DEBRECENI ANIKÓ. Tankönyv az általános oktatási rendszerű tanintézetek 10. osztálya számára. Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztéruma
|
|
- Zalán Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DEBRECENI ANIKÓ Tankönyv az általános oktatási rendszerű tanintézetek 10. osztálya számára Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztéruma ЛЬВІВ Видавництво СВІТ 2010
2 УДК (075.2) ББК 83.3(4УГО)я7 Д25 Рекомендовано Міністерством освіти і науки України (наказ 177 від р.) Видано за рахунок державних коштів. Продаж заборонено Психолого-педагогічну експертизу проводив Інститут педагогіки НАПН України Експерти, які здійснювали експертизу: Олас Е. Б., Пийтерфольвівський ліцей Виноградівського р-ну, Закарпатська обл., вчитель, вчитель-методист; Гулачі Є. Л., Мукачівський ліцей, Закарпатська обл., вчитель, старший вчитель; Ковач Т. Ф.Берегівська філія Закарпатського ІППО, методист; Гортвай К. І., Ужгородський національний університет, доцент, доцент, кандидат філологічних наук Д25 Дебрецені О. О. Література (інтегрований курс, угорська та зарубіжна): підруч. для 10 кл. загальноосвіт. навч. закладів із навчанням угорською мовою / О. О. Дебрецені. Львів: Світ, с.: іл. ISBN УДК (075.2) ББК 83.3(4УГО)я7 ISBN Дебрецені О. О., 2010 Видавництво Світ, 2010
3 BEVEZETŐ 3 Valamely irodalom éppen annál inkább lehet világirodalmi érték, mennél nemzetibb: mennél több új színt, új hangot visz belé a világirodalomba. E nagy koncerthez egy új hangot adni, új színt a világirodalom nagy tarkaságához, a legnagyobb szolgálatok egyike, melyeket egy kis irodalom a világirodalomban tehet. Babits Mihály: Magyar irodalom KEDVES TANULÓK! Az újabb követelményekhez igazított tankönyv a középiskolák 10. osztálya számára készült. Hogy mit értünk újabb követelményeken? Három tanterv összehangolásának eredménye ez a könyv. Meg kell felelnie a középiskolai oktatás állami szabványának, a filológiai szakirányú oktatásnak és az akadé miai szintnek, azaz a társadalmi-humán szakirányú irodalomoktatás tantervének. Segítségével az irodalom elméletébe és történeti múltjába szeretnénk bevezetni ifjú olvasóinkat. Ennek értelmében a tankönyv első része rövid áttekintést nyújt az ókor irodalmából, amit a filológiai szakirányú tanterv irányoz elő. A továbbiakban a korai középkor, az ókeresztény, a középkor, a késő középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és romantika irodalmáról és művészetéről olvashattok, amit az állami szabvány ír elő. Időben és mennyiségben tehát hatalmas anyagot ölel fel a könyv: több mint 3000 év irodalmi alkotásaiból válogat, az ókortól a XIX. század első negyedéig. Időrendben, történelmi korok és irodalmi irányzatok szerint tagolva kerül elétek a tananyag. Előbb a világirodalom legkiemelkedőbb, kulcsfontosságú műveivel, majd az adott irányzathoz kapcsolódóan a magyar irodalom nagyjainak életművével ismerkedhettek meg. A művelődéstörténeti korszakok és stílusok művészeti törekvéseiről a képzőművészetben, zenében, építészetben is igyekeztünk képet adni. Az alkotók életpályája és munkássága bemutatásával átfogó képet nyújtunk az adott íróról vagy költőről. Célunk az, hogy a tankönyvben megismert és megtárgyalt irodalmi alkotások segítsenek új meglátások, észrevételek, értelmezések felfedezésében. Azt szeretnénk, ha együtt gondolkodnátok a könyvvel, elfogadnátok, kiegészítenétek azt, vagy esetleg vitatkoznátok megállapításaival, s így fejlesztenétek műértő képességeteket. Az irodalmi műveltség megalapozására és szélesítésére, az irodalom megismertetésére fordítottuk figyelmünket, mert meggyőződésünk, hogy az irodalmi kultúra azonos az irodalmi alkotások alapos és elemző-értelmező ismeretével. A tankönyv két részből áll: az első rész az elméleti anyagot tartalmazza a tanterveknek megfelelően, a másodikban a kötelező olvasmányokkal ismerkedhettek meg. Természetesen több mint háromezer év irodalmi termését nem tudtuk belezsúfolni egyetlen könyvrészbe sem, ezért az alkotásokat részben kivonatosan olvashatjátok. A tankönyvben kétféle kérdés- és feladattípus olvasható: a -vel jelöltek (nehezebb) és a jelöletlenek (egyszerűbb), amelyek az irodalom tanulásának megkönnyítését, a lexikális ismeretanyag rendszerezését, a tudásszint állandó próbáját és ellenőrzését teszik lehetővé. A feladatok megoldásához sok sikert kívánunk, reméljük örömötöket lelitek a tankönyvben, és a belőle merített ismeretek az iskola elvégzése után is hasznotokra válnak.
4 4 I. RÉSZ I. RÉSZ AZ ÓKOR IRODALMA Korabeli történelmi helyzet Az ókor történelmi korszakát kb. i. e től számítjuk az I. század 476-ig. Az ókori civilizáció először a Nílustól a messzi Hoanghóig ívelő, nagy folyamoktól öntözött óriási területen, az ókori Keleten bontakozott ki. Megjelentek az első osztálytársadalmak (rabszolgatartó) Mezopotámiában, Egyiptomban, Indiában és Kínában. Az ókori Kelet jelentős népei: az egyiptomiak, a sumérok, a babiloniak, a föníciaiak, a zsidók, az asszírok, a perzsák, a hinduk, a kínaiak és még sokan mások a termelés, a műveltség, a tudományok és művészetek terén gazdag örökséget hagytak ránk. Az ásatások felszínre hozták a régi népek alkotásait. Épületek, síremlékek, templomok, paloták, szobrok és képek egész sora került napvilágra. Az ásatásoknál előkerült kövekbe vésett feliratok, agyagtáblácskák, papiruszok megszólaltatják a mintegy 5 6 ezer évvel ezelőtt élt embereket. Megismerhetjük meséiket, vallási hiedelmeiket, hősmondáikat, munkadalaikat, kalandos útleírásaikat, királyaik haditetteit, a kereskedők számadásait, üzleti leveleiket, diplomáciai iratokat. Az egyiptomi elbeszélések: Apophisz és Szekenenré története, Asztartétörténete, Bentres-sztélé, Egyiptomi amazontörténet, Az éhínség hét esztendejéről szóló felirat, Hórusz és Széth története (összesen 28), a sumér Gilgames-eposz, a nagy indiai költemények a Mahábhárata és Rámajáma, a zsidóknak a Bibliában összegyűjtött irodalma, a kínai költészet ma is időtálló értékei. Az európai irodalom története, mint maga az egész európai műveltség is, a görögökkel kezdődött. Mítosz, mitológia Az irodalom kezdeti szakaszában fontos szerepet töltött be a mese, mely fantáziára épülő, csodás, fantasztikus elemekkel átszőtt történetet mond el. A történelmi eseményekről szóló mese a monda (vagy rege). A mesék és mondák minden nép körében igen általánosak, a népköltészet egyik fő ágát alkotják. A mese különleges fajtája a mítosz (gör. müthosz: monda, mese, történet ), mely isteni lényekről, félistenekről, különleges hősökről szóló, azok életét, cselekedetét bemutató mű. Másképpen: a mítosz vallásos elemeket tartalmazó monda, hitrege, mely az ember és az őt környező világ küzdelmét mutatja be. Az egy nép körében kialakult mítoszok összességét nevezzük mitológiának. Ez voltaképpen az adott nép vallásos hiedelmeit, a világról alkotott képét, az ember és az istenek, az ember és a természet kapcsolatáról vallott nézeteket összegezte. Minden nép másképpen képzelte el a világ rendjét, felépítését, így tehát más volt a mitológiája. A mitológiai történeteket, mítoszokat csoportosíthatjuk tematikai, motivikus vagy szerkezeti szempontból. Tematikai szempontból megkülönböztetünk teremtéstörténeteket, melyek témája a világ keletkezése, az ember születése, teremtése. A mítoszoknak témája lehet természeti jelenségek, képződmények, lelki tulajdonságok, állapotok, szokások, mesterségek, állatfajok, növények létrejöttének magyarázata. A motívumok szempontjából elkülöníthetjük a vándormotívumokra, illetve a különböző kultúrák sajátos motívumaira, jelképeire épülő mítoszokat. Szerkezeti, kompozíciós szempontból megkülönböztetünk különálló, illetve történetfüzérekből, egymással összefüggő történetcsoportokból
5 AZ ÓKOR IRODALMA 5 álló történeteket. Az utóbbiak között a kapocs lehet lazább (közös helyszín) és lehet szorosabb (egyazon főhős). A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek, eredeti szövegük tehát ismeretlen, írás nem rögzítette azokat. A különféle mitológiákban ugyanazok a történettípusok térnek vissza: a világ keletkezése, az ember teremtése, a víz- vagy tűzözön, világtörténeti korszakok, a népek, helyek, nevek eredete, a világvége, a beavatás, a próbatétel, az áldozat, a pokoljárás történetei. Mítosztípusok: ISTENEK SZÜLETÉSÉRŐL SZÓLÓ (teogónia) ISTENEK HARCÁRÓL SZÓLÓ (teomákhia) A VILÁG SZÜLETÉSÉRŐL SZÓLÓ (kozmogónia) A VILÁG FELÉPÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ (kozmológia) AZ ÖZÖNVÍZRŐL, AZ ALVILÁGRÓL, ARANYKORRÓL SZÓLÓK A TERMÉSZETI ERŐK ÁLLATI FORMÁBAN VALÓ MEGJELENÉ- SÉRŐL SZÓLÓK A mondáknak két nagy csoportját különböztetjük meg: eredetmondák (egy nemzet, egy család eredetét magyarázzák), helyi mondák (egy helység nevét vagy különös természeti jelenségek keletkezésének titkát fejtik meg). A magyar nép eredetmondáját, a csodaszarvas történetét Arany János dolgozta fel a Rege a csodaszarvasról című versében. A leghíresebb germán hősmondákat a Nibelung-mondakör tartalmazza. A Nibelung név eredetileg a kincset őrző törpék neve volt, jelentése valószínűleg: a köd fiai. A germánok i. e. 800 körül a Keleti-tenger partvidékén éltek. Múltjukról régészeti leletek is tudósítanak. Sok germán törzs az évszázadok során nyomtalanul eltűnt vagy beolvadt más népekbe, jelentős részük azonban megtelepedett Észak-Európában, illetve Nyugat- és Közép-Európában. A mai Európa igen sok népe beszél germán nyelveket: a svédek, dánok, norvégok, az angolok, hollandok, flamandok és a németek. A Nibelung-történetek szereplői között voltak ismert történelmi személyiségek is, például Attila hun király és az udvarában élő Veronai Detre. A germán mondák egy csoportja olyan elbeszéléseket tartalmaz, amelyek nem istenekről és nemzeti hősökről szólnak, hanem óriásokról, hableányokról, ördögökről és híres varázslókról, akiket csak a népi képzelet ruházott fel természetfeletti varázserővel, és sokáig csak a szájhagyomány őrizte őket. A germán és kelta mondák adták az alapját többek között a német Richard Wagner ( ) operáinak: Lohengrin, A Nibelung gyűrűje, Parsifal. Az istenek születése a görög-római mitológiában A görögök elképzelése szerint eredetileg sem istenek, sem emberek nem éltek a földön. Maga a világ sem létezett, csak az alaktalan ősanyag, a végtelen világűr, amelyet Kháosz személyesített meg. Belőle született a sötétség: az éjszaka és a világosság: a nappal. Később megszületett Gaia, a föld. Gaia szülte Uranoszt, az égboltot és a tengert is. Amikor Uranosz uralomra jutott, feleségül vette Gaiát és ebből a házasságból titánok (isteni lények), egyszemű küklopszok és ötvenfejű, százkezű szörnyek születtek. Uranosz nem szerette utódait, ezért az alvilágba zárta valamennyit. Gaia megharagudott ezért, s rábeszélte a legifjabb titánt, Kronoszt, hogy büntesse meg az apját. Kronosz megtámadta Uranoszt, megfosztotta ha-
