Farkas: A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban internetes melléklet

Hasonló dokumentumok
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban*

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, dr.

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

Az oktatási infrastruktúra I

Mit mutatnak meg a makrogazdasági mutatók? A magyarok pénzügyi kultúrája számokban Dr. Huzdik Katalin

A magyar felsõoktatás helye Európában

A versenyképesség fogalma I.

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Az Európai Unió számokban

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Az oktatási infrastruktúra I

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

A statisztika oktatásának átalakulása a felsőoktatásban

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

JELENTÉS A VÁLLALKOZÁSOK KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ADATAIRÓL

Válságkezelés Magyarországon

Gazdasági Havi Tájékoztató

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről IV. negyedév

Az érettségi védelmében

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

Statisztikai mutatók leírása

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

INFORMÁCIÓK A RÖVID TÁVÚ MUNKAERŐPIACI PROGNÓZISHOZ 2005 szeptember (Az adatszolgáltatás nem kötelező!)

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

F L U E N T U. Nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat International journal of Economic and Social Sciences II. évfolyam 3.

FÓKUSZBAN AZ ÖNGONDOSKODÁS PANELBESZÉLGETÉS

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nemzetközi Versenyképesség

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

A HAZAI FELSŐOKTATÁS ELMÚLT 10

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és rendszeres személyi juttatása évben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

A magyarországi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési output aktivitásának vizsgálata, különös tekintettel a regionális különbségekre

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról

Egyenlőtlen növekedés?

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZEPTEMBER - OKTÓBER

Dr. Bozsik Sándor Egyetemi adjunktus

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

Mérleg. Szolvencia II. szerinti érték Eszközök

Az MNB által előfizetett bel- és külföldi lapok, folyóiratok, adatbázisok listája

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

OSAP Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

Átírás:

Farkas: A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban internetes melléklet 1 Melléklet A melléklet a tanulmányban bemutatott klaszterelemzések adattáblázatait foglalja össze. A számítások az SPSS 10 verzióval, K középpont módszerű klaszterezéssel készültek. A táblázat a klaszterképző változóknak a klaszterenkénti átlagát és szórását tartalmazza. A változók klaszterenkénti átlagai adják a klaszter középpontját, amelyek alapján a klaszterek jellemezhetőek. Az n az adott klaszterbe tartozó országok számát jelzi. A klaszterközéppontok távolságát is közöljük, mert ezek az adatok a klaszterek egymáshoz képest fennálló különbségének a mértékére utalnak. Termékpiaci jellemzők a klaszterekben táblázat A klaszterek (n=11) (n=4) (n=6) Az áruk kereskedelmének integráltsága 1 Átlag 36,25 43,63 58,46 19,27 44,33 41,05 Szórás 14,18 11,47 10,47 3,48 0 16,47 A szolgáltatások kereskedelmének integráltsága 1 Átlag 12,30 8,68 11,40 7,82 87,66 13,98 Szórás 7,71 4,42 3,76 3,02 0 16,41 Az áruk nemzetközi kereskedelmének mérlege a GDP százalékában 1 Átlag 2,77 8,66 9,21 7,10 10,66 3,65 Szórás 7,37 7,79 8,79 6,90 0 9,20 A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének mérlege a GDP százalékában 1 Átlag 0,59 1,55 2,98 3,51 43,43 3,38 Szórás 2,42 1,90 2,61 4,15 0 8,76 Belső FDI-állomány a GDP százalékában 6 Átlag 59,77 46,32 56,11 23,86 60,20 52,45 Szórás 39,75 31,25 16,24 11,72 0 31,40 Külső FDI-állomány a GDP százalékában 6 Átlag 62,64 5,02 8,98 26,26 191,90 41,35 Szórás 32,52 5,79 9,97 17,30 0 46,40

