PREMONTREI SZENT NORBERT GIMNÁZIUM, EGYHÁZZENEI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS DIÁKOTTHON (2100 Gödöllő, Egyetem tér 16.) HÁZIREND 2013.

PREMONTREI SZENT NORBERT GIMNÁZIUM, EGYHÁZZENEI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS DIÁKOTTHON (2100 Gödöllő, Egyetem tér 16.) 2013.

Kedves Diákok! Egy katolikus egyházi intézménynek, a gödöllői premontrei szerzetesek iskolájának vagytok a tanulói. Joggal lehettek büszkék és hálásak azért, hogy ebbe az ősi iskolába járhattok. Az iskolához való tartozás azt jelenti, hogy ezzel beléptetek egy közösségbe, ahol el kell fogadnotok közös iskolai életünk működését meghatározó kereteket. Bevezető a Házirend elé Iskolánk Házirendje olvasható a következő oldalakon. Ez a dokumentum az iskolához tartozók, ezen belül elsősorban a tanulók jogait és kötelességeit határozza meg. Az itt lefektetett szabályok közösen vallott céljaink megvalósítását hivatottak elősegíteni: a diákok eredményesen tanulhassanak, kibontakozhasson tehetségük, hasznosan tölthessék el az idejüket, gazdag közösségi élet résztvevői és alakítói lehessenek, lehetőségük legyen az egyéni és együttes fejlődésre, továbbá biztosított legyen testi és lelki-szellemi biztonságuk. A Házirend megalkotói arra törekedtek, hogy az itt lefektetett szabályok összhangban legyenek mind nevelésünk keresztény szellemiségével, mind a magas színvonalú oktatás, a sikeres érettségire és egyetemi felvételre való felkészítés alapvető követelményével. Valljuk, hogy ezek az előírások akkor válhatnak élővé, és akkor segíthetnek hozzá a kitűzött célok eléréséhez, ha az iskola pedagógusai a diákok iránti szeretettel, bizalommal, elfogadással, ugyanakkor következetes elvárásokkal végzik munkájukat, valamint ha a tanulók munkája, egymáshoz és tanáraikhoz való hozzáállása is erre a szellemiségre alapul. A Házirend, összhangban az iskola pedagógiai célkitűzéseivel, hozzá kíván járulni ahhoz, hogy diákok tanulmányaik végére felnőtt, hitben, emberségben, műveltségben és tudásban gazdagodott, önálló és felelős döntések meghozatalára képes, önmaguk megismerésére és az önfejlesztésre nyitott hazaszerető keresztény polgárokká válhassanak, akik képesek úgy alakítani életüket, hogy az saját kiteljesedésüket és tágabb közösségük javát egyaránt szolgálja. A Házirend segíteni kívánja annak a megtapasztalását és tudatosítását, hogy a közösségi élet akkor lehet csak igazán hatékony és sikeres, ha keretek között, szabályok szerint zajlik, és ezeket mindenki elfogadja, betartja; hogy jogainkat akkor érvényesíthetjük jó érzéssel és tiszta lelkiismerettel, ha kötelességeinket is elvégezzük; hogy igazi és komoly eredményeket és sikereket akkor érhetünk el, ha megküzdünk, áldozatosan és lelkiismeretesen és kitartóan munkálkodunk értük; hogy gyakran fontos és érdemes hosszú távú céljainkat és érdekeinket előtérbe helyezni akár a rövid távú érdekekkel szemben is; hogy kötelességeink elmulasztásával, feladataink felszínes elvégzésével, felelőtlen magatartással súlyosan árthatunk magunknak és környezetünknek. Az iskola diákjainak, tanárainak, vezetőségének alapvető érdeke és célja, hogy a hitelesen és személyesen megélt vallásosságban, a keresztény életben, vagyis Jézus Krisztus követésében való előrejutásban tanárok és diákok egymás számára jelentsenek példát. A Házirend ennek megvalósulásához jellegéből adódóan csak korlátozottan tud hozzájárulni, de egyfelől szellemisége által ki kíván fejezni egyfajta elvárást a keresztény értékrend elfogadására és követésére, másfelől kitér egyes iskolai, hitéleti események kereteire abban a reményben, hogy az ezeken való részvétel közelebb visz mindannyiunkat a keresztény örömhír és tanítás befogadásához, ezáltal hozzásegít bennünket egy teljesebb élet megéléséhez a mindennapokban. Ez fejeződik ki iskolánk jelszavában is: VIRTUTE VINCES Erénnyel győzni fogsz! Az erény állandó készség a jó akarására és megtételére. Ha éltek a lehetőséggel, egyszer majd erényes emberként értek végére itteni tanulmányaitoknak. Fogadjátok szeretettel iskolánk házirendjét! Kedves Szülők! Önöktől is kérjük, hogy olvassák el házirendünket. Fogadják el és támogassák az itt leírt elveket, hiszen nevelő-oktató munkánk csak akkor válik eredményessé, ha a gyerekek a szülőktől és tőlünk, az iskola nevelőitől is hasonló iránymutatást kapnak. Fontos, hogy erkölcsileg is támogassák az iskola keresztény-katolikus szellemiségű nevelését. 2 A premontrei atyák és az iskola tantestülete

Tartalomjegyzék A Házirend célja... 4 A Házirend hatálya... 4 A Házirend nyilvánossága... 4 I. A tanulók jogai és kötelességei... 4 II. Az iskola működési rendje, a tanulók munkarendje... 6 III. A tanulók magaviseletével, hitéletével kapcsolatos elvárások... 11 IV. A diákok és a szülők tájékoztatása... 13 V. A tanulók késése, mulasztása és ezek igazolása... 14 VI. A tanulók teljesítményének értékelése... 17 VII. A tanulók jutalmazása... 19 VIII. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések... 20 IX. Egyéb rendelkezések... 21 A Házirend véleményezése, elfogadása és jóváhagyása... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A Házirend hatályba lépése... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

