Észk-mgyrországi Strtégii Füzetek VII. évf. 2010 1 27-35 Kereskedelmi szálláshelyek kihsználtságánk vizsgált, különös tekintettel z Észk-mgyrországi és Dél-lföldi régiór A turizmusfejlesztés egyik prioritás szálláshelykínált növelése. A 90-es évek elejétől npjinkig hzánk turizmus jelentős eredményeket muttott fel. Néhány év visszesését követően szinte töretlenül nőtt vendégéjszkák szám; szállásférőhelyek számánk növekedése zonbn 2004-ben megtört, z utolsó néhány év dti egyértelmű csökkenésről tnúskodnk. A két jelenség térben is differenciált megjelenése felveti szálláshelykihsználtság vizsgáltánk szükségességét. A tnulmány shift-shre elemzés segítségével 2000-es és 2008-s évekre vizsgálj kereskedelmi szálláshelytípusok működési htékonyságát. Kulcsszvk: turizmus, szálláshely-kihsználtság, shift-shre elemzés. Bevezetés Hzánk turizmus sjátos utt tett meg z 1990-es évek elejétől npjinkig. A picgzdságr vló áttérés, nemzetközi sztenderdekhez képest elvult kínált, globális, nemzetközi turisztiki trendek egyránt behtárolták fejlődését. Megváltozott turisták összetétele: jelentős csökkenést tpsztlhttunk közép-kelet európi országokból érkező turisták számábn, miközben érezhetően több nyugti turist érkezik hzánkb. A lkosság vásárlóerejének köszönhetően belföldi turizmus megerősödött: 1990-ben szállodák vendégéjszkáink még kevesebb, mint 10 %-át vették igénybe belföldiek, 2008-r ez z rány kb. 50%-osr növekedett. A vendégforglom területén tpsztlt kedvező folymtok nem következhettek voln be kínált fejlődése nélkül. Az ttrkció ill. szálláshely kínált fejlesztés eredményeként m már sok elemében mgs színvonlú turisztiki kínálttl rendelkezünk. A kínált minőségi fejlesztése ellenére hzánk (különösen külföldi) turizmusánk növekedése elmrd globális növekedés szintjétől. Miközben regionális fejlesztési progrmok, vlmint mgántőke htásár jvult szálláshelykínált szerkezete, nőtt mgsbb szálláshely ktegóriát képviselő létesítmények szám és rány turisták számánk növekedése nem minden térségben követte kínált fejlődését. A tnulmány rr keresi válszt, hogy vendégforglom területi megoszlásánk változási, vlmint szálláshely összetételének régiónként, megyénként eltérő mértékű jvulás hogyn htott szálláshelyek kihsználtságár, hol jelentkeztek htékonysággl kpcsoltos többletek, ill. hiányok. A kérdést turisztiki szkirodlombn viszonylg ritkán megjelenő shift-shre nlízis segítségével jártm körül (Dávid L. - Kovács B. - Tóth G. 2009 22. old.); eredményeimet 2000-es és 2008-s év dti lpján foglmztm meg.
28 Alklmzott módszertn A shift-shre nlízist eredetileg gzdsági növekedés területi és ágzti inek elkülönítésére hsználták. Első jelentősebb lklmzásár z Egyesült Állmokbn hosszú távú regionális fejlődés elemzésére került sor. Hzánkbn hetvenes években kezdték el hsználni. A módszer kettős stndrdizáláson lpul, számításokhoz területi, ill. ágzti dimenzió szerint gyűjtött dtokr vn szükség. Az ágzt dimenzió ltt gzdsági ágztokt, korcsoportokt, településngyság-csoportokt érthetünk. A módszer segítségével vizsgálhtók pl. jövedelmek növekedésének összetevői (Nemes N. J. - Jkobi. Á. - Németh N. 2001 886. old.). A shift-shre elemzés három ktegóriáb sorolj vizsgált jelenségek növekedésének it: Az összes htás értékei (Si) régiók esetében megmuttják, hogy vendégéjszkák tényleges szám mennyivel tér el ttól z értéktől, mi z átlgos férőhely kihsználtság mellett következne be. A területi htás (Sr) minden szálláshely ktegóri esetében z rr