NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék
Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni!
Érdemes előadásra járni, mivel az elméletet kizárólag ott tanítjuk!
Fontos gyakorolni, melyhez megfelelő alap a moodle-re feltöltött gyakorló feladatsor
moodle.uni-corvinus.hu
1. Feladat Két nemzetgazdaság pénzpiacának adott idõszaki állapotáról ismerjük a következõ adatokat: A nemzetgazdaság: B nemzetgazdaság: M S A = 3825200 L A = 0, 68Y A 25400R A Y A = 57000 R A = 0, 02 M S B = 144640 L B = 0, 48Y B 48700R B R B = 0, 08 Ismert továbbá, hogy az A nemzetgazdaság szereplõi meg tudják vásárolni B nemzetgazdaság valutájának egységét, saját valutájukból 0,625 egységet kell feláldozniuk. A fenti adatok alapján határozza meg a B nemzetgazdaság jövedelmének értékét, a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján!
1. kérdés A PPP-elv szerint 1. szabad kereskedelem esetén az országok árszínvonalai azonos valutában kifejezve azonosak. 2. a hazai árszínvonal növekedése esetén az ország valutája azonos mértékben leértékelõdik. 3. két ország valutája közti árfolyam százalékos változása egyenlõ a két országban bekövetkezett százalékos árszínvonalváltozás különbségével. 4. mindhárom állítás igaz.
1. kérdés A PPP-elv szerint 1. szabad kereskedelem esetén az országok árszínvonalai azonos valutában kifejezve azonosak. 2. a hazai árszínvonal növekedése esetén az ország valutája azonos mértékben leértékelõdik. 3. két ország valutája közti árfolyam százalékos változása egyenlõ a két országban bekövetkezett százalékos árszínvonalváltozás különbségével. 4. mindhárom állítás igaz.
2. kérdés A vásárlóerõ-paritás és az egységes ár elve abban különbözik egymástól, hogy 1. míg a vásárlóerõ-paritás esetében az a lényeg, hogy bárhol is vásárolunk egy terméket, azért ugyanakkora pénzösszeget kell fizetnünk azonos valutában mérve, addig az egységes ár elve alapján csak a két ország valutájának egymáshoz viszonyított árfolyamát tudjuk kiszámítani. 2. míg a vásárlóerõ paritás elmélete alapján a célváltozó a hazai árszínvonal, azaz a képletet P hazai = E P külföldi formában kell felírnunk, addig az egységes ár elvének célváltozója az árfolyam, így a képletet E = P külföldi P hazai formában kell megadnunk. 3. míg a vásárlóerõ-paritás elmélete jószágkosarakat, addig az egységes ár elve csupán egyes, jól meghatározott termékeket hasonlít össze. 4. mindegyik válasz helyes.
2. kérdés A vásárlóerõ-paritás és az egységes ár elve abban különbözik egymástól, hogy 1. míg a vásárlóerõ-paritás esetében az a lényeg, hogy bárhol is vásárolunk egy terméket, azért ugyanakkora pénzösszeget kell fizetnünk azonos valutában mérve, addig az egységes ár elve alapján csak a két ország valutájának egymáshoz viszonyított árfolyamát tudjuk kiszámítani. 2. míg a vásárlóerõ paritás elmélete alapján a célváltozó a hazai árszínvonal, azaz a képletet P hazai = E P külföldi formában kell felírnunk, addig az egységes ár elvének célváltozója az árfolyam, így a képletet E = P külföldi P hazai formában kell megadnunk. 3. míg a vásárlóerõ-paritás elmélete jószágkosarakat, addig az egységes ár elve csupán egyes, jól meghatározott termékeket hasonlít össze. 4. mindegyik válasz helyes.
3. kérdés A relatív vásárlóerõ-paritás szerint 1. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás összegével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 2. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 3. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás hányadosával, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 4. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár.
3. kérdés A relatív vásárlóerõ-paritás szerint 1. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás összegével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 2. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 3. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás hányadosával, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 4. az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkezõ százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár.
4. kérdés Amennyiben érvényesül a relatív PPP és a kamatparitás elve, akkor 1. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai árszínvonal és az európai árszínvonal különbségével. 2. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai árszínvonal és az amerikai árszínvonal különbségével. 3. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai inflációs ráta és az európai infláció különbségével. 4. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai infláció és az amerikai infláció különbségével.
4. kérdés Amennyiben érvényesül a relatív PPP és a kamatparitás elve, akkor 1. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai árszínvonal és az európai árszínvonal különbségével. 2. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai árszínvonal és az amerikai árszínvonal különbségével. 3. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai inflációs ráta és az európai infláció különbségével. 4. teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai infláció és az amerikai infláció különbségével.