A Házirend célja A Házirend célja, hogy rögzítse a magasabb jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának és végrehajtásának módját, illetve az iskola működésének a diákokat és szülőket érintő szabályait a felsőbb jogszabályok, valamint az iskola egyéb dokumentumai (Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program) alapján. A Házirend hatálya 1. A Házirend előírásait meg kell tartaniuk az iskolába járó tanulóknak, illetve egyes rendelkezéseit a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak, valamint az iskolába látogató vendégeknek, akik az iskola eszközeit, helyiségeit használják. 2. A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A Házirend nyilvánossága 1. A Házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek joga és kötelessége megismerni. 2. A Házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola honlapján az iskola könyvtárában az iskola tanári szobájában az iskolavezetőségnél az osztályfőnököknél az osztálytermekben a hirdetőtáblán az iskolai hirdetőtáblán a diákönkormányzatot segítő tanárnál a szülői egyesület elnökénél 3. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni. Az iskola kitűzött nevelési céljainak megvalósulása érdekében az újonnan fölvett tanulók az első osztályfőnöki órán, szüleik az első szülői értekezleten aláírásukkal igazolják, hogy a házirendet megismerték, és megtartják a benne foglaltakat. 4. A Házirend előírásairól minden tanév elején az osztályfőnöknek tájékoztatnia kell a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten. 1. A tanuló joga különösen, hogy: I. A tanulók jogai és kötelességei a) információkat kapjon az iskola működésével kapcsolatban, megismerje az iskola Pedagógiai Programját, SZMSZ-ét, Házirendjét és a Helyi Tanterv követelményeit; b) tájékozódjon a tanulmányai előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, az iskolai élettel összefüggő kérdésekről, kérdéseire pedig legkésőbb tizenöt napon belül érdemi választ kapjon; c) kulturált és udvarias formában véleményt mondjon az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekről, és a megfelelő fórumokon keresztül (pl. diákönkormányzat) a diákokat érintő kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatosan javaslatot tegyen, kérdéseire pedig legkésőbb tizenöt napon belül érdemi választ kapjon; 4

d) jogainak érdeksérelme esetén a diákönkormányzathoz forduljon, vagy kulturált formában, tényekkel alátámasztva írásban panaszt nyújtson be az igazgatónak, és legkésőbb tizenöt napon belül írásbeli érdemi választ kapjon. e) részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken; f) az igazgatóval, igazgatóhelyettesekkel vagy osztályfőnökkel történt előzetes egyeztetés után tanári felügyelettel, társaival vagy egyénileg használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését; g) adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; h) részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain (pl. tanórákon, korosztályának meghirdetett szakkörökön, sportkörökön, fakultációkon); i) kezdeményezze diákkör, szakkör, sportkör, fakultáció létrehozását (ezek indítása létszámfüggő, melyek indításáról az igazgató dönt); j) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások közül, és ha a tantárgyfelosztás lehetőséget nyújt rá, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust. k) tanulószobai ellátásban részesüljön; l) kollégiumi ellátásban részesüljön a kollégiumi férőhelyek számának és egyéb kollégiumi felvételi körülményeknek figyelembe vételével; m) személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára; n) keresztény vallását gyakorolja, a közösen szervezett imákon, hitéleti eseményeken részt vegyen; o) választó, illetve megválasztható legyen a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre; p) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; q) saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez szociális segélyt, támogatást kapjon, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi; A tanuló jogai gyakorlása során nem sértheti társai, tanárai és a közösség jogait. 2. A tanuló kötelessége különösen, hogy: a) ismerje és megtartsa az SZMSZ és a Házirend előírásait; b) tiszteletben tartsa a katolikus egyház előírásait, törvényeit, a más vallású személyek vallásgyakorlatát; c) részt vegyen az iskola pedagógiai programjában meghatározott iskolai hitéleti programokon; d) az iskolában és az iskolai rendezvényeken az iskola keresztény szellemiségéhez méltóan viselkedjen, magatartásával példát mutasson; e) rendszeresen iskolába járjon, és a tanórákon, a tanév elején választott fakultatív órákon, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon pontosan megjelenjen; f) tanulmányi kötelezettségeinek rendszeres, fegyelmezett munkával képességei szerint eleget tegyen; g) képességeit a legteljesebb mértékben kibontakoztassa; h) a tanórákon figyelmesen, fegyelmezetten és aktívan vegyen részt; i) a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését, ellenőrző könyvét mindig magával hozza; j) az iskola épületét megóvja, felszerelését és az oktatás során használt eszközöket rendeltetésének megfelelően használja; a szándékosan vagy vétlenül okozott kárt azonnal jelentse; a rongálással okozott kárt (a felsőbb jogszabályok előírása szerint) megtérítse; 5

k) saját maga és környezete tisztaságára ügyeljen, törekedjen a takarékos és környezettudatos magatartásra; l) pedagógus felügyelete, irányítása mellett közreműködjön saját környezetének (pad, osztályterem, szaktanterem, tornaterem, udvar, folyósok stb.) és az általa használt taneszközök rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában; m) óvja maga és társai testi és lelki egészségét és épségét, tartsa meg a közlekedési, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat, azonnal jelentse a magát vagy másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket. A tanulók jogainak és kötelességeinek részletes felsorolását a 2011. évi CXC. törvény 46. -a tartalmazza. 1. A tanév jeles napjai II. Az iskola működési rendje, a tanulók munkarendje szeptember október 6. október október 23. november 1,2. november november december február 25. február február-március március 6. március 15. húsvét előtt ősszel vagy tavasszal április 3. április 12. április 16. május június 4. június 6. június vége június vége Veni Sancte tanévnyitó szentmisével az aradi vértanúk ünnepe gólyaavató és gólyabál az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe megemlékezés mindenszentek és halottak napján szalagavató bál szülők bálja adventkezdő szentmise, adventi gyertyagyújtások minden héten, a karácsonyi szünet előtti utolsó nap délutánján: az iskola tanulóinak karácsonyi műsora, dolgozók karácsonya a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja farsangi bál hamvazószerda, szentmise, a nagyböjt kezdete megemlékezés Fényi Ottó atya halálának évfordulójáról az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe, népdaléneklési verseny a nagyhéten lelkigyakorlatos napok az iskola diákjainak lelkigyakorlatos napok a tanároknak Teleki Pál miniszterelnök halálának évfordulója, Teleki Pál Egyesület Kálmán hercegnek, a premontrei rend jótevőjének, a muhi csata hősének ünnepe a holokauszt áldozatainak emléknapja ballagás Nemzeti Összetartozás Napja Szent Norbertnek, a rend alapítójának és egyben az iskola névadójának is az ünnepe. Ez a nap Premontrei Gimnázium Öregdiákjai évenkénti találkozójának is a napja, ahol a jelenlegi diákok a tanárokkal és az öregdiákokkal együtt ünnepelnek. Te Deum tanévzáró érettségi bankett a SZIE kisrektori termében 6

