ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015
Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4 ISSN 1788-0165 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős kiadó: Sibinger Márta a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.)a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!
TARTALOMJEGYZÉK Előszó...5 I. A szociális biztonságot érintő nemzetközi jogalkalmazás egyes kérdései...7 Bevezető...7 Általános szabályok...7 1. Szociális biztonság az Európai Unióban...9 Kikre kell alkalmazni a Koordinációs szabályokat?...10 A biztosítási kötelezettség megállapítása...11 Marginális (elhanyagolható) tevékenység...12 Mit kell tudni a közösségi rendelethez tartozó igazolásokról?...13 Mely állam jogát kell alkalmazni?...13 1.1 A kiküldetés...14 Kiküldetési minősítés...15 A munkaerő-kölcsönzés kiküldetésnek tekinthető?...15 A járulék- és szociális hozzájárulási adóalap megállapítása kiküldött munkavállaló esetén...16 1.2 Tevékenység végzése több tagállamban...20 Munkavállalók...21 Önálló vállalkozók...22 Mit kell tenni, ha valamely személy két vagy több tagállamban dolgozik?...23 Összegzés...30 2. Szociális biztonság kétoldalú egyezmények alapján...31 3. Harmadik ország munkavállalója, harmadik országban történő munkavégzés...39 3.1 A külföldön történő munkavállalás bejelentése...40 Az állami adóhatóság felé...40 Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv felé...41 3.2 A biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött...42 1. számú melléklet A jelenleg hatályos alkalmazandó szociális biztonsági egyezmények...44 2. számú melléklet Alkalmazandó szociálpolitikai egyezmények...45 II. Az Európai Unióban szerzett biztosítási időszakok figyelembevétele a nyugdíj megállapítása során...47 1. A koordinációs rendeletek alapelvei...48 1.1 Azonos elbírálás...48 1.2 Egy tagállam joghatóságának elve...49 1.3 Az ellátások exportálhatósága...49 1.4 A biztosítási idők összeszámításának elve (kumuláció)...49
2. A koordinációs rendeletek alkalmazása a nyugdíjbiztosítás terén...49 2.1 Személyi hatály...49 2.2 Tárgyi hatály...50 2.3 Időbeli hatály...50 2.4 Igényérvényesítés a nemzetközi nyugdíjeljárásban...51 3. A biztosítási idők figyelembevétele...53 3.1 A figyelembe vehető szolgálati idők jellege, típusai...53 3.2 Speciális esetek...54 A korkedvezményre jogosító szolgálati idők fi gyelembevétele...54 A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idők...55 Átfedő biztosítási idők...55 3.3 A külföldi biztosítási idő figyelembevétele...56 4. Az adategyeztetési eljárás nemzetközi vonatkozásai...59
ELŐSZÓ A gazdasági érdek, a szakképzett munkaerő iránti igény egyre szélesebb lehetőséget teremt a külföldön történő munkavégzésre, illetve a külföldieknek Magyarországon történő munkavállalására. A foglalkoztatáshoz, illetve az önálló vállalkozásfolytatáshoz kötődő társadalombiztosítási kötelezettségek ide értve a járulék-, a szociális hozzájárulási adó, illetve az egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget is teljesítése azonban összetett feladat. E kötelezettségek szabályszerű teljesítéséhez kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy az Európai Unión belüli, az egyéb kétoldalú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó, illetve az ún. harmadik országok állampolgárai esetében alkalmazandó fontosabb szabályokat összefoglaljuk. A kiadványban bemutatjuk továbbá, hogy a nyugellátások megállapítása során a koordinációs rendeletek biztosítási időkre vonatkozó előírásai miként érvényesülnek. Hogyan történik az EU-tagállamokban szerzett biztosítási idők figyelembevétele a nyugdíj megállapításánál, továbbá ismertetjük az igényérvényesítésre vonatkozó alapvető szabályokat, gyakorlati tudnivalókat. Kiadó 5
II. Az Európai Unióban szerzett biztosítási időszakok figyelembevétele a nyugdíj megállapítása során Példa több tagállam érintettsége esetén: A kérelmező Magyarországon öregségi nyugdíj megállapítását kérte 2015. január 1-jétől, a szükséges egyéb jogosultsági feltételekkel (öregségi teljes nyugdíjra jogosító életkor betöltése, jogviszony megszűnése) rendelkezik. Magyarországon 1972.01.01-jétől 2003.12.31-ig illetve 2007.01.01-jétől 2014.12.31-ig terjedő időben összesen 38 év magyar szolgálati idővel rendelkezik. Az ügyfél Ausztriában dolgozott 2004.01.01-jétől 2004.12.31-ig, az osztrák biztosítási szerv részére 12 hónap biztosítási időt igazolt, majd 2005.01.01-jétől 2006.12.31-ig terjedő időben Németország területén dolgozott, részére az illetékes német nyugdíjbiztosító 24 hónap német biztosítási időt igazolt. 