Dr. Dinya Elek egyetemi tanár

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Dinya Elek egyetemi tanár"

Irma Rácz
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 GYÓGYSZERKINETIKAI VIZSGÁLATOK STATISZTIKAI ALAPJAI Dr. Dinya Elek egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Doktori Iskola április 30.

2 Gyógyszerek: mi segít az adagolás kiszámításában? Klinikai farmakokinetika: gyógyszerek szervezetbeni sorsával foglalkozó tudomány (a gyógyszer útját jelenti szervezetünkben): szervezet gyógyszer. Lényegében matematikai jellegű megközelítéssel írja le, hogyan alakul a gyógyszer sorsa a szervezetben, milyen fázisokon megy át a bevételtől egészen a kiürülésig.

3 Farmakokinetika Elemzési-modellezési módszerei: - biostatisztika, - kompartment-analízis (rekesz modellek), - nem kompartmentes analízis, - élettani (biológiai) modellek.

4 Farmakodinamika (farmakodinámia) A gyógyszer szervezetre kifejtett hatásával, a gyógyszerválasz folyamatával foglalkozik: gyógyszer szervezet

5 A GYÓGYSZERFEJLESZTÉS KONCENTRÁLT IPARI K+F TEVÉKENYSÉG

6 GYÓGYSZEREK OSZTÁLYOZÁSA TERMÉSZETES HATÓANYAGÚ készítmények BIOLÓGIAI GYÓGYSZEREK Pl.: C-vitamin ORIGINÁLIS készítmények Pl.: Grandaxin, tofisopam (EGIS) GENERIKUS készítmények Pl.: Talliton, karvedilol (EGIS)

7 ORIGINÁLIS GYÓGYSZERFÁZIS VIZSGÁLATOK Fázis IV Fázis II Fázis III Kutatás / Felfedezés Preklinika Fázis I

8 GENERIKUS K+F SZAKASZAI marketing gyártás törzskönyv BE kémiai K+F Fejlesztési költség 1-10 M$

10 ADME(Tox) profil A: Absorption D: Dispersion M: Metabolism E: Excretion

11 ELTÉRŐ FARMAKOKINETIKAI PROFIL Glibenclamid plazma akoncentráció (ng/ml) C max1 AUC 1 AUC HVD 2 1 HVD 2 C max2 AUC 1 = AUC 2 t max1 0 t max Idő (óra)

12 Farmakonok A medicina (orvostudomány) művelése elképzelhetetlen farmakonok, vagyis az élő szervezet működését már kis koncentrációban is számottevően en befolyásoló molekulák alkalmazása nélkül. (Az orvoslásban használt farmakonok többsége gyógyszer).

13 Farmakonok A farmakonok tulajdonságait, hatásmechanizmusát, használatuk általános szempontjait a farmakológia (gyógyszertan) írja le, amely két fő részre bontható: az élő szervezetnek a farmakonra kifejtett hatásával foglalkozó farmakokinetikára, és a farmakonnak az élő szervezetre kifejtett hatását tárgyaló farmakodinámiára (gyógyszerhatástan).

14 Biofarmácia A gyógyszertechnológia ismerteti azokat az előállítási módokat, segédanyagokat és más kiegészítőket, melyek révén a farmakonból konkrét helyen és céllal alkalmazható gyógyszerforma, illetve gyógyszerleadó rendszer lesz. Viszonylag új tudomány (magát a fogalmat Levy és Wagner alkotta meg 1961-ben), amely az egyre bonyolultabb gyógyszerformáknak és gyógyszerleadó rendszereknek az élő szervezetben való viselkedésével foglalkozik.

15 Biofarmácia Noha a biofarmácia szoros kapcsolatban áll a gyógyszertechnológiával és gyógyszerhatástannal is. Egy gyógyszerkészítmény (illetve adagolási protokoll) terápiás értékét a hatóanyag (ok) szervezeten belüli eloszlása illetve a koncentrációk időbeli alakulása határozza meg, melyek vizsgálata a farmakokinetika tárgykörébe tartozik.

