NYELVÜNK BÁR- ÉS AKÁR- ELEMEINEK BEMUTATÁSI PROBLÉMÁI A MAGYAR NYELV IDEGEN AJKÚ TANULÓINAK SZÁNT GRAMMATIKÁKBAN SZABÓ MARTINA KATALIN SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MAGYAR NYELVÉSZET DOKTORI PROGRAM
Az előadás célja Mindazoknak a taxonómiai, teoretikus és oktatásmódszertani problémáknak a feltárása, amelyek az idegen ajkúaknak szánt összefoglaló magyar nyelvtanokban nyelvünk bár- és akár- elemeinek demonstrálása kapcsán jelentkeznek: 1. nem maradéktalanul helytálló taxonómiai megoldások 2. a szintaktikai és szemantikai sajátságokról adott információ hiányos, illetve olyan részleteket tartalmaz, amelyeknek ellentmondani látszanak a tényleges nyelvi adatok 3. a bár- és az akár- demonstrálásának módja helyenként téves következtetéseknek enged teret.
A magyar összefoglaló nyelvtanok vonatkozó kezelési megoldásai A bár- és az akár- elemekkel alkotott névmások általános névmási kategória, azon belül a megengedő mellékértelmű névmások (vö. Velcsov 1968; Kugler Laczkó 2000; Kádár 2007: 245 247) Kivéve: Kenesei István taxonómiai megoldása (2000) önálló megengedő névmási kategória A bár- és az akár- elemek közötti esetleges szintaktikai és szemantikai eltérésről csupán Hadrovics (1992) Magyar történeti jelentéstana tesz említést (vö. Hunyadi 1984; Laczkó 2005, 2006; Abrusán 2007)
A magyar nyelv idegen ajkú tanulóinak szánt összefoglaló nyelvtanok a vizsgálat anyaga és tárgya Anyag: három, angol nyelven íródott magyar nyelvtan (Törkenczy 2002; Korchmáros 2006; Rounds 2009) egy, angol és magyar nyelvű magyarázatokat egyaránt tartalmazó munka (Szita Görbe 2009) egy német nyelvű grammatika (Keszler Lengyel 2008) Tárgy: - Taxonómiai megoldások - A bár- és az akár- elemeknek tulajdonított szintaktikai és szemantikai sajátságok
A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai I. jelentős változatosság a mai magyar nyelvtanokhoz képest
A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai II. Szita és Görbe (2009: 220): a vala-, a bár-, az akár- és a mind-/minden- egyetlen gyűjtő cím alá kerülnek: Határozatlan és általános névmások (Indefinite and general pronouns)
A grammatikák vonatkozó rendszerezési megoldásai III.
A bár- és az akár- elemek szintaktikai és szemantikai sajátságaira vonatkozó információ csekély mennyiségű a lehetséges névmási előfordulások listázása (vö. Törkenczy 2002; Keszler Lengyel 2008; Szita Görbe 2009) + idegen nyelvű jelentések megadása(vö. Törkenczy 2002; Keszler Lengyel 2008) definíció (Korchmáros 2006; Szita Görbe 2009): a szabad, korlátozások nélküli választás lehetősége Az esetleges eltérésről csupán Rounds (2009) tesz említést: akár- (just) any, no matter (who, what, etc.); bár- any (1) a. Akárki jöhet a konferenciára. b. Bárki jöhet a konferenciára. Anyone may come to the conference.
A bemutatott megoldások problémáinak a feltárása
Taxonómiai kérdések I. A bár- és az akár- mint önálló kategória Érvek: A szabad választás lehetőségét kifejező elemek nem állhatnak sem epizodikus (2a), sem univerzális (2b), csupán egzisztenciális (2c) mondatokban (vö. Abrusán 2007: 11): (2) a. *Akárki/bárki eljött. b. *Akárkinek/bárkinek muszáj futnia. c. Akárki/bárki eljöhet. a megkötések az általános és a határozatlan névmásokra nem igazak: (3) a. Mindenki eljött. (4) a. Valaki eljött. b. Mindenkinek muszáj futnia. b. Valakinek muszáj futnia. c. Mindenki eljöhet. c. Valaki eljöhet.
