Adóhírlevél 2013/19 2013. 10. 28.

Adóhírlevél 2013/19 2013. 10. 28. KAPCSOLAT 2014. ÉVI ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOK Szmicsek Sándor Partner Adó- és jogi szolgáltatások tel.: + 36 1 429 30 10 @: sandor.szmicsek@mazars.hu 2013. október 18-án a Kormány benyújtotta a jövő évi adócsomagot. A korábbi évek strukturális változásaival szemben 2014-ben kisebb módosítások, jogértelmezést könnyítő változások kerültek a Javaslatba. A családi járulékkedvezmény bevezetése mellett cél volt az általános adminisztrációcsökkentés, valamint a vállalkozási feltételek könnyítése, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy jövőre is lesz új adónem, illetve az adózók életét nehezítheti, hogy egyes intézkedések éppen az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát segítik, gyorsítják. Hírlevelünkben a teljesség igénye nélkül a főbb újdonságokat foglaltuk össze. Csizmadia Heléna Igazgató Adó- és jogi szolgáltatások tel.: + 36 1 429 30 10 @: helena.csizmadia@mazars.hu Amennyiben a 2014-es változásokkal kapcsolatban további részletekre is kíváncsi, szeretettel várjuk a december 3-án megrendezésre kerülő szokásos éves adókonferenciákra, amelyre október végéig még kedvezményes részvételi díj ellenében regisztrálhat. Mazars Kft. 1074 Budapest, Rákóczi út 70-72. Tel : +36 1 429 30 10

I. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Családi adó- és járulékkedvezmény A Javaslat a személyi jövedelemadót illetve a társadalombiztosítást is érintő legfontosabb eleme a családi adókedvezmény kiterjesztése, az ún. a családi járulékkedvezmény bevezetése. A jövő évtől elsődlegesen a bruttó fizetésből levonandó egyéni egészségbiztosítási járulékból, majd pedig a nyugdíjjárulékból válik érvényesíthetővé a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adókedvezmény (az egyéni munkaerő-piaci járulékból azonban nem). A családi adókedvezmény mértéke nem változik (10 illetve 33 ezer forint). Az igénybe vett járulékkedvezmény összege nem érinti a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot. A családi járulékkedvezmény esetében is lesz lehetőség a házastársak, élettársak közötti megosztásra. A kedvezményt a munkáltató állapítja meg. Ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a bevallásban megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor a magánszemélynek nem kell visszafizetnie a családi járulékkedvezményt, hanem a személyi jövedelemadó - fizetési kötelezettséget kell teljesítenie. Külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átszámítása A munkáltatók a juttatás hónapját megelőző hónap 15-én irányadó árfolyamot, míg a magánszemélyek vagy a negyedév utolsó hónapjának 15. napján (negyedéves adóelőleg-fizetés esetén), vagy az év utolsó hónapjának 15. napján irányadó árfolyamot alkalmazzák (éves adófizetés esetén), vagyis attól függően, hogy a jövedelem után fizetendő adót, adóelőleget mikor kell megállapítani. A tőkejövedelmek esetében a december 15-ei árfolyamot kell majd alkalmazni a forintosításához. Nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás, amely esetében a biztosító teljesítését a befizetett díj korlátozza. A teljes életre szóló életbiztosítások estében kizárólag a tényleges pénzkivonáskor keletkezik egyéb jövedelem, de csak abban az esetben, ha a biztosítás díja az 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján volt adómentes. Önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a kétféle jogcímen adható rendelkezés együttes összegének felső határa jövőre egységesen 150 ezer forint. A kihirdetést követő 30. naptól a tervek szerint megszűnik az elismert munkáltatói értékpapírjuttatási program bejelentési kötelezettsége, a korábbi szabályozás más elemei azonban változatlanok maradnak. Adómentes lesz a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez adott munkáltatói lakáscélú támogatás is. Magánszemélyek esetében nem elszámolható költség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után fizetendő 14%-os eho. Jövőre kifizetőként kell eljárnia annak a magyar társaságnak, amely a külföldi anyavállalat által a munkavállalóknak adott jövedelem juttatásában közreműködik, ha az adókötelezettség teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik (eddig ez választható volt). 2014-től már nem csak a jelzáloggal fedezett hitel, hanem bármely más, bankok által történt hitel elengedése adómentes lesz, ha az az egyenlő elbánás elve szerint szabályozott. Továbbá kamatkedvezményből származó jövedelmet sem kell megállapítani akkor, ha kamatot azért nem számított fel a bank, hogy az adós fizetőképességét helyreállítsa. Egyéb változások Pontosításra került az utalvány fogalma (kizárva a visszaváltható utalványokat). 2