5. kérdés A valutaárfolyam monetáris megközelítése szerint az euró / dollár árfolyam 1. az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 2. az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata. 3. a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 4. a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata.
5. kérdés A valutaárfolyam monetáris megközelítése szerint az euró / dollár árfolyam 1. az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 2. az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata. 3. a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 4. a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata.
6. kérdés Két nemzetgazdaságot - A-t és B-t - vizsgálva, tételezzük fel, hogy az A nemzetgazdaság pénzkínálata ceteris paribus növekszik. Ekkor a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján 1. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelõdik. 2. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelõdik. 3. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelõdik. 4. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelõdik.
6. kérdés Két nemzetgazdaságot - A-t és B-t - vizsgálva, tételezzük fel, hogy az A nemzetgazdaság pénzkínálata ceteris paribus növekszik. Ekkor a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján 1. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelõdik. 2. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelõdik. 3. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelõdik. 4. az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelõdik.
7. kérdés Az alábbi tényezõk közül melyik vezet el a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján az euró-dollár árfolyam növekedéséhez? 1. Az amerikai pénzkínálat növekedése. 2. Az amerikai pénzkereslet kamatlábérzékenységének növekedése. 3. Az amerikai pénzkereslet jövedelemérzékenységének növekedése. 4. Egyik válasz sem helyes.
7. kérdés Az alábbi tényezõk közül melyik vezet el a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján az euró-dollár árfolyam növekedéséhez? 1. Az amerikai pénzkínálat növekedése. 2. Az amerikai pénzkereslet kamatlábérzékenységének növekedése. 3. Az amerikai pénzkereslet jövedelemérzékenységének növekedése. 4. Egyik válasz sem helyes.
8. kérdés A Fisher-hatás alapján 1. ha egy ország várható inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába csökken. 2. ha egy ország várható inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába is nõ. 3. ha egy ország inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába csökken. 4. ha egy ország pénzkínálata nõ, akkor kamatlába hosszú távon csökken.
8. kérdés A Fisher-hatás alapján 1. ha egy ország várható inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába csökken. 2. ha egy ország várható inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába is nõ. 3. ha egy ország inflációs rátája nõ, akkor a kamatlába csökken. 4. ha egy ország pénzkínálata nõ, akkor kamatlába hosszú távon csökken.
9. kérdés Belföldi restriktív monetáris politika hatására rövidtávon ceteris paribus 1. a belföldi kamatláb emelkedik, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta le fog értékelõdni. 2. a belföldi kamatláb emelkedik, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni. 3. a belföldi kamatláb csökken, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni. 4. a belföldi kamatláb változatlan marad, miközben a külföldi csökken, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni
9. kérdés Belföldi restriktív monetáris politika hatására rövidtávon ceteris paribus 1. a belföldi kamatláb emelkedik, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta le fog értékelõdni. 2. a belföldi kamatláb emelkedik, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni. 3. a belföldi kamatláb csökken, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni. 4. a belföldi kamatláb változatlan marad, miközben a külföldi csökken, és a belföldi valuta fel fog értékelõdni
10. kérdés Expanzív monetáris politikai beavatkozás során növekszik külföldön a pénzkínálat. Ennek hatására (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) rövid távon az azonnali forint/euró árfolyam 1. növekszik. 2. csökken. 3. nem változik. 4. nem eldönthetõ a változás iránya.
10. kérdés Expanzív monetáris politikai beavatkozás során növekszik külföldön a pénzkínálat. Ennek hatására (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) rövid távon az azonnali forint/euró árfolyam 1. növekszik. 2. csökken. 3. nem változik. 4. nem eldönthetõ a változás iránya.
11. kérdés Tegyük fel, hogy a hazai jegybank rögzített árfolyamszint fenntartására törekszik, amit a pénzkínálat változtatásán keresztül tud elérni. (Azaz: úgy kell változtatnia a pénzkínálatot, hogy az azonnali árfolyam ne mozduljon el.) Mit kell tennie a jegybanknak, ha (változatlan várt árfolyam mellett) külföldön nõ a pénzkínálat? 1. Mivel a külföldi kamatláb csökken, ezért a devizapiaci egyensúly fenntartásához itthon is csökkennie kell, így a hazai jegybanknak is növelnie kell a pénzkínálatot. 2. Mivel külföldön csökken az árszint, ezért a rögzített árfolyam fenntartásához itthon is monetáris restrikció kell. 3. Mivel külföldön emelkedik a kamatláb, ezért belföldön is növelni kell, ami a hazai pénzkínálat visszafogásával érhetõ el. 4. Külföldön csökken a kamatláb, ami változatlan belföldi kamatszint mellett a hazai árfolyam leértékelõdésével járna, ezt a hazai pénzkínálat bõvítésével lehet ellensúlyozni.
