FŐVÁROSI GYAKORLÓ ÓVODA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZMÉNY 1068 Budapest, Városligeti fasor 30.

Átírás

1 FŐVÁROSI GYAKORLÓ ÓVODA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZMÉNY 1068 Budapest, Városligeti fasor 30. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 1

2 Az intézményi minőségirányítási programot készítette: Az óvodavezető szakmai vezetésével a Minőségbiztosítási Csoport A minőségbiztosítási team vezetője: Hegedűs Józsefné A minőségbiztosítási team tagjai: Barna Imréné Szalontai Judit Csicsák Antalné A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény minőségirányítási programját elfogadta: - az óvoda valamennyi dolgozója - a szülők közössége Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény minőségpolitikája Az intézmény helyzetének áttekintése A helyzetelemzés célja A helyzetelemzésbe bevont intézmények és személyek A helyzetelemzés módszerei és technikái Az óvoda szolgáltatásait nyújtó és azokat igénybevevő partnerek Az azonosítás módszerei és szempontjai A külső és belső partnerek igényeinek összegyűjtése, értelmezése, elemzése és rangsorolása Az igények összegyűjtése Az igények értelmezése, elemzése és rangsorolása A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény stratégiai céljainak megfogalmazása Az óvoda küldetésnyilatkozata Az ellenőrzés, mérés, értékelés alapelvei, céljai, hasznosítási és alkalmazási területei Az intézményben vezetői feladatokat ellátó, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése A teljes körű intézményi önértékelés Tartalmi célok és feladatok, s a minőségellenőrzés területei A pedagógiai dokumentumok vizsgálata A nevelőmunka feltételeinek vizsgálata A pedagógiai gyakorlat vizsgálata a Játékvilág Óvodai Programban kitűzött feladatok és célok alapján Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének nyomonkövetése Az intézmény működési rendjének kialakítása A folyamatos fejlesztés gyakorlatának megvalósítása Az eredmények rögzítése, a hibák javítása A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény vezetőjének ellenőrzési, értékelési, minősítési munkaterve Függelék 27 Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 3

4 1. Bevezetés A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény minőségirányítási programja a közoktatásról szóló évi LXXX. törvény és a módosításról rendelkező évi LXII. törvény, az évi LXVIII. törvény, valamint a évi módosított közoktatásról szóló törvény alapján készült. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény a minőségirányítási rendszerének kidolgozása a Budapest Főváros Önkormányzata Minőségbiztosítási Programja alapján történt. A minőségirányítási programban meghatározó volt az intézményünk sajátos helyzete és az ebből adódó sajátos feladatkör is A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény minőségpolitikája: - Kik vagyunk? Mi a célunk? Az intézmény neve: Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény Székhelye: Budapest VI. Városligeti fasor 30. Típusa: óvoda Napköziotthonos óvoda Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V. Városház u Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V. Városház u Az intézmény működési területe: Budapest Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény alap szakfeladata: Óvodai nevelés Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 4

5 Az intézmény további szakfeladatai: - Óvodai intézményi közétkeztetés - Munkahelyi vendéglátás - Intézményi vagyon működtetése - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése - Pedagógiai szakszolgálat - Pedagógiai szakmai szolgáltatás A csoportok száma: Az óvoda négy csoporttal, 100 férőhellyel működik (kis-, középső-, nagy- és vegyes csoport). Integrált nevelés keretében csoportonként max. 2 beszédfogyatékos gyermeket nevelünk. Célunk, hogy az ellátandó alap- és kiegészítő tevékenységeinket magasabb szinten, magasabb elvárásoknak megfelelően megvalósítsuk. A megvalósítással pedig a szolgáltatásainkat igénybe vevők elégedettségét kívánjuk elérni. Célunk továbbá: - A gyermekek jogainak érvényesítése - Az egészséges személyiség kibontakoztatása - Az együttműködő partneri kapcsolat megvalósítása - Gazdag hagyományrendszer kialakítása - A másság, a tolerancia, a saját ügyükben való kompetencia, döntőképesség, megegyezési készség alakítása - Mindezzel együtt az egyéni bánásmód, a differenciált nevelés segítségével az alkotóképesség és a kreativitás fejlesztése - A komplex esztétikai hatások érvényesítése - Hangsúlyos nevelő munkánkban az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció fejlesztése - Arra törekszünk, hogy az óvodánk életében a játék központi szerepet foglaljon el, és az óvoda maradjon meg óvodának. - Széles szakmai körrel tartsunk kapcsolatot, és olyan gyakorlatot valósítsunk meg és terjesszünk, amely az adott kor legkorszerűbb elméleti alapjain nyugszik, s példaként szolgál a továbbképzésben résztvevők számára. - Folyamatos önképzéssel és továbbképzéssel szakmai tudásunk fejlesztése - Módszertani kultúránk gazdagítása - Az elméleti és gyakorlati tapasztalatok folyamatos, eredményes, hatékony átadása Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 5

