I. BEVEZETŐ TARTALOMJEGYZÉK 1. Küldetésnyilatkozat 3. oldal 2. A Pedagógiai Program törvényi háttere 4. oldal 3. Az iskola alapadatai 4. oldal 4. A hatálybalépése, felülvizsgálata 6. oldal 5. Nyilvánosságra hozatala 6. oldal oldal 3. oldal II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 7. oldal 1. Iskolánk története 7. oldal 2. Az iskolában folyó nevelő, oktatómunka alapelvei 9. oldal 3. Az iskolában folyó nevelő, oktatómunka értékei 11. oldal Alapkészségek 12. oldal Idegen nyelv 12. oldal Környezeti nevelés 13. oldal Testnevelés 14. oldal 4. Az iskolában folyó nevelő, oktatómunka céljai, feladatai, eszközei, 15. oldal eljárásai 5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység 18. oldal 6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai tevékenység az iskola 20. oldal szereplőinek együttműködése 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, 21. oldal gyakorlásának rendje 8. Személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés megvalósítását szolgáló 22. oldal tevékenység 9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 25. oldal Osztályfőnök 27. oldal Osztályfőnöki munka tartalma 27. oldal A nem osztályfőnök pedagógusok feladatai 33. oldal Napközis nevelő 34. oldal DÖK tanár 35. oldal 10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai 36. oldal tevékenység Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai 36. oldal tevékenység SNI tanulók nevelése és oktatása integráltan 36. oldal A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek 37. oldal 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 38. oldal A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló tevékenységek 38. oldal Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 39. oldal A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 43. oldal - 1 -
12. Egészségnevelési program 43. oldal 13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatos iskolai 44. oldal tevékenységek 14. Iskolai környezeti nevelés 46. oldal 15. A szülő pedagógus tanuló és az intézmény partneri 46. oldal együttműködésének formái 16. Az iskolában folyó nevelő oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési 51. oldal és minőségbiztosítási rendszere 17. Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok 65. oldal 18. Közlekedésre nevelés 68. oldal 19. Társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja 70. oldal 20. Erőszakmentes konfliktuskezelés 73. oldal 21. Kulcskompetenciák 74. oldal III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 81. oldal 1. A kerettanterv megnevezése 81. oldal 2. Óraterv, tantárgyi rendszer 81. oldal 3. Alkalmazandó tankönyvek, taneszközök 103. oldal 4. Magasabb évfolyamba lépés feltételei 103. oldal 5. Az iskola beszámoltatási formái 104. oldal 6. Az otthoni írásbeli és szóbeli beszámoltatások elvei és korlátai 106 oldal 7. A tanulók fizikai állapotának mérése 106. oldal 8. Felvétel - átvétel 106. oldal IV. MELLÉKLETEK 108. oldal 1. melléklet: Részletes helyi tanterv 1-4. osztályig, helyi tanterv 5-8. osztályig külön word dokumentum 2. melléklet: Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja 710. oldal 3. melléklet: Szöveges értékelés 732. oldal 4. melléklet: Fizikai állapotfelmérés (szakanyag) 747. oldal 5. melléklet: SNI tanterv 752. oldal 6. melléklet: Eszközjegyzék 803. oldal - 2 -
Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) I. BEVEZETŐ 1. Küldetésnyilatkozat Mondd és elfelejtik, Mutasd és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják. (Konficius) Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú, szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék állja meg helyét az életben, válik képessé a társadalomba való beilleszkedésre. Az élet különböző szakaszaiban a későbbiekben csak stabil tudásra lehet építkezni. A ránk bízott gyermekeknél a teljes személyiségfejlesztése mellett, hozzá kívánunk járulni a boldog gyermekkor megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott felnőtté válás megalapozásához, az akaraterő fejlesztéséhez, a céltudatos cselekvés és a kellő önismeret kialakításához. Szeretnénk olyan fiatalokká nevelni Őket, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, a fokozódó követelmények között is sikerorientáltak és kudarctűrők, tisztelik az emberi értékeket és elfogadják a másságot. Legyenek képesek szűkebb környezetünk, Rákoskert és iskolánk hagyományainak megőrzésére, annak továbbvitelére. Iskolánk szakmai kiválóságra és olyan serkentő, ösztönző környezet kialakítására törekszik, ahol minden egyes diák a benne rejlő lehetőségekkel és képességekkel összhangban a legjobban tudja megvalósítani Önmagát. Ennek elérése érdekében folyamatos együttműködést alakítunk ki diákjaink környezete, családja és a pedagógusaink között. Nem kívánjuk hangsúlyozni minden alkalommal, hogy a tanulóközpontú intézmény vagyunk, mert felfogásunk szerint ennek az iskola természetéből kell adódnia és a gyakorlati munkánk eredményeként kell igazolódnia. A lassan haladók számára a minimális teljesítmény elérésével, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált fejlesztésével, a gyorsabban haladók számára a részletes követelmények teljesítésére az átjárhatóság biztosításával, továbbiakban is eredményesen kívánunk élni. Munkánkban a Szülőket a legfontosabb szövetségesünknek tekintjük, hiszen törekvéseink közösek. - 3 -
Működési vezérelvünk: nem a tantárgyakat, gyermekeket tanítunk, akik személyisége most alakul ki, itt él és sikeres felnőtté szeretne válni. Tisztában vagyunk a társadalmi elvárásokkal és felelősségünkkel, a jövő nemzedéket neveljük, ezért minden egyes pedagógusunktól, minden munkatársunktól elvárjuk, hogy törekedjen fejlődésre, tudása legyen naprakész, képes legyen példaképpé válni. Végezetül egy Juhász Gyula idézettel zárjuk pedagógiai hitvallásunkat: Nevelni annyit tesz, mint emberré tenni. 2. Pedagógiai Program törvényi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Nkt. 20/2012 EMMI rendelet 69. (1) 7. (1-7) 70. (2) 81. (1) 26. (1), (2), (3), (5) 82. (1), (2), (3) 46. (6)/b 118. 51. (1) 128. (5) 50. (5) 57. (1) (3), (8) 54. (4) 61. (1) j) 27. (11) 3. Az iskola alapadatai: Az intézmény neve: Kossuth Lajos Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: 1171 Budapest Erzsébet krt. 56. Az intézmény telephelyei:- Az intézmény vezetője: Georgita Imre igazgató Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - 4 -
Az intézmény alapító okiratának száma: 182/2004.(IV. 15. ) kelte: 2004. május 1. Az intézmény alapításának éve: 1937. Az intézmény gazdálkodási jogköre: nem önálló Az intézmény tevékenységei meghatározó alaptevékenység szakágazata: 801000 alapfokú oktatás alaptevékenységek: A szakfeladat megnevezése Száma Nappali rendszerű, általános 80121-4 műveltséget megalapozó iskolai oktatás Iskolai intézményi étkeztetés 55232-3 Intézményi vagyon működtetése 75176-8 oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: A szakfeladat megnevezése Száma Napköziotthoni és tanulószobai 80511-3 ellátás oktatást kiegészítő egyéb tevékenység: A szakfeladat megnevezése Száma diáksport 92403-6 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15517007-2-42 Az intézmény statisztikai számjele: 15517007-5 -
Az intézmény OM azonosító száma: 035104 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. Pedagógiai Program hatálybalépése, ellenőrzése, felülvizsgálata A Pedagógiai Program hatályba lép: Az elfogadást követően. Ellenőrzése, felülvizsgálata: jogszabályváltozás esetén, fenntartói utasításra amennyiben az iskola változtat oktatási, képzési programján Alkalmazása első ízben, a 2013-2014. tanévben, felmenő rendszerben az első és ötödik évfolyamtól kezdve. 5. Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető: az iskola honlapján az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. Az intézmény Pedagógiai Programjának lényegét ismertetjük: a leendő elsős szülők tájékoztatóján minden tanév elején az iskolai SZMK értekezleten minden tanév első szülői értekezletén - 6 -
