Forgácsolt mûszaki mûanyagok felületi érdességének vizsgálata

Hasonló dokumentumok
A forgácsolási paraméterek hatása a felületi mikrogeometriára műszaki műanyagok esztergálásakor

Szabad formájú mart felületek mikro és makro pontosságának vizsgálata

A forgácsolás alapjai

06A Furatok megmunkálása

SZABAD FORMÁJÚ MART FELÜLETEK

Anyag és gyártásismeret 2

A forgácsolás alapjai

Gyártástechnológiai III. 4. előadás. Forgácsoló erő és teljesítmény. Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása

Szent István Egyetem ESZTERGÁLT MŰSZAKI MŰANYAG FELÜLETEK MIKROTOPOGRÁFIAI JELLEMZŐI. Doktori (Ph.D) értekezés tézisei.

GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA NGB_AJ008_1 A FORGÁCSLEVÁLASZTÁS

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

Üvegszál erősítésű anyagok esztergálása

Szabadformájú felületek. 3D felületek megmunkálása gömbmaróval. Dr. Mikó Balázs FRAISA ToolSchool Október

Hatékonyság a gyorsacél tartományában

NECURON ANYAGOK FORGÁCSOLHATÓSÁGI VIZSGÁLATA MARÁSSAL

Géprajz - gépelemek. Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár. Belső használatú jegyzet 2

GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA NGB_AJ008_1 A FORGÁCSLEVÁLASZTÁS ALAPJAI

A felület összes jellemzői együtt határozzák meg a felületminőséget. Jelentősége a kapcsolódó felületeknél játszik nagy szerepet.

Házi feladat (c) Dr Mikó Balázs - Gyártástechnológia II.

PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez.

A nagysebességű marás technológiai alapjai és szerszámai

7. Élettartam növelő megmunkálások (tartósság növelő)

Forgácsolás és szerszámai

A termelésinformatika alapjai 10. gyakorlat: Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás. 2012/13 2. félév Dr.

11. évfolyam gépészeti alapozó feladatok javítóvizsgára felkészítő kérdések forgácsolás

2011. tavaszi félév. A forgácsolási hő. Dr. Markovits Tamás. Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila

Gyémántszerszámmal esztergált alumínium felületek mikrogeometriai jellemzőinek vizsgálata

Szerkó II. 1 vizsga megoldása 1.) Sorolja fel és ábrázolja az élanyagokat szabványos jelölésükkel a keménység-szívósság koordináta rendszerben!

EcoCut ProfileMaster az új generáció

Lépcsős tengely Technológiai tervezés

MEGMUKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK NGB_AJ003_2 FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK

GAFE. Forgácsolási erő. FORGÁCSOLÁSI ALAPISMERETEK (Gépi forgácsoló műveletek)

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Gyártástechnológiai III. 2. Előadás Forgácsolási alapfogalmak. Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

Házi feladat. 05 Külső hengeres felületek megmunkálása Dr. Mikó Balázs

Gépgyártástechnológiai technikus Gépgyártástechnológiai technikus

A fúrás és furatbővítés során belső hengeres, vagy egyéb alakos belső felületeket állítunk elő.

Ultrapreciziós megmunkálás Nagysebességű forgácsolás

RÖVID ÚTMUTATÓ A FELÜLETI ÉRDESSÉG MÉRÉSÉHEZ

Az alakítással bevitt energia hatása az ausztenit átalakulási hőmérsékletére

Különböző szűrési eljárásokkal meghatározott érdességi paraméterek változása a választott szűrési eljárás figyelembevételével

Használható segédeszköz: számológép (mobil/okostelefon számológép funkció nem használható a vizsgán!)

