EGÉSZSÉGES VÁROSÉRT ALAPÍTVÁNY Healthy City Foundation of Pécs H-7621 Pécs, Váradi Antal u. 11. (7601 Pécs, Pf. 363) Tel: +36 72 312 965 Fax: +36 72 515 861 E-mail: hcfpecs@mail.datanet.hu Web: http://pecs.hahc.hu VÉLEMÉNYEZÉS Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata (2011-2016) című program Bevezetés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 522/2011. (12.15.) számú határozata alapján a közgyűlés által megtárgyalásra kerülő stratégiai alapdokumentumok (közép és hosszú távú koncepciók, programok, stratégiák, stb.) egészséghatás vizsgálatát az Egészséges Városért Alapítvány végzi el Pécs az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészséges Városok Mozgalmában való részvételéhez kapcsolódó feladatok részeként. Alkalmazott alapelvek, szempontok Az Egészséges Városok Mozgalom tagvárosai számára a helyi szintű egészségtervezési munka egyik meghatározó tényezője a WHO adott időszakra aktuálisan érvényes értékpreferenciája, és az ehhez kapcsolódó irányelvek összessége. Az e tekintetben jelenleg aktuális értékpreferenciák és irányelvek a Health 21 Health For All in the 21 st Century 1 deklarációjában fogalmazódtak meg a következők szerint: - Az egészség alapvető emberi jog; - esélyegyenlőség az egészségvédelem terén, és szolidaritás az ehhez kapcsolód programok esetében, az országok között és az egyes országokon belül egyaránt; - részvétvevő felelősségvállalás az egyének, a csoportok, az intézmények és közösségek részéről az egészségfejlesztés érdekében. 1 Health 21 health for all in the 21 st century. WHO Regional Office foreurope, Copenhagen. 1
A felsorolt három értékre épülve fogalmazódott meg négy alapelv, amelyek a helyi közösségek egészségfejlesztésre fókuszáló stratégiai tervezési folyamataiban kell, hogy meghatározó szerephez jusson. Alapelvek az egészségcentrikus stratégiai tervezés, és akciók számára - Az egészségi kockázatok kezelésére irányuló programok során megkülönböztetett figyelem forduljon a fizikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és nemek közötti eltérésekből adódó sajátosságokra, a multiszektorialitás elvének hangsúlyozására, az egészségi helyzetről képet adó felmérések eredményeinek felhasználására; - az egészségre gyakorolt hatások által vezérelt programok (kimenet oldali vezérlés) és beruházások az egészségfejlesztés és a kórházi ellátás területén; - integrált család-, és közösség-orientált egészségügyi ellátórendszer működtetése, rugalmas és felelősségteljes kórházi háttér biztosítása; - részvételen alapuló egészségfejlesztési folyamat, amelyben partnerként jelennek meg a családok, iskolák, munkahelyek és a helyi közösség képviselői, és amely egyben támogatja a döntéshozatali és megvalósítási folyamatokat, ezzel is erősítve a közös célokért való felelősségvállalást. Az eddigiekben ismertetett egészségfejlesztéssel kapcsolatos stratégiákat meghatározó alapelvek különös hangsúlyt helyeznek a multiszektorialitás, a széleskörű és több szintű partnerségen alapuló feladat-, és felelősségvállalás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása tényezőkre, mint az eredményes programok ismérveire. Mindezek a tényezők elsősorban a koncepcionális tervezés, a stratégiakészítés szempontjából lehetnek relevánsak. Ugyanakkor a konkrét cselekvési programok tervezéséhez is rendelkezésre áll további tíz aspektus, amelyek a WHO általi megfogalmazásban egyúttal az egészségi helyzet társadalmi meghatározóit is jelentik, valamint kijelölik a különböző koncepciókban foglalt alapelvek megvalósításának irányvonalait. Az egészségi helyzet társadalmi meghatározói - Az egyének hosszú távon hátrányos helyzetbe kerülésének megakadályozásának lehetőségei; - a társadalmi és pszichológia környezet egészségkárosító hatásainak tudatosulása és azok kiküszöbölésére tett intézkedések; - egészséges körülmények biztosításának lehetősége már a gyermekkorban; - a munka egészségre gyakorolt hatásának figyelembevétele és a negatív hatások megszüntetésére való törekvés; - a munkanélküliség és a munkahely körüli bizonytalanság problémáinak megoldási lehetőségei; - a helyi közösségek elsősorban barátságok - mint támogató rendszer működésének támogatási lehetőségei; 2
