Regionális erőnlét. Témavázlat. Gábrity Molnár Irén: Három fogalom. Megközelítés. Madártávlat és tervegyeztetés!!! Kishegyes, 2008

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális erőnlét. Témavázlat. Gábrity Molnár Irén: Három fogalom. Megközelítés. Madártávlat és tervegyeztetés!!! Kishegyes, 2008"

Ákos Vincze
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Gábrity Molnár Irén: Regionális erőnlét Kishegyes, Témavázlat Három fogalom Régiók Kohézió Egymás felé fordulás Megközelítés Belső tartalom Kapcsolatok Eszközök Madártávlat és tervegyeztetés!!! 2 1

Egymás felé fordulás Megközelítés Belső tartalom

2 A regionális tudomány az egyének és közösségek viselkedését t valamilyen területi egységhez ghez kötik ti, s azt keresi, hogy 1. ebben a területi egységben milyen tényezők k befolyásolj solják a szereplők érintkezését; 2. a területi egység miként hat az egyének és s csoportok viselkedésére re, érintkezésére. Cél l olyan módszerek m találása, melyek segíts tségével a szereplők k megérthetik a területi problémákat és s megoldást találhatnak lhatnak kezelésükre, kre, céljaik c megvalósítására vagy 3 konfliktusaik feloldására. A regionális tudományokban a régió lehatárolt, a környezetétől elkülönülő (1) területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős (2) társadalmi-gazdasági összekapcsoltság (kohézió), lakosainak érzékelhető regionális (3) összetartozása (identitás-tudata), valamint (4) érdemi irányítási hatáskörű és önállóságú regionális intézmények rendszere fog 4 tartós egységbe (Magyar Nagylexikon) 2

Cél l olyan módszerek m találása, melyek segíts tségével a szereplők k megérthetik a területi problémákat és s megoldást találhatnak lhatnak kezelésükre, kre, céljaik c megvalósítására vagy 3

3 Régiók Európában (1 főre jutó GDP) 5 Horváth, 2007 A régió Alapvetően társadalmi képződmény Rugalmasan értelmezhető gyűjtőfogalom Absztrakt koncepció Konkrét valóság Típuskategória: homogén/funkcionális régió, csomóponti régió, tervezésistatisztikai/programozási régió, totális régiók, egy-jellemzős, több-jellemzős régiók, mikro-régiók FUNKCIONÁLIS tipológia: földrajzi, kulturális, gazdasági és politikai régiók 6 3

régió, csomóponti régió, tervezésistatisztikai/programozási régió, totális régiók, egy-jellemzős,

4 Régiók identifikálása Önmeghatározás Tartalom, értékek és társadalmi tőke Közös jövőkép, fejlesztési tervek Térségi identitás, belső kohézió Állami keretek és szándékok Régiópolitika központi hatalom Szubszidiaritás decentralizáció Globális folyamatok Európai unió: hatás és lehetőségek Globális tér: elfogadás, vagy elutasítás 7 Közös-hajó élménye?! Területe: km² Lakossága: L.sűrűség: : 94,5 l/km² 467 település 52 városv Vajdaság tranzit térst rség 8 4

Globális folyamatok Európai unió: hatás és lehetőségek Globális tér: elfogadás, vagy elutasítás 7 Közös-hajó élménye?

5 Az adatok forrása a Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka): 2 kérdőíves empirikus kutatás - lekérdezés Vajdaságban 2007-ben: 1. KárpátPanel 2007 kutatás fős minta 2. Média2007 kutatás 1417 lekérdezett alany 9 Regionális tudatukban a magyar lakosság elsősorban vajdaságinak érzi magát, majd ahhoz a kisrégióhoz ragaszkodik, ahol él, végül ahhoz a településhez, ahol született, általában negatív viszonyulást tanúsít Magyarország, Kelet-közép Európa és Szerbia felé. Ön melyik térséghez tartozónak érzi magát? 100% 75% 50% 25% 0% A településhez tartozónak érzem magam, A kisrégióhoz tartozónak érzem magam, Vajdasághoz tartozónak érzem magam Szerbiához tartozónak érzem magam Magyarországh oz tartozónak érzem magam Kelet-Közép- Európához tartozónak Európához tartozónak érzem magam 5 - nagyon erősen egyáltalán nem 10 5

született, általában negatív viszonyulást tanúsít Magyarország, Kelet-közép Európa és Szerbia felé. Ön melyik térséghez tartozónak érzi magát?