16 Farmakokinetikai elvek Kvalitatív farmakokinetika A farmakokinetikát didaktikai megfontolásból kvalitatív és kvantitatív részre oszthatjuk. A kvalitatív farmakokinetika az élő szervezet azon működéseivel foglalkozik, amelyek meghatározzák a szervezetbe került farmakon sorsát. A farmakont érintő főbb eseményeket általában az ún. ADME felosztás keretében tárgyalhatjuk.

17 Farmakokinetikai elvek Ha a szer sorsát a gyógyszerformából való felszabadulástól (liberáció) vizsgáljuk, a LADME rövidítést használjuk. Időnként a LADMER kifejezéssel is Id nként a LADMER kifejezéssel is találkozhatunk, amely a farmakonra adott választ (response) is tartalmazza, ez utóbbival természetesen már túllépve a farmakokinetika kereteit.

18 A gyógyszer sorsát a szervezetben az ún, LADMER rendszer írja le. L=Liberalizáció(a hatóanyag felszabadulása a gyógyszerformából) A=Abszorpció(a hatóanyag felszívódása a véráramba) D=Disztribúció(megoszlás a szervezet vízterei között) M=Metabolizáció(átalakítás olyan formává amely lehetővé teszi a kiürülést) E=Exkréció vagy elimináció( amely a kiürülést jelenti) R=Reszponz(vagy válasz,amely maga a hatás)

19 Kvantitatív farmakokinetika A kvantitatív farmakokinetika elsődleges célja a farmakon koncentrációjának időbeli alakulását leírni az élő szervezet valamely kitüntetett részén vagy részein (általában ott, ahol az adott farmakon a várt illetve nemkívánatos hatásait létrehozza). A koncentráció-idő függvény birtokában lehetőség nyílik racionális adagolási protokoll, valamint gyógyszertechnológiai vonatkozás szerint a terápiás kívánalmaknak megfelelő hatóanyag leadású gyógyszerforma tervezésére. Ehhez egyrészt analitikai háttérre van szükség (melyre nem térünk ki e fejezet keretein belül), másrészt a mért illetve számolt (vagy sokszor inkább becsült) koncentráció-értékek matematikai feldolgozására és a legmegfelelőbb farmakokinetikai modellbe való beillesztésére.

20 Farmakokinetikai modellek Minden farmakokinetikai számítás az élő rendszer farmakonra kifejtett hatásának matematikai modellezésén alapul. Ennek ellentmondani látszik, hogy régen a legáltalánosabb, vagyis legkevesebb előfeltevést tartalmazó számításokat modellfüggetlen módszereknek is nevezték, az ellentmondás azonban feloldható azzal, hogy esetükben a modellfüggetlenség csak a specifikusabb modellekre jellemző feltételek hiányát jelentette. A farmakokinetikai modellek előfeltevései lehetnek döntően fizikai-kémiai jellegűek, ilyenek a klasszikus kompartment (vagy rekesz) modellek, továbbá kiindulhatnak az élő szervezet szöveti szerveződésének sajátosságaiból is, ilyenek a fiziológiai (más néven anatómiai vagy biológiai és élettani) modellek.

21 Keresztezett elrendezésű klinikai vizsgálat (cross-over) A, B: aktív kezelés P: placebo a) Két kezelési típus, egyszeres keresztezés A B (vagy P) B (vagy P) A b) Két aktív kezelés placebó vagy gyógyszer nélküli kimosási periódus bevezetéssel (W = washout) P vagy W A B B A

22 Mértani haladvány és Fibonacci-sor szerinti dózisemelés d n = 2*d n-1 Mértani sor Fibonacci-sor d n = d n-1 + d n-2 ha n > 1 # Alkalmazott dózis 1. dózis 2. dózis 3. dózis 4. dózis 5. dózis 6. dózis 7. dózis 8. dózis

Hasonló dokumentumok

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak

PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szak Alapfogalmak 2017. 09. 22. 14:59 2 Biofarmácia tankönyv 2017. 09. 22. 14:59 3 Hogyan és mikor kell bevenni? Szedhetik-e várandósok? Szedhetik-e szoptató anyukák? Mikor