- a társadalmi kirekesztődés veszélyeinek minimálisra csökkentésének lehetőségei; - az alkohol és egyéb kábítószerek életmódra gyakorolt hatásainak tudatosulása, a veszélyeztetettség csökkentésének és a veszélyek kommunikálásának lehetőségei; - az egészséges táplálék fontosságának tudatosulása és a mindenki számára elérhetővé válásának lehetőségei; - az egészségesebb közlekedési rendszerek kialakításának lehetőségei. Az elemzés metodikája Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata (2011-2016) című program elemzéséhez a dokumentumelemzés ezen belül is a tartalomelemzés módszerét választottuk. Az elemzés célja az volt, hogy képet kapjunk arról, hogy miképpen jelenik meg, vagy hiányzik a programban az egészség kérdésköre. Az egészség komplex, és igen absztrakt fogalom, ezáltal számos jelentéstartalom kapcsolható hozzá. Ezért több szinten folytattuk az elemzést egyrészt koncepcionális szinten, másrészt a konkrét cselekvési terv szintjén. Ide vonatkozóan jegyezzük meg, hogy a cselekvési szintű tervezés ugyan nem feladata a koncepcióalkotásnak, azonban ahol erre utaló jelzéseket találtunk, ott azokat külön is elemeztük. Ezen ok miatt a konkrét cselekvési program elemzése elsősorban tájékoztató jellegű, mindazonáltal jelzés értékkel tartalmazza a koncepciókban megjelenő vagy éppen hiányzó elvekkel kapcsolatos elképzeléseket és ezáltal kifejezi a megvalósítás intencióit. A koncepcionális szintű elemzés során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a koncepciók alapelvei között szerepelnek-e az egészségfejlesztés korábban már ismertetett aktuális alapelvei, annak részei, illetve azok az értékek, amelyekre ezek épülnek. A konkrét cselekvési terv szintjén arra kerestük a választ, hogy a korábban szintén ismertetett egészségi helyzetet meghatározó társadalmi tényezőkkel milyen kapcsolatban állnak a cselekvési tervek: kapcsolódik-e valamilyen cselevési program a koncepcióban megjelenő alapelvhez. Ugyanakkor az elemzés során nem csak annak a korábban említett tíz társadalmi tényezőnek a megjelenését vizsgáltuk, hanem kiegészítettük egy általunk fontosnak tartott tizenegyedik tényezővel is, amely következő: az életminőség javítása a környezeti, és környezet egészségi kockázatok csökkentésén keresztül. Ez a tényező megegyezik a koncepcionális vizsgálati szint egyik vizsgált alapelvével. A jelenlegi helyzetben a koncepcionális szintű elemzés során azt a megközelítést választottuk, hogy meghatároztunk a korábban ismertetett alapelvek alapján olyan integrált alapelveket, amelyek a korábban ismertetett különböző forrásokban megjelenő alapelveket foglalják magukba. Ezen alapelvek keresése történt meg az elemzés során. 3
A keresett alapelvek a következők voltak: - multiszektorialitás; - kimenet oldali vezérlés általában; - az egészségre gyakorolt hatások általi vezérlés; - közösségi részvétel; - esélyegyenlőség biztosítása; - életminőség javítása a környezeti és környezet-egészségi kockázatok csökkentésén keresztül. A felsorolt alapelvek jelentéstartalmának mind implicit, mind explicit megjelenési formáját kerestük a koncepciók szövegében. Abban az esetben tekintettük az adott alapelv megjelenését explicitnek, ha a koncepció szövegében az egészségi helyzetet javító konkrét cél megjelölése is megfogalmazódott. Amennyiben a célok az általánosságok szintjén fogalmazódtak meg, de azok értelemszerűen kapcsolódtak a vizsgált fogalomkörökhöz, úgy azokat implicit megjelenésként kezeltük. Az egyes alapelvek esetében a következő kérdésre kerestük a választ annak eldöntése érdekében, hogy az megjelenik-e a koncepcióban: Multiszektorialitás: Megjelenik-e több szakmai terület közös feladatvállalása a koncepcionális célok elérésében. Kimenet oldali vezérlés általában: A koncepcionális célok a felhasználói (pl.: lakosság) igényeit figyelembe véve fogalmazódnak-e meg, vagy az objektív feltételekhez és elvárásokhoz (törvényi előírás, EU csatlakozási elvárások, pénzügyi korlátok, stb.) igazodnak-e, azokat szolgálják ki. Az egészségre gyakorolt hatások általi vezérlés: Megjelennek-e az igények oldaláról meghatározott egészségvédelemmel kapcsolatos koncepcionális célok Közösségi részvétel: Megjelenik-e a koncepcióban a különböző közösségi szintek és csoportok (pl. civil szervezetek, üzleti szektor, egyházak, informális szerveződések, stb.) részvételére történő utalás a koncepcionális célok elérése érdekében. Esélyegyenlőség biztosítása: Megjelenik-e valamilyen speciális csoport (nők, nemzeti kisebbségek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek, szociálisan hátrányos helyzetben lévők, stb.) sajátos igényeinek nevesítése a koncepcionális célok között Életminőség javítása a környezeti, és környezet-egészségi kockázatok csökkentésén keresztül: Megjelenik-e olyan koncepcionális cél, amely a környezeti, és környezet-egészségi kockázatok csökkentésén keresztül törekedne az életminőség javítására. A cselekvési program esetében összefüggésében vizsgáltuk, hogy a felsorolt tizenegy egészségi állapotot meghatározó társadalmi tényező közül az adott konkrét cselevési program melyikkel állhat kapcsolatban, illetve, hogy a konkrét cselevési program hogyan kapcsolódik a koncepcionális célhoz. 4
