Mikroökonómi.a Elıadásvázlat november 29. Termelési tényezık piacai

Hasonló dokumentumok
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása

Olvassa el figyelmesen a következő kérdéseket, állításokat, s karikázza be a helyesnek vélt választ.

6. Kérdés A kormányzati kiadások növelése hosszú távon az alábbi folyamaton keresztül vezet a kamat változásához: (a)

2. A gazdaság hosszú távon Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás. A pénz körforgása a gazdaságban T H K T V K T Á K S H S V

9. AGGREGÁLT KERESLET II.

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

7.2 Az infláció okozta jóléti veszteség

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell

Bé ni. Barna 5. Benc e. Boton d

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Segédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

Mikroökonómia - 7. elıadás

Termelési tényezık piaca

Makroökonómia - 3. elıadás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás


3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Bruttó kereslet Nettó kereslet (1) 5. elıadás: Vétel és eladás indulókészlettel; Intertemporális választások. Indulókészlet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük:

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Makroökonómia. 9. szeminárium

1. feladat megoldásokkal

Kémiai egyensúly. Fizikai kémia előadások 6. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. ν j sztöchiometriai együttható

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?

Távközlő hálózatok gazdasági tervezése

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA

Mikroökonómia - 5. elıadás

Munkanélküliség és infláció I.

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Neoklasszikus növekedési modellek

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Makroökonómia - 3. elıadás

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 26. Termelés 2: Költség

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László


KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Makroökonómia. 4. szeminárium

Pénzügyi ismeretek. Dülk Marcell 2012/2013/2

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Közgazdaságtan - 6. elıadás

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

A TŐKE KÖLTSÉGE. 7. Fejezet Források tőkeköltsége Saját tőke költsége Hitel típusú források tőkeköltsége DIV DIV

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Bevezetés s a piacgazdaságba

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása

Makroökonómia. 7. szeminárium

Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

IS LM GÖRBÉK. 1. feladat

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikroökonómia elıadás

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Makroökonómia. 6. szeminárium

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR

Makroökonómia. 3. szeminárium

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r

Rövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe

Makroökonómia. 7. szeminárium

a monetáris politika zei célrendszere 11. lecke A központi bank szerepe a gazdaságban, a

Makroökonómia. 12. hét

Coming soon. Pénzkereslet

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

6.hét Elemzések a fogyasztó modelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben

Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és karikázza be a helyes válasz előtt álló betűjelet.

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mozgás centrális erőtérben

Átírás:

Mikoökonómia Elıadásvázlat novembe 9 emelési tényezık piacai emelési tényezık emelési tényezı: a temelés soán használt jószág emelési tényezık (igénybevételük töténelmi soendje szeint): - Föld, illetve temészeti eıfoások - Munka - ıke - Vállalkozási ismeetek, kno ho, humán tıke Output vesus temelési tényezık Az output, vagyis az optimális kibocsátási szint, meghatáozásánál a döntést a nyeeség- vagy pofitmaximum alapján hoztuk Mivel a teljes pofit ( Π ) az összbevétel ( R ) és az összköltség ( ) különbsége, azaz Π R, ezét a pofit annál a temékmennyiségnél maximális, ahol a hatábevétel megegyezik a hatáköltséggel, azaz MR M Ugyanezt a gondolatmenetet most is követjük azzal a különbséggel, hogy olyan teméknek keessük az optimális mennyiségét, amelyet más temékek elıállításáa használunk Hatáozzuk meg övid távú elemzésnél az optimális kibocsátást, emelési függvény: F(, ) q Ebbıl a kibocsátáshoz szükséges q tényezımennyiség: Az összköltség V + F + q + q + tényezımennyiséget emelési függvény: F(, ) Az összköltség Így a pofit q V + F + Π (q) R(q) (q) (, ) pf p dπ A pofit akko maximális, ha, d /

