E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. március 26-i ülésére Tárgy: A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Intézményi Minőségirányítási Program kiegészítésének jóváhagyása Előadó: : Igmándyné Hebling Gabriella intézményvezető Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Igmándyné Hebling Gabriella intézményvezető Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság Láttam: Dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (10) (11) bekezdése szerint: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. A Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Intézményi Minőségirányítási Program kiegészítését a Szülői szervezet (óvodai, bölcsődei) megismerte, elfogadta. A nevelőtestület a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Intézményi Minőségirányítási Program kiegészítését elfogadta. A kiegészítés szükségességének indoklása: jogszabályi változások, a közoktatási törvény módosítása Kérem az előterjesztésben foglaltak jóváhagyását. Zirc, 2007. március 9. Igmándyné Hebling Gabriella intézményvezető

Határozati javaslat /2007. (III.26. ) Kt számú határozat Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde Intézményi Minőségirányítási Program kiegészítését az előterjesztés mellékletében foglaltak alapján jóváhagyja. Felelős: Igmándyné Hebling Gabriella mb. intézményvezető Határidő: azonnal

A zirci Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde intézményi minőségirányítási programja szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere A dokumentum jogilag zárolt (Tanúsítvány száma: 060728001T Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület), csak a szerzők hozzájárulásával használható

Tartalomjegyzék Bevezetés... 1. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe 1.1. Alapelvek... 1.2. Célrendszer... 1.3. Hasznosítás... 1.4. Vonatkozási terület... 2. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei... 3. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése... 3.1. Vezetők teljesítményértékelése... 3.1.1. Vonatkozási terület... 3.1.2. Módszer... 3.1.3. Eljárásrend... 3. 1. 4. Szempontok... 3.2. Pedagógusok teljesítményértékelése... 3.2.1. Vonatkozási terület... 3.2.2. Módszer... 3.2.3. Eljárásrend... 3.2.4. Szempontok... 4. Partneri igény és elégedettség mérés... 4.1. Vonatkozási terület... 4.2. Módszer... 4.3. Eljárásrend... 4.4. Szempontok... 5. A gyermekek mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele... 5.1. Vonatkozási terület... 5.2. Módszer... 5.3. Eljárásrend... 5.4. Szempontok... 6. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele... 6.1. Vonatkozási terület... 6.2. Módszer... 6.3. Eljárásrend... 6.4. Szempontok... 7. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése... 7.1. Vonatkozási terület... 7.2. Módszer... 7.3. Eljárásrend...

7.4. Szempontok... 8. A teljes körű intézményi önértékelés... 8.1. Vonatkozási terület... 8.2. Módszer... 8.3. Eljárásrend... 8.4. Szempontok... 9. A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje...

Bevezetés Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 40. (11) bekezdése szerint: Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.a nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. E törvényi előírásnak megfelelően a zirci Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde az Önkormányzati Minőségirányítási Programmal (továbbiakban ÖMIP) megfogalmazottakkal összhangban intézményi minőségirányítási programját (továbbiakban IMIP) az alábbi ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerrel egészíti ki. 1. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe 1.1. Alapelvek Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg. 1.2. Célrendszer Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége. 1.3. Hasznosítás Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a viszszacsatolásnak, fejlesztésnek.

A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél. A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét. 1.4. Vonatkozási terület Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: az intézményre, az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre. 2. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei Az intézményben vezetői, magasabb vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése. Partneri igény és elégedettség mérés. A gyermekek mérése és értékelések eredményeinek figyelembe vétele. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése. A teljes körű intézményi önértékelés 3. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése Az IMIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumait. 3.1. Vezetők teljesítményértékelése 3.1.1. Vonatkozási terület Az intézmény vezető beosztású dolgozóira (vezetőség tagjai) óvodavezető, óvodavezető-helyettes, munkaközösség-vezető, Szakszervezeti vezető Közalkalmazotti tanács vezetői 3.1.2. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: intézményvezető esetében önértékelés, nevelőtestületi szinten történő értékelés vezetők esetében önértékelés és intézményvezetői értékelés, az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés, nevelőtestületi szinten történő értékelés. Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő(k) által végzett értékelés. 3.1.3. Eljárásrend Intézményvezető esetében: Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Az intézményvezetői önértékelést illetve az intézményvezető nevelőtestületi szintű értékelését kezdeményezheti a KT, a nevelőtestület vagy az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését és a teljes nevelőtestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely nevelőtestületi nyilvánosságot kap. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Vezetők esetében: Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve című segédanyag alapján éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát (mint óvónő), azaz konkrétan kijelöli a vezető óvónői szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. A vezető vezetői teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, pedagógusi teljesítményértékelésére pedig a 3.2. alfejezet szerint kerül sor. A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezetői értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-2.számú függelék) vezetőség kitölti és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társai számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap -2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden vezetőtárs alkalmazza és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően a vezetőség az értékelt vezetőtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetőség szintjén nyilvános. A vezető nevelőtestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden nevelőtestületi tag kitölti és az adatokat az intézményvezető összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a nevelőtestületet. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 3. 1. 4. Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása, feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, döntéshozatali folyamatok irányítása, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat Forrásteremtés és elosztás Nevelőtestület végzettsége, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése HOP végrehajtása, Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság 3.2. Pedagógusok teljesítményértékelése 3.2.1. Vonatkozási terület A Pedagógusok teljesítményértékelése folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik.

