Trójai mndakör - a görög mndák legismertebb összefüggő mndacsprtja, középpntjába a trójai hábrú áll - 2 legnevezetesebb feldlgzása Hmérsz két epsza: Iliász : a trójai hábrú utlsó szakaszát írja le Odüsszeia : Odüsszeusz kalands hazatérése a trójai hábrú után - Péleusz király és Thetisz istennő (Néreusz tengeristen lánya) lakdalma: Eriszt (viszály istennője) nem hívják meg bsszú aranyalma a Heszperidák kertjéből, a legszebbnek (Héra / Pallasz Athéné / Aphrdité) a 3 istennő összeveszett az almán Párisz trójai herceget (Priamsz király fia) kérték fel döntőbírónak - Párisz választása : minegyik istennő ígért neki valamit Héra : Európa és Ázsia feletti hatalm; Athéné : bölcsesség; Aphrdité : a legszebb földi nő, Heléné (Menelasz spártai király felesége) szerelme Párisz Aphrditét választja Héra és Athéné mérges lesz, Trója pusztulását követelik Zeusznál - Párisz diplmáciai küldetésre megy Spártába : Menelasz lakmát tarttt tiszteletére Menelasznak el kellett utaznia Párisz ezt kihasználja megszökteti Helénét, és a palta kincseinek nagy részét is magával viszi - Menelasz öccséhez, Agamemnónhz frdult segítségért - a legenda szerint, mikr annak idején Heléné kezéért versengtek a kérők, Tündareisz spártai király (Heléné apja) megeskette a kérőket, hgy tiszteletben tartják lánya választását, és ha valaki megsértené a házasság szentségét az ellen közös erővel lépnek fel Agamemnón vezetésével hadba szállnak a görögök legvitézebb királyai, hgy bsszút álljanak Páriszn és Tróján + jó ürügy arra, hgy a Fekete-tenger felé irányuló kereskedelmet ellenőrző Tróját legyőzzék, és ők gazdagdjanak helyette - jóslatk : sk esemény hátráltatta a hábrú kezdetét Odüsszeusz : ha hadba indul 20 évig nem tér vissza blndnak tetteti magát leleplezik Akhilleusz : hsszú élet, de nem lesz ismert / rövid élet, de neve fent marad Thétisz a 2. ellen úgy akart védekezni, hgy a Sztüx (alvilági flyó) sebezhetetlenné tevő vízébe márttta Akhilleuszt, de a sarka kimaradt (annál fgva tarttta) a hadba hívó görög követek elől Thetisz Akhilleuszt lányruhában rejti el Odüsszeusz ismerte fel Akhilleuszt, aki bldgan indult a harcba Artemisz is hátráltatta a görög hajóhad indulását; Iphigenia (Agamemnón lánya) feláldzását követelte az utlsó pillanatban a fellegekbe ragadta - megkezdődik a harc 9 évig váltakzó sikerrel - 10. év : Odüsszeusz elrablja a Tróját védő palladiónt (Athéné csdatévő szent szbrát) Briszéiszt (Akhilleusz rabnője, szerelmesek egymásba) Agamemnón magának akarta Akhilleusz nem hajlandó harclni; Patrklsz (Akhilleusz barátja) harcl Akhilleusz páncéljában Hektór (trójai herceg, Párisz testvére) megöli Patrklszt Akhilleusz újra harcba indul, megöli Hektórt trójai faló : Odüsszeusz ötlete; a görögök elvnulást színleltek, a falónál tthagytak egy megkötözött férfit, Szinónt rávette a trójaiakat, hgy vntassák be a falvat (ajándék Athénének) Lakón (Apllón papja) nem akarja bevntatni Pszeidón kígyókat küld rá és fiaira