2. Iskolai ünnepeken az egyenruha viselése kötelező, ennek szabályai: A lányoknak az iskola által előírt kék szoknya és fehér blúz, valamint az alsó évfolyamosoknak kék zsabó, a felsősöknek kék sál. Mindenkinek gondoskodnia kell az egyenruhához illő cipőről és testszínű vagy fehér harisnyáról. A fiúknak sötét ünneplő nadrág, fehér ing, az iskola által előírt kék nyakkendő és sötét zakó (5-10. évfolyamon sötét, egyszínű pulóver is lehet), valamint az ünneplő ruhához illő sötét cipő. Az ünneplő ruhát az első tanóra kezdetétől az utolsó tanóra végéig kell viselni. Az egyenruha hiánya osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetést illetve ismétlődés esetén intőt eredményez. 3. Az iskola sportöltözete: Az iskola által előírt, az iskola nevével és címerével ellátott sárga színű póló viselése a testnevelés órákon és a sportrendezvényeken kötelező. A pólóhoz sötét színű rövidnadrágot kell viselni. 4. A tanórák csengetési rendje: 8:00 8:45 1. óra hétfőn 7:50 2. óra 8:55 9:40 3. óra 9:50 10:35 4. óra 10:50 11:35 5. óra 11:45 12:30 6. óra 12:50 13:35 7. óra 13:55 14:40 8. óra 14:50 15:35 5. A rövidített tanórák csengetési rendje: 1. óra 8:00 8:40 2. óra 8:50 9:30 3. óra 9:40 10:20 4. óra 10:30 11:10 5. óra 11:20 12:00 6. óra 12:20 13:00 7. óra 13:20 14:00 6. Az iskola területét a tanítás kezdetétől az 5. tanóra végéig igazgatósági vagy osztályfőnöki engedély nélkül nem lehet elhagyni. 7. A 14 év alatti diákok tanítási időben csak a 2012. évi CXC. törvény előírásainak megfelelő nyomtatvánnyal tartózkodhatnak az iskola területén kívül. 8. A hétfői tanítási napokon hétkezdő gondolatokat, elmélkedést hallgatnak meg a diákok az iskolarádión keresztül, ezért 7:50-kor a tanteremben illetve a szakterem előtt kell tartózkodni. 9. A tanuló köteles a tanítás kezdete előtt 10 perccel az iskolában megjelenni, és becsöngetés után a tanteremben, szakterem esetén a szakterem előtt csendben a szaktanárt várni. 10. A késés zavarja az óra menetét, az igazolatlan késés fegyelmi vétség. 11. A tanulók közösen az óra elején és végén, és minden más alkalommal Laudetur Jesus Christus! köszöntéssel üdvözlik a tanárt, aki ezt In aeternum, amen! válasszal viszonozza. 12. A tanítás az első óra elején közös imával kezdődik, az utolsó óra végén pedig közös imával fejeződik be. Ezen imádságok idegennyelv-órán az adott idegennyelvre lefordítva is mondhatók. 7

Az első tanóra elején: Cselekedeteinket, kérünk, Urunk, sugallatoddal előzd meg és segítségeddel kísérd, hogy minden munkánk Tőled vegye kezdetét és Általad végződjék. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. Az utolsó tanóra végén: Hálát adunk, Neked, mindenható Isten, minden jótéteményedért, aki élsz és uralkodol, mindörökkön örökké. Ámen. 13. A tanórán tilos az evés és ivás, illetve a rágógumizás. 14. A tanulók az óraközi szünetekben az iskola osztálytermeiben, szabadon bejárható termeiben, folyosóin, jó idő esetén az iskolaudvaron tartózkodhatnak. 15. A szünetekben a folyosón tanári felügyelet működik. 16. Azok a diákok, akiknek valamilyen okból lyukasórájuk van, az iskola ebédlőjében vagy könyvtárában (illetve jó idő esetén az iskola udvarán), esetleg a büfében tartózkodhatnak ügyelve arra, hogy hangoskodással ne zavarják a tanítás menetét. 17. A tanári szobába és társalgóba, valamint a tárgyalóba, az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodába a diákok csak tanár hívására léphetnek be. 18. Az irodákban dolgozókat csak az ajtókon kifüggesztett ügyintézési időben lehet felkeresni. 19. A tanítás után a teremtakarítás megkönnyítése érdekében a székeket a teremben kifüggesztett rend szerint a kiürített padokra kell tenni. 20. Az osztály egész heti rendjének biztosítása érdekében a diákok hetenkénti váltásban, párosával, névsorrendben haladva hetesi feladatokat látnak el. Az aktuális hetesek neve az osztályterem hirdetőtábláján olvasható. 21. A két hetes feladata: szivacsról, krétáról gondoskodnak a teremben; reggel (később szükség esetén) letörlik a táblát vizes szivaccsal; ha a tanár becsengetés után 10 perccel még nem érkezik meg, az igazgatóhelyettesi irodában szólnak; az óra elején vezénylik a köszönést, jelentik a hiányzókat; a szünetben szellőztetnek, ennek végén ellenőrzik az ablakok becsukását; meglocsolják a virágokat az osztályteremben (ha nincs virágfelelős); az utolsó óra után becsukják az ablakokat a tanteremben, és lekapcsolják a villanyt; szükség szerint lemossák a padokat, ha azokat összefirkálták a diákok; napközben összeszedik a nagyobb szemetet; csoportbontásos órák esetén a hetesi feladatokat a névsor első, jelenlévő tanulója látja el. 22. A B épület alagsorában büfé működik. A büfé működési rendje: A büfé nyitva tartása: 7:00-15:00. A büfé szolgáltatásait a diákok csak tanítási órájukon kívül vehetik igénybe. Becsöngetéskor a büfé 10 percre bezár, ekkor minden tanulónak el kell hagynia a helyiséget. Iskolai műsorok alatt a büfé zárva tart. 8

