Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Budapesti Corvinus Egyetem Lengyel György Tóth Lilla Göncz Borbála Európai Migrációs Hálózat nemzeti ülése Budapest, 2011. december 8.
A kutatásról Az Európai Integrációs Alap támogatásával Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet A kutatás szakaszai (2009): 1. Reprezentatív felmérés (n=1009) és fókuszcsoportos beszélgetések Hogyan látja a befogadó társadalom a bevándorlókat? 2. Interjúk - A bevándorlók integrációja szakértők és maguk a bevándorlók szerint 3. Civil Tanácskozás A befogadó társadalom és a bevándorlók ajánlásai a bevándorlók integrációja témakörében 4. Utánkövetés (2011) - A Civil Tanácskozás ajánlásainak szakértői értékelése
Az előadás felépítése A Civil Tanácskozásról Hogyan látja a befogadó társadalom a bevándorlókat? A bevándorlók integrációja szakértők és maguk a bevándorlók szerint Civil Tanácskozás ajánlásai a bevándorlók integrációja témakörében A Civil Tanácskozás ajánlásainak szakértői értékelése
A Civil Tanácskozásról
Mi a Civil Tanácskozás? Tájékozott állampolgárok (12-20 fő) részvételének biztosítása a szakpolitikai döntéshozatalban Esküdtszéki folyamat modellezése szakértők bevonásával Egy (helyi, országos) közösséget érintő téma/probléma megvitatása Alternatívák közötti választás lehetősége Tájékoztatás kutatás Politikai részvétel
Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról A bevándorlói integráció főbb kérdéseinek megvitatása, ajánlások kidolgozása a politikai döntéshozók számára.» Bevándorlók: a Magyarországra nem EU tagországokból, letelepedési szándékkal, legálisan érkezett külföldi állampolgárok A módszer innovatív alkalmazása Párhuzamosan két panel: egy befogadói és bevándorlói Megfigyelhető a befogadói társadalom hozzáállásának megváltozása Egy rejtőzködő csoport bevonása a közpolitikai folyamatba A két panel összehasonlításának lehetősége
Hogyan látja a befogadó társadalom a bevándorlókat? 1. Reprezentatív felmérés: 2009. június, N=1009 2. Fókuszcsoportos beszélgetések: Budapest, 2009. aug. 24. (11 fő) Kaposvár, 2009. aug. 31. (7 fő)
A probléma elhelyezése A következő megoldásra váró társadalmi problémák közül, melyiket mennyire tartja súlyosnak? (0-10 átlag) Munkanélküliség (1005) 9,06 Korrupció (994) 8,77 Bűnözés (1004) 8,30 A természet és környezet védelme (999) 7,88 A romák helyzete (984) 7,40 A bevándorlók beilleszkedése (913) 5,83 0,00 2,00 4,00 6,00 8,00 10,00
A bevándorlók megítélése Az emberek különbözőképpen vélekednek a Magyarországon élő bevándorlókról. ( Bevándorlón azokat az embereket értjük, akik azért jöttek, hogy letelepedjenek Magyarországon.) Kérem, mondja meg mennyire ért egyet, vagy nem ért egyet a következő kijelentésekkel? A külföldieknek kötelességük megtanulni a nyelvünket, és alkalmazkodni a mi szokásainkhoz, törvényeinkhez (1008) 1,4 3,1 12,8 40,8 41,9 A bevándorlók elveszik a munkát azok elől, akik Magyarországon születtek (1007) 2,6,1 20,4 37,1 33,8 A magyar nemzetiségű bevándorlók számára könnyebbé kellene tenni a magyar állampolgárság megszerzését (1008) 3,27,5 17,5 39,5 32,2 A bevándorlók miatt növekszik a bűnözés (1008) 5,2 9,1 28,3 41,8 15,6 A bevándorlók nyitottabbá teszik Magyarországot az új eszmék és kultúrák iránt (1006) 5,1 17,9 35,1 34,9 7,1 A bevándorlók hasznára válnak a magyar gazdaságnak (1008) 6,1 21,7 45,9 22,6 3,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % Nem tudja Egyáltalán nem ért egyet Inkább nem ért egyet Inkább egyetért Teljesen egyetért
A bevándorlás és a befogadó társadalom nyitottsága - Egyéni tapasztalatok meghatározóak - Kezdeményezés hiányában nincs kommunikáció (ez kölcsönös) - A tapasztalat, közös élmények ez teljesen csak az együtt felnövekvő szocializálódó generációk számára adott - Az európai emberek, az európai kultúra általános trendjei befolyásolják (kereslet a spirituális, ideológiai, filozófiai piacon)
A bevándorlók integrációja szakértők és maguk a bevándorlók szerint Interjúk eredményei 1. Szakértők: 13 oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, jogi képviselet, civil és állami szervezetek 2. Bevándorlók: 17 félig strukturált narratív interjú
Szakértői interjúk eredménye Magyarország egyelőre nem vonzó a bevándorlók számára (nem célország) kevés a bevándorló, s emiatt nem jelentenek problémát migráció nem tárgya a politikai közbeszédnek súlyos a társadalomban tapasztalható idegenellenesség munkavállalás az egyik legfontosabb mozzanat az integráció folyamatában, s egyben a legproblematikusabb legnagyobb eséllyel azok indulnak, akik a magyar oktatási rendszerből kerülnek ki, illetve kiterjedt kapcsolathálóval rendelkeznek Problémák: azon intézmények működését, amelyek a migránsok integrációjában részt vesznek, rendkívül megnehezíti egy egységes migrációs stratégia hiánya vonatkozó policy hiánya bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot
Bevándorlók strukturális integrációja Szlalom és manőverezés Közvetítők Diaszpóra Nyelv Munkaerőpiac: szegmentálódás
Bevándorlók kulturális és társadalmi integrációja Kulturális integráció Gyakran megreked Nyelvi izoláltság. Gender és a multik Vallás? Társadalmi integráció Vegyesházasság még nem garancia Munkahely: túlzott formalitás Oktatás: nyitott és kapcsolatteremtő Szomszédság, közvetlen tér: igen nyitott
Szerb férfi, 15 éve él Magyarországon Arrogánsak. Úgy viselkedtek, mintha kegyet gyakoroltak volna fölöttem. ( ) Habár nem hiszem, hogy Magyarországon fogom leélni az életemet. ( ) Egyetlen magyarországi magyarról sem mondhatom, hogy bármi módon segítségemre lett volna, hogy a segítségemre sietett volna. ( ) Pár embert megismertem az akkori munkahelyemen, stúdióban, de mondhatom, hogy nagyon hidegen viselkedtek velem szemben. Az idegenekre úgy tekintettek, mint a jöttmentekre. Esetleg az angolokkal, svédekkel szóba álltak, de mi szerbek olyan másodosztályúnak számítottunk.
Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról
A Tanácskozás témája és menete A megvitatandó kérdéskörök: 1. A bevándorlók munkaerő-piaci integrációja 2. Az integráció közigazgatási szempontból ügyintézés és jogi vonatkozások 3. A kulturális integráció képzés, oktatás A Tanácskozás menete: Háttér információk biztosítása, szakértői előadás és jelenlét Kiscsoportos, interaktív munka a saját tapasztalatok feldolgozásához A folyamat: 1. nap: Problémák megfogalmazása, szakértők meghallgatása, kérdések, problémák újra-gondolása 2. nap: Állampolgári ajánlások kidolgozása
A befogadó csoportról (15 fő) Lehetséges-e a bevándorlás témakörét külön tárgyalni a magyar társadalom általános problémáitól? Könnyű azonosulás az oktatás témájával, míg a munkaerőpiaci integráció és a jogi/ ügyintézési kérdések nehezebb témák Tipikus bevándorló: a kínai Határon túli bevándorlók integrációját nem látják problémának Általános információ-hiányt komoly problémának érzékelik Magyar nyelv ismerete a legfontosabb integrációs tényező
A bevándorlói csoportról (14 fő) Heterogén csoport, a Magyarországon élő bevándorlók nagyobb csoportjainak megjelenítése 14 résztvevő: 8 európai, 3 ázsiai, 1 északamerikai, 1 dél-amerikai és 1 afrikai Határon túli magyarok a többi bevándorlóval együtt Különböző migrációs történet és háttér Kérdés: kulturális különbségek hatása a csoport működésére
Az ajánlásokról Határontúli vs. kínai bevándorló Oktatással kapcsolatos ajánlások túlsúlya Információhiány & kultúrák közötti kapcsolat hiánya Önkéntesek a saját kultúrából Nyelvismeret kiemelt fontossága
Az ajánlások összehasonlítása Hasonlóságok: Nyelvismeret fontossága Oktatás szerepének erősítése: multikulturális tanóra Igény a másik csoport vélemények megismerésére (a résztvevői visszajelzésekben is) Az állampolgári tanácskozás módszerének kiterjedt használata Különbségek: Mennyiségileg több bevándorlói ajánlás (sokkal több részlet kidolgozása 13 vs. 44) Bizonyos témák munka, jogszabályok csak a bevándorló oldalon jelentek meg
Az ajánlások szakértői értékelése 2011: 4 szakértő (civil szervezet, BM, Ombudsman-i Hivatal, BÁH) Véleményük erősen megoszlik: migránsok integrációjának elvi támogatása vs. az aktuális jogszabályi környezet Ajánlások megszólítják a civilszervezeteket, a törvényhozást és a közigazgatást, így nem egyértelmű, kinek kellene végrehajtani azokat A harmadik országból érkezett migránsok alacsony száma miatt bizonyos ajánlások megvalósítása nehezen kivitelezhető, vagy nem megalapozott Összességében hasznos, fontos az eredmények széleskörű terjesztése
Az ajánlások szakértői értékelése - jogszabályi környezet, ügyintézés a jogszabályok egyszerűsítése nem lehetséges, ugyanakkor ez megfelelő kommunikációval áthidalható a bevándorlókra vonatkozó törvények során most is konzultálnak bevándorlókkal foglalkozó civil szervezetekkel hatékonyság megítélése eltérő több javaslat megvalósult, mások nem kivitelezhetők (pl: online ügyintézés), de a meghosszabbított nyitva tartás a BÁH-nál lehetséges (meg is valósult) Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda monopóliumának megszüntetése >> többen egyetértettek Ügyintézők teljesítményalapú bérezése, személyhez kötött ügyintézés problémás
Az ajánlások szakértői értékelése - oktatás Minden iskolába járó gyerek után járjon fejkvóta >> egybehangzó támogatás Állampolgári ismeretek/ társadalomismeret óra keretén belüli zajló ismeretterjesztés jó ötlet Külföldi diplomák elismertetése bonyolult, együtt kellene kezelni a magyar állampolgárok ilyen ügyeivel Fontosnak a bevándorlók magyarnyelv-ismeretének elősegítését, bár a célhoz vezető megfelelő eszközökben nincs egyetértés Fontos a tanári továbbképzés Fontos a rendőrök (és más hivatali személyek, ügyintézők) interkulturális tréningje (van már rá példa!) >> fontos a személyes tapasztalat
Az ajánlások szakértői értékelése - munkavállalás Elutasítják, hogy létre kellene hozni egy olyan munkahelyekről szóló honlapot, amelyek szívesen fogadnak bevándorlókat Adminisztrációs terhek: EU szabályozástól is függ
Köszönjük a figyelmet!