II. TB JÁRULÉK /SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ A Javaslat értelmében nem terjed ki a biztosítási kötelezettség a hallgatói munkaszerződéssel a szakmai gyakorlat vagy képzés keretében foglalkozatott hallgatóra. Ezen hallgatók után szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. Kiegészül a harmadik állambeli kiküldöttekre vonatkozó szabály: a 2 évnél hosszabb kiküldetés esetén is mentességet biztosít az egyéni járulékfizetés alól (ha a meghosszabbításra előre nem látható okból kerül sor és ez 1. év után következik be, melyet a munkavállaló jelez az adóhatóságnak). 2015. január 1-jéig a harmadik állambeli kiküldöttek tekintetében nem jön létre biztosítási kötelezettség. 2014. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke havi 6810 forint (napi 227 forint) lesz. Szabad vállalkozási zónában működő vállalatok szocho kedvezményének igénybevételére vonatkozó szabályok könnyítéseket tartalmaznak, annak érdekében, hogy a munkáltató a székhelye településének vonzáskörzetéből bejáró alkalmazottak után is kedvezményben részesüljön. A külföldi kiküldetések szociális hozzájárulási adó alapja az alapbér. Az egyszerűsített vállalati adó ( Eva ) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetén az adó alapja az Eva alap 4%-a, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított és arra a jogviszonyra tekintettel az adót a minimális adóalap alapján határozták meg. III. EHO Eho-mentes a biztosításból származó kamatjövedelem bizonyos feltételek mellett. A tartós befektetési szerződések esetében a jövedelmet terhelő ehót a magánszemély köteles bevallani és megfizetni. A 6%-os mértékű eho megfizetésére a kifizető abban az esetben köteles, ha termék, szolgáltatás formájában juttatja a kamatjövedelmet (pl. nyereménybetétkönyv). IV. EKHO 2014-től kiterjesztik az ekho szerinti adózási mód választásának lehetőségét a Sport tv-ben meghatározott egyéb sportszövetségekre (szabadidő, fogyatékosok, diák-és főiskolai egyetemi), valamint azok alkalmazottaira is. V. TÁRSASÁGI ADÓ Bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok Az adómentes árfolyamnyereség szabály bejelentett részesedések esetében a jövőben tágabb körre is alkalmazhatóvá válik: a Javaslat szerint a bejelentésre jogosító részesedésszerzés mértéke ugyanis 30 százalékról 10 százalékra csökken. A részesedés megszerzésére vonatkozó bejelentési határidő 75 napos lesz az eddigi 60 helyett. Újabb K+F adóalap csökkentő tétel A Javaslat értelmében az adózóknak lehetőségük nyílik arra, hogy adóalap csökkentő tételként vegyék figyelembe a velük kapcsoltsági viszonyban álló vállalkozás(ok) saját tevékenységi körében elvégzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségét, amennyiben ezt a kapcsolt vállalkozás nem érvényesítette (ide nem értve a háromszoros adóalap kedvezményt). Ennek egyik feltétele, hogy a K+F tevékenység az adózó és a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódjon. Továbbá, az adózónak rendelkeznie kell a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, amely tartalmazza a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségének összegét, valamint az adózó által ténylegesen érvényesíthető összegrészt. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye A módosítás szerint a kis-és középvállalkozások a tárgyi eszköz beruházás céljából felvett hiteleik és kölcsöneik tekintetében az adóévben fizetett kamat 60 3

