TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt A gazdálkodási és vagyoni környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis Készítette: Handl Gyula 2012.
1. A Szolnoki Főiskola gazdálkodási és vagyoni környezet elemzésének szerepe és jelentősége a főiskola képzésfejlesztési tevékenységének tervezésében A gazdálkodási és vagyoni környezet elemzésének szerepe és jelentősége abban testesül meg a magyar felsőoktatás egészében, ezzel együtt a Szolnoki Főiskolán is, miszerint a gazdálkodásnak, valamint a kiegyensúlyozott vagyoni helyzetnek lehetőséget kell teremtenie az intézmény számára a képzésfejlesztési elképzelések megvalósítására. A Szolnoki Főiskola gazdálkodásának alapelve a pénzügyi stabilitás megtartását túl, a fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése. A tárgyszerű, és objektív helyzetértékelés, elemzés az intézmény valós vagyoni és gazdasági ereje, lehetőségei segítséget nyújt, a szakmai fejlesztési elképzelések megvalósításában, ugyanakkor esetenként rávilágít, az intézmény pénzügyi, vagyoni korlátaira is. Ilyen irányú elemzések eredményeként, azok segítségével az intézmény jelentős tartalomfejlesztési, képzésfejlesztési pályázati kiírásokon tud részt venni, azokra sikeresen, kellő gazdasági alátámasztással pályázni. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai Információk megnevezése Gazdálkodási adatok vagyoni adatok vagyon elemek Információk forrása intézményi költségvetések, beszámolók vagyonmérleg, gyorsjelentés, vagyongazdálkodási terv 3. A gazdálkodási és vagyoni környezet hatása a Szolnoki Főiskola képzési tevékenységére A felsőoktatás általános gazdasági, vagyoni jellemzői A mai magyar felsőoktatás túlnyomó része forráshiányos. Az állami szerepvállalás a felsőoktatásban egyre csökken, amely természetesen az állami források csökkenését is jelenti. Ezt a forráshiányt, részben azonban pótolni tudják a túlnyomórészt az Európai Unió támogatásával kiírt beruházási, tartalomfejlesztési pályázatok. Az intézmények mindenkori gazdasági, vagyoni helyzetét nagyban befolyásolta, befolyásolja a normatív finanszírozás, valamint a költségtérítéses díjbevétel oktán hallgatói létszámuk. A felsőoktatási intézmények túlnyomó része ezért eredeti tudományterületükön túl más tudományterületi szakokat is indított a hallgató vonzó képességének, ezen keresztül vagyoni, gazdasági helyzetük javítása miatt. Létrejöttek nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények. A hallgatói létszám növekedését két adat érzékelteti a legjobban: míg 1990-ben 46.767 fő* jelentkezett a felsőoktatásba, addig 2005-ben már 138.994 fő*(*forrás: KSH). Ebben az időszakban jelentős külső források áramlottak be a felsőoktatásba, melyek elősegítették új beruházások elindítását, a hallgatói igényekhez
mért új szakok, képzési formák kidolgozását. A 2007-ben bevezetett felvételi rendszer némileg átalakította a felsőoktatás gazdasági helyzetét. Tekintettel arra, hogy az egyes tudományterületekre felvehető létszámkeretek, valamint a felvételi ponthatárok központilag kerültek szabályozásra, meghatározásra, számos első sorban vidéki felsőoktatási intézmény egyre nehezebb gazdasági helyzetbe került. Az utóbbi években fejlesztést jelentettek az ún. PPP programok a felsőoktatásban, melyeknek kockázata a finanszírozást illetően azonban jóval nagyobb, mint a becslések voltak. A 2012. év is jelentős változást hozott, ill. hoz a magyar felsőoktatásban, mivel számos tudományterületen folytatott képzés állami támogatása töredékére esik vissza (pl. közgazdász), egyes képzések esetében viszont a korábbi támogatott keretszámok szinten tartása, enyhe növekedése figyelhető meg (pl. műszaki képzések, orvosképzés). A felsőoktatási kormányzat a normatív finanszírozás módszerét is át kívánja dolgozni, ill. módosítani amely a gazdálkodást, ezen keresztül a képzésfejlesztési, beruházási elképzelések pénzügyi fedezetét befolyásolhatják. A Szolnoki Főiskola gazdasági helyzete Az intézmény gazdasági, pénzügyi helyzete az utóbbi években jelentős mértékben romlott. Az államilag támogatott hallgatók aránya jelentős visszaesést mutat. Államilag támogatott hallgatói létszám alakulása a Szolnoki Főiskolán 3000 2000 1000 0 2142 1422 1141 2009 2010 2011 Államilag támogatott hallgatói létszám (fő)
