Elektron-gyorsítás Alfvén-hullám impluzusok által aktív galaxismagokban Előadó: Kun Emma, PhD hallgató, SZTE Témavezető: Gergely Árpád László, SZTE Munkatársak: Horváth Zsolt, SZTE Keresztes Zoltán, SZTE Gabányi Krisztina Éva, SZTE, CSFK KTM FIKUT VII, 2014, Budapest
Tartalom Ultranagy Energiájú Kozmikus Részecskék Elektrongyorsításos mechanizmusok Alfvén-hullám impulzus Asztrofizikai alkalmazás és első eredmények
UHECRs Első detektálás 1962-ben (J. Linsley, 1963, Phys. Rev. Lett. 10 146) Nagyenergiájú, nyugalmi tömeggel rendelkező töltött részecskék Kinetikus energia 10 18 ev-10 20 ev Elsődleges UHECRs Extragalaktikus eredetű α, p +, e -, kevés antianyag Másodlagos UHECRs Az elsődleges részecske belép a Föld légkörébe, ütközik annak részecskéivel, és a kölcsönhatás másodlagos részecskék kaszkádját indítja el γ, p +, e -, n 0, π +, π -, π 0, μ - ( http://universe-review.ca/i15-33-detectors.jpg)
AGN-ek (VCV katalógus, z < 0.018, D < 75 Mpc, vörös x-ek) 27 UHECR esemény, E > 5.7x10 19 ev (GZK limit), fekete körök (3.2 o ) A Pierre Auger Observatory látómezeje (egyenes vonalak között) Egyenlő expozíciók (a kéken satírozott részek) A szaggatott vonal a Szupergalaktikus síkot, a fehér pont a Centaurus A-t jelzi (A. V. Olinto et al, 2009, The Astronomy and Astrophysics Decadal Survey, White Paper on Ultra-High Energy Cosmic Rays)
Aktív galaxismagok A központi égitest egy 10 6-10 9 naptömegű fekete lyuk Az akkréció szolgáltatja az energiaforrást Az észlelt AGN típus a jetre való rálátási szögtől függ ( Brooks/Cole Thomson Learning)
Asztrofizikai gyorsítás Fermi gyorsítás Töltött részecskék energiát nyernek ütközésekből, mágneses közegben Hillas kritérium W max ~ z (B/1μG) (R/1 kpc) EeV z töltés B mágneses térerősség R a gyorsító közeg mérete W max ~10 20 ev Neutroncsillag, AGN, GRB, sokkok az intergalaktikus közegben Problémák a Fermi folyamattal túl sok ütközés kell ilyen nagyenergiákra való gyorsításhoz többszörös ütközések, inkoherens és sztochasztikus gyorsítások a szinkrotron emisszió energiát visz el Alternatív mechanizmus szükséges, ami képes nagy energiákra gyorsítani p +,e -,n 0 -at, kozmikus feltételek mellett
EM hullám és részecske kölcsönhatás "wakefield" gyorsítás nem a részecskék egymás közötti kölcsönhatása okozza, hanem egy "külső" elektromágneses hullám A hullám terjedési sebessége közel a fénysebesség Relativisztikus amplitúdó A részecske relativisztikus sebességre gyorsul egy oszcillációs periódus alatt E: elektromos tér (hullám) ω: frekvencia (hullám) e j : töltés (részecske) m j : nyugalmi tömeg (részecske) A gyorsító tér és a részecskék egy irányba mozognak közel hasonló sebességgel Az egyenes vonalú terjedés miatt nincs szinkrotron emisszió
Alfvén hullámok Neutroncsillagok ütközésénél 10 20 ev -ra gyorsít speciális körülmények között Alfvén hullám analógia: hullám terjed egy kifeszített kötél mentén mágneses feszültség szolgáltatja a visszatérítő erőt "magnetic tension" [N/m 3 ] töltött részecskék együtt oszcillálnak a mágneses térrel transzverzális és diszperziómentes ( L. H. Lyu and M. Q. Chen, Institute of Space Science)
Alfvén-hullám impulzus generálása Erősen és gyengén mágnesezett állapotú anyaggyűrűk váltakoznak az akkréciós korongban Erős Alfvén-hullám impulzusok generálódnak a korongban az átmeneteknél
Vektorpotenciál a = (0, a exp r2 r 0 2 cos kz ωt e x, 0, 0) a z, axiális koordináta r, radiális koordináta (y=0)