38 év magyar szolgálati idő alapján az igénylő a nemzeti jogszabályok szerint jogosult független ellátásra. Ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összege 200 000 Ft, a nyugdíj összege 38 év szolgálati idő után a havi átlagkereset 77,0%-a, azaz 154 000 Ft. Az arányos (pro-rata) nyugdíjrész kiszámítása ebben az esetben a következők szerint történik: Magyar idő: 38 év, azaz 13870 nap Osztrák idő: 12 hónap, azaz 360 nap Német idő: 24 hónap, azaz 730 nap 63 Összes idő: 41év, azaz 14965 nap 200 000 Ft nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet figyelembe véve az elméleti nyugdíj összege a 41 év össz-szolgálati idő után a havi átlagkereset 82,0%-a, azaz 164 000 Ft, melyből a magyar nyugdíjbiztosítást az ellátás 13870/14965-öd része, azaz 92,7%-a terheli, amely 152 028 Ft. Ebben az esetben is a 154 000 Ft független ellátás kerül majd megállapításra az ügyfél részére kedvezőbb összegű ellátásként. 4. Az adategyeztetési eljárás nemzetközi vonatkozásai Mostanában a nyugdíjbiztosítással kapcsolatban leggyakrabban az adategyeztetési eljárásról hallunk. Ez az új jogintézmény a korábbi szolgálati idő elismerési kérelem helyett 2013. január 1-jétől került bevezetésre, a korábbi gyakorlattól eltérő tartalommal. 63 Az osztrák és a német fél a biztosítási időt hónapban közli, egy hónap 30 napnak, egy év 360 napnak felel meg, ezért a napokra történő átszámítás módja a német biztosítási idő esetén következő: 24 30 365 / 360 = 730. 59
KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA A Tny. 96/B. -a alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti. Az egyeztetési eljárás az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti. Az adategyeztetési eljárás célja az, hogy az ügyfelek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási időkről, a nyugdíj jövőbeni megállapításakor figyelembe vehető keresetekről tájékoztatást kapjanak. A nyugdíjbiztosítási szervek szempontjából az eljárás célja pedig az, hogy a biztosítottakkal történő egyeztetés alapján egy mind teljesebb nyilvántartás jöjjön létre. Az egyeztetett adatok lesznek majd a jövőbeni nyugdíjelbírálás kiindulópontjai, azaz a későbbiekben előterjesztésre kerülő nyugdíjkérelmek feldolgozásakor a nyugdíjbiztosítási szervnek csak a nem egyeztetett adatokat kell beszereznie és vizsgálnia, ezáltal az eljárás lényegesen lerövidül. Láthatjuk tehát, hogy az egyeztetési eljárás egyfelől hivatalból, a nyugdíjbiztosítási szervek szolgáltató tevékenységének keretében zajlik a nyugdíjba vonuláshoz időben közelebb álló személyek első ízben az 1955-től 1959-ig születettek esetében, emellett azonban továbbra is lehetőség van arra, hogy az egyeztetést bárki kérelmezze, igaz, ezt csak elektronikus úton teheti meg. Az adategyeztetési eljárásnak is van nemzetközi vetülete, hiszen a kérelmező, illetve az a személy, akire vonatkozóan hivatalból eljárás indult, rendelkezhet EU/EGT tagállamban szerzett biztosítási idővel. Amennyiben ezt a tényt az ügyfél jelzi, az adategyeztetés lefolytatása az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatósága hatáskörébe tartozik. Az érintett tagállami intézményektől a korábban már ismertetett módon bekérésre kerül a külföldi biztosítási idő igazolása adategyeztetési eljárás lefolytatása esetén is. Ennek előnye, hogy az esetleges kettős biztosítást, azaz az átfedő időszakokat a tényleges nyugdíjba vonulást megelőzően ki lehet vizsgálni, így a nyugdíj megállapítása során erre az időigényes eljárásra már nem kerül sor, és az ellátás megállapításának ügyintézési ideje lerövidülhet. Az adategyeztetési eljárást lezáró határozatban a külföldi biztosítási idő, valamint a biztosított összes magyar és külföldi biztosítási ideje csak tájékoztató jelleggel kerül közlésre, annak érdekében, hogy a kérelmező információt kapjon arra vonatkozóan, hogy a megszerzett összes szolgálati idő alapján várhatóan mikor vonulhat nyugdíjba. Összefoglalva a leírtakat, a nyugellátások megállapítása során az ellátásra való jogosultság, a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása a magyar jogszabályok a Tny. és a Tnyvhr. alkalmazásával történik, azonban az uniós csatlakozás következtében a koordinációs rendeletek alapelveit, különösen az azonos elbánás és a kumuláció elvét ezen eljárásban is érvényesíteni kell. 60