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

ENS-SA3. Jellemzõk. Általános felhasználhatóság acél (55 HRC-ig) rozsdamentes acél öntöttvas nagyolás és elôsimítás

passion for precision Sphero-XP +/ 0,003 rádiusztűréssel Edzett acélok finommegmunkálása az új szuper precíziós gömbvégű maróval

Elıgyártmány típusok Hengerelt Húzott Kovácsolt Öntött Hegesztett

Keménymarás és/vagy szikraforgácsolás. Dr. Markos Sándor, Szerszámgyártók Magyarországi Szövetsége

A 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján Gépgyártás-technológiai technikus

Felületjavítás görgızéssel

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

2. a) Ismertesse a szegecskötés kialakítását, a szegecsek fajtáit, igénybevételét(a szegecselés szerszámai, folyamata, méretmegválasztás)!

Korszerű keményfémfúrók forgácsolóképességének minősítése (Sirius 200 TiN)

Multicut XF simítómaró Surface Master new!

Korszerű esztergaszerszámok on-line vizsgálata

A 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján Gépgyártástechnológiai technikus

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

06a Furatok megmunkálása

SZERSZÁMACÉL ISMERTETÕ. UHB 11 Keretacél. Überall, wo Werkzeuge hergestellt und verwendet werden

Fejlődés a trochoidális marás területén

Száras maró, keményfém

Járműszerkezeti anyagok és megmunkálások II / I. félév. Kopás, éltartam. Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter

Anyagválasztás Dr. Tábi Tamás

7. MARÁS Alapfogalmak

Nagy teljesítmény Az új FORMAT GT

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz

Forgácsoló erő, teljesítmény A forgácsoló megmunkálás hőjelenségei

Forgácsoló megmunkálások áttekintése 2.

Inveio Uni-directional crystal orientation. GC4325 a hosszabb élettartamért. Tartós acél esztergálás

Polimerek vizsgálatai

Járműszerkezeti anyagok és megmunkálások II / II. félév 2. előadás ÉLANYAGOK. Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter

Polimer-fém hibrid kötés kialakítása lézersugárral

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

Forgácsoló erő, teljesítmény A forgácsoló megmunkálás hőjelenségei

NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT

Hatékony nagyolás az új -CB3 forgácstörővel. TOTAL TOOLING = MINŐSÉG x SZOLGÁLTATÁS 2

CNC-forgácsoló tanfolyam

2011. tavaszi félév. Élanyagok. Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila

Hőkezelő technológia tervezése

Forradalmi újdonság a marási technológia területén!

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Szerszámkészítő Szerszámkészítő

Din6527K, VHM-TSM33, z=4, spirál: 30, sarokletörés. Ajánlott: acélhoz 1300 MPaig, öntöttvashoz, alumíniumhoz, rézhez, mőanyagokhoz.

ESZTERGÁLÁS Walter ISO esztergálás 8 Beszúrás 19 Befogók 25 Rendelési oldalak 26 Műszaki melléklet 96

Dr Mikó Balázs Technológia tervezés NC esztergára Esettanulmány

Tájékoztató. Használható segédeszköz: számológép

Ragyogó eredmények. Új GARANT tömör keményfém speciális műanyagfúró maximális pontosság IT7 tűréstartományhoz. INNOVÁCIÓ

A forgácsolás alapjai

Forgácsoló megmunkálások áttekintése

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

passion for precision SpheroCarb gyémántbevonatú gömbvégű maró keményfém megmunkáláshoz

Különleges megmunkálási technológiák M_aj003_1

Anyagismeret tételek

A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika

FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK

passion for precision Sphero-CVD Keményfém nagy teljesítményű marása gyémánt marószerszámokkal

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

A FELÜLETI ÉRDESSÉG ELMÉLETI ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA HOMLOKMARÁSNÁL

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA

Átírás:

Forgácsolt mûszaki mûanyagok felületi érdességének vizsgálata DR. KALÁCSKA GÁBOR * egyetemi docens FARKAS GABRIELLA ** PhD hallgató Alkalmazott kutatás 1. Bevezetés A kutatómunka célja a különbözõ megmunkálási eljárásokkal létrehozott felületek topográfiájának összehasonlító elemzése, ezen belül a mûszaki mûanyagok forgácsolt felületének érdességi vizsgálata. Az esztergált felület érdességét, továbbá a forgácsoló megmunkálás paramétereinek hatását vizsgáltuk a kialakult felület mikrogeometriájára. A felület minõségét számos tényezõ befolyásolja, egyrészt a gyártás, másrészt a mûködés oldaláról [1, 2]. A közleményben a gyártás oldaláról közelítve különbözõ forgácsolási paraméterekkel elõállított mûanyag felületek vizsgálati eredményeit mutatjuk be. 2. Alkalmazott anyag és módszer A mûszaki mûanyag féltermékekbõl forgácsolással elõállított gépelemek esetén megfigyelhetõ, hogy különbözõ polimereknél azonos forgácsolási paraméterek esetén is jelentõsen eltért a kapott felület minõsége és méretpontossága. Ezért mindenképpen indokolt a különbözõ molekulaszerkezetû polimerek vizsgálata a forgácsolás optimalizálása érdekében, melyek alapvetõen két csoportba sorolhatók, lehetnek hõre lágyuló és forgácsolás szempontjából hõre nem lágyuló mûanyagok. A szakirodalom további kategóriákat is használ az alkalmazhatóságtól függõen. Ezek közül forgácsolás szempontjából jelentõsek [3 5]: az általános rendeltetésû mûszaki mûanyagok, mint a poliamidok (PA), a poli(oxi-metilén)-ek (POM), a poli(etilén-tereftalát)-ok (PET), valamint az ultra nagy molekulatömegû polietilének (UHMW-PE); a nagy teljesítményû mûszaki mûanyagok, melyek közé soroljuk a poli(éter-éter-keton)-t (PEEK), a poli(fenilén-szulfid)-ot (PPS), a poli(vinilidén-fluorid)-ot (PVDF) és a poliimidet (PI). Az öntött PA6 mechanikai szilárdsága jó, kopásállósága és siklási tulajdonságai kiválóak, hõállósága a feldolgozhatóság szempontjából megfelelõ. Jelentõs a vízfelvevõ képessége, ezért a forgácsolás során léghûtés alkalmazása elõnyös. Jól forgácsolható közepes forgácsolási sebességgel és nagy elõtolással is. A POM C méretstabilitása kiváló, szívós, kemény, merev anyag. Szilárdsága és keménysége nagy, nedvesség hatására nem duzzad. Forgácsolással könnyen megmunkálható, de a megmunkálás alatt a forgácsot gyorsan el kell távolítani. A PET hõállósága jó, mechanikai szilárdsága és merevsége nagy. Jó mérettartása és kis hõtágulási együtthatója megmunkálhatóságát, kis vízfelvevõ képessége és vegyszerállósága széleskörû alkalmazhatóságát biztosítja. Jól forgácsolható, de a megmunkálás során nagy forgácsolási sebességet és kis elõtolást kell alkalmazni. A PEEK kiváló hõállóságú (250 360 C) és mechanikai szilárdságú, nagy merevségû anyag. A lágy acélokhoz hasonló körülmények között jól forgácsolható. Magas hõállósága miatt pedig a jármûiparban is alkalmazható [3, 4]. Mûanyagok megmunkálásakor, a melegalakításon túl, nagy szerepet játszik a forgácsolás, mivel rugalmas gyártásoknál, kis és közepes szériáknál vagy egyedi elemek gyártásánál és a javítóipari technológiáknál szinte egyeduralkodó. A mûszaki mûanyagok forgácsolására a szakirodalomban általános javaslatokat találhatunk [4, 5], melyek az egyes paramétereket igen tág határok között határozzák meg. Ezen értékek elsõsorban a jó forgácsleválasztásra, valamint a munkadarab deformációjának, esetleges lágyulásának elkerülésére irányulnak: közepes és nagy forgácsolási sebességgel (v c = 200 600 m/min), kis és közepes elõtolással (f = 0,05 0,4 mm), valamint a = 0,1 2,5 mm fogásmélységgel forgácsolhatók a mûanyagok. Ezen értékek elsõsorban a jó forgácsleválasztásra, valamint a munkadarab deformációjának, esetleges lágyulásának elkerülésére irányulnak. A megmunkáláshoz alkalmazott szerszám a szakirodalom javaslatai alapján a hagyományos fém (szénacél, gyorsacél, keményfém, *Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gépipari Technológiai Intézet ** Budapesti Mûszaki Fõiskola, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet 2007. 44. évfolyam, 10. szám 419