6 Céljaink megvalósulását egyrészt a meglévő feltételrendszerünk megbecsülésével, megóvásával, folyamatos bővítésével, fejlesztésével - amelyet a fenntartó maximálisan igyekezett biztosítani - kívánjuk elérni. Feltett szándékunk, hogy keressük azokat a megoldásokat (pályázatok, önköltséges továbbképzések, tanfolyami akkreditáció, szellemi tőkénk mozgósítása.), amellyel mi is hozzájárulhatunk a feltételeink korszerű fejlesztéséhez. Másrészt céljaink érdekében érvényesíteni kívánjuk azokat az értékeket, alapelveket; melyeket a Játékvilág Óvodai Programunkban megfogalmaztunk, és közvetítünk minden tevékenységünkben. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény minőségirányítási programjának alapelvei: - Törvényesség - Gyermeki jogok érvényesítése - A nyitott, egyenrangú partneri kapcsolattartás - Az esélyegyenlőség biztosítása - A másság, a tolerancia maximális figyelembevétele - Nevelésközpontúság - Gyermekközpontúság - A differenciált, egyénre szabott bánásmód - A gyermekek testi, lelki, szociális szükségleteinek kielégítése - A nemzeti kultúra közvetítése - Cselekvő részvétel a környezet és az egészséges életmód alakításában - Az értékközvetítés - Eredményesség - Hatékonyság - Folyamatokban való gondolkodás - Prevenció, korrekció biztosítása minden rászoruló gyermeknek - A gyermek és a felnőtt közösség együttműködő, egymást elfogadó, egymást megismerő minőségi alakítása - A családokkal kialakított partneri viszonyt kifejező kapcsolatrendszer folyamatos fenntartása Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 6

7 2. Az intézmény helyzetének áttekintése 2.1. A helyzetelemzés célja A helyzetelemzés szükségességét az a felismerés indokolja, hogy a minőségirányítás megvalósításának kardinális kérdése a megfelelő környezeti háttér feltárása, annak ismerete, hogy kik és mit várnak el az óvodától. Az intézményi helyzetelemzés célja tehát annak a kiindulópontnak a meghatározása, ahová eddig eljutott az óvoda nevelőtestülete, és ahonnan elindulva egy újabb, jobb minőség megvalósítására törekszünk. Meg kell határozni, hogy az óvoda szervezeti, szakmai, pedagógiai állapota milyen; képes-e azokat a szolgáltatásokat nyújtani, amit felvállalt a nevelési programjában, és amit a szolgáltatást igénybevevők elvárnak tőle. A helyzetelemzést az óvoda külső és belső intézményképének feltárásával kezdjük A helyzetelemzésbe bevont intézmények és személyek Fenntartó képviselői Szülők, nagyszülők Pedagógusok (óvodai és iskolai pedagógusok) Gyermekek (csak részben és bizonyos feltételek mellett) Az intézmény technikai személyzete A Fővárosi Pedagógiai Intézet képviselői, munkatársai Más, azonos alapszolgáltatást nyújtó intézmények vezetői és pedagógusai Az intézet továbbképzési szolgáltatásait igénybevevő személyek és szervezetek Szülői szervezetek képviselői Egyéb közvetlen felhasználók 2.3. A helyzetelemzés módszerei és technikái Módszerek: Interjú, kérdőívek, felmérőlapok, elemzések, SWOT- analízis, grafikonok, adatgyűjtő-lapok, egyéni és csoportos beszélgetések Az elemzést évente egy alkalommal, lehetőleg a nevelési év elején végezzük el. Az elemzés során felhasználható mérőeszközöket a függelék tartalmazza. 3. Az óvoda szolgáltatásait nyújtó és azokat igénybevevő partnerek A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény olyan szolgáltató intézmény, amely egyszerre nyújt gyermekek számára pedagógiai alapszolgáltatást és felnőttek számára szakmai szolgáltatást. Ebből következően a partnerek azonosítása és ezt követően az óvodával szembeni igényeik felmérése rendkívül fontos feladata az intézménynek. A szolgáltatás igénybevételének módja szerint külső - belső vevők csoportját és ezen keresztül az óvoda kapcsolatrendszerének alakulását kívánjuk nyomon követni. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 7

8 3.1. Az azonosítás módszerei és szempontjai a) Külső vevők csoportja azon intézményekből és szakemberekből áll, akik közvetett formában részt vesznek az óvoda szolgáltatásainak kialakításában, illetve közvetett módon esetenként igénybe is veszik ezeket a szolgáltatásokat. - Minisztériumok, országos hatáskörű intézmények képviselői; - Az általános iskola alsó tagozatának pedagógusai; - Az óvodai szakmai szervezetek képviselői; - Más, azonos szolgáltatást nyújtó szervezetek (óvodák) képviselői, pedagógusai, szaktanácsadói, mentorai; - Egyéb közvetett felhasználók pl. a Gyakorló Óvoda szakmai anyagait felhasználók tanfolyami hallgatók, szakmai látogatók; - A Fővárosi Beszédjavító Intézet munkatársai b) Belső vevőknek tekintjük az óvoda szolgáltatásait valamilyen formában közvetlenül igénybevevő intézmények és magánszemélyek csoportját, valamint azokat, akik anyagi oldalról támogatják a szolgáltatás megvalósulását; - Gyermekek; - Szülők, nagyszülők; - Az óvodai szülői szervezetek képviselői; - Az intézmény dolgozói; - Az óvoda pszichológusa, logopédus, konduktor - A Fővárosi Önkormányzat Oktatási Bizottságának képviselői; - Budapest Főváros Közgyűlésének képviselői; - Budapest Főváros Oktatási Ügyosztályának képviselői; A külső és belső vevők azonosítása az óvoda kapcsolatrendszerének összefüggésében vizsgálandó. A vevők azonosítását évente egyszer, a tanév elején célszerű átgondolni, elvégezni. 4. A külső - belső partnerek igényeinek összegyűjtése, értelmezése, elemzése és rangsorolása 4.1. Az igények összegyűjtése Az óvoda működésében és szolgáltatásában kölcsönösen érdekelt partnerek azonosítását követően legfontosabb feladat a folyamatos és közvetlen információgyűjtés a partnerek igényeiről és elvárásairól. Az igényfelmérés nemcsak a valódi, már megjelent és megfogalmazott elvárások összegyűjtését, hanem a látens igények észrevételét is jelenti. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 8