A fentiek alapján Pécs Megyei Jogú Város Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata (2011-2016) című dokumentumhoz az alábbi megállapításokat és javaslatokat tesszük. Koncepcionális elemzési szint Multiszektorialitás: Az anyagban két helyen (5. oldal, 18. oldal) hangsúlyozottan utalás történik arra, hogy a Környezetvédelmi Program céljai, feladatai más szektorok tevékenységében is jelenjenek meg, de konkrétan csak egy területet említ (a város rendezési terve és építési szabályzata). Fontos lenne konkrét utalás arra, hogy a környezetvédelem széleskörű, a környezetvédelmi szakmán túlmutató társadalmi ügy és feladat. Kimenet oldali vezérlés: A programban több helyen (6. oldal, 75. oldal) utalás történik azokra a törvényekre, irányelvekre, jogszabályokra, melyek alapján a koncepcionális célok megjelennek. Az egészségre gyakorolt hatások általi vezérlés A város környezetvédelmi programjának elkészítésekor a végső cél bármely környezeti elem esetében az emberi egészség védelme és lehetőség szerinti javítása. Az anyagban egy helyen (75. oldal) jelenik meg explicit módon. A környezeti elemek emberi egészségre gyakorolt hatásai említést sem kapnak, így adott környezeti fejlesztések igen nehezen kapcsolhatók azok egészségre gyakorolt pozitív hatásaihoz. Közösségi részvétel Az anyagban általában több helyen is megjelenik a közösség részvételének igénye, szükségessége, azonban többnyire az általánosság szintjén marad, a Környezetvédelmi Fórumon (amely egyenlőre nem működik) kívül konkrét közösségi szinteket, csoportokat nem nevez meg. Szükséges lenne a különböző közösségi szintekre és csoportokra (civil szervezetek, üzleti szektor, egyházak, oktatási intézmények, stb.) vonatkozó cselekvési terv elkészítésére legalább utalást tenni a programban. Esélyegyenlőség biztosítása Bár köztudott, hogy a lakosság hátrányos gazdasági és társadalmi helyzetű csoportjai általában rosszabb környezeti feltételek között élnek (lásd. zsúfolt önkormányzati tulajdonú lakóépületek) erre való utalás nem jelenik meg az anyagban, így a jobbítási szándék sem. Az anyagban tervezett 2-3 fős környezetvédelmi osztály (88. oldal) létrehozása az esélyegyenlőségi feltételek javulását is eredményezné. (Pl. Lakossági pályázatokhoz segítségnyújtás.) 5
Szükséges lenne a hátrányos helyzetű csoportok környezeti feltételeinek részletes megismerése, és annak alapján a fejlesztésre több éves program elkészítése. Életminőség javítása a környezeti, és környezet-egészségi kockázatok csökkentésén keresztül A koncepció tartalmából adódóan a fenti koncepcionális feltétel megvalósulását nem kellett külön vizsgálni. Egyéb megjegyzések: - Az anyagból sok helyen hiányzik a számszerűsített célkitűzés. (Pl. Zöldfelület növelését célul tűzi ki, de nincs meghatározva annak mértéke.) Javasoljuk a WHO Egészséges Városok tudományosan megalapozott indikátor sorának rendszeres használatát (éves jelentés készítése) a város környezeti, környezetegészségi helyzetének folyamatos monitorozására. - Az egészségterv és a környezet-egészségügyi program összemosódik két különböző feladatról van szó. Javasoljuk szétválasztásukat. - A lakosság tájékoztatási igényének megfogalmazásakor szükséges lenne további feladatként kitűzni a lakosság tájékoztatási programjának elkészítését. Cselekvési program szintű elemzés Az egészségesebb közlekedési rendszerek kialakítására tett törekvések több helyen is megjelennek a programban, annak fontos részét képezik. Ugyanígy az életminőség javítására tett erőfeszítések, a környezeti és környezet-egészségi kockázatok csökkentésén keresztül szerves részét képezik az anyagnak. A többi tényező a program vizsgálatakor irrelevánsnak bizonyult. Pécs, 2012. február 7. De Blasio Antonio alapítványi titkár 6