6 A vajdasági magyarság tájtudatát jellemzi: 1. Erős a regionális tudat, téridentitás, mint jelentős integratív és fejlődési potenciál. 2. A többsíkú tájtudat elemei: kiindul a településből (születés-, vagy lakhely) -Vajdaság tartomány területére terjed, ameddig életvitelszerűen mozog (dolgozik, utazik) az egyén, a családtagok. 11 A tájkaraktert meghatározó tájidentifikációs elemek: 1. Vajdaságban, a történelmi nemzetállamhoz kötődő, érzelmi hozzáállású identitástípusok jelentősége csökkent, 2. a tudatosabb, a kultúrjavakhoz (főleg az anyanyelvhez) kötődő nőtt, 3. a térség nyújtotta esélyek (tanulás, munkalehetőség, megélhetés) és a tájhasználat típusok súlya növekedett. Az identitás tudat tehát a tartományban kultúrnemzeti azonosulást mutat, amelyben fontos (1) az anyagi értékek, a munka és mozgástér hasznosulása, de (2) a kulturális értékek, a nyelvhasználat, az önbesorolás emóciós dimenziója is. A kisebbségi élet miatt jelentkező degradációra a magyarok válasza, a térségbeli összefogásra való törekvés, a tömbösödés, a magyar vonzáskörzetek kialakítása, az 12 anyanyelv szükségességének kihangsúlyozása. 6

11 A tájkaraktert meghatározó tájidentifikációs elemek: 1. Vajdaságban, a történelmi nemzetállamhoz kötődő, érzelmi hozzáállású identitástípusok jelentősége csökkent, 2.

7 A magyarok nemzeti identitásvesztésének okai: 1. a természeti-ökológiai örökség vesztése (termőföldtulajdon-, élőhely leszűkülése, mobilitás gyengülése), 2. a demográfiai szerkezetváltozások (elöregedés, emigráció és betelepítések által kiváltott lakosságfogyás), 3. a gazdasági erőtlenség és a társadalmi-politikai élet peremléte, 4. a társadalmi örökség sorvadása (kulturális, vallási másodrendűség megélése, nyelvhasználati gondok). Első reakcióként a szerbiai társadalmi krízisre a vajdasági magyarok negatív irányú változásokat (felhagyás, hontalanság, jövőkép hiánya, begubózás) mutattak fel, majd kezdetben fragmentálisan, később átfogóan is kialakultak a pozitív válaszreakciók azzal a céllal, hogy önvédelmi és értéknövelő hatást váltsanak ki. 13 Negatív természetes szaporulat Vajdaságban

a társadalmi örökség sorvadása (kulturális, vallási másodrendűség megélése, nyelvhasználati gondok).

8 Migrációs saldo Az egyes térségekhez tartozóválaszok középértéke átlaga (1-5) Vajdasághoz tartozónak érzem magam A kisrégióhoz tartozónak érzem magam, ahol élek A településhez tartozom, ahol születtem Európához tartozónak érzem magam Szerbiához tartozónak érzem magam Kelet-közép Európához tartozónak érzem magam Magyarországhoz tartozónak érzem magam 4,57 4,36 4,33 3,18 2,64 2,52 2,

tartozom, ahol születtem Európához tartozónak érzem magam Szerbiához tartozónak érzem magam Kelet-közép

9 Magyarsághoz tartozás kritériuma saját döntése 23% állampolgárság a alapján 9% anyanyelve és kultúrája alapján 68% 17 Szülőföld haza megélése területi és nem érzelmi dimenziót mutat A vajdasági magyarok legkevésbé Magyarországhoz tartozónak érzik magukat, de a kelet-közép európai tudatuk is gyenge. Feltételezés: a kettős állampolgárság kérésének a sikertelensége, az anyaországhoz való viszonylag gyenge kötődés okozhatja ezeknek, az álláspontoknak a kialakulását. Szerbia államiságának a bizonytalansága, távolította a magyarokat ettől az országtól. Szerbia Európába való demokratikus beilleszkedésével, a vajdasági magyarok közelednek az országhoz. 18 9

Feltételezés: a kettős állampolgárság kérésének a sikertelensége, az anyaországhoz való viszonylag gyenge kötődés okozhatja ezeknek, az álláspontoknak a

10 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TERV ESÉLYEI 1. Aktív mozgások 3-4 érdekeltségi síkon (heterogén vertikális és horizontális kapcsolatok): Közéleti-politikai projektvivők ötlettervek, illúziók, háttér-politikai biztosíték Régió kistérségek tartományi hatáskör, jogi- és gazdasági kerethiány ( légüres térben ) Önkormányzatok kezdeményezőkészsége szakemberek, helyi elit koordinációja (befektető, vállalkozó, értelmiségi kreativitás) Sok, kis társadalmi szereplő -vállalkozó, gazda, munkás, megélhetésért küzdő, feketéző 2. A cselekvők aszinchronbanvannak, akció-forráshiány 3. Ha nincs konkrét jövőkép, nincs esély se! 19 Kohézió együttlét tudata Verseny és együttműködés Érdekek: szigetszerűen és/vagy együtt Verseny, mint motiváció Kooperáció, mint társadalmi tőke Érdekharmónia, mint cél Partnerség és fenntarthatóság Társadalmi tervezés közös sikerélmény Társadalmi egyensúly és tolerancia Nyitottság és innovációs készség Befogadó készség Megújulási készség változásmenedzsment Gazdasági és társadalmi kohézió, kötődés Belső kohézió, mint közös értéktudat!? 20 10

tartományi hatáskör, jogi- és gazdasági kerethiány ( légüres térben ) Önkormányzatok kezdeményezőkészsége szakemberek, helyi elit koordinációja (befektető, vállalkozó, értelmiségi kreativitás) Sok,