Vektorpotenciál r: radiális koordináta (m) z: axiális koordináta (m) r 0 : a nyalábnyak átmérője (m) k=2π/λ A : hullámszám (1/m) ω=ck: frekvencia (1/s) z: terjedési irány, axiális koordináta (m) A bemenő paraméterek 2π/ω A =2.0x10 2 x(m/0.1)(m/10 8 ) s λ A =5.8x10 10 x (m/0.1)(m/10 8 ) m a 0 =2.3x10 10 x(m/0.1) 3/2 (m/10 8 ) 1/2 (D/3R g ) -1/2 V A =2.4x10 7 (m/0.1) m: m 0 akkréciós ráta normálva m c kritikus akkréciós rátával (m c =L Edd /0.06c 2 )) m: központi fekete lyuk tömege napegységben D: a fekete lyukhorizontjától való távolság a jet mentén n e (r, γ e )=n 1 (r/1pc) -n γ e -(2α+1), elektronsűrűség γ e : elektron Lorentz faktor n1: forrás-függő normáló faktor (1/cm 3 ) n: a jet geometriájától függő konstans (n=2 folytonos jet) r: távolság a magtól (pc) α: spektrálindex a = a 0 exp r2 r 0 2 cos kz ωt e x R s =2Gm/c 2 L Edd =1.26x10 31 (m/m Nap ) W
Első eredmények Minkowski téridőben érvényesek a számolások Hengerszimmetrikus koordinátarendszer 2D (ct, r, z függés, φ=0) Paramétertér próbálgatása, karakterisztikus viselkedés leírása r 0 =1000m, z 0 =0, az elektron kezdeti koordinátái v r =0, v z =0.0001c, az elektron kezdősebessége m [m Nap ] [10 6,10 7,10 8,10 9 ] szupermasszív fekete lyuk m 0 [m Nap /év] [0.01, 0.1, 0.5, 1] D[R s ] [10,100]
m=10 6 M Nap D=10 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 m=10 m=10 6 M 6 Nap M Nap D=100 D=100 R s R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 m 0 =0.01 M Nap /év, m=0.002x m Edd (ADAF) Adott z, m 0 D növekszik, a felgyorsult elektron z tengelytől való kitérésének mértéke növekszik Adott z, D m 0 növekszik, a felgyorsult elektron z tengelytől való kitérésének mértéke növekszik m 0 =0.10 M Nap /év m=0.027x m Edd m 0 =0.50 M Nap /év m=0.135x m Edd m 0 =1.00 M Nap /év m=0.263x m Edd
m=10 6 M Nap,D=10 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 Erős r irányú lökés éri az elektront, az gyorsul, sebessége elér egy maximális értéket, majd lassul és sebessége beáll egy konstans értékre
m=10 6 M Nap,D=100 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 Távolabb a horizonttól később éri el a sebesség a maximum értékét, viszont adott akkréciós rátához nagyobb végsebesség tartozik
m=10 6 M Nap,D=10 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 Az elektron z irányú sebessége közel a fénysebesség lesz ~0.001s alatt
m=10 6 M Nap,D=100 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 Távolabb a horizonttól a z irányú végsebesség kisebb
m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 m=10 8 M Nap D=10 R s Hasonló karakterisztikus viselkedés mint a kisebb tömegű fekete lyuk esetén m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 m=10 8 M Nap D=100 R s
m=10 8 M Nap,D=10 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 m 0 =0.01 M Nap /év, m=10-5 x m Edd m 0 =0.10 M Nap /év m=2.7x10-4 x m Edd m 0 =0.50 M Nap /év m=0.001x m Edd m 0 =1.00 M Nap /év m=0.0027x m Edd Nagyobb akkréciós ráta, kisebb radiális irányú végsebesség, a sebességderivált nem vált előjelet
m=10 8 M Nap,D=100 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00
m=10 8 M Nap,D=10 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00 Nagyobb akkréciós ráta, kisebb axiális irányú végsebesség
m=10 8 M Nap,D=100 R s m0=0.01 m0=0.10 m0=0.50 m0=1.00
Az első tesztek megmutatták Schwarzschild sugártól való függés Horizonttól mért távolságtól való függés Akkréciós rátától való függés
Köszönöm a figyelmet! Referenciák Shakura, N. I.; Sunyaev, R. A.,1973, A&A, 24, 337 I.D. Novikov and K.S. Thorne, "Astrophysics of Black Holes", 1973, 343 Minfeng Gu, Xinwu Ca, D. R. Jiang, 2009, MNRAS, 396, 984 E. Esarey, C. B. Schroeder, and W. P. Leemans, 2009, PRD, 81, 1229 Toshikazu Ebisuzaki &Toshiki Tajima, 2014, Astroparticle Physics, 56, 9