Múzeumi Esték Topolya, Gábrity Molnár Irén: ÚTKERESÉS RÉGIÓNK EURÓPA FELÉ TART?

Hasonló dokumentumok
l zetes f elt l evések: 1. V ajda d ság a ut u ocht h on n l a l ko k sságána n k k f üg ü getle l nü n l ü l

A regionális élettér és kapcsolatok

VAJDASÁG G HUMÁN ERŐFORRÁSA


Képzés-esélyeklehetőségek

G br b it i y M ol o n l á n r Ir I én, V réb b M is i kol o c l i iz s Z óf ó ia i : K pzetteké k é a j öv

Munkahely, megélhetőségi tervek

Térségi egyenl tlenségek

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

Regionális erőnlét. Témavázlat. Gábrity Molnár Irén: Három fogalom. Megközelítés. Madártávlat és tervegyeztetés!!! Kishegyes, 2008

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

A Kárpát-medencei regionalizmus útján

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Gábrity Molnár Irén: A felnőttoktatás helye a humántőke felerősítésében Vajdaságban. Uloga obrazovanja odraslih u jačanju humanog kapitala u Vojvodini

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

A vajdasági magyarok élettere és jövőképe

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin


Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

Szerbia/Vajdaság. népességmozgása az utóbbi fél évszázadban

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, dr.

Emberi erőforrás fejlesztése

Komplex regionális elemzés és fejlesztés tanév DE Népegészségügyi Iskola Egészségpolitika tervezés és finanszírozás MSc

Konjunktúrajelentés 2017

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

várható fejlesztési területek

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, február 22.

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Belvedere Meridionale április 04. Szeged. Gábrity Molnár Irén: Vajdasági karrierépítés ifjúságunk oktatása és esélyei

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. Munkaerőpiac igények a. felnőttoktatási modell

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Vegyipari bér- és létszám trendekről. Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett december 2.

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

Heves Megye Területfejlesztési Programja

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

A kamara szerepvállalása a duális szakképzésben. dr. Szilágyi János képzési igazgató

Emberi erőforrás fejlesztése

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Közép-Dunántúli Régió

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, szeptember 28.

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Gábrity Molnár Irén: Vajdasági karrierépítés ifjúságunk oktatása és esélyei

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Vidéki járások versenyképessége Magyarországon. Szerkesztette: Lengyel Imre Vas Zsófia Lukovics Miklós Gyurkovics János

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Átírás:

Múzeumi Esték Topolya, 2012. 04. 03. Gábrity Molnár Irén: ÚTKERESÉS RÉGIÓNK EURÓPA FELÉ TART?

Előzetes feltevések: 1. Tranzíciós helyzet folyamatossá vált az átmenet. Meddig tudunk alkalmazkodni az átmenetekhez? Rendszerváltás helyett rendszercsere történik. 2. Kik a térség fejlesztés akterei/alanyai? Kikre lehet támaszkodni a regionális fejlesztési terv kivitelezésekor? 3. Vajdaság autochton lakosságának (függetlenül nemzeti hovatartozásától), viszonylag erős regionális tudata van.

Mit értünk régió alatt? A regionális tudományban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő (1) területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős (2) társadalmi-gazdasági összekapcsoltság (kohézió), lakosainak érzékelhető regionális (3) összetartozása (identitás-tudata), valamint (4) érdemi irányítási hatáskörű és önállóságú regionális intézmények rendszere fog tartós egységbe (Magyar Nagylexikon)

Horváth, 2007 Régiók Európában (1 főre jutó GDP)

Vajdaság tranzit, átutazó térség Területe: 21 506 km² Lakossága: 2 031 992 Sűrűség: 94,5 l/km²

A településhez tartozónak érzem A kisrégióhoz tartozónak érzem Vajdasághoz tartozónak érzem magam Szerbiához tartozónak érzem magam Magyarországh oz tartozónak érzem magam Kelet-Közép- Európához tartozónak Európához tartozónak érzem magam Térséghez tartozás megélése - 2007 Ön melyik térséghez tartozónak érzi magát? 100% 75% 50% 25% 0% 5 - nagyon erősen 4 3 2 1 - egyáltalán nem

