EP kisokos útmutató az európai parlamenthez
Tartalomjegyzék 1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9 1.2.1. Az európai zászló 9 1.2.2. Az európai himnusz 10 1.2.3. Európa Nap, május 9. 10 1.3. Az Európai Unió fő intézményei 11 1.3.1. Európai Parlament 11 1.3.2. Európai Unió Tanácsa 12 1.3.3. Európai Bizottság 12 1.3.4. Európai Tanács 13 1.3.5. Európai Közösségek Bírósága 13 1.3.6. Európai Számvevőszék 13 1.4. A Lisszaboni Szerződés 14 1.4.1. Min változtat a Lisszaboni Szerződés? 15 2. Az Európai Parlament 16 2.1. Az EP hármas hatásköre 16 2.1.1. A Parlament mint jogalkotó 16 2.1.2. A Parlament mint az európai pénzek elosztója 17 2.1.3. A Parlament mint a Bizottság és a Tanács ellenőre 19 2.2. Az Európai Parlament tagjai 20 2.2.1. A képviselők 20 2.2.2. A képviselőcsoportok listája 21 2.2.3. Az Európai Parlament elnöke 22 2.2.4. A képviselők megválasztása 22
Tartalomjegyzék 2.3. Az EP és a Lisszaboni Szerződés 27 2.4. Az EP díjai 29 2.4.1. Szaharov-díj a gondolat szabadságáért 29 2.4.2. Lux-díj az európai filmek díja 30 2.4.3. Európai Ifjúsági Károly-díj 31 2.4.4. Európai polgári díj 34 2.5. A háromlaki intézmény és épületei 35 3. Az Európai Parlament itthon Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon 37 3.1. Az EP sajtókapcsolatai 40 4. Mit tegyen, ha... 41 4.1....panasza van? 41 4.1.1. Petíció 41 4.1.2. Ombudsman 45 4.1.3. Emberi Jogok Európai Bírósága 48 4.1.4. Az Európai Közösségek Bírósága 52 4.1.4.1. Elsőfokú Bíróság 54 4.1.4.2. Közszolgálati Törvényszék 56 4.2....jogi tanácsra van szüksége? 58 4.2.1. Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata 58 4.3....kérdése van? 59 4.3.1. Állampolgári levelek 59
Tartalomjegyzék 4.3.2. Europe Direct 60 4.4....dokumentumot szeretne megtekinteni? 63 4.4.1. EU Bookshop ingyenes kiadványaink 63 4.4.2. EURLEX 64 4.4.3. Központi Levéltár 65 4.4.3.1. A dokumentumok 65 4.4.3.2. Irattári és Dokumentációs Központ 67 4.4.4. Nyilvános dokumentumtár 69 4.4.4.1. Az Európai Parlament dokumentumtára 71 4.4.4.2. A Nyilvános Dokomentumtáron keresztűl hozzáférhető egyéb dokumentumok 71 4.5....bepillantást szeretne nyerni az EP munkájába? 72 4.5.1. EP Live 72 4.5.2. EuroparlTV 74 4.5.3. Tevékenységek Minden, ami a parlamenti munkáról írásban elérhető 76 4.5.4. Az EP testközelből Látogatás a Parlamentben 77 4.5.5. Euroscola program 82 4.6....munkahelyet keres Európában? 84 4.6.1. EPSO karrier az EU-intézményeknél 85 4.6.2. Pályakezdőként az EP-nél szakmai gyakorlat 86 4.6.2.1. Általános szakmai gyakorlatok vagy újságírói szakmai gyakorlatok (Schuman-ösztöndíj) 86 4.6.2.2. Nem fizetett szakmai gyakorlatok 87 4.6.2.3. Gyakornoki program fogyatékkal élők számára 88
Tartalomjegyzék 4.6.2.4. Fizetett fordítói szakmai gyakorlatok 89 4.6.2.5. Nem fizetett fordítói szakmai gyakorlatok 90 4.6.2.6. Szakmai gyakorlatok konferenciatolmácsok számára 91 4.6.2.7. Gyakorlatok más intézményeknél 91 4.6.3. EURES munkakeresés Európában 92 4.6.3.1. Munkakeresőként Európában 92 4.6.3.2. Munkaadóként Európában 93 Az EP tájékoztatási irodái 97 Kulcsszavak 97
1. Az Európai Unió A mai terebélyes Európai Unióhoz képest gyönge facsemete volt az 50 évvel ezelőtt létrejött, 6 országot összefogó, laza nemzetközi együttműködés. Az uniós fa azóta megnőtt, megerősödött és egy egyedi, 27 országot összefogó közösséggé cseperedett. Az Európai Unió nem hasonlítható egyetlen nemzetközi együttműködéshez sem, hiszen először fordult elő a történelemben, hogy nemzetállamok döntési jogosítványuk és önállóságuk egy részét közös intézmények hatáskörébe helyezték. Mindezt azért tették, mivel bizonyos közös ügyekben hatékonyabban és demokratikusabban lehet európai szinten dönteni. Az Alapszerződések határozzák meg, hogy az EU-nak mely területeken milyen hatásköre van. Mivel azonban az Unió folyamatosan bővül, változik, a régi szerződések mellé időnként újabbak, korszerűbbek születnek. A Lisszaboni Szerződés a legfrissebb, mely a 27 tagú, 500 millió lakosúra duzzadt, 23 hivatalos nyelvet használó Európai Uniót szabályozza. Az EU gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. A II. világháborúban megtört országok békére és stabilitásra vágytak. A politikusok rájöttek, hogy csak akkor virágozhat fel Európa, ha a korábban egymással háborúzó országok összefognak, és egyenlő félként kezelik egymást. Robert Schuman francia külügyminiszter előterjesztette elképzelését: ha a hadiipari felszerelések előállítását az országok közösen ellenőrzik, megakadályozhatják az újabb háborúskodást. Elhatározta, hogy Franciaország és egykori ellensége Németország szén- és acélforrásait egy olyan szövetségben egyesíti, amelyhez a későbbiekben más európai államok is csatlakozhatnak. Schuman 1950. május 9-i beszédében nyilvánosságra hozta tervét, aminek köszönhetően olyan nemzetközi összefogás kezdődött meg, melynek eredménye a mai Európai Unió. 7
1.1. Az Európai Unió tagállamai 1952 Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 1973 Dánia, Egyesült Királyság, Írország 1981 Görögország 1986 Portugália, Spanyolország 1995 Ausztria, Finnország, Svédország 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia 2007 Bulgária, Románia 8
1.2. Az Európai Unió JELKÉPEI 1.2.1. Az európai zászló Sokan tévesen kapcsolatba hozzák az EU-zászlón szereplő csillagok számát a tagországok számával. Valójában azonban a lobogón szereplő 12 csillag állandó, ugyanis ez a szám a tökéletesség, teljesség, egység jelképe. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi. 9
A dallam a Beethoven IX. szimfóniájában szereplő Örömóda. Ha európai himnuszként csendül fel, szöveg nélkül adják elő. 1.2.2. Az európai himnusz 1.2.3. Európa Nap, május 9. Május 9-én az Európai Unió minden tagja az európai egység megszületésének első napját, vagyis az EU születésnapját ünnepli. 1950-ben ugyanis ezen a napon mondta el Robert Schuman francia külügyminiszter az európai országok közötti együttműködésről szóló beszédét. Ez a felszólalás volt az első lépés az Európai Unió létrejötte érdekében. Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével közösen minden évben utcafesztivált szervez az Európa Nap alkalmából. Az EU születésnapi ünnepségét a május 9-hez legközelebb eső szombaton Budapest központjában rendezik meg. Színes kulturális programok várják a látogatókat, valamint lehetőség nyílik arra is, hogy az érdeklődők az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseikre választ kapjanak. Kreatív feladatokat, kvízjátékokat, gyermekfoglalkozásokat és színpadi műsorokat kínál a rendezvény azoknak, akik szórakozva szeretnék megismerni az Európai Uniót. jelképek, zászló, himnusz, Európa Nap, utcafesztivál, május 9. 10