jellemző országos htékonyági szinttől vló eltérésként értelmezhető (zz megmuttj, hogy mennyivel tér el egy dott régióbn vendégéjszkák tényleges szám z dott szálláshely ktegóriár jellemző országos htékonysági szintet feltételezve). Az összes szálláshelyktegóriár jellemző területi htás értékeinek összesítésével kpjuk z dott területi egységre (régiór) jellemző területi t. Az összes htás és területi htás különbsége z ágzti htás (S), mely vizsgált terület strukturális előnyeiként vgy hátrányiként értékelhető (zz z dott térségben/régióbn z átlgosnál htékonybb, vgy kihsználtság szempontjából kevésbé szerencsés összetételű szálláshelykínált). A shift-shre elemzés eredményei jobb értelmezhetőség érdekében térképeken is ábrázolhtók. Az összes, területi, és z ágzti htások előjele, ill. területi, és z ágzti k ngyság lpján nyolc ktegóri képezhető 1. tábláztbn foglltk szerint. Az 1-4. ktegóriábn területi egységek összes htás értéke pozitív, z 5-8. ktegóriábn negtív. Az 1. 3. 5. és 7. ktegóriábn területi htás bszolút értékben ngyobb, 2. 3. 6. és 8. csoportbn kisebb, mint strukturális ket megtestesítő ágzti htás (Nemes N. J. 2005 194. old.). A térképek színintenzitás független htások bszolút értékének ngyságától. Az egyes ktegóriákt zok kedvező, ill. kedvezőtlen megítélésük lpján négy fő csoportr oszthtjuk: z 1. és 2. ktegóriábn z ágzti és területi htás egyránt pozitív, 3. és 4. ktegóriábn z ágzti vgy területi htás pozitív és z összes htás is pozitív, z 5. és 6. ktegóriábn z ágzti vgy területi htás pozitív, viszont z összes htás negtív, z 7. és 8. ktegóriábn z ágzti, területi és z összes htás is negtív.
Kereskedelmi szálláshelyek kihsználtságánk vizsgált, különös tekintettel.. 29 1. táblázt: A shift-shre elemzés ktegóriái Sorszám Ktegóri Összes htás (Si) Területi htás (Sr) Ágzti htás (S) A k ngyságánk viszony 1. Átlgosnál ngyobb változás Sr>S 2. Pozitív területi + + + Pozitív strukturális Sr<S 3. Átlgosnál ngyobb változás Negtív területi + - + Sr > S Pozitív strukturális 4. Átlgosnál ngyobb változás Pozitív területi + + - Sr < S Negtív strukturális 5. Átlgosnál kisebb változás Negtív területi - - + Sr > S Pozitív strukturális 6. Átlgosnál kisebb változás Pozitív területi - + - Sr < S Negtív strukturális 7. Átlgosnál kisebb változás Sr>S 8. Negtív területi - - - Negtív Sr<S strukturális Forrás: Nemes Ngy József (szerk.): Regionális elemzési módszerek, 2005. A szálláshely-kihsználtság területi vontkozási A szkirodlombn leggykrbbn előforduló kereslet (vendégéjszkák szám) és kínált (férőhelyek szám) elemzésén túl szálláshely szolgálttás htékonyságánk, területi összefüggéseinek feltárás pontosítják turizmust jellemző térségi összefüggéseket. Az elemzéshez szármzttott muttót, kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák számát hsználtm. A régiók kereskedelmi szálláshelyeinek htékonyságát szemléltető, szállásférőhelyekre jutó vendégéjszkák szám, csk Közép-mgyrországi és Nyugt-dunántúli régióbn hldják meg z országos átlgot (Si>0), mely 2000-ben 58,7 vendégéjszkát jelentett 1 szállásférőhelyre (ez 16,1%-os kihsználtságot jelent). A Közép-mgyrországi régióbn ehhez