gyémánt), bizonyos esetekben famegmunkáló szerszámok közül választhatók [3 5]. A mûanyagok forgácsolásánál érdemes figyelembe venni továbbá, hogy hõvezetõ képességük a fémekhez képest rosszabb, lágyulási (olvadási) hõmérsékletük sokkal kisebb, lineáris hõtágulási együtthatójuk viszont tízszer nagyobb, mint a fémeké, alacsony hõterhelést, illetve a megfelelõ hõelvezetést kell alkalmazni megmunkálásuk során, rugalmasabbak, mint általában a fémek, ezért viszonylag nagy forgácsolási sebességet kell alkalmazni, gondoskodni kell a munkadarab megfelelõ befogásáról. Vizsgálataink során négy kísérleti beállítást alkalmaztunk, ezek forgácsolási paramétereit és az esztergakéseket a szakirodalom javaslatait figyelembe véve választottuk ki [4 7]. Négyféle forgácsoló sebességgel dolgoztunk, az esztergálást egy nagyolási és egy simítási fázisra bontva végeztük el. A kísérleti beállítások a következõk voltak: forgácsolósebesség (v c ) 200, 250, 315, 400 m/min, elõtolás a nagyolási fázisban (f) 0,2, 0,25, 0,315, 0,4 mm, elõtolás a simítási fázisban (f) 0,05, 0,08, 0,12, 0,16 mm, fogásmélység (a) 0,5 mm (állandó értéken tartva), munkadarab mérete: ø 40 80 mm, hûtést nem alkalmaztunk. A 2D-s és a 3D-s felületi érdességet MAHR Perthometer-Concept típusú tapintófejes mûszerrel határoztuk meg. A felüli minõség vizsgálatánál alkalmazott beállítások az ISO 4287:1996 szabvány szerint: kiértékelési hossz (l m ) 4 mm, az elõírt szûrõ (l c ) 0,8 mm. A mérések során felvett profilok és paraméterek az ISO 4288:1996 szabvány szerint: szûretlen (P) profil, szûrt érdességi (R) profil, 9 érdességi paraméter: R a, R max, R z, R q, R p, R t, R Sm, R Sk, R Ku, 5 hullámossági paraméter: W t, W a, W Sm, W S, W dq, 6 szûretlen paraméter: P t, P a, P Sm, P Sk, P Ku, P dq. A kutatási program keretében a felsorolt paramétereket értékeltük, jelen publikáció csak az R a és R z jellemzõk elemzését tartalmazza. A mérésekhez MAHR RHT 3/50e és MAHR FRW 250 típusú tapintót használtunk. A 3D-s paraméterek a vizsgált terület 2 2 mm-es részérõl készültek. A topográfiai kép kialakítása a mintavételi felület letapogatása során egymástól meghatározott távolságra lévõ profilmetszetek (jelen esetben 501) létrehozásával történt, a szabványnak megfelelõ mérési hoszszon és elõírt szûrõ alkalmazásával. A felületekrõl JEOL JSM 5310 pásztázó elektronmikroszkópos felvételek is készültek, melyek további értékes információkat adtak. 3. Eredmények 3.1. A 2D-s mikrogeometriai jellemzõk Elõször a forgácsolt mûanyag felületeken mért mikrogeometriai jellemzõket vetettük össze egy C60-as acél forgácsolt felületének érdességi jellemzõivel és vizsgáltuk [8, 9], hogy a mûanyagok forgácsolása mennyiben tér el az acélokétól (1. ábra). A PA6 forgácsolása volt a legbizonytalanabb a kisebb elõtolásoknál (forgács alakja, formája és leválása, mért felületi paraméterek állandósága). A forgácsleválasztáskor a forgács a munkadarabra rátekeredve többször a szerszám és a munkadarab közé került. A forgácsolási sebesség nem befolyásolta jelentõsen az R a értéket az acélok viselkedésétõl eltérõen a vizsgált v c = 200 400 m/min tartományban. Az elõtolás növelésének viszont jelentõsebb a hatása. Kis elõtolásokkal (f = 0,05 0,12 mm) R a értéke 1,6 µm alatt tartható. Az összes vizsgált mûanyag közül a POM esztergálása volt a legkedvezõbb. Az esztergált felület érdességét azonban itt is az acéloknál tapasztaltaktól eltérõen az elõtolás határozta meg. Az f = 0,05 0,12 mm tartományban az R a értéke 1,6 µm alatti, tehát igen finom felület érhetõ el, ez a forgácsolási sebesség növelésével v c = 200 400 m/min tartományban biztosan tartható. A PET jól forgácsolható, de a forgácsalak sokszor fonalszerû volt. Megvizsgáltuk, hogy ugyanazon elõtolásnál a különbözõ forgácsolási sebesség függvényében hogyan változott R a értéke. Azt kaptuk, hogy a v c -tõl függetlenül tartható a felületi érdesség, ami eltér az acélok viselkedésétõl. Kis elõtolás-tartományban (f = 0,05 0,12 mm) esztergálással elérhetõ, tartható az alkalmazott forgácsolási sebességekkel (v c = 200 400 m/min) az R a 1,6 µm finomságú felület. A PEEK szintén jól forgácsolható, a forgács a felületrõl egyenletesen választódott le. Kis elõtolásokkal jó felületi érdesség érhetõ el (R a 2 µm), amely a forgácsolási sebesség növelésével nem változik. Ezek után az egyélû szabályos élgeometriájú szerszámmal forgácsolt felületek minõségét értékeltük. Meg kívántuk állapítani, hogy az acélok esztergáló megmunkálására alkalmazott összefüggés (Bauer-féle formula): e 2 f Re = 125 r ahol R e az elméleti érdesség [µm]; f az elõtolás [mm]; r e a lapka csúcssugara [mm]) mennyire használható mûanyagok forgácsolásakor a várható valós érdesség elõre- 420 2007. 44. évfolyam, 10. szám