11. kérdés Tegyük fel, hogy a hazai jegybank rögzített árfolyamszint fenntartására törekszik, amit a pénzkínálat változtatásán keresztül tud elérni. (Azaz: úgy kell változtatnia a pénzkínálatot, hogy az azonnali árfolyam ne mozduljon el.) Mit kell tennie a jegybanknak, ha (változatlan várt árfolyam mellett) külföldön nõ a pénzkínálat? 1. Mivel a külföldi kamatláb csökken, ezért a devizapiaci egyensúly fenntartásához itthon is csökkennie kell, így a hazai jegybanknak is növelnie kell a pénzkínálatot. 2. Mivel külföldön csökken az árszint, ezért a rögzített árfolyam fenntartásához itthon is monetáris restrikció kell. 3. Mivel külföldön emelkedik a kamatláb, ezért belföldön is növelni kell, ami a hazai pénzkínálat visszafogásával érhetõ el. 4. Külföldön csökken a kamatláb, ami változatlan belföldi kamatszint mellett a hazai árfolyam leértékelõdésével járna, ezt a hazai pénzkínálat bõvítésével lehet ellensúlyozni.
12. kérdés Tegyük fel, hogy negatív pénzkeresleti sokk éri a gazdaságot (az emberek azonos reáljövedelem és nominális kamatláb melletti reál pénzigénye visszaesik). Ennek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) 1. a hazai valuta leértékelõdik. 2. a hazai valuta felértékelõdik. 3. az árfolyam nem változik. 4. az árfolyam-változás irányát nem tudjuk eldönteni.
12. kérdés Tegyük fel, hogy negatív pénzkeresleti sokk éri a gazdaságot (az emberek azonos reáljövedelem és nominális kamatláb melletti reál pénzigénye visszaesik). Ennek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) 1. a hazai valuta leértékelõdik. 2. a hazai valuta felértékelõdik. 3. az árfolyam nem változik. 4. az árfolyam-változás irányát nem tudjuk eldönteni.
13. kérdés Ha a külföldi kibocsátás nõ, akkor 1. a hazai valuta erõsödik. 2. a hazai valuta gyengül. 3. az árfolyam nem változik. 4. a belföldi kamatláb csökken.
13. kérdés Ha a külföldi kibocsátás nõ, akkor 1. a hazai valuta erõsödik. 2. a hazai valuta gyengül. 3. az árfolyam nem változik. 4. a belföldi kamatláb csökken.
14. kérdés A belföldi monetáris expanzió hatására a rövid távból a hosszú távba történõ átmenet során a hazai valuta 1. leértékelõdik. 2. felértékelõdik. 3. értéke a másik valutában kifejezve nem változik. 4. másik valutában kifejezett értékének megváltozása nem állapítható meg.
14. kérdés A belföldi monetáris expanzió hatására a rövid távból a hosszú távba történõ átmenet során a hazai valuta 1. leértékelõdik. 2. felértékelõdik. 3. értéke a másik valutában kifejezve nem változik. 4. másik valutában kifejezett értékének megváltozása nem állapítható meg.
2. Feladat Tegyük fel, hogy egy nemzetgazdaságban a pénzkínálat nominális értéke 52636, az árszínvonal 4, és ezen a szinten rögzített, míg a pénzkeresleti összefüggést a következõ egyenlet segítségével adhatjuk meg: L = 0, 55Y 40860R. Ismert továbbá, hogy a hazai egyensúlyi jövedelem nagysága 27640, a külföldi kamatláb 10 százalék. Mennyi a jelenlegi árfolyam, ha a várt árfolyam 1,9? A Fisher-hatás alapján melyik gazdaságban magasabb az infláció, és mennyivel?
3. Feladat Ismert, hogy az A nemzetgazdaságban a kereskedett termékek árszínvonala 300, míg a nem kereskedetteké 500. B nemzetgazdaságban a kereskedett termékek árszínvonala 150, a nem kereskedetteké 400. Ismert továbbá, hogy A nemzetgazdaság árszínvonala a P A = P 0,4 K P0,6 NK, míg B nemzetgazdaság árszínvonala a P B = P 0,3 K P0,7 NK képlet által meghatározott. Adjuk meg a nominális- és a reálárfolyam értékét. Melyik gazdaság fejlettebb, amennyiben a Balassa- Samuelson hatás érvényesül?