Szabadka, Újvidék, Zenta, Szeged

Negatív természetes szaporulat Vajdaságban - 2002

Mortalitás a Vajdaságban - 2002

Migrációs saldo 1999-2001

A délszláv háború (1990-2000) A kivándorlók új dimenziója: Gazdasági, politikai, pszichológiai motiváltság Háború/katonai mozgósítás veszélye Leszegényedés, hiperinfláció Jövőkép hiánya a fiataloknál tömeges emigrációt okoz (Kanada, Ausztrália, Németország, Magyarország ) Tíz év alatt 200 ezer fiatal diplomás ment el Szerbiából

Kistérségi állapotelemzés Ha nincs konkrét jövőkép, nincs esély se! Területfejlesztői résztvevők folyamatos akcióhiánya Érdekeltek nem összehangolt cselekvései Kielégítő beruházási-forráshiány

Körzetek Regionális előnyök vagy hátrányok? Iskolázottsági index Várható élettartam index GDP index HDI index Belgrád 0.984 0.782 0.711 0.826 Észak Bácska 0.892 0.796 0.676 0.788 Közép Bánát 0.863 0.826 0.656 0.782 Észak Bánát 0.831 0.815 0.677 0.774 Dél Bánát 0.840 0.800 0.682 0.774 Nyugat Bácska 0.827 0.782 0.696 0.769 Dél Bácska 0.931 0.756 0.525 0.737 Szerémség 0.802 0.751 0.615 0.723

Munkaerő piaci állapotok Szerbiában a 15 évnél idősebb lakosság 35,1%-a foglalkoztatott, 42,8%-a inaktív (ARS, 2009). A szerb munkaképes lakosság foglalkoztatottsági rátája (51%) Európai viszonylatban alacsony. A magas járulék- és adóterhek miatt sok a feketézés, illegális foglalkoztatás. Vajdaságban a munkaképesek foglalkoztatási rátája: - férfiak esetében 70,8%, - nők esetében 50,7%. A régió munkaképes lakosságának aktivitási rátája 2,2%-al alacsonyabb mint Közép-Szerbiában! A foglalkoztatottsági ráta 1,7%-kal alacsonyabb, mint Közép-Szerbiában. A munkanélküliség a Vajdaságban magasabb, mint Szerbiában! Legnagyobb a munkanélküliség Kishegyes, Csóka, Óbecse

Az aktív lakosság foglalkozás szerinti százalékos megoszlása (2002) Szerbia Vajdaság magyarok Köztisztviselő, vezető 4,2 4,4 2,6 Szakképzettek 7,8 6,5 4,0 Szakmunkás technikus 17,1 17,2 13,0 Közalkalmazottak 5,7 6,6 5,1 Szolgáltatás, kereskedő10,4 11,3 8,2 Mezőgazdasági dolgozó19,1 15,6 24,1 Kisiparosok 11,1 12,0 14,4 Gépek kezelői 12,4 14,5 15,4 Ipari munkások 8,4 9,6 12,3 Egyéb 3,7 2,4 0,9

Konklúzió: A magyarság pozícióvesztése kimutatható Az elit foglalkozások körében (állami szektor, közalkalmazott, szakképzett, szolgáltatásban dolgozó), presztízsszakmákban a magyarság részaránya alacsonyabb az országos, de a vajdasági átlagtól is. A magyarságon belül jóval átlagon felüliek a mezőgazdaságiban dolgozók, fizikai munkát végzők, ipari munkások és a kisiparosok aránya.

Mi Észak-Bácska erőssége? Vajdasági középszerűség: magas iskolavégzettség, GDP szint, életminőség A gazdasági ágak között dominál a - mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya (23,3%) - a feldolgozóipar (21%) - a kereskedelemben (15,6%). Hátrányok: - lemaradt beruházások, infrastruktúra fejlesztés hiánya, rossz egészségügyi állapot

Munkaviszonyban lévők száma Észak- Vajdaságban a 2010 2015 időszaki előrejelzéssel

Az észak- vajdasági régió 15 év feletti lakosságának iskolai végzettsége relatív számokban Forrás: Népszámlálás, 2002. Régió Község neve Iskolai végzettség nélkül Általános iskola 3. osztályáig 4-7. osztály Befejezett általános iskola Középiskola Főiskola Egyetem Vajdaság 4,4 2,0 14,4 24,9 43,9 4,3 5,2 Észak-Bácska 2,6 2,0 16,2 27,0 43,1 4,4 4,7 Észak-Bánát 3,5 3,5 2,8 18,8 39,4 3,8 3,6 Magyar lakosságú községek 1. Szabadka 2,2 1,6 15,3 26,5 44,3 4,8 5,1 5. Topolya 3,8 3,0 19,0 28,0 39,1 3,5 3,6 6. Kishegyes 3,5 3,1 17,2 29,3 41,0 3,0 2,6 4. Ada 2,2 2,6 20,6 28,8 38,5 3,8 3,1 7. Magyarkanizsa 2,1 3,2 23,8 30,9 34,8 3,0 2,1 2. Zenta 2,3 2,0 18,8 26,2 41,3 4,8 4,5 8. Csóka 2,7 4,5 24,3 27,9 35,1 2,9 2,2 3. Óbecse 3,6 3,0 17,4 30,3 37,6 3,4 3,8

