MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Tamásné Rozner Katalin: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni megelőzési és védekezési feladok elemzése Budapest, 2011. november 10. 1441
Absztrakt A tanulmányomban be kívánom mutatnia a veszélyes üzemekkel kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezési és megelőzési feladatokat. Elsősorban és elsődlegesen a témához kapcsolódó Magyarországi jogi környezetet a pontos jogszabályi hátteret és annak egyes részelemeit - a dolgozat terjedelmi korlátaira való tekintettel - a teljesség igénye nélkül. A jogi háttér áttekintése után - még mindig elméleti szinten - vizsgálni kívánom a Magyarországon, kiemelten a Veszprém megyében működő veszélyes üzemeket és azok besorolását. tételesen felsorolom a 2011-ben Veszprém megyében található (SEVESO általi besorolás alapján) veszélyes üzemek listája és az üzemekhez tartozó veszélyeztetett településeket. Érintőlegesen foglalkozom az illetékes polgármester gyakoroltatási feladatával, mely a külső védelmi terv végrehajthatóságának ellenőrzése során jelentkezik. Végezetül a téma lezárásaként részletesen bemutatom a 2010. május 18-án Pétfürdőn megtartott külső védelmi terv gyakorlathoz kapcsolt időugrásos, térségi, módszertani, többfázisú, végrehajtási illetve törzsvezetési gyakorlatot. Elvégzem annak értékelését és elemzését, a gyakorlat során felmerült tapasztalatok és hiányosságok tételes bemutatását. Kulcsszavak: ipari katasztrófák jogszabályi háttér veszélyes üzemek védelmi terv gyakorlat Keywords: major industrial accidents legislative background hazardous plants conservation practice plan 1442
Bevezető gondolatok, a téma aktualitása Napjainkban olyan új kihívásokkal és veszélyeztető tényezőkkel kell szembenéznünk, amelyeknek rendkívül széles a skálája. A korábbi veszélyhelyzetek nem csak számukat és intenzitásukat, hanem jellegüket, pusztító hatásukat tekintve is átalakultak. Az ismert természeti katasztrófák (földrengések, árvizek, természeti tüzek stb.) mellett számos új veszélyeztető tényező is megjelent, mint például a veszélyes anyagok gyártása, tárolása, szállítása, a nukleáris erőművek üzemeltetése közben bekövetkező balesetek. 1 Az első gyárak és bányák megnyitása óta az ipari katasztrófák az emberiség történelmének legszomorúbb fejezetei között szerepelnek. Dolgozatom elején összegyűjtöttem a közelmúlt legsúlyosabb ipari katasztrófáit itthon és külföldön. A négy legsúlyosabb ipari katasztrófa a nagyvilágban: Dioxin mérgezés Sevesóban A TCDD, köznapi nevén dioxin az egyik legveszélyesebb ipari melléktermék. Más mérgekkel ellentétben a dioxin lassan öl: a szervezetből nem tud kiürülni, megtámadja viszont az immunrendszert, rákkeltő, génkárosító hatású, mutációkat és fejlődési rendellenességet okoz. 1976-ban az észak-olaszországi Seveso városában minden addiginál súlyosabb vegyipari baleset történt. A svájci Hoffman-La Roche leányvállalatának, az Icmesának az üzemében két kilogramm TCDD került a levegőbe, aminek következtében 193 ember súlyosan, 447 ember, pedig könnyebben sérült meg. A szennyezés hatása hosszú távon még ennél is szörnyűbb volt: az újszülött gyermekek körében nőtt a fejlődési rendellenességek aránya, és 20 százalékkal emelkedett a koraszülések, vetélések száma is. A baleset következtében 600 embert telepítettek ki, körülbelül 37 ezren szenvedtek valamilyen károsodást, 80 ezer háziállatot pedig el kellett pusztítani. Halálos rovarirtó szer a bhopali tragédia 1984. december 3-án hajnalban az indiai Bhopal városának lakói fojtó, fullasztó érzésre ébredtek, a szemüket valamilyen láthatatlan anyag marta, sokukra pedig hányási roham tört rá. A Union Carbide üzeméből valamivel éjfél után kiszivárgó mintegy 40 tonna 1 Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében,. Biztonságunk érdekében Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2011. 6. old. ISBN: 978-963-08-2606-8 1443
rovarirtó szer a peszticidek közé tartozó súlyos méreg a becslések szerint körülbelül 8 ezer ember azonnali halálát okozta, és legalább 20 ezren vesztették életüket néhány évvel a szennyezés után. A születési rendellenességek száma ugrásszerűen megnőtt, és körülbelül 120 ezren betegedtek meg a mérgezés következtében. Csernobil minden idők legsúlyosabb atombalesete Amíg Seveso vagy Bhopal tragédiáját biztos távolságból szemlélhettük, addig a csernobili atomrobbanás utáni rettegést 1986-ban Magyarország teljes lakossága megélhette. A Szovjetunió titkolózása és a kádári tájékoztatás hiányosságai miatt az atomsugárzástól való félelem sokakban még ma is elevenen él pedig az időjárási viszonyoknak köszönhetően Magyarország a környező országokhoz képest jóval kisebb sugárterhelést kapott. Ami biztosan tudható: a robbanás és a mentőakció következtében 47-en meghaltak, a Csernobil környékéről kitelepítettek körében pedig nőtt a leukémiás és a pajzsmirigyrákos megbetegedések száma. Hogy összesen hányan vesztették életüket Csernobil miatt, ma sem lehet pontosan tudni: egyes számítások néhány ezer, mások több millió, az atomrobbanás számlájára írható halálesetről tudósítanak. Pusztító olaj a Mexikói-öbölben Az Egyesült Államok történetének eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájára 2010. áprilisában került sor: a British Petrol Deepwater Horizon nevű olajfúró tornya először felrobbant, majd a tengerbe süllyedt. A balesetben 11-en az életüket vesztették, az olajszivárgást pedig több mint két hónapig hiába próbálták elállítani. Ez idő alatt körülbelül 780 millió liter kőolaj ömlött a tengervízbe felmérhetetlen károkat okozva ezzel a tengeri és a parti élővilágban egyaránt. Az olajszennyezésnek ráadásul nemcsak ökológiai, de gazdasági következményei is vannak: a környékbeli halászok ugyanis még egy jó darabig biztosan nem halászhatnak az öbölben. A négy legsúlyosabb ipari katasztrófa itthon: Cipermetrin a Dunában 1998. májusában a Chinoin (ma Agro-Chemie) nagytétényi telepén 120 liternyi CHIMNIX 5EC nevű került a padlóra. A rovarölő permetszer hatóanyaga az ún. béta- 1444