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolánk története Iskolánk kertvárosi környezetben, Budapest keleti határától mindössze néhány száz méternyire működik. Az intézménynek, akárcsak a helységnek, Rákoskertnek valójában nincsen történelme, csak rövid, hat évtizedes története. A történet 1930-ban kezdődött egy hirdetéssel, amely házhely eladásra hívta fel a figyelmet báró Schell Gyuláné birtokán, a Keletitől 16 km-re fekvő Rákoskerten. 1936-ban a boltok, a posta és az épülő vasútállomás mellett már 4o-45 lakóház is állott, így sürgető szükségként jelentkezett egy iskola megépítése. Ez év nyarán Bóta Lőrinc, frissen végzett szarvaskői tanító a Kucorgó csárda udvarházának egyik szobájában létrehozott magániskolájában kezdte tanítani a rákoskerti gyerekeket. A tanintézmény első közössége 14 gyerekből állott. A sikeresen működő magániskolát 1937 áprilisában hivatalosan is engedélyezték. Ezzel az ügyirattal kezdődik a iskola története. Rákoskerten a házak egyre szaporodtak, s az 1939-40-es tanévre már 86 tanuló iratkozott be. Nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy új iskolára. A rákoskerti szülők már akkor is szívügyüknek tekintették az iskolát. Átmeneti megoldásként átalakították Tarpataki Mihály családi házát ( már 110 tanulója volt az iskolának ), később két évre bérbe vettek a mai Perec utcában egy kiadó házat. A háború ellenére 1941-ben elkezdődött Rákoskert legmagasabb pontján, az Erzsébet körút és Margit körút ( Nyomdász utca ) sarkán az új, igazi iskola építése. 1942 szeptemberében megnyílt Rákoskert szellemi központja, az iskola és az el nem készült templomot pótlandó kápolna. A hallatlan nagy létszámú, 50-56 fős osztályok még részben összevontak voltak. A megbízott igazgató Várnagy Miklós volt, a rákoscsabai sugárúti iskola igazgatója, mert a rákoskerti intézmény önállóságot még nem kapott. 1943-ban befejezték az építkezést, elkészült a mai Perec utcai szárny. 1944 őszére ideérkezett a front, a tanítás szünetelt. Az iskola és a környező házak szovjet tábori kórházzá lettek. 1945 februárjában egy fiatal tanító, Diószeghy Géza vezetésével hozzáláttak az iskola rendbehozásához. 1945 szeptember elsejétől lassan-lassan a régi kerékvágásba tért vissza az élet. Az 1946 47-es tanévben Tátray Ferenc lett az igazgató. Az 1947 48-as tanévben megtörtént a végleges elszakadás Rákoscsabától, a rákoskerti iskola végre teljesen önálló lett. Az intézmény kezd egyre többoldalúvá válni, működnek szakkörök, sportkör, bélyegkör, Vöröskereszt és megalakul a Kossuth Lajos Úttörőcsapat Galambfalvy Katalin tanárnő vezetésével. Ekkor már 210 tanulója és 9 nevelője van az iskolának. 1950 ben az öt Rákost XVII. kerület néven Budapesthez csatolják. - 7 -
1951 novemberében Tátray Ferencet Czike Károlyné, szül. Ádám Irén váltja fel, mint a kerület első női igazgatója. Az ő vezetése alatt indult el a kisházban a napközi. 1953 február 1- jén ismét igazgató változás volt, az ekkor kinevezett Szabó Lajos 15 évig állt az intézmény élén. 1956-ban az iskolai napköziben volt a forradalom vezetősége. 1957-ben az épületet átalakították, a Rózsaszál és Tiszaörs utca sarkán gyakorlókertet alakítottak ki. A tanulólétszám már 300 felett volt, a tantestület létszáma ennek alapján növekedett. Az 1967-68-as tanévtől ismét változás történt az iskola élén, Greguss József lett az új igazgató. 1973-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette nagyszerűen az iskolát. Elévülhetetlen érdeme egyrészt az új iskola építése, valamint Rákoskert és az iskola történetének feldolgozása. Iskolaigazgatóként vállalta a közéleti szereplést is, ezzel is segítve a település fejlődését. 1968-ban a 400 fős tanulólétszámmal már három műszakban folyt a tanítás, így a kerületi tanács döntése alapján 4 tantermes épülettel bővülhetett az iskola. A tanulólétszám állandó növekedése miatt az 1972 január 8-án átadott tantermek ismét kevésnek bizonyultak. 