9 Az igényfelmérés módszerei és eszközei: - Egyéni és csoportos beszélgetések - Szülői értekezletek - Fogadóórák - Óvodai ünnepek, rendezvények - Bemutató foglalkozások, szakai nyílt napok, konferenciák - Kérdőívek, interjúk - Nevelői és munkatársi értekezletek - Szülő-pedagógustalálkozók, rendezvények - A fenntartó által szervezett programok - Szakmai értekezletek - Kerületi és fővárosi rendezvények Az igények összegyűjtésére alkalmazott kérdőív-mintákat a függelék tartalmazza Az igények értelmezése, elemzése és rangsorolása Az igények felmérése rendszeres feladat, így azok értelmezése ugyancsak folyamatosan történik. Az értelmezés során azonban szem előtt kell tartanunk az óvoda azon alapértékeit, melyeket a helyi pedagógiai programban foglalt össze a nevelőtestület. Az igények értelmezése, elemzése és legfőképpen rangsorolása az óvoda által vállalt és a Játékvilág Óvodai Programban nyilvánosságra hozott alapértékeivel összhangban végezhető el. Az alapértékek vonatkozásában a hatályos jogszabályoknak megfelelő csoportosításban mutatja be az óvoda által felvállalt általános és speciális értékeket. Az igények elemzése és rangsorolása során kiemelt figyelmet fordít az óvoda a reálisan megvalósítható, a környezeti feltételekkel harmonizáló feladatvállalásra. A rangsorolás a feladatok és az intézmény folyamatainak vizsgálata során fontossági sorrendbe rendezett célkitűzések megvalósítását jelenti. A feladatok rangsorolása természetesen fontossági sorrendet jelent. A rangsorolás általában évi távlatban rendezi sorba az intézmény legfontosabb célkitűzéseit, de három vagy öt éves időtartamra is elkészíthető, melyet később évente felülvizsgálva módosíthatunk. Az igények értelmezését, elemzését és rangsorolását évente lehetőleg a tanév kezdetén végezzük el, és az ebből következő kiemelt feladatok és célkitűzések megjelennek az óvodavezető ellenőrzési, értékelési, minősítési munkatervében. Az értelmezés, elemzés, rangsorolás módszerei: - Interjú, egyéni és csoportos beszélgetések - Kérdőívek - Adatgyűjtő lapok - Diagram - Ok-okozati összefüggések kimutatása - Számítógépes elemzések Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 9

10 5. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény stratégiai céljainak megfogalmazása 5.1. Az óvoda küldetésnyilatkozata Mottó: Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk." Birtalan Ferenc: Míg megnövök. A Játékvilág Óvodai Program nevelési hitvallását a fenti idézet líraian fejezi ki. Küldetésünk a gyermekek személyiségének fejlesztése, testi - lelki - szociális szükségleteinek kielégítése. Ennek alapfeltétele: - A gyermekek minél többoldalú megismerése, megértése és feltétel nélküli szeretete; - Az egyénileg különböző belső érési folyamatok figyelembevétele és a külső fejlesztő hatások tervszerű és céltudatos összehangolása. Programunk a gyermekek és felnőttek együttes, egymásra ható kapcsolatát tükrözi, melyben a felnőttek érvényesítik a gyermekek mindenek felett való érdekeit; a gyermekek a felnőttekkel közösen tevékenykedve haladnak a világ megismerése felé. A felnőttek részéről ez tudatosan felépített és körültekintően kialakított folyamat; mely ismereteinek állandó bővítését, a világ történéseinek nyomon követését feltételezi. A gyermekek számára játékvilágot jelent, melyben a játék megkapja a fontosságának megfelelő, méltó helyet: - A tevékenységformákat úgy állítjuk a gyermekek fejlesztésének szolgálatába, hogy azokat játékosan éljék meg; - Játéktevékenység közben fedezzék fel környezetüket; - Szabad módon játsszák ki magukból örömüket, bánatukat, vágyaikat; - Játékos, felszabadult, örömteli érzésekkel adják át magukat az esztétikai hatásoknak; - A munkajellegű feladatok játékosan komoly ellátásán és gyakorlásán keresztül jussanak el az iskolai feladatok "játszi könnyedségű" teljesítéséig. Figyelemreméltó eleme programunknak a család és óvoda új szemléletű nevelőtársi-partneri kapcsolata, melyben a családi nevelés jogait és elsődlegességét a pedagógusok tiszteletben tartják, a szülők pedig bíznak az óvónők szakértelmében. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 10

11 A törvényi előírásoknak megfelelően a Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény az Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazottakkal összhangban a következő ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerrel egészíti ki az intézmény minőségirányítási programját Az ellenőrzés, mérés, értékelés alapelvei, céljai, hasznosítási és alkalmazási területei Alapelvek Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdés esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a nevelőtestület által legitimált. Célok Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. Az intézmény folyamatos munkáját az adatfelvétel ne zavarja meg. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 11

12 Hasznosítási területek Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél. A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét Alkalmazási területek Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: az intézményre, az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése.. A teljes körű intézményi önértékelés Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése Vezetők teljesítményértékelése Vonatkozási terület Az intézmény vezető beosztású dolgozói: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, munkaközösség-vezetők Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 12

13 Szempontok A teljesítmény értékelés során vizsgált vezetői feladatok: tervezés feladatszervezés, végrehajtás koordinálása döntéshozatali folyamatok irányítása ellenőrzés értékelés, visszacsatolás Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: intézményvezető esetében - önértékelés, - nevelőtestületi szinten történő értékelés. vezető beosztású dolgozó esetében - önértékelés és intézményvezetői értékelés, - az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés, - nevelőtestületi szinten történő értékelés. Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő által végzett értékelés. Eljárásrend Intézményvezető esetében: Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Az intézményvezetői önértékelést illetve az intézményvezető nevelőtestületi szintű értékelését kezdeményezheti a KT, a nevelőtestület vagy az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését és a teljes nevelőtestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez, mely nevelőtestületi nyilvánosságot kap. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Az éves alprogram az adott év munkatervének melléklete. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 13