1.3. Az Európai Unió fő intézményei 1.3.1. Az Európai Parlament Az Európai Parlament (EP) egyedülálló a világon, hiszen ez az egyetlen olyan nemzetközi intézmény, melynek tagjait közvetlenül a polgárok választják. Az EP-képviselők feladata, hogy megbízóik, az állampolgárok érdekeit képviseljék a döntéshozatalban. Az EP felépítése hasonlít a magyar parlamentéhez, azonban működésük eltér egymástól. Az EP-képviselők akárcsak nemzeti parlamentbeli kollégáik a polgárok szavazatai alapján kerülnek be a parlamentbe, ahol politikai nézeteik szerint tömörülnek képviselőcsoportokba. Az EP-képviselőket azonban 5 évre választják, majd a tagok maguk közül jelölnek ki egy elnököt két és fél évre. A képviselők frakciókba, ún. politikai csoportokba tömörülhetnek a hasonló elveket valló más nemzeti pártok képviselőivel közösen. Az Európai Parlamentnek nincs önálló jogalkotó hatásköre, hanem a Tanáccsal együtt társdöntéshozóként határoz számos olyan összeurópai ügyben, melyek mindannyiunk életét befolyásolják. Az Európai Parlament strasbourgi épülete Az Európai Parlament székhelyei: Strasbourg, Brüsszel (Az Európai Parlament c. fejezetben többet megtudhat az EP-ről.) www.europarl.europa.eu Európai Parlament, székhely 11
1.3.2. Az Európai Unió Tanácsa A Tanács a tagállamokat képviseli, tehát minden tagja a saját nemzeti érdekeiért lép fel. Ülésein az Unió nemzeti kormányaiból egy-egy miniszter vesz részt (ezért Miniszterek Tanácsának is nevezik). oldanak meg, melyeket alacsonyabb szinten (vagyis a hagyományos tanácsi ülések miniszterei által) nem lehetne megoldani. A napirendi pontoktól függően mindig az adott témáért felelős miniszterek képviselik saját országuk érdekeit a tanácsülésen. Ha például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik. Az Európai Bizottság elnöke, valamint az EU országainak állam- és/vagy kormányfői évente legfeljebb négyszer együtt üléseznek: ezt hívjuk Európai Tanácsnak. E csúcstalálkozók határozzák meg az EU általános politikáját, és olyan problémákat Az Európai Unió Tanácsának székhelye: Brüsszel www.consilium.europa.eu Európai Unió Tanácsa, Tanács, Európai Tanács 1.3.3. Az Európai Bizottság A Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül működik, ugyanis feladata az Unió egészének képviselete és érdekeinek szem előtt tartása. A Bizottság egyrészt új európai jogszabályokat javasol, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. Másrészt felelős azért is, hogy a Parlament és a Tanács döntéseit az Unió tagállamaiban maradéktalanul végrehajtsák, és megfelelően alkalmazzák (ezért a szerződések őrének is nevezik). A Bizottság testületébe a jelenleg érvényes szabályok szerint minden EU-ország egy biztost delegál. Új Bizottságot ötévente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül. A Bizottság székhelye: Brüsszel www.ec.europa.eu Bizottság, Európai Bizottság 12
1.3.4. Az Európai Tanács Az Európai Tanács határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait és prioritásait. Ez a szerv a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Unió intézményévé vált. Elnöke Herman Van Rompuy. Az elnök a Tanácstól két és fél évre szóló mandátumot kap, legfőbb feladata pedig az, hogy biztosítsa az Európai Tanács munkájának előkészítését és folytonosságát, illetve elősegítse kompromisszumok létrejöttét. Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse www.european-council.europa.eu Európai Tanács 1.3.5. Európai Közösségek Bírósága A Bíróság feladata biztosítani, hogy az EU-jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, tehát, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Gondoskodik például arról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérő határozatokat. A Bíróság biztosítja továbbá, hogy az EU tagállamai és intézményei a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek. A Bíróság testületébe minden ország egy bírót delegál. www.curia.europa.eu Európai Közösségek Bírósága, Bíróság 1.3.6. Európai Számvevőszék A Számvevőszék az EU ellenőre. Ez az intézmény vizsgálja meg, hogy az EU az adófizetőktől származó bevételeket jogszerűen, gazdaságosan használta-e fel, és a megfelelő célra fordította-e. A Számvevőszéknek joga van bármely, a közösségi alapokból részesülő szervezet vagy vállalkozás könyvelését átvizsgálni. Az Európai Számvevőszék testületébe minden tagállam egy főt delegál. www.eca.europa.eu Európai Számvevőszék, Számvevőszék 13
1.4. A Lisszaboni Szerződés A z Európai Unió döntéseit mindig az ún. Alapszerződésekre alapozza, hiszen ezek tartalmát a tagállamok demokratikus úton határozták meg, és fogadták el. Az első ilyen szerződés az 1957-es Római Szerződés volt, melyet egy kisebb csupán 6 tagállamot összefogó Európai Közösségre dolgoztak ki. Az EU folyamatos bővülésével azonban újabbakra, korszerűbbekre volt szükség, melyek alkalmazkodnak a társadalmi változásokhoz. A 27 tagúra duzzadt EU egy olyan reformot dolgozott ki, ami gördülékenyebbé teszi a döntéshozatalt, valamint átláthatóbbá és demokratikusabbá az Európai Uniót. 2007. december 13-án írták alá a Lisszaboni Szerződést, amely a mai követelményekhez formálja az EU-t. A Lisszaboni Szerződést a tagállamok kormányainak képviselőiből álló kormányközi konferencia dolgozta ki. Az Európai Bizottság és a Parlament is részt vett a konferencia munkájában. A szerződést mind a 27 tagállam ratifikálta. Minden tagállamnak jogában állt, hogy alkotmányos szabályai alapján válassza meg a ratifikáció módját. A Lisszaboni Szerződés 6. cikke értelmében a szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba. 14
