá vont vállalta, hogy a jelenléti ívek alapján közli a hatósággal azok nevét és idézhető címét, akik a sérelem elszenvedésekor a sörözőben voltak. A tárgyaláson a társaság nem biztosította a 2010. május 23-ra és 24-re beosztott biztonsági őrök megjelenését sem, a dolgozók listáján ugyancsak nem szerepeltette a biztonsági őröket. Nyilatkozata szerint telefonon jelentkeztek nála a biztonsági őrök, nem találkozott velük, a személyzet a helyszínen fizette ki az őröket, név szerint nem ismerte őket. Rózsáné Gaál Judit ügyvezető elmondta, hogy a fennálló helyzet tarthatatlansága miatt próbálkoztak törzskártya bevezetésével is, azonban ez a módszer nem vált be. A söröző pultosai dönthették el, hogy kik kaphatnak törzskártyát, mivel ők ismerték fel a garázda csoport tagjait. A pultosok műszakváltáskor átadták egymásnak, hogy aznap kivel volt gond, rámutattak a vendégre, ha ott volt. Ő maga ritkán tartózkodott a sörözőben, de volt, hogy látta a garázda csoportot, a kérelmezőt azonban még sosem, így nem tudta a garázda csoport tagjaként azonosítani, és a személyzettől sem kapott olyan jelzést, hogy a kérelmező a garázda csoporthoz tartozna. A tárgyaláson a hatóság helyt adott N.Z. kérelmének, hogy az eljárásban, mint a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke ügyfélként részt vegyen. N.Z a tárgyaláson elmondta, hogy a kérelmező hozzá fordult a történteket követően, elmondta, hogy nem engedték be a sörözőbe roma származása miatt. Mivel korábban nem kapott hasonló jelzést, telefonon próbálta meg tisztázni az ügyet a tulajdonossal. Arra nem emlékezett, hogy pontosan kivel beszélt, de az eljárás alá vont ügyvezetője az elmondása alapján arra következtetett, hogy a fiával beszélhetett N.Z. A férfi a telefonban biztosította N.Z-ét, hogy a sörözőben nem történnek a kérelmező által előadottakhoz hasonlóak, de megemlítette azokat az incidenseket, amelyek miatt valóban úgy döntöttek, hogy bizonyos rendbontó személyeket kitiltanak. C.D. a tárgyaláson kiegészítette kérelmét és elmondta, hogy korábban két-háromhavonta járt a sörözőbe, főként az élettársával. Nem büntetett előéletű, soha nem verekedett a sörözőben és nem is tapasztalt korábban problémát a kiszolgálással. Az eljárás alá vont védekezésével kapcsolatban hivatkozott arra, hogy akkor éjjel a pultosokkal nem találkozott, őt nem láthatták, mivel elállta útját a biztonsági őr, így a pultosok nem tudták arcról beazonosítani, hogy vajon a rendbontó tárasághoz tartozik-e. A biztonsági őr viselkedésével kapcsolatban elmondta, hogy kulturált hangnemben közölte vele, hogy a roma társaság verekedése miatt nem engedheti be. J.K, a kérelmező munkatársa tanúként úgy nyilatkozott, hogy egy másik kollégájával együtt mentek előre megkérdezni, hogy tényleg van-e rendezvény, zártkörű-e. A sörözőben kb. 5-6 ember tartózkodott. Egy alkalmazott ekkor közölte, hogy velük nincs probléma, bemehetnek, de aztán a kérelmezőre mutatott és mondta, hogy mivel ő roma, ez rá nem vonatkozik. L.M, aki ugyancsak a kérelmező munkatársaként jelen volt a történtekkor, úgy nyilatkozott, hogy nem tudja pontosan, hogy mi történt a bejáratnál, csak annyit hallott, hogy előzőleg volt valami balhé és a kérelmezőt ezért nem engedik be. Ő sem emlékezett veszekedésre vagy szóváltásra. Azt is hallotta, hogy valaki azt mondja, romákat nem engednek be. A tanú hozzátette, ő maga nem látott olyan feliratot, hogy a sörözőben zártkörű rendezvényt tartanának, a sörözőbe belépve sem tapasztalt erre utaló jelet. A kérelmező jogi képviselőjének kérdésére határozottan állította, hogy hallott olyat, hogy a kérelmezőt a roma származása miatt nem engedik be a sörözőbe. Az eljárás alá vont társaság ügyvezetője előadta, hogy pontosan nem emlékszik, hogy aznap volt-e zártkörű rendezvény, de elmondta, hogy ritkán előfordul, a pultosok döntenek arról is, hogy engedélyezik-e zártkörű rendezvény tartását.