14 Vezető beosztású dolgozó esetében Az intézmény négyéves program alapján, éves alprogramokra bontva határozza meg az értékelésre kerülő vezető beosztású dolgozót. Meghatározza a mérés, értékelés időpontját, tartalmát, a konkrét területet. Az óvodavezető-helyettes és a munkaközösség vezetők, mint vezető beosztású dolgozók teljesítményértékelésére különböző mérőlapok kerülnek felhasználásra. A vezető beosztású dolgozó önértékelését és az intézményvezető értékelését közösen értelmezik, az intézményvezető fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Ez az értékelés nem nyilvános. A vezetőség szintjén nyilvános a vezetőtársak értékelése. A vezető beosztású dolgozók nevelőtestület által történő értékelésénél mindenki kitölti a mérőlapot, majd az összesített eredményről illetve a javaslatokról az intézményvezető tájékoztatja a nevelőtestületet. Az éves alprogram az adott év munkatervének melléklete. A folyamatban keletkezett dokumentumokra az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: Az óvodavezető-helyettes esetében: Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat Forrásteremtés és elosztás Nevelőtestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése JÓP végrehajtása, Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés nyitottság, az intézmény menedzselése Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 14

15 A munkaközösség-vezetők esetében: A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése A pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése Minőségfejlesztés Pedagógusok teljesítményértékelése Vonatkozási terület A pedagógusok teljesítményértékelésének folyamatleírása az intézményben pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője, és/vagy az általa megbízott vezető beosztású dolgozó(k) végezheti(k). A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Ezen utóbbiakat a mérés vezetője illetve az értékelt pedagógus választja meg a teljesítményértékelés mérőlapjaiban az egyes részterületeknél feltüntetett szempontok szerint. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokban nevezi meg a teljesítményértékelésre kerülő személyeket. Éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor nevelőtestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott nevelési évre történő ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez együttműködést kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során a teljesítményértékelés fő területeihez kapcsolódó mérőlapokat használjuk. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 15

16 Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a mérőlap, akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány a megkérdezett kollégák száma. A vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd egy erre a célra kialakított helyre teszik. A mérés-értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott anonim mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához. Az egyes szempontokhoz tartozó mérőlapok kitöltésével ellenőrzéshez kapcsolódóan rövid értékelés történik írásban. Az értékelés kapcsán az értékelést vezető javaslatot fogalmaz meg a jövőre tekintve mindezeket röviden írásban indokolja. A vizsgált pedagógus írásban tehet észrevételeket. Az értékelőlapot mindkét fél ( vizsgált és vizsgálást vezető ) aláírja. az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény vezetőjéhez juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, nevelőtestületi, vezetői). A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap. A vezető intézkedik a javaslatok megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Szempontok Óvodapedagógusi szerep értékelése Pedagógusi szerep színvonala Foglalkozásvezetése Gyermekcsoportjának fejlettségi-neveltségi szintje Differenciálás, egyéni bánásmód Értékelési gyakorlata, kultúrája Pedagógusi tulajdonságai Kommunikációja Szervezeti szerep értékelése Az óvodai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége Együttműködése Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 16

17 Dokumentációhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Gyermekek nyilvántartása Intézményi dokumentációk Kötelező feladatokon túli vállalások értékelése Kezdeményezések Gyakoriság Eredményesség Innováció Munkafegyelem, munkatempó értékelése Önképzés, továbbképzés értékelése A szakmai szolgáltatással kapcsolatos feladatok értékelése: felkészülés bemutató előadás szakmai program levezetése kommunikáció innováció együttműködés A teljes körű intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés célja: az intézmény adottságainak, eredményeinek mérése, az eredmények viszonyítása az előző értékeléshez, a szükséges beavatkozások kidolgozása, végrehajtása, a fenntartói elvárások teljesítésének értékelése, a szükséges fejlesztések megállapítása. Az önértékelés területei: Vezetés Intézménypolitika és stratégia Emberi erőforrás Partnerkapcsolatok Folyamatok Dolgozói elégedettség Szervezeti kultúra A szakmai szolgáltatás Kulcsfontosságú eredmények Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 17

18 Az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása: értékelő-mérőlapok kérdőívek beszélgetés interjú Az értékelést végzők köre A minőségbiztosítási team tagja Vezető beosztású dolgozók Felmérésbe bevont dolgozók (minden terület képviselve legyen) Az információk feldolgozása Az értékelést végzők összesítik a részeredményeket az összesített adatok a szempontrendszer szerint elemzésre kerülnek elkészül a grafikus ill. számszerű megjelenítés Az eredmények visszacsatolása, felhasználása a folyamatos fejlesztés irányainak meghatározásához az intézmény stratégiai dokumentumainak kiegészítéséhez, módosításához munkatervek, feladattervek készítéséhez a fenntartó számára készítendő beszámolókhoz az intézmény menedzseléséhez A fenntartó tájékoztatása az eredményekről az értékelés eredményének megküldése az intézkedési terv beküldése Vonatkozási terület Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. Módszer Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe vevő szempontsor használata. Eljárásrend A teljes körű intézményi önértékelésre négyévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak 4. évében, folyamatszabályozás alapján. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 18