százalékáig (adóévenként maximum 6 millió forintig) vehetnek igénybe adókedvezményt a de minimis szabályokat is figyelembe véve, amely a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződésekre vonatkozik. A korábban életbe lépett megállapodások esetén továbbra is 40% adókedvezményre jogosultak az adózók. Nem jelentős összegű hiba A tárgyévi nem jelentős összegű hiba a korábbi évek adóalapjának, adójának önellenőrzése helyett a tárgyévi adóalap megállapításakor vehető figyelembe. Ennek értékhatára a számviteli törvény szabályai alapján meghatározott érték (minimum a mérlegfőösszeg 2%-a, illetve 1 millió forint), mikrogazdálkodók esetében a mérlegfőösszeg 2 százaléka. Egyéb változások Elismert költségként kezeli a Javaslat a reprezentációs célú éttermi szolgáltatást abban az esetben is, ha a kifizetésről csak bankkártyával/hitelkártyával történő fizetésről kiállított nyugtával rendelkezik a társaság. A KKV-k beruházási adóalap kedvezménye (évi maximum 30 millió forint) a szoftvertermékek felhasználási jogára is kiterjedne a jövőben. A transzferár szabályok apport esetében nem csak a jegyzett tőke, hanem a tőketartalék javára történő teljesítésekor is alkalmazandóak. Ingatlannal rendelkező társaság meghatározásakor a jövőben a mérlegfordulónapi könyv szerinti érték és nem a piaci érték arány a meghatározó. Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok A Javaslat új fogalmak (szabad pénzeszköz, elvárt osztalék) bevezetésével pontosítja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok osztalékfizetési szabályait, továbbá lazítja a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, valamint a gazdasági társaságokban való részesedésre vonatkozó korlátozásokat. A tervezet nem zárja ki a 10%-ot meghaladó részesedés megszerzését főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban, ugyanakkor az ilyen mértéket meghaladó részesedés elidegenítése során realizált nyereség nem mentesül a társasági adófizetési kötelezettség alól. VI. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Időszaki elszámolású ügyletek Az időszak utolsó napja lesz az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont az időszaki elszámolású (Áfa tv. 58. ) ügyleteknél, összhangban a 2006/112/ EK Irányelvvel ( Áfa Direktíva ). A korábbi, fizetési határidőre történő adómegállapítás változatlan marad abban az esetben, amikor a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján történik a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Az új rendelkezést a 2014. március 14-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége is 2014. március 14-ét követi. Adóalap utólagos csökkentése Jelentősen átalakulnak az adóalap utólagos csökkentésének lehetőségei, kiegészülve a többoldalú, pénzvisszafizetésre jogosító kuponok fogalmával. Részletes szabályok biztosítják az adóalap csökkentés ellenőrizhetőségéhez szükséges adminisztrációs feltételeket is. Ehhez kapcsolódóan, az utólagos korrekciók elszámolásának szabályai is változnak. Export szabályok Az export termékértékesítés mentességének feltétele a jelenlegi szabályok szerint az értékesítéstől számított 90 napon belüli kiléptetés. A korábbi szabály fenntartásával, szintén az Áfa Direktívával való konformitás jegyében kiegészül a szabályozás. Amennyiben a kiléptetés 90 napon túl valósul meg, az értékesítés nem adómentes, de ha a kiléptetésre utólag, 360 napon belül igazoltan sor kerül, az adóalany a számla korrekcióját követően - jogosult fizetendő adóját utólag csökkenteni. 4

Egyéb áfát érintő változások A Javaslat a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó levonható adó figyelési időszakon (5 vagy 20 év) belüli módosítási kötelezettségét kiterjeszti a 2014. január 1-én, vagy azt követően beszerzett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan (pl. szoftver). Az adóalany azonban dönthet úgy is, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén - a 2014. január 1. napját megelőzően szerzett vagyoni értékű jogra is alkalmazza a fenti szabályt. Szintén a tárgyi eszközök figyeléséhez kapcsolódik az az előírás, mely pontosítja, hogy évközi jogutódlás vagy apport esetén a jogelődöt és a jogutódot, illetve az átadót és az átvevőt milyen mértékben illeti meg a tárgyi eszköz utáni adólevonás jog. Az elektronikus számlázás szabályainak változása után, a jövőben nyugtát is lehet elektronikusan kibocsátani. Változik a nyugta kötelező adattartalma. A nyugta kelte helyett elegendő azt az időszakot vagy időpontot feltüntetni, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető (pl. színházjegy). Pontosítás a fordított áfa esetében: nem csak építési hatósági engedély köteles, hanem az építési hatóság tudomásvételi eljárásához kötött építési szerelési és egyéb munka is fordított adózás alá