6 6 I. RÉSZ talmától, s maga lépett a főisten helyére. Kronosz feleségül vette Rheiát és hat gyermekük született: Hesztia, Déméter, Héra, Zeusz, Poszeidón és Hádész. A második istenpár, Zeusz és Héra, leszármazottai a görög hitvilág istenei. Az ókori görög mítoszok és mondák több csoportot, úgynevezett mondakört alkotnak. Mindegyikben közös azonban az ősi istenek világa. Emberi szenvedélyek, emberi hibák Az olümposzi istenek jellemezték őket. Az embereket védelmezték és üldözték, büntették és jutalmazták, de befolyásolhatóak voltak, ajándékokkal hatni lehetett rájuk. Lakomákra jártak, ambróziát és nektárt fogyasztottak. Úgy éltek, ahogy az emberek. A sok-sok isten közül tizennégy különleges rangra emelkedett. Ezek a magas Olümposzon laktak, ezért olümposzi isteneknek is nevezzük őket. Az istenek világában sajátos munkamegosztás uralkodott, mindenkinek megvolt a maga feladatköre. Zeusz (Jupiter), az istenek királya, az emberek és istenek atyja, olümposzi palotájában trónolva uralkodott a világon. Két testvére, akikkel megosztozott a világ uralmán: Poszeidón (Neptunus), a tenger ura, és Hádész (Pluto), a ködös alvilág fejedelme. Héra (Juno), a főisten felesége, a házasság istennője, Aphrodité (Venus), a szép istennő, a szerelem hatalmát képviselte. Zeusz másik lánya, a szűzies Palasz Athéné (Minerva), a bölcsességet, rendet és munkát. Hermész (Mercurius), a pásztorok, kereskedők és tolvajok védője ami illik is ahhoz az istenhez, aki a monda szerint már csecsemő korában ellopta bátyja, Apollón barmait. Apollón a napfény, a zene, a jóslás és egyben a költészet istene. A költészet védnökségében osztozik vele a kilenc múzsa az isteni szüzek, Zeusz lányai. A többiek: Déméter (Ceres), a földművelés és a termékenység istennője, Hesztia (Vesta), a családi tűzhely védelmezője, Árész (Mars), a háború istene, Dionüszosz (Bacchus), a bor és a mámor istene, Artemisz (Diana), a vadászat istennője, Héphaisztosz (Vulcanus), az istenek kovácsa. Az istenek mellett nagy szerepet játszanak a mitológiában a félisteni hősök is, akik legtöbbször egy isten és egy halandó szerelméből születtek. Legnevezetesebb köztük Héraklész (Hercules), Zeusz fia, a nagyerejű, legyőzhetetlen hős, az erős ember eszményi megtestesítője, aki híres tizenkét munkája véghezvitelével, minden akadályt legyőzve, elnyerte a halhatatlanságot és az istenek Pallasz Athéné közé emelkedett. Aphrodité
7 AZ ÓKOR IRODALMA 7 Hésziodosz szerint az emberiség története öt nagy korszakra osztható: 1. ARANYKOR Kronosz uralkodása, az emberiség aranykora. 2. EZÜSTKOR Zeusz uralkodásának kezdete, az emberiség serdülőkora. 3. RÉZKOR a kegyetlen harcok kora. 4. BRONZKOR a héroszok, egy jobb nemzedék kora, a trójai, thébai háborúk ideje. 5. VASKOR a Zeusz által lealacsonyított mai nemzedék kora. Zeusz és Héra A mítoszok hősei jó és rossz tulajdonságokkal rendelkeznek (az istenek is), követendő vagy éppen elrettentő példaként jelennek meg. A történetek nemcsak a világ rejtelmeire keresik a választ, hanem erkölcsi, nevelő célzatuk is van. Hermész a becsületes embert segíti, de a hazugot megbünteti. Prométheusz bölcsességével boldogul, még Zeusz (a főisten) eszén is túljár. A furfangos Prométheusz szereti az embereket, megajándékozza őket a tűzzel és bölcsességgel. A hatalmas istenek kicsinyes vitáit mutatja az Erisz almájáról szóló mítosz. Erisz a viszály istennője, tehát a gonosz, a rossz emberi tulajdonságok is isteni eredetűek. Az istennők csakúgy, mint a földi nők hiúk, nagy többségük magát tartja a legkülönbnek, a másikat lenézi. A mítosznak ugyanakkor történelmi vonatkozása is van. A döntésre kiszemelt ifjú ugyanis a trójai királyfi, Parisz, aki így maga és Trója ellen hangolja a két sértett istennőt: Hérát és Pallasz Athénét, s ez végül a trójai háborúhoz vezet. Az európai népek (s közte a magyar nép) fejlődésében, kultúrájában két mitológia játszott döntő szerepet: a görög-római és a zsidó-keresztény mitológia. A valóság és képzelet keveredéséből született mítoszok hatása óriási. Feldolgozásukkal a művészetek minden ágában újra meg újra találkozunk. Ebből táplálkozott a görög epika és dráma, a festészet és a szobrászat is számos mitológiai történetet örökített meg. Az azóta eltelt évezredekben (napjainkig) az irodalom, a képzőművészet, zene stb. számtalan alkotása merített az ókori mítoszokból. A görög-római mitologikus hagyományt a művészeteken belül az irodalom Homérosz, Hésziodosz, Vergilius, Ovidius és mások művei őrizte meg elsősorban. A sumér irodalom Az ókori keleti népek közül elsőnek még i. e körül a sumérok tűntek fel a Tigris és az Eufrátesz folyók közének, görögül Mezopotámiának (folyóköz) déli részén. Fejlett öntözéses gazdálkodást folytattak, árpát, búzát, lent, olajos növényeket, malátát, szőlőt termesztettek. A sumérok voltak a történelem első és mindmáig egyetlen olyan népe, amelyre illik Goethe bölcs mondása: Bortól és sörtől az okos bölcsebb, a buta pedig még butább lesz. Az első kiseposzok is sumér nyelven keletkeztek még az i. e évezred fordulóján. A sumér hősepika központi témája az uruki mondakörből ered. Uruk dél-mezopotámiai város (ma Dél-Irak területe), az
8 8 I. RÉSZ i. e évezredi mezopotámiai kultúra egyik vezető ereje volt. Gilgames királyfi személye körül, aki Uruk város királya volt az i. e. XXVII. században, gazdag epikus hagyomány bontakozott ki. Az első akkád nyelvű Gilgames-eposzt a sumér epikus ciklus alapján valószínűleg az óbabiloni korban, az i. e. XIX XVIII. században írta egyetlen zseniális költő. Az eposz legteljesebb, akkád nyelvű klasszikus formája, az újasszír kiadás az i. e. VIII. század végén keletkezhetett. Ez a szöveg maradt ránk Assur-ban-apli (i. e ), az utolsó nagy asszír uralkodó híres ninivei könyvtárának 12 ékírásos agyagtábláján. A Gilgames-eposz Mai ismereteink szerint az emberiség első epikus műve, a mezopotámiai sumér kultúra fő alkotása, a Gilgames-eposz (hősköltemény), amely Gilgames királyfi hősi harcait, a halhatatlanságért, az örök életért folytatott küzdelmeit mondja el. A ma is elterjedt változata az i. e. VIII. század végén keletkezett. Az eposz Gilgamest félisteni lényként mutatja be kétharmadrészt isten, egyharmadrészt ember. Anyja Aruru istennő volt, apja azonban halandó férfi, és Gilgames Gilgames életében is ez utóbbi vonás kerekedik felül, folyamatosan szembesül létének korlátozottságával és az ellenfeléből barátjává lett Enkidunak (a vadembernek) halála után saját halandóságának tudatával. Sok viszontagság után megérkezik Utnapistimhez és feleségéhez, akik egyedül élik túl a vízözönt, mert az istenektől halhatatlanságot kaptak, hogy megtudja tőlük az örök élet titkát. Gilgames virrasztással (hét napig kellene egyfolytában ébren lennie) örök életet nyerhetne, de elalszik. Haza kell térnie, de Utnapistim felesége megszánja, kéri férjét, hogy legalább az ifjúság füvét adják Gilgamesnek. A füvet sikerül felhoznia a tenger fenekéről, ám egy kígyó elragadja tőle, így üres kézzel tér haza Uruk városába. Gilgames megérti az örök törvényt: neki is el kell viselnie a halált, mint más halandónak. Az újasszír Gilgames-eposz 11. táblája a világot elpusztító özönvíz mondáját örökíti meg. A történet főhőse, Utnapistim (vagy Um-napisti-rugu) isteni sugallatra bárkát ácsolt, melyre felvitte családját és a földi állatokat, így az özönvíz elmúltával újrakezdődhetett az élet a földön. Mindezt maga mondja el egyes szám első személyben az őt felkereső Gilgamesnek. Nem nehéz a történetben a bibliai özönvíz és Noé történetére ismernünk.?! 1. Milyen időszakot ölel fel az ókor? Hol bontakozott ki először az ókori civilizáció? 2. Sorold fel az ókori Kelet jelentős civilizációit! 3. Mi a mítosz? Milyen mítosztípusokat ismersz? 4. Mi a mitológia? 5. Milyen tulajdonságokkal ruházták fel isteneiket a görögök? Mondj példákat! 6. Az ismert mitológiai személyekhez jellegzetes és jellemző tárgyak tartoznak: szelence, síp, lant, szárnyas saru, kalap, gomolyag, fonal, olló. Illeszd össze a neveket és a tárgyakat! Némely esetben egy-egy név mellé több tárgyat is írhatsz. Mit jelképeznek a tárgyak? A nevek: Apollón, Hermész, Pán, Pandora, párkák. 7. Hésziodosz szerint az emberiség történetének hány korszaka van? 8. Melyik két mitológia játszott döntő szerepet az európai kultúra fejlődésében?