Az államilag támogatott hallgatók számának visszaesését követte, ill. azt jelentősen meghaladta az állami források csökkenése. Az állami támogatás változása 2008-2012 m Ft 2 000 1 500 1 000 500 0 1 774 1 523 1 431 1 343 901 2008 2009 2010 2011 2012 állami támogatás Az intézmény gazdálkodásában a pénzügyi egyensúly megteremtése, ill. megatartása mellet alapelv a fejlesztésorientált gazdálkodás megteremtése. Ennek eszköze a saját bevételek 10%-os központosítása ún. stratégiai alap címen. Ennek felhasználása a pályázatok önerejének biztosítására és egyéb képzés, ill. tartalomfejlesztési elképzelések megvalósítására szolgál. Nehézséget jelent azonban, hogy az intézmény szűkülő forrásainak okán, azok egyre nagyobb hányadát kénytelen fordítani mindennapi működésének kiadásaira. Ezzel együtt is példaértékű fejlesztések valósultak meg az elmúlt években a Szolnoki Főiskolán. Az intézmény rendelkezik a gyakorlati oktatás elősegítése céljából tanszállodával, tanétteremmel, műszaki tanüzemmel, ill. a mezőgazdasági képzés gyakorlati bázisául szolgáló tangazdasággal. Az említett elkülönített stratégiai alap segítségével tudott az intézmény jelentős összegű pályázatokat megnyerni, azokhoz az önerőt biztosítani, vagy pl. a távoktatás módszertanát az országban példaértékűen átalakítani, korszerűsíteni. A Szolnoki Főiskola gazdálkodásában a legnagyobb probléma, hogy a kieső állami forrásokat nem tudta más egyéb saját forrásokból kipótolni. 2008-ban a működési bevételének összege nagyságrendileg 950 millió forintot tett ki, amely 2011-ben némileg csökkent és 943 millió forint volt. Ezért is nagyon lényeges a pályázati lehetőségek minél nagyobb fokú kiaknázása, melyeket segítségül hívva az intézmény meg tudja valósítani képzésfejlesztési elképzeléseit, ezzel megőrizve a hallgatóvonzó képességét, amelyen keresztül megteremthető a gazdálkodásban a biztonság és a fejlesztésorientáltság. A Szolnoki Főiskola vagyoni helyzete: Az intézmény vagyoni helyzetét a legjobban az éves mérleg-beszámolóval, annak elemzésével lehet kifejezni, leírni. A főiskola a hallgatói létszámának csökkenése miatt, jelentős mértékű ingatlan állományról tervez lemondani, ill. tervezi értékesíteni, elsősorban Mezőtúron, mivel az elméleti képzés 2010-től Szolnokon folyik. Az intézmény vagyoni helyzete az elmúlt években kiegyensúlyozott volt, beruházási pénzeszközeinek túlnyomó részét immateriális javakra fordította, amely az oktatásban hasznosult (SAP, SPSS stb).
ESZKÖZÖK 2010 2011 Változás 2011/2010 I. Immateriális javak 32 490 59 015 181,6 % II. Tárgyi eszközök 3 063 734 3 020 135 98,6 % III. Befektetett pénzügyi eszközök 10 508 10 330 98,3 % IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, 2 261 2 383 105,4 % illetve vagyonkezelésbe vett eszközök A) Befektetett eszközök összesen 3 108 993 3 091 863 99,4 % I. Készletek 20 493 16 569 80,9 % II. Követelések 66 195 88 575 133,8 % III. Értékpapírok 0 0 0,0 % IV. Pénzeszközök 312 626 125 610 40,2 % V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 759 266 35,1 % B) Forgóeszközök összesen 400 073 231 020 57,7 % ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 3 509 066 3 322 883 94,7 % FORRÁSOK 2010 2011 Változás 2011/2010 I. Tartós tőke (Induló tőke) 594 810 594 810 100,0 % II. Tőkeváltozások 2 365 316 2 377 820 100,5 % III. Értékelési tartalék 0 0 0,0 % D) Saját tőke 2 960 126 2 972 630 100,4 % I. Költségvetési tartalékok 195 874 89 245 45,6 % II. Vállalkozási tartalékok 0 0 0,0 % E) Tartalékok összesen 195 874 89 245 45,6 % I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 0,0 % II. Rövid lejáratú kötelezettségek 237 449 226 601 95,4 % III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 115 617 34 407 29,8 % F) Kötelezettségek összesen 353 066 261 008 73,9 % FORRÁSOK ÖSSZESEN 3 509 066 3 322 883 94,7 % 2008 2009 2010 2011 Befektetett aránya eszközök Befektetett eszköz Összes eszköz 82,1 % 89,0 % 88,6 % 93,05 % A mutató az egy éven túli tartós befektetések százalékos arányát mutatja be az összeg eszközhöz viszonyítva. A mutató lényeges változást nem mutat az elmúlt három évben, kiugró összegű beruházás, felújítás nem volt. Forgóeszközök aránya Forgó eszközök Összes eszköz 17,9 % 11,0 % 11,4 % 6,95 % A mutató az egy éven belüli eszközök és forgó eszközök százalékos arányát mutatja az összes eszközhöz viszonyítva. A 2008-as arányhoz képest a mutató folyamatosan csökken, amely a forgatási célú kincstárjegy állomány csökkenésének, majd megszűnésének és a pénzeszközök állományának csökkenésével magyarázható.