cipermetrin, amely meleg vérű állatokra és az emberre nem, a halakra azonban fokozottan veszélyes. A kifolyt anyagot a munkások vízzel hígítva lemosták, az üzem mintegy másfél köbméteres kármentő medencéje azonban nem fogadta azt így a szennyezett mosóvizet a műhely előtti csapadékcsatornába szivattyúzták. Az esetről a Chinoin dolgozói jegyzőkönyvet vettek fel, a hatóságokat azonban nem értesítették. Másnap hajnalban a százhalombattai horgászok tömeges halpusztulást jelentettek a szennyezés összesen mintegy 85 millió forintos kárt tett a halállományban (beleértve az élő Dunát és egy halszaporító cég állományát), Százhalombatta és Ercsi pedig két napig vezetékes víz nélkül maradt. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a szennyezett csóva végül nem érte el Budapest vízbázisát. Cián és nehézfémek román Aurul bűne 10 évvel ezelőtt a nagybányai Aurul aranybányájának derítőjéből mintegy 100 ezer köbméternyi mérgező cián ömlött a Zazar és a Lápos, majd a Maros és a Tisza folyó vizébe. A balesetet gátszakadás okozta, Nagybányán ugyanis a fejlett országokban már nem alkalmazott cianidos technológiával nyerték ki a nemesfémeket. Mivel ez az eljárás nagyon vízigényes, a cianidtartalmú mosóvizeket ülepítés után újra felhasználták, január 30-án átszakadt az ülepítő tó gátja. Mivel az Aurul semmiféle kárelhárítási tervvel nem rendelkezett, a beavatkozásra már túl későn került sor. Néhány hét múlva egy másik szennyezés is történt ekkor a vállalat szennyvízülepítőjéből került jelentős mennyiségű nehézfém a Tiszába. A ciánszennyezés hatására a Tisza teljes élővilága elpusztult, a márciusi baleset után pedig a Tisza korábban érintetlen, Szamos feletti területei is kaptak a jobbára ólmot, rezet és cinket tartalmazó szennyezett iszapból. Az Aurul a mai napig nem fizetett kártérítést, jelenleg a cég Transgold nevű utódvállalatát perli a magyar állam. A dorogi szemétégető ügyei 2004. nyarán az Onyx Magyarország Kft. által üzemeltetett veszélyeshulladék-égető területéről jelentős mennyiségű PCB-vegyület és dioxin került a Kenyérmezei-patakba, majd a Duna vizébe. A zöldszervezetek beszámolója szerint az Onyx vezetői meglehetősen tisztességtelenül jártak el: a hatóságokat jó pár órás késéssel értesítették, egy darabig nem engedték be őket az üzem területére, ráadásul a szennyező anyagok elleni védekezést lehetővé 1445
tevő adatokat is visszatartották. A vezetékes ivóvíz fogyasztásának veszélyeire nem hívták fel időben a figyelmet, így Esztergom lakossága napokon keresztül a szennyezett vizet itta. Az Onyx Kft. a mai napig nem ismerte el a felelősségét, szerintük valaki szántszándékkal öntött PCB-tartalmú folyadékot a szennyvízcsatornába. Vörös iszap katasztrófa A 2010. október 04-én 12.30 perkor történt, tizenegy halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófához hasonló balesetre nemcsak hazánkban, de külföldön sem volt példa. A vörös iszap környezeti és egészségügyi hatásairól egyelőre ellentmondásosak a híradások. Több tudományos kutató szerint nem lehet tudni, vajon a folyóvizekbe került lúg semlegesítésére irányuló kísérletek nem okoztak-e több kárt, mint hasznot. A vörös iszap jól köti a nehézfémeket, ám ezek savas környezetben kioldódnak. Amíg a lúg rövid távon fejti ki romboló hatását, addig a nehézfémek hosszú távon okozhatnak bajt. A króm, a higany, az arzén rákkeltő anyagok, ezek felhalmozódnak a növényekben, az állatokban és az emberi szervezetben egyaránt. A Magyar Köztársaság uniós csatlakozásának egyik elengedhetetlen feltételeként jelentkezett a Seveso II. EU Irányelv bevezetése, az abban foglaltak beépítése mind a magyar államigazgatási eljárásrendbe, mind az ipari biztonság rendszerébe, amelyhez integrált módon illeszkednie kell a katasztrófa elhárítás komplex megelőzési, védekezési és helyreállítási struktúrájának. Ennek megfelelően olyan megoldásokat kellett keresni, a meglévő katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi eljárások módszertanának újragondolásával, amelyek alkalmazásával a kialakításra kerülő hazai rendszer képessé válik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetek elleni megelőzési és védekezési tevékenység megbízható végrehajtására és ezek közelítenek a kapcsolódó uniós tagországi gyakorlathoz. A téma választását tehát alapvetően nem egy új probléma megjelenése indokolja legfeljebb a közelmúlt eseményei aktuálisabbá teszik azt hanem egy régi és ismert tevékenység olyan újszerű megközelítése, amely igazodik a társadalmi, technikai és gazdasági átrendeződésekből adódó lehetőségekhez. Indokolja továbbá az a tény, hogy a lakosság körében elmúlt évtizedek érdektelenségét felváltotta az állampolgárok azon törekvése, hogy maguk is tenni szeretnének saját és családjuk önvédelme, környezetük védelme érdekében és 1446
erre szeretnének felkészülni. 2 [1] Veszprém megyében élek, és a rendvédelem területén dolgozom. Napi szinten érzékelem, hogy a tragédia milyen mély nyomokat hagyott az emberekben. A katasztrófavédelemmel kapcsolatos lakossági tájékoztatókra, anyagokra és ismeretekre egyre nagyobb az igény. Szomorú, hogy ehhez a bőrünkön kellett érezni, hogy a veszély kialakulása egy pillanat műve, és a tragédia bármelyikünk életét pillanatok alatt megsemmisítheti. A feldolgozás célkitűzései Megvizsgálni a Seveso II. EU Irányelv hazai bevezetésével kapcsolatos, a súlyos ipari balesetek elleni megelőzési és védekezési tevékenységek jogszabályi hátterét. Bemutatni a Veszprém megyei veszélyes üzemeket a védelmi tervekben foglaltak gyakoroltatását, valamint a háromévente történő komplex, teljes körű gyakorlatokat. Részletesen elemezni a 2010. május 18-án Pétfürdön megtartott külső védelmi terv gyakorlathoz kapcsolt időugrásos, térségi, módszertani, többfázisú, végrehajtási illetve törzsvezetési gyakorlatot, és elvégezni annak értékelését. A célkitűzések eléréséhez alkalmazott feldolgozási, kutatási módszerek Célkitűzéseimet a kapcsolódó szakirodalom és más dokumentumok feldolgozásával, ezek analizálásával és szintézisével törekedtem elérni. 2 Veresné Hornyacsek Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései I.. kötet, ZMNE, Budapest: 2005. pp. 1-118. ISBN nélkül URL:http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2005/veresne_hornyacsek_julia.pdf 1447