2 Farkas Beáta A klaszterek (n=11) (n=4) (n=6) Árszabályozás (index) 2 Átlag 4,09 8,25 4,50 6,66 4,00 5,16 Szórás 1,22 1,25 0,83 1,15 0 1,90 Állami vállalatok és beruházások kiterjedtsége (index) 3 Átlag 1,78 8,00 2,55 1,00 3,33 2,93 Szórás 0,98 3,46 2,33 0 0 2,90 A legmagasabb marginális adóráta vállalatok esetén (százalék) 4 Átlag 26,95 18,75 18,67 32,33 22,88 24,13 Szórás 5,74 4,50 4,03 3,05 0 6,69 A legmagasabb marginális adóráta magánszemélyek esetén (százalék) 4 Átlag 43,87 32,50 28,00 37,39 38,00 37,23 Szórás 9,48 15,35 6,63 7,28 0 11,21 Teljes adóráta a profithoz képest (százalék) 5 Átlag 47,67 40,30 47,38 62,26 35,30 47,68 Szórás 12,06 4,52 7,66 13,80 0 11,55 Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma 5 Átlag 5,27 8,50 7,00 11,33 6,00 6,96 Szórás 2,10 1,73 2,09 3,21 0 2,85 Vállalkozás indításához szükséges idő (nap) 5 Átlag 12,27 34,25 17,83 32,67 26,00 20,12 Szórás 6,78 19,05 6,96 17,61 0 13,58 Vállalkozás indításának költsége az egy főre jutó jövedelem százalékában 5 Átlag 2,69 10,70 6,75 19,03 2,30 6,89 Szórás 2,46 7,21 6,19 4,11 0 6,94 Vállalkozás indításához szükséges minimum tőke az egy főre jutó jövedelem százalékában 5 Átlag 25,95 76,10 38,40 42,53 20,50 38,73 Szórás 21,42 84,09 15,35 53,35 0 41,04 Az engedélyek beszerzéséhez szükséges eljárások száma 5 Átlag 13,82 21,00 22,67 13,33 13,00 17,00 Szórás 4,55 6,68 9,77 2,08 0 7,22

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban 3 A klaszterek (n=11) (n=4) (n=6) Az engedélyek beszerzésének időtartama (nap) 5 Átlag 155,36 222,50 189,83 219,67 217,00 184,56 Szórás 79,93 73,74 57,33 45,49 0 70,95 Az engedélyek beszerzésének költsége az egy főre jutó jövedelem százaléka 5 Átlag 66,39 224,47 38,75 88,26 19,40 85,79 Szórás 29,93 184,66 46,74 43,27 0 96,76 A tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges eljárások száma 5 Átlag 4,27 7,25 4,17 8,00 8,00 5,32 Szórás 2,41 1,50 1,94 4,00 0 2,73 A tulajdonjog bejegyzésének időtartama (nap) 5 Átlag 44,64 189,25 51,83 22,67 29,00 66,24 Szórás 43,47 154,15 41,93 4,50 0 84,90 A tulajdonjog bejegyzésének költsége az ingatlan értékének százaléka 5 Átlag 5,82 1,90 2,88 3,90 10,20 4,43 Szórás 3,35 0,98 4,11 3,25 0 3,63 Az adófizetések száma évente 5 Átlag 12,45 44,00 18,00 14,67 22,00 19,48 Szórás 6,77 36,17 9,61 6,50 0 18,22 Adófizetésre fordított idő (óra évente) 5 Átlag 169,91 374,00 346,67 307,33 58,00 257,00 Szórás 73,32 185,36 303,26 48,67 0 188,75 Szerződések teljesítésének kikényszerítéséhez szükséges eljárások száma 5 Átlag 29,36 35,50 30,50 39,67 26,00 31,72 Szórás 4,52 4,12 3,50 1,15 0 5,28 Szerződések teljesítésének kikényszerítéséhez szükséges időtartam (nap) 5 Átlag 432,73 820,25 439,00 848,00 321,00 541,60 Szórás 100,45 377,10 223,64 348,40 0 278,00 Szerződésteljesítések kikényszerítésének költsége a követelés százalékában 5 Átlag 19,62 17,67 20,91 20,50 8,80 19,29 Szórás 6,72 5,32 7,95 8,26 0 6,86