1.4.1. Min változtat a Lisszaboni Szerződés? A Lisszaboni Szerződés korszerűsíti az európai intézményrendszert, valamint felgyorsítja a döntéshozatalt. Mindemellett Európa az eddiginél nagyobb területen válik önálló döntéshozóvá és alkalmassá a közös fellépésre. A szerződés ugyan módosítja az Európai Unió két alapszerződését, az EU-, és EK-szerződést, de nem lép azok helyébe. 1. Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik. A polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy érvényesítsék elképzeléseiket. Világosabbá válik, kinek mi a feladata európai, illetve nemzeti szinten. A szerződés lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok kilépjenek az Unióból. 2. Európa hatékonyabbá válik Egyszerűbbé válnak az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok, így gyorsabb és hatékonyabb lesz a döntéshozatal. Az intézményrendszer - a 27 tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően - korszerűbbé válik. Az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelten fontosak az Unió és polgárai számára (pl. szabadság, biztonság, jogérvényesülés). 3. Fontosabbá válnak a jogok, az értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Elősegíti az Unióra jellemző értékek érvényesülését a közösségen belül és kívül egyaránt. Az Európai Unió Alapjogi Chartáját beemeli az elsődleges európai jogba: megőrzi a korábban megállapított jogokat, de ezeken túlmenően új jogokat is létrehoz. Nő a tagállamok közösségvállalása: az Unió és a tagállamok közösen lépjenek fel, ha az egyik tagországnak szüksége van erre (pl. terrortámadás, természeti csapás, ember által okozott katasztrófa). Hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára. Mindez magában foglalja a bűnözés és terrorizmus elleni fellépés erősítését, valamint a polgári védelemmel, humanitárius segítségnyújtással és a közegészségügyekkel kapcsolatos új rendelkezéseket is. 4. Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplőként Az EU külső fellépése hatásosabbá és következetesebbé válik, ugyanis a szerződés létrehozza a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztséget. A szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel az Európai Uniót. Ennek következtében az EU nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban szerepel nemzetközi színtéren, valamint az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek is egyszerűbben válnak partnereivé. Nem szünteti meg a jelenlegi döntéshozatali rendszert, viszont lehetővé teszi, hogy szorosabb együttműködés jöjjön létre kisebb csupán néhány tagállamot összefogó csoportok tagjai között. (Az Európai Parlament fejezetben többet megtudhat arról, hogy a Lisszaboni Szerződésnek milyen hatása van az EP-re.) www.europa.eu/lisbon_treaty Lisszaboni Szerződés 15
Az Európai Parlament az egyetlen olyan nemzetközi intézmény a világon, melynek tagjait általános választójog alapján közvetlenül a polgárok választják. Míg a tagállamok érdekeit a Tanács, a közösségi érdekeket pedig a Bizottság képviseli, az Európai Parlament a polgárok ügyeiben lép fel az európai döntéshozatalban. A Parlament hatékonyan képviseli megbízóit, a polgárokat, hiszen mára jelentős befolyást vívott ki magának az EU irányításában, hatalmát pedig a Lisszaboni Szerződés még tovább erősíti. 2. Az Európai PARLAMENT Már 1952-ben létrejött az ún. Közgyűlés, melynek tagjait az akkor 6 államot egyesítő közösség nemzeti parlamentjeiből delegálták. Ezt a testületet tekintjük az Európai Parlament ősének, melyet 1962-ben kereszteltek a maival azonos nevűre. Az EP kezdetben csak tanácsadói és felügyeleti jogokat kapott, azonban befolyása egyre növekedett, így ma már a Tanáccsal közösen hoz döntéseket, és együtt fogadják el az EU költségvetését is. Az EP hagyja jóvá az Európai Bizottság kinevezését, és felügyeli a testület munkáját, továbbá javaslatokat tehet a meglévő közösségi programok módosítására, vagy újak meghozatalára. Az Európai Parlamentnek tehát meghatározó szerepe van azokban az európai döntésekben, melyek állampolgárságtól függetlenül minden európai uniós polgárra vonatkoznak, és mindennapjaikat befolyásolják. Mivel az Európai Parlament célja, hogy a jogalkotásban az európai polgárok érdekeit érvényesítse, ma már természetes, hogy azok nevezik ki az EP tagjait, akikért a képviselők fellépnek. Először 1979-ben választhatták meg közvetlenül az állampolgárok az EP-képviselőket. Azóta minden ötödik évben lehetőséget kapnak az Unió tagállamaiban élő polgárok arra, hogy voksoljanak saját nemzetük EP delegáltjaira. 2.1. Az EP hármas hatásköre 2.1.1. A Parlament mint jogalkotó Az Európai Parlament szerepe 1952 óta folyamatosan növekedett, így mára elérte, hogy a Tanács társ-jogalkotójaként erős befolyása legyen az európai uniós döntéshozatalra. Ugyan a Parlamentnek még napjainkban sincs önálló döntéshozó hatásköre, de nélküle számos és egyre bővülő területen már nem lehet döntéseket hozni. Együttdöntés A Parlament az európai jogszabályok túlnyomó többségében a Tanáccsal egyenrangú félként dönt. Ezt nevezzük együttdöntésnek, vagy "bevett jogalkotási eljárás"-nak. Elsősorban azok a döntések születnek ezzel az eljárással, amelyek közvetlenül érintik az uniós polgárok érdekeit. Együttdöntéssel határoznak például az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlásáról. Egyebek mellett a környezetvédelemmel, a fogyasztói jogokkal és a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben is közösen dönt a Tanács és a Parlament. A Lisszaboni Szerződés többek között a mezőgazdaság, a halászat, a bevándorlás, az igazságügyi együttműködés és a regionális fejlesztéspolitika területeire is kiterjesztette ezt az eljárást. Konzultáció Bizonyos, úgynevezett érzékeny kérdésekben, mint például az adóügy, iparpolitika, a Parlamentnek csak tanácsadói szerepe van. Ilyen esetekben a Tanácsnak mindenképp ki kell kérnie a Parlament véleményét, de nem szükséges annak megfelelően döntenie. 16
Az európai képviselők az Európai Bizottság javaslatai alapján minden évben hosszú hónapokon keresztül tárgyalnak a Miniszterek Tanácsával (az EU tagállamainak képviselőivel), hogy határozzanak az Unió következő évre tervezett bevételeinek és kiadásainak összegéről. Az így kialakított költségvetés meghatározza azt a támogatást, amelyet az Európai Unió juttat egyes tevékenységi területeinek a szolidaritás, a fenntartható gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió biztosítása érdekében. A Parlament hatásköre kiterjed arra is, hogy elutasítsa a költségvetést, és új tervezetet kérjen, ha úgy véli, prioritásait nem vették eléggé figyelembe. 2.1.2. A Parlament mint az európai pénzek elosztója Honnan folyik be a pénz az EU pénztárcájába? A vámok, melyeket az EU-n kívüli országoktól szednek be a tagállamok, az összbevételek mintegy 10%-át teszik ki. A mezőgazdasági lefölözések, amelyeket az Európai Unióhoz nem tartozó országokból származó mezőgazdasági termékek behozatala után vetnek ki, az összbevételek mintegy 1%-át teszik ki. A ÁFA-forrás, amely az egyes tagállamok által szolgáltatott, az általuk behajtott hozzáadottérték-adó 1%-a. Az összbevételek mintegy 14%-át teszi ki. A GNP-forrás (bruttó nemzeti termék), melyet az egyes tagállamok adnak, a közösségi GNP-ben képviselt részarányuk szerint. Az összbevételek mintegy 75%-át teszi ki. GNP forrás (75%) vámok (10%) mezőgazdasági lefölözések (1%) ÁFA-forrás (14%) 17