I. FEJEZET 1. A SEVESO II. irányelvek magyarországi sajátosságai Minden embernek joga van biztonságos környezetben élni és a katasztrófákkal szemben megfelelő védelemben részesülni. Egyszersmind joga és kötelessége, hogy közreműködjék és tevékenyen részt vegyen a katasztrófák elleni védekezésben. A volt szocialista országokban, így hazánkban is nehéz elfogadni és elfogadtatni azt a tételt, hogy az állam gondoskodása mellett az állampolgároknak is biztonságuk érdekében jelentős terheket kell vállalniuk. 3 [2] Az elmúlt évtizedek robbanásszerű technikai-civilizációs fejlődése, a felgyorsult ipari, gazdasági, urbanizációs robbanás olyan negatív tendenciákat, új kihívásokat is magával hozott, amelyekkel szemben a közösségek meglehetősen védtelenek. Ilyen új kihívás a vegyi anyagok gyártása, tárolása, szállítása vagy felhasználása során bekövetkező rendkívüli helyzetek, amelyek helyi, területi, országos, de gyakran nemzetközi méretű vegyi katasztrófák kialakulásához vezettek, vezethetnek napjainkban is. A civilizációs veszélyek számának növekedésével az erre hivatott szervek, szervezetek, de maguk az érintett államok is igyekeznek megtenni mindent a katasztrófák elkerülése érdekében. Az Európai Unió és az egyes országok is hozzákezdtek azon óvintézkedések megtételéhez, amelyekkel a súlyos vegyi balesetek elkerülhetők, illetve káros hatásuk, pusztító erejük csökkenthető. Az Európai Unió 1982-ben Seveso I. néven irányelvet adott ki a súlyos ipari balesetek megelőzésére, hatásai csökkentésére. Ezt követően 1996-ban az első irányelvet egy újabb, komplexebb irányelv követte Seveso II. néven. Az 1996-ban elfogadott Seveso II. irányelvben meghatározott alapelvek az Európai Unió országaiban az ipari és környezeti biztonság egyik alapdokumentumává váltak. 4 [3] Hazánk geopolitikai, ipari struktúrájának helyzeténél fogva nagy rugalmassággal igyekszik a Seveso II. irányelvet a hazai gyakorlatba illeszteni. Tette ezt annál is inkább, mert állampolgárai is ezt várták el tőle, hiszen Magyarországon a veszélyes anyagokkal történt balesetek a helyszíneket tekintve nagyon sajátosan oszlanak el. 3 [2] Grafjódi István: A súlyos ipari balesetek megelőzését és következményeinek csökkentését szolgáló műszaki és gazdasági eszközök és eljárások kutatása-fejlesztése (doktori Phd értekezés) l6. oldal 4 [3] Katasztrófavédelem 2000. Évkönyv, Seveso II., 65. o. 1448
Az adatok azt mutatják, hogy a magyar lakosság szinte minden olyan helyszínen, ahol vegyi baleset előfordulhat, nagy számban van jelen, hiszen ezek sűrűn lakott területek. 5 [4] Hazánk a Seveso II. irányelv kapcsán először a törvényi, jogszabályi hátteret alakította ki, majd a gyakorlati megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket teremtette meg, ezt követi a gyakorlati megvalósítás. 1.2 A SEVESO II. törvényi, jogszabályi háttere A katasztrófavédelmi lakosságfelkészítés számtalan nézőpontja közül a Seveso II-vel kapcsolatos feladatok meghatározása előtt mindenképpen meg kell ismernünk a téma törvényi, jogszabályi hátterét. Az alábbiakban tekintsük át a témával kapcsolatos legfontosabb törvények és jogszabályok meghatározó elemeit. 1.3 Az 1999. évi LXXIV. törvény Az országgyűlés 1999. június 22-én fogadta el A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: Kat.). A Kat. értelmében A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. 6[5] A felkészülés és a védekezés egységes követelményeit a Kormányzati Koordinációs Bizottság alakítja ki és érvényesíti. A belügyminiszter többek között meghatározza az ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szervek tervező, szervező, irányító tevékenységét, működésükhöz szükséges pénzügyi feltételeket. Az országos irányítási szintek mellett a megyei, fővárosi és helyi szinteken a katasztrófavédelemi tevékenység tervezése, szervezése az adott szintű védelmi bizottságok feladata. A Kat. 19. -a értelmében a polgármesterekre hárul a feladat, hogy az illetékességi területükön a felkészülés és a védekezés feladatait, többek között a védekezésre való felkészítést irányítsák, de ők gondoskodnak az illetékességi területükön élő vagy tartózkodó személyek részére, a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról 7[6] is. 5 [4] Padányi József: Katasztrófák elleni védekezés. Egyetemi jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 1998, 40. o. 6 [5] Az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1. 7 [6]Az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 19. d. pont 1449
A polgármester utasítására a település polgárai kötelesek a veszélyelhárítás feladataiban is részt venni. Mint látjuk, a fenti jogszabály helyek komoly feladatot rónak a polgármesterekre. A felelősség, különösen a veszélyeztetett területeken óriási. A polgármesterek, védelmi bizottságok vezetői azonban nincsenek magukra hagyva e feladattal. Ugyanezen törvény rendelkezik arról, hogy a katasztrófavédelmi tevékenységet a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi szervezete segíti. Ez a szervezet országos, területi és helyi szervekre tagolódik. Országos szerve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF budapesti székhellyel), területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, helyi szervei a polgári védelmi kirendeltségek és irodák. 1.4 A törvény IV. fejezete Hazánk fontos feladatnak tartja az európai uniós elvárásoknak való megfelelést. A kiemelt területek közé tartozik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos teendők témaköre is. A Kat. meghatározza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés rendjét. A Kat. IV. fejezete részletesen szabályozza mindazokat a teendőket, amelyek betartása nélkül a veszélyes létesítmények nem üzemelhetnek. A Kat. 30. -a értelmében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság e folyamatban hatósági jogkört kap, így veszélyes létesítményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével adható ki. 1.5 A kormány 179/1999. (XII. 10.) kormányrendelete A fent említett jogszabály nagyon konkrétan meghatározza: a Kormányzati Koordinációs Bizottság szerveit, általános és részletes feladatait, melyek a teljesség igénye nélkül az alábbiak; 1450