a görögök éjszaka kijöttek a falóból, beengedték a többieket feldúlták Tróját Akhilleusz is meghalt Párisz nyilazta le a sarkánál - hazatérés : Agamemnón : Klüthaimnésztra, a hűtlen felesége gyilklta meg Odüsszeusz : 20 évnyi blyngás után tért haza Ithakára, a hűséges feleségét kérők strmlták, akikkel meg kellet küzdenie Odüsszeia (Odüsszeusz hazatérése) : A mű szrsan kapcslódik az Iliászhz, ami tt ért véget, hgy Hektór halála után Trója elesett és elfglalták a görögök. Kisebb-nagybb kalandk után hazatértek a harcsk, egy kivételével; Odüsszeuszra tíz éves bjngás várt az istenek akaratából. Az első énekekben nem is találkzunk magával Odüsszeusszal, Ithaka királyával, csak a környezetét és családját ismerhetjük meg. Hazájában anarchia uralkdik, mivel nem érkezett meg a többiekkel és senki nem tudja mi történhetett vele. Skan halttnak hiszik és ellepik a várst a léhűtő, hzmány és hatalmvadász kérők, akik felélik Odüsszeusz vagynát. Penelpé, a király felesége nagyn nehéz helyzetben van, hiszen nem akarja elismerni férje halálát, de a kérők egyre sürgetőbb választ várnak tőle. Télemakhsz, Odüsszeusz fia közben férfivá érik és elhagyja szülőföldjét, hgy megkeresse apját. Pallasz Athéné van ebben segítségére, először Mentész, majd Mentór - Odüsszeusz régi barátai - alakjában buzdítja cselekvésre Télemakhszt. Először Pülszba megy Nesztórhz, a várs öreg és bölcs királyát keresi fel, majd Spártába utazik Menelászhz, hátha tud valamit apjáról. Odüsszeusz közben fgságba esett Kalüpszó nimfa szigetén és sk társát elveszítette. Már hét éve rabskdtt a szerelmes szigeten, amikr Hermész, az istenek hírnöke elindul az Olümpszról, hgy szabadulásának hírét elvigye hzzá. Az istenek mind megbcsájtttak neki, egyedül Psszeidón neheztelt rá, amiért megölte fiát, a küklpszt. A skévnyi távllét, a gyönyörű sziget és Kalüpszó szépsége kicsit elfelejtette Odüsszeusszal feleségét és hazáját, de feltámad benne a hnvágy és haza akar menni. Még a halhatatlanságról is lemnd, hgy újra láthassa Ithaka partjait. Saját kezűleg készíti el tutaját és húsz nap alatt megérkezik Szkhéria szigetére, a phaiákk hazájába. Kimerülten feküdt a partn, álmából a tőle nem messze labdázó lányk siklya ébresztette fel. A sziget lakói aznban békések és vendégül látják, bár nem fedi fel előttük rögtön, ki is ő valójában. Megismerkedik Nauszikaával, a phaiák királylánnyal. Ha akarná meghódíthatná a nőt, és vele a trónt is, de uralkdik vágyain és csak a hazautazásra gndl. A IX. énekben beszél arról, hgy ő Odüsszeusz és hgy mi történt vele a trójai hábrú után. Útjai srán találkztt emberevő óriáskkal, küklpszkkal, hatfejű szörnyetegekkel és még számtalan megmagyarázhatatlan, csdás jelenséggel. A hazafelé tartó útról időrendben kapunk beszámlót. 1. kaland: Odüsszeusz és társai feldúlják az Iszmarsz nevű várst, ahl a kikón nevű nép lakik. Féktelenül rablnak és fsztgatnak, nem hallgatnak Odüsszeusz intésére sem, így skan meghalnak. 2. kaland: A lótuszevők szigetére érnek, ahl hárm társ megkóstlja a lótuszt és nem akar többé hazatérni. Őket erővel viszik el a minden gndt feledtető világból. 3. kaland: A küklpszk szigetén Odüsszeusz agyafúrtságának hála megvakítják Plüphémszt, aki Psszeidón fia. Ezért is haragszik meg lyan nagyn Odüsszeuszra és küld rá viharkat és rssz szelet. A kaland srán hat társa meghal, felfalja őket a szörnyeteg, de hatan túlélik és gazdag zsákmányt szereznek. 4. kaland: Ailé szigetén kötnek ki, ahl a szelek királya egy bőrtömlőt ad Odüsszeusznak, amiben a hatalmas tengeri viharkat keltő szelek vannak fgvatartva. A társak balgasága és kíváncsisága miatt kinyitják a tömlőt és elsdródnak Ithakától. 