Mire költi pénzét az EU? Az EU pénzügyi kerete, 2007 2013 (kerekített számok): Az EU szerepe a világban: külső fellépések, fejlesztési politika, humanitárius segítségnyújtás 49 Mrd EUR (6%) Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése: a polgárok jogainak védelme, a személyek szabad mozgása, rendőrségi és igazságügyi együttműködés, terrorizmus elleni küzdelem 11 Mrd EUR (1%) A természeti erőforrások megőrzése és kezelése: mezőgazdaság, fenntartható fejlődés és környezetvédelem 371 Mrd EUR (43%) Egyéb kiadások, az igazgatási költségekkel együtt 51 Mrd EUR (6%) Fenntartható növekedés: regionális gazdasági fejlesztés, fellépés a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás érdekében 382 Mrd EUR (44%) Fenntartható növekedés: 382 Mrd EUR (44%) Az EU szerepe a világban: 49 Mrd EUR (6%) Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése: 11 Mrd EUR (1%) Egyéb kiadások: 51 Mrd EUR (6%) A természeti erőforrások megőrzése és kezelése: 371 Mrd EUR (43%) 18
2.1.3. A Parlament mint a Bizottság és a Tanács ellenőre A Bizottság ellenőrzése Az Európai Parlament beleegyezése szükséges az Európai Bizottság elnökének és tagjainak kinevezéséhez. A képviselők a döntés előtt ellenőrzik a biztos-jelöltek hozzáértését, azaz megbizonyosodnak arról, hogy megfelelnek-e a tisztségre. Ha alkalmatlannak találják valamelyik jelöltet, el is utasíthatják a kinevezését. A Bizottságot mint testületet a Parlament bizalmi szavazással nevezi ki. Bizalmatlansági indítvány elfogadásával a testületet le is mondathatja, azonban az ilyen eljárást végső fegyvernek tekintik, alkalmazására még sosem került sor. 1999-ben a Santer-féle bizottsággal szemben a Parlament bizalmatlansági szavazást helyezett kilátásba egy feltételezett csalás miatt ami a Bizottság lemondásához vezetett. A Parlament folyamatosan felügyeli a Bizottság tevékenységét is, górcső alá véve a közösségi politikákról, a jogalkotásról és a költségvetésről szóló jelentések tartalmát. Az európai biztosok rendszeresen megjelennek a képviselők előtt bizottsági vagy plenáris üléseken, hogy megvédjék politikájukat, elmagyarázzák a meghozni kívánt intézkedéseket, és válaszoljanak a parlamenti képviselők kérdéseire. országok vezetői általános politikai iránymutatásokat fogadnak el a Parlament elnöke is ismerteti saját stratégiai ajánlásait. A képviselők plenáris ülésen vagy írásban bármilyen témával kapcsolatban kérdést intézhetnek az EU Tanácsának elnökségéhez, beleértve az olyan sürgős intézkedések szükségességét is, amelyek az emberi jogok, a demokrácia vagy a jogállamiság megsértését orvosolják. A Tanács ellenőrzése Az Európai Parlament bizonyos mértékben a Tanács tevékenységét is ellenőrzi. A Tanács elnöksége rendszeresen találkozik az Európai Parlament képviselőcsoportjainak elnökeivel, illetve megjelenik a plenáris ülésen, hogy ismertesse a Tanács programját, számot adjon az eredményekről, és vitát folytasson a képviselőkkel. Az elnökség gyakran a parlamenti bizottságok ülésein is részt vesz. Minden egyes európai csúcstalálkozó (Európai Tanács) elején amikor az Az EP hatásköre, Európai Parlament, Bizottság 19
2.2. Az Európai Parlament tagjai A képviselők Európa lakosai az Európai Parlament képviselőin keresztül hatással lehetnek az uniós döntéshozatalra. Ötévente minden polgár megszavazhatja, hogy saját országában kit tart arra alkalmasnak, hogy európai színtéren harcoljon az érdekeiért. Az egyes tagálla mokban megválasztott képviselők politikai hovatartozás szerint alkotnak csoportokat, és közös erővel lépnek fel az európai polgárok érdekeiért. Jelenleg 754 képviselő mun kál kodik azon, hogy az európai döntések az állampolgárok érdekeinek megfelelően alakuljanak. A képviselők száma a Lisszaboni Szerződés szerint 751 főre emelkedik a 2014. évi választások után. Az európai képviselők idejük nagy részét Brüsszelben töltik, azonban havonta egyszer a parlamenti ülések idejére Strasbourgba utaznak. Az üléseken a képviselők politikai és nem nemzeti hovatartozásuk szerint alkotnak csoportokat. Jelenleg 7 képviselőcsoport van az Európai Parlamentben. Az egyik képviselőcsoporthoz sem tartozók az ún. független képviselők. A képviselőcsoportok saját személyzettel, a képviselők pedig parlamenti asszisztensekkel rendelkeznek. A képviselőcsoportok listája: 1. Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport (EPP) 2. Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja (S&D) 3. Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport (ALDE) 4. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja (Greens/EFA) 5. Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 6. Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja (GUE/NGL) 7. A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport (EFD) 8. Független Képviselők ( NI ) 20
Ország Pártok összesen NI 5 5 5 4 1 1 1 22 7 4 5 2 18 2 7 9 4 22 1 4 3 2 1 1 1 13 42 23 12 14 8 99 1 1 3 1 6 4 3 4 1 12 7 8 1 1 3 2 22 25 23 2 2 1 1 54 30 13 6 16 5 1 3 74 35 22 6 10 73 2 2 2 6 4 1 1 1 1 1 9 4 3 2 1 2 12 3 1 1 1 6 14 4 1 3 22 2 4 6 5 3 6 3 1 2 1 5 26 6 5 2 6 19 29 7 11 4 51 10 7 1 4 22 14 11 5 3 33 4 2 2 8 6 5 1 1 13 4 2 4 2 1 13 5 6 4 4 1 20 13 12 5 26 1 10 6 73 Összesen 271 189 85 59 52 34 34 30 754 A táblázat a 2012 januári adatokat tartalmazza. 21
Az Európai Parlament elnöke Az Európai Parlamenti képviselők elnökét két és fél évre, azaz egy parlamenti ciklus felére választják meg, aki azonban tisztségében megújítható, így hosszabb ideig is elláthatja az elnöki feladatokat. Az elnök képviseli az Európai Parlamentet a külvilág előtt és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban. Elnököl a Parlament plenáris ülésein, az elnökségi üléseken (14 alelnökével együtt) és a Képviselőcsoportok Elnökeinek Értekezletén. A képviselők megválasztása Az Európai Parlament képviselői közvetlenül az uniós polgárokat reprezentálják. Képviselőik ötévenkénti megválasztásával a polgárok részt vehetnek az őket közvetlenül érintő jogszabályok megalkotásában. Az európai választásokon minden választókorú uniós polgár a lakóhelye szerinti országban, állampolgárságától függetlenül választhat és választható (Magyarországon a 18. életév betöltésével). A tagállamok képviselő-választásának nincs egységes rendszere, minden országban külön szabályozzák a voksolás menetét. Magyarországon 2004 júniusától