23. A menzai étkezés igénybevételének szabályai: A közétkeztetéshez tartozó tízórait a második és harmadik szünetben fogyaszthatják el a tanulók az ebédlőben. Az ebédlő 12:00-től 15:00-ig tart nyitva. Főétkezésekre a tanítási órák befejezése után vagy az 5. és 6. óra utáni 20 perces szünetekben van lehetőség külön beosztás szerint. Az a diák, aki a beosztás szerinti időpontban nem tudott ebédelni, vagy otthon hagyta menzakártyáját, illetve repetázni szeretne, a 7. óra után étkezhet. Az étkezés előtti és utáni ima egyénileg történik. Tilos a menza felszerelését az étkezőből kivinni. A diák a menzán köteles az alapvető higiéniai követelményeket és a kulturált közösségi viselkedés normáit betartani. Nem sértheti hangoskodással, sem más módon másoknak azt a jogát, hogy nyugodtan étkezhessenek. Amennyiben megsérti ezen jogot, fegyelmi vétséget követ el, ami szankcionálható a menzai felügyeletet ellátó tanár mérlegelése, indítványa alapján. Az a diák, aki a menzai díj befizetésének a szolgáltató által szabott határidőig nem tesz eleget, a menzai étkezésben tartozásának rendezéséig nem vehet részt. 24. Az iskola épülete tanítási időben reggel 7.30-tól este 17.00-ig van nyitva. 25. A nyári szünetben szerdánként 9.00 órától 12.00 óráig ügyelet működik az iskolában. Ekkor lehet a tanévzárón át nem vett bizonyítványokat átvenni, iskolalátogatási igazolást kérni, információkat kérni. 26. Az A épületben munkanapokon munkaidőben (7.30-17.00-ig) portaszolgálat működik. 27. A B épületben tanítási időben a tanulók közül 2 fő kapuügyeletet tart 8.00-tól 15.00-ig az alábbi beosztási rend szerint: A B épületi ügyeletben az osztályok (ötödiktől tizedik évfolyamig) kéthetenkénti váltásban követik egymást. A beosztást az osztályfőnök dönti el a diákok javaslatainak figyelembevételével. Az ügyeletesek hiányzását a naplóba be kell jegyezni és osztályfőnöki igazolással igazolni kell. Az ügyeletesek feladatai és a rájuk vonatkozó szabályok: Az 1. óra elején a hiányzásjelentő lappal az egyik ügyeletes végigjárja mindkét épület minden tantermét, összegyűjti a hiányzók nevét, és leadja az iskolai menzai ügyintézőnek. A másik ügyeletes az ügyeleti helyen marad. Felügyelik a B épület bejáratát, ha vendég érkezik, helyükről felállva, udvariasan üdvözlik és útbaigazítják. Órák alatt a folyosókon és a mosdókban égve maradt villanyt leoltják, a szemetet felszedik, felseprik a lépcsőt és az előteret. Az A és B épület környékén összegyűjtik az eldobált szemetet reggel és délben. Az ügyeletesi pultot más diákok ne vegyék körbe, mert ezzel akadályozzák a közlekedést és az ügyeletesek feladatainak ellátását. Tilos elektronikus szórakoztató eszközök használata és minden olyan tevékenység, mely akadályozza a feladatok ellátását. A tanórai anyagot a következő napra pótolni kell, ügyeletességre hivatkozva mentesség a számonkérés alól nem kérhető. 9

28. A diákok a szülő írásbeli kérésére tanulószobai foglalkozáson vehetnek részt minden tanítási napon 13.30 16.00-ig. A tanulószobai foglalkozásokon az iskola biztosítja a tanulók felügyeletét és a másnapi tanórákra való felkészülés lehetőségét. A szülők írásban kérhetik, hogy mely napokon, milyen időtartamban és milyen céllal (zenei, sport stb. különórák miatt) mentse fel az iskola a tanulót a tanulószobai foglalkozások alól. 29. Az intézményben a tanórán kívüli egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: szakkörök, korrepetálások, öntevékeny diákkörök, versenyekre felkészítő foglalkozások, nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, sportkörök. 30. Az iskolavezetés nevelőtestület tudta nélkül tanórán kívüli foglalkozás nem szervezhető, a munkarenden kívüli programokat is be kell jelenteni az igazgatóságon. 31. A tanórán kívüli foglalkozások nem zavarhatják a tanórák lebonyolítását. 32. A tanítás után szervezett foglalkozások előtt a tanulóknak legkevesebb 20 perc szünetet kell biztosítani (ebéd, pihenés). 33. A tantórán kívüli foglalkozásokra a szaktanároknál a meghirdetést követően szeptember 15-ig kell jelentkezni. 34. Az ellenőrző könyv a tanulók fontos okirata, amelyet az elektronikus napló működése mellett is állandóan maguknál kell tartaniuk. A bejegyzéseket, üzeneteket a szülőkkel minden alkalommal alá kell íratni. Az ellenőrző elveszítését a diáknak azonnal jeleznie kell az osztályfőnöknek, és gondoskodnia kell annak pótlásáról az iskolatitkári irodában. 35. A szaktermek és szertárak használatának rendjét valamint a balesetvédelmi szabályokat minden tanévben az első tanórán a szaktanár kihirdeti, ennek tudomásul vételét a diákok aláírásukkal igazolják. 36. A szaktermek használatának rendje: A szaktermekbe csak tanári felügyelettel szabad bemenni és ott tartózkodni. A szertárakban csak tanári felszólításra és felügyelettel lehet tartózkodni. Az eszközöket csak a tanár utasításainak megfelelően, tanári felügyelettel és rendeltetésszerűen szabad használni. Az iskola szaktermeiből eszközöket csak a tanár utasítására szabad kivinni. A tanóra után az eszközöket a szakterembe vissza kell vinni. Egyéb rendelkezéseket a munkaközösség-vezetők hozhatnak az iskola igazgatójának egyetértésével, melyekről a szakteremben kifüggesztett hirdetményből tájékozódhatnak az adott szakterem használói. 37. Az osztálytermekben a diákok nem működtethetnek háztartási elektromos eszközöket. 38. Az iskolai hálózat és számítógépek használatának rendjét a tanulók az első informatikai órán megismerik, és aláírásukkal igazolják az abban foglaltak tudomásul vételét. 39. A talált tárgyakat a portán vagy az iskolatitkári irodában kell leadni, és ugyanitt lehet keresni az elvesztett tárgyakat. 10