2008 2009 2010 2011 Tőkeerősség Saját tőke Mérleg főösszeg 89,1 % 86,0 % 84,4 % 89,46 % A tőkeerősség kifejezi a saját tőke arányát az eszközöket fedező összes rendelkezésre álló forráshoz viszonyítva. A főiskola tőkeerőssége, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökkent az elmúlt években, 2011-ben viszont elérte a 2008-as szintet. Kötelezettségek aránya Kötelezettség Mérleg főösszeg 3,8 % 6,8 % 10,1 % 7,85 % A mutató arról nyújt információt, hogy az összes forráson belül az idegen források milyen arányt képviselnek. A mutató annál kedvezőbb minél kisebb a mutatóértéke. A vizsgált időszakban a kötelezettségek aránya 2009. évre majdnem megduplázódott, 2010. évre pedig megháromszorozódott. Ez a kedvezőtlen tendencia annak is köszönhetők, hogy mindkét évben december hónapban a főiskolát maradványtartási kötelezettségre és szállítói kifizetések befagyasztására kötelezte a felügyeleti szerv. 2011-ben sikerült javítani a mutatón, amely a kötelezettségek állományának csökkenésével indokolható. Vevő-, szállítóállomány összemérési mutató Vevő állomány Szállító állomány 343,3% 41,9% 27,9% 39,09 % A mutató tájékoztatást ad arról, hogy a vevőállomány a szállítóállományt milyen mértékben finanszírozza. Míg a 2008. évben a vevőállomány finanszírozta a szállítóállományt, addig az elmúlt három évben egyre kisebb mértékben finanszírozza a vevőállomány a szállítóállományt. Ehhez hozzájárult az előző pontban említett maradványtartási kötelezettség előírása is. Likviditási ráta Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek 623,6% 207,7% 168,5% 101,95% A főiskola likviditási helyzetének romlását szemlélteti a likviditási ráta. Az intézmény vagyongazdálkodásának fő célja a feleslegessé vált vagyonelemekről történő lemondás, azok értékesítése, és ezt leszámítva a vagyonvesztés minimalizálása, a felesleges kapacitások hasznosítása. 4. A gazdálkodási, vagyoni környezet hatásának beazonosítása és értékelése 4.1 Környezet hatása az üzleti alapképzésre
Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám hallgató vonzó képesség növelése 4 4 16 lehetőségekhez mért 3 4 12 gazdálkodás az erőforrássokkal pályázati fejlesztések 4 5 20 további elnyerése A fejlesztésorientált 2 3 6 gazdálkodás további elősegítése A feleslegessé vált vagyon értékesítéséből fejlesztések megvalósítása 2 4 8 A hallgatói létszám -5 5-25 további csökkenése, első sorban államilag finanszírozottak körében A hiányzó anyagi -4 4-16 erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása A pénzügyi egyensúly -4 5-20 megbomlása Jelentős vagyonvesztés -5 2-10 A finanszírozás további romlása, egyre kevesebb állami támogatás -5 5-25 1.1 Környezet hatása a műszaki alapképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám A jelentkezők arányának 1 5 5 emelkedése az állami finanszírozás miatt a képzés megszűnése -3 5-15 1.1 Környezet hatása az agrár alapképzésekre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám a képzés megszűnése -5 5-25
1.1 Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám 1.1 Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Lehetőségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám 5. Javaslat a képzésinnovációra 5.1 Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására... 5.2 Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére.. Szolnok, 2012. március 31.