5. kaland: Télepülsznál kötnek ki, ahl hatalmas emberevő óriásk laknak és sziklákat dbálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. Csupán az övé marad meg, a többi elsüllyed. 6. kaland: Kirké istennő szigetén tvábbi társakat veszít Odüsszeusz, ugyanis 21 emberét disznóvá váltztatta az istennő. Hermész segít megtörni a varázst és kiszabadítani a póruljártakat. Kb. 1 évig maradnak a szigeten. 7. kaland: Kirké azt javaslja Odüsszeusznak, hgy látgassn el az Alvilágba és kérjen jóslatt Teiresziásztól. Itt megtudja, hgy egyáltalán nem reménytelen a hazaút, csak saját maguk hibáit kell legyőzniük. Sk görög harcs lelkét is látja itt Odüsszeusz, akiket trójánál győztek le. Találkzik Agamemnónnal is, a mükénéi királlyal. Elmeséli neki, hgy miután hazatért a győztes trójai hadjáratból, felesége és szeretője csellel meggyilklták. Agamemnón ezért elátkzta feleségét, Klütaimnésztrát és vele együtt minden nőt a világn. Még Penelpé neve is gyanúba kerül. Odüsszeusz erre gyanakvóbbá és óvatsabbá válik és már nem siet vissza annyira. Ezért is használják ki ennyi ideig Kirké vendégszeretetét. Az istennő feltárja a hazatérés veszélyeit, de a társak erről nem szereznek tudmást. 8. kaland: Tvábbhajóznak és a Szirénekkel kell szembenézniük. Odüsszeusz az egyetlen, aki hallhatja éneküket, mert már ellent tud mndani vágyainak. Ennek ellenére dakötteti magát az árbóchz, a társak fülét pedig viasszal tömi be. A Szirének pntsan tudták mi Odüsszeusz gyenge pntja és megígérik, hgy lthatatlan tudásszmját csillapítani fgják. 9. kaland: A Szkülla közelében hajóztak, amikr hat embere daveszett. Odüsszeusz tudatsan vállalta mindezt, hgy a többiek lelkét megmentse. Ez vlt az egyetlen lehetőség, h9y megmeneküljenek a Kharübdisz haláls örvényétől. 10. kaland: Thrinakié szigetén Teiresziász és Kirké tilalma ellenére ettek a Napisten, Hélisz legszebb marháiból. Saját emberi gyarlóságuk és mhóságuk vitte őket ebbe a bűnbe. Büntetésük az lett, hgy mikr újra tengerre szálltak, hatalmas
viharba kerültek és csak Odüsszeusz maradt életben. Kilenc napn keresztül hányklódtt egy fába kapaszkdva, amikr Kalüpszó szigetére megérkezett. Miután mindezt elmesélte a phaiákknak, hajóra száll és elindul hazafelé. Agamemnón intését megfgatta Odüsszeusz és Pallasz Athéné segítségével kldusként érkezik meg Ithakáhz. Az időzítés tökéletes, ugyanis Télemakhsz is ekkr tér vissza Spártából és Pülszból. Nem támadhatnak nyíltan a 108 kérőre, mert semmi esélyük nem lenne ellenük, ezért cselhez Odüsszeusz kieszel egy tervet. Amíg aznban nem érkezik el az idő, a legdurvább megalázást és sértések hadát is tűrnie kell. Mindezek ellenére sikerül legyőzni indulatait és ezáltal önmagát is. A kérők már elvesztették türelmüket és meg akarják gyilklni Télemakhszt. Pénelpé javaslatára rendeznek egy íjversenyt és ő a győztesnek ígéri kezét. Az események kegyetlen gyilklással végződnek. A tizenkét áruló szlgát Télemakhsz akasztja fel és kivégzik az őket segítő kecskepásztrt is. Odüsszeusz aznban nem leli örömét a vérengzésbe és Pallasz Athéné közbenjárásával felfedi magát. Így nem kell minden kérőt megölni, hiszen a rknság megölését az istenek sem néznék jó szemmel. A terjedelmes mű végére helyreáll a rend, Penelpé visszakapja férjét, Télemakhsz az apját, Ithaka pedig a királyát