30 szinthez képest 2000-ben 2.504.702 vendégéjszkávl (29,8%-os kihsználtság), Nyugtdunántúli régióbn 737.992 vendégéjszkávl (20,2%-os kihsználtság) regisztráltk többet (2. táblázt). 2. táblázt: Shift-shre elemzés kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák szám szerint (2000) Régió z üdülőházkbn Közép- Mgyrország Nyugt- Dunántúl Észk- Mgyrország szállodákbn pnziókbn turistszállásokon z ifjúsági szállókbn kempingekben Sr területi S ágzti Si összes 1081359 154810 38065-23815 -4798-82800 1162820 1341882 2504702 393255 69435 31692 7220 274 100838 602714 135278 737992-37018 -74642 41280-6758 1855-87041 -162325-274463 -436788 Dél-Alföld -174136-19475 -47426 773-15722 -68175-324161 -147782-471943 Észk-Alföld 23317-101757 -25075-5052 -14587-27955 -151109-325634 -476744 Közép- Dunántúl -413032-18293 -2704 69014 19420 180309-165286 -629148-794434 Dél-Dunántúl -873745-10076 -35833-41382 13558-15176 -962653-100133 Forrás: A KSH dti lpján sját számítások - 1062786 A többi régió teljesítménye lényegesen lulmúlt z országos szintet (10,7-12,5%). A Közép-mgyrországi régió kempingek kivételével minden szálláshely ktegóriábn z átlgosnál jobb muttókkl rendelkezik. Ugynez nem mondhtó el z Észk-mgyrországi régióról, mely turistszállások és z üdülőházk kivételével egyetlen szálláshely típus esetében sem éri el z országos htékonysági szintet. A Dél-lföldi régióbn mindössze z ifjúsági szállók esetében beszélhetünk z országos szinthez képest kedvezőbb muttókról. Jelentős eltérések léteznek, különböző szálláshelyek htékonyágábn, z országos és régiók szintjén egyránt. A szállodák férőhelyeire országosn 114,1, pnziókér 48, turistszállásokér 33,7, z ifjúsági szállókér 41,4, z üdülőházkér 47,6, kempingekére 1,2 vendégéjszk jutott 2000-ben (ez pl. szállodák esetében 31,2%-os kempingek esetében 5,8%- os kihsználtságot jelentett). Az Észk-mgyrországi régióbn szállodák férőhelyeire 108, pnziókér 39,4, turistszállásokér 40,8, z ifjúsági szállókér 37,2 z üdülőházkér 48,2, kempingekére 10,5 vendégéjszk esett. A Dél-lföldi régióbn szállodák férőhelyeire 95,2, pnziókér 56,4, turistszállásokér 16,2, z ifjúsági szállókér 42,3 z üdülőházkér 56,8, kempingekére 3,4 vendégéjszk esett. A 2008-s dtok lpján elkészített shift-shre elemzés eredményei több szempontból is hsonlítnk 8 évvel korábbi helyzethez. Most is ugynzon régiók részesülnek z összes htás pozitív és negtív értékeiből, zzl különbséggel, hogy sorrend változott. 2008-bn hsonlón 2000-es helyzethez csk Közép-mgyrországi, ill. Nyugt-dunántúli régió esetében figyelhetünk meg z országos átlgot meghldó (17 %-os) htékonysági szintet (3. táblázt).
Kereskedelmi szálláshelyek kihsználtságánk vizsgált, különös tekintettel.. 31 3. táblázt: Shift-shre elemzés kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák szám szerint (2008) Régió z üdülőházkbn Közép- Mgyrország Nyugt- Dunántúl szállodákbn pnziókbn turistszállásokon z ifjúsági szállókbn kempingekben Sr területi S ágzti Si összes 1396910 137546 27487 76031 5196 290 1643460 2059138 3702598 393469-3096 11267 2893-2769 13820 415584 405719 821303 Dél-Alföld -182389 7917-59592 2482 25152-6041 -212471-361956 -574427 Észk-Alföld -18001 15512-10952 -26653-2077 -6568-48738 -590918-639656 Észk- Mgyrország -183059-60088 1915-40226 -6161-14387 -302007-494308 -796315 Dél-Dunántúl -871704-53237 24663 7110-32639 -3921-929727 -317393-1247121 Közép- Dunántúl -535226-44554 5212-21638 13299 16807-566100 -700282 Forrás: A KSH dti lpján sját számítások - 1266383 Sjnáltos módon z Észk-mgyrországi és Dél-lföldi régió 11,1%-os muttójávl egyránt sereghjtók között vn, mi elsősorbn szállodák országos átlg ltti kihsználtságából dódik. Az Észk-mgyrországi régióbn 2000-ről 2008-r pnziók kivételével, Dél-lföldi régióbn szállodák, ill. pnzióktól, ifjúsági szállók, és z üdülőházktól eltekintve minden szálláshely-típus esetében csökkent, férőhelyekre jutó vendégéjszkák szám, miközben z országos tendenciák szállodák, pnziók, és kempingek esetében jvuló, többi szálláshelyktegóri esetében romló htékonyságról tnúskodtk. 