4 Farkas Beáta A klaszterek (n=11) (n=4) (n=6) Egy vállalkozás megszüntetéséhez szükséges idő (év) 5 Átlag 1,23 2,90 3,36 1,60 2,00 2,08 Szórás 0,51 0,61 1,73 0,52 0 1,30 Egy vállalkozás megszüntetésének költsége (a vagyon százalékában) Átlag 7,64 12,00 12,83 15,33 15,00 10,80 Szórás 4,13 6,68 4,11 6,50 0 5,37 Egy vállalkozás megszüntetésekor a hitelezők követelésének visszaszerezhető hányada (százalék) 5 Átlag 76,45 33,92 37,96 61,16 41,60 57,18 Szórás 14,20 8,67 9,68 16,05 0 22,34 Forrás: 1 Eurostat (2004 2006 közötti adatok átlaga); 2 Gwartney Lawson [2008] (2006-os adatok), 3 (2004 és 2006 közötti adatok átlaga); 4 World Bank [2007b] (2006. évi adatok); 5 World Bank [2007a] (2007. évi adatok); 6 UNCTAD [2008] (2007. évi adatok). középpontok távolsága a termékpiac-vizsgálatban táblázat 6,76 4,43 5,79 8,42 6,76 4,99 5,85 10,15 4,43 4,99 5,86 8,85 5,79 5,85 5,86 10,01 8,42 10,15 8,85 10,01

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban 5 tábla Kutatási-fejlesztési és innovációs jellemzők a klaszterekben (n=7) (n=14) K+F-kiadások aránya a GDP arányában (százalék) 1 Átlag 3,23 1,56 1,94 0,84 1,46 Szórás 0,64 0 0,41 0,35 0,91 Az üzleti szektor aránya a K+F-kiadásokban (százalék) 2 Átlag 66,88 80,05 52,78 37,81 47,18 Szórás 1,20 0 6,96 9,67 14,72 A kormányzati források aránya a K+F-kiadásokban (százalék) 2 Átlag 26,48 13,90 31,94 50,21 40,79 Szórás 3,30 0 5,02 9,19 13,54 Emberi erőforrás a tudományban és a technológiában a munkaerő százalékában 3 Átlag 46,82 43,35 43,76 33,41 38,32 Szórás 2,96 0 4,59 6,54 7,87 Csúcstechnológiai termékek exportja az összes export százalékában 1 Átlag 15,99 36,04 17,82 6,78 12,15 Szórás 2,91 0 7,40 4,84 8,88 Foglalkoztatás a tudásintenzív szolgáltatásokban a foglalkoztatás százalékában 1 Átlag 40,60 41,49 38,24 24,86 31,16 Szórás 6,90 0 4,61 3,77 8,39 Egymillió lakosra jutó európai csúcstechnológiai szabadalom 2 Átlag 46,65 10,09 19,85 1,30 12,29 Szórás 25,79 0 8,75 1,59 17,63 Egymillió lakosra jutó, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (US Patent and Trademark Office) által kiadott szabadalom 4 Átlag 131,85 112,50 61,97 4,67 40,29 Szórás 6,82 0 13,64 7,59 47,16 Külföldi források aránya a K+F-kiadásokban (százalék) 2 Átlag 4,84 5,95 12,66 9,51 9,69 Szórás 2,40 0 4,54 5,73 5,44 Foglalkoztatás a csúcs- és közepes csúcstechnológiai iparágakban az összes foglalkoztatás százalékában 1 Átlag 8,07 1,28 5,75 5,56 5,74 Szórás 2,35 0 1,11 2,71 2,50 Forrás: Eurostat ( 1 2004 és 2006, 2 2003 és 2005, 3 2005 és 2007, illetve 4 2000 és 2002 közötti adatok átlaga).

6 Farkas Beáta tábla középpontok távolsága a kutatás-fejlesztési és innovációs vizsgálatban 4,71 3,28 6,08 4,71 3,98 6,42 3,28 3,98 3,61 6,08 6,42 3,61 tábla A pénzügyi rendszer jellemzői a klaszterekben (n=10) (n=2) (n=9) A bankok tőkéje az aktívák arányában (százalék) 1 Átlag 6,04 4,70 8,63 6,35 5,64 6,90 Szórás 3,05 0 1,52 3,32 0,84 2,12 Banki betétek a GDP-hez viszonyítva 2 Átlag 0,63 3,34 0,39 1,14 0,79 0,74 Szórás 0,29 0 0,12 0,12 0,17 0,61 Banki működési költségek az összes aktívához viszonyítva 2 Átlag 0,03 0,01 0,03 0,03 0,03 0,03 Szórás 0,01 0 0,01 0,01 0,01 0,01 Betéti banki aktívák a GDP arányában 2 Átlag 0,98 1,24 0,46 1,64 1,31 0,96 Szórás 0,21 0 0,15 0,12 0,25 0,47 A bankrendszer által biztosított hazai hitelek a GDP százalékában 1 Átlag 97,38 108,66 44,82 165,31 130,46 94,15 Szórás 22,13 0 14,65 9,41 21,76 47,15 Betéti bankok által a magánszektornak nyújtott hitel a GDP-hez viszonyítva 2 Átlag 0,83 1,19 0,37 1,58 1,17 0,84 Szórás 0,20 0 0,12 0,05 0,29 0,47