9 AZ ÓKOR IRODALMA 9 9. Elevenítsd fel történelmi tanulmányaidat a sumérokról! Hol és mikor éltek? 10. Mi volt a sumér hősepika központi témája? 11. Ki volt Gilgames? Milyen mű szól róla? 12. Mi a Gilgames-eposz fő mondanivalója? IRODALOMELMÉLETI ISMERETEK Az eposz Az eposz szájhagyomány útján örökölt hősmonda, hősi ének, az egyik legősibb epikus műfaj. Olyan verses nagyepikai alkotás, melynek rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva egy egész közösség sorsára kiható tetteket hajt végre. Megkülönböztetünk naiv- és műeposzt. Az első eposzok az i. e. I. évezredben keletkeztek. Az európai irodalom és kultúra szempontjából a legfontosabbnak a görög Homérosz nevéhez fűződő két hatalmas költeményt, az Íliászt és az Odüsszeiát tekinthetjük. Szerb Antal A világirodalom története című könyvében a következőképpen ír erről: Amint a világ egy csodával, a világteremtéssel kezdődik, hasonlóképp az irodalomtörténet első ténye is csoda (és egyben egy világ teremtése). Homérosz eposzai, a legrégibb irodalmi emlékek, mindjárt a legtökéletesebb művek közé tartoznak, és az eljövendő évezredek számára mintául szolgáltak a költészetnek. (Szerb Antal. A világirodalom története. Magvető Könyvkiadó. Bp., o.) Homérosz alakját már az ókorban legendák övezték, és a mai napig nem tisztázódott az ún. homéroszi kérdés: élt-e egyáltalán, ha igen, mikor, egy szerző alkotása e a két eposz, vagy kettőé, saját szövegről van szó vagy meglévő töredékes szövegekből, történetrészletekből álltak-e össze a művek? (Bővebben Homéroszról és a homéroszi kérdésről később olvashatsz.) A homéroszi eposzokat és a hasonló módon keletkezett műveket naiv eposznak szoktuk nevezni, melynek hősei rendkívüli emberek, esetleg isteni származásúak. A naiv eposzban egy adott nép mitológiája tükröződik. Cselekményvezetése fordulatos, lenyűgöző. A hős, a hősök harca az egész nép sorsát döntően befolyásolhatják. Például: Gilgames, Mahábhárata, Rámájana, Kalevala, Kalevipoeg. A naiv eposz mintául szolgált a műeposznak. Vergiliustól Zrínyin át (Szigeti veszedelem) Vörösmartyig (Zalán futása) példaként szolgált Homérosz műve, az Íliász és az Odüsszeia. Ezek közül az első nagy jelentőségű munka az i. e. I. században élt római költő Vergilius Aeneis (e.: éneisz) című alkotása. A későbbi századokban született műeposzok szerzői nemcsak Homérosz műveit tekintették mintának, hanem az Aeneist is, sőt elsősorban azt. Példaként a fentebb már említett Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát és Arany János Buda halála című művét emelhetnénk ki. Az újabb korok eposzfajtáiból a hősi eposzon kívül még jó néhány típus ismeretes. Ismerünk lovagi eposzt (Cid, Nibelung-ének), polgári eposzt (Goethe: Hermann és Dorothea) és komikus eposzt (Csokonai: Dorottya). A költők igyekeztek követni azt a hagyományt, amelyet az ókori mesterektől tanultak, alkalmazni mindazokat az eposzi kellékeket, amelyeket az imitált (utánzott) művekben találtak. Az eposzi kellékek Eposzi sajátságoknak is szokták nevezni. Invokáció: segítségül hívás múzsák, illetve valamely istenség segítségül hívása a mű megírásához. Propozíció: tárgymegjelölés a fő téma rövid megjelölése. Enumeráció: seregszemle a hősök katalógusszerű felsorolása. Deus ex machina: isteni gépezet természetfeletti lények beavatkozása. Retardácio: késleltetés a cselekményt döntően befolyásoló események híre késve jut el az érintettekhez. Anticipacio: előremutatás egy későbbi fontos eseményre való utalás.
10 10 I. RÉSZ In medias res: a dolgok közepébe vágva az eposz cselekménye nem a kezdő pillanattal indul. A szerző nem ismerteti a trójai mondakört, egyszerűen onnan kezdi, ahol a történet szempontjából fontos. Epitheton ornans: állandó jelzők a történetben szereplő hősöket, isteneket jelzős szerkezettel vezeti be a szerző és a cselekménysorban is alkalmazza. Pl.: szőke hajú Menelaosz, hős Odüsszeusz. Formulák: adott helyzetekben ugyanazt a szófordulatot használja. Pl.: Mily szó szökkent ki fogad kerítésén!?! 1. Mit nevezünk eposznak? 2. Mi a különbség a naiv eposz és a műeposz között? Soroljatok fel néhány példát! 3. Melyek a legfontosabb eposzi kellékek? A BIBLIA A Biblia a világirodalom mindmáig legnagyobb hatású műve. A világ majdnem minden nyelvére lefordították (arámiból vagy arameusból, amely a héber nyelv egyik változata, Jézus is ezt beszélte illetve görögből). A zsidóság és a kereszténység számára a Biblia szent könyv, isteni kinyilatkoztatás, tehát egyben szilárd erkölcsi útmutatás: ismerete és tanításainak követése magától értetődő kötelesség. A könyv egyedülálló népszerűségének oka azok a mélyen emberi történetek, amelyek e könyv lapjairól szólnak hozzánk. Istenkeresés, fájdalom, öröm, szerelem, barátság, önfeláldozás és kegyetlenség, alantasság és hősiesség: mind-mind megszólal e könyv vagyis inkább könyvek lapjain. A Biblia valóban az emberi magatartásformák tárháza, s annak, aki akarja út az önismerethez. Megnevezése a könyv jelentésű görög biblosz szóból származik, annak többes számú alakja. Jelentése tehát: könyvek. Ki írta, mikor és miért? A babilóniai fogság idején kezdték meg a zsidó papok és írástudók az írásban és szájhagyományban élő régi mítoszok, legendák, történetek, elbeszélések, törvények összegyűjtését. A rabság és szétszakítottság állapotában a hagyomány táplálta a nemzeti tudatot. Amikor a perzsák meghódították Babilont, a zsidók hazatérhettek. Újra felépítették a lerombolt Jeruzsálemet és a Templomot. Otthon folytatták, és az i. e. II. századig be is fejezték a hagyományok írásba foglalását. Azokat a szövegeket, amelyek megfeleltek a kor politikai és filozófiai követelményeinek, szentesítették, másokat kihagytak a szentnek jelentett szövegek sorából. Jeruzsálemben született tehát az Ószövetség, a zsidó vallás szent könyve, amely inkább kisebb könyveknek: biblionoknak, könyvecskéknek (pontosan 39) a gyűjteménye. Az Ószövetség könyvei a próféták (Isten kiválasztott embere, aki az ő akaratát, üzenetét tolmácsolja. Látnok, egy eszme lelkes hirdetője.) által írt könyvek. A Biblia első könyvét a hagyomány Mózes által írottnak tartja. Ennek az öt könyvnek zsidó megnevezése a Tóra (tanítás, törvény), mert ez tartalmazza a legfontosabb törvényeket. Mózes könyveiben található a teremtés története, az emberiség kialakulása, a zsidók kivonulása Egyiptomból és Kánaán elfoglalása. Ebben szerepel a Noéról és a vízözönről, valamint a
11 AZ ÓKOR IRODALMA 11 Bábel tornyáról, a nyelvek sokféleségéről szóló történet. Itt található a Tízparancsolat, amely a Biblia legfőbb erkölcsi és vallási alaptörvénye. Az általános, örök érvényű parancsolatok napjainkig meghatározóak az emberiség életében. Az Ószövetség további könyvei az egyes próféták történetét, látomását, jóslatait stb. tartalmazzák. Az egyes könyveket tartalmi és formai gazdagság jellemzi. A Biblia összeállítói mintegy ezer év alkotásaiból Mózes a kőtáblákkal válogattak, így természetes, hogy irodalmilag is a legtökéletesebb alkotások kerültek be. A mű teljes keresztmetszetét adja az ókori zsidó irodalomnak. A mitikus, történeti írások mellett megtalálhatóak itt a kor tudományos és jogi ismeretei, de szerepelnek benne találós kérdések, közmondások (Példabeszédek könyve) éppúgy, mint szerelmes versek (Énekek éneke). Irodalmilag is kiemelkedik az Ószövetség könyvei közül Jónás próféta könyve. Ez a novellaszerű elbeszélés az alapja a XX. századi magyar költészet egyik kiemelkedő művének, Babits Mihály Jónás könyve című elbeszélő költeményének. Időszámításunk első századában halt Jézus, a Názáreti kereszthalált, s benne sokan és egyre többen Krisztusra, azaz a zsidóknak megígért és várva várt Messiásra ismertek. Ézsaiás próféta szavai a Dávid házából való, szűztől született gyermekről és az emberek bűnét halálával megváltó szegény szolgáról különös értelmet és jelentést kaptak. A Krisztusban hívők úgy vélték, hogy a Jeremiás próféta megjövendölte újszövetséget Jézus Krisztuson keresztül kötötte meg velük az Isten. Már röviddel Jézus keresztre feszítése után kezdték összegyűjteni a rá vonatkozó szóbeli emlékeket: a születéséről, igehirdetéseiről, csodás gyógyításairól, szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról szóló történeteket. Ezen írások gyűjteménye a Kr. u. II. századra összeállt. Ez lett az Újszövetség, amely a Biblia másik részét alkotja és 27 könyvből áll. Az Új Testamentum az Ótestamentummal együtt a keresztény vallások Szentírása. Az Újszövetségben található a Jézus életét feldolgozó négy evangélium (szerzői: Máté, Márk, Lukács és János), az őskeresztény egyház történetét bemutató Apostolok cselekedetei, az apostolok levelei (többségének szerzője Pál apostol) és a Jelenések könyve (vagy Apokalipszis), mely a kereszténység győzelmes elterjedéséről, valamint az utolsó ítéletről szóló látomásokat tartalmazza. Az evangéliumokban olvasható a Hegyi beszéd, mely a mózesi törvények új értelmezését, a keresztény erkölcs alapjait fogalmazza meg. Az evangéliumi történetek nagy része parabola: erkölcsi célzatú példabeszéd. Ilyen például A tékozló fi ú története is. A Biblia két részét az Ószövetséget és az Újszövetséget az időszámításunk szerinti IV. században ( között) Szent Jeromos (Hieronymus) kapcsolta össze Betlehemben, amikor latinra fordította a Szentírást. Fordítása Vulgata (elterjedt, közkedvelt, népszerű) néven vált ismertté.