1. ábra. Az átlagos érdesség a forgácsolási sebesség és az elõtolás függvényében azonos fogásmélységgel különbözõ mûszaki mûanyagok esetén. a öntött poliamid; b poli(etilén-tereftalát); c poli(oxi-metilén); d poli(éter-éterketon) jelzésére [10]. Továbbá vizsgáltuk a megmunkálási paraméterek (v c, f) hatását az érdességi profil legjellemzõbbnek tartott paramétereire (R a, R z ). A forgácsolás során az elõtolás hatásának vizsgálatát a felületi érdességre az R f diagramok mutatják. Korábbi vizsgálataink során azt tapasztaltuk mind a négy mûanyagfajta esetében az acéloktól eltérõen, hogy a forgácsolási sebességnek a vizsgált tartományban (v c = 200 400 m/min) a felületi érdességi profil magasságirányú jellemzõire nincs számottevõ hatása. A mûanyagok forgácsolása során a felületi egyenetlenséget meghatározó R a, R z értékét döntõen az elõtolás befolyá- 2. ábra. Az elméleti és a mért felületi érdesség az elõtolás függvényében a vizsgált mûszaki mûanyagok esetén. a PA 6; b POM C; c PET; d PEEK; v c = 200 m/min 2007. 44. évfolyam, 10. szám 421