2000-ben z összes htás országos átlg feletti részének 77,2%- Közép-mgyrországi, 22,8%- Nyugt-dunántúli régióbn relizálódott, míg z átlg ltti teljesítmények többi öt (elsősorbn Dél-dunántúli és Közép-dunántúli) régióbn jelentkeztek (4. táblázt). A területi összetevő esetében lényegében ugynzon régiók jelennek meg pozitív ill. negtív oldlon, zzl különbséggel, hogy Nyugt-dunántúli régiór pozitív területi htások ngyobb hányd (34,1%) jut, negtív értékeknek pedig több mint 54,5%- Déldunántúli régiór esik. Az ágzti htások pozitív értékeinek 90,8%- Közép-mgyrországi, 9,2%- Nyugtdunántúli régióbn jelentkezett, míg negtív értékek leginkább Közép-dunántúli (42,6%), Észk-lföldi, vlmint z Észk-mgyrországi régióbn állt elő. Összességében megállpíthtó, hogy htékonyság szempontjából z átlg feletti teljesítmények túlnyomó többsége Közép-mgyrországi régióbn figyelhető meg, mely ngyobb részt férőhelyek szálláshely-ktegóriák közötti kedvező megoszlásából dódik, míg Nyugt-dunántúli régió elsősorbn területi knek köszönheti kedvező pozícióját. A többi régióbn negtív összes htás értékeket kedvezőtlen szerkezeti k dominálják, különösen Közép-dunántúli régióbn.
32 4. táblázt: Összes, területi és ágzti htások értékei régiókbn belföldi kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák szám szerint (2000) Régió Si+ Si- Sr+ Sr- S+ S- Közép-Mgyrország 77,2% 65,9% 90,8% Nyugt-Dunántúl 22,8% 34,1% 9,2% Észk-Mgyrország 13,5% 9,2% 18,6% Dél-Alföld 14,6% 18,4% 10,0% Észk-Alföld 14,7% 8,6% 22,0% Közép-Dunántúl 24,5% 9,4% 42,6% Dél-Dunántúl 32,8% 54,5% 6,8% Ország összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: A KSH dti lpján sját számítások A 2008-s vizsgáltok hsonló eredményeket hoztk, zzl különbséggel, hogy Dél-lföldi régióbn területi htás lpján némileg jvított, z Észk-mgyrországi régió viszont rontott pozícióján 2000-es értékekhez képest (4. táblázt). A Dél-dunántúli régió továbbr is jelentősen részesül negtív területi htásokból (45,2%), miközben z ágzti htás negtív értékei esetében Közép-dunántúli régió némileg jvított pozícióin, 2008-bn 27,5% jutott rá korábbi 42,6%-hoz képest. 5. táblázt: Összes, területi és ágzti htások értékei régiókbn belföldi kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák szám szerint (2008) Régió Si+ Si- Sr+ Sr- S+ S- Közép-Mgyrország 81,8% 0,0% 79,8% 0,0% 83,5% 0,0% Nyugt-Dunántúl 18,2% 0,0% 20,2% 0,0% 16,5% 0,0% Dél-Alföld 0,0% 12,7% 0,0% 10,3% 0,0% 14,7% Észk-Alföld 0,0% 14,1% 0,0% 2,4% 0,0% 24,0% Észk-Mgyrország 0,0% 17,6% 0,0% 14,7% 0,0% 20,1% Dél-Dunántúl 0,0% 27,6% 0,0% 45,2% 0,0% 12,9% Közép-Dunántúl 0,0% 28,0% 0,0% 27,5% 0,0% 28,4% Ország összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: A KSH dti lpján sját számítások A megyei dtok pontosítják régiós szintű vizsgálti eredményeket. A régiók összes megyéjét jellemzi, hogy regisztrált vendégéjszkák szám, jelentős mértékben elmrd ttól z értéktől, mi z átlgos férőhely kihsználtság (58,7 vendégéjszk/szállásférőhely 2000-ben, 61,9 vendégéjszk/szállásférőhely 2008-bn ) mellett elvárhtó lenne (5. táblázt). Borsod-Abúj-Zemplén megyében csk turistszállások, üdülőházk, kempingek Hevesben szállodák (+51.214 vendégéjszk), pnziók, turistszállások, Nógrádbn kizárólg turistszállások (9,2%), pnziók és z üdülőházk, Békésben pnziók, ifjúsági szállók, Csongrád megyében pnziók, ifjúsági szállók és üdülőházk férőhelyeinek kihsználtság hldt meg z országos szintet. Bács-Kiskun megyében egyetlen szálláshely típus sem volt, melynek htékonyság elérte voln z országos átlgot (6. táblázt). 