A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogyan használja fel a társadalom a szűkös erőforrásokat különféle javak előállítására. Mikroökonómia: Hogyan viselkednek, hogyan hoznak döntéseket, hogyan kerülnek kapcsolatba a piacon a gazdasági szereplők. Makroökonómia: gazdaság egészének működését vizsgálja. 1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód A gazdálkodás lényege a döntési alternatívák összehasonlítása, és az optimális alternatíva kiválasztása. 1.1 Szűkösség és gazdálkodás: A gazdálkodás a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásoknak az elosztását, és felhasználását jelenti, melynek révén azokkal emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javakat lehet előállítani. Azokat a javakat, melyek szűkösen, korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre gazdasági javaknak nevezzük. Erőforrások, termelési tényezők csoportjai: munka, tőke és természeti tényezők. E termelési tényezőket a vállalkozó szervezi termelési folyamattá. A rendelkezésre álló források és a megtermelt javak szűkössége a gazdálkodókat állandó választásra kényszeríti. Az alternatívák közötti választás mindig áldozattal, azaz költséggel jár. 1.2 Termelési lehetőségek határa: A szűkösség és a választás kényszerének, valamint következményeinek szemléltetésére szolgál a termelési lehetőségek határát kijelölő görbe, amelyet transzformációs görbének is neveznek. Ez azon termékkombinációk összessége, amelyek a gazdaságban rendelkezésre álló összes erőforrás hatékony felhasználásával, adott technológia mellett előállíthatók. (1.1 ábra) A görbe illusztrálja, hogy legfeljebb mennyit tudunk termelni a rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználtsága mellett. Az átváltás aránya/transzformációs ráta azaz az arány, amelyik megmutatja, hogy az egyik jószág mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik jószág hány egységét kell feláldozni. A termelési görbe határa eltolódhat az erőforrások növelése és/vagy a technika fejlesztése következtében. (1.2 ábra) Oppportunity-cost = alternatívköltség = lehetőségköltség. Legáltalánosabb formában azt fejezi ki, hogy egy lehetőség választásának költsége nem más, mint az emiatt feláldozott másik lehetőség (alternatíva) haszna, jövedelme. 1.3 Döntés és költség: Közgazdaságtani szempontból a költség mindig annak az alternatívának az értékét tükrözi, amelyet a választás során feláldoztunk. A feláldozott jövedelmek, ugyanúgy jelenthetnek költséget. Ezek olyan ráfordítások, melyek tényleges pénzkifizetésben az adott időszak folyamán nem jelennek meg, ezek az implicit (rejtett)- költségek. 1
Azok a folyó költségek, amelyek egy év során a termeléssel vagy eladással kapcsolatban tényleges kifizetéseket jelentenek, a gazdasági partnerektől kapott számlákon, pénzügyi átutalásokban megjelennek, azok az explicit költségek. Az implicit költségek másik formája az állóeszközök értékcsökkentése, az amortizáció. A tőkejavak beszerzési költségeit ugyanis nem abban az időszakban számolják el, amikor a pénzt kiadták rá, hanem folyamatosan, annyi évre elosztva, ameddig az használatban van. Bár itt sincs tényleges pénzkifizetés az adott időszakban, a tőkejavak értékcsökkenését a vállalkozások nyilvántartják, és költségeik között a mindenkori szabályoknak megfelelően elkönyvelik. Ezért az explicit és elszámolható implicit költségeket (amortizáció) számviteli költségeknek nevezzük. A termelés teljes gazdasági költségeit, az explicit és implicit költségek összege adja. Ha a tulajdonos a saját tulajdonát használja, akkor implicit költség, de ha a tulajdonos meg kell, hogy vegye, vagy bérli a termelési tényezőket, akkor explicit költségnek számoljuk. Gazdasági profit csak akkor keletkezik, ha a többféle módon felhasználható erőforrásokat úgy használják fel, hogy az így elért nyereség nagyobb, mint amit bármely más, eltérő hasznosítással lehet elérni. 1.4 Racionális választás: A közgazdaságtanban azt feltételezzük, hogy a döntéshozó egyének racionálisan cselekszenek. A racionális magatartás abban nyilvánul meg, hogy ha a gazdasági szereplők több lehetőségből választhatnak, akkor azt választják, amelyik összességében a legjobb eredményt adja. A racionális döntéshozó a megvalósítható alternatívák halmazából választja ki azt, amelyik valamilyen szempontból számára a legjobb. Optimális döntés: A mikroökonómia tudományának feladata többek között az ilyen, optimális gazdasági döntések meghozatalának elősegítése. Ennek érdekében elemezni kell, hogy a gazdasági jellegű döntések előkészítéséhez milyen információk szükségesek, hogyan lehet ezeket használni, milyen főbb szabályok, kritériumok alkalmazhatók annak érdekében, hogy döntésünk minél jobb legyen, illetve inkább közelítse az optimumot. Az optimális döntés azt jelenti, hogy a teljes körűen számba vett hasznok és ráfordítások különbséget maximalizáljuk. A döntést egy keresési folyamat előzi meg, és általában csak a várható hasznok és várható ráfordítások alapján történhet. Az információ is szűkös jószág, éppen ezért költséges is. A bizonytalanság és a kockázat azt jelenti, hogy a választható alternatívákhoz tartozó következmények többfélék is lehetnek, amelyek különböző valószínűséggel következnek be. A döntések általában a bizonytalanság körülményei között születnek, ezért az optimális döntés általánosabb kritériuma: a várható haszon, és a várható költségek közötti különbség maximalizálása. Időtényező: A költségek és hasznok összehasonlításában az időbeli eltérést is figyelembe kell venni. Az időtényezőt figyelembe véve a gazdasági szereplők a nettó eredmény jelenértékét maximalizálják. Az egyik szereplő döntése függ attól is, hogy a többiek mit tesznek. Ezt nevezzük stratégiai döntésnek. Döntés és határelemzés: A közgazdasági szemléletmód azon a feltételezésen alapul, hogy a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó pótlólagos hasznokat és pótlólagos költségeket mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek. Ezt a megközelítést nevezzük határelemzésnek. Ha a változók közötti összefüggést grafikusan, különböző alakú függvények segítségével ábrázoljuk, akkor a függvény meredeksége pontosabban a függvénygörbe adott pontjába húzott érintő meredeksége mutatja a változást, azt, hogy egyik változó értékének kicsiny változására hogyan reagál a másik változó értéke. A függvény deriváltja számszerűen írja le a meredekség alakulását. A határelemzés alkalmazásával az optimális döntés kritériuma: mindaddig érdemes folytatni egy adott tevékenységet, amíg az ebből származó haszonnövekmény legalább akkora, mint a 2
költségnövekmény. A határelemzés szerint az optimális döntések a pótlólagos hasznok (határhaszon) és a pótlólagos költségek (határköltségek) mérlegelésével születnek. Közgazdaságtan alapkérdése: Mit termeljünk? - Hogyan termeljünk? - Kinek termeljünk? A modern gazdaságokban ezek a problémák a piaci mechanizmus révén oldódnak meg. 2. A piac A piac az a tér, ahol a vásárlók keresletet támasztanak az eladók által kínált javakkal szemben. A piac alapvető kategóriái: a kereslet, a kínálat és az ár. Adam Smith hasonlata alapján a piaci mechanizmus, mint egy láthatatlan kéz hangolja össze az eladók és a vevők önálló döntéseit. A piaci mechanizmus közvetítésével az erőforrások és javak elosztása a termelők, a fogyasztók és a termelési tényezők tulajdonosok önkéntes cseréje során kialakuló árak alapján történik. 2.1 A piaci kereslet: Egy termék vagy szolgáltatás piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből vagy szolgáltatásból. Piaci keresleti görbe: A közgazdaságtan meghatározásában a kereslet egy olyan összefüggés, amely egy jószág lehetséges árai és az ezekhez az árakhoz tartozó keresett mennyiségek között áll fenn. A keresleti görbe egyfelől tájékoztat arról, hogy adott árakon együttesen mennyit hajlandók a fogyasztók megvásárolni. Ekkor a vásárolt mennyiség a jószág árának a függvénye. Arra is választ kaphatunk, hogy a piacra vitt különböző mennyiségeket milyen áron hajlandóak a fogyasztók megvásárolni, azaz milyen áron lehet eladni. Ebben a megközelítésben a mennyiség a független és az ár a függő változó, azaz az ún. inverz keresleti függvény. Keresleti törvény: Az árak csökkenése a keresett mennyiség növekedésével jár. Rezervációs ár és fogyasztói többlet: Rezervációs ár: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termék egy egységéért. A javak típusától függően a fogyasztói döntés vonatkozhat arra, hogy 1. Mennyit vegyen valamely termékből? 2. Meg vegyen-e egy terméket vagy sem? A fogyasztás folytonos vagy diszkrét változókkal fejezhető ki, a jószág sajátosságaitól függően. Az utóbbi esetben a vásárolt mennyiség a fogyasztók számával azonos. A keresleti görbe pedig az egyes fogyasztók rezervációs árainak a sorozata lesz. Ha a fogyasztó a rezervációs árnál alacsonyabb áron jut hozzá egy jószághoz, akkor fogyasztói többletet realizál. A fogyasztói többlet: a rezervációs ár és a tényleges piaci ár különbsége. A kereslet változását befolyásoló tényezők: A keresleti görbe elhelyezkedése függ a fogyasztók jövedelmétől, más javaktól, a fogyasztók szubjektív ízlésétől/preferenciáitól, a vevők számától, a várakozásoktól. Fogyasztók jövedelmétől: A jövedelemváltozást magát a keresletet, a keresleti görbét módosítja. A jövedelem növekedése a keresletet növeli. Azok a javak, amelyeknél a kereslet és a jövedelem egymással azonos irányban mozog, az ún. normál jószágok. Azokat a javakat, amelyek fogyasztása a jövedelem növekedésével párhuzamosan csökken, alsóbbrendű (inferior) javaknak nevezzük (zsír, szalonna). Más javak árai: Valamely jószág fogyasztásának módosulása más termékek árának változásával is összefügghet. Helyettesítő termékeknél az egyik termék ára és a másik termék kereslete egymással azonos irányban változik. Kiegészítő termékeknél az egyik termék ára és a másik termék kereslete egymással ellentétes irányba mozog. 3
A fogyasztók szubjektív ízlése, preferenciái: Az ízlések különbözősége miatt ugyanazokon az árakon a különböző fogyasztók más-más mennyiséget vásárolnak, illetve ugyanazon mennyiséget más-más áron hajlandóak megvenni (különböznek a rezervációs áraik). A fogyasztók ízlését, egy jószág kedveltségét és annak változását befolyásolják a termékre vonatkozó különböző információk is. A vevők száma (piac nagysága): A vevők számának növekedése növeli a piaci keresletet. Az eladók többek között a termékek reklámozásával igyekeznek új fogyasztókat vonzani termékük piacára. Az export lehetősége ugyancsak új vevőket hoz, így változatlan áron is nőhet a kereslet. Várakozások: Pl. a benzin árának változás előtt is növekszik a kereslet. Kereslet növekedése = keresleti görbe eltolódása. Ezzel szemben, amennyiben a jószág ára változik, akkor változatlan a kereslet, csak a keresett mennyiség változik. A kereslet alakulását egy többváltozós függvény fejezi ki. Feltételezve, hogy a gazdaságban n jószág áll m fogyasztó rendelkezésére, akkor az i-edik jószág piaci keresleti függvénye általános formában a következő: Ennek alapján a piaci keresleti görbe más termékek rögzített árai, valamint adott jövedelem, preferenciák, vevőszám és várakozások esetén mutatja a jószág saját árának a keresett mennyiséggel való kapcsolatát. Ha a jószág saját árán kívül az összes többi magyarázó változó értékét rögzítjük (konstans értékként kezeljük), akkor megkapjuk a keresleti görbét leíró függvényt. 2.2 A piaci kínálat: Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy különböző árakon a termelők együttesen mennyit akarnak és képesek eladni. A piaci kínálati görbe: Az árak és a mennyiségek közötti összefüggés, csak itt a különböző lehetséges árakhoz az azon az áron eladásra kínált mennyiségeket rendeljük hozzá. A kínálati görbe emelkedő, pozitív meredekségű. A termelői többlet: A termelőknek is van rezervációs áruk. Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. Ez a minimális ár nyilván a termékegység előállításához kapcsolódó költségeket fejezi ki. Termelői többlet: A mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége. A kínálat változását befolyásoló tényezők: A kínálati görbe elhelyezkedése függ a termelési tényezők árától, a technológiától, a vállalatok számától, a termelői várakozásoktól, az adóktól és szubvencióktól. Termelési tényezők árai: Ha ugyanazon mennyiséghez magasabb ár tartozik, akkor a kínálat megváltozik: a kínálati görbe felfelé tolódik. Technológia: Technikai fejlődés hatására az eladó változatlan áron is többet hajlandó termelni. A kínálat nő, a kínálati göbre a technológiai fejlődés hatására jobbra-lefelé tolódik. A vállalatok száma: A kínálat csökken, néhányan felhagynak, ezért csökken a piac eladói oldalán szereplők száma. A termelői várakozások: Ha pl. jövőbeni áremelkedésre számítanak, akkor az eladók inkább kivárnak, raktáron tartják termékeik egy részét. Ezzel a jelenlegi kínálatot csökkentik, a kínálati görbe balra tolódását idézik elő. 4
Adók és szubvenciók: Az adó illetve annak változása a kínálati görbe balra-felfelé tolódását idézi elő. Ezen tényezők változása ezért a kínálatot, az ár és az adott árakon eladásra kínált mennyiség közötti összefüggést módosítja. A piaci kínálati görbe precíz meghatározása a következő: Különböző árakon a termelők együttesen mennyit akarnak és képesek eladni, miközben az inputtényezők ára, a technológia, az eladók száma, a várakozások stb. A kínálati görbét leíró függvényt úgy kapjuk meg, ha a jószág saját árán kívül a kínálat alakulását befolyásoló minden más változó értékét rögzítjük. 2.3 A kereslet és kínálat rugalmassága: A rugalmasság nagysága függ a választott mértékegységtől. Az eltérő árfekvésű, más-más mértékegységben kifejezett jószágokra vonatkozó fogyasztói reakciókat nem tudjuk összehasonlítani, mert ugyanakkora árváltozás nem azonos jelentőségű a különböző javak esetén. A rugalmasság bármely független változó relatív változásának függő változóra gyakorolt hatását méri, százalékos formában. A keresletrugalmassága: A kereslet mennyiségének az a százalékos változása, amely a keresletet befolyásoló bármely tényező százalékos változásának hatására következik be, miközben a keresletet befolyásoló többi tényező változatlan. Nem függ a választott mértékegységtől, és különböző jószágok rugalmassági mutatói összehasonlíthatók. A kereslet árrugalmassága: Azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy áru keresett mennyisége, ha ára egy százalékkal változik. Általában negatív szám. Ha a mutató abszolút értéke egynél nagyobb, akkor a fogyasztók rugalmasan reagálnak az árváltozásra, a keresett mennyiség százalékosan nagyobb mértékben változott, mint az ár, a jószág kereslete árrugalmas. Ha a mutató abszolút értéke egynél kisebb, akkor a keresett mennyiség módosulása kisebb mértékű, mint az árváltozás, a fogyasztók rugalmatlanul reagáltak az árváltozásra, a jószág kereslete árrugalmatlan. Ha a mutató abszolút értéke egy, akkor a keresett mennyiség százalékos változása megegyezik az ár százalékos változásával, a keresett mennyiség és az ár százalékban kifejezett változása azonos mértékű, a kereslet egységnyi árugalmasságú. Ezzel a képlettel ívrugalmasságot számítunk. Ez azt jelenti, hogy két különböző árszint között egy adott ártartományban mérjük a fogyasztói reakciókat. Végtelen kicsiny elmozdulást feltételezve ún. pontrugalmasságot számítunk, amely a keresleti görbe egy adott pontjához tartozó árrugalmasság mérőszáma. Ahol a szorzat első tagja a keresleti görbe adott pontbeli meredekségének reciproka, ami nem más, mint a keresleti függvény ár szerinti deriváltja, a szorzat második tagja pedig az adott ponthoz tartozó ár és keresett mennyiség hányadosa. Tökéletesen árrugalmatlan termék: Amikor a fogyasztók egyáltalán nem reagálnak az árváltozásra. Tökéletesen árrugalmas kereslet, amikor a rugalmasság mértéke végtelen (adott áron bármekkora mennyiségre van kereslet, a keresleti görbe egy vízszintes egyenes). Az árbevétel alakulása és az árrugalmasság: A kereslet árrugalmassága segítségével előre jelezhetjük a termék árváltozásának a bevétel alakulására gyakorolt hatását. Többet lehet eladni, de alacsonyabb áron. Van, hogy a többlet eladás növeli az összbevételt, de az ár leszállítása csökkentheti a bevételt 5
Ha egy termék kereslete árrugalmas, akkor a keresett mennyiség százalékosan nagyobb mértékben változik, mint az ár. Ekkor árcsökkentéssel az összbevétel növelhető. Árrugalmatlan termék esetén a keresett mennyiség kisebb mértékben változik, mint az ár, az áremelkedéssel párhuzamosan a bevétel is nőni fog, míg az árcsökkenés a bevétel csökkenését idézi elő. A kereslet árrugalmasságát befolyásoló fontosabb tényezők: Helyettesíthetőség: Minél helyettesíthetőbb, annál árrugalmasabb a kereslete. A nagyobb termék csoportok kereslete árrugalmatlanabb, mert a helyettesítés lehetősége e körben korlátozottabb. Helyettesítő termékek árának közelsége: Ha van helyettesítő termék, de annak árfekvése egészen más, akkor az árrugalmasság alacsonyabb. Rendelkezésre álló reakció idő: A fogyasztásnak alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz. A hosszú távra számított árrugalmasság tendenciaszerűen magasabb, mint a rövid távú. Jószág ára, illetve a jószágra fordított kiadás nagysága a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva: alacsonyabb árú jószágok árrugalmatlanok, míg a magasabb árfekvésűek árrugalmasabbak. Jövedelemrugalmasság: A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében. Két különböző jövedelem és a hozzájuk tartozó mennyiségek felhasználásával, ahol a mennyiség és jövedelem %-os változását az ismert középponti formula alapján számítjuk. Többváltozós keresleti függvényből, ekkor a keresleti függvény jövedelem szerinti deriváltja segítségével számítható. A normál javak jövedelemrugalmassága pozitív, az alsóbbrendű javaké negatív. Ha a keresett mennyiség %-os változása meghaladja a jövedelem ugyancsak %-ban kifejezett változását, akkor a kérdéses jószág kereslete jövedelemrugalmas, ellenkező esetben, ha a jövedelemváltozásnál kisebb mértékű a fogyasztás mennyiségének változása, akkor a jószág jövedelemrugalmatlan. A kereslet kereszt-árrugalmassága: A kereslet keresztárrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy jószág kereslete egy másik jószág árának egy százalékos változása következtében. Ha a két termék helyettesítő termék, akkor a kereszt-árrugalmasság pozitív. Ha a két termék kiegészítő termék, akkor a kereszt-árrugalmasság negatív. Ha a két termék egymástól független, akkor a kereszt-árrugalmasság 0. A kínálat árrugalmassága: A kínálat árrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy termék kínált mennyisége, ha az ára egy százalékkal változik. A termelőknek a megváltozott árakhoz való alkalmazkodásában meghatározó szerepe van az időnek, az adott áru termelésével összefüggő sajátosságoknak, a termék jellegének. M Minél hosszabb időtávról van szó, annál árrugalmasabb a kínálat. 2.4 A piaci egyensúly és az ármechanizmus működése: A kereslet és kínálat egyensúlya: 6
Az egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termékből keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Az egyensúlyi árhoz tartozó keresett, illetve kínált mennyiség a piaci egyensúlyi mennyiség. A piaci szereplőknek az árak változásához való folyamatos alkalmazkodása végül is megteremti az egyensúlyi helyzetet. Az ármechanizmus: Változatlan kínálat mellett a kereslet megnövekedése az egyensúlyi árat és mennyiséget növeli, a kereslet csökkenése pedig az egyensúlyi ár és mennyiség csökkenésével jár. Változatlan kereslet mellett a kínálat megnövekedése az egyensúlyi árat csökkenti, miközben az egyensúlyi mennyiséget növeli, a kínálat csökkentése pedig az egyensúlyi ár növekedésével és az egyensúlyi mennyiség csökkenésével jár. A piaci árak változása a fogyasztókat és a termelőket egyaránt orientálja, jelzéseket ad számukra. Csere a kölcsönös előnyök kihasználásán alapul. Ármaximálás és minimálárak: Az állam maximalizálhatja, minimalizálhatja egy-egy termék, szolgáltatás árát. Holtteher-veszteség: A fogyasztói és termelői többlet együttes csökkenése a piaci torzulás következtében. 3. Fogyasztói választás és egyéni kereslet 3.1 A fogyasztó preferenciarendszere és hasznossága: A fogyasztó választásának célja a rendelkezésére álló erőforrásokkal megszerezhető hasznosság maximalizálása, ez biztosítja a rendelkezésre álló jövedelem optimális elköltését. A preferanciarendszer megmutatja, hogy a fogyasztó hogyan rangsorolja, rendezi sorba a különböző lehetséges fogyasztói kosarakat. A rangsorolás a fogyasztó egyéni, szubjektív értékelését tükrözi. Lehet a két kosár: szigorúan preferált, közömbös. Közömbösségi térkép: A jószágtér nem más, mint egy olyan koordinátarendszer, amelynek minden egyes pontja egy meghatározott összetételű fogyasztói kosarat képvisel. A közömbösségi görbe a különböző összetételű, de azonos hasznosságú fogyasztói kosarakat tartalmazza a jószágtérben. A közömbösségi térkép a különböző hasznossági szintet képviselő közömbösségi görbék serege a fogyasztó ízlésének a feltérképezésére szolgál. A jószágmennyiségek függő változója a hasznosság. A közömbösségi térkép a hasznossági függvény grafikus megjelenítése. A hasznossági függvény a jószágok különböző mennyiségeihez egy hasznossági mérőszámot rendel hozzá: U=f(x,y). A közömbösségi térkép a hasznossági függvény grafikus képe a kéttermékes jószágtérképben. Helyettesítési határráta: Helyettesítési határráta (MRS): azt mutatja meg, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó egyik terméket a másikkal helyettesíteni úgy, hogy hasznossága változatlan maradjon. A helyettesítés aránya a mennyiség függvényében változik. A szűkösebbé váló jószág relatíve felértékelődik. A szűkösséggel összefüggésben a helyettesítés aránya csökkenő. A hasznossági függvény ismeretében a helyettesítési határráta a közömbösségi görbéket leíró függvény deriváltjának abszolút értéke: Összetett jószág, több jószágot képvisel. Jól viselkedő közömbösségi görbék: A preferenciákat leíró közömbösségi görbék negatív meredekségűek (helyettesítéssel függ össze), az origóra konvexek (csökkenő helyettesítési határrátát tükrözi, mely mögött a szűkösség és ebből következő határhaszon törvényének érvényesülése húzódik meg). 7
A határhaszon (MU) azt mutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha növeli fogyasztását valamely jószágból (x), miközben más jószágok mennyisége változatlan. Nem jól viselkedő (sajátos preferenciákat kifejező) közömbösségi görbék: Tökéletesen helyettesítő termékek helyettesítési határrátája konstans. Tökéletesen kiegészítő termékek is léteznek. Ha a káros jószág fogyasztásának növekedését a kedvelt jószágból történő többletfogyasztással kompenzálja, a közömbösségi görbe pozitív meredekségű lesz. 3.2 A fogyasztó költségvetési korlátja: A nominális jövedelem a rendelkezésünkre álló, valamilyen pénznemben kifejezett pénzössze. A reáljövedelem a nominális jövedelemből megvásárolható javak, illetve jószágkosarak halmaza. A költségvetési korlát azt mutatja meg, hogy adott árak és pénzjövedelem mellett a jövedelem teljes elköltésével mely fogyasztói kosarakat lehet megvásárolni. A költségvetési egyenes meredeksége megegyezik az árarányokkal, és megmutatja az egyik jószág fogyasztásának egy másik jószág mennyiségében kifejezett költséget, azaz a jószág megszerzésének alternatív költségét. 3.3 Az optimális választás és tényezői: Optimális választás adott jövedelem és árak mellett: A fogyasztó akkor választ optimálisan, hogyha jövedelmét adott árak mellett- úgy költi el, hogy a rendelkezésre álló jövedelemmel elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Ekkor a piaci árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával. Az optimális választásra a fogyasztó pénzjövedelme, a jószágok árai és a fogyasztó preferenciája hatnak. A jövedelem változásának hatása: A jövedelem-fogyasztás görbe: A különböző jövedelmi szintekhez (költségvetési egyenesekhez) tartozó optimális fogyasztói kosarakat tartalmazza, változatlan árarányokat feltételezve. Az Engel-görbe a fogyasztó jövedelme és egy jószág megvásárolt mennyisége közti összefüggését mutatja változatlan piaci árakat feltételezve. Az árváltozás hatása: Az árak csökkenésére a fogyasztó a vásárolt mennyiség növelésével reagál. Az ár-fogyasztás görbe a különböző árakon a jövedelem és a másik termék árának változatlansága mellett választott optimális kosarakat tartalmazza a jószágtérben. Az egyéni keresleti görbe közvetlenül, az ár-mennyiség koordinátarendszerben jeleníti meg a jószág ára és a fogyasztó által keresett mennyiség közötti összefüggést. A piaci keresleti görbe az egyéni keresleti görbék horizontális összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében. 3.4 Az árváltozás hatásának elemzése: Helyettesítési és jövedelmi hatás: A jószágból keresett mennyiségnek azt a teljes változását, amely az árak mozgása miatt következik be, teljes árhatásnak nevezzük. TH = HH + JH Az árváltozás helyettesítési hatása a keresett mennyiség azon változása, amely kizárólag azért következett be, mert a jószág árának változása miatt módosultak az árarányok. Az árváltozás jövedelmi hatása a keresett mennyiség azon változása, amely kizárólag annak köszönhető, hogy a jószág árának változása miatt módosult a fogyasztó reáljövedelme. 8
A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra: A reáljövedelmet a hasznossági szinttel azonosítottuk. Egy jószág áremelkedését ezért akkora pénzjövedelemmel kell kompenzálni, amekkora éppen lehetővé teszi az eredeti hasznossági szint elérését. A helyettesítési hatás elkülönítésének ez a módja a Hicks-féle jövedelemkompenzációs módszer. A reáljövedelem változását egy meghatározott fogyasztói kosár megvásárlásának lehetőségéhez köti: ha az eredeti kosár az áremelkedés után is megvásárolható, akkor a vásárlóerő, így a reáljövedelem változatlan. A helyettesítési hatás elkülönítése ezen reáljövedelem értelmezése szerint úgy történik, hogy a fogyasztót annyi pénzjövedelemmel kompenzáljuk, amennyi lehetőséget ad az eredeti fogyasztói kosár megvásárlására. A helyettesítései hatás leválasztásának ez a módja a Slutskyféle jövedelemkompenzációs módszer. Közönséges javak és paradox árhatású javak: Normál javak esetén a helyettesítési és jövedelmi hatás egymást erősíti. Ha az ár emelkedik, akkor a helyettesítési hatás miatt csökken a keresett mennyiség, mivel az áremelkedés csökkenti a reáljövedelmet, a jövedelmi hatás tovább csökkenti a keresett mennyiséget. Alsóbbrendű javaknál az árváltozás helyettesíti és jövedelmi hatása egymással ellentétes irányban fejti ki hatását. Ha az ár emelkedik, akkor egyfelől a helyettesítési hatás miatt csökken a keresett mennyiség, másfelől az áremelkedés miatt csökkenő reáljövedelemre a fogyasztó a kereslet növelésével reagál, ezért a jövedelmi hatás a keresett mennyiséget növeli. Közönséges javak azok, amelyek keresett mennyisége csökken, ha az ár emelkedik (és megfordítva), a keresleti görbe negatív meredekségű. A Giffen-javak azok, amelyek keresett mennyisége nő, ha az ár emelkedik, és a keresleti görbe emelkedő. Ahhoz, hogy egy alsóbbrendű jószágnál a Giffen-hatás érvényesüljön, az kell, hogy a jövedelem nagy részét költsük a jószágra, mert ekkor az árváltozás jelentősen megváltoztatja a reáljövedelmet, vagy a jószág nagyon alsóbbrendű legyen, azaz erőteljesen reagáljon a jövedelemváltozásra. A kereslet törvénye kimondja, hogy a normál javaknál az áremelkedés minden esetben a jószágból keresett mennyiség csökkenésével jár. 9