40. Az iskolai könyvtár használatának rendje: A könyvtári tagság az iskola minden diákja számára díjtalanul biztosított. A könyvtárhasználó köteles az adataiban bekövetkezett változásról tájékoztatni a könyvtárost. A könyvek állagának megóvása, a tisztaság megtartása érdekében a könyvtári helyiségekben étkezni, italt bevinni tilos. Hangoskodni, zajongani nem szabad, tekintettel kell lenni a könyvtárhasználókra. Órai foglalkozásra csengetéskor lehet elfoglalni a helyet. Ügyelni kell a tisztaságra. Egy olvasó egyszerre legfeljebb 5 kötetet kölcsönözhet. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 30 nap, egyszeri meghosszabbítással. A részlegesen kölcsönözhető anyagok (pl. folyóiratok) kölcsönzési időtartama 2 nap. Hosszabbítás nem kérhető. Nem kölcsönözhetők a kézikönyvek, szótárak, lexikonok, enciklopédiák. Az elveszített vagy erősen megrongálódott könyvek árát a használónak meg kell térítenie. A tanév végén minden kikölcsönzött dokumentumot vissza kell vinni a könyvtárba. A könyvtár használatának részletes szabályait a Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. III. A tanulók magaviseletével, hitéletével kapcsolatos elvárások 1. A diákok iskolai viselkedésével, magatartásával kapcsolatban alapvető elvárás az emberi magatartásnormák és az általánosan elfogadott illemszabályok betartása. Ezen felül a diákok megnyilvánulásaiban tükröződnie kell a keresztény értékrendnek, szellemiségnek is. 2. A diákok egymással, tanáraikkal és az iskola többi dolgozójával való kapcsolattartását jellemezze a tisztelet, udvariasság. A diákokban legyen kellő figyelmesség, segítőkészség, tapintat, megbecsülés mások iránt! A felsőbb éves diákok a kisebbek számára szolgáljanak követendő példával! 3. Az iskola elvárása, hogy az osztálymiséken, az iskolai közös miséken, illetve minden más vallási, hitéleti eseményen minden diák tevékenyen vegyen részt. 4. A diákok ruházatára, hajviseletére, kinézetére az ápoltság, tisztaság és gondozottság legyen jellemző, kerülni kell a szélsőségeket: testékszer (piercing) és tetoválás nem viselhető; szélsőséges, a keresztény értékrenddel nem összeegyeztethető nézeteket valló csoportok külső jegyeinek viselése tilos; színes körömlakk és műköröm nem viselhető. 5. Az iskola folyosóin, osztálytermeiben a táskákat és egyéb tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy a szabad közlekedést ne akadályozzák, és ne okozzanak balesetveszélyt. 6. A diákoknak az iskola területén fegyelmezetten kell viselkedniük, társaik és saját testi épségükre vigyázniuk kell. 11

7. Az egészséges életmódra vonatkozó elveket és célkitűzéseket a pedagógiai program tartalmazza. 8. Az iskola területén és rendezvényein tilos a dohányzás, valamint alkohol, drog és egyéb kábító- és bódító szerek fogyasztása, illetve az ilyen szerektől befolyásolt állapotban való megjelenés. 9. Az iskola nem vállal felelősséget azokért a tárgyakért, melyek a tanuláshoz nem szükségesek. A tanítási időben tanórán és azon kívül is tilos a szórakoztató elektronikus eszközök (pl. mobiltelefonok, zenelejátszó eszközök stb.) használata. Ezeket az eszközöket a tanóra ideje alatt kikapcsolt állapotban a táskában vagy az osztályteremben lévő szekrényben kell tartani. A fentiek megszegése esetén a diáknak felszólításra át kell adni azt a tanárnak, és a tanítási nap végén adja vissza az osztályfőnök figyelmeztető (vagy súlyosabb fegyelmi fokozat) kíséretében. 10. A diákok indokolt esetben a kijelölt helyen (igazgatói iroda előtti folyosórész, B épület alagsora) napközben telefonálhatnak. 11. A hangszereket a diákok a tanári szobában helyezhetik el a nap végéig. 12. Ha egy diák tanítási időben lesz rosszul, védőnői fogadóidőben az orvosi szobában, azon kívül a tanári szobában vagy az iskolatitkári irodában kérjen segítséget! Amennyiben szükséges, legfeljebb egy tanóra időtartamra az orvosi szobában maradhat. Ha állapota ezután nem javul, az iskola felveszi a kapcsolatot a szülőkkel a diák hazatávozását egyeztetve. 13. Az iskola területére állatot behozni tilos. 14. A tanítási időn kívül megtartott, az iskola által szervezett eseményeken (pl. sportversenyek, kirándulások, bálok stb.) az iskola vállalja a diákok felügyeletét az előzetes kiírásban meghatározott időtartamra. Emiatt az iskola megkövetelheti és a rendezvényen való részvétel feltételéül szabhatja szülői nyilatkozat leadását, melyben a szülő igazolja, hogy gyermekét a rendezvényre a megadott feltételek ismeretében engedte el. 15. Az osztálykirándulásokon való részvétel önkéntes, de nevelési szempontból kívánatos, hogy minden diák részt vegyen a kiránduláson. Mivel az osztálykirándulások tanítási időre esnek, annak a diáknak, aki a kirándulásról távol marad, a tanítási idő alatt (8.00-14.00 között) az iskola területén foglalkozáson kell részt vennie. 16. Magatartási szabályok kirándulásokon, táborozásokon: Iskolai kiránduláson, táborozáson 20 fő tanulónként kötelezően részt vesz 1 fő nevelő (egy osztállyal minimum 2 fő nevelő). A kísérő nevelőknek a védő-óvó rendszabályok illetve házirend megtartásával kapcsolatban utasítási joga van, ennek megszegése fegyelmi eljárást vonhat maga után. A kirándulás, táborozás előtt a tanulókkal ismertetni kell a magatartási szabályokat. A tanár által meghatározott gyülekezési időpontban és helyen a tanuló köteles megjelenni. A csoporttól eltávozni tanári engedéllyel és általa meghatározott módon szabad. A közlekedés zárt alakzatban történik, az alakzat elejét tanár vezeti, a végét tanár zárja le, tilos a lemaradás vagy a csoport megelőzése. Csak a tanár által meghatározott közlekedési eszköz, útvonal vehető igénybe. 12