19 A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: az önértékelés területeinek azonosítása, az értékelés szintjének (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása, az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az értékelést végzők körének meghatározása, indikátorrendszer kidolgozása, az információk feldolgozása, az eredmények visszacsatolása, a fenntartó tájékoztatása az eredményekről. Szempontok Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed A tartalmi célok és feladatok, s a minőségellenőrzés területei A pedagógiai dokumentumok vizsgálata - Játékvilág Óvodai Program - Csoportnaplók - Felvételi és mulasztási naplók - Erdei óvoda terve - Logopédiai terv - Gyógytornaterv - Egyéni fejlesztő lapok és programok - Gyermekcsoportokra vonatkozó tervek - Munkaközösségi munkatervek - Adatlapok, személyiséglapok - Iskolaérettségi vizsgálati anyagok - Az integrált SNI-gyermekek dokumentumai - Gyermekvédelmi dokumentum Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 19

20 A nevelőmunka feltételeinek vizsgálata ~ A nevelés eszközrendszerének vizsgálata (tárgyi feltételek) ~ Az erőforrások felhasználásának vizsgálata (gazdasági, pénzügyi feltételek hatékony felhasználása) ~ Az óvodapedagógusok képzettsége, az önképzés szintje (személyi feltételek) ~ A nem pedagógus dolgozókkal való együttműködés A pedagógiai gyakorlat vizsgálata a Játékvilág Óvodai Programban kitűzött feladatok és célok alapján A Játékvilág Óvodai Program célkitűzéseit és feladatait a helyi program oldalán találjuk meg, ezért itt csupán röviden összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat. - A 3-7 éves gyermekek személyiségének fejlesztése, testi - lelki és szociális képességeik kibontakoztatása, szocializációjuk erősítése; - Boldog, szabad, élmény- és tevékenység-gazdag óvodásélet biztosítása; mely az óvodát "óvodának" őrzi meg. - Kiemelt helyet kap a konkrét célok között a játék, mint alaptevékenység kiteljesítése; - Az egészséges életmódra nevelés és a mozgásfejlesztés feladatainak megvalósítása; - A környezetvédő nevelőmunka hangsúlyozása; - Az érzelmi nevelés feladataink középpontba helyezése; - A továbbképzési funkcióból következően új módszerek, pedagógiai eljárások bemutatása és terjesztése, valamint a pedagógiai kutatások eredményeinek felhasználása a legfontosabb feladat Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének nyomon követése A meghatározott nevelési stratégiánk az pontban összefoglalt fő célkitűzések mérhetőségén alapul. A mérések tervezésekor a "bemenet" és "kimenet" - mérések meghatározását tartottuk kardinális kérdésnek. A bemenet - mérések legtöbbje óvodába lépéskor zajlik, de az egyes korosztályok átlépésekor is lehetségesek; tehát éves korban. Legfontosabb kimenetmérési időpontnak a 6 éves kort tartjuk, és az iskolakészültség vizsgálatával tekintjük lezártnak a kimenet-mérést. A mérési koncepció kidolgozásánál alapvető elvnek tekintettük, hogy az óvoda nevelési intézmény; ezért a mérési elképzeléseinket a nevelés» tanulás mérhetőségének vizsgálata előzte meg. A tartalmi munka mérésénél a minimum szintek meghatározására törekedtünk azzal a megjegyzéssel, hogy a gyerekek differenciált fejlesztése lehetővé teszi a minimumtól való pozitív és negatív irányú eltávolodást. Természetesen a fejlődés mutatói gyermekenként igen jelentős egyéni eltérést tesznek lehetővé pozitív irányban. A minimum szintek alatti eredményt, vagyis a negatív eltérést úgy ítéljük meg, hogy a gyermeknek egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra van szüksége, illetve ugyanaz az eredmény 6-7 éves korban az iskolára való alkalmatlanság egyértelmű jelzője. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 20

21 Mérési, értékelési koncepciónkat az alábbi fő pedagógiai irányvonalak mentén építettük fel: 1. Testi fej lettség vizsgálata 2. Szociális fejlettség és érettség vizsgálata 3. Érzelmi - akarati élet mutatói 4. Érzelmi fejlettség és tanulási képességek vizsgálata 5. Az iskolai életre való alkalmasság vizsgálat A mérési, értékelési koncepció tényleges dokumentumait az alábbi dokumentációkban találhatjuk meg: - Óvodai felvételi és mulasztási naplók - Óvodai csoportnaplók - Egyéni fejlesztő programok - Feljegyzések, bejegyzések, megjegyzések a gyerekcsoportról és az egyes gyerekekről - Eves, féléves, negyedéves értékelések, nevelési és tanulási fejlődés dokumentumai - Gyermekrajzok összegyűjtött anyagai - Az egyéni fejlődést nyomon követő lapok - Személyiséglapok, családról szóló feljegyzések, anamnézisek, adatlapok - Vezető óvónő csoportlátogatási feljegyzései, értékelései - Dolgozók minősítésével kapcsolatos iratanyagok - A továbbképzési feladat végzésével összefüggő tervek, feladatok, bemutatók, előadások dokumentumai Az óvoda nevelőtestülete által kiválasztott és az óvoda vezetője által jóváhagyott mintákat használjuk az óvodai csoportok és az óvodás gyerekek eredményeinek mérésére. 6. Az intézmény működési rendjének kialakítása A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény működési rendjének kialakítását az egészséges és biztonságos munkavégzés szempontjai vezetik. Az óvoda meglévő és hagyományosan jól szabályozott működését két csoportban összefoglalva rendszerezzük. Külön csoportosítjuk a működést szabályozó dokumentumokat és külön a pedagógiai munkát szabályozó dokumentációt. A rendszerezéshez hozzátartozik az intézmény tárgyi - személyi feltételeinek folyamatos vizsgálata, hiszen ez nyújtja az alapvető feltételt a színvonalas működéshez. A működési rend kialakításához a várható, a szükséges, a rövid és hosszú távon tervezett beruházások, fejlesztések terve és a személyi feltételek várható alakulása is fontos támpontot jelent. A biztonságos és kiszámítható működés a szolgáltatások magas színvonalú nyújtásának egyik alapfeltétele. Az óvoda használóinak és az óvodai szolgáltatást nyújtó intézménynek egyaránt fontos, hogy a jó körülményeket, a kiszámítható működést, a színvonalas megelégedettséget biztosítsa. A működési rend kialakításának a célszerűség, a jogi normák betartása és a partnerek elvárásainak figyelembevétele a legfontosabb szempontjai. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény tárgyi és személyi feltételeinek vizsgálatára évente egyszer - a nevelési év kezdetekor kerül sor. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 21