ehát a pofit Π (q) R(q) (q) pq q A pofit annál a temékmennyiségnél dπ maximális, ahol, azaz ahol dq () http://kgtbmehu/ azaz, ha Π d p, d amibıl az optimális tényezımennyiség adódik q, p azaz az optimális kibocsátás p q p édés: Mekkoa az a temékmennyiség, amely maximalizálja a pofitot? Számolási menet: A temelési függvénybıl a technológiailag szükséges tényezımennyiség meghatáozása Ennek felhasználásával az összköltségfüggvény felíása 3 Az összbevétel- és az összköltségfüggvény ismeetében a pofitfüggvény meghatáozása 4 A pofitfüggvényt a kibocsátás szeint deiválva, ezt -val egyenlıvé téve annak a temékmennyiségnek a meghatáozása, amely a pofitot maximalizálja édés: Mekkoa az a tényezımennyiség, amely maximalizálja a pofitot? Számolási menet: A temelési függvény felhasználásával az összköltségfüggvény felíása Az összbevételfüggvény felíása 3 A pofitfüggvény meghatáozása 4 A pofitfüggvényt a tényezı szeint deiválva, ezt -val egyenlıvé téve annak a tényezımennyiségnek a meghatáozása, amely a pofitot maximalizálja 3 Általánosabban, hosszú távon: ha a temelési függvény F (,) pofitfüggvény (, ) Π pf, akko a /

Ebbıl: Π F p, Π F p, azaz azaz F M p, F M p, vagy vagy pm pm Hatátemék tényezı eáláa, (Itt: tıke hatáteméke egyenlı a eálkamatlábbal) vagy: Hatátemék étéke tényezıá (Itt: tıke-hatátemék étéke egyenlı a nominális kamatlábbal) Hatátemék tényezı eáláa, (Itt: munka hatáteméke egyenlı a eálbéel) vagy: Hatátemék étéke tényezıá (Itt: munka-hatátemék étéke egyenlı a nominális béel) Ételmezze a hatátemék-éték fogalmát! 4 Optimális tényezımennyiség gafikus meghatáozása (a munka esetén) - A hatátemék-függvény a tényezımennyiség monoton csökkenı függvénye, hiszen ha nı (csökken) a felhasznált tényezımennyiség, akko a csökkenı hozadék elve ételmében csökken (nı) annak hatáteméke - Ha a tényezı eáláa adott, akko a fentiek ételmében az optimális tényezımennyiség mellett a tényezı eáláa egyenlı a hatátemékkel övetkezésképpen: a hatátemék-függvény a tényezı keesleti függvényének implicit alakja 3 3 /

F, p () http://kgtbmehu/ Hatátemékfüggvény p α α Adott a következı obb-douglas-féle temelési függvény: F (,) a munka keesleti függvényét, és ábázolja ezt! 5 ényezıkeeslet és tényezıkínálat Hatáozza meg Az elızı pontban láttuk, hogy a tényezıkeesletıl a vállalat dönt A tényezıkínálatot a háztatás hatáozza meg, illetve a föld esetén a tényezıkínálat adott Gyakoló feladatok: a) Gondolja végig: Hogyan hatáozza meg a háztatás a tıkekínálatot? b) Mi következik a föld állandó kínálatából a föld ááa vonatkozóan? A munkakínálat meghatáozása A háztatás különbözı temékeket fogyaszt, amelyeket az egyszeőség kedvéét a fogyasztás nagysága legyen Hasznosságát meghatáozó másik eleme a szabadidı, sz Így U, ; ha nı a fogyasztás vagy a szabadidı, akko a hasznosság a hasznossági függvénye: ( ) sz nyilván nı Mivel a szabadidı a teljes idı ( ) és a munkaidı ( ), különbsége, azaz +, ezét a hasznossági függvényt a következı fomában is felíhatjuk: sz (, ) U Itt a munkamennyiséget az idıvel méjük: a munkaidı megfelel a temelési tevékenység soán kifejtett munkamennyiséggel, a szabadidı így az a munkamennyiség, amelyet nem fejtik ki, a teljes idı a munkavállaló munkakapacitása Szokás a szabadidıt R-el is jelölni 4 4 /