solta. Ezért, a terjedelemre való tekintettel, a vizsgálatba bevont mûszaki mûanyagoknál egy kiválasztott forgácsolási sebesség esetén (v c = 200 m/min) értékeltük az eredményeket (2. ábra). PA6 esetén a mért érdesség az elméleti érdesség (R e ) görbéjétõl jelentõsen eltér. Az eltérés f = 0,05 0,08 mmnél igen nagy, 31 521%. Az egyenetlenség magasság (R z ) eltérések az elõtolás növelésével f = 0,2 0,3 mm tartományban 5 14% között mozognak, f = 0,3mm felett 6 11%, azaz az eltérés az elõtolás növelésével csökken. POM esetén az R z érték az elõtolás növelésével az R e elméleti érdességhez szorosan illeszkedik, az eltérés 1 173%, összességében itt kisebb, mint a többi mûszaki mûanyagnál. A mért érdességi értékek az acélok viselkedésétõl eltérõen jól egyeznek az elméletivel. PET esetén az egyenetlenség magasság (R z ) értéke nagyobb elõtolásoknál szorosan illeszkedik az elméleti (R e ) érdességhez. A v c = 200 m/min forgácsolási sebesség mellett a kis elõtolás-tartományban (f = 0,05 0,08) az R z értéke 185%-kal nagyobb, mint a számított R e. Az f = 0,12 0,4 mm elõtolásoknál a mért érdesség értéke az elméleti értékkel közel megegyezõ, csak kisebb eltérés jellemzi (3 7%). PEEK esetén az egyenetlenség magasság viszonylag szabályosan követi az elméleti érdességet, de az R z értékei minden elõtolásnál meghaladták az R e elméleti érdesség értékeit (19 275%). A kisebb elõtolásoknál kevésbé volt tapasztalható az egyre növekvõ érdességkülönbség, viszont az R z és R e között nincs átmetszés. 3.2. A 3D-s mikrotopográfiai vizsgálati jellemzõk A mikrotopográfiai vizsgálatokat a PEEK esztergált felületén hajtottuk végre. A választás azért erre a mûanyagfajtára esett, mert ennek megmunkált felületén apró, pontszerû hibák jelentkeztek, melyek nagymértékben befolyásolták a felület minõségét. A megmunkálás paraméterei az alábbiak voltak: forgácsolósebesség (v c ) 400 m/min, elõtolás (f) 0,08; 0,125; 0,2; 0,315 mm, fogásmélység (a) 1 mm, a = 2 mm munkadarab méretei: ø 40 80 mm, a szerszám csúcssugara (r ε ) 0,8 mm hûtést a megmunkálás során nem alkalmaztunk. Az elõvizsgálatokat az esztergálással megmunkált felületen végeztük el Perthometer-Concept típusú tapintófejes mûszerrel. A topográfiai kép kialakítása 2 2 mm-es területen egymástól meghatározott távolságra (jelen esetben 4 µm) lévõ profilmetszetek létrehozásával történt. A felületekrõl JEOL JSM 5310 típusú pásztázó elektronmikroszkóppal készültek a SEM felvételek [11, 12]. A 3. ábra az a = 1 mm fogásmélységgel megmunkált felület elektronmikroszkópos képét mutatja, melyen jól megfigyelhetõk a jellegzetes megmunkálási nyomok, valamint a felület hibái, eltérései. Növelt csúcssugarú 3. ábra. Esztergált PEEK felületének SEM képe (nagyítás 50 ) és topográfiája (f = 0,2 mm; a = 1 mm) szerszámmal végzett esztergáláskor a PEEK próbatest felületén apró lyukakat figyeltünk meg. Ezek az anyagkiszakadások a megmunkált felület minõségét jelentõsen befolyásolták. Megállapítottuk, hogy a felületi hibák az r ε = 4. ábra. Esztergált PEEK mûanyag felületének SEM képe és topográfiája (f = 0,2 mm; a = 2 mm) 0,8 mm rádiuszú 422 2007. 44. évfolyam, 10. szám