tartozik. Az értékesítő vagy szolgáltatás nyújtója székhely, közvetlenül érintett telephelye szerinti számlázási szabályok alkalmazhatóak abban az esetben is, ha az értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanynak van a teljesítéssel érintett országban állandó telephelye, de az nem érintett az adott ügyletben. Bővül az egyszerűsített számla kötelező adattartalma. Az Áfa Direktíva módosítása révén lehetőség van a gabonafélék és olajos magvak tekintetében a fordított áfa alkalmazásának időbeli kiterjesztésére, így a magyar jogszabály is 2018 végéig meghosszabbítja ezen termékek esetében a fordított adózásra vonatkozó előírások hatályát. VII. SZÁMVITELI TÖRVÉNY Könyvvezetés USD-ben Egyéb, elsősorban pontosító rendelkezéseken túl az egyik legfontosabb változás, hogy a Javaslat kiterjeszti az USD-ben történő könyvvezetésre való áttérés lehetőségét. Az EUR-ra való áttérés jelenleg hatályos szabályaihoz hasonlóan, a tervek szerint a jövőben USD-ra is korlát nélkül, döntése alapján áttérhet majd a vállalakozó. EKB árfolyam A külföldi pénzértékre szóló eszközök, kötelezettségek átszámítása esetében új lehetőség az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam használata az átszámításhoz. A szabály már a 2013- ban induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható. VIII. BANKADÓK Hitelintézeti hozzájárulás Egyszeri, új adókötelezettséget vezet be a Javaslat. A hitelintézeti hozzájárulás a hitelintézeteket terhelné, amelynek alapja az általános kockázati céltartalék feloldott összege. Az adó mértéke 19%. Az új adót 2014. március 10-ig kell bevallani és befizetni. Pénzügyi szervezetek különadója A pénzügyi szervezetek 2014-ben is kötelezettek lesznek a pénzügyi szervezetek különadójának, a hitelintézetek pedig a hitelintézeti különadó megfizetésére. A pénzügyi szervezetek különadójának a tervek szerint a kizárólag csoportfinanszírozással foglalkozó pénzügyi vállalkozás nem lesz alanya. IX. ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA Jövőre az energiaellátók jövedelemadójának alanyai havonta/háromhavonta kötelesek lennének 5

adóelőleget fizetni. Az előleg mértéke az előző adóév fizetendő adójával egyezne meg. Megszűnne, mint adóalap növelő tétel a külföldön megfizetett, ráfordításként elszámolt adó. X. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (NETA) NETA kötelessé válnak a jövőben legalább 8%-os cukortartalmú, hozzáadott cukrot tartalmazó, de 25%- nál kevesebb gyümölcstartalmú szörpök is. XI. JÖVEDÉKI ADÓ Jövőre csak jövedéki engedély birtokában lehetne a kenőolajjal, továbbá az 5 és 25 kilogrammos kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénekkel kereskedni (korábban csak a 25 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogének esetén kellett engedély). A jövedéki biztosíték nyújtás összegét eddig a vámhatóság évente ellenőrizte. A jövőben ezen kötelezettsége megszűnik, s a gazdálkodóknak magunknak kell felülvizsgálniuk, hogy jövedéki biztosítékuk elegendő fedezetet nyújt-e. Amennyiben ezt nem korrigálják a megfelelő szintre, a vámhatóság az adóraktári/bejegyzett kereskedői engedélyt felfüggesztheti, illetve ha a mulasztást 30 napon belül sem pótolják, az engedélyt visszavonhatja. Szeszfőzdében üzlethelyiség létrehozása nélkül is lehetőség nyílna a közvetlen értékesítésre. Adminisztrációcsökkentésként 2014. július 1- jétől a KN kódok lesznek alkalmazandók a vámtarifaszámok helyett, továbbá megszűnik az adóraktárak vevő nyilvántartási kötelezettsége. A KN kódokat a vámhatóság honlapján közzéteszi. XII. KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ Termékdíj-raktár A módosítás bevezeti a termékdíj-raktár intézményét. A termékdíj raktár az adóraktár mintájára tartalmaz könnyítést a raktár engedélyese számára: a raktárban tárolt, feldolgozott, előállított terméket nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség, ami elsősorban az exportra termelő társaságok versenyképességét javítja, mivel a raktárból külföldre történő szállítás esetén nem keletkezik kötelezettség. A módosításhoz kapcsolódóan ugyanakkor bővül az első belföldi forgalomba hozatal fogalma: a termékdíj-köteles termék termékdíj raktárból belföldre történő kiszállításakor fizetési kötelezettség keletkezik. A termékdíj-raktárra vonatkozó engedély a meghatározott