22 A feltételek számbavétele az alábbi területekre terjed ki: Tárgyi feltételek: - Az épület adottságai különös tekintettel a helyi programban vállalt nevelési koncepció megvalósítása szempontjából - Az óvoda udvara és környezete - Az óvoda felszereltsége, szakmai eszközellátottsága Személyi feltételek: - Pedagógusok: - végzettség - Nem pedagógus dolgozók: - anyagi, erkölcsi megbecsültség - képzés, továbbképzés - biztonságos munkafeltételek - végzettség - anyagi, erkölcsi megbecsültség - biztonságos munkafeltételek - képzési lehetőségek A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény működési rendjének kialakítását a működést szabályozó dokumentumok biztosítják: 1. a konkrét napi működési szabályozó dokumentáció 2. az óvoda tartalmi munkáját összefogó, szabályozó iratanyag 7. A folyamatos fejlesztés gyakorlatának megvalósítása a működés során A folyamatos fejlesztés gyakorlata az óvoda valamennyi folyamatára és valamennyi dolgozójára kiterjedően azt jelenti, hogy a helyi programban vállalt célok megvalósítása érdekében az óvoda közössége és minden egyes tagja a tőle elvárható legmagasabb színvonalú munkát nyújtsa. A folyamatos fejlesztés során az intézmény pillanatnyi helyzetének reális felismerése és a problémákra adott válaszok, azaz a működés javítása a célunk. A folyamatos fejlesztés igénye a szervezet egészére vonatkozó követelmény; tehát nem csak a pedagógiai munkára érvényes, hanem a szervezeti keretek működésére és az intézmény környezetének fejlesztésére is vonatkozik. Ezt a hosszú távú és nagy kiterjedésű folyamatos rendszeres ellenőrzéssel, javítással, odafigyeléssel lehet egyensúlyban tartani. A pedagógiai rendszer egyenlőtlen fejlődéséből következően még a rendszeres ellenőrzés sem ad lehetőséget minden probléma azonnali feltárására és orvoslására. A fejlesztés eredményeit regisztráló mérési adatok segítségével egyértelművé, láthatóvá, érzékelhetővé tesszük a problémákat és természetesen az eredményeket is. így közelebb jutunk a megoldásokhoz; és biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá válik az intézmény működése is. A folyamatos fejlesztés ezúttal a működés dokumentumainak összegyűjtését és tanulmányozását is magában foglalja. Mivel a fejlesztéshez rendkívül szorosan hozzátartozik az ellenőrzés, ezért a fejezethez közvetlenül kapcsoltuk a Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény vezetőjének ellenőrzési, értékelési munkatervét. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 22

23 8. Az eredmények rögzítése, a hibák javítása A működés során észlelt hibák, hiányosságok feltárását követi azok módosítása, javítása. A javítási folyamat legfontosabb megállapításait és a jövőben követendő, módosított elvárásokat jegyzőkönyvi formában, minden esetben írásban is rögzítjük. Célszerűnek látszik évente összefoglalni, milyen problémák, folyamatok megváltoztatását kezdjük el és év közben vagy év végén összefoglalva a javított folyamat fázisait rögzíteni, a megállapításokat nyilvánosságra hozni. Fontos ugyanis, hogy az intézmény valamennyi dolgozója tisztában legyen azzal, mik a javításra váró problémák és meddig jutottunk el a hibák javítása terén. 9. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény vezetőjének ellenőrzési, értékelési, minősítési munkaterve 1. Az intézmény jogállásából és tevékenységi köréből következően az ellenőrzésre és értékelésre jogosultak köre Az intézmény alapítója és az ellenőrzésre jogosult legfőbb szerve Budapest Főváros Közgyűlése. A felügyeleti jogok gyakorlásán túl az intézmény önálló jogi személyként és önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik; tehát a közvetlen ellenőrzési, értékelési és minősítési feladatokat az intézmény vezetője látja el, illetve osztja szét a munkatársai között. Az intézmény tevékenységi köre rendkívül összetett. A feladatokból következően az ellenőrzési, átalakítási, minősítési funkciók gyakorlása az óvodavezető és helyettese, valamint a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzésre jogosultak köre és hatásköreik megoszlása: a) Intézményvezető: - munkáltatói jogkör gyakorlása - az óvoda teljes körű képviselete, kapcsolattartás a fenntartóval és a felügyeleti szervekkel - a nevelő munka irányítása, értékelése - a képzési, továbbképzési tevékenység összefogása, értékelése - az intézmény működésével kapcsolatos koordináció biztosítása - beruházások; gazdasági, pénzügyi folyamatok irányítása és felügyelete Az intézményvezető feladatait megosztva látja el. b) Intézményvezető-helyettes: - feladata elsősorban az intézményvezető által kijelölt területeken a nevelőmunka koordinálása, ellenőrzése és gondozása - az intézmény hatékony működésének gyakorlatban történő elősegítése - az alapfeladatokon túli tevékenységek, képzések, továbbképzések megvalósításának konkrét segítése, irányítása, ellenőrzése - az intézmény működési rendjének kialakításában való közreműködés - a belső ellenőrzések végzése az intézményvezető útmutatása alapján történik c) Munkaközösség-vezetők Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 23