Gyakoló feladatok: Hogyan változik a háztatás hasznossága, ha a munkaidı nı? Véleményét indokolja meg! A fogyasztási cikkek vásálásáa a háztatás azt a pénzmennyiséget használhatja fel, amelyet munkával szezett meg, azaz M és M Ez a háztatás költségvetési egyenese A koábbi eedményeket felhasználva ebbıl adódik ( ) sz sz A háztatás feladata tehát: U(, sz ) max! azon feltétel mellett, hogy ( ) sz 5 5 /

Ha a hasznossági függvénybıl a szokásos módon levezetjük a közömbösségi göbéket, és ezeket a fenti koodináta-endszeben feltüntetjük, akko az optimumban a következı helyzet adódik sz sz sz Mutassa meg, hogy az optimumban MU sz évényes! MU Ha a munkabé nı, akko bıvülnek a háztatás fogyasztási lehetıségei, gafikonunkon a költségvetési egyenes metszéspontja a függıleges tengelyen felfelé tolódik A teljes idı viszont állandó, vagyis az x tengely metszete nem változik Ebben az esetben az optimális helyzeteke vonatkozóan az alábbi képet kapjuk: sz sz sz sz 6 6 /

Az ábából látható, hogy a munkabé növekedésével (csökkenésével) nı (csökken) a szabadidı, s így csökken (nı) a munkáa fodított idı övetkezésképpen a fenti helyzetben a munkabé növekedésével csökken a munkakínálat Ezt úgy tudjuk ábázolni, ha az egyes bészinteket (, és ) kapcsolatba hozzuk a hozzájuk tatozó munkakínálatokkal ( sz, sz és sz ): A bé változása évén változnak a elatív áak, így itt is megjelenik a helyettesítési és a jövedelmi hatás udjuk, hogy nomál javaknál a helyettesítési hatás mindig negatív, vagyis ha a bé nı, akko szabadidıt helyettesítjük fogyasztással a szabadidı csökkenése viszont a munkaidı növekedését jelenti Ennek alapján váható volna, hogy a bé növekedése a munkakínálat növeléséhez vezet, tehát pont az ellenkezıjéhez, mint amit a fenti ábából leolvastunk A jelenség megétéséhez figyelembe kell venni a jövedelmi hatást Ennek elıjele azt fejezi ki, hogy a háztatás a szóban fogó teméket supeio vagy infeio jószágnak tekinti Ha a jövedelmi hatás negatív, akko példánkban a szabadidı infeio jószág Ebben az esetben a bé növekedése egyételmően a munkakínálat növelését váltja ki egyészt a helyettesítési hatáson keesztül, másészt pedig a negatív jövedelmi hatáson keesztül Ha a szabadidı supeio, akko a jövedelmi hatás pozitív, amely növekvı bé esetén (a negatív helyettesítési hatással együtt) növekvı vagy csökkenı munkakínálatot eedményezhet attól függıen, hogy a két hatás nettóeedménye pozitív vagy negatív Az alábbi gafikonon a bé növekedésének a hatásáa a szabadidı csökken sz -ól sz -e, vagyis ennek megfelelıen nı a munkakínálat Ennek oka, hogy ebben az esetben a helyettesítési hatás nagyobb, mint a jövedelmi hatás; az elıbbi az sz sz szakasznak felel meg, az utóbbi pedig az - szakasz megfelelıje Ilyen feltételek mellett a munkakínálati göbe egy diagamban ábázolva pozitív meedekségő 7 7 /