az európai parlamenti választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A Magyar Köztársaság területe egyetlen választókerületet alkot, ahonnan 22 magyar európai parlamenti képviselőt választunk. Az egyfordulós választáson csak jelöltlistás pártok indulnak. A listán a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben szerepelnek. A választópolgárok érvényesen csak egyetlen pártlistára szavazhatnak, a listán belül a jelöltek sorrendjét nem változtathatják meg. Az öt százalékot elért listák közül a leadott szavazatok arányában osztják ki a mandátumokat. Az európai képviselői mandátum öt évre szól. A következő választásokat 2014 júniusában tartják. A listákról az Európai Parlamentbe bejutó képviselők nem nemzeti hovatartozásuk, hanem politikai beállítottságuk szerint csatlakoznak valamelyik politikai csoporthoz. Az európai parlamenti választások kimenetele ennek következtében Magyarországon sem csak a hazai párt-erőviszonyoktól függ: a pártok kampányát valamennyi országban közvetve és közvetlenül is segíthetik az európai uniós pártcsoportosulások. A választásokon bármely tagállamban leadhatja voksát minden EU-állampolgár, aki az adott tagország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és jelzi szavazási szándékát. Ekkor az európai politikai csoportnak megfelelő színekben induló, de az adott tagállamban szereplő pártra szavaz. képviselők, választás, az EP elnöke, Európai Parlament 22
Bagó Zoltán Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Kulturális és Oktatási Bizottság tag Petíciós Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E210 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45189 zoltan.bago@europarl.europa.eu BÁNKI Erik Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, tag Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, póttag Parlement européen ASP 12E165 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45102 erik.banki@europarl.europa.eu BOKROS Lajos Magyar Demokrata Fórum Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tag Gazdasági és Monetáris Bizottság póttag Parlement européen WIB 04M115 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45707 lajos.bokros@europarl.europa.eu DEUTSCH Tamás Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Költségvetési Ellenőrző Bizottság - tag Regionális Fejlesztési Bizottság tag Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E157 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45156 tamas.deutsch@europarl.europa.eu GÁL Kinga Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnök Emberi Jogi Albizottság tag Külügyi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E154 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45599 kinga.gal@europarl.europa.eu GLATTFELDER Béla Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tag Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E254 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45889 bela.glattfelder@europarl.europa.eu 23
GÖNCZ Kinga Magyar Szocialista Párt Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnök Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttag Petíciós Bizottság póttag Parlement européen ASP 13G114 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45451 kinga.goencz@europarl.europa.eu GURMAI Zita Magyar Szocialista Párt Alkotmányügyi Bizottság alelnök Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tag Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 13G153 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45819 zita.gurmai@europarl.europa.eu GYÜRK András Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tag Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E209 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45727 andras.gyurk@europarl.europa.eu HANKISS Ágnes Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Petíciós Bizottság tag, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tag, Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság tag Költségvetési Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E169 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45190 agnes.hankiss@europarl.europa.eu HERCZOG Edit Magyar Szocialista Párt Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tag Költségvetési Ellenőrző Bizottság póttag Költségvetési Bizottság póttag Parlement européen ATR 05K083 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45596 edit.herczog@europarl.europa.eu JÁRÓKA Lívia Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnök, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tag, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttag, Emberi Jogi Albizottság póttag Parlement européen ASP 12E253 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45218 livia.jaroka@europarl.europa.eu 24
KÓSA Ádám Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tag Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E158 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45208 adam.kosa@europarl.europa.eu KOVÁCS Béla Jobbik Magyarországért Mozgalom Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tag Költségvetési Bizottság póttag Parlement européen ASP 03F358 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45789 bela.kovacs@europarl.europa.eu MORVAI Krisztina Jobbik Magyarországért Mozgalom Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, tag Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, póttag Parlement européen ASP 04F255 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45786 krisztina.morvai@europarl.europa.eu ŐRY Csaba Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tag Fejlesztési Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E242 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45833 csaba.ory@europarl.europa.eu PELCZNÉ GÁLL Ildikó Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Gazdasági és Monetáris Bizottság - tag Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E258 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45544 ildiko.gall-pelcz@europarl.europa.eu SCHÖPFLIN György Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Külügyi Bizottság tag Alkotmányügyi Bizottság póttag Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság póttag Parlement européen ASP 12E218 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45884 gyorgy.schopflin@europarl.europa.eu 25