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban 7 (n=10) (n=2) (n=9) Bankkoncentráció (a három legnagyobb bank aktíváinak részesedése az összes kereskedelmi bank aktíváiból) 2 Átlag 0,94 0,29 0,68 0,54 0,68 0,69 Szórás 0,06 0 0,15 0,03 0,16 0,18 A hitelintézetek Herfindahl-indexe* (0-tól 10 ezerig) 3 Átlag 1855,22 294,00 1357,63 1131,33 676,70 1111,56 Szórás 886,94 0 885,44 1014,46 363,37 799,75 Az öt legnagyobb hitelintézet aktívái az összes aktíva százalékában 3 Átlag 75,07 29,23 65,23 61,47 48,10 58,50 Szórás 14,22 0 14,76 33,71 16,52 19,16 A biztosítótársaságok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva 3 Átlag 0,69 1,66 0,06 1,08 0,43 0,42 Szórás 0,33 0 0,04 0,62 0,23 0,45 A befektetési alapok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva 3 Átlag 0,41 50,84 0,04 0,25 0,64 2,35 Szórás 0,21 0 0,03 0,08 0,78 10,12 Az életbiztosítási díjak volumene a GDP-hez viszonyítva 2 Átlag 0,06 0,30 0,01 0,07 0,04 0,04 Szórás 0,01 0 0,01 0,03 0,03 0,06 A nyugdíjalapok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva 3 Átlag 0,06 0,00 0,04 1,22 0,08 0,15 Szórás 0,07 0 0,04 0,12 0,09 0,33 Nem életbiztosítási díjak GDP-hez viszonyított aránya 2 Átlag 0,03 0,04 0,02 0,05 0,03 0,03 Szórás 0,01 0 0,01 0,00 0,01 0,01 A tőzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja a GDP százalékában 1 Átlag 109,68 139,53 22,22 119,57 56,28 57,46 Szórás 8,68 0 9,48 22,96 19,05 40,55 A tőzsdei forgalom aránya az összes részvény átlagos reálértékéhez képest 2 Átlag 0,87 0,01 0,29 1,18 0,83 0,61 Szórás 0,58 0 0,24 0,14 0,44 0,48

8 Farkas Beáta (n=10) (n=2) (n=9) A tőzsdén jegyzett részvények reálértéke a GDP-hez viszonyítva 2 Átlag 1,01 1,26 0,19 1,11 0,51 0,52 Szórás 0,08 0 0,09 0,22 0,18 0,38 A tőzsdén forgalmazott összes részvény értéke a GDP-hez viszonyítva 2 Átlag 0,84 0,01 0,06 1,32 0,46 0,40 Szórás 0,55 0 0,07 0,42 0,33 0,47 * A hitelintézetek koncentrációját fejezi ki, piaci arányuk négyzetösszege. Forrás: 1 World Bank [2007b] (2003 és 2005 közötti adatok átlaga); 2 Beck Demirgüç-Kunt Levine [2000] (2004 és 2006 közötti adatok átlaga); 3 ECB [2008] (2007. évi adatok). középpontok távolsága a pénzügyi rendszer vizsgálatában tábla 2,31 1,13 1,27 0,85 2,31 3,31 1,06 2,28 1,13 3,31 2,25 1,14 1,27 1,06 2,25 1,27 0,85 2,28 1,14 1,27