Szabadfoglalkozás csak olyan helyen engedélyezhető, ahol sem közlekedési, sem egyéb balesetveszély nem áll fenn, illetve a tanár felhívta a figyelmet ezek elkerülésére. Szálláshelyen ki kell jelölni a fiú- illetve leánytanulók elkülönített hálóhelyét. A felkelés illetve takarodó időpontját a tanár határozza meg, a pihenőidő alatt a tanuló számára szigorúan tilos a kijelölt hely elhagyása. Bármely balesetveszéllyel járó sport és egyéb foglalkozás (úszás, kerékpározás, hegymászás, stb.) csak tanári felügyelet mellett, a tanár által meghatározott módon folytatható. A kiránduláson, táborozáson meg kell tartani a tanár által közölt öltözködési, felszerelési szabályokat. Kirándulásra, táborozásra a tanár köteles magával vinni az iskola által rendelkezésére bocsátott mentőládát! A szálláshelyen meg kell jelölni az ügyeletet biztosító nevelő szobáját! Az iskolai kirándulásokon tilos a dohányzás, valamint alkohol, drog és egyéb kábító- és bódítószerek fogyasztása. Teendők baleset bekövetkeztekor: A bekövetkezett balesetet a tanuló, amennyiben azt állapota nem teszi lehetővé, akkor társa vagy társai, azonnal jelenti(k) a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár intézkedik elsősegély nyújtásáról, orvosi segély hívásáról a szülő (gondviselő) és az iskola igazgatóságának értesítéséről. 17. Az osztályterem díszítése során dekoráció nem helyezhető az osztályterem ajtajára és ablakaira, az osztályszekrények külső részére, az olajlábazatra és a farostlábazatra valamint a lámpatestekre. A főfalon csak kereszt (feszület) és óra legyen. A tanteremben Magyarország címerét is el kell helyezni. 18. Ökoiskolai minősítésünkhöz hozzátartozik a szelektív hulladékgyűjtés. A különböző szelektív gyűjtőkbe csak a megfelelő hulladék helyezhető el. 19. Az iskolában az iskola tanárain kívül más személy hirdetményt csak igazgatósági engedéllyel helyezhet el. A nem engedélyezett hirdetéseket eltávolítjuk. 20. A diákok iskolán, tanításon kívüli nyilvános (pl. internetes felületeken történő) megnyilatkozásai nem sérthetik diáktársaik, tanáraik becsületét, személyiségi jogait, valamint az iskola jó hírét. A felsoroltak bármelyikét érintő szándékosan vagy meggondolatlanságból elkövetett sértés fegyelmi vétségnek minősül. IV. A diákok és a szülők tájékoztatása 1. A tanulók az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, tudnivalókról folyamatosan tájékozódhatnak: az iskola igazgatójától az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén; a diákközgyűlésen; tanulói hirdetések alkalmával; az iskola épületeiben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan; az iskola honlapján elhelyezett hirdetményekből folyamatosan. az osztályfőnököktől az osztályfőnöki órákon folyamatosan. 13

2. A tanulót a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják. 3. A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban a fogadóórákon, illetve írásban az elektronikus naplón keresztül folyamatosan tájékoztatják. 4. A szülők az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, tudnivalókról folyamatosan tájékozódhatnak: az iskola igazgatójától a Szülők Egyesülete választmányi ülésén; időszakosan iskolai hírlevelek formájában írásban. az osztályfőnököktől az osztályok szülői értekezletein szóban; az ellenőrző könyvön és az elektronikus naplón keresztül írásban folyamatosan. 5. A szülők az elektronikus napló gyermekükre vonatkozó részéhez az internet segítségével, egyéni felhasználónévvel és jelszóval férhetnek hozzá. A belépés technikai részleteit az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén ismertetik a szülőkkel, akik ekkor kapják meg a belépéshez szükséges felhasználói nevet és jelszót. Amennyiben a szülő nem tudott részt venni a szülői értekezleten, ezeket az adatokat és a szükséges tájékoztatást az osztályfőnöktől kaphatja meg. 6. A szülői értekezletek és a tanárok fogadóóráinak időpontjairól az iskola az ellenőrző könyvön és az elektronikus naplón keresztül tájékoztatja a szülőket. Az egyéni fogadóórán való részvételt a szülő előre jelezze a nevelőnek. A fogadóestre az e-naplón keresztül jelentkezhet a szülő. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy nevelőivel. 8. Az iskola a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. V. A tanulók késése, mulasztása és ezek igazolása 1. A tanulók mulasztásaikat kötelesek igazolni, az igazolást a mulasztást követő osztályfőnöki órán kell bemutatni. Amennyiben ez nem történik meg, a mulasztás igazolatlan, határidő után igazolásra nincs lehetőség. 2. Az osztályfőnök a mulasztás igazolását az igazolás kézhezvétele után az e-naplóban rögzíti, így a szülő nyomon tudja követni gyermeke mulasztásait. 3. A mulasztások igazolásának típusai: orvosi igazolás: háziorvos vagy szakorvos által a tanuló nevére kiállított, pecséttel és aláírással ellátott hivatalos igazolás, melyen szerepelnie kell a hiányzás első és utolsó napjának. szülői igazolás: a szülő által a tanuló ellenőrzőjébe írt igazolás, mely tartalmazza a mulasztás idejét és okát. Szülői igazolással kell igazolni a családi okokból történő mulasztást és azokat a mulasztásokat, melyek nem az iskolai kötelességekhez kapcsolódnak. Szülői igazolással egy tanévben legfeljebb három nap (alkalom) igazolható. 14