A hatóság még a tárgyaláson felhívta az eljárás alá vontat, hogy 10 munkanapon belül közölje, hogy 2010. május 24-én kik dolgoztak a sörözőben, illetve jelölje meg a szolgálatban volt biztonsági őröket és csatolja a garázda csoport tagjaival szemben tett feljelentéseket. Az eljárás alá vont a megadott határidőn belül nem tett eleget a hatóság felhívásának, ezért a hatóság 2010. augusztus 31-én kelt hiánypótlási végzésében ismételten felhívást intézett az eljárás alá vonthoz. Az eljárás alá vont a hatóság ismételt felhívásának sem tett eleget. A hatóság a vizsgálat lefolytatását követően arra a megállapításra jutott, hogy a kérelmek az alábbiak szerint alaposak: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely ún. védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az Ebktv. 8. -a felsorolja azt a húsz védett tulajdonságot, amellyel összefüggésben elkövetett hátrányos megkülönböztetés esetén a hatóság eljárhat. A hatóság előtt érvényesülő ún. osztott bizonyítás szabályai szerint a kérelmezőnek az eljárás megindításához csupán valószínűsítenie kell a fentieket, míg a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, nem tett különbséget, vagyis a kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fenn. Nincs helye kimentésnek és a bepanaszolt nem hivatkozhat arra, hogy intézkedésének ésszerű indoka volt a közvetlen hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés esetén, ha a megkülönböztetés alapja a panaszos faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége vagy etnikai hovatartozása volt. Kérelmező védett tulajdonságául roma származását jelölte meg, hátrányként pedig a szolgáltatás megtagadására hivatkozott. Az egyenlő bánásmód követelménynek megtartására kötelesek az áruk forgalmazásával, illetve szolgáltatás nyújtásával foglalkozó szervezetek is, így jogsértő lehet minden olyan eljárásuk, amely alapján valakit valamely védett tulajdonsága miatt eltérő minőségű szolgáltatásban részesítenek, vagy akár kizárnak a szolgáltatás igénybevételéből. Az eljárás alá vont társaság az Ebktv. 5. b) pontja és 30. (1) bekezdése értelmében szolgáltatónak minősült, így az Ebktv. hatálya alá tartozott. A hatóság tárgyi ügyben azt vizsgálta, hogy a kérelmezőtől 2010. május 24-én megtagadták-e a szolgáltatást és ez összefüggésben állhatott-e roma származásával. Az eljárás alá vont társaságnak ezért azt kellett bizonyítania, hogy nem tagadta meg a szolgáltatást, illetve ha meg is tagadta, arra nem a kérelmező roma származásával összefüggésben került sor. Az eljárás alá vont társaság nem tagadta, hogy nem szolgálták ki vagy engedték be a kérelmezőt, és azt sem vitatta, hogy a kérelmező roma származású lenne. A szolgáltatás megtagadását azonban azzal indokolta, hogy a panaszos egy általa garázda csoportként hivatkozott társaság tagja, akiktől korábbi rendbontásaik, fenyegetéseik miatt alappal tagadja meg a szolgáltatást a söröző. Az eljárás alá vont nem tudta név szerint megjelölni a kitiltással érintett személyeket, de hivatkozott arra, hogy a kitiltásról minden esetben a sörözőben dolgozó pultosok határoznak, akik ránézésre meg tudják állapítani, hogy valaki a garázda csoporthoz tartozik-e. Az eljárás alá vont társaság ügyvezetője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy maga is találkozott már a garázda csoport néhány tagjával, de a kérelmezőt nem tudta azonosítani a rendbontó társaság tagjaként.