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban 9 tábla A munkapiac és munkaügyi kapcsolatok jellemzői a klaszterekben (n=11) (n=8) (n=2) A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott százalékában 1 Átlag 8,47 11,60 16,73 16,44 5,32 11,47 Szórás 7,00 4,62 0 8,17 0,73 7,64 Részmunkával foglalkoztatottak a foglalkoztatottak százalékában 1 Átlag 6,98 23,18 46,15 15,73 21,08 14,42 Szórás 3,45 1,35 0 5,31 6,05 9,80 Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában munkapiaci szolgáltatások ( kategória*) 2 Átlag 0,07 0,19 0,48 0,15 0,30 0,15 Szórás 0,04 0,03 0 0,08 0,12 0,11 Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában munkapiaci intézkedések (2 7. kategória*) 2 Átlag 0,21 1,16 0,83 0,53 0,26 0,45 Szórás 0,15 0,32 0 0,18 0,30 0,36 Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában munkapiaci támogatások (8 9. kategória*) 2 Átlag 0,37 1,89 1,85 1,36 0,53 0,94 Szórás 0,23 0,76 0 0,61 0,48 0,75 Szakszervezeti sűrűség (a szakszervezeti tagok aránya a bérből és fizetésből élők között, százalék) 3 Átlag 21,40 66,39 21,53 31,22 32,90 30,86 Szórás 7,24 11,51 0 20,56 5,52 18,98 Béralkukkal való lefedettség (a béralkukban érintettek aránya a bérből és fizetésből élők között, százalék) 3 Átlag 38,50 90,00 82,00 81,25 34,77 59,80 Szórás 23,52 7,21 0 17,27 0,33 29,49 A béralkuk koordinációjának indexe (1 5, a koordináció erőssége szerint) 3 Átlag 2,27 3,33 4,00 3,25 3,00 2,84 Szórás 1,27 0,58 0 0,89 2,83 1,25 Az alkalmazás nehézségének indexe 4 Átlag 31,73 9,33 17,00 51,38 11,00 33,08 Szórás 21,22 8,62 0 24,69 0 24,61

10 Farkas Beáta (n=11) (n=8) (n=2) A munkaidő-szabályozás merevségének indexe 4 Átlag 63,64 40,00 40,00 62,50 10,00 55,20 Szórás 17,48 20,00 0 7,07 14,14 21,04 Az elbocsátás nehézségének indexe 4 Átlag 32,73 20,00 70,00 41,25 15,00 34,00 Szórás 14,89 17,32 0 6,41 7,07 16,07 A foglalkoztatás merevségének indexe 4 Átlag 42,82 23,00 42,00 51,75 12,00 40,80 Szórás 12,42 14,73 0 9,05 7,07 16,09 Nem bér jellegű munkaköltségek a bér százalékában 4 Átlag 30,18 29,33 18,00 26,50 11,00 26,88 Szórás 5,44 27,10 0 10,58 0 11,67 Elbocsátási költségek a heti fizetések számában kifejezve 4 Átlag 18,91 14,00 17,00 44,88 23,00 26,88 Szórás 11,19 13,11 0 28,38 1,41 21,55 Foglalkoztatási ráta (százalék) 1 Átlag 60,88 70,48 74,50 66,75 70,02 65,19 Szórás 4,09 8,09 0 2,39 2,24 5,71 Munkanélküliségi ráta (százalék) 1 Átlag 8,41 6,37 3,93 7,22 4,83 7,32 Szórás 2,76 2,01 0 1,96 0,47 2,51 Tartósan munkanélküliek az aktív népesség százalékában 1 Átlag 4,56 2,03 1,63 2,73 1,30 3,29 Szórás 2,31 1,82 0 1,43 0,19 2,14 A 25 évnél fiatalabbak munkanélküliségi rátája (százalék) 1 Átlag 19,27 16,37 6,90 15,60 11,25 16,61 Szórás 5,96 7,19 0 3,74 3,46 5,80 * A munkaerő-piaci politikai beavatkozások Eurostat szerinti osztályozása: kategória: ügyfélszolgáltatások; 2 7. kategória: képzés; állásrotáció, munkakörmegosztás; foglalkoztatásösztönzés; támogatott foglalkoztatás és rehabilitáció; közvetlen munkahelyteremtés; tevékenység indításához nyújtott ösztönzés; 8 9. kategória: jövedelemfenntartó és pénzbeli támogatás; korkedvezményes nyugdíj. Megjegyzés. A táblázatban található indexek 0 és 100 közötti értékei a merevség fokát fejezik ki. Forrás: Eurostat ( 1 2005 és 2007, illetve 2 2004 és 2006 közötti adatok átlaga); 3 Visser [2009] (2007. évi adatok); 4 World Bank [2007a] (2007. évi adatok).