osztályfőnöki igazolás: az osztályfőnök igazolja a tanuló iskolai tevékenység vagy sportegyesülethez, zenekarhoz kapcsolódó tevékenység miatti mulasztásait. tanulmányi versenyek igazolása: Tanulmányi verseny(ek) döntőjére való felkészülés céljára a tanuló egy tanévben 3 nap időtartamra tanulmányi szabadságot kérhet (a 3 nap nem foglalja magába a verseny(ek) napjait). A kérelmet a szaktanári tájékoztatás és javaslat alapján az osztályfőnök bírálja el és tartja nyilván. A versenyek napján való mulasztásokat a szaktanár tájékoztatása alapján az osztályfőnök igazolja. (A versenyek házi fordulója napján a diákoknak a 4. tanóráig kell részt venniük a tanórákon, ez utáni hiányzásukat az osztályfőnök igazolja. Az OKTV házi fordulójának napján a diákok egész napos hiányzása igazolt.) nyelvvizsga igazolás: nyelvvizsgára való felkészülés céljára a tanuló egy tanévben 4 nap időtartamra tanulmányi szabadságot kérhet (a 4 nap magában foglalja a nyelvvizsgák írásbeli és szóbeli részének napjait). A kérelmet szaktanári tájékoztatás és javaslat alapján az osztályfőnök bírálja el és tartja nyilván. igazgatói igazolás: a fentiekben megszabottnál több alkalomra, hosszabb időre az igazgató a szülő írásbeli kérésére, az osztályfőnökkel egyeztetve, indokolt esetben engedélyezheti az igazolást. 4. A szülő, illetve más intézmény, egyesület stb. a diák többnapos hiányzását kikérő formájában előre jelezze az osztályfőnöknek. Amennyiben a hiányzás időtartama a 3 napot nem haladja meg, a kikérőt az osztályfőnök bírálja el. Három napot meghaladó időtartamú kikérést az igazgatónak kell engedélyezésre benyújtani. Az osztályfőnök és az igazgató az engedélyt csak abban az esetben adhatja meg, ha a tanuló vállalja a tananyag és a házi feladatok pótlását a visszaérkezést követő egy héten belüli időszakban. 5. A 12. évfolyamos tanulók egy tanévben maximum 2 napot vehetnek igénybe a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napokon való részvételre. A tanulóknak a részvételről igazolást kell beszerezniük. Alacsonyabb évfolyamos diákok nyílt napokon tanítási időben nem vehetnek részt vagy legfeljebb szülői igazolással. 6. Az előrehozott érettségit a diákok tanulmányi kötelezettségeiken felül önként vállalják, ezért az erre való felkészülésüket a tanítási időn kívül kell megoldaniuk, tanórát mulasztaniuk emiatt csak szülői igazolással lehet. Az írásbeli és szóbeli vizsga napját (amennyiben a diák a vizsgát lebonyolító intézménytől igazolást hozott) az osztályfőnök igazolja. 7. A hiányzások csökkentése érdekében egy tanuló egy tanévben csak egy cserediákkapcsolatban, külföldi vagy hazai tanulmányúton vehet részt. Ezt az osztályfőnök tartja nyilván. Ettől eltérni csak igazgatói engedéllyel lehet. 8. Az igazolatlan hiányzás és késés fegyelmi vétség, tankötelezett tanulók esetén a tankötelezettség megszegése. Igazolatlan késés és hiányzás esetén fegyelmező intézkedések sorozatát kell indítani: Igazolatlan hiányzásért járó fegyelmező intézkedések: 1 és 2 óra igazolatlan hiányzás után osztályfőnöki figyelmeztető 3 óra igazolatlan hiányzás után osztályfőnöki intő 4 óra igazolatlan hiányzás után igazgatói figyelmeztető 5 óra igazolatlan hiányzás után igazgatói intő további igazolatlan hiányzások esetén fegyelmi tárgyalás Igazolatlan késésért járó fegyelmező intézkedések: 4 igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztető 15

6 igazolatlan késés után osztályfőnöki intő 8 igazolatlan késés után igazgatói figyelmeztetés 10 igazolatlan késés után igazgatói intő további igazolatlan késések esetén fegyelmi tárgyalás 9. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül, amiért a tanulót a megfelelő fegyelmi fokozatban kell részesíteni. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 10. A késés igazoltnak tekinthető amennyiben közlekedési okból történt és a diák az utazási társaságtól a jármű késéséről vagy kimaradásáról igazolást hozott, illetve ezt a tényt más, hiteles módon igazolni tudja vagy amennyiben orvosi vizsgálaton való részvétel miatt történt, és a diák orvosi igazolást hozott. 11. Az osztályfőnök értesíti a tanköteles tanuló szüleit a tanuló első igazolatlan hiányzásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 12. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója tanköteles tanuló esetén értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat, az iskola és szükség esetén a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. 13. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. 14. A nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya, amennyiben egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. 15. Amennyiben a tanuló mulasztásai a tanév során elérik a 150 órát, az osztályfőnök a szülőt írásban figyelmezteti a 250 óra elérése esetén várható következményekre. 16

16. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak együttes óraszáma a tanévben a 250 órát eléri, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető (osztályozható), kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 17. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 18. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a 18. pontban meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. VI. A tanulók teljesítményének értékelése 1. Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak: röpdolgozat az adott óra vagy legfeljebb az utolsó három óra tananyagából, érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét, előzetes bejelentése nem kötelező, a röpdolgozatra a tanuló egy érdemjegyet kap számonkérő dolgozat három-öt óra anyagából, érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét, előzetesen be kell jelenteni legalább az előző tanórán a számonkérő dolgozatra a tanuló egyetlen érdemjegyet kap témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából jellemzően az osztály egészét érinti, időtartama egy vagy több tanóra, ilyen dolgozatot egy tanuló egy tanítási napon legfeljebb egyet írhat előzetesen be kell jelenteni legalább egy héttel korábban a témazáró dolgozatra a tanuló egy érdemjegyet kap, amelyet azonban a félévi, illetve tanév végi osztályzat kialakításakor a többi érdemjegyhez képest nagyobb súllyal kell figyelembe venni Valamennyi dolgozatot három tanítási héten belül ki kell javítani, eredményüket a tanulókkal ismertetni kell. Abban az esetben, ha ez mégsem történik meg, a tanuló dönthet úgy, hogy a dolgozatra kapott érdemjegyet nem fogadja el. Ilyenkor azt semmisnek kell tekinteni, de a dolgozat az érintettekkel nem íratható meg újra. Az ilyen helyzetek elkerülése minden tanuló érdeke és minden szaktanár célja. 17