24 d) Gazdasági vezető - fő feladata a költségvetési és számviteli törvényekben előírtak betartása - belsőellenőrzés végzése az intézmény vezetőjével történt megállapodás alapján - vagyon- és készletgazdálkodás, valamint a készpénz-gazdálkodás felügyelete; szerződéskötések, beruházások előkészítése - a felügyeleti szervekkel való kapcsolattartás az intézményvezetővel együttműködve Az ellenőrzés és értékelés az óvoda valamennyi folyamatára és valamennyi dolgozójára kiterjed. Az óvodavezető munkatervében azonban elsősorban a pedagógiai munka ellenőrzési, értékelési területeivel és a dolgozók minősítésének alapelveivel foglalkozunk. 2. Az ellenőrzés, értékelés fajtái, általános elvei a) Megelőző ellenőrzés: Ennek az ellenőrzési módnak az alkalmazására közvetlenül a feladat megtervezésekor és elindítását követően kerülhet sor. Ebben az ellenőrzési periódusban a segítségnyújtásnak kell dominálnia. Az ellenőrzés célja azt megvizsgálni, hogy megértették-e a dolgozók a feladatot és biztosítottak-e a végrehajtás feltételei. b) Folyamatos értékelés és ellenőrzés A folyamatos értékelés és ellenőrzés fázisait az óvoda minőségirányítási programjában rögzítjük. Külön figyelmet fordítunk a belső ellenőrzés folyamatossá tételére. A végrehajtás során állandóan visszatérünk a már megoldott vagy a megoldás előtt álló feladatokra a korrigálás, a megvalósíthatóság, a javítás lehetőségének vizsgálata céljából. c) Utólagos ellenőrzés Az ellenőrzésnek ez a fajtája az eredményt már nem befolyásolhatja. Célja, hogy elősegítse a reális értékelést, és kiinduló alapja legyen a következő feladatoknak (pl. év végi értékelés). A pedagógiai ellenőrzés, értékelés általános céljai: - Legfontosabb cél a pedagógiai gyakorlat színvonalának és hatékonyságának folyamatos javítása, segítségnyújtás a nevelőmunka hatékony végzésében. - Az ellenőrzés és értékelés arra irányul, hogy megállapítsa, milyen mértékben közelítették meg a dolgozók a napi gyakorlat során a helyi programban kitűzött célokat, és ezzel összefüggésben a minőségbiztosításban meghatározott feladatokat. - Alapvető értékelési kritérium a nevelési cél - feladat - eszköz - módszer megfelelő megválasztása és hatékony alkalmazása. - Az általános célok között a gyakorló óvodai feladatok ellátásának minősége fontos célként szerepel. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 24

25 - Az ellenőrzéssel azt kívánja az intézmény vezetősége elérni, hogy a szervezet számára pozitív és előremutató tapasztalatok kerüljenek be a mindennapi óvodai gyakorlatba. Az ellenőrzés, értékelés konkrét céljai: A konkrét célokat az intézményvezető hosszú távon ( 3-5 év) és rövid távon (1 év) jelöli ki. A célkitűzés az évente felülvizsgálandó és fölállítandó fontossági sorrend alapján történik. Természetesen ezen túlmenően is lehetségesek azonnali, előre nem tervezhető, de sürgősen megvalósítandó feladatok. Külön szükséges foglalkozni a képzés, továbbképzés céljainak kijelölésével. Az adott évre vonatkozó konkrét célokat az óvodavezető ellenőrzési, értékelési és minősítési tervének utolsó fejezete tartalmazza, melyet évente megújít és szükség szerint átalakít az intézmény vezetője. 3. Az ellenőrzés, értékelés területei Az értékelés, minősítés feltételei - Az ellenőrzésre jogosult személy alapos, többszöri látogatásán, vizsgálódásán alapuljon az értékelés. - Az értékelés vegye figyelembe az ellenőrzött egyén személyes tulajdonságait, teherbíró képességét, egyéni megnyilvánulásait az elvárások megfogalmazásakor. - Az értékeléskor szükséges figyelembe venni, hogy korábban kapott-e segítséget vagy útmutatást az ellenőrzésbe bevont feladatokkal kapcsolatban az ellenőrzött személy. - Az értékelés fontos szempontjaként és a minősítés részeként szükséges figyelembe venni a szülők és a pedagógusok visszajelzéseit az ellenőrzött személyről. - A feltételek között szükséges megemlíteni, hogy az ellenőrzött személynek visszajelzést kell kapnia szóban és írásban az általa végzett munkáról. - Az értékelésnek fő célpontja a pedagógiai munka végzése és azon túlmenően a képzési, tanfolyami célkitűzések megvalósítása. - A vizsgált, értékelt vagy minősített személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megállapításokkal kapcsolatos megjegyzéseit elmondja vagy leírja. Az ellenőrzés, értékelés főbb területei: a) Dokumentumelemzés Az óvodai csoport pedagógiai tevékenységével kapcsolatos valamennyi dokumentum vizsgálatát magában foglalja. A dokumentumelemzés legfőbb területe a minőségirányítási programban meghatározott mérések és vizsgálati anyagok áttekintése. Az óvodai csoportnapló és a hozzá kapcsolódó valamennyi dokumentáció (pl. felvételi és mulasztási naplók, feljegyzések, fejlesztő programok, értékelési lapok stb.) b) Nevelőmunka feltételeinek vizsgálata - Erőforrások (gazdaságosság, önálló ötletek, feltételjavító intézkedések stb.) - Eszközrendszer használatának vizsgálata Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 25