12 12 I. RÉSZ?! 1. Honnan ered a biblia szó? Milyen nyelven íródott a Biblia? 2. Kik írták? Mettől meddig íródott? 3. Hány könyvből áll a Biblia? 4. Mi a Biblia két fő része? 5. Milyen műfajú szövegek vannak a Bibliában? 6. Milyen felosztásai vannak az Ószövetségnek? 7. Mi a Tóra? Ki írta? 8. Mi a Tízparancsolat? Hogyan tagolódik? Sorold fel pontjait! 9. Mutasd be az Újszövetséget! 10. Mit jelent az evangélium szó? Miről szólnak az evangéliumok? Kik írtak evangéliumot? 11. Melyik római császár idején élt Jézus? Ki volt ekkor a római helytartó? Ki volt ekkor a zsidó király? 12. Mi a Vulgata? AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM Hérodotosz (i. e.?484?425) mellszobra Az európai kultúra bölcsője Az ókori görögök népe az i. e. 2. évezredben telepedett meg a Balkán-félsziget déli részén. Itt a fejlettebb déli és keleti népekkel szoros érintkezésben a görögség gyors fejlődésnek indult, s már ebben a korban nagy művészi alkotásokat hozott létre: a homéroszi eposzokat. Az ókori Görögország a múzsák otthona és a tudományok bölcsője volt. Itt alakultak ki az irodalmi műnemek: a líra, epika és a dráma. Görögországból erednek a tudományok, melyek közül sokat ma is görög terminológiával illetünk. Itt fejlődött ki szoros kapcsolatban a természettudományokkal a filozófia, a történetírás, a földrajz és az orvostudomány. Elég csak Hérodotoszra, a történetírás atyjára, vagy Hippokratészre gondolni. Görögország a bölcsője a beszéd művészetének, a retorika kialakulásának is, amelyet a politikai viszonyok hívtak életre. Az ókori görögök egyik legnagyobb szellemi teljesítménye a filozófia volt. A filozófiát (bölcsesség szeretete) a tudományok és művészetek, sőt minden tudás, ismeret, tapasztalat összegzésének tekintették. Az irodalom és művészetek szempontjából a két meghatározó ókori görög filozófus Platón és Arisztotelész. Mindketten a filozófia nagy rendszerezői. Az irodalomelmélet szempontjából Arisztotelész legmeghatározóbb műve a Poétika, amely esztétikai, irodalomelméleti, műfajelméleti alapmű. A Poétika évszázadokra meghatározta, befolyásolta az irodalomhoz, művészetekhez való viszonyulást, értékítéletet. Arisztotelész bölcseleti munkái megalapozták a keresztény filozófia fejlődését is, elsősorban Aquinói Szent Tamás közvetítésével, ugyanis a skolasztikus filozófus saját rendszerét Arisztotelészre építette. A görög irodalom négy nagy korszakra osztható: A KEZDETEKTŐL A PERZSA HÁBORÚIG: i. e. VI V. század fordulójáig, az ión felkelésig tart,
13 AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM 13 és archaikus kornak is nevezik. Az irodalmi tevékenység központja az aiól és ión Kis-Ázsiában van. A PERZSA HÁBORÚKTÓL NAGY SÁNDORIG: ez a korszak kb. i. e. 480 i. e. 323-ig tart. Görögország a hódító háborúk után agrárállamból kereskedelmet űző tengeri hatalommá fejlődött. Az i. e. V. század Athén és az attikai dráma fénykora, Periklész korszaka. Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész alkotott ekkor. A HELLENIZMUS KORA: a Nagy Sándor halálától számított korszakban a tudományé, a filozófiáé lesz a vezető szerep, de a költészet sem tűnik el. A CSÁSZÁRI KOR: Alexandria bukásától az antikvitás végéig terjed az utolsó időszak, i. e. 30 Kr. u. 529-ig, az athéni Platón-akadémia bezárásáig tartott. Az akadémiát Iustinianus záratta be. A görög szellem azonban nem tűnt el, hiszen még közel egy évezredet élt tovább a Bizánci Birodalom művészetében. Nyugaton a keresztény egyház is sok mindent átvett a görög bölcselőktől és tudósoktól. A középkor viszont elfelejtett görögül, de a reneszánsz és a humanizmus korában újra föléledt a görög szellem. HOMÉROSZ ÉS EPOSZAI A görög irodalom első és legnagyobb költője, a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja Homérosz. Ő az első költő, akinek neve ránk maradt. Azok közé a világalkotó géniuszok közé tartozik, amilyen csak három-négy ha megjelent az egyetemes irodalomtörténet folyamán. (Szerb Antal. Ism. mű. 7. o.) ÉLETPÁLYÁJA A legendás hírű görög költő személyét teljes homály borítja. Valamikor az i. e. VIII. században élhetett és Kis-Ázsia volt a szülőhazája. Szülővárosa vita tárgya volt. Erről szól egy ókori epigramma: Hét város verseng, melyikük fi a volt Homérosz: / Homérosz Szmürna, Rhodosz, Kolophón, Szalamisz, Khiosz, Aragosz, Athénai Hérodotosz, a görög történetíró vak énekmondónak, az i. e. IX. században élő rapszódosznak nevezte. A hagyomány isteni származású énekesnek festi, aki vak koldusként vándorol városról városra, a szegények közt él, és dalnokversenyeken vesz részt. Sorsát tragikusnak, őt magát pedig végtelenül bölcs embernek képzelték. Lehetséges, hogy Iosz szigetén halt meg, itt egy hónapot is elneveztek róla, sírját pedig kultikus tisztelet övezi. A hagyományok bizonytalansága s történeti hitelük hiánya sok tudóst arra vezetett, hogy teljesen tagadja Homérosz, mint történeti személy létezését. Ezek a tudósok úgy magyarázták a két nagy eposz az Íliász és Odüsszeia keletkezését, hogy a nép ajkán élő, kisebb, önálló énekek, költemények egybekapcsolódása vagy későbbi egyszerű, mesterséges összeillesztése útján jöttek létre.