Taxonómiai kérdések II. A bár- és az akár- előtagú névmások: alloperátor, partitív érték, határozatlan: minden egyes X elemre igaz lehet (vö. Laczkó 2005: 86), pl. (5) Bárki meg tudja oldani a feladatot. A határozatlan névmások: etaoperátor: meghatározatlan, hogy melyik X elemre érvényes (vö. Laczkó 2005: 87), pl. (6) Valaki elvitte innen a széket. De: korpuszvizsgálat: A bár- és az akár- előtagú névmások gyakori egzisztenciális jelentése etaoperátor, pl. (7) Keresett (engem) bárki az elmúlt héten?
Módszertani kérdés A megoldás a bár- és az akár- produktivitását sugallja a többi itt szereplő névmásalkotóval szemben megenged: *bárhány kizár: pl. mindenhol, sehol, mindenképp(en) és a semmiképp(en) További probléma: Törkenczy korántsem a leggyakrabban használt általános és tagadó névmásokat sorolja fel az osztályozásában
Szemantikai sajátságok I. Korpuszvizsgálat (Magyar Nemzeti Szövegtár): a bárki vagy az akárki első 30 30 előfordulását szemantikai vizsgálatnak vetettem alá. Jelentések: 1) egzisztenciális olvasatú: egy(etlen) személy ~ valaki (vö. Kiefer 2007: 73) 2) megengedő jelentés: a mondat értelme szerint fennállt a lehetősége annak, hogy a mondatban tett állítás a mondat jelentése szerint a halmaz minden elemére igaz legyen (vö. Laczkó 2005: 86) 3) a vizsgált nyelvi elem tagadott igével együtt a bizonyos szempontból kiemelkedő, különleges személy jelentést hordozta
Szemantikai sajátságok II. (8) a. Megjegyzem: aligha van akárki, aki nálam jobban szeretné, hogy a Fradi ismét szupercsapat legyen. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2000/09/16, Típus: újságcikk, Szerző: Lindner András - Horváth Zoltán, Cím: Portré, Forrás: Heti Világgazdaság) b. Az egészségügyi intézményekbe ezért ki-be sétálhat akárki. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2001/01/20, Típus: újságcikk, Drogos a családban, Forrás: Népszabadság) Rovat: Hétvége, Cím: c. Ezúttal János Károly király volt a vendég, és kísérője sem volt akárki: West vendége Barcelonában a cseh Katerina Stocesová, egy feltűnően szőke, gyönyörű lány, aki tavaly megnyerte a Queen of the World elnevezésű világszépségversenyt. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 1999/05/31, Típus: újságcikk, Rovat: sport, Szerző: Boda Ildikó/Barcelona, Cím: Häkkinen: akárcsak tavaly, Forrás: Magyar Hírlap) (9) a. A hír hallatán hitetlenkedve rázzuk a fejünket, hiszen nem egészen egy éve még aligha fogadott volna bárki arra, hogy a jugoszláv exállamfőt egyszer utoléri az igazságszolgáltatás ( ) (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: sajtó, Dátum: 2001/06/30, Típus: újságcikk, Rovat: vélemény, Cím: Méregfog, Forrás: Népszava) b. ( ) a Javaslat szerint csupán az tartozik a technika állásához, ami írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén vált bárki számára hozzáférhetővé. (Nyelvváltozat: magyarországi, Alkorpusz: hivatalos, Típus: honlap, Cím: 1991. évi XVIII. törvény a használati minták oltalmáról, Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal) c. [A bárki kifejezésre ebben a jelentésben nem találtam példát a vizsgált nyelvi adatok között.]
Szemantikai sajátságok III. A bárki és az akárki közel azonos gyakorisággal hordoz megengedő és egzisztenciális jelentést:
A bár- és az akár- közötti eltérés I. A szintaktikai különbségek: (10) a. *Bárhány ember eljöhet a megnyitóra. b. Akárhány ember eljöhet a megnyitóra. (11) a. *Nem bárki tudhatja erre a választ. b. Nem akárki tudhatja erre a választ. A szemantikai eltérés:
A bár- és az akár- közötti eltérés II.