3.2.2. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője, végezheti. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. 3.2.3. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor nevelőtestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott nevelési évre történő ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez kollegális támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez című dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell. Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni. A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és a 10-es skálán értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a segédanyag (mérőlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik ( postaláda ). A mérés-értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához. Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez táblázatainak kitöltése: o o o o o o o a Tapasztalatok rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti, a táblázat Értékelés rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: a Értékelés megfelelő (kiváló, megfelelő, fejlesztendő) rovatába X-et kell tenni, illetve rövid szöveges értékelést kell megfogalmazni, a Következmény rovatba az ellenőrzés és mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot, hogy az illető pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás ), az Indoklás rovatba az értékelést végző röviden indokolja valamennyi döntését, amit a folyamatban meghozott (értékelés, következmény), az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel. Ehhez a képhez a pedagógus az Észrevételek rovatban megjegyzéseket tehet, az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el, az aláírt értékelő lapot kérésre szóban kiegészíti. Az intézmény vezetője gondoskodik a Következmények rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni

arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, nevelőtestületi, vezetői). o Az értékelő tábla átdolgozása esetén értelemszerűen a kitöltési mód változik A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap. A vezető intézkedik a Következmények megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 3.2.4. Szempontok 3.2.4.1. Óvodapedagógusi szerep értékelése Felkészültsége a óvodapedagógusi szerepre Gyermekek tevékenységének irányítása A gyermekcsoportjának fejlettségi szintje Követelményrendszere Értékelési gyakorlata, kultúrája Pedagógusi tulajdonságai 3.2.4.2. Szervezeti szerep értékelése Az óvodai szervezeti struktúrában elfoglalt szerepe Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége 3.2.4.3. Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Gyermekek nyilvántartása Intézményi dokumentációk 3.2.4.4.Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése 4. Partneri igény és elégedettség mérés 4.1. Vonatkozási terület Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre. 4.2. Módszer Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. 4.3. Eljárásrend Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minőségügyi csoport által a MIP alapján tervezetten legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Az eljárás főbb lépései: kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel, mérőeszközök készítése, adatgyűjtés, adatok összegzése, elemzése, értékelése, trendvizsgálatok, célok, prioritások meghatározása, javaslatok megfogalmazása, nyilvánosságra hozatal, a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata.

Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének. 4.4. Szempontok A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed: a partneri elvárásokra, igényekre, a partneri elégedettségre, az oktató-nevelő munka véleményezésére. 5. A gyermekek mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele 5.1. Vonatkozási terület A pedagógus teljesítményértékelésének és az intézmény pedagógiai értékelésének folyamatai. 5.2. Módszer Összehasonlító elemzés. 5.3. Eljárásrend Intézményi vonatkozásban: Az intézményvezető által szerevezett munkacsoport elvégzi az elemzést. A munkacsoport javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. Az intézményvezető gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. 5.4. Szempontok Az elemzés szempontjai: Az intézményi eredmények trendvizsgálata. 6. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele 6.1. Vonatkozási terület A mérési eredmények felhasználhatóságának lehetőség szerinti legszélesebb területe. 6.2. Módszer Elemzés, értelmezés, beazonosítás. 6.3. Eljárásrend A mérési folyamatok tervezése előtt, az intézményvezető vagy az általa megbízott személy az előző négy év vonatkozásában áttekinti az intézményben lefolytatott külső méréseket, elemzi ezek dokumentációit.

Beazonosítja a külső mérési eredményeket az intézményben aktuálisan történő mérési értékelési folyamatok eredményeivel. A külső mérési eredményeket azok nyilvánossági szintjét figyelembe véve - a mérésvezető számára hozzáférhetővé teszi. 6.4. Szempontok A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele. 7. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése 7.1. Vonatkozási terület Az intézményi minőségirányítási programban meghatározott folyamatok összessége. 7.2. Módszer Elemzés, értékelés beszámoló. 7.3. Eljárásrend A nevelőtestület évente, legkésőbb a évzáró értekezletén értékeli az intézményi minőségirányítási program, illetve az aktuális nevelési évre tervezett feladatok végrehajtását. A nevelőtestület évente, legkésőbb az évzáró értekezleten a jelen dokumentum 5.3. pontja szerint elkészült beszámolót megismerve és elfogadva értékeli az intézményi mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlődését és az egyes gyermekcsoportok teljesítményét. Az előző két értékelési folyamat alapján a megfogalmazott javaslatok szerint a nevelőtestület meghatározza a következő nevelési évre azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának, és az intézményi mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét. 7.4. Szempontok Jogszerűség, szakszerűség, teljesíthetőség. 8. A teljes körű intézményi önértékelés 8.1. Vonatkozási terület Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. 8.2. Módszer Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe vevő szempontsor használata. 8.3. Eljárásrend A teljes körű intézményi önértékelésre négyévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak 4. évében. A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: az önértékelés területeinek azonosítása,

az értékelés szintjének (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása, viszonyítási pontok meghatározása, az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az értékelést végzők körének meghatározása, indikátorrendszer kidolgozása, az információk feldolgozása, az eredmények visszacsatolása, a fenntartó tájékoztatása az eredményekről. 8.4. Szempontok Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed. 9. A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ezáltal is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőségéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra - kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál.