Gyógyszermolekulák megoszlási tulajdonságai
Gyógyszer permeáció lehetőségei: Intercelluláris (paracelluláris) passzív transzport (a) Megfelelő tulajdonságok esetén passzív transzport (b). Aktív transzporttal transzporterek segítségével (c)* Oldhatatlan, nagymolekulák esetén endocitózissal (d) * ABC fehérjék (ATP Binding Casette) P-glikprotein (Pgp foszfo-glikoprotein) 1.típusú multidrug rezisztens (MDR1) transzporter, Multidrug rezisztanciához köthető protein (MRP)
Fluiditás-alakváltoztatás Folytonosság- energetikailag kedvező
Megoszlás (logp): (partitio) A megoszlási folyamatban a kérdéses anyag a két nem elegyedő, de bőségesen érintkező oldószer között megoszlik és az egyik, ill. másik oldószerben elért egyensúlyi koncentrációjának hányadosa adja a megoszlási hányadost. Kloroform/víz; oktanol/víz; ciklohexán-víz oldószer elegyekben Neutrális (aprotikus) molekulák esetén a megoszlás valódi megoszlást jelent. Azonos molekuláris állapot Neutrális Monomer Adott hőmérséklet nyomás
Kationná protonálódó semleges bázis (B) oldatában kétféle részecske található, melyek vizes közegű egyensúlyára jellemző a K protonálódási állandó: [1] A B és HB + részecskének is van egyéni, ph-független megoszlási hányadosa: javítva!! [2; 3] A látszólagos megoszlási hányados (D) magába foglalja valamennyi részecske koncentrációját mindkét fázisban: D [B] [B] o v [BH [BH ] ] o v [4]
A szerves fázisban a kationos részecske koncentrációja általában sokkal kisebb, mint a semleges részecskéé ([HB + ]<<[B]), ezért hozzájárulása a számláló értékéhez elhanyagolható: [5] [HB + ] értékét a protonálódási állandóval, hidrogénion-koncentrációval kifejezve, átrendezve és P B -t a [2] egyenletből behelyettesítve: [6] logk=9.24 logp=5.34 A protonált forma logp-je is számottevő! (1,64)
Semleges savvá protonálható anion (A ) esetén: (A - +H + DHA) Elhanyagolhatóan kicsi Ha elhanyagoljuk az ionos részecskét, akkor: Kellően alacsony ph-n, ahol HA a domináns részecske, ott D=P
logk=4.45 logp=4.13 ph iep =(logk 1 +logk 2 )/2=8,835 (9.37, 8.3)
GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA Gyógyszer = hatóanyag(ok) + segédanyagok + információ Originális - Generikus Segédanyagok: vivőanyagok töltő anyagok mikrobiológiai stabilizáló szerek technológiai segédanyagok
Bevételre szánt tabletták Bevételre és lenyelésre szánt tabletták alkalmazásának célja a tabletta emésztőrendszerbe történő juttatása, amely adott pontján a tabletta a hatóanyag-tartalmát előre meghatározott módon leadja Szájba vételre szánt tabletták esetén két altípust különböztethetünk meg: Az úgynevezett nyelv alá helyezendő tabletták és a szájban tartandó tabletták az úgynevezett bukkális tabletták. Parenterális tabletták Injekciós tabletták olyan speciális tabletták, amelyek oldószer (általában injekciózáshoz való desztillált víz) hatására igen rövid időn belül maradék nélkül oldódnak. Fontos követelmény velük szemben a sterilitás és pirogénmentesség Az Implantációs tabletták olyan speciális tabletták, amelyeket sebészi beavatkozással beültetnek a páciens bőre alá, ahol is közvetlenül (nyirok- vagy szövet közti nedv közvetítésével) a véráramba adja le szabályozottan a hatóanyag-tartalmát. Külsőlegesen alkalmazott tabletták Vaginális tabletták olyan tabletták, amelyeket vagy a vagina helyi kezelésére vagy ritkábban (régebben legújabban) fogamzásgátlásra, vagy egyéb szervezeti hatás eléréséhez használnak. Ide tartoznak még a külsőlegesen alkalmazott oldatok készítéséhez használt tabletták is. Oldatkészítéshez szánt tabletták Külsőlegesen vagy belsőlegesen alkalmazott oldatok készítésére használt tablettákat sorolhatunk ide
A tabletták hatóanyag leadás szerinti csoportosítása: Normál hatóanyag leadású tabletták: a tabletta az emésztőrendszer adott pontján szétesik, és hatóanyag tartalma viszonylag rövid időn belül felszívódik. Retard tabletták kialakításuknál fogva hatóanyag-tartalmukat időben elhúzódó módon adják le lassabb, folyamatos felszívódást biztosítva. Mindez lehetővé teszi a hosszabb hatást, valamint a hatóanyag egyenletesebb vérszintjét biztosítja így növelve a hatékonyságot és csökkentve a mellékhatásokat. Szabályozott hatóanyag leadású tabletták a hatóanyag-tartalmukat időben előre meghatározott módon adják le. Fontos különbség a retard tablettáktól az, hogy a leadás kinetikája pontosan ismert általában nullad rendű kinetika. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer-felszabadulás a tablettából független a még fel nem szabadult hatóanyag mennyiségétől, valamint adott időegység alatt mindig ugyanakkora mennyiségű hatóanyag szabadul fel.
A tablettákat felépítésük szerint több csoportba sorolhatjuk: Normál tabletták: a hatóanyagon és a hatóanyag tablettázáshoz elengedhetetlen segédanyagokon kívül mást nem tartalmaznak. Bevont tabletták: egy tabletta magból és az azt körülvevő bevonatból állnak. A bevonat típusa szerint lehetnek: Drazsék: cukros drazsírozással bevont tabletták. Drazsírozás során a tabletta magra először egy alapozó réteget, majd erre több cukor réteget a legvégén pedig egy fényező viaszréteget visznek föl. A drazsírozás célja lehet a hatóanyag kellemetlen ízének elfedése, a hatóanyag még jobb védelme a környezeti hatásoktól (pl.: C vitamin esetén a bomlás megakadályozása) valamint tetszetős külső biztosítása. A drazsírozás hosszas (24-36 óra) és munkaigényes folyamat valamint nagy mértékben (100-300%-kal) megnöveli a drazsémagok tömegét ezért egyre inkább filmbevonással próbálják kiváltani. Filmtabletták: speciális vékony bevonattal ellátott tabletták. A filmbevonat általában valamilyen könnyen párolgó szerves oldószerrel (alkohol, metil alkohol, kloroform, diklórmetán) vagy ritkábban vízzel készült oldatát viszik fel a tabletta felületére. A bevonat általában egy polimer például metakrilsav származék (Eudragit-R, Eudragit-S stb., de számtalan egyéb más bevonat is létezik) amely száradás után egybefüggő réteget biztosít a tabletta felületén. Filmbevonás célja lehet hatóanyag-kioldódás befolyásolása: A bevonat egyáltalán nem oldódik, de víz számára átjárható: lassú, elhúzódó hatóanyagkioldódást biztosít. A bevonat a gyomorban nem oldódik (például a savas oldalláncot tartalmazó metakrilsav polimerek) így védi a gyomrot a hatóanyagtól, valamint védi a hatóanyagot a gyomor savas kémhatásától. A bevonat a bélben nem oldódik: csak a gyomorban oldódó tabletták létrehozását teszi lehetővé. A filmbevonat ezentúl védelmet biztosíthat még fénytől, oxigéntől, nedvességtől valamint ízfedésre is alkalmas. Egyéb speciális felépítésű tabletták például a váztabletták, az ozmotikus minipumpák, mikrokapszulák.stb. Jellemzők: Hatóanyag kioldódásának a vizsgálata Vízben, mesterséges bélnedvben, keveréses rendszerben,