14 14 I. RÉSZ E körül az úgynevezett homéroszi kérdés körül folytatott hosszú viták eredményeképpen ma már világos, hogy ilyen úton nem jönnek, és nem jöhettek létre nagy költői alkotások. A két eposzban az egységes szerkezet, a művészi tudatosság már igazi költőegyéniség kezére vall. Az Íliász és Odüszszeia keletkezése kb. az i. e. VIII. századra esik, és Ióniában (a mai Kis-Ázsia nyugati partján) ment végbe. Az Íliászt általában régebbinek, az Odüsszeiát valamivel későbbinek vélik a tudósok. Az utóbbit sokan egy, az Íliász költőjétől különböző, későbbi poéta művének tartják, aki már az Íliászt ismerve és követve, bizonyos mértékig utánozva alkotta meg másféle, de példaképével felérő remekművét, az Odüszszeiát. Az újabb kori irodalomtörténet-írás egyik álláspontja az, hogy a két eposz nem egy időben keletkezett. A két mű szemléletbeli eltéréseiből arra következtettek, hogy születésük közt több nemzedéknyi időkülönbség van. Míg az Íliász az arisztokratikus királyságok idejét idézi, az Odüsszeia inkább a demokratikus társadalmi rendszerét. A világszemléletbeli különbség mellett szerkezeti, formai eltérések is utalnak arra, hogy a szerző nem lehet ugyanaz a személy. A viták máig nem ültek el. A homéroszi eposzok történetének alapja a görög mitológia. Azokra a mítoszokra épülnek, amelyek a trójai háború (i. e. kb. XII. század) történetét magyarázzák. Ahhoz, hogy értsük az eposzok világát, először a trójai mondakörrel kell megismerkednünk. H Á T T É R I N F O R M Á C I HÁTTÉRINFORMÁCIÓ ERISZ ALMÁJA (rövidítve) Pélion sziklavárában, hol a tenger istennőjének, Thetisznek a lakodalmát ünnepelték a mürmidónok királyával, Péleusszal, a nagy hírű hős, Akhilleusz jövendő apjával, amelyre Eriszen kívül minden istenséget meghívtak. Történt, hogy Erisz, az irigység és viszály istennője, a vidáman lakmározók közé egy aranyalmát gurított ezzel a bevésett felirattal: A LEGSZEBBNEK!, és kaján nevetéssel már el is tűnt. Engem illet az aranyalma! mondta egyszerre három istennő is. Az egyik HÉRA volt, aki avval dicsekedett, hogy ő a legfőbb istennek, Zeusznak a felesége. A másik PALLASZ ATHÉNÉ, a szűz istennő, kinek szép szeméből sugárzott az értelem. A harmadik APHODITÉ, a szerelem istennője, aki vágyódva nyújtotta kezét az aranyalma felé, azt állítva, hogy fia pajtásai, a pajkos Erószok küldték, senki másnak, csak neki, mert nála szebb senki nem lehet a világon. Látta már Zeusz, hogy az istennők vetélkedése felborítja a szép egyetértést, s hogy a civakodásnak elejét vegye, szólította Hermészt, az istenek követét. Menj el Trójába, fiam hagyta meg neki, és keresd meg Priamosz király fiát, Pariszt, ott legelteti a nyájat az Ida hegyén. Vidd el neki az aranyalmát, és bízd rá nevemben a döntést: ő a legszebb férfi a halandók között, ítélje meg, melyik a legszebb istennő, és a győztes az ő kezéből vegye el a jutalmat. Felöltötte Hermész saruját, kezébe vette a hírvivő pálcát és az aranyalmát, és a három istennővel együtt útra kelt Trója felé. Ott találta a királyfit az Ida hegyen, mert Parisz a pásztorok közt élt ( ) Tágra nyitotta szemét a pásztor, amikor megpillantotta az istennőket Hermész kíséretében. Alig tudott szépségükkel betelni. Tetőtől talpig szemügyre vette mind a hármat, szinte elvakította a ragyogás, de nem akart elhamarkodottan dönteni. Ekkor közelebb lépett hozzá Pallasz Athéné, és így szólt. Ha nekem ítéled az aranyalmát, minden művészetre megtanítalak, és szülővárosod hős oltalmazójává teszlek!
15 AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM 15 Én egész Ázsiát vetem uralmad alá, ha engem választasz ígérte az istenek királyának a felesége, Héra. De Aphrodité teljes szépségét feltárta Parisz előtt, és édes mosollyal suttogta a fülébe: Én a legszebb földi asszony szerelmével foglak megjutalmazni. Helenét adom neked, Menelaosz feleségét, aki után szüntelenül sóvárog minden férfi földön és az Olümposzon. Mit kezdesz a bölcsességgel, mit használ neked a hatalom, ha fut tőled a szerelem! Hallgass hát szíved szavára, és engem kiálts ki győztesnek! Még be sem fejezte szavait a szerelem istennője, s Parisz elbűvölten neki nyújtotta az aranyalmát. Gúnyosan mérte végig két vetélytársát Aphrodité, és diadalmasan ellibegett. Sérelmüket szívükbe zárva a legyőzöttek is távoztak Hermésszel, miközben Héra e szavakat mondta: Így hát e miatt a fajankó miatt lesz átkozott Trója, és emészti el a háború tüze. Falai leomolnak, fiai porba hullnak, gyermekei meg asszonyai az ellenség védtelen zsákmányául esnek! Átok arra a halandóra, aki szégyent hozott rám, az istenek királynéjára! Átok a városra, amely otthont ad neki, és átok a népre, mely fölnevelte! (...) ( ) A feldühödött istennők Zeusztól követeltek véres elégtételt, aki elhatározta Trója pusztulását. Rövidesen görögök és trójaiak egyaránt tapasztalhatták, mily gonoszul és gátlástalanul szabják meg és irányítják az égi lakók az emberek sorsát ( ) Parisz hajót ácsoltatott és Spárta felé indult, ahol Menelaosz király uralkodott, a gazdag Trójának akkoriban jó barátja. Nyolc napig időzött Parisz a királyi várban mint tisztelt és ünnepelt vendég. A kilencedik éjjel azonban elrabolta Menelaosz feleségét, Helenét, aki Aphrodité varázsától megérintve már az első pillanatban vakon beleszeretett a hosszú szempillájú és göndör, fekete hajú trójai királyfiba. ( ) Miután a királyi kincsek nagy részét magához vette, önként szökött csábítójával a hajóhadhoz. ( ) Amikor megérkeztek Trójába, minden férfi úgy elvakult szépségétől, hogy ünnepélyesen megesküdtek, sohasem adják vissza a görögöknek ezt az észbontó földi szépséget, bármi legyen is makacsságuk következménye. Csak Kasszandra, Priamosz leánya, Parisz testvére öltött gyászt, haját megtépdeste, és elhajította aranyos fátylát. A királylány a jövőbe látott, s tudta milyen veszedelmet hoz Trójára, ha befogadja falai közé a spártai asszonyt. Jóslatainak azonban senki sem hitt. ( ) ÍLIÁSZ Történelmi háttér A homéroszi eposzok története nemcsak a görög hitvilág mítoszaiban gyökerezik, hanem a görög történelem eseményeiben is. Trója ostroma történelmi tény. A kis-ázsiai partvidék híres kereskedővárosát valóban feldúlták a görög törzsek az i. e. XII. század környékén. Heinrich Schliemann német régész Priamosz király mesés kincseinek keresése során talált rá Trója (Ilion) városára 1870-ben. Az ásatások a következő évben kezdődtek. A ásatások során talált leletek igazolták az Íliász cselekményének történeti valóságát: több mint háromezer évvel ezelőtt folyt le az a háború, melyet a görögök viseltek a kis-ázsiai Trója ellen. A történet mondai előzményére már utaltunk (Erisz almája). Keletkezése I. e. VIII. század elején, a legenda szerint Homérosz ifjú korában alkotta művét. Műfaja eposz. Címe a trójai mondakörre utal, Trója görög neve Ilion, tehát Íliász = Trójáról szóló történet. Témája: Akhilleusz haragja és enyhülése. Az Íliász a haragvó hős története. A vérig sértett hős, Akhilleusz elhatározza, hogy nem harcol tovább, amíg
16 16 I. RÉSZ a fővezér, Agamemnon ki nem engeszteli. Akhilleusz, a főhős, félisten (anyja Thétisz istennő, aki az örök élet vizébe merítette csecsemő fiát sarkánál fogva, így csak ott sebezhető). Idő: a háború 10 évéből nap eseményeit emeli ki, lineárisan halad a cselekmény. Helyszín: Trója. Szerkezet 24 énekből áll, szerkezetileg egységes, tudatosan megalkotott mű. A történet négy alappillére: 1. Akhilleusz és Agamemnon viszálya. Akhilleusz visszavonul a harctól 2. Patroklosz halála. 3. Akhilleusz kiengesztelődése. 4. Akhilleusz és Hektór párviadala; Hektór halála és temetése. Erre a vázra csatajelenetek és egyéb epizódok (Akhilleusz pajzsának leírása, Hektór és Andromáché búcsúja stb.) épülnek. Az eposz Hektór temetésével zárul. Időmértékes verselésű, terjedelme hexameter. Nyelvezete: ión, aiól dialektikus keveréke. Cselekmény Apollón papjának lányát Agamemnon elrabolta, ezért az isten dögvésszel büntette az akhájokat. Akhilleusznak megjósolták, a lányt vissza kell adni. Agamemnon engedett a kérésnek, de cserébe elvette Akhilleusztól Briszéiszt, kedves rabnőjét. A hős megharagudott, és nem harcolt tovább. Agamemnon ráébredt arra, hogy Akhilleusz nélkül nem győzhetnek a görögök. Engesztelő küldöttséget irányított Akhilleuszhoz, de az még ellenállt. Abba egyezett csak bele Nesztór, a legidősebb görög vezér kérésére, hogy legjobb barátja, Patroklosz öltse fel az ő ruháját, s az ő fegyverzetében induljon harcba, hogy ezzel a trójaiakat megtévesszék. Nesztór abban reménykedett ugyanis, hogy Akhilleusz puszta látványa elrettenti az ellenséget. Reménye azonban nem igazolódott be. Hektór a trójai királyfi megölte Patrokloszt, s elvette a fegyvereit. Akhilleuszt megrázta barátja halála, békét kötött Agamemnonnal és új fegyverzetben amelyet Héphaisztosz, a sánta kovács-isten készített számára visszatért a harcba. A döntő küzdelembe természetesen az istenek is beavatkoztak. Bár a háború kimenetele már eldöntött az Olümposzon, egy-egy hős életét még megmenthetik a halhatatlanok. (Így mentette meg korábban Aphrodité Parisz életét a Menelaosszal vívott párbaj során, s így menekül meg Akhilleusz kardjától Aineiasz, Vergilius eposzának főhőse.) Akhilleusz szörnyű pusztítást visz véghez a trójaiak soraiban, s végül Pallasz Athéné segítségével elfogja és megöli Hektórt. Bosszúvágyát azonban ez sem csillapítja, tizenegy napon át gyalázza a holttestet szekeréhez kötve hurcolva a porban. Dühöngésének csak az agg Priamosz könyörgése vet véget, aki eszébe juttatja az ő hazatérését váró édesapja bánatát. Fegyvernyugvást rendel el, s kiadja a trójai királynak fia holttestét. Hektórt kilencnapos gyász után temetik el, s Akhilleusz és Hektór ezzel végződik az eposz.