Forgatókönyv a magyarlakta térségekre A legvalószínűbb egy olyan gazdaságfejlődés megvalósulása, amelyben erősen kifejezésre jut az agrár szektor szerepe, bizonyos szinten a kis és középvállalkozások működése (ez jelentené a stagnálást). Észak-Vajdaságban a meglévő endogén erők vállalkozásképessége és képzettségi szintje nem elégséges ahhoz, hogy a fejlődés motorját képezzék. A kivezető út a központi adóelvonások csökkentésében és a tőkevonzó képesség növelésében van.

Közlekedési infrastruktúra fejlesztés (terv)

TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TERV ESÉLYEI Európai modellszerű régiófejlesztés szükséges, amelynek az aktív érdekeltségi síkjai (vertikális és horizontális kapcsolatok): Közéleti-politikai projektvivők ötlettervek, illúziók, háttér-politikai biztosíték/garancia Régió kistérségek több tartományi hatáskör, jogiés gazdasági kerethiány ( légüres térben nem tervezhetünk ) Önkormányzatok kezdeményezőkészsége szakemberek, helyi elit koordinációja (befektető, vállalkozó, szakértelmiségi kreativitás) Sok, kis társadalmi szereplő is kell - vállalkozó, gazda, karrierépítő fiatal, munkás, megélhetésért küzdő, feketéző

1. Kitörések egyén család szinten migrációs hajlam csökkentése konkrét jövőképpel vállalkozási-, továbbtanulási hajlam, átképzések túlélés helyett életforma változás, erőforráspótlás 2. Régió és önkormányzat szinten (láncszemek) - munkahelyteremtők, cégalapítók, tőkebevonók - befektető vállalkozó gazda munkaerő politikai háttértartó szakember civil szektor önkormányzati koordinátor

A magyar lakta térségek fejlesztési tényezői A mezőgazdasági élelmiszertermelés - kedvező hitelek biztosítása A mezőgazdasági termelők horizontális együttműködése tárgyalóképesek a nagy feldolgozó/kereskedő vállalatokkal Agrárszakemberek képzése a versenyképes termeléshez (EU szabványok) Kutatási és technológiai központ létesítése a mezőgazdaság részére Külföldi tőkevonzás és befektetési esélyek növelése az élelmiszeriparban (hűtőházak, modern technológiák a zöldségfélék, gyümölcs feldolgozására, fogyasztási cikkek) Kedvező feltételek az ipari és üzleti (vámmentes) övezetekben Bio-energia termelés A klaszterek hálózata, inkubátorházak (élelemtermelők hálózata) Bekapcsolódás a minőség és élelembiztonsági ellenőrzésbe

KONKLÚZIÓ: Jövőkép-erősítés a régióban cél megállítani az elvándorlást, térség leszakadását (periféria helyzet) 1. Komplex kivitelezhető (reális) fejlesztési programtervek kellenek a helyi infrastruktúra és az emberi erőforrás erősítéséről 2. Megélhetési esély vállalkozási lehetőségek kistérségenként és falun (munkanélküliség falun: 40-50%)! Rá kell ébreszteni a vajdasági magyarságot, hogy számára a folyamatos ismeretszerzés és a tudásalapú gazdasági tevékenység felvállalása a kitörési pont.

TENNIVALÓ: BERUHÁZÁSOK ÉLETMINŐSÉG 1. A teljességigényű, működőképes infrastruktúra felállítása 2. Interaktív regionális fejlesztési és kutatóintézeti hálózat kialakítása a beruházási és vállalkozási hajlam emelése 3. Együttműködő határon át nyúló közösségbe vonzani a lakosságot kiterjeszteni a térségtudatot!

Concordia parvae res crescunt, discordia maximae dilabuntur Egyetértéssel a kicsik is naggyá lesznek, széthúzással a legnagyobbak is elenyésznek

Köszönöm a figyelmet!