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban 11 tábla középpontok távolsága a munkapiac és a munkaügyi kapcsolatok vizsgálatában 5,82 8,04 3,62 5,54 5,82 5,96 4,45 4,92 8,04 5,96 5,89 6,29 3,62 4,45 5,89 5,57 5,54 4,92 6,29 5,57 tábla A szociális védelem és a jóléti állam jellemzői a klaszterekben (n=4) (n=13) (n=7) egészségügyi kiadás a GDP-hez viszonyítva (százalék) 1 Átlag 6,84 5,58 6,38 4,67 5,94 Szórás 0,96 0 1,27 1,11 1,39 Egészségügyi közkiadások a GDP-hez viszonyítva (százalék) 1 Átlag 1,32 1,61 2,42 1,85 2,05 Szórás 0,42 0 0,64 0,89 0,78 Egészségügyi magánkiadások a GDP-hez viszonyítva (százalék) 1 Átlag 8,16 7,20 8,81 6,52 8,00 Szórás 0,93 0 1,26 0,98 1,47 A jövedelemeloszlás egyenlőtlensége a társadalom leggazdagabb és legszegényebb 20 százalékának arányában 2 Átlag 3,61 4,95 4,86 5,12 4,74 Szórás 0,27 0 1,09 1,49 1,19 Nyugdíjkiadások a GDP százalékában 3 Átlag 11,18 4,83 12,03 7,09 10,22 Szórás 1,10 0 1,76 0,92 2,81

12 Farkas Beáta (n=4) (n=13) (n=7) Szegénységi kockázat a jóléti transzferek előtt (százalék) 2 Átlag 27,50 32,50 25,69 23,07 25,52 Szórás 2,67 0 2,75 3,50 3,49 Szegénységi kockázat a jóléti transzferek után (százalék) 2 Átlag 12,12 19,00 15,96 16,35 15,58 Szórás 1,25 0 3,68 4,22 3,76 A szociális védelem teljes költsége a GDP százalékában 3 Átlag 27,99 18,06 25,70 15,17 22,81 Szórás 4,64 0 3,69 2,59 6,180 A kormányzat által finanszírozott nem természetbeni szociális kiadások a GDP százalékában 4 Átlag 15,30 9,50 15,27 10,13 13,60 Szórás 1,10 0 2,42 1,84 3,18 Gyógyászati/egészségügyi kiadások az összes szociális kiadás százalékában 3 Átlag 24,14 40,30 28,14 30,60 28,68 Szórás 2,37 0 3,29 3,41 4,39 Család- és gyermektámogatás az összes szociális kiadás százalékában 3 Átlag 12,89 14,86 7,46 9,49 9,19 Szórás 3,21 0 2,59 1,75 3,27 Időskorúak szociális kiadásai az összes szociális kiadás százalékában 3 Átlag 33,74 21,86 42,58 43,64 40,63 Szórás 5,50 0 5,89 3,25 7,15 Fogyatékkal élők szociális kiadásai az összes szociális kiadás százalékában 3 Átlag 13,79 5,03 8,31 8,88 9,21 Szórás 0,77 0 2,04 0,80 2,65 Lakhatással kapcsolatos szociális kiadások az összes szociális kiadás százalékában 3 Átlag 1,49 3,03 1,36 0,25 1,14 Szórás 0,73 0 1,56 0,26 1,31