A KKB általános feladatai A megelőzés időszakában a KKB: összehangolja a tudományos, kutató, elemző, értékelő tevékenységet, irányítja az országos felmérést a katasztrófaveszélyes területekről, összehangolja a katasztrófákra történő felkészülési feladatokat, kidolgozza azokat az intézkedéseket, amelyek csökkenthetik a katasztrófa veszélyét, amelyek mérsékelhetik a katasztrófa okozta károkat. A védekezés időszakában a KKB: összehangolja a mentésben részt vevő szervek tevékenységét, a központi irányítást, figyelemmel kíséri, összehangolja a katasztrófák hatása elleni védekezés irányítását, irányítja a nukleárisbaleset-elhárítási veszélyhelyzet, illetőleg nukleáris baleset elhárítását, irányítja a vizek kártételei elleni védekezést. A KKB részletes feladatai A védekezésre való felkészülés és a megelőzés során a KKB: előzetesen véleményezi a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által összeállított katasztrófavédelmi stratégia tervezetét, meghatározza az előre jelzett katasztrófák bekövetkezésének valószínűségi szintjét, értékeli az előző év súlyos balesetei, katasztrófái kezelésének, a nemzetközi együttműködésnek és a kölcsönös segítségnyújtásnak, valamint az előző évi felkészülés tapasztalatait, éves feladattervében meghatározza a felkészüléssel kapcsolatos feladatait, összehangolja az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését, figyelemmel kíséri a két- és többoldalú nemzetközi megállapodásokban foglaltak végrehajtását, figyelemmel kíséri a baleset-elhárítási tevékenységgel kapcsolatban a jogszabályokban és a nemzetközi szerződésekben rögzített, a nemzetközi kapcsolattartást szabályozó rendelkezések végrehajtását, 1451
összeállítja a védekezés tervezésére vonatkozó követelményeket, szükség esetén kezdeményezi a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogszabályok módosítását. A védekezés irányítása során a KKB: elemzi a kialakult helyzetről beérkező információkat, tájékoztatást ad a védekezésben érintett szervek részére a katasztrófa veszélyéről, előkészíti a Kormány döntését a katasztrófavédelemben részt vevő szervek készenlétbe helyezésére, rendszeresen tájékozatja a lakosságot a katasztrófaveszélyről, illetve annak elmúltáról, összehangolja a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek védekezéssel kapcsolatos szakmai tevékenységét, kezdeményezi a Kormány döntését a veszélyhelyzet kihirdetésére, illetve a katasztrófa sújtotta területté nyilvánításra, kezdeményezi a Kormánynál a nemzetközi segítségnyújtási kérést, valamint a nemzetközi humanitárius segélyek fogadását és elosztását, kezdeményezi a Kormánynál a polgári védelmi szervezetek egyidejű alkalmazásának elrendelését, A következmények felszámolása és a helyreállítás során a KKB: összehangolja a helyreállítással kapcsolatos feladatok végrehajtását, értékeli a károk felmérésének eredményeit, és javaslatot tesz a Kormány részére vis maior alap felhasználására, javaslatot tesz a Kormánynak a vis maior alap, illetve a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére, javaslatot készít a felhasznált vis maior alap kiegészítésére.8 [7] 1.6 A kormány 18/2006. (I. 26.) kormányrendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről A rendelet a Kat.-tal együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: 8 [7] 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 7-8. 1452
a Tanács 96/82/EK irányelve (1996. december 9.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről, az Európai Parlament és a Tanács 2003/105/EK irányelve (2003. december 16.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról, a Bizottság 98/433/EK határozata (1998. június 26.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv 9. cikke szerinti felmentés összehangolt feltételeiről.9[8] A témához szorosan kapcsolódó norma legfontosabb részei: Az engedélyezési és felügyeleti tevékenység Eljárási szabályok A veszélyes tevékenység, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset veszélyének azonosítása, értékelése, a biztonsági rendszer A biztonsági jelentés és biztonsági elemzés Felmentési szabályok Hatósági ellenőrzés 11 A belső védelmi terv A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv A településrendezési tervezés A jelentési rendszer A Kormányrendelet a veszélyes tevékenységek azonosítása érdekében részletesen szabályozza a veszélyes anyagok küszöbértékeit, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés tervezési rendszerét és követelményeit, a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés készítésére kötelezettek körét, a lakossági tájékoztatással összefüggő követelményeket, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági feladatait és hatáskörét, amely témák alapvetően az ipari balesetek megelőzését szolgálják. A dolgozat témájának szempontjából a legfontosabb rendelkezések az alábbiakban foglalhatók össze: 9 [8]A kormány 18/2006. (I. 26.) kormányrendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 28-31. 1453
Biztonsági elemzés és biztonsági jelentés Amennyiben a veszélyes létesítményben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem haladja meg a felső küszöbértéket, az üzemeltetőnek biztonsági elemzést és biztonsági jelentést kell készítenie. (A hatóság a jelentés valóságtartalmát ellenőrizheti.) A biztonsági jelentés nyilvános és az érintett polgármesternek, a fővárosban a főpolgármesternek biztosítania kell, hogy abba bárki betekinthessen. Abban az esetben, ha a biztonsági jelentés üzemi vagy üzleti titkot is tartalmaz, a hatóság engedélyezheti, hogy az üzemeltető által készített biztonsági jelentésnek csak az említett titkot tartalmazó rész nélküli kivonata kerüljön nyilvános megtekintésre. Belső és külső védelmi tervek A védelmi tervek célja: A technológiai folyamat leírása a veszélyeztető hatások minimálisra történő csökkentésére az ember környezeti, valamint az emberi környezeti, és az anyagi javak kárai redukálására. A lakosság és a környezet súlyos balesetek hatásai védelmére szükséges intézkedések megvalósítása. A szükséges információk eljuttatása a lakosság és a területileg érintett hatóságok részére. A súlyos baleseteket követően a környezet helyreállításának előkészítése. Belső védelmi tervek A belső védelmi tervek elkészítése az üzemeltető feladata a biztonsági elemzésében, ill. a biztonsági jelentésben szereplő veszélyek elhárítására, melynek keretében köteles: Gondoskodni a belső védelmi tervek kidolgozásáról, amely tartalmazza azoknak az eszközöknek és annak az üzemi vezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas színvonalon biztosított. A tervek egy-egy példányát meg kell küldeni a hatóságnak, valamint a megyei illetőleg a fővárosi védelmi bizottságnak. A belső védelmi terv tartalmi követelményét külön jogszabály írja elő. 1454