SURJÁN László Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Az Európai Parlament alelnöke Költségvetési Bizottság tag Regionális Fejlesztési Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E130 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45835 laszlo.surjan@europarl.europa.eu SZÁJER József Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt Alkotmányügyi Bizottság tag Jogi Bizottság póttag Parlement européen ASP 12E246 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45871 jozsef.szajer@europarl.europa.eu SZEGEDI Csanád Jobbik Magyarországért Mozgalom Regionális Fejlesztési Bizottság tag Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság póttag Parlement européen ASP 03E264 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45787 csanad.szegedi@europarl.europa.eu TABAJDI Csaba Sándor Magyar Szocialista Párt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tag, Petíciós Bizottság tag, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttag Parlement européen ASP 13G103 60, rue Wiertz B-1047 Bruxelles Tel: +32 228 45821 csaba.tabajdi@europarl.europa.eu 26
A Lisszaboni Szerződés minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában. A nagyobb hatáskör a polgárok, a nemzeti parlamentek és az Európai Unió iránti nagyobb felelősséggel is jár. Minden új EU-szerződés megnövelte az Európai Parlament jogalkotói hatáskörét. A Lisszaboni Szerződés most az uniós jogszabályok túlnyomó többsége esetében a Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá emeli a Parlamentet. 2.3. Az EP és a Lisszaboni Szerződés Nagyobb hatáskör A Lisszaboni Szerződés erősebb jogalkotóvá teszi az Európai Parlamentet, azáltal, hogy több, mint 40 új területre terjeszti ki az együttdöntési eljárást, amelynek értelmében a Parlament a Tanáccsal egyenlő jogokkal bír. Ilyen új területek a mezőgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel-és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok. A Parlament nagyobb szerephez jut a költségvetés tervezésénél, mivel megszűnik a különbségtétel a kötelező és a nem kötelező kiadások között. A Parlament a Tanáccsal együtt dönt majd az EU költségvetésének egészéről. Több felelősség A nagyobb hatáskör több felelősséggel is jár. A Parlament döntései eddig soha nem látott mértékben, közvetlenül érintik majd az európai polgárok mindennapi életét. A Parlament ellátja majd az uniós polgárok jogainak védelmét, a Lisszaboni Szerződésben foglalt Alapjogi Chartával összhangban. Új szerepük lesz az EP-képviselőknek az EU-val és intézményeinek egészével kapcsolatban: mostantól a Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét, és a Parlament hozzájárulásához lesz szükség a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kinevezéséhez. Végül, a Lisszaboni Szerződés értelmében a Parlament javaslatot tehet a szerződések módosítására is. http://europa.eu/lisbon_treaty/index_hu.htm Lisszaboni Szerződés 27
Az Európai Parlament és a Lisszaboni Szerződés 5 pontban 1. Új EP: jobban felvértezve a mai kihívásokkal szemben A Lisszaboni Szerződés javítja az EU és a Parlament cselekvési és teljesítő képességét. Európa és a világ többi része olyan új kihívásokkal néz szembe, mint a globalizáció, a demográfiai változások, az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a terrorizmus, melyeket egyetlen állam sem képes önmagában hatékonyan kezelni. Európa csak együttműködve, hatékonyabb, elszámoltatható, átlátható és következetes módon, egységes fellépéssel képes reagálni a polgárai által megfogalmazott aggodalmakra. A reformszerződés jobban felvértezi a Parlamentet a ma és a holnap kihívásaival szemben a növekvő EU-ban. Ezen kívül a Lisszaboni Szerződés a Parlamentet felruházza egy új joggal is: a jövőben javaslatot tehet a szerződések módosítására. 2. Új EP: nagyobb befolyás Európa alakításában A Lisszaboni Szerződés minden eddiginél jobban megnöveli az Európai Parlament befolyását Európa alakításában. Azáltal, hogy jogalkotói hatáskörét több mint 40 új területre terjesztik ki, a Parlament a tagállamok kormányait képviselő Miniszterek Tanácsával egyenrangú társjogalkotóvá válik. A mezőgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a bel-és igazságügy, az egészségügy és a strukturális alapok csak néhány olyan terület, ahol a Parlament teljes jogkört szerez. Döntéseinek egyre nagyobb és nagyobb hatása lesz a mindennapi életre. 3. Új EP: szigorúbb felügyelet az EU költségvetése felett Mostantól kezdve a Parlament a Miniszterek Tanácsával együtt dönt majd a teljes EU költségvetésről. Mostanáig nem a Parlamentet illette meg az utolsó szó joga az olyan kötelező kiadások kapcsán (az EU-költségvetés kb. 45%-a), mint például a mezőgazdasággal vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos kiadások. Ez megváltozik, mivel ezentúl a Parlament, illetve az EU-tagállamok kormányai felelnek majd a teljes EU-költségvetésért. Az Ön Parlamentje nagyobb beleszólással fog rendelkezni abban, hogy mire fordítsák a kiadásokat, továbbá az EU költségvetése felett is szigorúbb ellenőrzést gyakorol majd. 4. Új EP: nagyobb beleszólás az EU vezetőinek kiválasztásába A lisszaboni korszakban, a Parlament nem csak arról fog dönteni, hogy mit történik, és mire fordítják a pénzt, hanem abba is nagyobb beleszólása lesz, hogy kik vezessék az EU-t. A Parlament fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, akit az EU állam- és kormányfői előzetesen kijelölnek. A jelölés során figyelembe kell venni az európai választások és az Ön választása eredményeit. A Parlament hozzájárulása szükséges lesz az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kinevezéséhez, aki egyben a Bizottság alelnöki teendőit is ellátja majd. 5. Új EP: az európai polgárok erősebb hangja Az új hatáskör nagyobb felelősséget is jelent. Az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézményként a Parlamentnek új eszközei lesznek, hogy erősebb hangot biztosítson az általa képviselt 500 millió állampolgárnak, és elszámoltathatóvá tegye feléjük az EU t. A Parlamentnek gondoskodnia kell arról, hogy a Lisszaboni Szerződésbe foglalt, az uniós polgárok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait tömörítő Alapjogi Chartát, valamint az állampolgári kezdeményezésre vonatkozó új jogot (amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy 1 millió aláírással kezdeményezzenek új szakpolitikai javaslatokat), hatékonyan végrehajtsák. A Parlament ezen kívül biztosítani fogja a nemzeti parlamentek jogainak védelmét, hogy azok kifogást emelhessenek olyan jogalkotási javaslatok ügyében, amelyeket megítélésük szerint nemzeti szinten jobban tudnának kezelni. Táblázatot lásd az 1. számú függelékben a 99. oldalon. 28