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban 13 (n=4) (n=13) (n=7) A munkanélküliséggel kapcsolatos szociális kiadások az összes szociális kiadás százalékában 3 Átlag 7,43 7,80 5,99 3,06 5,47 Szórás 2,44 0 3,44 1,41 3,14 A kormányzat hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék) 5 Átlag 50,15 53,16 34,70 27,99 36,03 Szórás 8,91 0 7,71 9,63 11,32 A munkaadók hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék) 5 Átlag 29,24 26,06 37,37 53,43 40,11 Szórás 13,90 0 7,44 12,32 13,17 A támogatott személyek hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék) 5 Átlag 15,91 15,83 22,64 15,41 19,27 Szórás 7,17 0 8,19 8,98 8,54 Forrás: 1 World Bank [2007b] (2002 és 2004 közötti adatok átlaga); 2 Eurostat (2005 és 2006, 3 2003 és 2005, 4 2005 és 2007, illetve 5 2004 és 2006.közötti adatok átlaga). középpontok távolsága a szociális védelem és a jóléti állam jellemzőinek vizsgálatában tábla 6,93 4,16 6,02 6,93 6,85 6,65 4,16 6,85 4,30 6,02 6,65 4,30

14 Farkas Beáta 6. tábla Az oktatási rendszer jellemzői a klaszterekben (n=7) (n=10) (n=5) A legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0 2) aránya a 25 64 éves népességben (százalék) 1 Átlag 21,47 57,34 25,98 15,36 26,36 Szórás 4,40 13,41 10,42 5,90 14,78 Korai iskolaelhagyók (a 18 24 évesek közül legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők (ISCED 0 2) százalékos aránya 1 Átlag 10,24 29,75 13,73 9,89 13,90 Szórás 3,02 8,71 2,79 5,69 7,45 A legalább felső középfokú végzettségűek aránya a 25 64 éves népességben (százalék) 1 Átlag 78,52 42,65 74,02 84,63 73,64 Szórás 4,40 13,41 10,42 5,90 14,78 A legalább felső középfokú végzettségűek aránya a 20 24 éves népességben (százalék) 1 Átlag 82,37 62,43 81,5 85,31 80,22 Szórás 6,03 12,26 4,94 9,00 9,55 A szakképzésben résztvevők aránya a felső középfokú oktatáson belül (fiúk, százalék) 2 Átlag 66,09 50,78 48,58 69,88 58,01 Szórás 10,19 18,96 16,93 11,49 16,65 A szakképzésben résztvevők aránya a felső középfokú oktatáson belül (lányok, százalék) 2 Átlag 59,71 38,14 38,01 55,40 47,58 Szórás 10,62 12,62 18,45 16,50 17,87 Felsőoktatási beiskolázás (bruttó százalék**) 4 Átlag 67,81 59,25 54,74 43,98 56,79 Szórás 13,07 4,18 18,41 9,89 16,11 A felnőttképzésben résztvevők aránya a 25 64 éves népességen belül a kutatást megelőző négy hétben (százalék) 1 Átlag 22,19 6,90 5,66 4,74 10,25 Szórás 7,64 3,18 2,44 2,31 8,75

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban 15 (n=7) (n=10) (n=5) 1000 fő 20 29 éves lakosra jutó műszaki és természettudományi felsőfokú végzettségűek (ISCED 5 6)* száma 2 Átlag 12,78 10,46 11,59 8,81 11,23 Szórás 4,10 0,962 6,83 0,95 4,89 Köz- és magánoktatási kiadások az egy főre jutó GDP százalékában nappali tagozatos hallgatói egyenértékes létszámban*** kifejezve 3 Átlag 26,54 25,71 22,4 23,59 24,19 Szórás 2,55 1,33 2,97 2,20 3,03 Felsőoktatási (ISCED 5 6)* kiadások az egy főre jutó GDP százalékában nappali tagozatos hallgatói egyenértékes létszámban*** kifejezve 3 Átlag 42,45 32,23 32,24 40,24 36,70 Szórás 4,99 3,67 6,13 5,76 7,07 Oktatási közkiadások a GDP százalékában 3 Átlag 6,24 4,75 4,83 4,58 5,16 Szórás 1,15 0,60 0,89 0,49 1,08 Oktatási magánkiadások a GDP százalékában 3 Átlag 0,49 0,40 0,40 0,66 0,48 Szórás 0,33 0,17 0,21 0,15 0,24 A 25 64 év közötti legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0 2)* foglalkoztatási rátája (százalék) 1 Átlag 53,27 56,25 39,77 26,89 42,95 Szórás 7,63 9,74 9,62 10,99 13,72 A 25 64 év közötti felső középfokú végzettségűek és nem a felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 3 4)* foglalkoztatási rátája (százalék) 1 Átlag 76,14 66,30 67,76 67,62 69,90 Szórás 3,73 1,88 4,10 5,42 5,56 A 25 64 év közötti, felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 5 6)* foglalkoztatási rátája (százalék) 1 Átlag 86,38 81,4 83,85 83,29 84,15 Szórás 0,97 3,31 2,67 1,19 2,58