Adatokat szolgáltatni a hatóság megyei, ill. körzeti szerve számára külső védelmi tervek kidolgozásához. Minden lehető intézkedést megtenni a balesetveszély megelőzésére, az esetleges baleset hatásának enyhítésére. Amennyiben a létesítmény vagy a védelmet ellátó szervezetben súlyos ipari baleset kockázatát növelő változás történik, az üzemeltetőnek a belső védelmi terveket meg kell újítani. Külső védelmi tervek A külső védelmi tervezés a súlyos ipari balesetek megelőzésének legfontosabb gyakorlati eszköze, mely összefoglalóan és operatív módón tartalmazza a lakosság védelme érdekében megtervezett komplex intézkedéseket. A külső védelmi terveket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szerve készíti az érintett (illetékes) polgármesterrel együttműködve. A külső védelmi terv kialakításánál véleményezési jogosítvánnyal bír az ÁNTSZ megyei, fővárosi szerve, az illetékes környezetvédelmi hatóság. Ezen terv tervezési rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV.10.) BM rendeletben meghatározott települési veszély-elhárítási terv része (melléklete) mely kell, hogy tartalmazza: A veszélyhelyzeti beavatkozásra jogosult és az üzemen kívüli kárelhárítási munkálatok irányítására és összehangolására hivatott személyek nevét és beosztását. A riasztásra vonatkozó intézkedések komplex rendszerét A külső védelmi terv megvalósulásához szükséges anyagi-, technikai és pénzügyi források koordinációját. Az operatív beavatkozás tartalmát, az intézkedések időrendjét. A lakosság és az anyagi javak védelme érdekében szükséges magatartási szabályokat. A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi, évente részleges, háromévente pedig olyan gyakorlatot folytat le, ahol a tervben rögzített lakosságvédelmi feladatok valamennyi eleme összefüggő gyakorlat formájában végrehajtásra kerül. 1455
Településrendezési tervezés A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határait. A hatóság a veszélyességi övezet hatásairól tájékoztatja az érintett (illetékes) polgármestert és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét. A veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására a polgármester vagy a hatóság kezdeményezésére, a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Környezetvédelmi, indokolt esetben a Természetvédelmi Hatóság, továbbá a veszélyes üzem és az önkormányzat képviselőiből bizottság alakul. A bizottság a meghatározott szempontok figyelembevételével véleményt nyilvánít a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről. A lakosság tájékoztatása Újszerű és igen fontos elemként jelentkezik az irányelvvel kapcsolatban a nyilvánosság biztosítása, amely elsősorban az adott település polgármesterének a feladata. A polgármesternek nyilvános meghallgatást kell tartania. A polgármester a nyilvános meghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, a szakhatóságot és az érintett előzetes részvételi szándékukat bejelentő társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településeken elhelyezkedő katonai helyőrség képviselőit is. A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere a BM OKF helyi szervének (polgári védelmi kirendeltség) közreműködésével tájékoztatót készít. Ebben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. A védelmi tervekben foglaltak gyakoroltatása Az üzemeltető köteles a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrizni, melynek keretében évente folytat le olyan gyakorlatot, amely során a tervben megjelölt szervezetek valamely részét gyakoroltatja. Háromévente a védelmi tervekben résztvevő valamennyi közreműködő felkészültségét komplex módon ellenőrzi. 1456
A területileg illetékes polgármester gyakoroltatási feladata a külső védelmi terv végrehajthatóságának ellenőrzése során jelentkezik. Részgyakorlásokat évente kell tervezni és végrehajtani, a teljes körű gyakorlás háromévente történik. Társadalmi és szociális hatások A súlyos balesetek elleni védekezés szabályozásának bevezetése ezen belül a településrendezési tervezés - vélhetően nem volt hátrányos hatással a társadalomra. Hatásait szűk területen főleg a veszélyes üzemek környezetében fejtette/fejti ki. Magyarországon a veszélyes üzemek többsége úgy üzemel, hogy közvetlen lakókörnyezet veszi körül. A fentiekben ismertetett jogszabályok bevezetése - a várakozásoknak megfelelően - a lakosság és a környezet biztonságának javulását, valamint a vállalatok biztonságért érzett tudatosságának növekedését eredményezte. 1457
Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson Sopron Hajdu-Bihar Heves Jász-Nagykun Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Bereg Tolna Vas Veszprém Zala II. Fejezet 1. A Veszprém megyei veszélyes üzemek A fejezet célja bemutatni a Veszprém megye területén található veszélyes üzemeket, az üzemek védelmi teveit - a dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel - a teljesség igénye nélkül. A dolgozat készítésének időpontjában Magyarországon 80 alsó küszöbértékű veszélyes üzem és 63 felső küszöbértékű veszélyes üzem volt. 10 [9] Az áttekinthetőség érdekében az alábbi diagramm szemléletesen mutatja az országon belüli eloszlásukat. Veszélyes ipari üzemek megyei eloszlásban 18 17 15 alsó küszöbértékű üzem 12 11 10 9 6 3 0 5 3 6 3 1 1 7 8 3 6 6 4 1 0 6 1 2 2 2 0 3 5 00 5 1 1 0 5 1 7 2 2 1 1 0 4 1.sz. ábra: A veszélyes ipari üzemek megyei eloszlása Készítette: Tamásné Rozner Katalin 2011. Magyarázat: A grafikon Magyarország területén található veszélyes ipari üzemeket mutatja be megyei bontásban, külön - külön feltüntetve az alsó és a felső küszöbértékű üzemeket. 10 [9] Az adatokat az BM Országos Katasztrófaigazgatóság honlapjáról töltöttem le, 2011. 05.27-én. 1458