A tanúk a kérelemben foglaltakat támasztották alá, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy 2010. május 24-én csak a kérelmezőt nem engedték be az 5 fős társaságból és az sem volt vitatott, hogy csak ő volt roma származású. Abban már nem voltak egyöntetűek a nyilatkozatok, hogy a söröző bejáratán fel volt-e tüntetve, hogy zártkörű rendezvényt tartanak, azonban ettől függetlenül a tekintetben egybehangzóak voltak a tanúvallomások, hogy elhangzott, a kérelmező roma származása miatt nem léphet be, mégpedig azért nem, mert korábban egy romákból álló csoport verekedett a vendéglátóhelyen. Ugyanakkor nem volt jelentősége annak, hogy valóban volt-e zártkörű rendezvény a kérdéses éjszakán, mert a kérelmező nem roma származású munkatársait gond nélkül beengedték. A hatóság többszöri felhívására sem jelölte meg az eljárás alá vont, hogy a sérelem elszenvedésekor kik dolgoztak a sörözőben, vagyis kik azok, akik ránézésre dönthettek arról, hogy a kérelmező a garázda csoport tagjai-e. Nem csatolta be azokat a feljelentéseket, bejelentéseket sem, amelyeket a garázda csoport tagjaival szemben tettek. Összességében egyetlen általa hivatkozott állítást sem tudott bizonyítékokkal alátámasztani és nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta, hogy a hatóság további tanúkat hallgasson meg az ügyben annak feltárása érdekében, hogy a személyzet miként és miért döntött egyes személyek kitiltásáról, kiszolgálásuk megtagadásáról. Az eljárás alá vont társaság a védekezéséül előadottakat tehát nem tudta bizonyítani, annak ellenére, hogy az osztott bizonyítás szabályai értelmében a bizonyítási teher rajta állt. A hatóság nem vitatja, hogy egy szolgáltató alappal tagadhatja meg a szolgáltatást a rendbontó, a személyzetet fenyegető személyektől, de intézkedése csak abban az esetben jogszerű, ha nem ad lehetőséget visszaélésekre és nem vezet egy etnikai csoport teljes kitiltásához. A kitiltásnak következetesnek és objektívnek kell lennie, az érintett személyeket egyértelműen be kell tudnia azonosítania a vendéglátóhelynek. Tárgyi ügyben az eljárás alá vont nyilatkozataiból azt lehetett megállapítani, hogy nem volt egyértelmű, hogy ki tartozik a kitiltott csoporthoz, vagy hogy a kitiltás pontosan hány főt érintett. A tanúk nyilatkozata alapján a kérelmezőtől roma származása miatt tagadták meg a szolgáltatást, és nem azért, mert korábban verekedett a sörözőben, tehát az eljárás alá vont egy roma társaság állítólagos korábbi rendbontásai miatt kollektívan büntette a roma etnikumhoz tartozókat, így a kérelmezőt is. A hatóság a fentiek alapján a kérelemnek helyt adott, és az Ebktv. 16. b), c) és d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket rendelte alkalmazni: eltiltotta a társaságot a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, bírságot szabott ki és határozatának nyilvános közzétételéről rendelkezett. A közvélemény tájékoztatása tárgyi ügyben különösen fontos volt, hiszen az ügy már a hatósági eljárás megindítását megelőzően is sajtónyilvánosságot nyert. A bírság összegének megállapításakor a hatóság figyelemmel volt a jogsértés súlyára és a társaság teljesítőképességére, amelyet a hatóság a társaság a cégnyilvántartásban közzétett 2009. évi egyszerűsített beszámolójának mérlege alapján állapított meg. Az eljárás során felmerült eljárási költség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 154. (1) bek. b) pontja alapján az elmarasztalt társaságot terheli. Az ügyintézési határidő a Kormányrendelet 7. (1) bekezdése szerint 50 munkanap. A határidő kezdő napja, a kérelem beérkezésének napja: 2010. június 7. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2010. november 11. napja. A hatóság határozata elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A bírósági felülvizsgálat lehetőségét az Ebktv. 17. (3) bekezdése biztosítja.
A hatóság a határozatot az Ebktv. 15. (1) a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. Budapest, 2010. október 18. Dr. Honecz Ágnes Elnök A határozat 2010. november 30-án jogerős és végrehajtható. 1024 Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1)336-76-73 Fax: (1)336-79-29