feltételek teljesítése esetén legfeljebb öt évre szól, amely újabb öt évvel hosszabbítható meg. A szabályozás 2015. július 1-jétől kötelezővé teszi a raktárakban termékdíj ügyintéző alkalmazását. Újrahasználható csomagolószerrel kapcsolatos módosítások Bővül azon esetek köre, amikor nem kell megfizetni az újrahasználható csomagolószerek termékdíját: az újrahasználható csomagolószer bérbeadójára is vonatkozni fog a jövőben a mentesítés, ha a termékeket bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. Ugyanakkor a módosítással ösztönözni kívánják a többször használható raklapok használatát is: a hatályba lépést követően nem keletkezik termékdíj-kötelezettség, ha a kötelezett az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában szereplő raklapot legalább 365 napig csomagolás létrehozására használja fel. Egyéb módosítások A Javaslat számos helyen tartalmaz pontosításokat és módosítást például a forgalomba hozatal és a reklámhordozó papír fogalmára, saját célú felhasználás esetén a kötelezettség keletkezésének időpontjára, a bejelentési kötelezettség teljesítésére, a 6

készletre vételkori megfizetés választására, a visszaigénylésre valamint a nyilatkozattal történő beszerzésre vonatkozóan. XIII. ILLETÉKEK Illetékmentességek kiterjesztése, pontosítása A Javaslat értelmében már a 35 év felettiek is kérelmezhetik első lakásszerzésükkor a visszterhes vagyonátruházási illeték 12 havi egyenlő részletben történő pótlékmentes - megfizetését. A házastársak közötti vagyonátadás és a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesül a visszterhes vagyonátruházási és az ajándékozási illeték alól. Nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége a cégeknek osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés esetén azzal a feltétellel, hogy az adott követelés jogosultja nem a társaság valamely tagja. Az ingó vagyontárgyak térítésmentes eszközátruházása, illetve a követelések ajándékozás útján történő megszerzése (követelés-elengedés, tartozásátvállalás) után nem lesznek jogosultak ajándékozási illetékmentességre azok a külföldi társaságok, melyek alacsony (10%-ot el nem érő) társasági adókulcsot alkalmazó államban vannak bejegyezve. Szintén ehhez a feltételhez fog majd kötődni a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett ügyletek (átalakulás, részesedéscsere, eszköz-átruházás), valamint az ingatlan, és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolt felek közötti megszerzésének visszterhes vagyon-átruházási illetékmentessége. A termőföld-szerzés csak abban az esetben mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a vagyonszerző a saját művelést legkésőbb a birtokbaadástól számított 1 éven belül megkezdi. Belföldi ingatlannal rendelkező társaságok A Javaslat újraértelmezi a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. 2014-től azok a vállalatok minősülnének belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyeknek a mérlegében kimutatott eszközök több mint 75 százaléka belföldön fekvő ingatlan, vagy minimum 75 százalékos részesedéssel bírnak egy olyan másik társaságban, amelyek szintén 75%-ot meghaladó arányban rendelkeznek belföldi ingatlanvagyonnal. A továbbiakban a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betét megszerzése a megszerzett társaság főtevékenységétől függetlenül is visszterhes vagyonátruházási illetékköteles lenne. Egyéb változások Gyakori eset, hogy építési telek több vagyonszerző általi megszerzése esetén a használatbavételi okiratok csak egy vagyonszerző nevére szólnak és így az adóhatóság nem törli az illetéket az összes, illetékmentesség igénybevételét kérő vagyonszerző tekintetében. 2014-től azonban már elegendő lesz az is, ha az okiratok csak az egyik vagyonszerzőt nevesítik. A cégbírósági felügyeleti illeték mértéke 50 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra emelkedik. XIV. VÁM Fizetési könnyítés A tervezet fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezését teszi lehetővé a vámterhekre vonatkozóan. Az engedély megadását a módosítás a vámhatóság jogkörébe rendeli. Fizetési könnyítés esetén vámbiztosíték nyújtása szükséges, valamint a fizetendő összegre hitelkamat kerül felszámításra, melyek összege kérelemre csökkenthető. 7