11 Egymás felé fordulás Érték- és érdekkapcsolatok Elfogadni egymás értékeit Értékközösség Érdekharmónia, mint cél Határok változó/gyengülő funkciói Mesterséges (államhatárok) Természetes (folyók, hegyek) Mentális (kultúra, politika) Közös, vagy elkülönült tér Kényszerek és/vagy lehetőségek Közös jövőkép és tervezés Fenntarthatóság, mint felelősség 21 Vonzásterületek - a vajdasági magyarok tevékenysége (munka, iskola, vásárlás) ,6 1,4 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,4 0,5 0,7 0,3 0,5 0,3 0,2 0,2 0,6 0,8 0,0 Más magyarországi városba Szegedre Más vajdasági városba Zomborba Adára Óbecsére Kikindára Nagybecskerekre Zentára Szabadkára Újvidékre 22 11

Fenntarthatóság, mint felelősség 21 Vonzásterületek - a vajdasági magyarok tevékenysége (munka, iskola, vásárlás) - 2007 1,6 1,4 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,4 0,5

12 Határmenti régiókapcsolatok 23 Határon átívelő kistérség fejlesztő stratégia : -többsíkú rugalmas humánerőforrás-fejlesztő tervek: 1. Közös infrastruktúra ra,, jój közlekedés 2. Munkalehetőség, vállalkozv llalkozás, felnőttoktat ttoktatás, életminőség 3. Fenntartható intézm zményhálózat oktatás, művelődés, média 24 12

Közös infrastruktúra ra,, jój közlekedés 2.

13 Vállalkozási hajlam mutatói: - munkahelyi karrierfejlesztés, s, továbbk bbképzés - sikermotivált, alaptőkebefektet kebefektető - új ötletek megvalósítói, kreativit itás - a sikertől l független f kitartás és állhatatosság. Vállalkozói i rétegek: r - kreatív értelmiségi nem pedig a manuális munkás - magas-iskol iskolázott nem az alacsonyan-képzett - a férfi vállalkozóbb a nőnéln - fiatalok (35 évig) nem pedig az idősebbek - a munkahelyi bizonytalanság g a kényszervállalkozás alapja 25 Eszközök és keretek Közös tervezés és programok Régiókapcsolatok (Dél-alföld Vajdaság) Határ menti kapcsolatok Varratmentes Európa Kormányzati és helyi szándékok szinkronja Forráskoordináció és jövedelemhatékonyság Szigetszerű fejlesztések térségi optimalizálás Programok szinkronizálása szinergikus hatások Együttműködő szervezetek Euró-régiós formációk Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) 26 13

Vállalkozói i rétegek: r - kreatív értelmiségi nem pedig a manuális munkás - magas-iskol iskolázott nem az alacsonyan-képzett - a férfi vállalkozóbb a nőnéln - fiatalok (35 évig) nem pedig az

14 Beszéljünk munkaerő- és agycirkulációról (brain circulation) agyelvándorlás helyett a régión és az EU-n belül. Pl. A külföldön tanulók hazavonzásval jelentős és gyors eredményt lehet elérni. Ehhez nélkn lkülözhetetlen a fiatalok munkába állásának az előseg segítése. se. A szerbiai diploma ekvivalenciája az EU-ban és a külföldi diploma versenyképessége a szerbiai munkaerőpiacon?! 27 Teendő a kohézió/partnerkapcsolathoz! Közös tervezés Regionális értékkapcsolatok Szakmai és szervezeti kapcsolatok Partnerségi kapcsolatok Térségi jövedelemhatékonyság Programok a centrumban Érdekharmónia és forráskoordináció Társadalmi tőke Közös jövőkép és tudásbázis Társadalmi szövet és civil háló Együttműködés és közös sikerek Európai versenytér és új együttműködések forrása! 28 14

! 27 Teendő a kohézió/partnerkapcsolathoz!

Hasonló dokumentumok

A vajdasági magyarok élettere és jövőképe

A vajdasági keresztény magyarság jövőképe PAX ROMANA - Szabadka, 2008. 09. 20. Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyarok élettere és jövőképe 1 Témavázlat Demográfiai helyzet Identitás és tájtudat Vallási