16 Farkas Beáta (n=7) (n=10) (n=5) A 25 64 év közötti legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0 2)* munkanélküliségi rátája (százalék) 1 Átlag 7,15 8,05 10,08 25,68 12,13 Szórás 1,84 1,38 3,55 11,39 8,75 A 25 64 év közötti felső középfokú végzettségűek és nem a felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 3 4)* munkanélküliségi rátája (százalék) 1 Átlag 4,40 6,15 6,00 8,96 6,16 Szórás 1,36 1,31 1,64 2,95 2,37 A 25 64 év közötti, felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 5 6)* munkanélküliségi rátája (százalék) 1 Átlag 3,02 5,38 3,56 3,64 3,64 Szórás 0,75 0,45 1,33 1,17 1,24 * Nemzetközi Egységes Oktatási Osztályozási Rendszer (International Standard Classification of Education ISCED) szerinti képzési szintek: 0 Iskola előtti (óvodai) oktatás; 1 Alapfokú oktatás első szintje (5 7 éves kortól számított 6 éves oktatási időtartam); 2 Középiskola alsó tagozata vagy az alapfokú oktatás második szintje; 3 Középfokú oktatás (felső szintje); 4 Nem felsőoktatás jellegű középiskola utáni oktatás; 5 A felsőoktatás első szintje, amely közvetlenül nem vezet tudományos minősítés megszerzéséhez (minimális időtartama 2 év); 6 A felsőoktatás második szintje, amely közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez vezet. ** Az összes felsőoktatási hallgatónak a 18 23 éves korosztály létszámához viszonyított százalékos aránya. *** A nappali egyenértékes létszámok meghatározáshoz használt súlyozás: nappali tagozatos hallgatók súlya 1; esti, levelező és távoktatási hallgatók súlya 1-nél kisebb. Forrás: Eurostat ( 1 2005 és 2007, 2 2004 és 2006, illetve 3 2003 és 2005 közötti adatok átlaga); 4 World Bank [2007b] (2002 és 2004 közötti adatok átlaga). középpontok távolsága az oktatási vizsgálatban 6. tábla 6,63 4,24 5,20 6,63 4,85 6,90 4,24 4,85 3,61 5,20 6,90 3,61

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban 17 Irodalom a Melléklethez: BECK, T. DEMIRGÜÇ-KUNT, A. LEVINE, R. [2000]: A New Database on Financial Development and Structure. World Bank Economic Review 1 (Updated in 2006). 597 60 old. ECB (EUROPEAN CENTRAL BANK) [2008]: EU Banking Structures. Frankfurt am Main. GWARTNEY, J. LAWSON, R. [2008]: Economic Freedom of the World. 2008 Annual report. Economic Freedom Network. Vancouver. KETSKEMÉTY L. IZSÓ L. [2005]: Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. KOVÁCS P. PETRES T. TÓTH L. [2006]: Válogatott fejezetek statisztikából, többváltozós statisztikai módszerek. JATEPress. Szeged. SAJTOS L. MITEV A. [2007]: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. Budapest. SCHWAB, K. (szerk.) [2009]: The Global Competitiveness Report 2009 2010. World Economic Forum. Geneva. SZÉKELYI M. BARNA I. [2003]: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó. Budapest. UNCTAD [2008]: World Investment Report 2008. United Nations. New York and Geneva. VISSER, J. [2009]: The ICTWSS Database: Database on Institutional Characteristics of Trade Unions, Wage Setting, State Intervention and Social Pacts in 34 countries between 1960 and 2007. Amsterdam Institute for Advanced Labour Studies, University of Amsterdam. Amsterdam. WORLD BANK [2007a]: Doing Business 2008. Washington, D.C. WORLD BANK [2007b]: World Development Indicators 2006. Washington, D.C.