Korrekciós pótlék A tervezet szerint nem kell vámigazgatási bírságot fizetni, ha a nyilatkozattevő kérelmezi a vámárunyilatkozat módosítását. Ebben az esetben a jövőben a vámhatóság korrekciós pótlékot állapít meg. Vámigazgatási bírság A kiszabható vámigazgatási bírság minimális értéke 2 500 forintról 3 000 forintra nő, késedelmes megfizetés esetén pedig késedelmi kamatot kell felszámítani. XV. ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY Az egészségügyi szolgáltatási járulék alól történő kijelentés A Javaslat értelmében az adóhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély adózó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre már nem kötelezett, a magánszemély kötelezettségét hivatalból törli abban az esetben is, ha a magánszemély elmulasztotta teljesíteni az erre vonatkozó bejelentési kötelezettségét. Változások az önellenőrzésben A módosítás alapján 2014-től már az eredeti bevallás esedékessége előtt is lehetőség lesz önellenőrzésre. Továbbá a jövő évtől már önellenőrzésnek minősül az is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adó korrekciójára a vámhatóság által kibocsátott adómegállapítási határozat miatt került sor. Változások az ellenőrzési eljárásban A hatékonyabb eljárás érdekében a jövőben már elektronikus úton is kézbesíthető lesz a megbízólevél. Ezzel párhuzamosan az elektronikus úton kézbesített adóhatósági iratok már az átvétel napján kézbesítettnek minősülnek, amennyiben az irat befogadását az elektronikus szolgáltató rendszer visszaigazolja. A Javaslat a továbbiakban lehetőséget ad az adóhatóság számára arra, hogy az ellenőrzés során az adókötelezettségeket és könyvelést alátámasztó szoftvereket, informatikai rendszereket és azok tartalmát is megvizsgálhassa. Feltételes adómegállapítás szabályai A jelenlegi 60 napról 75 napra növekszik a feltételes adó-megállapítás iránti kérelem határozathozatalára nyitva álló határidő általános esetben, míg a sürgősségi eljárásban előírt határidő 30 napról 45 napra nő. Jelentősen változik az eljárás díjának megállapítása is: a Javaslat 5 millió forintos alapdíjat, illetve 8 millió forintos sürgősségi eljárásban történő elbírálási díjat határoz meg. A tartós feltételes adó-megállapítás iránti kérelem esetén az eljárás díja 8 millió forint lenne, míg a sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint. A Javaslat értelmében az adózók előzetes konzultációt is kezdeményezhetnek, amely során egyeztetést folytathatnak az eljárás feltételeiről, a határidőkről, a megfizetendő díj mértékéről, továbbá bemutathatják az eljárás tárgyát képező ügylet jellemzőit is. A konzultáció díja 100 ezer forint. Az eddigiektől eltérően, a feltételes adómegállapításról szóló határozattal szemben megszűnne a fellebbezés lehetősége, ugyanakkor lehetőség nyílna bírósági felülvizsgálatra. Egyéb változások A belföldön nem letelepedett adóalanyt már külföldi magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet is képviselheti az áfavisszatérítési eljárásban. A pénztárgépek használatával összefüggő kötelezettségek megszegése esetén már bármilyen ellenőrzési eljárás eredményeként kiszabható lesz mulasztási bírság. A belföldön nem letelepedett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, ha 8

Magyarországon kizárólag adóraktározási eljárás alatt álló terméket értékesít. A feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó 20%-os mulasztási bírság alapjának számítása során nem kell figyelembe venni az árfolyamváltozásokból adódó eltéréseket, ha azok adóalapot képeznek. XVI. KATA ÉS KIVA Változik a főállású kisadózó fogalmi köre. Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a havi 50 ezer forintos tételes adót nem kell megfizetni. Az előtársasági időszakban felmerülő adó- és nyilvántartási kötelezettség is teljesíthető a KIVA rendelkezései szerint (a cégbíróságon folyamatban lévő ügyek esetében is). A Javaslat kiegészíti a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő (megfizetett adó visszatérítése) és növelő (megfizetett adó, adóelőleg) tételeket. A hírlevelünkben található információk csupán tájékoztatásul szolgálnak. Ezek az információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául a tanácsadójával való előzetes konzultáció nélkül. Bővebb információ: www.mazars.hu Leiratkozás az Adóhírlevélről, illetve adatmódosítás: taxnewsletter@mazars.hu 9