1973-tól Kiss Antal lett az igazgató, aki a hagyományok mellett rengeteg pedagógiai újítást vezetett be. Az ország első öt iskolája közt a rákoskerti szervezte meg a modern klubnapközis foglalkoztatást, bevezette a második idegen nyelv tanítását, az angolt, megépült a pinceklub. Az itt folyó pedagógiai munkának országos híre volt, melyet az idelátogató pedagógusok nagy száma is bizonyított. Közben szinte minden évben folyt valami átalakítás, mivel a lassan 800 felé közeledő tanulólétszámot az épületegyüttes nem tudta befogadni. A tarthatatlan állapotot oldotta fel az 1982-ben megnyílt Zrínyi úti iskola, ahova minden évfolyamból egy-egy osztályt átvittek. 23 tanulócsoporttal folyt a további munka a rákoskerti iskolában. Kiss Antal a Zrínyi úti iskola igazgatója lett, az Erzsébet körúton Bakos Lajosné 1o éven keresztül vezette iskolánkat. Az ő igazgatása idején épült fel a tornaterem, és vált lehetővé az egy műszakos tanítás. Az 1991-92-es tanévben kezdődött el az előkészítő munka annak érdekében, hogy az iskola Kossuth Lajos nevét felvegye. A tantestület vezetésével a diákok komoly versenyeken vettek részt, hely- és iskolatörténeti kutatások folytak a múlt feltérképezésére. Véghely Tamásné vette át a nyugdíjba vonuló Bakos Lajosnétól az igazgatói feladatokat, s az ő vezetése idején vette fel az intézmény a Kossuth Lajos Általános Iskola nevet. A növekvő tanulólétszám, a különböző időszakokban épült épületrészek állaga szükségessé tette az intézmény rekonstrukcióját, bővítését. A fenntartó önkormányzat nagy terhet vállalva, egyéves előkészítő folyamat után a 2002-2003. tanévben 6 hónap alatt végrehajtotta az átépítést. A tanulócsoportok kerületi intézményekben kaptak elhelyezést, s délelőtt, délután folyt a tanítás. Véghely Tamásné igazgatói tevékenysége alatt az épület megújult. 2003. március 20-án ünnepélyes keretek között vette át a tanulóifjúság és a nevelőtestület az épületet. - 8 -
2. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei A Kossuth Lajos Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató, nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, - 9 -
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, a szépet - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel, az óvodával, a művelődési házzal ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint kerületünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle kerületi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett kerületi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, képes a testi lelki fogyatékkal élők toleráns elfogadására, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - 10 -
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o az esztétikus környezetet, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott, igényes legyen önmagával, törekedjen arra, hogy személyisége minél teljesebb legyen. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 3. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka értékei - Alapkészségek - Idegen nyelv - Környezeti nevelés - Testnevelés Kiemelt nevelési oktatási területek - 11 -
Alapkészségek A nevelőtestület elhatározása szerint erősítenünk kell az alapkészségek fejlesztését. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az első osztályosok képességeinek felmérésére abból a célból, hogy egyénre szabott konkrét fejlesztési tervet tudjunk készíteni. Jól segíti ezt a DIFER felmérés, amely támogatást ad a hiányosságok észleléséhez. A további évfolyamokon is mindennapi feladatunknak tartjuk a kompetenciák fejlesztését, amely szilárd alapja az alapkészségek optimális kialakításának. A tanórákon differenciált tanulásszervezéssel biztosítjuk az egyéni fejlődést, és változatos munkaformákkal segítjük az együttműködés, az önálló tanulás képességét. Lehetőséget biztosítunk heti 2 óra korrepetálásra magyar és matematika tantárgyakból, fejlesztő foglalkozásokon segítjük a tanulásban lemaradó diákokat. Szakképzett fejlesztő pedagógus(oka)t foglalkoztatunk a sajátos nevelési igényű tanulók segítésére. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, lehetővé tesszük a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Idegen nyelv oktatás Korunkban feltétlenül szükséges, hogy mindenki anyanyelvén kívül legalább 1 idegen nyelven is ki tudja fejezni magát. Az angol nyelv oktatásának elsődleges célja az idegen nyelven történő kommunikációs képesség kifejlesztése, ami nagyban segíti a gyorsan változó, modern társadalomba való beilleszkedést, javítja a társadalmi mobilitás lehetőségét, elősegíti az információhoz jutást, a szakmai tájékozódást. A nyelvtanulókat képessé kell tenni arra, hogy az angol nyelvet saját céljaik elérésére is tudják használni, képesek legyenek az önálló nyelvhasználatra ( hétköznapi helyzetekben ). A gyerekek kapjanak betekintést az angolszász országok kultúrájába, gondolkodásmódjába, ezáltal bővüljenek ismereteik a világ kultúrkincséről. Célunk, hogy: - segítséget kapjanak a magyarban használt idegen eredetű szavak megértéséhez és helyes használatához, igényükké váljon a fölösleges idegenszó - használat elkerülése. - tanulóinkban tudatossá váljék az idegen nyelvek tanulásának jelentősége. 3. évfolyamtól nem kötelező tanórai foglalkozás keretében biztosítjuk az angol nyelv tanulmányozásának bevezető szakaszát. 4. osztálytól csoportbontással biztosítjuk a differenciált oktatást. A jól haladó tanulóknak szakkört szervezünk. 5. osztálytól differenciált oktatást csoportbontásban biztosítunk. Itt a gyerekeket el kell juttatni arra a szintre, hogy általános iskolai tanulmányaik során alapfokú gyermek-nyelvvizsgát tehessenek. A tanulók döntő többsége tovább tanul, így a négy alapkészséget ( beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írásbeli készség ) egyenletesebben kell fejleszteni, mint a normál csoport tanulóinál, akiknél a fő cél, hogy a mindennapi élet alaphelyzeteiben meg tudjanak szólalni. A csoportbontás szempontjai: - 12 -
a magyar nyelv- és irodalom tantárgyakban elért eredmény kommunikációs és szociális képességek fejlettsége tanuló feladattudata, szorgalma A tanuló csoportba sorolásáról az osztálytanító és a vezetőség dönt. Környezeti nevelés: Mottó: "Nem a Föld tartozik az emberhez, hanem az ember tartozik a Földhöz!" Iskolánk elnyerte az Örökös ÖKO iskola címet. Célunk, hogy egy új szemlélettel felnövekvő, a természet- és környezetvédelem fontosságát érzelmi és értelmi alapon is igenlő tanulóifjúságot tudjunk kibocsátani a nálunk eltöltött nyolc év után. Feladatunk, tennivalóink: A környezeti nevelést minden tantárgy tananyagában érvényesíteni kell. Gyakran olvasmányok, versek, dalok hordoznak ehhez kapcsolódó gondolatokat. Rajzok, technika órán készített munkadarabok kapcsolódhatnak a környezethez, annak védelméhez. Csak a pedagógusokon múlik a lehetőségek minél szélesebb kihasználása. A környezeti nevelés több helyszínen is megvalósítható: 1. az iskola épületében ( osztályterem, szaktanterem) 2. az iskola udvarán, kertjében 3. az iskolához közeli területeken ( Merzse ) melyekhez állandó és rendszeres programok kapcsolhatók 4. az iskolától távol eső helyszíneken (erdei iskola, állatkert). A környezeti nevelés színterei: 1. tanórák 2. Madarak fák napja 3. Egészséghét (tanítási órákon kívül 4. erdei iskola 5. Fővárosi Állat- és Növénykert programjai A tudatos tervezés jegyében tanévenként egy napot tanítás nélküli munkanapként ÖKO nap címen programok szervezésére szánunk. Programunkat részletesen lásd a mellékletek 2. pontja. - 13 -
Testnevelés program: Kis iskola vagyunk a város szélén, távol a rendszeres sportolás egyesületi lehetőségeitől, mindattól, ami elősegítené a sportolás iránti igény felkeltését. A sport feladata, így az iskolai testnevelésé különösképpen, hogy ellensúlyozza a szellemi megterhelést, pótolja a mozgáshiányt. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek a célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. Kisgyermekkortól kezdve nagy szerepet kell biztosítanunk a testi és a mentális higiéné kérdéseinek, törekednünk kell a helyes élet- és napirend kialakítására. A kötelező mindennapi testnevelés és a sportköri órákon kívül is lehetőséget biztosítunk további testedzésre. Céljaink: az általános iskolai torna versenyanyag megtanításán, gyakorlásán keresztül a sportág megszerettetése úszásoktatás, a rendszeres úszás lehetőségének megteremtése (szülői igény alapján ) a labdajátékok megszerettetése, a csapatsportok erősítése olyan közösség kialakítása első osztálytól kezdve, akiknél életmódjuk elengedhetetlenül szükséges részévé válik a sport, a mozgás, valamint annak összes egyéb, nem fizikai jellegű, pozitív, fejlesztő hatása ( erkölcsi - okozati tényezők, közösségformálás, stb. ) a program olyan oktatási - nevelési szinten való működtetése, mely inspirálja a nevelőket, a szülőket a továbbfejlesztésre, folytatásra sportbaráti kapcsolatok kiépítése fővárosi és vidéki iskolákkal, egyesületekkel. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. Az alsó tagozaton heti 3 testnevelés órát szakos testnevelő tart (további 2 órát játékos testnevelésként szervezünk, melyet az osztálytanító lát el), Felső tagozaton évfolyamonkénti fiú - lány bontásban, tartjuk a testnevelés órákat ami lehetőséget teremt a minőségi munkára. Sokrétű sportolási lehetőséget kínálunk tanulóinknak szakköri keretekben. - 14 -
Heti három alkalommal torna edzés van, ahol az általános iskolai torna versenyanyagra építve, de nem ahhoz ragaszkodva folyik a munka. Heti rendszerességgel a labdarúgást kedvelő tanulók vehetnek részt edzésen. A nagyobb célok mellett vannak kisebb, aktuális célok is, melyek egyben visszajelzések is a végzett munka eredményességéről; ezek a különféle versenyek. Kerületi, fővárosi szintű versenyeken álltak dobogón tanítványaink, dicsőséget szerezve iskolánknak is. Az immár több éve folyó program hagyományai is kialakultak. Így a farsangi tornabemutató, az év végi jutalomkirándulás, évzáró klubdélután. Gyerekek, pedagógusok, szülők egyaránt részt vesznek az isaszegi kerékpártúrán, az őszi és a tavaszi Családi Sportnapon. Hagyományunk immár ( 1995 óta ) a decemberben megrendezésre kerülő Rákoskerti Tornakupa országos tornaverseny. Ezen az eseményen bemutatkozhatnak csapataink, kapcsolatokat építünk vidéki városok iskoláinak tornacsapataival, sportolóival, felmérjük közös munkánk eredményességét, s végül, de nem utolsó sorban a verseny öregbíti iskolánk és a XVII. kerület sporthírét is. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör kiegészíti a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 4. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való - 15 -
személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik megismerése és tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. - 16 -
11. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott követelményeknek. rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. - 17 -
12. Fenntarthatóság, környezettudatosság A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 13. Gazdasági és pénzügyi nevelés A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. 5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, - 18 -
emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tanrtárgyak oktatása terén. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. - 19 -
Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység, az iskola szereplőinek együttműködése A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. - 20 -