Látható, hogy alsó küszöbértékű üzemből Budapesten, míg felső küszöbértékű üzemből Veszprém megyében található a legtöbb. 1.2 Veszprém megyében található veszélyes üzemek I p a r i ü z e m e k : Nagy mennyiségben veszélyes anyagokat felhasználó, előállító és tároló ipari üzemek Várpalota körzetben, Balatonfűzfőn, Peremartonban és Péten találhatók. Korábban a népesség elemzésénél megállapítható volt, hogy ebben a körzetben a legnagyobb a népsűrűség, így e körzet településeinek lakói a legveszélyeztetettebbek. A védelem megtervezésénél, a védelmi felkészülésnél figyelembe kell venni a Balaton közelségéből adódó időszakos, nyári létszámnövekedést is. A Balaton parti, de a megye más részein is tartózkodó hazai és külföldi turisták veszélyeztetésből adódó kiszolgáltatottsága nagyobb, mint a helyi lakosságé, mert nincs helyismeretük, nem ismerik a helyi veszélyforrásokat, nincsenek felkészítve a veszélyhelyzeti viselkedési szabályokra. Ebben a térségben a legnagyobb mennyiségben előforduló veszélyes anyagok jelenleg az ammónia, a klór és az akrilnitril. Felső küszöbös veszélyes üzemek A 18/2006. (I. 26.) Kormányrendelet hatályba lépését követően a megváltozott küszöbértékek miatt jelentős változások nem következtek be Veszprém Megyében a veszélyes üzemek számában. Újabb üzemek nem kerülnek az irányelv hatálya alá, azonban három az eddig alsó küszöbös üzemekből felső küszöbös elbírálású üzem lett. Gazdasági változások eredményeként két régi küszöbértékes veszélyes üzem felhagyta tevékenységét. 2011-ben a megyében található (SEVESO általi besorolás alapján) veszélyes üzemek listája a következők szerint alakult: Felső küszöbös üzemek Prímagáz Zrt. Gógánfai Tárolóüzem (Gógánfa) Nitrogénművek Zrt. (Pétfürdő) Huntsman Corporation Hungary Zrt. (Pétfürdő) Petrotár Kft. (Pétfürdő) Veszélyeztetett település Gógánfa, Ukk Pétfürdő, Várpalota, Ősi Pétfürdő, Várpalota, Ősi Pétfürdő, Várpalota, Ősi 1459
Chemark Kft. (Peremarton-gyártelep) MAXAM (Ipari Robbanó) Kft. (Peremartongyártelep) Kajári Agrofor Kft. (Csajág) Crescom Kft. (Balatonfűzfő) Nike-Fiocchi Kft (Balatonfűzfő) Rexplo-21 Kft. (Balatonfűzfő) Berhida, Vilonya, Papkeszi Berhida, Vilonya, Papkeszi Csajág Balatonfűzfő Balatonfűzfő Balatonfűzfő Alsóküszöbös üzemek Agroterm Kft. (Peremarton-gyártelep) Veszélyeztetett település Berhida, Vilonya, Papkeszi 2.sz. ábra: A Veszprém megyei veszélyes ipari üzemek Készítette: Tamásné Rozner Katalin 2011 Magyarázat: A táblázat Veszprém megye területén található veszélyes ipari üzemeket mutatja be település szerinti felsorolásban, külön - külön feltüntetve az alsó és a felső küszöbértékű üzemeket. Veszprém Megye rendelkezik még jóváhagyott külső védelmi tervekkel Várpalota, Pétfürdő, Ősi, Ukk, és Gógánfa településekre vonatkozóan. A tervek felülvizsgálata, aktualizálása valamint a külső védelmi terv gyakorlatok megtartása megtörtént. Az Igazgatóság megkezdte Balatonfűzfő város külső védelmi tervének előkészítését, mivel az adott településen jelenleg három felső küszöbös üzem működik, melyek még nem rendelkeznek elfogadott jelentéssel, elbírálásuk folyamatban van. A megelőzési időszakban végzett munka (prevenció) nagyban befolyásolja a veszélyhelyzet-kezelési és elhárítási időszak veszteségeit és a helyreállítási időszak teendőit. A SEVESOI II-höz kapcsolódóan Ősi, Pétfürdő, Várpalota, Balatonfűzfő, Gógánfa és Ukk települések üzemspecifikus lakosságtájékoztató kiadványai a lakosság felkészítését irányozta 1460
elő az érintett településeken. Az elkészülő lakossági tájékoztató kiadványok közzétételét 2010 évben végrehajtották. 11 Az illetékes polgármester gyakoroltatási feladata a külső védelmi terv végrehajthatóságának ellenőrzése során jelentkezik. Részgyakorlásokat évente kell tervezni és végrehajtani, a teljes körű gyakorlás háromévente történik. 1.3 A 2010. május 18-án Pétfürdőn megtartott külső védelmi terv gyakorlathoz kapcsolt időugrásos, térségi, módszertani, többfázisú, végrehajtási illetve törzsvezetési gyakorlat bemutatása A gyakorlat tárgya, céljai, típusa, tervezett időpontja, résztvevői, vezetése, irányítása A gyakorlat tárgya A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban VMKI) sikeres pályázatot (elgondolást) nyújtott be a Megyei Védelmi Bizottság (továbbiakban MVÉB) felé, melynek egyik része egy riasztási-kimenekítési gyakorlat végrehajtása. A gyakorlat a megye ipari (SEVESO-s) veszélyeztetettségéből adódó veszélyhelyzet kezelésével, felszámolásával, és az érintett lakosság érdekében végzett óvintézkedések bevezetésével foglalkozik. A gyakorlat szervesen kapcsolódik a településen a 2010. évben kötelezően végrehajtandó részleges külső védelmi tervgyakorlathoz. A gyakorlat sikeres végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges a pontos és korrekt külső védelmi terv. A gyakorlat során kiemelten ellenőrizték a MoLaRi rendszer működését, a kimenekítés során a települési pv. szervezetek, együttműködők alkalmazhatóságát, a településen élő, és tanuló diákok, óvodások, pedagógusok felkészültségét, a veszélyhelyzet-kezelés folyamatát. A gyakorlat céljai A MVB és HVB döntés előkészítésének és a döntéshozatalának vizsgálata, valamint a résztvevő MoLaRi rendszer tesztelése. A vonatkozó MoLaRi cselekvési terv végrehajthatóságának ellenőrzése. A települési pv. parancsnokság riasztásának, törzsmunkájának gyakoroltatása. A települési polgári védelmi szervezetek, együttműködők alkalmazhatóságának vizsgálata a kimenekítés során, gyakoroltatásuk. 11 A dolgozat terjedelmi korlátai miatt a lakosság tájékoztatási anyagot (Pétfürdő) a dolgozatban nem helyeztem el. 1461
A feladat végrehajtásban résztvevő szervek, szervezetek közötti együttműködés javítása, a kommunikáció tökéletesítése. A gyakorlati végrehatás során a veszélyhelyzet kialakulását követően végrehajtandó lakosságvédelmi rendszabályok megvalósításában résztvevő szervek feladatainak a módszeres begyakorlása. A pétfürdői általános iskola tanulóinak felkészítése több lépcsőben. A gyakorlat típusa A gyakorlat típusa: külső védelmi terv gyakorlathoz kapcsolt időugrásos, térségi, módszertani, többfázisú, végrehajtási illetve törzsvezetési gyakorlat. A résztvevő szervezetek saját terveik alapján, és a külső védelmi tervben foglaltak gyakorlása céljából kapcsolódtak a gyakorlathoz. A felkészítési és levezetési terv biztosította a résztvevő szervezetek közötti együttműködés megfelelő előkészítését. A gyakorlat időpontja, időtartama 2010. május 18., 08:30 16:00 óra, a törzsgyakorlás kezdete 09:00 A gyakorlat résztvevői, helyszínei, vezetése, irányítása A gyakorlaton résztvevő szervek, szervezetek: Veszprém Megyei Védelmi Bizottság (Operatív Törzs) Várpalota Helyi Védelmi Bizottság Pétfürdő település önkormányzata Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság OMSZ Közép-dunántúli Regionális Intézet Veszprém Megyei Szervezete Nitrogénművek Zrt. Pétfürdő HÖT Balatonfűzfő HÖT Veszprém HÖT Huntsmann Corporation Zrt. Petrotár Kft. 1462