2.4. Az EP díjai Az Európai Parlament Andrej Dimitrijevics Szaharovról nevezte el 1988- ban alapított díját, mellyel azokat a kivételes személyeket vagy csoportokat tünteti ki, akik védik az emberi jogokat, a demokráciát és a szólásszabadságot, továbbá az egész világon küzdenek az intolerancia és az elnyomás ellen. Az EP a díjjal azt a meggyőződését juttatja kifejezésre, hogy az alapvető szabadságjogokhoz nemcsak az élethez és integritáshoz való jog tartozik, hanem a vélemény- és sajtószabadság joga is. Ez az egyik legerősebb védőbástya az elnyomás ellen, és egyben a demokratikus és nyílt társadalom fokmérője. 2.4.1. Szaharov-díj a gondolat szabadságáért A Szaharov-díjat minden évben az Európai Parlament adja át Strasbourgban az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulójához (december 10.) lehető legközelebbi időpontban. Andrej Szaharov A díj névadója, Andrej Dimitrijevics Szaharov (1921-1989) orosz fizikus egész életében aktívan harcolt a politikai elnyomás áldozatai és az emberi jogok védelme érdekében. 1975-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták erőfeszítéseit. Szaharov szakmájában is kiemelkedően teljesített, hiszen 32 évesen feltalálta a hidrogénbombát, azonban munkájának pusztító ereje rendkívül nyugtalanította. Igyekezett ezért ráébreszteni az embereket a nukleáris robbanás óriási veszélyeire. Szaharov mindemellett szívügyének tekintette a politikai elnyomás elleni küzdelmet, így 1970-ben bizottságot hozott létre az emberi jogok és politikai áldozatok védelmében. Szaharov soha nem titkolta a Szovjetunió politikája elleni kifogásait, így 1980-ban hat évre száműzetésbe került, melyből visszatérve haláláig folytatta a harcot az emberi jogok érvényesüléséért. A díjat többek között a következők kapták: Nelson Mandela (Dél- Afrika), Alexander Dubček (Csehszlovákia), Las Madres dela Plaza de Mayo (Május téri anyák Argentína), Wei Jing Sheng (Kína), Ibrahim Rugova (Koszovó), az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ volt főtitkára, Kofi Annan, Memorial orosz emberi jogvédő csoport (Oleg Orlov, Szergej Kovalev és Ljudmila Alekszejeva - 2009), Guillermo Fariñas kubai másként gondolkodó (2010), az "arab tavasz" öt kiemelkedő személyisége - Aszma Mahfuz (Egyiptom), Ahmed al-zubair Ahmed al-szanuszi (Líbia), Razan Zaituneh (Szíria), Ali Farzat (Szíria) és a tunéziai Mohamed Buazizi (2011). http://www.europarl.europa.eu/sakharov/default_hu.htm díjak, Szaharov-díj 29
2.4.2. Lux-díj az európai filmek díja Pedro Almodovar, Fatih Akin és Hajdu Szabolcs csak néhány rendező azok közül, akiknek filmjeire Európa-szerte kíváncsiak az emberek, azonban az Unió nyelvi sokszínűsége miatt bemutatásuk nehézkessé válhat. Az Európai Parlament ezért 2007-ben úgy döntött, minden évben felkarol egy európai mozifilmet, és támogatja azt a bábeli zűrzavar áthidalásában. Az EP finanszírozza a győztes film feliratozását az EU 23 hivatalos nyelvén, illetve a mozivetítéshez szükséges technikai átalakítását. A díj célja tehát, hogy az Európai Unióban mindenki számára a saját nyelvén legyen elérhető egy-egy kiemelkedő filmalkotás, ezzel is segítve az európai filmek mind szélesebb körű megismerését. A csillogó díjátadó ünnepséget minden év őszén Strasbourgban tartják, ahol az Európai Parlament elnöke a bibliai Bábel tornyát ábrázoló szobrot adja át a győztesnek. A Lux-díjjal jutalmazott filmet az EPképviselői választják ki egy szakértői bizottság segítségével. A 12 tagú szakmai zsűri kijelöli azt a három alkotást, melyeket bemutatnak az EP-képviselőknek, akik a filmek megtekintése után kiválasztják az év Lux-díjazottját. A Lux-díj a fény mértékegységéről kapta a nevét, ami egyben utalás a Lumière fivérekre, akik kifejlesztették a filmgyártáshoz nélkülözhetetlen színes képrögzítési eljárást. A Lux-díj első (2007-es) díjazottja a török származású rendező, Fatih Akin, "A másik oldalon" (Auf der anderen Seite) című filmje volt. 2008-ban a Lux díjat Jean Pierre és Luc Dardenne alkotása, a Lorna csendje nyerte. A három döntőbe került film között szerepelt Mundruczó Kornél filmje, a Delta. 2009-ben a Welcome című francia film nyerte az Európai Parlament Lux díját (rendezte: Philippe Lioret). A 2010-es Lux-díjat Feo Aladag német rendezőnő vehette át Strasbourgban, 2010. november 24-én. A 2011-es év nyertes filmje a "Les neiges du Kilimandjaro" (rendező: Robert Guédiguian; Franciaország). Lux-díj 2008 http://www.luxprize.eu/v1 Lux díj 30
Az Európai Unió különböző országaiban élő fiatalok eltérő nyelveken beszélnek, más a kultúrájuk, történelmük és különböző szokásaik vannak. Mindez azonban nem akadályozza őket egymás megismerésében, hanem sokkal inkább jó lehetőség a nemzetközi barátságok és kapcsolatok kialakítására. Az Európai Ifjúsági Károly-díj olyan csereprogramok, nemzetközi ifjúsági események, projektek megszervezését támogatja, melyek az európai fiatalokat együttműködésre, egymás megértésére és megismerésére ösztönzik, valamint tudatosítják bennük az európai azonosságtudatot. Az Európai Ifjúsági Károly-díjjal nem megvalósítandó ötleteket, hanem már futó programokat jutalmaz a zsűri, hogy támogassa a projekt további menetét, fejlődését. 2.4.3. Európai Ifjúsági Károly-díj Európai Ifjúsági Károly-díjra pályázhat bármely olyan fiatal vagy ifjúsági csoport, melynek tagjai 17 és 30 év közöttiek, akik az Európai Unió valamelyik tagországának állampolgárai. A pályázók a jelentkezési lapot az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának internetes oldaláról tölthetik le. Az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány (www.karlspreis. de) közösen jutalmazza a legjobb programot nyújtó pályázókat. A győztes kiválasztása két lépésben történik. Elsőként a nemzeti zsűrik mind a 27 tagállamban kiválasztanak egy-egy győztest, majd a 27 projektből az európai zsűri jelöli ki a három dobogóst. A három legjobb projektnek járó pénzjutalmat az Európai Parlament elnöke és az aacheni Nemzetközi Károly-díj Alapítvány képviselője nyújtja át. A 27 nemzeti projekt részvevői meghívást kapnak az aacheni (Németország) díjkiosztó ünnepségre, a három legjobb pályázó pedig ellátogathat az Európai Parlamentbe. 2008-ban osztották ki első ízben az Európai Ifjúsági Károly-díjat, melynek nyertese egy magyar projekt, a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány Diákok Határok Nélkül programja volt. A jutalmat az alapítvány képviselője, Korzenszky Emőke egy nagyszabású európai díjátadó ceremónián vette át Aachenben. Interjúnkban Emőke óriási lelkesedéssel számol be arról, hogyan zajlott a díjátadó ünnepség, valamint megtudhatjuk azt is, hogy milyen változást hozott az alapítvány - és a saját - életébe a rangos elismerés. 2009- ben a YOUrope needs YOU elnevezésű lengyel projekt nyerte az Európai Ifjúsági Károly-díjat. A 2010. évi díjazott az "EURÓPA-vonat" elnevezésű német projekt volt, 2011-ben pedig az "Európa és én" című angol projekt nyert. Az Európai Ifjúsági Károly-díj 2008. évi díjazottjai 31