U U sz sz sz A munkakínálat tehát nıhet a béek növekedésével, de a munkajövedelem növekedése a munkavállalási kedv csökkenését is kiválthatja a helyettesítési és a jövedelmi hatás nagyságendjétıl függıen Ha a béeket igen alacsony szintıl növeljük, akko általában azt lehet váni, hogy a munkakínálat kezdetben a béek változásával ellentétes iányba módosul, utána a béek további növekedése a munkakínálat növekedését váltja ki, majd viszonylag magas béek mellett megint ellentétes iányú változást eedményeznek a munkakínálatban Ennek magyaázata abban keesendı, hogy a minimálbé köüli jövedelem a megélhetést csak észben vagy nagyon alacsony szinten biztosítja, ezét a munkavállalók szinte minden lehetıséget megagadnak újabb munkák felvállalásáa még csökkenı béek mellett is A magasabb béek melletti visszahajlás abból következik, hogy egy bizonyos, a bészint alátámasztotta életszínvonal eléése után a szabadidı elıbbe lép a pefeencia-skálán, s a munkavállalók így inkább csökkenı aktivitást mutatnak min S 8 8 /

Gondolja végig a fentiek segítségével a minimálbéek többszöös emelését! Alakítson ki véleményt eıl a lépéssoozatól! A tıkekínálat meghatáozása A munkakínálathoz hasonlóan a tıkekínálatól is a háztatás dönt A háztatás tıkét kínál, ha vagyonát (jövedelmét) nem használja teljes egészében szükségleteinek kielégítésée, hanem ennek egy észét valamilyen fomában (bankbetét, étékpapíok vásálása, stb) megtakaítja A megtakaításból számazó hozam viszont a jövıbeli vagyont (jövedelmet) növeli, így a háztatás a jelenlegi megtakaításával magasabb jövıbeni fogyasztást biztosíthat magának Ennek ételmében a háztatásnak tehát el kell döntenie, hogy jelenlegi jövedelmét hogyan ossza fel a fogyasztása és megtakaítása, illetve jelenbeli és jövıbeni fogyasztása A pobléma minimum két idıszakot fog át, jelöljük ezeket a, illetve indexekkel A hasznossági függvény most intetempoális, azaz a jelenlegi fogyasztás mellett a jövıe tevezett fogyasztás is szeepel: U (, ) Az ebbıl számaztatható közömbösségi göbék valamilyen U és U hasznossági szinteke vonatkozóan a következı gafikonon láthatók: U U Válasszon valamelyik közömbösségi göbén két pontot, és ételmezze ezeket közgazdasági szempontból! 9 9 /

A háztatás szintén intetempoális költségvetési kolátjának levezetéséhez tételezzük fel, hogy a bé mindkét idıszakban azonos, azaz, s ugyancsak eltekintünk a fogyasztási cikkek áváltozásától Az elsı idıszakban tehát évényes m +, s ahol s a bé megtakaított észét jelenti Ha a háztatás ezt a megtakaítást befekteti, akko a jövıben a kamattal növelt összeget tudja fogyasztása fodítani, azaz ( ) s +, amibıl s + adódik Ezzel azt kapjuk, hogy m + +, + + m A költségvetési egyenes képe ennek alapján m + + m ( + ) m + m A költségvetési egyenes meedeksége Ennek megfelelıen a két idıszak fogyasztása a + költségvetési egyenes és az ezt éintı intetempoális közömbösségi göbe segítségével hatáozható meg /

m + + m ( + ) m + m udjuk, hogy az optimumban a költségvetési egyenes meedeksége egyenlı a közömbösségi göbe meedekségével, azaz igaz a következı összefüggés: Helyettesítési hatááta ehát jelen esetben Hatáhasznok (ecipok) aánya + MU MU +, Illetve MU MU MU A képlet jobb oldalán látható kifejezést az idıpefeencia átájának nevezzük Magyaázza meg közgazdasági szempontból, hogy mit jelent az, ha az idıpefeencia átája nı, illetve csökken! /