2. A félévi és tanév végi magatartás és szorgalom jegyek elbírálása A tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és tanév végi minősítéséről az osztályfőnök dönt, figyelembe véve az osztályban tanító nevelők, az osztályban tanuló diákok véleményét és a következő irányelveket: A magatartási és szorgalmi követelmények az alapvető keresztény értékekre és keresztény erkölcsre épülnek. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartáson értjük a tanuló viszonyát az iskola értékrendjéhez, társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz, továbbá a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjeit. A magatartásjegyben kifejezésre jut: a tanuló iskolába járási fegyelme (a Házirend meghatároz bizonyos igazolatlan óraszámot, amely mellett a tanuló magatartásjegye egyéb feltételek teljesülése esetén sem lehet példás, jó, stb.); társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság, tisztelet); beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje). A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között, vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), a tanuló képességéhez mért teljesítménye, a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), a szorgalomjegytől amennyire lehet el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.) 18

1. A tanulók jutalmazásának elvei VII. A tanulók jutalmazása Az iskola pedagógiai munkájának egyik legfontosabb eszköze a jutalmazás. Minden olyan tanulói teljesítményt külön elismerni, dicsérni és jutalmazni kell, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét meghaladja. A dicséret és jutalmazás minden nevelőnek alapvető pedagógiai feladata és kötelessége. Igen fontos, hogy a jutalmazás, dicséret megkapja a jelentőségéhez mért nyilvánosságot. A dicséreteket, jutalmakat osztály, illetve iskolai nyilvánosság előtt kell közölni: osztályfőnöki órákon, iskolagyűléseken, iskolai ünnepségeken és főleg ünnepélyes tanévzáró és tanévnyitó ünnepségeken. Kiemelten kell figyelembe venni jutalmazáskor, dicséret megadásakor: a magatartást; a jeles és kitűnő tanulmányi eredményeket; tanulmányi versenyeken az iskolai fordulóból való továbbjutást; a kulturális, honismereti, környezetvédelmi tevékenységben az iskolai körön túli teljesítményeket; a sportversenyeken a megyei, országos, iskolák közötti bajnokságokon elért eredményeket; a diákmozgalmakban, tanulóközösségekben az osztályérdekeltséget meghaladó részvételt, teljesítményt. 2. Jutalmazási formák A tanulók jutalmazásának formái: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói szóbeli dicséret; dicséretek ellenőrző könyvbe és naplóba való beírása (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi írásbeli dicséretek); dicséretek (szaktárgyi és általános) bizonyítványokba és törzslapba való beírása; oklevelek, könyv- és egyéb tárgy-, valamint pénzjutalmak; részvétel az iskola által szervezett külföldi, partneriskolai látogatásokon; iskolai díjak: Jó tanuló jó sportoló díj, Révay Ferenc Frigyes-díj; a végzős tanulók számára iskolai oklevél, emlékérem, Szent Norbert-díj. Az iskolai díjak odaítélésének részletes szempontjairól külön iskolai szabályzat rendelkezik. A tanév végén az osztályfőnök javaslatára általános tantestületi dicséretben részesülhet az a diák, aki kiemelkedő tanulmányi teljesítménnyel kitűnő bizonyítványt szerzett, több tantárgyból szaktárgyi dicséretet kapott, és a nevelőtestület többsége támogatja a jutalmazásnak e formáját. A félévi, illetve tanév végi eredményei alapján KITŰNŐ minősítést kap az a tanuló, akinek minden osztályzata jeles. A félévi, illetve tanév végi eredményei alapján JELES minősítést kap az a tanuló, akinek osztályzatai átlaga legalább 4,80, és nincs jó -nál rosszabb osztályzata. 19

VIII. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések célja, hogy a tanuló időben kapjon vétsége súlyával arányban álló figyelmeztetést, intést, és így elkerülhetők legyenek a súlyosabb következmények. A fegyelmező intézkedés tehát nem öncélú, hanem nevelési eszköz. Fegyelmező intézkedésre van szükség már kisebb magatartási hibák, fegyelmi vétségek, a házirend kevésbé súlyos megsértése esetén is, különösen pedig akkor, ha a tanuló magatartásával, viselkedésével sérti a kulturált, udvarias társadalmi magatartás szabályait, veszélyezteti vagy sérti a tanórák, szünetek, tanórán kívüli foglalkozások rendjét, a biztonságos munkavégzést, saját és társai testi és lelki-szellemi épségét. A fegyelmezés az intézmény valamennyi nevelőjének alapvető pedagógiai feladata és kötelessége. Egyetlen olyan magatartási, viselkedési anomália sem maradhat visszautasítás nélkül, amely a rossz példa erejével hathat, illetve súlyosabb következményei lehetnek. Ugyanakkor fontos a fegyelmező intézkedés kellő tapintattal és mérlegeléssel való alkalmazása, annak megítélése, hogy kapjon-e nyilvánosságot, illetve szóbeli vagy írásos legyene formája. 2. A fegyelmező intézkedések írásos fokozatai és formái a következők: szaktanári figyelmeztető szaktanári intő osztályfőnöki figyelmeztető osztályfőnöki intő igazgatói figyelmeztető igazgatói intő nevelőtestületi figyelmeztető nevelőtestületi intő 3. A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetőket és intőket nevezettek írják be a diák ellenőrzőjébe és az e-naplóba. A nevelőtestületi figyelmeztetőt és intőt a nevelőtestület döntése alapján az igazgató jegyzi be a diák ellenőrzőjébe és az e-naplóba. 4. A súlyos kötelességszegés illetve a házirend előírásainak súlyos megszegése fegyelmi eljárást von maga után, amelynek büntetési fokozatai írásbeli határozattal a következők lehetnek: megrovás; szigorú megrovás; meghatározott (nem szociális) kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; áthelyezés az iskola másik osztályába; áthelyezés másik iskolába; eltiltás az iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából. Tanköteles tanuló esetén az utolsó két fokozat rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Amennyiben ez tizenöt napon belül nem történik meg, a Kormányhivatal hét napon belül új iskolát jelöl ki a tanulónak. 20