A gyakorlat helyszínei: Pétfürdő település Nitrogénművek Zrt. tanácsterem: itt került végrehajtásra a védelmi igazgatási törzsgyakorlás, itt került bemutatásra a gyakorlat feltételezése, illetve itt ülésezett szimuláltan az MVB és a Várpalotai HVB. Pétfürdő közigazgatási területén, és a Nitrogénművek Zrt. területén kerültek végrehajtásra a gyakorlati mozzanatok. A VMKI ügyelete és Veszélyhelyzeti Központja, ahol a MoLaRi cselekvési sorban, az ügyelet szolgálati utasításában és a VK ügyrendjében meghatározott feladatok kerültek végrehajtásra. Pétfürdő nyugdíjas pihenő területe, ahol forgószínpadszerűen az általános iskolások felkészítése történt meg 10 állomáson. A gyakorlat vezetése, irányítása: Minden résztvevő szervezet a külső védelmi tervében meghatározott vezetési rend szerint működött. A végrehajtásban résztvevő szervezetek közötti összhangot a lefolytatott egyeztető megbeszélések, a felkészítési és levezetési terv és a kommunikációs összeköttetések terve biztosították. A gyakorlat vezetője: Lasztovicza Jenő a MVB elnöke, Helyettese: Váradi Károly nyá. r. ezredes, vezető főtanácsos MVB titkár. A gyakorlat törzsigazgatója: Dr. Lauer János tű. ezredes Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Operatív helyettese: Miskolczi Tibor tű. ezredes A törzsigazgató vezeti és irányítja a gyakorlatvezető törzset, hatásköre kiterjed a gyakorlat előkészítésében és levezetésében résztvevőkre. Kizárólagos hatásköre a szakmai feladatok koordinálása, a végrehajtás irányítása. A gyakorlatvezető a gyakorlat előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos alapvető feladatokat a Védelmi Iroda segítségével oldotta meg, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a gyakorlat fő céljának és célkitűzéseinek elérése. 1463
A gyakorlatvezető törzse: VMKI törzsigazgató MVB Titkár MRFK képviselője Katasztrófavédelmi Igazgatóság kijelölt állománya Várpalota HVB referens Várpalota polgári védelmi kirendeltség vezetője A törzs megfelelő híradó és informatikai eszközökkel rendelkezett, a belső és külső híradása elkülönülten működött. 1.4 A Gyakorlatvezető Törzs feladatai: a gyakorlatvezető tevékenységének támogatása, jelentései, tájékoztatói előkészítése és végrehajtásának koordinálása, az időrend betartása, az okmányok, közlések időbeni kiadásának koordinálása, koordinálja a gyakorlók tevékenységét, segíti a gyakorlatvezető és a gyakorlat törzsigazgató munkáját, kapcsolatot tart a valós biztosítást vezetőkkel, a felkészülés időszakában részt vesz az okmányok kidolgozásában, felügyeli a betöltött adatok, kidolgozott okmányok helyességét, részt vesz a gyakorlat mozzanatainak értékelésében, elvégzi a számítógépes feldolgozásokat, gépelési feladatokat, kidolgozza a valós biztosítási tervet, elkészíti a valós biztosításra vonatkozó intézkedést, berendezteti a gyakorlat munkahelyeit, biztosítja a folyamatos együttműködést és híradást. Az ellátást biztosító szervezet vezetőjével pontosítja a naponta ellátandók létszámát, az időgrafikon, illetve a szervezési intézkedés szerint. feladata a közlések kidolgozása, lejuttatása, vétele, a gyakorlók munkájának segítése, feladata a védelmi bizottság okmányai kidolgozásának koordinálása, a gyakorlat ideje alatt beérkezett jelentések, tájékoztatók fogadása, feldolgozása, jelentések és a gyakorlat értékelésének előkészítése, a jogi háttér felvázolása. 1464
Az egyes helyszíneken a katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársai nyomon követték az eseményeket, és szükség esetén tájékoztatták az adott szervezet vezetőjét az esetleges rendellenességről annak érdekében, hogy az egyes közreműködők közötti összhang ne bomoljon meg. Dokumentáció, adatvédelem, biztonság Minden, a gyakorlat során készített dokumentum tetején és alján középre igazítva nyomtatott nagybetűvel, 25-ös betűmérettel (kézzel írott dokumentum esetén hasonló módon és méretben) fel tüntették a GYAKORLAT szót. A gyakorlat anyagait más egyéb iratoktól elkülönítve - GYAKORLAT - megjelöléssel külön kezelték. A gyakorlat során történő szóbeli, elektronikus kommunikáció (telefon vagy adó-vevő) során minden közlés elején és végén jól érthetően bemondták, hogy EZ GYAKORLAT. Kommunikációs gyakorlat A gyakorlat részeként 2010. május 11-én kommunikációs riasztási gyakorlatot tartottak. A gyakorlatot a VMKI ügyelete indította, végrehajtása a Külső Védelmi Terv szerint történt. A gyakorlat során riasztásra kerültek a megyei védelmi igazgatási rendszer tagjai (MVB, MVB Op.Törzs, illetékes HVB). A gyakorlatvezető törzsének ülése A gyakorlattal kapcsolatos előkészítést végző gyakorlatvezető törzs 2010. május 7-i ülésén a gyakorlat feltételezett feladatait megbeszélte, a gyakorlati bemutatót végrehajtó állomány a helyszínt korábban már bejárta. A közreműködők képviselői a felmerülő kérdéseket tisztázták, a gyakorlatra készítendő dokumentumok egyeztetése megtörtént. Gyakorló állomány felkészítése A gyakorlaton résztvevő állomány felkészítése minden résztvevő szervezet saját felelőssége és kötelessége. A felkészítés a gyakorlat levezetési tervben foglaltak alapján történt. A gyakorló állománynak ismernie kell a külső védelmi tervben és a kapcsolódó dokumentációkban előirányzott feladataikat. 1465
Az egyes szervek, szervezetek a gyakorlat előtt felkészítő megbeszélést is tartottak a gyakorló állomány részére, a gyakorlat gördülékeny és sikeres végrehajtása érdekében. A gyakorlatvezető törzsének felkészítése külön terv alapján került végrehajtásra, melyet a gyakorlatvezető-helyettes vezetett. A gyakorlaton alájátszásban résztvevő általános iskolások felkészítése és eligazítása, a települési lakosok tájékoztatása 2010. május 17.-én történt meg. A katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársainak felkészítése az igazgatóság külön terve alapján történt A gyakorlat irányítása A gyakorlat vezetője Lasztovicza Jenő a MVB elnöke, helyettese (egyben a gyakorlat fő irányítója) Váradi Károly nyá. r. ezredes, vezető főtanácsos MVB titkár. A résztvevő szervek közötti koordináció végrehajtásáért, a gyakorlat különböző helyszínein feladatot végrehajtók munkájának összehangolásáért a gyakorlat törzsének vezetője /fő koordinátor/felelt, aki a főirányító közvetlen munkatársa volt a gyakorlat során. Az egyes gyakorlati helyszíneken a katasztrófavédelmi igazgatóság összehangolásért felelős munkatársai nyomon követték az eseményeket, és szükség esetén tájékoztatták az adott szervezet vezetőjét, és a fő koordinátort az esetleges rendellenességről annak érdekében, hogy az egyes közreműködők közötti összhang ne bomoljon meg. Az egyes szervezetek irányításáért, az adott szervezet gyakorlati helyszíneire delegált képviselője felelt. III. Fejezet 1. A gyakorlat bemutatása és értékelése A feltételezett helyzet: Általános helyzet A Nitrogénművek Zrt. területén található 10.000 m 3 es ammóniatároló tartály töltő csonkjának sérülése következtében - 2010 május 18-án a délelőtti műszakban 9 óra 20 perckor - ammónia szabadult ki. Ezzel közel egy időben egy salétromsavat szállító tartálykocsi közúti balesetet szenvedett, árokba borult. 1466