A bár- és az akár- közötti eltérés III. A nem semmi (vö. Gecső 2002: 144-145) és a nem akármi konstrukciók szintaktikai és szemantikai párhuzama: (12) Nem semmi, amire a lopakodó képes. Azaz: az már valami, igazán különleges dolog, amire a lopakodó képes. (13) Nem akármi, amire a lopakodó képes. Azaz: az már valami, igazán (13) Nem akármi, amire a lopakodó képes. Azaz: az már valami, igazán különleges dolog, amire a lopakodó képes.
Összegzés 1) 2) 3) 4) A bár- és az akár- elemekkel alkotott névmásoknak az általános és a határozatlan névmásoktól önálló kategóriaként való elkülönítése mind szemantikai, mind szintaktikai szempontból indokoltnak tartható A nyelvtanokban bemutatott szemantikai sajátságok nem tükrözik a tényleges nyelvi valóságot, hiszen a megengedő értelem mellett nem hívják fel a figyelmet a bárki és az akárki elemek gyakorta megmutatkozó egzisztenciális jelentésére A grammatikáknak nem volna szabad említés nélkül hagyniuk a bár-ral és az akár-ral alkotott kifejezések között mutatkozó szintaktikai és szemantikai különbségeket Nem helytálló a bár- és az akár- elemek produktivitását sugallni a mind-/minden-, valamint a se-/sem-/sen- elemekkel szemben
IRODALOM Abrusán Márta 2007: Even and Free Choice Any in Hungarian. [http://parles.upf.edu/glif/pub/sub11/individual/abrusan.pdf 2010. 11. Gecső Tamás 2002: Kvantorok, fókuszpozíció és kontrasztív topik a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv, XCVI. (2000/2): 139 155. [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-2/gecso.htm 2010. 11. 26-án töltöttem le] Hadrovics László 1992: Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Budapest, Akadémiai. Hunyadi László 1984: The expression of logical scope in Hungarian. On its syntax and semantics. [http://gagl.eldoc.ub.rug.nl/files/root/1984-24/02/gagl-24-1984-02.pdf 2010. 10. 25-én töltöttem le] Kádár Edit 2007: Alaktan és szófajtan. Kolozsvár, Egyetemi Műhely. Kenesei István 2000: Szavak, szófajok, toldalékok, in Kiefer Ferenc szerk: Strukturális magyar nyelvtan 3., Morfológia. 75 136. Keszler Borbála Lengyel Klára 2008: Ungarische Grammatik. Hamburg, Helmut Buske Verlag. Kiefer Ferenc 2007: Jelentéselmélet. 2. Kiadás. Budapest, Corvina. Korchmáros, Valéria M. 2006: Lépésenként magyarul. Hungarian Grammar not only for Hungarians. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Hungarológia Központ. Kugler Nóra Laczkó Krisztina 2000: A névmások, in Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 152 174. Laczkó Krisztina 2005: A névmási rendszer funkcionális keretben II. Magyar Nyelvőr 128. 78 88. [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1291/129106.pdf 2011. 03. 10-én töltöttem le] Laczkó Krisztina 2006: A magyar névmási rendszer nyelvtan és funkció. Budapest, Martin Opitz. MNSZ = Magyar Nemzeti Szövegtár [http://corpus.nytud.hu/mnsz/] Rounds, Carol 2009: Hungarian: An Essetial Grammar. Abingdon, Oxon. Szita Szilvia Görbe Tamás 2009: Gyakorló magyar nyelvtan. A Practical Hungarian Grammar. Budapest, Akadémiai. Törkenczy Miklós 2002: Practical Hungarian Grammar. Budapest, Corvina. Velcsov Mártonné 1968: Szófajok, in Rácz Endre szerk.: A mai magyar nyelv. Budapest, Tankönyvkiadó. 9 84.
Köszönöm a figyelmet!