2008-r helyzet Bács-Kiskun megye kivételével mindenhol romlott. Borsod-Abúj- Zemplénben már csk turistszállások esetében beszélhetünk z országos átlgos értékhez képest kedvezőbb fjlgos vendégforglomról. Hevesben jelentősen csökkent szállodák és
Kereskedelmi szálláshelyek kihsználtságánk vizsgált, különös tekintettel.. 33 turistszállások htékonyságbeli előnye, miközben tovább nőtt többi szállástípus hátrány. Nógrádbn egyetlen egy szálláshely ktegóri fjlgos htékonyság sem éri el z átlgos szintet, 2000-ről 2008-r csk szállodák és z ifjúsági szállók esetében figyelhettünk meg kedvező folymtokt. 6. táblázt: Shift-shre elemzés kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák szám szerint két régió megyéiben (2000) Megye szállodák -bn pnziókbn turistszállásokon z ifjúsági szállókb n z üdülőházkbn kempingek ben Sr területi S ágzti Si összes Borsod -68316-72006 20501-492 8092-35471 -147692-274295 -319227 Heves 51214 11416 18747-4056 -3858-33433 40030-238335 -10339 Nógrád -19917-14052 2033-2210 -2380-18137 -54663-87589 -107221 Bács-Kiskun -79163-28862 -20298 0-16028 -6741-151092 -106299-257392 Békés -34507 3262-25384 520-2943 -1892-60945 68159 7214 Csongrád -60466 6125-1743 253 3249-59543 -112124-109641 -221765 Forrás: A KSH dti lpján sját számítások Bács-Kiskunbn z üdülőházk és kempingek kivételével mindenhol htékonyságromlás volt tpsztlhtó. Csongrád megyében z üdülőházk kivételével minden ktegóri kihsználtság romlott (7. táblázt). 7. táblázt: Shift-shre elemzés kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák szám szerint két régió megyéiben (2008) Megye szállodák -bn pnziókbn turistszállás -okon z ifjúsági szállókbn z üdülőházk -bn kempingek ben Sr területi S ágzti Si összes Borsod -192514-13888 257-4098 -1945-35513 -247702-274295 -521997 Heves 10605-7091 5614-11393 2250-88655 -88670-238335 -327005 Nógrád -8231-24512 -1239-2058 -3640-21781 -61461-87589 -149050 Bács-Kiskun -113478-1189 -6689-12 7802 1146-112422 -133641-246063 Békés -348 2652-17245 -1333 12555-2945 -6664-39261 -45924 Csongrád -68562 6454-35657 3827 4795-4242 -93385-189054 -282440 Forrás: A KSH dti lpján sját számítások 2000-ben z összes htás átlg feletti részének 74,6%- Budpesten, 13,9%- Zl megyében ( mrdék 11,5% Győr-Moson-Sopron, Hjdú-Bihr, Vs, Békés megyékben) relizálódott, negtív értékek térben szétszórt módon jelentkeztek. A területi htások pozitív értékei szintén ngyobb részt Budpesten (62,6%) és Zl megyében koncentrálódnk, negtív értékei z összes htáshoz hsonló térbeli megoszlást muttnk, erős Somogy megyei koncentráltsággl (35,9%). Az ágzti htások pozitív értékeinek 76,4%- Budpesten jelenik meg, Somogy megyében jelentős negtív területi htások mellett pozitív irányú szerkezeti k is megfigyelhetők. Az ágzti htások negtív értékei térben kevésbé koncentrálódnk (meg kell zonbn említeni, hogy Közép dunántúli régió három megyéje összességében 42,6%-os részesedéssel bír). A 2008-s megyei szintű vizsgáltok sem hoztk jelentős változásokt, 2008-bn z összes htás pozitív értékeinek 76,16%- Budpestre, 9,05%- Zl megyére ( mrdék 14,8% pedig