17 AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM 17 Szereplők: trójaiak akhájok Emberek: Parisz királyfi, a háború okozója Menelaosz Helené férje Hektór Parisz bátyja Agamemnon Menelaosz testvére Polüdórosz Hektór öccse Akhilleusz félisten Priamosz Trója királya Patroklosz Akhilleusz barátja Rhészosz szövetséges Odüsszeusz Ithaka királya Dolón trójai kém Aiasz akháj harcos Istenek: Aphrodité Héra Apollón Pallasz Athéné Aineiasz (Aphrodité fia) Thétisz Hermész (Priamosz segítője) Poszeidón Az istenek szerepe a műben nagy, ők irányítják a háború menetét, az emberek csak játékszerek. Akhilleusz az Íliász központi figurája, a görögök legkiválóbb bajnoka. Bátorsága, vitézsége és rettenthetetlensége miatt az arisztokrácia világának eszményített hőse. Nemcsak vitézi ereje, halálmegvető bátorsága emeli minden görög és trójai hős fölé, nem csupán isteni származása, hanem a sors látásának és vállalásának az a tudatossága, hogy két lehetősége van, két emberi magatartás között választhat: vagy hős marad és rövid életű lesz, vagy megfutamodik és névtelenül él sokáig. Akhilleusz a hősi halállal megszerzendő hírnevet választotta a nincstelen, dicstelen élet helyett. Bár nem ő a sereg fővezére, Héphaisztosz és Akhilleusz hanem Agamemnon, a háború kimenetele tőle függ. Végzete ismeretében rohan a harcba engesztelhetetlen bosszúvágyát kitölteni Hektóron. Akhilleusz az egyetlen fejlődő jellemű hőse az eposznak. Makacssága megtörik Patroklosz halála után, s önvád gyötri. Hektór holttestének meggyalázásával sem tud megnyugodni. Megbékélés csak akkor száll lelkére, amikor Priamosz fia holttestéért könyörög, kezet csókol neki az agg király. Akhilleusz ekkor apjára gondolva képes megtisztulni, a megbocsátó szánakozás és közeli halálának tudata legyűri benne a vadságot, emberséges lesz. Ez az Akhilleusz Homérosz ideálja, aki az egész emberi sors szomorúságán könnyezik.?! 1. Mikor élhetett Homérosz? Mit tudunk a születéséről? 2. Milyen műveket írt? 3. Mi a homéroszi kérdés? 4. Milyen névből származik az Íliász címe? 5. Említs szereplőket az Íliász című eposzból! Milyen származásúak? 6. Akhilleusz származásáról mit tudsz? 7. Hány alappillérre épül az Íliász című eposz? 8. Miért vonul vissza a harctól Akhilleusz? 9. Milyen körülmények között hal meg Patroklosz?
18 18 I. RÉSZ 10. Miért vállalja újra a harcot Akhilleusz? Hogyan győzi le Hektórt? 11. Minek a hatására adja ki végül Akhilleusz Hektór holttestét Priamosznak? 12. Három eposzi kellékre találsz példát az alábbi részletben. Keresd meg azokat! Akhilleusz haragja (részlet) Istennő, haragot zeng Péleidész Akhilleuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette, míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja, attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz. Devecseri Gábor fordítása 13. Nézz utána, ki volt Átreidész! Mi a másik, ismertebb neve? VITATÉMA: Akhilleusz viszonya a közösséghez. HÁTTÉRINFORMÁCIÓ T R Á I A háborúnak azonban még nincsen vége. Más mondákból tudjuk s történelmi ismereteink is ezt igazolják, hogy Trója elpusztult, a tíz évig tartó háborúból a görögök kerültek ki győztesen. Hogyan győzhettek? Ezt beszéli el a trójai faló története. A görögök Odüsszeusz ötlete alapján megtévesztésül hatalmas falovat építettek engesztelő ajándékként a trójaiak számára, és színleg elvonultak a falak alól De a görög seregnek csak egy része vonult el, a többiek élükön Odüsszeusszal a faló gyomrába rejtőztek, amely magas volt mint egy hegy. ( ) Egy isteni jóslat győzelmet ígért a trójaiaknak, ha behúzzák a lovat a városfalak közé. Trója kapui megnyíltak előtte. A görögök éjszaka előmásztak a falóból, és megkezdődött az öldöklés. Görögök és trójaiak mindhalálig küzdöt- Atrójaifaló tek. ODÜSSZEIA A múlt évezred III. századában élt Longinosz szerint az Odüsszeia Homérosz öregkori műve, amelyben nyoma sincs az Íliász zaklatott harcleírásainak, a véres jeleneteknek, viszont tobzódik a gyönyörű természeti jelenségek, a naplementék, tájak leírásában. A költő különösen megértő szeretettel ábrázolja az idősebb generáció tagjait (Nesztórt, Laertészt), tehát bizonyára a bölcs, élettapasztalatokban gazdag Homérosz áll szemben itt az Íliász ifjú, heves vérmérsékletű szerzőjével. Ehhez még hozzátehetjük, hogy az Odüsszeia két, sok együttérzéssel ábrázolt énekest is színre visz (Démodokosz a phaiákok palotájában énekel a trójai háborúról, Phémiosz Ithakában szórakoztatja a kérőket művészetével), akikben az általános vélemény szerint ha nem is magát Homéroszt, de legalábbis a vándorénekes-költő mesterség tiszteletreméltó képviselőit, tehát Homérosz feltételezett kollégáit kell látnunk. Így előttünk áll a költő
19 AZ ÓKORI GÖRÖG IRODALOM 19 életpályája: ifjúkor (kalandvágy, izgalom, harc, hősiesség) = Íliász; öregkor (bölcsesség, tapasztalat, érzelmesség, higgadtság) = Odüsszeia. Előzmény A trójai háborúnak vége, az akhájok elpusztították Tróját, s a görög harcosok több-kevesebb kaland után hazatértek otthonukba. Csak egyetlen hősre, Odüsszeuszra vártak hiába Ithakában. Hazafelé tartó útja tíz évig tart. Homérosz 40 nap eseményeit emeli ki a tízéves bolyongásból. Helyszíne a görög szigetek és Ithaka. Az eposz témája: Odüsszeusz bolyongása és hazatérése. Főhőse Odüsszeusz, a társaiért és a hazajutásért küzdő ember. Szerkezet Az eposz 24 énekből áll, két szálon fut a cselekmény, majd a mű felénél összekapcsolódik, bonyolultabbá válik. I IV. ének: Ithaka jelen Pénelopé (Odüsszeusz felesége) hűségesen várja haza férjét már húsz éve. Négy esztendeje 108 kérő ostromolja, hogy válasszon közülük férjet, és közben pusztítják Odüsszeusz vagyonát. Télemakhosz (Odüsszeusz fia) felnő, s kénytelen végignézni, amint otthonát ingyenélők hada dúlja fel. Az istenek sugallatára az éj leple alatt apja keresésére indul. A kérők azt tervezik, hogy a hazatérő fiút megölik. V VIII. ének: Kalüpszó nimfa szigete (Ogügié) jelen Odüsszeusz hét évet tölt Kalüpszó nimfánál, aki nem hajlandó elengedni őt. Zeusz parancsának azonban kénytelen engedelmeskedni, jó tanácsokkal látja el a hőst. Posszeidon, aki fia, Polüphémosz (a küklopsz) megvakítása miatt haragszik Odüsszeuszra, meg akarja gátolni hazajutását. A tengeren összetöri tutaját, Odüsszeusz két napig hánykolódik a vízen, mire partot ér a phaiákok földjén. A phaiák királya látja vendégül (lánya, Nauszikaa beleszeret Odüsszeuszba), elmesélteti vele kalandjait. IX XII. ének: Odüsszeusz kalandjai múlt Kikónok szigete feldúlják, társai mohók, kapzsiságuk határtalan. Lótuszevők szigete társai közül többen nem akarnak hazamenni, mámort okoz a növény fogyasztása. Küklopszok szigete Polüphémosz megvakítása. A szelek királyának, Aiolosz szigete bőrtömlőbe zárva nekik adja a szelet, hogy könnyen hazajussanak. Társai kapzsisága miatt (kinyítják, mert azt hiszik, hogy arany van benne) Ithaka partjaitól sodródnak vissza. Kirké (Aiaié) szigete 21 társát disznóvá változtatja a varázslónő. Alvilág Teiresziász megjövendöli keserves útját, találkozik anyjával, aki hírt ad otthonról. Szirének szigete társai fülét viasszal tapasztja be, őt árbochoz kötik. Szkülla és Kharübdisz két tengeri szörny. Héliosz, a napisten szigete társai leölik a csorda legszebb tehenét, Héliosz ezért megharagszik. A viharban elvesznek emberei, egyedül Odüsszeusz marad életben. Kalüpszó nimfánál tölt hét esztendőt. XIII XXIII ének: Odüsszeusz Ithakában jelen A phaiákoktól hajót kap, hazaviszik, Ithaka egyik öblében teszik partra, ahol a hős rögtön elalszik. Pallasz Athéné koldussá változtatja és figyelmezteti,
20 20 I. RÉSZ hogy mire számíthat otthonában. Felkeresi hűséges kondását, Eumaioszt és hazatérő fiával együtt eltervezik a kérőkkel való leszámolást. A kérők gonoszul bánnak a koldussá változtatott hőssel, akit csak dajkája és kutyája, Argosz ismer fel. Pénelopé íjversenyt hirdet: ahhoz megy hozzá, aki fel tudja ajzani Odüszszeusz íját, és a nyílvesszőt át tudja lőni tizenkét fejsze fokán. Egyetlen kérőnek sem sikerül a feladat végrehajtása csak a koldusnak. Ekkor Odüsszeusz felfedi magát és megöli a kérőket. Feleségével újra egymásra találnak. Odüsszeusz elmeséli neki a veszedelmeket, amin keresztülment. XXIV. ének: békekötés jelen Az eposz verselése időmértékes, terjedelme hexameter. Az istenek szerepe Kevesebb szerep jut az Odüsszeiában, mint az Íliászban. Az utóbbiban az istenek irányítanak, az Odüsszeia világában az emberek sorsát már nem, vagy nem kizárólag az istenek intézik. Az Odüsszeia hőse a felnőtt, cselekvő ember. Odüsszeusz jelleme Kalandok során vezet útja hazafelé. Igazi emberi hős, nem elérhetetlen hérosz, megközelíthetetlen harcos, hanem esendő, kíváncsi ember. Ellenállhatatlan vágy hajtja birodalmába, családjához, feleségéhez, fiához. Hiányzik neki a családja, mégis enged Kirké csábításának és Kalüpszó nimfánál hét évet tölt. Kíváncsisága miatt számos kalandba Odüsszeusz leszámol a kérőkkel keveredik, ami megkülönbözteti őt társaitól, s egyben föléjük is emeli, hogy ő ezekből a kalandokból mindig tanul. Figyel, fejlődik, kétszer ugyanazt a hibát nem követi el. Gondolkodó, a társaiért felelősséggel tartozó, cselekvő ember: emberi erényekkel és emberi hibákkal. Ha kell, király létére kétkezi munkát is végez, hiszen Kalüpszó nimfa szigetéről saját maga készítette tutajjal távozik. A hős tetteivel maga vívja ki a hazatérés jogát. Az eposz középpontjában az emberi individuum áll, egyre nagyobb szerepet kap az ember felelőssége saját tetteiért. Odüsszeusz alakjában jelennek meg első ízben azok a pozitív eszményeket megtestesítő vonások, amelyek a görög rabszolgatartó demokráciában teljesednek majd ki: bár kiváló harcos is, legfőbb erénye az okosság, leleményesség, az igazságosság, a minden tudás megismerésének szomjúsága, kompromisszumkészség, a hajlékonyság a jó ügy érdekében, a megfontoltság, a cselekedet következményeinek latolgatása. Az Odüsszeia embereszménye tehát már nem a bátor ember, nem a heroikus életeszményt megtestesítő harcos, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember, aki éppen eszét használva igyekszik megmenteni saját és társai életét. Homérosz a főhős jellemzésére ötvennél több állandó jelzőt használt. A leggyakoribbak: leleményes, sokattűrt, erőslelkű, tarkaeszű, kínban hányódó, tűrőlelkű vitéz, és hosszan lehetne még a sort folytatni. Eposzi kellékek Homérosz műveiben Most nézzük, hogyan alkalmazta Homérosz a szóbelileg hagyományozott mondaanyag összeállításában az eposzi