Alaphelyzet A sérülés következtében folyékony ammónia került a kármentőbe. A párolgáskor keletkező gázt a kezdetben K-i, majd, D-DK-i szél Pétfürdő település felé sodorja. A műszaki hiba bekövetkezésekor két személyi sérülés történt. A sérült tartálykocsiból salétromsav szivárog, a gépjármű vezetője súlyosan sérült. Az érintett település riasztását, a térségben lakó személyek elzárkóztatását, azonnal el kell rendelni. Részletes helyzet 2010. 05. 18-én 9 óra 20 perckor a Péti Nitrogénművek területén található 10.000 m 3 es ammónia tartály töltő csonkja megsérült. A tartály a II. gyáregység déli végében, a kerítés mellett földsánccal körülvéve van elhelyezve. A tartály különleges hőszigeteléssel van ellátva, túlnyomás ellen biztonsági szeleprendszer védi, valamint automatika biztosítja az 1,03 bar nyomást. A tartályban 3.000 m 3 ammóniát tároltak atmoszférikus nyomáson, -33 0 C-on. A tározóhoz közvetlenül egy visszafolyósító hőtükör tartozik, amely biztosítja a tartályban lévő hőmérsékletet és nyomásértéket. A tartály szivattyún és csővezetéken keresztül van összeköttetésben a termelő üzemekkel. A műszaki hiba miatt ammónia kerül a kármentőbe, majd onnan párologva, a környezeti hőfokot azonnal fagypont alá hűti. A csonk egy idő után lefagy, majd a fagyott ammónia elpárolgása után ismét folyadék szabadul ki. A kármentőbe került cseppfolyós ammónia gyorsan párolog, a keletkezett ammónia-víz köd nehezebb a levegőnél. 1-es számú fénykép (cím nélkül) Készítette: Horváth Zsolt r. százados a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság kiemelt bűnügyi főreferense a gyakorlat helyszínén 1467
A Péti Nitrogénművek diszpécsere a MoLaRi rendszer bejelzése alapján riasztotta Pétfürdő Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságát, amely az esetet azonnal jelentette a VMKI ügyeletének. A MoLaRi rendszeren keresztül a riasztási jelzés azonnal befut a VMKI ügyeletének termináljára is. A megyei ügyeletes végrehajtja a riasztási jelzéshez tartozó, cselekvési tervben meghatározott feladatok végrehajtását, elsődlegesen a megyei igazgató, és település polgármesterének értesítését. Az elsőnek helyszínre érkező Pétfürdői HÖT szolgálatparancsnoka a felderítés alapján megállapította, hogy a tartály csonkja valóban megsérült, az üzemi kárelhárító csapat vezetőjének engedélye nélkül nem közelíthető meg. A területen dolgozók közül ketten sérültek, őket az üzemi kárelhárító csapat a kárhelyszínről kimentette, majd a veszélyes zónán kívül tartózkodó mentőknek átadta. A tűzoltók megkezdik a párolgó ammónia vízsugárral történő lecsapatását. A fokozat kiemelt V- ös. A tartályhoz történt riasztással párhuzamosan egység vonul a sérült tartálykocsihoz is. A megyei ügyelet végrehajtja a riasztási fokozathoz tartozó egységek riasztását. A helyszínre érkező VFCS felkészült a kárhely felderítésére, meteorológiai és vegyi felderítést végzett. A felderítés eredményeként megállapítják, hogy a tartályban tárolt anyagból kb. 5-6 m 3 jutott ki, a levegő hőmérséklet +10 C 0 és a déli-délkeleti szél 3 m/s sebességgel fúj, mely a gázt Pétfürdő település felé sodorja. A meteorológiai körülmények nem kedveznek az ammónia gyors párolgásának. 2-es számú fénykép (cím nélkül) Készítette: Horváth Zsolt r. százados a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt bűnügyi főreferense a gyakorlat helyszínén 1468
1. A tartálykocsival az árokba hajtott sofőr súlyos sérüléseket szenvedett, a tömény salétromsav a sérült tartályból az árokba szivárog. Az elsőként kiérkezett egység a felderítés során megállapítja a veszélyes anyag kiszabadulását, a kárelhárításhoz további segítséget kér. Az ammónia erősen izgató hatású, vízzel jól elegyedik. A nagy koncentrációjú gáz, vagy gőz belélegezve (a légzőszerv bénulása miatt) azonnali halált okoz. A folyadék bőrrel érintkezve fagyást, a gőzök súlyos felmaródást okoznak. A salétromsav súlyos égési sérülést okoz. Tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú folyadék. Állás közben bomlik (fény és hő hatására), oxigén és nitrogén-dioxid keletkezik, mely rozsdabarnára színezi. A tömény salétromsav a szerves vegyületeket erősen oxidálja vagy nitrálja. Fémekkel érintkezve tűz- és robbanásveszélyes hidrogén gáz keletkezhet. Éghető anyagokkal érintkezve tüzet okozhat. 1.2 Elemzés, értékelés, döntés-előkészítés, döntés A MVB munkaszervezete, az operatív törzs, megkezdte a beérkezett elsődleges információk alapján a szükséges elemzések és értékelések végrehajtását és a szükséges döntések-előkészítését. Ezzel egy időben, megkezdődött az érintett lakosság tájékoztatása a követendő magatartási szabályokról, és az azonnal bevezetendő lakosságvédelmi rendszabályokról. A MVB határozatai előre kidolgozásra kerültek a feltételezett helyzet alapján. Az MVB Határozatait és Rendeleteit a MVB titkára ismertette. A HVB döntés előkészítése, döntéshozatala és feladat végrehajtása került bemutatásra a törzsvezetési gyakorlat során, amikor a HVB tagjai jelentéseket tettek, és ez alapján kiadásra került a HVB Határozata. Pétfürdő település polgármestere a Határozatok alapján hozta meg döntését, a településen végrehajtandó feladatok vonatkozásában. 1.3 Döntések végrehajtása, óvintézkedések koordinálása A MVB és HVB Határozatok (Rendeletek) döntéseinek végrehajtása a településen, és a gyakorlat végrehajtásában közreműködő szervek vonatkozásában. A közreműködő szervek feladataikat az előzetes egyeztetések szerint, és felkészítési és levezetési terv szerint hajtották végre. 1469