26 - Szülőkkel, dolgozókkal való együttműködés, együttnevelés színvonala - Képzés, továbbképzés, önképzés szintje, rendje - Szervező tevékenység szintje c) A tényleges pedagógiai tevékenység vagy gyakorlat vizsgálata - Folyamatos megfigyelések, csoportlátogatások - A vezető ellenőrzési tervében kijelölt éves fő feladatok megvalósításának vizsgálata - A tényleges pedagógiai gyakorlat értékelése a minőségirányítási programban elfogadott mérőeszközök segítségével - Hatékonyságvizsgálat - Új utak keresése, kreatív megoldások és ötletek megvalósítása - A nevelőmunka hatékonyságának vizsgálata, különös tekintettel a csoport neveltségi szintjére - A gyakorlati képzési feladatok és a csoportbeli munka szinkronja, egymásra építettsége 4. Az értékelés és minősítés szempontjai a) Az értékelés: Évente egy vagy több alkalommal, elsősorban szóban történik. Értékelés például az óvodavezető év végi vagy év eleji beszámolója. Ebben az értékelésben az óvoda egészéről és az egyes dolgozói csoportokról vagy egyegy dolgozóról is közöl szóbeli értékelést az intézmény vezetője. Értékelésnek tekintjük a vezetői látogatásokat követő szakmai megbeszélést vagy beszélgetést. Értékelésnek tekintjük az egyes pedagógiai feladatok lezárását követő beszélgetéseket, így például egy-egy bemutató foglalkozás előkészítését, megvitatását. Az értékelés során arra törekszünk, hogy a kitűzött célok és feladatok tükrében reális helyzetképet alkossunk a dolgozó teljesítményéről. Az értékelés kiterjedhet az óvoda közösségére és azon belül az egyén által elért eredményekre vagy hiányosságaira. Az értékelés folyamán szükséges világosan meghatározni azt, hogy mit tekint az értékelő minőségnek. Az értékelés akkor éri el a célját, ha az konkrét, fejlesztő, előremutató és a feladatokra utaló megfogalmazásokat tartalmaz. Az értékelés leggyakrabban szóban történik, de szükség esetén a megállapításokat jegyzőkönyvben vagy a csoport dokumentációjában rögzítjük. b) A minősítés: A minősítés az értékelésnek egy összetettebb, összefogottabb változata, melyet minden esetben írásban rögzítünk. A minősítés célja az egyén magatartásának, szakmai fejlődésének, szakmai kultúrájának fejlesztő, előremutató, segítő szándékú konkrét értékelése. A minősítés egyben a feladatok megfogalmazásának, az elért teljesítmények értékelésének a legmarkánsabb összefoglalása. A minősítés éppen azért több éves ( 3-5 év) munka összefoglaló értékelése, ami hosszú távú és folyamatos együttműködést követően készülhet el. A minősítettnek az írásban közölt megállapításokra joga van írásban reagálni. A minősítést minden esetben alá kell írnia a minősítőnek. Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 26

27 A minősítés általános szempontjai: - A minősített egyén és az intézmény közösségének együttműködése a helyi program cél- és feladatrendszerének tükrében. - A szakmai ismeretek, a szakmai felkészültség színvonala a szervezőmunka hatékonysága érdekében. - Kötelességtudat, önállóság, felelősségérzet, munkában való elkötelezettség. - Az intézményi és a csoportbeli értékek közvetítésének, átadásának képessége. - A szülőkkel, munkatársakkal, más pedagógusokkal kialakított kapcsolattartás színvonala. - A környezettel és önmagával szembeni igényesség, következetesség a kitűzött célok megvalósítása érdekében. - A rögzített mérések eredményeinek vizsgálatából levont következtetések. - A pedagógiai légkör és a csoport neveltségi szintjének vizsgálata során elért eredmények. - A gyakorló óvodai képzési, továbbképzési feladatok végzésekor megállapítható hatékonyság. 5. Az ellenőrzés, értékelés évi terve Ezt a fejezetet mindig az adott évben kijelölt konkrét feladatok ismeretében lehet megírni Az ellenőrzésre kijelölt éves fő feladatok felsorolása Az ellenőrzésbe bevont vagy kijelölt csoportok, kollégák megnevezése Az ellenőrzés tervezett időpontjainak és témáinak megnevezése 5.4. A minősítésre kijelölt dolgozók megnevezése, a minősítés határidejének rögzítése Az ellenőrzésre, minősítésre jogosultak megnevezés Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 27

28 FÜGGELÉK 1. A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve 2. Vezetői önértékelő lap 3. Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez óvodavezető-helyettes - az intézmény jogszerű működésének biztosítása - a szervezeti struktúra és kultúra és ezek fejlesztése - a pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése - forrásteremtés és elosztás - minőségirányítás, minőségfejlesztés 4. Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez munkaközösség vezetők - a pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése - a szervezeti struktúra és kultúra fejlesztése - minőségfejlesztés 5. Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez óvodapedagógusok - óvodapedagógusi szerep értékelése - szervezeti szerep értékelése - dokumentáció értékelése - kötelező feladatokon túli vállalások értékelése - munkafegyelem, munkatempó értékelése - önképzés, továbbképzés értékelése - szakmai szolgáltatással kapcsolatos feladatok értékelése 6. A teljes körű intézményi önértékelés folyamatszabályozása 7. A teljes körű intézményi önértékelés egyes területeihez kapcsolódó mérőlapok - Vezetés - Intézménypolitika és stratégia - Emberi erőforrás - Partnerkapcsolatok - Folyamatok - Dolgozói elégedettség - Szervezeti kultúra - A szakmai szolgáltatás Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény 28