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A DÖK működése: A diákönkormányzat döntéshozó szerve a diák önkormányzati ülés, ahol a tagok szavazati joggal rendelkeznek. A diákönkormányzatnak döntési és véleményezési jogköre van, melyet a köznevelési törvény 2011. évi CXC. törvénye szabályoz. A diákönkormányzat jogainak gyakorlása iskolánkban az alábbi módon történik: diákközgyűlés évente 1 alkalom diák-önkormányzati ülés: legfőbb döntéshozó szerv, az ülésen a tagok szavazati joggal vesznek részt. Gyakoriság: havonta egyszer. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 1. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 2. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 3. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet tanórán kívüli alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 4. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek - 21 -
meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 5. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 8. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola névadójának, Kossuth Lajos emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés szeptember 19-én a névadó születésnapjáról, Kossuth Lajoshoz kapcsolódó rendezvények megszervezése. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Kossuth Lajos születése, 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás napján illetve a 8. osztályosok ballagásakor. - 22 -
Változatos programokat szervezünk a gyermeknap alkalmából. Nagy érdeklődés kíséri a Szüreti bál és a Farsang programját. Hagyomány iskolánkban, hogy a farsangi bálon jelmezes tánccal búcsúznak a 8. osztályosok. Az Állatok világnapja, a Madarak, fák napja, a Föld napja alkalmából iskolai szintű programot szervezünk, ezzel is erősítve Örökös ÖKO iskola címünket. Egészséghét (témahét) (Délutánonként, tanórán kívül.) Májusban az alsó tagozatosok ajándékkal készülnek az anyák napjára. b) Informatika: Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, elemzése, értékelése, felhasználása. Olyan fiatalokat kell kibocsátani, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit, és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs technológiák használata kulcstényező hazánk európai integrációjában is. Az informatika oktatás felkészült tanárokkal már alsó tagozaton kezdődik. A megtanítandó tananyagot 1. 5. évfolyamon a kerettantervben megjelölt tantárgyakba építve végezzük el. Szükség esetén az órákat, a tananyagot egy fejlesztési szakaszon belül átcsoportosítjuk. Az alsó és felső tagozaton informatika szakkört szervezünk. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden tantárgy oktatásában felhasználható legyen az informatika. c) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. d) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. e) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a felső tagozaton a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Nagy hangsúlyt kap a környezeti és - 23 -
egészséges életmódra nevelés, a természeti és kutlurális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a belünk élő környezet minél alaposabb megismerése. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. f) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. g) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. h) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtáros tanár könyvtári órákat tart minden évfolyamon a helyi tantervben meghatározott óraszámnak megfelelően. i) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. i.) j.) Napköziben folytatott pedagógiai tevékenység Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-6. évfolyamon napközi otthon, az 7-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők igénylik. A tanulóknak a tanítási órák után napközis programokat szervezünk. Havonta 2-szer a napközis nevelők projektmódszerrel dolgozzák fel a hagyományőrzéshez az ünnepeinkhez és a környezetvédelemhez kapcsolódó témákat. A tanulók aktív szerephez juthatnak, saját érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet folytathatnak. Ezzel megteremtjük az örömteli tanulás és az együttműködési képességeknek fejlesztésének lehetőségét. A projekttémák részletes leírását az éves munkaterv tartalmazza. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást - 24 -