A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról
A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy
RészletesebbenTanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz
Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl Általam készített mellékletek a társashoz 1. Fordulatkártyához fogalomkereső és meghatározó (5 ezüstpénzért) 2. Fordulatkártyákhoz
RészletesebbenTestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor
soport: 5/b átum: 2016.12.8 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György gészitsd ki a mondatokat! 1. 3:33 Normál görögök városállamokban éltek amiket
RészletesebbenZrínyi Miklós (1620 1664)
Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita
RészletesebbenTantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció
Óravázlat 1. Témakör: A barokk irodalom Az óra típusa: közlő Taneszközök: tankönyv Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály Az óra anyaga: Zrínyi Miklós Módszer:, egyéni Szemléltető eszközök: számítógép,
RészletesebbenTartalom I. A SZÉPIRODALOM II. AZ ÓKOR IRODALMÁBÓL
Tartalom I. A SZÉPIRODALOM Az irodalmi nyelv 12 Érték és értékelés 16 Az élmény 17 Mûnemek és mûfajok 18 Az epika 18 A líra 19 A dráma 20 Mû és befogadó 20 Egy epikai mû Kosztolányi Dezsõ: A kulcs 21 Egy
RészletesebbenV E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt
V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2013-2014. 1. forduló, 1. kategória A versenyző neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítő
RészletesebbenHorváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011
Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011 KULTÚRTÖRTÉNETI TESZT III. forduló I. kategória Szeged, 2011. március 19. JAVÍTÓKULCS 1. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak
Részletesebben4. Hogy hívják Odüsszeusz feleségét? Honnan ismeri meg Odüsszeuszt? Melyik isten segíti Odüsszeuszt?(3)
1. Kiről van szó? (7) 1. Egy város védője vagyok, mesterségek tudója, tudományok pártfogója, bölcsesség istene. Atyám fejéből pattantam ki. 2. Te jó ég! Nem gyereket szültem, hanem négy tojást!! Atyaég!
RészletesebbenPetőfi-pályázat Történelem 1. forduló 7-8. évfolyam Téma: A görög mitológia
Petőfi-pályázat Történelem 1. forduló 7-8. évfolyam Téma: A görög mitológia Felhasználható irodalom: Száray Miklós: Történelem I. (tankönyv) A görög hitvilág című lecke Középiskolai Történelmi Atlasz az
RészletesebbenVallás és vallásosság az ókori görög-római világban
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Vallás és vallásosság az ókori görög-római világban TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat a, Kapcsolja össze a felsorolt
RészletesebbenOsztályvizsga Évfolyam: 12. Írásbeli Időtartam 240p Próbaérettségi
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR IRODALOMBÓL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 60p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga
RészletesebbenRapszódosz: görög énekmondó, ünnepi alkalmakkor (állami ünnepeken, lakomákon, esküvőkön stb.). Az egybegyűltek szórakoztatását szolgáló személy, királ
HOMÉROSZ Amint a világ egy csodával, a világteremtéssel kezdődik, hasonlóképpen az irodalomtörténet első ténye is egy csoda (és egyben egy világ teremtése). Homérosz eposzai, a legrégibb irodalmi emlékek,
RészletesebbenAz ókori világ hét csodája
Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok
RészletesebbenI. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!
Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési
RészletesebbenHittan tanmenet 2. osztály
Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek
RészletesebbenVerstan. Alapismeretek Csenge
Verstan Alapismeretek Csenge I. Időmértékes verselés Alapegysége: versláb Időegysége: mora Rövid szótag jele: U (1 mora) Hosszú szótag jele: (2 mora) A leggyakoribb verslábak: Ha lehet, mindig ezt választjuk!
RészletesebbenZrínyi Miklós (1620 1664)
Zrínyi Miklós (1620 1664) 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita iskolákban).
RészletesebbenMAGYAR IRODALOM TÉTELEK 2016/2017-es tanév I. félévi vizsga
MAGYAR IRODALOM TÉTELEK 2016/2017-es tanév I. félévi vizsga 9. évfolyam Ókor irodalma 1. Mítosz, mitológia Prométheusz mítosz 2. Homéroszi eposzok homéroszi-kérdés; Iliász, Odüsszeia Iliász embereszménye
RészletesebbenIV. A görög irodalom: epika, líra
IV. A görög irodalom: epika, líra 1. Milyen közös vonás kapcsolja össze a következő mitológiai személye ket? Mi bennük az egyéni? Kalliopé: Erató: Kleió: Terpszikhoré: Melpomené: Thaleia: Euterpé: Polühümnia:
RészletesebbenDániel könyve. Világtörténelem dióhéjban
Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm
RészletesebbenGOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig
GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig HEGYI DOLORES, KERTÉSZ ISTVÁN, NÉMETH GYÖRGY, SARKADY JÁNOS Harmadik, javított kiadás Osiris Kiadó Budapest, 2006 BEVEZETŐ 13 NÉM ETH G Y Ö R G Y A görög történelem
RészletesebbenAZ ÓKORI HELLÁSZ 1. A 2. A 3. 4. 5. A
AZ ÓKORI HELLÁSZ Tematika: 1. A görög történelem hajnalán 2. A görög istenek a görög vallás az olümpia 3. Athén társadalma és állama 4. Spárta katonai állama 5. A görög perzsa háborúk A tehetségfejlesztő
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
RészletesebbenKeresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!
A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige
RészletesebbenSzalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia
Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenAz irodalmi nyelv 12 Érték és értékelés 15 Az él mény 16 Műnemek és műfajok 17 Az epi ka 17 A lí ra 19 A drá ma 20 Mű és befogadó 20
Tartalom I. A SZÉPIRODALOM Az irodalmi nyelv 12 Érték és értékelés 15 Az él mény 16 Műnemek és műfajok 17 Az epi ka 17 A lí ra 19 A drá ma 20 Mű és befogadó 20 II. AZ ANTIKVITÁS IRO DAL MÁ BÓL AZ ANTIK
RészletesebbenAZ ANTIKVITÁS IRODALMA 2. A GÖRÖG EPIKA
AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 2. A GÖRÖG EPIKA TARTALOM A görög irodalom A görög epika Az epika jellemzői A homéroszi eposzok A trójai mondakör Az Iliász Az Odüsszeia A homéroszi eposzok világa A homéroszi eposzok
RészletesebbenCsaládban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban
13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése
RészletesebbenHanukka és Karácsony
Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger
RészletesebbenSzóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.
9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:
Részletesebbeninterperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és
BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz
RészletesebbenOsztályozóvizsga témakörök
Osztályozóvizsga témakörök 9 12. évfolyam általános tantervű osztályok 9. évfolyam 1. Műnemek, tanult műfajok 2. A homéroszi eposzok 3. Az antik görög színház. Szophoklész: Antigoné 4. Az antik római irodalom
RészletesebbenJÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15
Tartalom JÉZUS SZENVEDÉSE (Rózsa Huba) A szenvedés története az evangéliumokban 15 JÉZUS SZENVEDÉSE MÁRK SZERINT Márk szenvedéstörténetének tanítása 19 1. Jézus az Isten Fia 20 2. A szenvedés hozzátartozik
Részletesebbenheti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64
IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni
RészletesebbenGHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN
GHESAURUS Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN rec.iti Budapest 2010 3 A kötet megjelenését támogatta Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a szerzők
RészletesebbenAz ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György
Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A
RészletesebbenTARTALOM. Előszó a magyar kiadáshoz 5
TARTALOM Előszó a magyar kiadáshoz 5 Í.MÁTÉ EVANGÉLISTA-KI IS VOLT Ő? 13 1.1 A meghaladott életrajzi portré 13 1.2Az evangélium az evangélista nélkül 16 1.3 A teológiai portré 19 1.4Előzetes módszertani
RészletesebbenTestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor
TestLine - z őskor és az ókori Kelet soport: 5/a 5/b átum: 2016.10.21 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy yörgy z ember termelésre történő áttérése
RészletesebbenTestLine - Az őskor és az ókori Kelet Minta feladatsor
TestLine - z őskor és az ókori Kelet soport: 5/a 5/b átum: 2016.10.21 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy yörgy Válaszd ki az IZ állításokat! helyes
RészletesebbenBibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére
Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenKarácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)
138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?
RészletesebbenHARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN
HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves
RészletesebbenAdvent Publishing House Budapest Borsfa street 55. Hungary HU-1171
A keresztény ember cselekvő optimizmusa árad ebből a könyvből. Szinte minden lapja arról beszél, hogy milyen szép ez az Isten által teremtett világ és benne milyen szép lehet az ember békessége, élete.
RészletesebbenKérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:
Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.
RészletesebbenІнтегрований курс «Література» (угорська та світова)
Інтегрований курс «Література» (угорська та світова) Дебрецені О.О. Integrált irodalom (magyar és világirodalom) tankönyv a magyar tannyelvű általános oktatási rendszerű tanintézetek 7. osztálya számára
RészletesebbenHogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek
SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb
Részletesebben4 sztori a 4 adventi Fehér Vera
4 sztori a 4 adventi gyertyához @2018 Fehér Vera Készen áll az adventi koszorúd? Tervezed, hogy minden adventi vasárnapon meggyújtasz egy-egy újabb gyertyát rajta? Ha igen, szívesen elmesélem, mi hogyan
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenKERESZTÉNY EMLÉKEK AZ ELSÕ HÁROM SZÁZDABÓL
emlekek.qxd 7/29/2019 2:55 PM Page 1 KERESZTÉNY EMLÉKEK AZ 1.-3. SZÁZADBÓL KERESZTÉNY EMLÉKEK AZ ELSÕ HÁROM SZÁZDABÓL Szent Pál apostol TARJÁNYI BÉLA. Tarjányi Béla Keresztény emlékek az első három századból
RészletesebbenI. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA
I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA I / A témazáró feladatlap 1. A jobb oldali rajzok közül melyik a szakóca? Írd ide a betűjelét! c 2. Hogyan nevezik azt a mesterséget, amelynek
RészletesebbenTartalomjegyzék 1. Az élet virága 2. Szakrális geometria 3. Az élet tojása
5 Tartalomjegyzék 1. Az élet virága 7 A világon mindenütt 10 Az élet virágának titkai 13 Története 15 Thot 18 2. Szakrális geometria 23 A misztériumiskolák 24 Ehnaton 27 Szakrális geometria 30 Az ősok
RészletesebbenMagyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam
Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának
RészletesebbenTÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ. TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren
TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren 1. Tégy engem békeköveteddé, Hogy hinthessem az igemagvakat. Ó, Szentlelked
RészletesebbenA Biblia gyermekeknek bemutatja. 60/36. Történet.
A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus születése Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : E. Frischbutter; Sarah S. 60/36. Történet www.m1914.org Bible
RészletesebbenHét este, hét reggel. Kiscsoport. Sötét van, semmit sem látok! Teremtek világosságot! És lett este, és lett reggel,
Kiscsoport Hét este, hét reggel 1. Sötét van, semmit sem látok! Teremtek világosságot! az első nap ezzel telt el. 5. Égben madár, vízben halak, röpködjenek, pancsoljanak! ötödik nap ezzel telt el. 2. Hát
RészletesebbenÉrintsd meg a Holdat!
Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a
RészletesebbenIrodalom. II. A Biblia 4. A Biblia jellemzői Szereplők és történetek a Bibliából (Bibliai kislexikon című rész a füzetből)
Témakörök a javítóvizsgára magyar nyelv és irodalom tantárgyból SZÉ 12/1/E (A kihúzott tétel (irodalom és nyelvtan) 35%-os teljesítése esetén elégséges) 9. évfolyam Irodalom I. Az antikvitás irodalma 1.
Részletesebben1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút
1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért
RészletesebbenX. Vörösmarty Mihály. 1. Életrajzi adatok. 2. Mi a kapcsolata a következő személyekkel? 3. Hogyan kapcsolódnak Vörösmartyhoz?
X. Vörösmarty Mihály 1. Életrajzi adatok a) Mettől meddig élt Vörösmarty Mihály? b) Hol tanult? c) Hogyan kötődik az alábbi helyekhez? Baracska: Börzsöny: Debrecen: Görbő: Nyék: d) Mikor volt országgyűlési
RészletesebbenKi és miért Ítélte Jézust halálra?
Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát
RészletesebbenKiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez
Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,
RészletesebbenA Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában
A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint
RészletesebbenIMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT
Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá
RészletesebbenMagyar irodalom 5-8. évfolyam
Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 A könyvek varázsa Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Ez a föld a mi hazánk (Táj,
Részletesebbenkutatófüzet 7-10 éveseknek Vándorkiállítás
kutatófüzet 7-10 éveseknek Vándorkiállítás 2017 2018 Budapest 2017 Készítették: Suba Eszter Leona, Kenesei Zsófia Orsolya, Vattay Lililána Szakmai tanácsadó: Dági Marianna (Szépművészeti Múzeum) Mráv Zsolt
RészletesebbenFiúszerelem az ókori görögöknél
2013 január 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A homoszexualitás az ókori társadalmilag elfogadott kapcsolat volt. Az azonos neműek közötti nemi vonzalom alatt
RészletesebbenSokszínű húsvét Sokszínű tár
2012/04/02-2012/06/15 [1] Mini tárlatunkon ezúttal a húsvét sokszínűségéhez kapcsolódva mutatunk be néhány dokumentumot a sokszínű Plakát- és Kisnyomtatványtár anyagából szemezgetve, és kívánunk minden
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenDEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése
DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni
RészletesebbenHARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.
HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a
RészletesebbenVégső dolgok - Egy végtelen világ
Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen
RészletesebbenKultúrtörténeti kalandozások. Ókori költészet
Kultúrtörténeti kalandozások Ókori költészet Mit tudsz az ókori Görögországról és Rómáról? Mivel foglalkoztak, miből éltek? Hogyan, milyen értékrend szerint éltek? Miben hittek? Keress az interneten görög
Részletesebben1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:
1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső
RészletesebbenTAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP
TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A
RészletesebbenA tanmenetek elé. Tanmenetjavaslat
A tanmenetek elé Az Értékorientált pedagógia sorozatban elkészült válogatás a katolikus értéket, tartalmat felmutató gazdag irodalmunkból csak egy kis szeletke. Ennek ellenére az összeállított irodalmi
RészletesebbenHoméroszi eposzok antikvitás: A ógörög irodalom korszakolása: Homéroszi kor Archaikus kor Klasszikus kor Hellenisztikus kor
Homéroszi eposzok antikvitás: ókori görög művelődést, tudományt, művészetet jelenti. kapcsolat: ókori Kelet hagyományaival, de átformálta azt. ógörög kultúra: Kr.e. VIII. sz.-tól-kr.e. I. sz.-ig ókori
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119
Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27
RészletesebbenAZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
Részletesebben3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig
3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:
RészletesebbenAZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA
AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1 A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb
RészletesebbenA keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia
Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenIRÁNYTŰ. a végtelenhez Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról
IRÁNYTŰ a végtelenhez Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról Lektorálta Futó Károly Szerkesztette és a verseket válogatta Karikó Éva A bibliai idézetek a Szent István Társulat által kiadott
RészletesebbenMessiási próféciák IV. évfolyam. I. félév
Messiási próféciák IV. évfolyam I. félév Tematika: 1. Bevezetés: A messiási jövendölések fogalma, jellegzetességeik, tanulmányozásuk, haszna, jelentősége. Két alapvető messiási jövendölés: Az ősevangélium
RészletesebbenA fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
RészletesebbenA LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.
Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenSZTE-BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék VERSENYFELADATOK. Kultúrtörténeti teszt forduló, 1. kategória
VERSENYFELADATOK Kultúrtörténeti teszt 2015 2016. 1. forduló, 1. kategória A versenyző neve:... Osztálya:... Iskolája:. Felkészítő tanára:... Pontszáma:... / 51 pont Kedves Versenyző! Minden feladatot
RészletesebbenXVI. József Attila (2.)
XVI. József Attila (2.) 1. Mit nevezünk komplex képnek? 2. Mi a szerpentin-példázat lényege? 3. Mi jellemzi az önmegszólító verstípust? 4. Mi jellemzi az időszembesítő verstípust? 5. Milyen lírai műfajokkal
RészletesebbenAz ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)
Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com
RészletesebbenMi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?
PLATÓN TÖRVÉNYEK Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája? Igen Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi
RészletesebbenSzabó Józsué Dániel PORTFÓLIÓ
Szabó Józsué Dániel PORTFÓLIÓ plakát plakát roll-up, fagyiölcsér kampány üzlet portál könyv A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,
Részletesebben2+1. Irodalmi és Filmes Verseny (2018/2019) Kedves Versenyző!
+1 Irodalmi és Filmes Verseny (018/019) A versenyző neve: Iskolája: Felkészítő tanára: Kedves Versenyző! Szeretettel köszöntünk abból az alkalomból, hogy a kiírásban szereplő könyvek elolvasása és a film
RészletesebbenTAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA
TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG hat titkos tanítása 太 公 六 韜 2011 Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Tokaji Zsolt Fapadoskonyv.hu Kft. Tokaji Zsolt Bevezetés A kínai történeti hagyomány
RészletesebbenSZÁRMAZÁS, HATALOM, TÖRTÉNELEM. Szerkesztette: Szalay Gábor
SZÁRMAZÁS, HATALOM, TÖRTÉNELEM Szerkesztette: Szalay Gábor Ádám és utódainak neve a sumer mondákban: Ádám= Eridui Alulim Széth=Alalgas Enos=Enmenluanna Káin= Emmengalama Mahalael=Dumuzid, a Pásztor Járed=
Részletesebben