kés alkalmazása miatt keletkeztek, ezért tehát a PEEK megmunkálásakor nem érdemes ezt használni. A 4. ábraaz a = 2 mm fogásmélységgel megmunkált felületrõl készült, melyen jól kivehetõk a szerszám által hagyott jellegzetes megmunkálási nyomok. Megfigyelhetõk a felület legapróbb részletei, a kagylószerû kiszakadások, melyek a megmunkálási nyomban keletkeznek egymástól nagyjából azonos távolságra. A nagyobb fogásmélységgel megmunkált felületen az anyagkiszakadások száma nõtt és jellemzõen mélyebbek, kedvezõtlenül befolyásolva a felületi minõséget. Következésképpen poli(éter-éterketon) esetén nem a forgácsolási paraméterek megválasztása okozta a felületi hibákat, hanem a növelt rádiuszú szerszám. Az r ε = 0,8 mm csúcssugarú késsel rutinból nem érdemes esztergálni a PEEK mûanyagot. 4. Összefoglalás A forgácsolási kísérletekkel és a megmunkált felület mikrogeometriai vizsgálatával értékes tapasztalatokat szereztünk a mûszaki mûanyagok esztergálásáról, melyek alapján jellemeztük a kiválasztott mûanyagfajták (PA6, POM C, PET, PEEK) forgácsolhatóságát, a keletkezett felület minõségét. A publikációban felvetett megállapítások arra ösztönöznek, hogy a forgácsolási paraméterek kiterjesztésével a kutatómunkát folytassuk, és így a mûszaki gyakorlat számára is hasznos eredményeket érjünk el. Irodalomjegyzék [1] Palásti-Kovács, B.; Czifra, Á.: Forgácsolt felületek mikrogeometriája és mikrotopográfiája. Gyártóeszközök, szerszámok, szerszámgépek, No. 2, 67 71 (2002). [2] Czifra, Á.: A felületi mikrotopográfia vizsgálata, BME- GÉK, Diplomamunka, Budapest, 2002. [3] Kalácska, G.: Mûszaki mûanyagok gépészeti alapjai, Mineva-Sop, 1997, 62. oldal. [4] Füzes, L.; Kelemen, A.: Mûszaki mûanyagok zsebkönyve, Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989, 182 362. oldal. [5] Kalácska, G.: Mûszaki mûanyag féltermékek forgácsolása, Quattroplast Kft., Gödöllõ, 2005, 5 17. oldal. [6] Sagdic, M.; Dubbert, F.: Spanende Bearbeitung von Kunststoffen. Bildschirmpresentation, LBK, FSM-02, 2002. [7] Southard, G.: High performance thermoplastics. Materials, properties and applications, The IAPD Education Committee (Module 5), 2001. [8] Farkas, G.: A megmunkálási körülmények hatása a felületi mikrogeometriára mûszaki mûanyagok esztergálásakor, Gyártóeszközök, szerszámok, szerszámgépek, No. 1., 9 12 (2007). [9] Farkas, G.; Kalácska, G.: Felületi mikrogeometria vizsgálata forgácsolással megmunkált mûanyagok esetén. Gép, 8/4, 7 12 (2007). [10] Man ková, I.; Ben o, J.; Marková, G.; Melcher, M.: Assessment of surface roughness produced by turning and grinding, MicroCAD 2006 International Scientific Conference, Miskolc, 16 17 March 2006, pp. 203 209. [11] Kovács, K.; Palásti-Kovács, B.: Mûszaki felületek mikrotopográfiájának jellemzése háromdimenziós paraméterekkel. I. A háromdimenziós topográfiai paraméterek áttekintése, Gépgyártástechnológia, No. 8, 19 24 (1999). [12] Pozsgai, I.: A pásztázó elektronmikroszkópia és elektronsugaras mikroanalízis alapjai, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1994. 2007. 44. évfolyam, 10. szám 423