34 Hjdú-Bihr, Győr-Moson-Sopron, Vs, és Pest megyékre) jutott, ezzel szemben z átlg ltti értékek térben szétszórtn jelentkeztek. A területi htások átlgot meghldó részének legngyobb hányd Budpesten (75,3%) és Zl megyében koncentrálódott (10,7%), negtív értékek megoszlás z összes htáshoz hsonló térbeli jellegzetességeket mutt (jelentős Somogy megye 36,5%-os részesedése). Az ágzti htások pozitív értékeinek 76,7%- Budpesten jelentkezik, negtív értékei 2008-bn sem koncentrálódnk jelentős mértékben (érdemes kiemelni, hogy Közép-dunántúli régió három megyéje összességében 28%-l részesedik 2000-es 42,6%-hoz képest). 1. ábr: Régiók, kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák szám szerinti shiftshre elemzés lpján (2000, 2008) Forrás: A KSH dti lpján sját számítások Az elemzés eredményeit vizulizáló regionális térképek rról tnúskodnk, hogy 7 év ltt jelentős változások nem következtek be, Közép-mgyrországi, ill. Nyugt-dunántúli régiók kivételévek egyik régió szálláshelyeinek htékonyság sem érte el z országos szintet (1. ábr). 2. ábr: Megyék kereskedelmi szállások férőhelyeire jutó vendégéjszkák szám szerinti shiftshre elemzés lpján (2000, 2008) Forrás: A KSH dti lpján sját számítások A régiókr vontkozó megállpításokt árnylják, és egyúttl megerősítik megyei eredmények. Az országos szintet meghldó htékonyságot Nyugt-dunántúli régió megyéin túl, 2000-ben Budpest, Békés és Hjdú-Bihr, 2008-bn Budpest, Pest, Csongrád és Hjdú- Bihr voltk képesek felmuttni (2. ábr). 2008-bn Közép-mgyrországi régió kivételével területi htások értékei bszolút értékben meghldták z ágzti htásokt, mi régiók esetében zt jelenti, hogy z országos átlg ltti htékonyság elsősorbn területi knek köszönhető, kedvezőtlen strukturális tendenciákkl párosulv. Kedvező tendenciák régiók egyik megyéjében sem tpsztlhtók,
Kereskedelmi szálláshelyek kihsználtságánk vizsgált, különös tekintettel.. 35 mindenhol csökkent szálláshelyek átlgos kihsználtság, úgy, hogy szálláshely típusok összetétele sem követte elég gyorsn kedvező országos folymtokt. Összegzés Az elmúlt évek turizmusfejlesztésre fordíthtó forrásink jelentős részét szálláshelyek modernizálásár, meglévő szálláshelyek bővítésére vlmint új létesítmények építésére fordították. Ennek köszönhetően már hzánk szinte minden térségében megtlálhtók nemzetközi elvárásoknk megfelelő szálláshelyek. A beruházások üteme egyes régiókbn (pl. Észk-mgyrországi, Dél-lföldi), túlzottn optimist vendégforglmt jellemző muttószámok lkulásához képest. Erről tnúskodnk z áltlm összeállított szálláshelyek kihsználtságár irányuló shift-shre elemzések eredményei. A jelentősen nem bővülő vendégforglom, szállásférőhelyek dinmikus növekedése mellett htékonyság romlásához vezetnek. Sjnáltos módon vizsgált régiókbn mgsbb ktegóriájú szálláshelyek rányánk növekedése lssbb z országos szinthez képest. A közeljövő fejlesztési prioritásink meghtározáskor, jelenleginél hngsúlyosbbn kell megjelennie felső ktegóriás szálláshelyek fejlesztésének, vlmint beutzó turizmus növelésére irányuló céloknk. Irodlom Nemes N. J. - Jkobi. Á. - Németh N. 2001: A jövedelemegyenlőtlenségek térségi és településszerkezeti összetevői. Sttisztiki Szemle, 79. évfolym, 10 11. szám, pp. 863-884. Dávid L. - Kovács B. - Tóth G. 2009: A turizmus szerepe z Észk-Mgyrországi régióbn: munkerőpic és mkrogzdsági teljesítmény összefüggései. In. Észkmgyrországi Strtégii Füzetek, 4. évf. 1. szám. pp. 16-27. Kocziszky Gy. (2008): Területfejlesztés módszertn. Egyetemi Kidó, Miskolc.