Interjú Korzenszky Emőkével Először is gratulálok a díjhoz. Áruld el nekünk, milyen 2008-ban Európa legjobb ifjúsági projektje! A Diákok Határok Nélkül program keretében minden évben 135, a Kárpát-medencében élő, magyar diákot látunk vendégül egy 16 napos táborban. A találkozó lényege, hogy a fiatalok olyan vezetőképző foglalkozásokon vegyenek részt, amelyek elősegítik a nemzetközi európai közösségek szerveződését. Mindemellett jól szórakoznak, megismerik egymást és Magyarországot, valamint határokon átívelő barátságokat kötnek. Kik vehetnek részt a táborokban? Két szempont szerint válogatjuk ki a résztvevő fiatalokat: tehetség és szociális háttér alapján. Minden évben régiónként hirdetjük meg a pályázatot középiskolás diákok körében. A beérkező pályaműveket, valamint a jelentkezők önéletrajzát és motivációs levelét vesszük figyelembe a résztvevők kiválasztása során. Mindig vegyes a csapat, vannak a fiatalok között olyanok is, akik kevésbé fejlett régiókból származnak, de nem kizárólag a szociális rászorultság alapján válogatunk. Sok tehetséges fiatal pályázik minden évben, és elmondhatjuk, hogy a 135 hely is korlátozottnak tűnik a nagy érdeklődéshez és a pályázatok minőségéhez képest. A pályázati kiírás minden évben aktuális témakört fed le. Az idei évben például az egyik pályázati téma az Európai Unió által meghirdetett 2008: a kultúrák közötti párbeszéd éve volt. Kik dolgoznak az alapítványnál? Mindannyian önkéntesek vagyunk. A szervezők között több volt táborozó is van, akik egyszer kipróbálták, megszerették és úgy döntöttek, a későbbiekben ők is részt vesznek a rendezésben. Ki finanszírozza a táborokat? Főképp tengerentúli, kanadai, amerikai adományokból finanszírozzuk a táborokat. Magyarországról is sok segítséget kapunk, hiszen többen felajánlanak kedvezményes szolgáltatásokat a tábor lakói részére. Honnan értesültetek az Európai Ifjúsági Károly-díjról? Egy ismerős hívta fel a figyelmemet arra, hogy mi is megpályázhatnánk ezt a díjat. Amikor elolvastam a feltételeket, tudtam, hogy minden feltételnek megfelelünk, de a pályázat megírása komoly odafigyelést és sok munkát igényelt. Azt a részt, ahol néhány mondatban be kellett mutatni a projektet, különös figyelemmel írtam, mert tudtam, hogy a zsűri azt olvassa el először, tehát azon áll vagy bukik a sikerünk. Megérte. Mit vártál a pályázattól, sejtetted, hogy mennyire jó programmal indultok? Természetesen, mint minden pályázó, én is bizakodtam a sikerben, de fogalmam sem volt arról, milyen lehet a többi projekt, így nem tudtam felmérni az esélyeinket. Óriási öröm volt, mikor kiderült, hogy a magyar mezőnyből a mi programunkat választották ki az európai megmérettetésre. Minden ország győztes pályázatának egy-egy képviselőjét meghívták az aacheni díjátadó ünnepségre, csak ott derült ki, hogy a miénk Európa legjobb projektje. 32
Milyen volt a díjátadó ünnepség? Hatalmas médiafigyelem kísérte a rendezvényt. Amikor kiszálltam Aachenben a vonatból, azonnal kamerák fogadtak a pályaudvaron. Előre felkészítettek minket arra, hogy a sajtó képviselői mindenhol ott lesznek, de nem számítottam ekkora érdeklődésre. Több német csatorna készített velünk interjút, kattogtak a fényképezőgépek, forogtak a kamerák. A ceremóniát némi túlzással egy Oscar-gálához hasonlították a szervezők. A jelölteket beültették az első sorokba és az ünnepélyes megnyitó után elkezdődött a show. Az első három helyezett felkonferálása közben táncos-zenés műsorok, filmek szórakoztatták a közönséget, és növelték a feszültséget az ujjaikat tördelő jelöltekben. Hans Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke hirdette ki az első helyezettet, és mondta a laudációt. Tőle hallottam elsőként azt a hírt, ami azóta megváltoztatta a projekt jövőjét: a Diákok Határok Nélkül program nyerte az első Európai Ifjúsági Károly-díjat. Mit éreztél, mikor megtudtad, hogy a ti projektetek nyert? Fantasztikus élmény és nagy megtiszteltetés volt. A ceremónia előtt volt időm megismerkedni a többi jelölttel is, és tudtam, hogy erős a mezőny, bárki nyerhet. Óriási büszkeség tudni, hogy minket találtak a legérdemesebbnek erre a díjra. Hatalmas megtiszteltetés volt kezet fogni Pöttering elnök úrral és a későbbiekben megtapasztalni, hogy mennyire kellemes, közvetlen ember. Mi volt a díj? 5000 eurót kapott a projektünk, de ez csak egy része annak a számos előnynek, amivel a díj jár. Mint már említettem, óriási médiafigyelem kísérte a rendezvényt Németországban, rengeteg emberhez eljutott a hírünk. Az Aachenben töltött napok alatt fontos kapcsolatokat építhettem. Hogy reagáltak a hírre Magyarországon? Itthon sincs túl sok szabadidőm a díjátadó óta. Tévé- és rádióinterjúkat adok, nap mint nap megkeresnek újságírók, és országszerte viszik a programunk hírét. Többen ajánlották fel azóta személyes segítségüket, anyagi támogatásukat vagy adójuk egy százalékát az alapítványnak. Mit értesz személyes segítségen? Például az egyik rádióadó neves műsorvezetője az interjúnk után felajánlotta, hogy szívesen tartana egy kommunikációs tréninget a tábor fiataljainak. Ismeretlenül is megkeresnek minket jó szándékú emberek, hogy hallottak a díjról, és szívesen segítenének a tábor szervezésében. Schmitt Pál EP-képviselő meghívott a Kulturális és Oktatási Bizottság ülésére Brüsszelbe, ami szintén egy olyan lehetőség, amelyet kamatoztathat a projektünk. Mit üzensz azoknak, akik a sikereiteket látva jövőre szeretnének pályázni a díjra? A Károly-díj mutatta meg, hogy fontos figyelni a kínálkozó lehetőségekre és élni azokkal. Kitartással egészen aprónak tűnő próbálkozásokból is lehet hatalmas eredményt elérni. Nagy dolog, hogy az Európai Parlament gondolt az ifjúságra. Szerencsések a fiatalok, hiszen most érdemes Európa felé nyitni, mert támogatja az ifjúságot. Készült: 2008 áprilisa Nemzetközi Károly-díj Alapítvány: www.karlspreis.de Az Európai Ifjúsági Károly-díj honlapja: http://cyp.adagio4.eu díjak, Károly-díj, ifjúság 33